Az egyik szobában nem cseréltünk ajzatbetont, így nem tudom megvan-e a rétegrend - de a ház, vagy körbe a fal totál szárazak, szóval REMÉLHETŐLEG nem követtem el hibát. Viszont a régi beton meglehetősen egyenetlen, kettő elég nagy mélyedés van benne, ezt (és a környékét) kellene kitöltenem. Ez a korábbi hajópadló alatt így volt, akkor csak párnafa és hajópadló volt az egyszerű fedés.
Legyen ez jó drága MAPEI mondjuk NovoPlan önterülő anyag vagy egy jó híg betonloccsintás (van egy csomó zsákos betonom) vagy jó ide a kvarchomok is (merthogy ebből maradt vagy 10 zsákom). Szerintetek?
Természetesen fólia megy rá, utána párnafa, közé lépésálló szigetelé és erre az összezáró hajópadló. Köszönöm!
Szeretném kikérni a véleményeteket, hogy mi lehet ez a vályogfalú szoba belső falán? Kb 1,5 méter hosszúságú nagyrészt függőleges nem mélynek látszó vékony repedés. Mi okozhatja, illetve mekkora gondot jelezhet? Kívülről nem találtam ehhez hasonló repedést.
Ingyen elvihető lenne a mellékelt fotókon látható két bútor. Nagyszekrény és fésülködő asztal. Csak egyben ! Helyileg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kisvárda környéke. Elérhetőségem a nickre kattintva megjelenik.
A felujitásrol irtam , egy megfelelöen szigetelt és alappal épitett v. háznál nem lehetnek olyan gondok mint egy rosszul szigetelt vagy alapnélkülinél.
Ha belegondolsz , az én ratko generáciom még f.szoba nélkül nött fel , legalábbis vidéken.A 60-70-es évek után már a modosabbak bövitgették a házaikat.
Sk ujitgatom a 60 m2 alapnélküli tömés + vegyes falazatu házam, betarva az idevonatkozo"OT" ajánlásokat.Kettönknek böven elég. Egy(sárba rakott tégla) válaszfal és egy kémény cserével megoldottam a konfort szint emelését.
Nekem az egyik munkatársam bő 10éve építkezett és vályogból. Nem annyiból tartott, mint rendelni a Tüzépről falazó blokkot, de végig csinálta. Egy modern elrendezésű a 3gyerek igényeinek megfelelő, elrendezésű, nagy nappalis szép házat. Semmi gond nincs vele. Együtt öntottuk az alapot. Szép magas labazatot zsaluztak. 3-4 lépcsőn kell felmenni a teraszra, úgy emlékszem.
Tehát minden rendben van vele. Amikor valki a vályogrol beszél, akkor legtöbbször, 100év körüli öreg epuletekkel kapcsolatban ötletel, vásárlás előtt. Na ezek sosem lesznek olyanok,.szerintem mint a munkatársam által épített.
Nagyszüleim házán látom, hogy a legjobb szándékkal sem tud az egyik generáció, a következő számára is ideális épületet alkotni az esetek nagy százalékában.
Én inkább azt gondolom, hogy a tömés-vályog ház ellensége, a mindenáron modern ép anyagokkal ( beton, g.karton ,diszperzios festék stb) felujitást akaro ember.
Maga az alapfelvetesre reagálva: ez egy filozófiai kérdés, hiszen semmi sem örök, sem te, sem én, sem egy valyoghaz.
Nekem 4 különböző szerkezetű ingatlanom is van, tehát azt hiszem hiteles a véleményem.
A leginkább a vályog van megideologizálva, de szerintem a legnagyobb sz*póroller. Hangsúlyozom nekem is van, sőt most vettem nemrég pluszban egyet, a tapasztalataim ellenére, de pont abból van a probléma amit irtok. A normális stabil alap és a vizszigeteletes, pontosabban annak a hiánya. Innentől kezdve egy folyamatos körforgás indul. Ami ma jó, az a fentiek hiánya miatt, ezer százalék hogy holnap vagy azután szar lesz. Ami evtizedekig állt, az megreped, rágja az egér, magtalálja a patkány stb stb stb. Lehet rajongni valami után, lehet nosztalgiazni, de objektíven tekintve az alap és a vizszigeteletes hianya ma már kizar egy csomó funkciót.
A napi élet ritmusa, a szokásaink, életvitelünk, igenyeink is megváltoztak azóta mióta ezek a házak épültek.
és a téglafalnál mivan? Ha odatolja akkor az is átnedvesedik..
Tehát vizszigetelés a betonalzat alá és vizszigetelés a fal alá,bármilyen vályog vagy tégla .
És jó helyre ha valaki bizonytalan akár két helyre is.
Mondjuk az más hogy régen spóroltak a vízszigeteléssel.
Anno régen kátránypapírt használtak. Az más mint a bitumenes csupasz lemez...igaz sokan keverik.Fekete -fekete secko jedno.
Anna 1932 -ben öregapám háznál is igy jártak el.
Vettek tekercses kátránypapírt,100cm egy tekercs hossz,azt harmadolták így lett 33 cm az egy réteg vízszigetelésnek nevezett valami. Tehát eleve nem fedte az egész felületet. A régi falak 38cm -esek így 5 cm eleve kimaradt.
Na meg a kátrány papír idővel elkorhadt.
De kátrány volt bőven.. a gázgyártás mellékterméke volt akárcsak a koksz. Barna szénből.
Aztán jött a motorizáció a kőolaj lepárlás, termékei benzin, gázolaj stb.
A maradékból lett a bitumen.
Azt használták vízszigetelésre.
Kenés olvasztott bitumennel, bele csupasz lemez,újra kenve forró bitumennel majd egy újabb papír és kenés.
Tehát eleve 3 réteg bitumen és kettő papír...vagy ezek modern változatai.
1932 -ben egy 100 nm -es cs.ház kivitelezési költsége 12 000 Pengő,ebből a vízszigetelésre 40P-öt szántak. 0. 33% -a a költségeknek.
Tették volna legalább duplán.
A Virág és Mátyus mester /Sashalom/ már teljesen elporladt, a művük még áll, kár hogy a vízszigeteléshez nem értettek.
Kezdetben vszinü a beton helyett csak -mostani szakszoval- estrichet készitettek 2-4 cm vastagságban.Diszitésül betonfesték, jobb anyagi helyzetben linoleum. Na ez megakadályozta a földpára függ, kiszellözését mint egy csapda ,és szépen körbe a vályogfalra nyomta , ami részleges leomláshoz vezetett. Legalábbis az általam a felujitást megelözöen az alapnélküli tömésfalnál ez történt.
Ez üzlet... ha nincs elrontva egy vályogház az örökös (persze ha nem eleve rossz helyen
van és rosszul épitették). Korábban olvastam: akkor kezdték elrontani a vályogházakat, amikor
a bubost (abban főztek melegitettek...) kezdték lecserélni a takaréktüzhelyre, s később amikor "rábeszélték" az asszonyok a betonozásra. A beton alapú vályogházakat később kezdték épiteni, amikor elhitték, hogy a beton az "tökéletes", ennek még nincs több száz éves multja. A beton viszi a vizet --szinte szivja magába-- és nincs olyan viz szigetelés ami örökös lenne (állitólag csak a nyomorúság az a földön). S ha belül betonoztak--pont ezért tetszett meg-- akkor akár lehet rosszul is csinálni. Mi van azzal a vizzel ami a beton alatt összegyülik, hová tünik---kapillárisnak is igen nagy hatása van (ha nem lenne igy nem lenne élet a földön). Szomszédban tökéletes teknőszigetelést csináltak egy régi házban-- előtte bement a viz és ki is ment, kiszáradt idővel-- ezután nagyon lassan utat talált mégis, de már nem ment ki.
Inkább az ezen oldalon található élettartam értelmezése érdekelne. A 60-80 év csak a korszerűtlenség miatt elavult, vagy a szerkezeti stabilitás miatt bontásérett állapotot jelenti.
Nem messze van házunk, fűtetlen és semmi baja, de nincs hajópadló csak döngölt föld padló... felesleges fűteni. Benn egy búbos, vagy csikótüzhely ha kell hamar be lehet fűteni
Tisza-tó környékén szeretnék venni régi vályog parasztházat, ami nyaralóként funkcionálna.
Hírdetések között több jó állapotú is található, és a vályogépületek kapcsán elkerülendő építészeti megoldásokkal szerintem tisztában vagyok.
(pl. cement vakolat, betonozás, gipszkarton, diszperzites festés, csempeburkolat kerülése, stb.)
Ami számomra még ismeretlen, hogy olyan esetben, ha nyaralóként használatos az épület, de nincs beázva, vagy felázva, a téli időszak fűtetlensége okozhat-e valamilyen károsodást?
Másik kérdésem, hogy vályogépületbe, kezeletlen hajópadló alá, de ott elterített üveghab hőszigetelés fölé, homokágyba telepített fűtőkábelekről van-e valakinek tapasztalata?
Egyik nézőpont szerint a hajópadló alatti kb 10cm-es homokágy melegítésével jól fűthetőek lennének a helységek, másik nézőpont szerint, az aljzatszigetelés hiányából adódoan, a talajpára feláramlása intenzívebbé válhat, tehát épp hogy ártana az épületnek.
Van ezekkel a dilámmákkal kapcsolatban valakinek tapasztalata?
az a jó ha beindul, különben nem tart sokáig... még tennék bele kökényt galagonyát vadszedret, legyen valami ehető is ... somot -drága, de van ahol lehet szedni van sok magról kelt
Ezeknek a házaknak a legtöbbje már simán túl van az első száz évén. Millió mindent megéltek ezalatt. Legtobbjébol már 2-3 nemzedék halt ki. Technologiák jöttek- mentek. Linóleum, gázfűtés, betonozás. Mind különböző módon, de egy egy "gyilkosság" volt az épülettel szemben. Egy tábla csokim van rá, hogy azt a bizonyos macskaajtót, akár egy kanállal ki lehetne vakarni a falból, hiszen a nem létező vizszigatelés fölött közvetlen, szerintem az alsó sor vályog is olyan amilyen. Én azért javasoltam a sima fúrógépet, mert van ahol pár sor nagyméretű téglával indítanak, ott megizzadnánk ha műanyag kanállal vakargatnánk!
:-)))))
Nem szeretnélek megbántani, tisztelem a korodat, ha te a háború utáni időszakot így láttad, de...!
Én ezt az időszakot a dedszuleim, nagyszüleim elmondásából ismerem. Az építkezés sosem volt olcsó dolog. Az hogy ki milyen anyagi körülmények között élt akkor, az lehetőségeitől, a szorgalmától és az onmagaval tapasztott igényétől függött, hasonlóan napjainkhoz.
Azokat akiket te élelmes jelzővel illetsz, a dédim és a nagyim prolikként emlegetett mindig. Nincstelen városi/falusi prolik. Még a hangsúly is itt van a fülemben, ahogy mondták.
Élő példaként meg tudnám mutatni, mi a különbség a rokonunk karbantartott valyoghaza és az "élelmesek" által elfoglat épület között. Pont a kettő ház egymással szemben van az utcában!!!
....és a proli hiába csak úgy megkapta, belőle csak proli maradt, akitől meg elvették, az meg tanítatta a gyerekét és alkotmánybíró lett belőle.
Tehát ez is egy érdekes kanyar a valyoghazak életében.
