Egy különleges betyár volt a jászsági Fazekas Dávid (Jászjákóhalma, 1824. november 30. - Gyöngyös, 1853. január 29.), aki egy közismert, de a történészek által meg nem erősített legenda szerint magát Ferenc József császárt is el akarta fogni, amikor az 1852-ben utazást tett a 3 évvel korábban legyőzött Magyarországon.
Azért a bakonyi betyároknak ez a hosszú nyelű fokosbaltája hozzáértő kezekben brutális, gyilkos egy fegyver lehetett.
A filmből úgy láttam, hogy hosszabb nyelű és nehezebb is volt, mint a kuruc szabadságharcokban a kuruc lovasság által használt fokosok.
Akinek ezzel a bakonyi fokosfejszével nagy erővel odavágtak, annak már nem kellett sem felcser, sem orvos, max. gyóntatópap, hogy meggyónja bűneit és felvegye az utolsó kenetet...
A filmben a vége felé van az a harci jelenet a betyárok és az osztrák katonák között, no ott a betyárok megmutatták, hogy micsoda gyilkos fegyver volt a fokosfejsze. Mármint a filmben...
A végén az egyik betyár, talán a Liliom Peti még az egész sorozat legunszimpatikusabb figurájának, Dankaváry ezredesnek is odasóz egy jóízűt a baltával az arcára.
(Mondjuk az ő arcára én is szívesen odasóztam volna...
A Duna-Tisza köze legrettegettebb betyárbandája volt, legalábbis 1861-1862 táján a Dönti - Bogár Szabó féle lovas betyárbanda.
A hatóságok 1862-1863-ban módszeres kíméletlenséggel számolták fel a bandát, amelynek gyakorlatilag minden tagja vagy akasztófán végezte vagy lőfegyver végzett vele.
Gelencsérrel kapcsolatban a Somogy-Zala topikba felteszek néhány képet. Gelencsér "szülöháza" ma is áll. Szülöháza azért idézőjelben, mert nem itt született (van történész aki szerint igen) , de itt nevelkedett fel testvéreivel és ez volt a törzshelye, nemcsak Gelencsérnek, de Bergán (Fülöp) Jánosnak, a két Patkonak, Hajnal Jánosnak és mog sokaknak... a somogyibetyárvilág egy fajta központja.
Híres jászsági betyár volt még a jászjákóhalmi Fazekas Dávid, ő azonban jóval korábbi generációhoz tartozott, mint Borsos.
Országosan kevésbé ismert, helyi jelentőségű jászsági betyárok voltak a jászárokszállási Szikra Balázs és Dékány Sándor.
Semmi konkrétumot nem tudok róluk, egy Jászárokszálláshoz kapcsolódó internetes oldalon is mindössze annyi infó van róluk, hogy gyakran mulatták az időt az árokszállási csárdában.
Somogyban volt egy női betyárvezér is, róla is van egy fejezet.
Aztán, megtalálta Bödő Böske részletes sok oldalas vallomását is (lényegében önélerajz).
Amiből nem pajzán, erőszakos, italozó, fgyveres, mulatozó betyárlány jön le, ahogy Gönczi ábrázolja, hanem egy kiszolgáltatott, mélyen vallásos, alapvetően jóra törekvő női sors az 180-as évekből.
Nekem is van egy csomo fotom, régi somogyi és zalai betyárcsárdákrol, sirokról, etc. csak nem itt hanem a Zala-Somogy topikban itt a Történelem alatt, akkor készültek amikor a magas északon jártam.
Berta megtalálta a Gönczi által és a levéltár által is kiselejtezettnek vélt egykori peres iratokat, jegyzőlönyvek jelentős részét, vallomásokat. Ezek nem voltak bekatalogizálva, hanem csak bedobozolva és jelzéstelenül egy sarokba letéve sok más irat között.
Erre alapszik a monográfiája.
Gönczi olvasmányos, de ha elolvasása után feleszik a kérdést hogy pl. Gelencsér József hány rendbeli gyilkosságot követettt el és mik a fő életrajzi adatai hát nem tudsz válaszolni rá, a a Berta könyv alapján igen.
