Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Én is megtaláltam a magyar vonatkozást már az első pillanatban. Nekem is van olyan prospektusom (ismerem a vállalkozás vezetőjét: egy értelmes gépész). Tőle vettem a kályhaajtóimat, meg a samottégláimat is (rendes ember, 50 samottéglát ingyen el is hozatott az ismerősével hozzám) :o)
A szigetelésről úgy tudom, létezik nagy teherbírású változat is, esetég olyat be lehet rakni. Mindegyiknek van adatlapja, min feltüntetik a terhelhetőségét.
Nem tanácsos alá szigetelés. Ha alacsony energiás lesz, azt 1 kombinált tk elvinné. Tuti nem tennék radiátort, meg főleg gázkazánt. Új háznál manapság őrültség lenne kihagyni egy kéményt főleg egy jó hatásfokú kályhával. Nekem csak azért van minden, mert mindíg utólag jöttek a dolgok. :-) Ha most kezdeném 1 tömegkazán lenne a házban rákötve a padlófűtésre, + a fürdőben a csőradiátorra, meg a bojlerre, kiegészítve sör(lég)- és napkollektorral.
Köszönöm a tanácsot, erre nem is gondoltam. Mármint arra, hogy a tömegkályha kevés ideig ég és utána sokáig meleg. Ez tényleg egyszerűsíti a helyzetet a szellőzővel. Még egy pont a tömegkályha javára! Egyébként nagyon passzív házat nem akarok, inkább az alacsony energiás a cél. próbálom úgy megfogni a dolgot, hogy ami megtérül emberi idő alatt azt beépítem, ami nem az kimarad. A kályha ezen a vizsgán megbukna, szerintem az életben nem térül meg egy kályha a kéménnyel együtt, főleg ha csak kiegészítő fűtés egy másik kiépített rendszer mellett. De a feleségem szeretne kályhát, szóval le leszek szavazva. Kérdés: a kályha alatt lehet szigetelés a padlóban? Elbirja a súlyt?
Vártam, de úgy látszik már nincs a témához több hozzászóló; az előző véleményekhez mindenesetre alakul. :-) Szóval a lényeg szerintem a szerelőbeton alatt elhúzni egy min. 110-es csövet az 'alapban' és a kályhának ill. kéménynek alapot készíteni ebben a fázisban. A kályhának nem szükséges különösen; lényeg a szerelő, vagy szigetelést tartó beton legalább 8 cm, és hálósan vasalt legyen a kályha tervezett helye alatt. Véleményem szerint döntsd el előre milyen házat akarsz: légtömör passzívházat, vagy 'csak' alacsony energiásat. A passzívház mindenképpen egy külön történet, nem csak a kályha, hanem a ház minden porcikája! Az aeg-s házban pedig a begyújtás 1-1,5 ó-ra nyugodtan lehet ablakot nyitni, estleg a rekuperátornak egy kapcsolót később beépíteni, hogy ne 'dolgozzon össze' a venti a kályhával. A kályha pedig azon túl, hogy az innen-onnan olcsón kerülő tüzelőt el tudod égetni, és ezzel spórolsz egy külön fílig-je van, ne mondj le róla. Nekem amúgy a vizes megoldásnál a levegősek szimpatikusabbak, mivel nem áll fenn a víz felforrásának, a kályha 'elázásának' veszélye, és akár gravitációs úton is tud működni áramszünet esetén. Üdv:Sancibácsi
Én a hasított erdei kemény fát bevittem, és 1 nap múlva ki kellett hordanom, mert ronda barna bogarak jöttek elő vagy 10 legalább. Tavaly is így jártam. A fabrikettből nem jött elő:-) A fenyő meg csont száraz, azt nem kell bevinni előre.
2 éve hasitott fával és épitési hulladék fenyővel tüzelek a kályhába, mindkettő jól kiszáradt, tető alatt van, de mostanság jutott rá hó, ami olvadáskor átcsorog a rakaton, feltételezem a fa is sziv magába ebből a nedvességből aztán jönnek a minuszok és visszafagy. Ha begyujtás előtt 1 nappal beviszem a házba, akkor a csapadék elpárolog belőle, de a lakásban nagyobb a levegő páratartalma is. a kérdés, hogy bevigyem-e vagy ne?
Ha nem sürgős, akkor keress rá a tömegkazánra(google 4. találat). Érdemes rajt elgondolkodni. Ez mellé nem kell kiegészítő más hőtermelő. Ajánlom a padlófűtést kiegészítésnek. Ha jól van megcsinálva a kályha, akkor a szekundert megkapja a hamutérből a külső légbevezetésen keresztül, így nem szív semmit bentről. De legrosszabb esetben is csak nagyon minimálisat ha nem elég a hamutérből.
Az jó, ha még ennyire nyitott a kérdés. Én mindenestre a helyedben ha egy adott összegből kellene gazdálkodnom, az első a kiváló hőszigetelés, a második a napkollektoros melegvíz ellátás, a harmadik a tömegkályha, a negyedik egy egyszerű, olcsó biztonsági/kiegészítő fűtés, ami, ha a kályha a vízkörön van, akkor ugyanarra a körre dolgozik, arra az esetre, ha nem vagy otthon, beteg vagy, nincs fa stb. Csak ezután foglalkoznék hőszivattyúval, rekuprátorral, stb. Már ha még maradna rá pénz.
Köszönöm a válaszokat. A kályhát birni fogja a föld, úgy lesz megépítve. Most még csak az üres telek van, bármit alkothatunk. Ez a rész nem gond. Ha kályha most nem lesz akkor is előkészítjük a helyét, akármi lehet még a következő évtizedekben. Pince nincs, de ha kell be tudunk tenni egy külső levegőbevezetést. Ha a szekunder levegő a szobából jön akkor segít valamit ha a primer legalább kintről érkezik? Számít ez valamit? Nem bonyolítja/drágítja nagyon a dolgokat? Én valami olyasmit hallottam, hogy gépi szelőztetésnél nem szabad a lakásban tűznek lenni. Ezért nem lehet gázos tűzhely se, meg elvileg a lakótérből levegőt szívó kályha se. Ez mennyire igaz? Azt látom hogy a gyakorlatban nem így építetek, de az engedélyeket megkapom-e rá? Egyáltalán valamilyen hatóság beleköt az ilyesmibe? Talán a kéményesek? A gáz elfelejtése már felmerült bennem is. Igaz most be van kötve a telekre a gáz, de azért akkor is spórolnánk a tervezés meg ilyesmik díját. Csak az a bajom, hogy ha most nem csinálok vizes fűtést akkor később nagyon nehéz lesz. Sokminden történhet még a ház életében. Akár a hőszivattyú is reális árba kerülhet, vagy hasonlók. De a kályha mellé mindenképpen kéne valami kegészítő fűtés is. És ha van kiépített vizes fűtésem (mondjuk padlófűtés) akkor jobban járok ha egy gázkazánt akasztok rá és nem villannyal fűtök ami sokkal drágább. Naszóval még nem tudom mi legyen. Sziasztok!
Szia! Kérdés.: lesz-e pince? Mert ha lesz, akkor megoldható úgy ahogyan én tervezem a tömegkályhát, a pincéből vezetem be a primer levegőt a kályhába és csak a szekunder megy a belső légtérből. Amikor működik a kályha akkor résnyire kinyitom a pince ablakot és ott felmelegszik 16-20 fokra. Nekem is van földregiszter és saját kivitelezésű rekuperátor ami nagyon jól működik, azóta nincs páralecsapódás az ablakon (üvegtáblák alján és szélein). Természetesen nem félek attól sem, hogy elfogyna az Oxigén, mert az utánpótlás az folyamatosan érkezik, még zárt ablakok mellett is. Talán egyenlőre ennyi . Szép napot!
Én csak a tapasztalatomat tudom leírni, nagyjából a házam hasonló a te elképzelésedhez. K=1-es műanyag ablakok, 40-es PT fal 10cm szigeteléssel. Alapterület 85m2+15m2-es galéria a nappali felett. Penész, pára abszolut nincs mióta kiszáradt a ház, kivéve a fürdés utáni párás levegő a fürdőben. Amúgy 35-40% a páratartalom majdnem száraz. Van szellőztető, de jelenleg nem működik, még nincs teljesen kész a rendszer. A kályha a klasszikus módon bentről szívja a levegőt. A légtömörség miatt egyelőre ablakon jön be az utánpótlás. Amúgy egy autómata légeejtő lesz a végleges megoldás. Ettől független fog működni külön a szellőző. Egyik nem zárja ki a másikat. Nem függ egyik a másiktól szerintem. Sőt, én túlnyomásos rendszert csinálnék. Így ez rásegít a kályhára égés közben. Szerintem a valóságban nem annyira drasztikus a helyzet mint ahogy elméletben annak tűnik. Ja, és a hővisszanyerős szellőzőt kiegészíteném talajhőcserélővel, meg sörkollektorral. :-) + a tömegkályha, + jó szigetelés. így együtt a tuti. Már csak a HMV-et kell megoldani napkollektorral, télen tömegkályhás rásegítéssel. A gázt meg el kell felejteni.
Amennyiben rekuperátort használsz, nem logikátlan, a külső légbevezetés, csak sokkal drágább és bonyolultabb, a végeredmény pedig szerintem nem annyival takarékosabb. lásd: 414, 981,988. v11
Kellene egy kis segítség. Ház tervezgetés közben agyalok a fűtésen meg a többi gépészeten. Jó szigetelést tervezünk, ezért jött képbe a tömegkályha mint ami képes elég kicsi hőmennyiséget leadni és nem fűti túl a házat. Viszont szeretnék hővisszanyerős szellőzetést is mert félek a penészedéstől egy mai modern módon lezárt házban. Ezért az igazi egy külső levegős kályha lenne. De mintha a beszélgetésetekből az derült volna ki, hogy a szekunder levegőt mindenképpen a lakásból kapja a tömegkályha (legalábbis az itthon elterjedt vátozat). Mi a véleményetek? Van lehetőség szellőztető és tömegkályha összekombinálására? Én már nem nagyon tudok dönteni a gépészetet illetően. Tudásom nincs hozzá, csak amit a neten összeszedtem, de ahhoz már túlságosan sok alternatívát láttam hogy a klasszikus gázkazán+radiátor fűtést válasszam. Ha nem megy a kályha és a szellőztető együtt akkor valamelyikről le kell mondanom. De hogy mi lenne a jobb azt nem tudom. Tisztán gázos rendszer szellőztetővel, vagy kályha szellőztető nélkül? Egyelőre nem tudom. De haladjunk csak lépésenként. Egyelőre azt kéne tudnom, hogy van-e tisztán külső levegővel üzemelő tömegkályha (vagy bármi más kályha ami egy -15 foknál 5-6 kW hőigény körüli házba alkalmas). Köszönöm!
A száraz keményfánál us megkapja a hőt rendesen. szerintem nincs nagy különbség hőfokban. Csak a kemény később kap nagy lángra, a fenyő meg hamar begerjed, de hamar le is ég. De a középső szakaszban a kamra telibe lángolása ugyan úgy megvan mint a fenyőnél. csak az elő meg az utóégés hoszabb.
Hát igen, ezen a tömegkazán dolgon gondolkodom, hogyan tovább. Mindenesetre dpek most készül megépíteni a harmadik változatot, azt is megmérjük, és aztán egyenlőre úgy tűnik, az első nyílt építés ugyanott lesz, ahol a TSZJ által linkelt video készült. Ha van valami konkrétum, a honlapomon meg fogom írni.
Ok, a stirling motor egy hirtelen kézenfekvőnek tűnő ötlet volt, nekem sincs, csak hallottam róla. Én hasonló problémát egy szünetmentes táppal oldottam, órákig elviszi a szivattyút, igaz, hogy itt pesten ritka az áramszünet, ezért sose kapcsolt be. Szóval én valószínüleg így oldanám meg a itt is, nagyon érdekekel a tömegkazánod is, hogyan lehet róla többet megtudni?
Igen szépen kifehéredik tőle, de a sütőben finom por hamu rakódik le, gondolom némi hamu bekerül a függőleges járatokba kérdés mennyivel hamarabb kell majd a járatot tisztitani, mintha kizárólag keményfa égne benne? illetve az intenziven égő fenyő gyorsabban ég, de nagyobb hőmérsékleten. A nagyobb hőingás miatt Nem csökken az élettartama a berendezésnek?
Tekintettel a rendelkezésre álló erőforrások szűkös mivoltára, mindig is igyekeztem a már létező, beszerezhető és önmagában működő eszközökkel dolgozni, azokat összekapcsolni, egy bizonyos feladat, probléma minél hatékonyabb és megbízhatóbb megoldása érdekében. Mivel nem tudok elérető áron beszerezhető stirling morort, és hozzá kapcsolható megbízható és megfelelő szivattyút, ilyen rendszert nem tudok a konyhaasztalon összerakni :o)
Igen hogy AB69-t idézzem, ez nem tömegkályha. Ez nem utánégetőkamrával rendelkező klasszikus tömegkályha, 'csak' egy konyhai főzőhely! Mindenesetre a hatásfoka nem rossz, különösen a hosszú padkával.
