Könnyű cserélni, ha a képernyő nem foltos és a lapozógombjai nem tropák és használatban van, akkor igen, érdemes menteni. Kínából marha lassan ér ide (hajón jöhet csak), így Európából érdemes rendelni. Pár hónapja cseréltem valakinek gombokkal együtt, akku volt itthoni boltban is valami elfogadható kínai.
"Ne csábítson a méret." Így igaz. Két hónapig bírtam 7" feletti képernyővel, egyszerűen túl sok, fekve nagyon kényelmetlen volt. Rokonnak ugyan beüzemeltem pár több Epos-t, de csak mert idős és nagyon rosszul lát, kellettek a 6-9mm betűk. Ezeket viszont csak tok nélkül tudja megtartani.
Elég sok ilyen nagyobb dög volt a kezemben, tök jók, érdekesek, okosak, de ergonómiailag fárasztóak. Legalábbis olvasáshoz.
"Telefonból is kisebb kijelzőre fogok váltani."
Ami nekünk nem volt egyszerű, mert 6" alatt kb. van Iphone, az Asus Zenfone 8-9-10 és a régebbi MI 9SE. Az Asus lett a nyertes, a 9 és 10, nagyjából tökegyformák a töltés kivételével. Biztosan van oka a nagy képernyő iránti igénynek, de komolyan nem értem, hogy mi.
1. A calibre-ben választom ki, hogy melyik lesz a következő könyv, amit olvasni fogok. A kindle-ben pedig sima kereséssel nyitom meg. Vagy előrehozom a recent-be a következőt is. 2. Sokat olvasok este fekve (tévézés helyett), és ergonómiailag ez az olvasóméret az, ami kényelmes fél kézzel.
Én 2021-es PW-ot nyúzok, immár harmadik kindle-ként. A háttérvilágítás miatt egy klasszissal jobb. A support rossz irányba változott, a következő olvasóm már nem kindle lesz. A gyűjteményeket én elhagytam, mert a könyvtár a PC-n van, és a calibre úgyis jobb szervező. A nagy képernyő az kényelmetlen tartást is jelent. Ne csábítson a méret. Telefonból is kisebb kijelzőre fogok váltani.
Pár száz vagy éppen ezer könyv átforgatása ma már nem túl nagy feladat, ezt nem tekinteném érvnek egyik olvasó mellett vagy ellen sem.
A "jobban néz ki" alapérv mellett a színesek esetén szerintem ott van az, hogy könnyebb a válogatás a borítók között, hiszen nyilván sok információt hordoz maga a színvilág is, mondjuk egy rózsaszín jó eséllyel vmi romantikus, a tökfehér valami mély és intellektuális, stb. És a könyveket vizuálisan a borító alapján tartja fejben a legtöbb ember és ennek is része a szín, szóval visszakeresni/észrevenni is sokkal könnyebb egy színesen. Másrészt járulékos haszonként a magasabb kategóriájú, félprémium színesek, mint a Vision Color is, tudnak szövegkiemelést és jegyzetelést szabadon választott színekkel, toll eszköz bevitellel, ami elég jó dolog annak, akinek szüksége van rá. Meg persze ott a képregény, bár ehhez szerintem pont kevés a jelenleg elérhető színmélység. A pasztell nekem éppenséggel nagyon bejön, de egy karakteres mangához a japánkóros kölyöknek már kevés lehet. Ahogy előbb említettem, a fekete-fehér olvasási oldalmegjelenést nem befolyásolja az, hogy a legtöbb színes e-ink kijelző színes rétegének alacsony a felbontása (általában 150 ppi), mert a bw réteg ugyanúgy nagy felbontású maradt (általában ~300ppi).
Viszont valóban tök jól meg lehet lenni színek nélkül is. Egy normál könyvhöz nem nagyon tud mit hozzátenni önmagában a szín, a tartalom szempontjából tökmindegy hogy van vagy nincs. De azok a plusz szolgáltatások meg apróságok amik egy színes eszközben a színen kívül megjelennek - újabb járulékos haszon -, már érdekesebbek lehetnek. A már említett szinopszis mellett pl. egy érintéssel megnézhető az akkuállapot százalékban, kettővel a feszültség öt tizedesjegyig (jó, ez tök felesleges), ott a fokozatmentes betű/sor és oldalbeállítás kismillió fontkészlettel. Vagy az, hogy a Vision el tudja érni a Calibre könyvtárkiszolgálóját (színesben) és szépen wifin le is lehet húzni róla a kinézett könyveket, meg ilyesmik. Ezek jó dolgok. De nem létszükséglet egyik sem. Alapvetően pénzkérdés hogy kell-e vagy sem.
Részemről a kezdetektől Kindle párti voltam, de az utóbbi években az Amazon sajnos már nem igazán lépett előre eleget, a regisztrációs policy szinte már beteges és komoly funkcióvesztésekkel jár a hiánya, a nagyrészt önérzetes indiaiakból álló supportjuk rettentő bunkó lett, tartalmilag - náluk vásárolt könyvek kezelésével kapcsolatban - pedig egyre jobban és egyre hülyébben korlátoznak. A nem-prémium és belépő szintű cuccaik - PW alatt- pedig már konkrétan bóvlik, költséghatékony teszkós olvasók.
A Kaleido esetén ami a Visionban és a Kobo színeseiben is van ez 300 és 150 ppi, 150-re csak akkor esik ha színes a tartalom, szürkénél meg ugyanúgy 300 ppi a képpontsűrűség mint egy bw kijelzőnél
Mire jó a színes e-ink? Ez most komoly kérdés volt? Bármilyen könyvhöz, amiben vannak színes képek (bár gondolom erre azért te is rájöttél), képregények stb. Ha nem olvasol ilyeneket (és soha nem is fogsz), akkor NEKED semmire nem jó a színes e-ink.
A keret határozza meg. ~30e környékén vagy új olvasó választásakor már érdemes megnézegetni mást is, egy használt Tolino Shine 3 sokkal jobb vétel, mint egy azonos árkategóriájú Kindle PW. Irtó barátságos, nem kell regisztrálni, ugyanakkora kijelzővel kisebb és könnyebb mint egy PW és jóval okosabb.
Papperwhiteból ennyiért egy 6. vagy 7. generációs jön ki, előbbi a megbízhatóbb, de butább és idősebb. A gen. 7-nél gyakori az USB csatlakozó kopása és vannak kisebb szoftveres hülyeségei, de meg tudja jeleníteni a borítót alvó állapotban, amire a gen. 6 nem képes.
Picivel többért -35-40 között - amúgy el lehet kapni egy szebb Voyage olvasót, szerintem messze ez a legjobb 6" Kindle az első Oasis mellett. (Utóbbit nehéz már beszerezni és túlárazottak, a borítójuk akksija meg jellemzően halott vagy haldoklik)
Új olvasó esetén meg ott van a Tolino Shine 5, ami 120 Euro, vagy a Shine Color 149-ért, de kétszázért van színes Vision is, 7" kijelzővel és lapozógombokkal. Ezekből a Shine Color a legjobb vétel. Van direkt epub, van megjeleníthető szinopszis (nem a borítóból kell kitalálni a tartalmat), egymillió féle beállítás az oldalmegjelenésre, fokozatmentes sor és margótáv, stb.
Mind Kobo hardverrel és szoftverrel jön ki, csak jóval olcsóbbak.
Kindle és több pénz esetén talán a PW11 vagy 12 jó vétel, technikailag tök jók, de a kötöttségeik nekem már kicsit zavaróak. Van mindegyikből egy-egy Signature, de a Vision mellett nem nagyon veszem elő őket. Optimálisnak az Oasis 10-et tartom, szerintem az egy jól eltalált hardver és szoftver, nagyon egonomikus és jók a gyári tokok. Ez 40e körül megvehető, de az akkujuk nem cserélhető egyszerűen, illetve otthon sehogyan sem és még microUSB a csatijuk.
A K4 és K5 hardvere - és nem a burkolat - nagyjából 95%-ban azonos. A két alaplap és a kijelző nem egyforma, de felcserélhetők. A különbség a képernyő meghajtásában van és ezzel összefüggésben picit módosult a proci környéke is. Az persze nem nagyon lehet vita tárgya, hogy van-e egy komplett generációnyi különbség az az alig észrevehető javulás a megjelenítésben, mert nyilván nincs.
Ahogy írtam, a generáció mint besorolás nem határozza meg önállóan a modellt és erről nem is volt szó eddig sem. Az idézett rossz szóhasználat értelemszerűen félrevezető, de hát ha valaki Paperwhitenak nevez egy Voyage-t, az ugyanaz a hiba. Mégsem mondod azt, hogy az meg a név hibája.
De ha úgy használod, ahogyan kell, akkor a "7. generációs Paperwhite" szóösszetétel egy egészen konkrét modellt nevez meg, mint ahogyan a 9. gen Oasis is, vagy a 10. gen. Kindle is. Nem félreérthető. Az pedig, hogy az adott modell éppen 4, 8,16 vagy 32Gb tárral és WiFi, Bt vagy 3G képességekkel készült, nem befolyásolja a meghatározást.
Még csak azt sem mondom, hogy felesleges a régi elnevezéseket használni, mert miért ne, ha azok is egyértelműek.
A Kindle 4 és 5 ugyanazon az alaplapon ugyanaz a processzor, azonos órajellel, memóriával. Azonos kijelzővel, azonos szoftverrel, ugyanabban a készülékházban - csak szürke helyett feketében, ez volt az egyetlen tényleges eltérés. Milyen "következő fejlettségi szintet"-t jelentene ez?
A fő problémám az a generációzással, h semmitmondó és félreérthető. Ld pont itt, alább: a Paperwhite-ról beszéltél, mire "3x_" megjegyezte, ő egy 7. generációsban cserélt volna akkut, innen adódott a félreértés, h az nyilván Paperwhite 3 lehetett, mivel az a "7. generáció"-ból való PW - de nem, ő sima Kindle-re gondolt, és a "generációzás" ezt még nem határozza meg: bármit jelenthet, akár 3-4 teljesen eltérő készülékcsaládból valót is... A felhasználót ez nem érdekli, nekünk lényegtelen a gyártó hányadik termékbejelentést végezte (mert kb. ennyit jelent a "generáció", semmi többet), típuscsaládon belül növekvő sorszám, vagy évszám lenne beszédes (de azt valszeg azért nem alkalmazza az Amazon, mert néha 3 év is eltelik mire kihoznak egy új változatot, és nem mutatna szépen az aktuális termékkínálatban régi évszám)
A Kindle 4 és 5 belül nem ugyanaz, csak nagyjából. Mondjuk ez mindegy, a többség a kukában és egy használónak valóban egyformák. A Kindle esetében a 3. (keyboard) volt az első amit generációba soroltak, az elődeit csak utólag vonták be, a PW meg már így kezdődött, bár még sorszámnak hívták. A generáció a szervizből elég lassan ment át a köztudatba és ezen az Amazon sem sokat segített, hiszen csak nemrég tette egyértelművé hogy van egy ilyen kvázi-katalógusuk is. Addig csak sodródtak az árral, vagy elneveztek egy modellt vagy nem, legtöbbször megfelelőnek találták hogy "Új Paperwhite". Ez elég zavaros állapot volt, pláne hogy egy mezei vásárló a PW és Kindle között sem tudott különbséget tenni (ma sem mindig).
Itt van egy félreértés, a tárhely soha nem volt generációs különbség, de még maga a modell sem mindig. A Touch és K4 pl. ugyanúgy 4. generációsak. A generáció kb. csak a fejlettségi szintet jelöli, a következő lépcsőt. Ezen belül viszont különféle termékek - Kindle, Kindle Paperwhite, Voyage, Oasis, Scribe - lehetnek és nyilván csak a modell nevével együtt van értelme a generációs meghatározásnak és ezt az Amazon pont így használja. És egy csomó azonos generációhoz tartozó modell készül többféle tárhellyel, hálózati képességgel. Sajnos nem is igazán értem hogy mi a gond ezzel vagy ez miért zavaró? Miért kellene, hogy egy konkrét modell más generáció legyen, mert van 3G vagy nagyobb a tárhely? Ugyanaz az év, ugyanaz a FW megy mindbe, ugyanaz a terméktámogatása, a hardver alapja, stb. Az autókat sem úgy gyártják, hogy ahány motor, annyi modell és a hátsó ablakemelőtől vagy annak hiányától sem lesz más a modellév*.
Nekem éppen egyik megnevezés sem okoz gondot, de észszerűnek tartom a gyártó által használtat preferálni. Informálisabb is minden másnál.
Tíz éve nem biztos hogy ezt mondtam volna, de akkor sokkal kevesebb modell volt és az Amazon sem hozta át a gyakorlatba ezt a megnevezést. Ha emlékszel, a dobozokon sem szerepelt még a generáció - ma pedig már igen. Az Oasis esetében éppenséggel a 9 és 10 - vagy éppen a 2 és 3 - teljesen rendben van, de persze az elsőnél nem igazán látni névként Oasis 1-et és ugyanúgy necces a 8. vagy 8th gen. használata, mert azt a modellt kevesen nevezik így. Ahányszor alkatrész kell egy ilyenhez és keresnem kell, befonom a hajam. Itt valamiért nem működik a dolog. De a mezítlábas Kindle esetén részemről nem hiszem, hogy ma lenne egyértelműbb definíciójuk a generációba sorolt megnevezésnél. Kivéve persze az első ötöt, ahol ez felesleges, de akkor nem is erőltették még, csak utólag kerültek be az elnevezési rendszerbe. Addig sima sorszámot kaptak, ezt váltották át nemrég "generációra", ami talán tényleg felesleges volt. A PW esetén meg a gen. 6-tól gondolom működőnek, itt nyilván azon akadnak fel páran hogy van egy generációs lyuk, de ha megérti valaki hogy valójában mit takar a kifejezés, akkor ez megoldódik magától. Mennyivel egyszerűbb mondjuk a generációt ismerve válaszolni arra, hogy melyik Kindle melyik PW modellnek a kistesója, vagy hogy melyik Oasist fair versenyeztetni egy PW4 modellel?
Igazából első körben nekem sem tetszett ez az új trend, de működik.
*ott ez határozza meg, hogy a modell melyik fő változatáról beszélünk
Épp az általad említett Kindle 4/5-nél lett teljesen visszás, értelmetlen az egész!
Az Amazon szerint "4. generációs" ill. "5. generációs" a kettő - noha az utolsó mm-ig kívül-belül tökugyanaz a két készülék, csak a káva színe lett fekete a szürke helyett... Milyen "generációkülönbség"-ről beszélünk?
Ellenben pl. a Paperwhite 2-t is gyártották 2, de 4 GB tárhellyel is, bármiféle megkülönböztetés nélkül, "6. generáció" mind... Ugyanezt más típusoknál is eljátszották: az Oasis 2 és 3, a PW4 és 5 is jöttek ki különböző tárhellyel azonos "generáció"-n belül.
Sokkal praktikusabb lett volna az adott típuson belül sorszámozni: pl. az Oasis kapcsán rögtön beugrik a típusmegjelenéseket követőnek, h a 3. változata kapott állítható színhőmérsékletet és a cserélhetetlen akkuja miatt az lesz papírnehezék idővel - de kit érdekel, kinek mond bármit is, h a "10. generáció"? Ez egy semmimondó szám, hiszen senki nem tudja fejből, milyen "generációban" jelentek meg az Oasis előző verziói.
Hát, kicsit melegítsék meg az elején a keretet és aztán könnyen fel lehet szabni a borítást, utána úgyis látszik hogy merre tovább. Lehet hogy magával hozza a képernyőről a felső réteget is a keret, de melegítve kisebb a kockázat. Denszesszel meg még kevesebb, de akkor kell majd új ragasztó. Annyit nem ér. Háromféle képernyővel szerelték ezeket, az első rettentő pocsék - lassú, életlen - volt és hamar foltosodott, a világítása egyenetlen, az Amazon vissza is vett egy csomót. A második is foltosodott/szétesett az éleken és sok döglöttel is találkoztam. A harmadik széria meg elég jól bírja ma is. Persze nem váltható ki egyik a másikkal.
És kétféle hátlap is volt, van nem lebomló, nem ragadós is. Erre nem tudok magyarázatot, a lapozógombos Kindle 5 modellek között is van olyan, aminek a háta ma már olyan mint a takony, a többinek meg semmi baja.
Nem igazán gondolom, a bevezetése óta végre teljesen egyértelmű lett ezzel a megnevezés - részben visszamenőleg -, főleg mert már az olvasó is eszerint azonosítja magát. És pont azért vezették be, mert amíg nem volt, a mezei userek közül általában senki nem tudta pontosan hogy a másik melyik modellről beszél, egy tok rendelésébe is beleizzadtak. A gyártási számot kellett megnézni hogy tiszta legyen a kép. A régebbi modelleknek nyilván megvan a megszokott neve, különösen a nem Kindle vagy PW modelleknek, de egy érintős mezei Kindle esetén már eltart egy darabig a felismerés és annak eldöntése, hogy melyik nevét használja az ember. Évjárat? Típusszám a hátán, már amelyiknek van? Gyári szám eleje? Kindle 6-7-8-9? A Kindle 4/5 után ez egyszerűen nem működött és bár én meg még tizenkétmillió ember első látásra is különbséget tudunk tenni egy-egy PW1 PW2 PW3 vagy a simaliba PW4 PW5 PW6 modellek között, a mezei felhasználó már nem. Az Oasis modellnél is még mindig az van, hogy van az Oasis 1, amit vagy körbeírnak (6", régi, satöbbi), vagy "classic"-nak neveznek, vagy 8th gen. Oasisnak. A 9 és 10. gen. meg vagy Oasis 9 és 10, vagy Oasis 2 és 3., szerencsére mindegyik egyértelmű, csak hát amikor mondjuk gúglizni akarsz valamelyikre, akkor mit is írsz be? Nyilván ezt nehéz lesz helyrehozni, mert a "generation" sablon az Oasis 10. gen után jött, és talán nem is kell. De csak jobb, ha tudom hogy mi a franc a valódi neve a dögnek, nem?
Amúgy ezek sohasem voltak hivatalos elnevezések, csak becenevek. A Kindle és Paperwhite esetében mindnek volt még pár ilyenje amivel hivatkoztak rájuk, ezekből legalább egy az évet jelölte, ami bevitt a málnásba mert nem igazán lehetett tudni, hogy a modellévről beszélünk vagy a gyártásiról, máskor körbeírták hogy mondjuk az adott tokot mihez gyártották. A többieket meg- a prémium vonalat - elnevezték rendesen.
Nincs azzal semmi gond hogy kissé megkésve elkezdenek rendet rakni a nevekben. Engem inkább az zavar, hogy a kézenfekvő lehetőség ellenére jó néhány webshopban még mindig olyan hülye elnevezésekkel találkozhat az ember, mint mondjuk Kindle 2022 vagy Paperwhite 2024, és néha elég nehéz eldönteni ebből, hogy vajon mi a fenére gondolnak.
Köszi szépen a választ, akkor tart, ameddig tart, aztán megmutatom a szervizes (orvostechnikai eszközöket javítanak) kollégáknak majd a gondolataiddal, hogy szedjék szét picit, hátha észhez tér még. Tegnap behoztam magammal az irodába gépre dugni (vagyis újraéledni magától), este azonnal bekapcsolt és hagyott is lapozni rendesen. A képváltás valóban lassabb, de a foltosodást egész jól megúsztam és a kontrasztvesztést is. :) Csak a Kindle háta ragad, de úgyis most raktam új tokba, abból már nem mocorog ki. Nagyon köszi még egyszer!
A generációra hivatkozás csak az Amazon semmitmondó hülyesége, praktikusabb a bevált, típuson belüli sorszámozást használni, akkor mindenki rögtön tudja miről van szó (esetedben elvileg PW3)
Én egy 7. generációsba vettem Kínából akksit, sikerült is elbarmolnom a csatikat, ment a szervizbe, de szerintem a szerviz 17 ezres cehjével és az akksival együtt így is megérte 😎
Mára egyszerűen irtóra elöregedek ezek, de ha ez tényleg egy PW1, akkor az érintőfelület érzéketlensége ezeknél előfordul a szalagkábel csatlakozásának oxidációja miatt is.
Egy szétszedést és megmozgatást/tisztítást esetleg megér, de a legtöbbnél már a kontraszt sincs meg, a frissítés (képváltás) is lassú vagy már nem is vált át mindenhol és kezd a képernyőszél foltosodni ahogyan lebomlik a műgyanta. És amelyik ilyen, annál a szétszerelés végleg tönkrevághatja a képernyőt (felszakadhat fényvezető réteg vagy a felette lévő matt/cpolár réteg). Ez a képernyő szélén egy 4-8mm széles szürke, befagyott foltot okoz, rosszabb esetben kuka lesz az egész screen.
Elég könnyen szétszedhető az olvasó, otthon esetleg neki lehet állni, de javításra semmiképpen nem éri meg beadni.
más is tapasztalta, (gondolom mikor már) a végét járta az öreg Kindle Paperwhite-ja (12 éves lesz az enyém), hogy amikor olvasni szeretne az érintőképernyő nem érzékeli a nyomkodást és x napig (alkalomig) egyszerűen semmire sem reagál? Be van kapcsolva, érzékeli, hogy kinyitottam a tokot/megnyomtam lent a pöcköt, de a képernyőzár nem old fel.
Én ilyenkor mindig az egyetlen lenti pöcköt nyomogatom hosszan, aztán sokszor újraindul, játszom ezt vele x ideig (olykor csak 1-2 ilyen újraindítás kell, máskor 2-3-4 napig is se kép, se hang, aztán egyszer csak működik és újra napokig (hetekig) jól funkcionál. Bár a hétvégén most többször eljátszotta, hogy szombaton hagyott sok-sok oldalt olvasni, de vasárnap pár lapozás után belefagyott egy oldalba és nem engedett tovább lapozni.
Korábban gondoltam kábelen keresztüli update-re is, de aztán nem találtam meg, hova mit másoljak és mindig észhez tért. Tudom, hogy lassan le is kell cserélnem, de amíg még feltámasztható, nem engedném el. Előre is köszönöm: Dyna
Calibre, ebbe felvenni a könyvet (a szoftverrel az olvasóról átvenni a saját könyvtárba vagy átmásolni a PC-re és innen felvenni a könyvtárba, mindegy), metaadatokat javítani/kitölteni és ezután újra feltöltve jó lesz, a hibásat ezután lehet törölni az olvasóról. Lehet csak a metaadatokat is frissíteni ha mindkét helyen megvan már a könyv, de az nem mindig működik címnél és csak egy másolással kevesebb.
