Miként annyi más gyártmánynál a PD-ék is az elsök voltak a legjobbak A 25centis akkor PD 254 volt. A mágnese ugyanaz volt mint a 256-nak, de a mágneskörre vagy 30% al nagyobb energiatartalommal birt. Jobb anyag ( Elfe ) vastagabb, tervezetebb törzs, alsó, felső vastányér, kisebb légrés. És nem mellékesen nagyon jó svéd import celulózból piros papirja volt. Nem a narancs ! Piros Görcsöltek a gyártással. Ezért lett nagyobb a légrés, és ezért vették kisebbre a lengőméretet, hogy könnyebb leggyen, leggyen magasa . Nem lett olyan, annyi. A VT Bafe hangszoróján, több lépésben be tudom mutatni ,hogy lett egyre szarabb. Az elsök az Angliába menő studió monitorba is állták a sarat SR 20 aktiv láda az aljában az EA 057. Aktiv teknikus voltam akkoriban a Gemininél. A rádió 8-as studiójában a monitor hangfalak ilyenek voltak. Sose felejtem el, hogy szólt rajtuk Bardóczi Grecs ( Igy irják ?) dobja. Olyan hightek megoldások voltak a szerkezetbe, (16 centis Bafe ) hogy ma is kevés hangszoró van a világban hasonló. Pár évente hagytak el ezt azt belöle. A végén átlagos lett. Ezért jött létre a HX 125-ös szélessávú, ami hozzáképest nagy rakás. Nem mérve ! Hallgatva. Az eredeti minöséget még nekem is problémás utolérni, legfökép a 3.úttal akadtam el egy pár éve ( mechanikus )
Nézd meg a mailcímét. Sztem azt jelenti, hogy előbb hangszoros néven nyomult, majd mikrofonos lett, és most visszatért a fél(re)vezetők családjához, ezért a diófa felhasználónév. ;)
Érdekes, épp a minap mért Pagrus a jelenlétemben két tök egydorma 401-est. Ezek a kiwételek, mi? ))) Mijaloizé ez a "néhai" duma? Me a zindex nem xeresse az ilyen ismétlödö izéket. Ki is tilthatnak érte, és még csak nem is pampoghacc.
Ezt az alhangot szivta meg az MR, mert a JBL 4340-ek mélyközepei alhangosak voltak. A jó fülü zenészek _nem könnyü_ mondogatták valami nem gömbölyü. Torzitásmérések többször. Jó. Aztán sweepelés közben kihalatszott. A dobozokon rá volt irva "Für Balkán" Néhai H novemberig majd párnapja M
Én mondjam csecsmő netes létemre, hogy kell megnézni az 529-es hsz-t ? Na segitek. A 301-es igencsak nem gitárra való. A pléhkosaras Audiok voltak gitárra. Lásd Selmereket. Teljesen másjelegü volt a papirja Néhai H novemberig majd párnapja M
Hogy mennyire hasonlít az adatlapra, nem tudom. Anno ez meg az FT-1600-közt gondolkodtam. Aztán egy hírtelen döntés után ez maradt. Most hallgatgatom, aztán bejáratás után megpróbálom más dobozokkal is összevetni. A Triangle-k még megvannak, hátha. :)
Ez csak attól függ, a tiéd mennyire hasonlít épp az adatlapra. Egyébként mélyben azért vannak gondjai, az a lépcső nem hosszabbít a csövön úgy, mint ahogy gondolja a tervező, legfeljebb itt-ott csökkenti a rezonanciák hatását.
Elkészült Fe166-al első szélessávú hangfalam. Ma délelőtt éledezett, első hallásra nem hiszem, hogy alul felül gondja lenne! Egyébként egy HELIX AG-200 utánépítés.
Nem ugyanarról beszélünk a képeket látva. Én a sima PD 256-ról és nem a 256/S-ről írtam, teljesen különböző hangszórók ezek.
Mint minden hasonló szélessávú hangszórónak, ennek is erősen hepe-hupás az átvitele, teli beszakadásokkal, kiemelésekkel. Ha jól láttam az adatlapján is +10, -10dB-es eltérések vannak az átvitelben. Igazából nem szerettem egyiket sem, volt egy-két darabom a PD 256-ból de gyorsan el is adtam azokat, mint a régi Videoton HC20/10-et is. Inkább nosztalgikus-értéke van, illetve azért még így is érzékenyebbek sok mai gyártmánynál, ami sokakat magához vonz.
SMA, a 98-100dB csak álom. Biztosan nincs annyi. Az RFT-kre is hasonló számokat írtak, mégis 4-5-6-tal kevesebb volt valójában. Van T-S azon az "adatlapon"? Gondolom nincs. Nem kell mindent elhinni.
A beépített membránok pedig ilyen, magasban kevés, középen beszakadó átvitelt eredményeznek, ráadásul az iránykarater is nagyon kusza, 1,5-2k- körül beszűkül, majd 4-5 körül újra kiszélesedik a tölcsé miatt, aztán 10k körül megint beszűkül. Legalább annyi a szerencse, hogy a tölcsér rezonanciafrekvenciáján, vagy akörül nincs nagyon nagy kioltás.
A membránok. 256-ból még csak ilyen kormos feketére színezettet láttam, pedig már mértem egypárat... Szerintem a narancsszín verzió nem sokáig készülhetett. Vagy eleve csak véletlenségből.
Szóval biztosra állíthatom, hogy ezek ilyenek. A 98dB-hez és a jó szélessávú átvitelhez meg semmi közük. Azért kommmersz általános célokra használhatók voltak, de semmi több.
Ui: ha a csúcsban mért hangynomást nézzük, akkor eredeti állapotú mágneskörrel csakugyan felugrik 98-ra itt-ott, de ettől még a valódi érzékenysége 10dB-vel kevesebb.
Nem narancs! Tégla színű akart az lenni fene a béléseteket...
2-3 éve lenn Vásárhelyen a Dye találkozón volt egy vele épített hangfal... hangulatos hangja volt, igen érzékeny, de én ezen inkább csak pengetős hangszereket hallgatnék... kivéve a basszgitárt. No+ tud ám kukorékolni ezerrel, ha meghajcsák :))))
De, a PD-206-os, 256-os, és a 306-os, valamint néhány OPD-tipus is narancs-vöröses színű membránnal készült.
Valóban, az érzékenységük volt a 98dB, némelyiké pedig 100dB.
Az adatlapon láthatóakat írtam le, nem mértem egyiket sem, bár a hangjuk ismerős, sokat hallottam ezekből és ma, ha volnának újak, biztos felvennék a versenyt a többi hasonló, de túlárazott ezoterikus jószággal szemben.
Na, végre! - megtaláltam a leírását az Orion PD256-nak, attól azért lényegesen jobb, mint amit shalafi írt róla. Ha kell az adatlapja, akkor beolvastatom a géppel és ha van publikus E-mail címed, elküldhetem. Sokféle verzióban készült, 4, 5, 15 Ohm-os tekercsekkel, 10-15VA, és 98dB(!) hatásfokkal, igaz, - ez a narancs-vörös színű membrános adata és 15 Ohm-on, de sokkal érzékenyebbek voltak az akkori és a mai átlagos hangszóróknál. Én nem dobnám ki, bár az a szürke-membrános jószág nem tudom, mennyire hasonlít a másikra. Üdv!
