Az ország egyik legnagyobb forgalmú vasútvonala volt régen az ózdi vonal. Mára már nincs akkora forgalom itt, de úgy gondoltam hogy,legyen ennek is egy topikja.
Még régebbi légi fotók alapján sem mindig lehet pontosan belőni ill. nehezen mi merre volt. Nemcsak elmentem Ózdra a Szergejjel, de utána eltekertem Borsodnádasdig is a volt 1000-es vasút nyomait kutatni.
Szinte minden stimmel, kivéve a szállító pálya, ami valójában egy cső- és kábelhíd volt. Mára csak ennyi maradt az egész gyárat behálózó csővezetékekből. Ebből kifolyólag a képen látható helyen ennek nem volt vége, hanem haladt tovább, így ott nem volt semmilyen átrakó. Az "Elhagyott Gyár" felirat melletti épület az új, felette pedig a régi oxigéngyár található.
A kohók ehhez hasonló, de kicsit később épült* egyik hűtőtornya a hétesi híd közelében volt, ahol a fogaskerekű is járt.
*A pontos időpontokat nem ismerem, de a ma még álló hűtőtorony a korábbi hiperbolikus felületű verzió, míg a másik a későbbi kettős kúpfelületű verzió volt. Sokan keverik a Heller-Forgó rendszerrel, de az a hűtéstechnikai részére és nem a hűtőtorony alakjára vonatkozik.
Hogy ne csak OFF legyen, egy kép is van itt a Bánréve Vízmű és Sajónémeti megállóhelyek között robogó személyvonatról.
Egyébként volt pl. egy áthelyezett kereszt Centerben, ahol az ózdi váltókörzetbe a forgalmista sétált ki, és ő dobta át a vasat. Nyilván amiatt is volt kis csúszás, de eszembe nem jutott volna őt hibáztatni, amiért csak "szedte" a lábát, de nem futott ingben meg kalapban (meg amúgy bármi másban sem), de még csakazt sem vártam volna el, hogy szedje a lábát.
De amikor 4-5 perce le van akadva a mozdony, aztán előkerül valaki a forgalmiból jókedvűen fütyörészve, és úgy bandukol ki a váltóhoz, akkor azért csak elgondolkodik az ember, hogy tényleg az "Orbán" meg a pénztelenség csak a vasút kizárólagos problémája. És ha csak egyszer fordulna elő az ilyesmi, akkor sem lenne semmi baj, de az ilyesmi rendszeres, másokis írtak már hasonlót nem egyszer.
Az állomásról sétált ki valaki kukásmellényben. Az is lehet, hogy ténylegesen ottani váltókezelő, csak bement az állomásra a vonatmentes időben, hogy ne unatkozzon. :D
Igen, ez lenne a kérdés, hogy valaki, akinek az adott időben semmilyen más munkája nem lett volna, és mégsem volt ott, vagy éppenséggel volt más dolga addig és azért ment ki csak akkor.
Ha az előbbi, akkor teljesen igazad van. Ha az utóbbi, akkor az már a szervezéssel kapcsolatos probléma. Szerintem mindkettő létező dolog a mai MÁV-nál (is).
Két jó messzi szituáció az elmúlt egy évből:
- Az egyik esetben egy különvonatnak lett átvariálvan a már kiszerkesztett menetrendje, mert idő közben - kb. egy héttel a különvonat előtt - megszűnt a váltókezelői szolgálat, és már nem lehet keresztezni az állomáson. Az egy hét itt releváns, mert még megvoltak a vizsgával rendelkező dolgozók, annyi lett volna a feladat, hogy a pályavasút és a Start leboltolja egymás között, hogy aznapra osszanak be vk-t és ezt építsék be a vonat árába.
- A másik szituáció úgy néz ki, hogy egy állomáson a szolgálattevő egyedül is végezhet szolgálatot, de a vágányútbeállítási idők és a menetrend termászetesen arra van kiszámolnva, hogy van vk. Létszámhiány miatt teljesen random, hogy heti 3-4 napból melyikeen van váltókezelő. Amikor nincs, késés van. A szolgálattevő mondta, hogy először abba kötöttek bele, hogy ilyen szituációban a váltókörzetből "meneszt". Utána abba, hogy nem onnan, és "ezért" késve küldi el a vonatokat, majd valaki kitalálta, hogy induljon el a vonat felé és gyaloglás közben adjon jelzést.
És akkor itt jön be egy másik oldal, ami részben magyarázat lehet a bánrévei eset általad felmerült verziójára: azt tapasztalom, hogy nulla a teljesítményfüggő ösztönzés itt. Tehát nem arról van szó, hogy nincsenek kisebb-nagyobb jutalmazások, meg kitüntetések, stb, hanem hogy általában közük nincs a tényleges teljesítményhez. Tehát a vasút nem motivál a jobb munkára, esetleg szankcionál, de igazából azt sem jól.
Az állomásról sétált ki valaki kukásmellényben. Az is lehet, hogy ténylegesen ottani váltókezelő, csak bement az állomásra a vonatmentes időben, hogy ne unatkozzon. :D
Nyilván nem írom le, hogy melyik nap, mikor volt, nem az a lényeg. És olyan is van az én munkám során is, hogy hiába van mondjuk összesen 10 percnyi valódi munkám egy nap, mégis megcsúszok vele, csak valahogy a MÁV-nál ez folyamatos már évtizedek óta. Nekem speciel ha amúgyis egész nap egy helyben rohadnék, és hosszú idő után jönne valami vonat, ahol akció van, jól is esne kisétálni oda, és nyilván kimennék időben, hogy abban a 10 percben a leehtő leggyorsabban lezavarjuk a dolgot késés nélkül.
A menetirányváltások ügyében nem igazán foglalhatok állást, mivel nem ismerem a vonalat és azt sem tudom, milyen arrafelé a menetrendszerűség. Most mindössze egy alkalommal voltam jelen Bánrévén egy irányváltáskor, ez azonban - véleményem szerint indokolatlanul - elhúzódott, de persze nem tudhatom, történt-e valami a háttérben, amiről nem volt tudomásom és ami miatt várakozni kellett.
Egyébként a hazaiakon kívül német, szlovák és lengyel fotósokkal találkoztam, és a vlaky.net oldalon már egy fotó, valamint egy hamarosan megtekinthető videó beharangozója is megtalálható.
Vasárnap remek programot éltünk át a vasutas turista egyesülettel. Miskolc -Ózd, majd Ózd-Bánréve vonalon utaztunk. Bánrévén két nyugdíjas mozdonyvezető túratársunk segítségével megismerkedtünk Szergejjel. Történetét, műszaki adatait, pár eseményt vezetésükről. Közben egyik gép hibája miatt egy vonat kimaradt, ezt az időt a bánrévei állomás részletes megismerésével töltöttük el. Bejártuk a teljes pályaudvart. Még a háború előtti állapotok, épületek, fordító korong, fűtőház, műhely, határőr kellékek, irodák, konyha, étkező régi őrházak, szolgálati lakások váltók, talpfa fajták, magassági jel, és sok más ma már nem létező vasúti berendezés, kellék is szóba és bejárásra kerültek. Végül Bánréve-Miskolc felé haza utaztunk.
Lénártfalva felé a váltókat bentről kikerékpározva kezelték, az őrháznál nem volt személyzet. Ózdon ahogy mások is írták, az Oxigén gyári hűtőtorony képe lett feltéve.
Gyakorlatilag mind a négy géppel (egyikükkel sajnos csak vontatmányban) és mindhárom szerelvénnyel találkoztunk.
Kedden volt váltókezelő a páratlan végen is, hétvégét nem tudom. De tavaly volt, hogy Miskolc-Rendezőből küldtek fel tolatásvezetőt váltókezelőnek arra a végére Bánrévének, szóval nem csodálkoznék, ha nem mindig lenne.
A műholdképen sejthető szénszállító pályának tűnő valami, amit a közút felett már elbontottak, meg a salaktárolónak látszó betonfal a lepusztult gyár területén nagyon erőmű jelenlétére utal. Vagy itt nem csak hegermű volt?
"A kohókhoz szükséges vizet. A kohó bizonyos részeit hűteni kellett. Az ott túlhevűlt vizet nyomták fel a torony tetejére,és többszáz köbméter csodálatos fenyő deszkákon lefolyatva hűlt le,és kerűlt vissza a folyamatba. Ezeknek a tornyoknak nem volt mozgó alkatrésze, mint a Heller-Forgó féle tornyoknak. 🙂"
Később kiegészítette hogy a fentieket a már nem létező hűtőtornyokról írta amiket elbontottak. Ez ami az állomás melett van a hengerművek vizével csinálta ugyanezt, ugyanígy.
Hűtőtorony. Hogy mit hűtött és miért, passzolom. Édesapám az ózdi kohászatban húzott le 20 évet, megkérdezem tőle. Kiskoromban mindig kérdeztem és ő mondta hogy hűtőtorony. Akkor ennyi elég volt, de most 41 évesen gondoltam el mi a fenét hűtött :-)
Mondjuk azokban a késésekben benne van a vasutasok beleszarom mentalitása is bőven. Lehet itt akármilyen csúcstechnika, milliárdos beruházás vagy bármi, azt a tipikus mávos "állunk, várunk" tetvészkedést soha semmi nem fogja eltörölni, csak ha a zsebükön érzik a dolgozók az eredményt. Mondjuk erre van némi esély a lázár-féle késésbiztosítással.
Arra gondolok hogy ha Bánrévén háromnegyed órája lezajlott már az Ózd felé menő Bz mellékkocsijának leakasztása, és a szemből érkező mozdonyos szerelvényig az ég világon semmi nem történik ott, mert tehervonat sincs, akkor mi a lószarért akkor kell csak nagy komótosan kisétálni a lénártfalvai váltókörzetbe váltót állíani, mikor a peronnál álló szerelvényen a mozdonyvezető már percek óta elvégezte a lekasztást.
Megértek én minden biológiai szükségletet vagy bármit, soha nem szoktam amiatt reklamálni, ha a sok vonat közepette (illetve más munkakörben más dolgok között) elmajszol valaki egy ebédet vagy kimegy a WC-re, de egyértelműen látja az ember, hogy mikor dolgozik kizárólag csak a leszarom-tabletta.