Keresés

sancibácsi,

"melyik a legmelegebb része a tömegkályhának? =>az ajtó. "

Nekem nincs tömegkályhám, de én inkább a magra tippeltem volna :)

Arra próbáltam célozni, hogy szerintem jobban melegíti a kályha alatti aljzatot belülről a mag, mint kívülről az "ajtó-kályha külső által sugárzó hő".

Igen, két külön dolog.
De biztos van hőveszteség a kályha alatt is.
Kérdés hogy mennyi.
És mi a helyzet az ytonggal?
Az biztos elbírja, kérdés mennyit hőszigetel.

"Én a kályha körül mértem a padló hőfokát infra hőmérővel.
Abban a helységben nem ment a padlófűtés, mégis melegebb volt az aljzat a kályha körül, mint a másik padlófűtéses helyiségben. Szóval a kályha alatti szigetelés nem értelmetlen dolog."
A két dolgot szerintem külön kellene választani!
Az egyik hogy a kályha körül melegebb, az világos, annak is kell lenni. Nekem is neked is van tömegkályhánk. Hőtérkép sem kell a kérdés megválaszolásához: melyik a legmelegebb része a tömegkályhának? =>az ajtó. Amíg ég a tűz, és ha elaludt is a belső samott mag magas hőmérséklete miatt, mivel a hőálló üveg nagyon jó hősugárzó=> nagyon komoly hőleadása van sugárzó hő formájában. Mivel a beton, és az azon lévő hidegburkolat jó hővezető-hőtároló: felveszi az ajtó-kályha külső által sugárzó hőt.
De most a kályha körül, előtt..-i részről beszélünk. Én a szigetelés kihagyását NEM A KÁLYHA KÖRÜLI, hanem a KÁLYHA ALATTI padlóra írtam. A kettő nem ugyanaz. Tehát a 25 m2-es nappali 24 m2-n kell alkalmazni, míg a kályha alatti 1m2-n nem szabad.

Én a kályha körül mértem a padló hőfokát infra hőmérővel.
Abban a helységben nem ment a padlófűtés, mégis melegebb volt az aljzat a kályha körül, mint a másik padlófűtéses helyiségben. Szóval a kályha alatti szigetelés nem értelmetlen dolog.
Idén egy régebbi puhább gyapot+padlófűtéses helyiségbe fog épülni egy 3.5 tonnás tömegkályha.
Majd meglátjuk mi lesz az aljzattal. Kap majd egy 10cm-es vasalt alapot a kályha alatt.

Biztosan van 500 Kpa terhelhetőségű is, csak 30%-os összenyomódás mellett! :-)
Én ezeket félre ne érts; magasépítő technikusi végzettséggel, építésvezetői gyakorlattal a hátam mögött írom. De ha bárki feltölt ide egy szigetelő anyagról tanúsítványt, mellé egy statikai számítást, hogy x*y méretű, z tömegű kályha statikus terhelése esetén milyen szigetelés alkalmazható, annak én is megköszönném.
A beton nyírószilárdságát igazából nem kavarnám a képbe. A beton természetesen nagyobb nyomó, nyíró, stb szilárdsággal bír. A probléma ott fog jelentkezni ha egy masszív vasbeton lemez alatt kis terhelhetőségű szigetelőanyag van, mégegyszer mondom: a beton a szigetelés összetömörödése miatt egyben fog megsüllyedni, ha nem törik meg, akkor sem. Én ezt magamnak nem kívánnám.
Mégegyszer mondom a gyakorlat néha egészen érdekes dolgokat produkált már. Állt olyan épületszerkezet ami a statikai számítások alapján rég össze kellett volna hogy dőljön. Egyrészt ami ma áll nem biztos hogy holnap, jövőre, 10 év múlva, stb, is fog. Másrészt a statikai számításokban, anyagokban ugyanis van 'tartalék', tehát felül méretezik a dolgokat. Ennek ellenére én senkit sem biztatnék arra hogy ha épít akkor olyat építsen ami a számítás alapján nem felel meg!

Ja a duli-fuli:
A duli-fulit az vegye magára, akinek inge :-)

Na jó, nem idiótázom el teljesen. Ezt a képet pár hete csináltuk az egyik kályhámról. Illetve az előtte levő padlóról.

Háát, az a rész se 20 fokos...

?

v11

üdv sancibácsi!

Nem vagyok statikus (sem :o) de nekem hiányzik a képletből a vashálóval erősített beton nyírási szilárdsága, azaz hogy mekkora területen képes elosztani a terhelést.
Úgy tudom, magyarországon is beszerezhető 500 kPa terhelhetőségű szigetelés. De igazad van, ezt én inkább meghagynám a szakértőknek. Az elmélet működéséhez annyi támpontot tudok majd nyújtani, hogy a 40 kPa terhelhetőségű szigetelés fölé épített kályha alatt idén meg tudjuk nézni a betont. Azt feltételezem, hogy az eltelt pár év alatt az összenyomódás nagy részének meg kellett történnie. Jelenleg ennek semmi jelét nem tapasztalom, meglátjuk, mit látni kályha alatt. A hőszigetelésnél azt javaslom mérlegelni, hogy a kályha alatti hőveszteség objektív okokból várhatóan nem lesz azonos a szoba északi sarkában található ugyanakkora területtel. Már ha feltételezzük, hogy a kályha alul melegebb lesz 20 foknál. Szerintem épp a tárolt hő egy részét veszíthetjük el, illetve nyerhetjük meg, attól függ, honnan nézzük. Nem is tudom, a dulifulira mit mondjak. Mivel nem vagyok kályhás, minimum nem rám érthetted. Még az is lehet, hogy akkor én dulifulizhatok :o)










pszt....


kipróbálom:













dulifuli!

;o)

v11

Hát megpróbálnék a témára röviden reagálni, de valszinű nem fog sikerülni, de ez a téma biztosan sokakat fog érdekelni, akik később olvasnak vissza a fórumban. De végülis mások is írtak már itt hozzászólást, mely lényege hogy csak ők az igazság egyedüli letéteményesei, mindenki más kályhálya sz..r, én inkább érdemben a tényeket szeretném leírni.
Először is a lábazatszigetelő anyagokról.
Gondoljatok vissza láttatok-e, új építésű házat 3-5 év múlva, és ott láttatok-e olyat, hogy a falra ragasztott kerámia szegő elvált a járólaptól 0.5-1 cm-t? Ez gyakorlatilag azért volt, mert az ajzatbeton 'lesülyedt' tőle, mivel az alatta lévő eps pihentetetlen volt! Tehát az ajzatban alkalmazott szigetelés miatt meg tud süllyedni a padló!
Aztán:
"Azért léteznek már erősebb szigetelőlapok is, ( pl XPS) akár 50 tonna/nm, azt hiszem általában ezek rózsaszínűek"
Ha lesz erről valami pontos adatod azt szívesen venném, addig azonban álljanak itt az álltalam ismert (valamenyi magy.o-i) eps-ről egy kis tájékoztató:
Besorolás szerint Eps 100 azaz sárga jelölésű padlóban alkalmazható expandált, vagyis nyílt cellás szigetelőlemez Nyomószilárdsága:100 KPa.
Ennél nagyobb szilárdságú lemez (átlag tüzépen ilyet nem is tartanak):
az Eps 200:
"Nagy terhelhetőségű EPS táblás hőszigetelés
Nagy terhelésű beton aljzatok alatti hőszigetelésre alkalmas. Nagyobb forgalmú középületek (750 kg/m2 feletti várható terhelés) beton padlói alá alkalmazott EPS hőszigetelés. Színjelölése: 2 FEKETE sáv. Műszaki jellemzők: hővezetési tényező: 0,031 W/mK. Nyomószilárdság: 200 kPa 10 %-os összenyomódás mellett. "
A kék, rózsaszín, zöld színű stir.., aust.., do.., stb extrudált, vagyis zárt cellás anyagok kb ezzel megegyező szilárdságúak, vagyis 200 KPa 10%-os összenyomódásnál, de 2%-os összenyomódásnál csak 60-80 KPa!
Ezek a terhelések tehát a kb. 750-1500kg/m2 terhelés viselésére alkalmasak.
De ha már a terhelés szóba került és a teherautók.
A terheknek alapvetően 2 nagy csoportja van, amivel a statikusok számolnak:
-a statikus, ÁLLANDÓ terhek,
-és a dinamikus NÉHA JELENTKEZŐ terhek.
Azt ugye nem kell bizonygatni, hogy a kályha folyamatosan terheli a padlót, legfeljebb a tüzelő a dinamikus teher :-) , vagyis néha x+12 kg!!! a teher, de ez természetesem már a vicc kategóriája!
Szóval gyakorlati számítás alapján egyik sem való tk alá. Ha valaki aláteszi valószínű bírni fogja egy darabig, de sem a kályhát sem a házat nem rövid távra építjük ugye!

Aztán a hőhidasság kérdése:
"Hogy mennyi a hőveszteség a padló irányába, erről azért vannak más vélemények, olyan is, hogy kb 10%. Ha ez igaz, az azért nem kevés."
Valóban egy átlag lakóház energetikai veszteségének kb 10%-a távozik a padlón. Egy mo-i átlag lakóház 100 m2. A kályha ebből 1 m2. Vagyis a 10 % veszteségnek az 1 % távozik a kályha alapterületén, az=0,1%! Ez pedig kevés azért, hogy méregdrágán állítsuk helre a megsüllyedt, eltört, stb-t!
A topik megnyitásakor is a néhány feltétel között (kémény, stb) ott volt a statikailag teherhordó ajzat/stb. Itt gyakorlatilag leállt a topik egyesek belharcának köszönhetően, hogy mások megépítik a gagyi kályhát (Fúj-fúj), és felveszik érte a pénzt, és később esetleg nem lesz olyan, vagy csak magának építette a hülye, és még örül is neki, pedig ezzel lejáratja, ...
Szerintem ez is ilyen terület! Ne biztassuk az embereket hogy eps alapra tömegkályhát építsenek, és 5-vagy akárhány év múlva javítani kell a törött, vagy egyben lévő de megsüllyedt aljzatukat.
Jó lenne ha ez a topik nem a kályhások duli-fulijáról szólna hanem érdemi hozzászólásokkkal kedvet, ötletet adnánk az érdeklődőknek is a tömegkályhához.
Mindenkinek üdv, és várom a hsz-aitokat is, ha valakinek esetleg más véleménye lenne a dologról: mármint tegyünk-e polisztirolt a kályha alá?
Sancibácsi

Nálunk 8 cm szigetelés, 8 cm vasalt aljzatbeton, erre épült fél éve a kb 2 t tömegű kályha és egy része alatt fut pf cső is, eddig minden ok, remélem az is marad. Azért izgultam az épitése során

Azért léteznek már erősebb szigetelőlapok is, ( pl XPS) akár 50 tonna/nm, azt hiszem általában ezek rózsaszínűek, de ez itt nem a reklám helye. Még vasúti talpfák alá is teszik. Nem gondolom, hogy ez annyit zsugorodna, hogy bánthatná a csöveket. Ha ez így volna, nem építenék olyan padlófűtéses aljzatokba, amire kamionnal is ráhajtanak. Hogy mennyi a hőveszteség a padló irányába, erről azért vannak más vélemények, olyan is, hogy kb 10%. Ha ez igaz, az azért nem kevés. Ha pedig tudjuk, hol lesz a kályha, ki is tudjuk biztonságos távolságban kerülni a csövekkel. Egyébként én padlóban vezetett fűtéscsövek fölött, 8cm vastag, hálóval vasalt szerkezeti betonra építettem, 4 éve, és semmi gond. Pedig a helyzetet súlyosbítja, hogy néha földrengést okoznak a házunk előtt kátyúba csattanó teherautók. Mindenesetre ezt a kályhát idén úgyis lebontom, és megnézzük, mi lett a padlóval alatta.

üdv,
v11

Na megyek begyújtani, mert tegnap kimaradt, és már csak 19,6 fok van!
:-))))

Nem, nem bírja el a nagy terhelhetőségű szigetelés sem!
Az a normál 100, helyett 150-200 as.
De gondold meg, különösen, ha a nappalidban lesz a kályha, és lesz padlófűtés: a hőszigetelés fölött lesz az aljzatbeton, amibe be van ágyazva a fűtés/padlófűtéscső. Ha ezalatt összetömörödik az eps (arról ne is beszéljünk, hogy ezek az anyagok az idő múlásával zsugorodnak, csak a homlokzati lemez előpihentetett). Tehát ha a szigetelés tömörödik, nem elég szilárdságú, megtörik az ajzat betonlemez, benne a csövek, amit utólag javítani gyakorlatilag lehetetlen.
De nem is olyan fontos hogy legyen alatta!
Egy régi szemlélet szerint az aljzatot csak a külső körítő falak mentén 1,5-2 m szélességben kell. Efölött eljárt az idő, stb, viszont a logika ma is igaz: a föld maga is szigetel a feltöltésben. Vagyis ha a kályhát nem a külső falra építed rá, márpedig azt nem javaslom inkább a lakás 'centrumába'; vagyis elhanyagolható lesz az energetikai veszteség azon az 1 m2-en, ráadásul itt a 'hőhidasság' gyakorlatilag biztos nem okoz egyéb pl. penészedési problémát! :-)

És akkor egy másik:
Sokan félnek hogy nem lesz idejük tüzelni, a begyújtással vesződni, mert konzervatív módon gondolkodnak róla!
Ha van kedved gyere el hozzám egy begyújtásra! Ha nem érsz rá elmondom:
Kb 5 perc megrakni a kályhát.
Egy mozdulat meggyújtani a tüzet, s majd becsukni az ajtót!
Az égés első 5-10 percében rá-ránézni a tűzre, levegőszabályzás miatt.
Az ezt követő 30-40 perc gyakorlatilag a tűz-lánd miatti intenzív gyönyörködéssel telik az ülőgarnitúrából! :-)))))
Majd az utolsó pár percben a parázsló égésnél el kell venni egy picit újra a levegőből, és az égés végén lezárni a levegőztetést, és a kéményt!
Tehát a kandallóval-cserépkályhával való tüzeléssel ellentétben itt gyakorlatilag kb 1 ó alatt leég a tűz a fától függően, ebből a tüzeléssel való elfoglaltság kb 5-8 percnél nem több! Ennyi ideje pedig szerintem mindenkinek van!
úghogy a kályháról szerintem se mondj le!

Üdv!

 

Én is megtaláltam a magyar vonatkozást már az első pillanatban. Nekem is van olyan prospektusom (ismerem a vállalkozás vezetőjét: egy értelmes gépész). Tőle vettem a kályhaajtóimat, meg a samottégláimat is (rendes ember, 50 samottéglát ingyen el is hozatott az ismerősével hozzám)  :o)

 

érdemes megállítani videót 7:36-nál :-)

A szigetelésről úgy tudom, létezik nagy teherbírású változat is, esetég olyat be lehet rakni. Mindegyiknek van adatlapja, min feltüntetik a terhelhetőségét.

Nem tanácsos alá szigetelés.
Ha alacsony energiás lesz, azt 1 kombinált tk elvinné.
Tuti nem tennék radiátort, meg főleg gázkazánt.
Új háznál manapság őrültség lenne kihagyni egy kéményt főleg egy jó hatásfokú kályhával.
Nekem csak azért van minden, mert mindíg utólag jöttek a dolgok.
:-)
Ha most kezdeném 1 tömegkazán lenne a házban rákötve a padlófűtésre, + a fürdőben a csőradiátorra, meg a bojlerre, kiegészítve sör(lég)- és napkollektorral.

Köszönöm a tanácsot, erre nem is gondoltam. Mármint arra, hogy a tömegkályha kevés ideig ég és utána sokáig meleg. Ez tényleg egyszerűsíti a helyzetet a szellőzővel. Még egy pont a tömegkályha javára!
Egyébként nagyon passzív házat nem akarok, inkább az alacsony energiás a cél. próbálom úgy megfogni a dolgot, hogy ami megtérül emberi idő alatt azt beépítem, ami nem az kimarad. A kályha ezen a vizsgán megbukna, szerintem az életben nem térül meg egy kályha a kéménnyel együtt, főleg ha csak kiegészítő fűtés egy másik kiépített rendszer mellett. De a feleségem szeretne kályhát, szóval le leszek szavazva.
Kérdés: a kályha alatt lehet szigetelés a padlóban? Elbirja a súlyt?

Vártam, de úgy látszik már nincs a témához több hozzászóló; az előző véleményekhez mindenesetre alakul. :-)
Szóval a lényeg szerintem a szerelőbeton alatt elhúzni egy min. 110-es csövet az 'alapban' és a kályhának ill. kéménynek alapot készíteni ebben a fázisban. A kályhának nem szükséges különösen; lényeg a szerelő, vagy szigetelést tartó beton legalább 8 cm, és hálósan vasalt legyen a kályha tervezett helye alatt.
Véleményem szerint döntsd el előre milyen házat akarsz: légtömör passzívházat, vagy 'csak' alacsony energiásat.
A passzívház mindenképpen egy külön történet, nem csak a kályha, hanem a ház minden porcikája!
Az aeg-s házban pedig a begyújtás 1-1,5 ó-ra nyugodtan lehet ablakot nyitni, estleg a rekuperátornak egy kapcsolót később beépíteni, hogy ne 'dolgozzon össze' a venti a kályhával.
A kályha pedig azon túl, hogy az innen-onnan olcsón kerülő tüzelőt el tudod égetni, és ezzel spórolsz egy külön fílig-je van, ne mondj le róla.
Nekem amúgy a vizes megoldásnál a levegősek szimpatikusabbak, mivel nem áll fenn a víz felforrásának, a kályha 'elázásának' veszélye, és akár gravitációs úton is tud működni áramszünet esetén.
Üdv:Sancibácsi

Én a hasított erdei kemény fát bevittem, és 1 nap múlva ki kellett hordanom, mert ronda barna bogarak jöttek elő vagy 10 legalább.
Tavaly is így jártam.
A fabrikettből nem jött elő:-)
A fenyő meg csont száraz, azt nem kell bevinni előre.

Üdv!

 

Szerintem a farontó rovarokkal nincs gond télen, mert inaktívak.

Nem kell attól tartani, hogy pl. szétrágják a parkettádat, 1 nap alatt úgysem fognak télen kimászni, (de csak télen).

Párával nem lehet gond, reggelre mindig kiszárad a torkunk, orrunk. a fenyőben nincs bogár, de pl a nyárfában láttam már bogárkákat.

 

HA nincs útban és nem jönnek belőle bogarak akkor beviheted, főleg, ha alacsony a páratartalom.

Üdv

2 éve hasitott fával és épitési hulladék fenyővel tüzelek a kályhába, mindkettő jól kiszáradt, tető alatt van, de mostanság jutott rá hó, ami olvadáskor átcsorog a rakaton, feltételezem a fa is sziv magába ebből a nedvességből aztán jönnek a minuszok és visszafagy. Ha begyujtás előtt 1 nappal beviszem a házba, akkor a csapadék elpárolog belőle, de a lakásban nagyobb a levegő páratartalma is. a kérdés, hogy bevigyem-e vagy ne?

Ha nem sürgős, akkor keress rá a tömegkazánra(google 4. találat).
Érdemes rajt elgondolkodni. Ez mellé nem kell kiegészítő más hőtermelő.
Ajánlom a padlófűtést kiegészítésnek.
Ha jól van megcsinálva a kályha, akkor a szekundert megkapja a hamutérből a külső légbevezetésen keresztül, így nem szív semmit bentről. De legrosszabb esetben is csak nagyon minimálisat ha nem elég a hamutérből.

Az jó, ha még ennyire nyitott a kérdés. Én mindenestre a helyedben ha egy adott összegből kellene gazdálkodnom, az első a kiváló hőszigetelés, a második a napkollektoros melegvíz ellátás, a harmadik a tömegkályha, a negyedik egy egyszerű, olcsó biztonsági/kiegészítő fűtés, ami, ha a kályha a vízkörön van, akkor ugyanarra a körre dolgozik, arra az esetre, ha nem vagy otthon, beteg vagy, nincs fa stb. Csak ezután foglalkoznék hőszivattyúval, rekuprátorral, stb. Már ha még maradna rá pénz.

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat. A kályhát birni fogja a föld, úgy lesz megépítve. Most még csak az üres telek van, bármit alkothatunk. Ez a rész nem gond. Ha kályha most nem lesz akkor is előkészítjük a helyét, akármi lehet még a következő évtizedekben.
Pince nincs, de ha kell be tudunk tenni egy külső levegőbevezetést. Ha a szekunder levegő a szobából jön akkor segít valamit ha a primer legalább kintről érkezik? Számít ez valamit? Nem bonyolítja/drágítja nagyon a dolgokat?
Én valami olyasmit hallottam, hogy gépi szelőztetésnél nem szabad a lakásban tűznek lenni. Ezért nem lehet gázos tűzhely se, meg elvileg a lakótérből levegőt szívó kályha se. Ez mennyire igaz? Azt látom hogy a gyakorlatban nem így építetek, de az engedélyeket megkapom-e rá? Egyáltalán valamilyen hatóság beleköt az ilyesmibe? Talán a kéményesek?
A gáz elfelejtése már felmerült bennem is. Igaz most be van kötve a telekre a gáz, de azért akkor is spórolnánk a tervezés meg ilyesmik díját. Csak az a bajom, hogy ha most nem csinálok vizes fűtést akkor később nagyon nehéz lesz. Sokminden történhet még a ház életében. Akár a hőszivattyú is reális árba kerülhet, vagy hasonlók. De a kályha mellé mindenképpen kéne valami kegészítő fűtés is. És ha van kiépített vizes fűtésem (mondjuk padlófűtés) akkor jobban járok ha egy gázkazánt akasztok rá és nem villannyal fűtök ami sokkal drágább. Naszóval még nem tudom mi legyen.
Sziasztok!

Barna János

ÍGY IGAZ! :)

A lényeg hogy nem kell lemondani a tömegkályháról.
Semmi esetre sem, kivéve ha nem fér el vagy nem bírja az aljzat.

Szia!
Kérdés.: lesz-e pince?
Mert ha lesz, akkor megoldható úgy ahogyan én tervezem a tömegkályhát, a pincéből vezetem be a primer levegőt a kályhába és csak a szekunder megy a belső légtérből.
Amikor működik a kályha akkor résnyire kinyitom a pince ablakot és ott felmelegszik 16-20 fokra.
Nekem is van földregiszter és saját kivitelezésű rekuperátor ami nagyon jól működik, azóta nincs páralecsapódás az ablakon (üvegtáblák alján és szélein). Természetesen nem félek attól sem, hogy elfogyna az Oxigén, mert az utánpótlás az folyamatosan érkezik, még zárt ablakok mellett is.
Talán egyenlőre ennyi .
Szép napot!

Én csak a tapasztalatomat tudom leírni, nagyjából a házam hasonló a te elképzelésedhez.
K=1-es műanyag ablakok, 40-es PT fal 10cm szigeteléssel.
Alapterület 85m2+15m2-es galéria a nappali felett.
Penész, pára abszolut nincs mióta kiszáradt a ház, kivéve a fürdés utáni párás levegő a fürdőben. Amúgy 35-40% a páratartalom majdnem száraz.
Van szellőztető, de jelenleg nem működik, még nincs teljesen kész a rendszer.
A kályha a klasszikus módon bentről szívja a levegőt. A légtömörség miatt egyelőre ablakon jön be az utánpótlás. Amúgy egy autómata légeejtő lesz a végleges megoldás.
Ettől független fog működni külön a szellőző.
Egyik nem zárja ki a másikat. Nem függ egyik a másiktól szerintem.
Sőt, én túlnyomásos rendszert csinálnék. Így ez rásegít a kályhára égés közben.
Szerintem a valóságban nem annyira drasztikus a helyzet mint ahogy elméletben annak tűnik.
Ja, és a hővisszanyerős szellőzőt kiegészíteném talajhőcserélővel, meg sörkollektorral. :-) + a tömegkályha, + jó szigetelés. így együtt a tuti.
Már csak a HMV-et kell megoldani napkollektorral, télen tömegkályhás rásegítéssel.
A gázt meg el kell felejteni.