Pistur megtudnád nézni, hogy volt e evangélikus egyházközség Városlődön, ill. Borbély családról nincs valami info a könyvbe. Családi legenda szerint volt valami kutyabőrös.
Érdemes megnézni a Magyar Országos Levéltárban található anyakönyvek közül a Vegyes anyakönyveket! A honlapon elérhető, mely időszakból van anyakönyv. Ugyanezen anyakönyv valószínűsíthetően megtalálható az adott megye Levéltárában! Itt Lövöld települést adja meg anyakönyvezés helyéül.
Másik lehetőség a Magyar Evandélikus Egyházmegye, és az Evangélikus Levéltár honlapjain is érdemes keresgélni.
Kell tudni, hogy Városlőd önálló egyházközség volt, vagy valamely másik település filiája (katolikusoknál fíliának mondjuk, ha nem önálló plébániával rendelkezik)!
Segítségeteket szeretném kérni. 6 éve kutatom a családom felmenőit. Eddig 120 város, község mikrofilmjeit néztem át. Több városban is személyesen kutattam.
Ha tud valaki segíteni az alábbi adatok hozzáférhetőségében azt hálásan köszönném. Városi és nemesi összeírásokat is átnéztem már, de nincs használható adat. Gavallér Ferenc, szül : ismeretlen. 1805 körül, de ez csak hozzávetőleges, elhunyt 1883. 06. 24. élt 78 évet. Felesége Ábrahám Rozália, az esküvő 1831.01.31. Szeged. Rozália szül. Szeged, 1812.03.19. A Gavallérok felmenőit keresném, de sajnos eddig nem találtam rá. A család katolikus, de hogy honnan származnak azt sem tudom.
Arcanum kiadványokban két adatot találtam 1715országos összeírás 1754-55 szatmár megyei nemesi összeírás, de ehhez a családhoz nincs köze.
...vannak erre szakosodott topikok itt az Index-en. 2 x már (4908 porcsalm és 741 iater) tettek fel olvtársak ilyen kérdést, ők ezeken a topikokon kaptak rá választ...
Sajnos biztosan nem Kisarról van szó: az anyakönyv egyértelműen Gömört említi, több esetben is. Ráadásul Kisart több más, jórészt településtörténeti szempont is kizárja. Persze egyáltálan nem biztos az sem, hogy a Kisaji/Kisai - Kochán névmegfelelésnek bármi köze lenne a származási helyhez. Viszont jobb tippem erre a névmegfelelésre egyelőre nincs. Azért persze köszönöm a tippet.
Az információk csak részben alapulnak szájhagyományon. Magam is láttam az illető keresztelési bejegyzését. ahol csak az anya neve szerepel, életkor illetve további adatok nélkül. Lakhelyként pedig csak Nyíregyháza van megjelölve.
Az anyakönyv minden rovatát átnéztem a születést megelőző és azt követő 5 évre. Az anya, illetve ilyen családnevű személy nem szerepel benne, így azt hiszem kézenfekvő a következtetés, hogy nem volt nyíregyházi. Feltételezve, hogy az anya 20 év körüli lehetett, átnéztem a 20 évvel korábbi és a környező éveket is, ahol szintén nem találtam semmit. Sajnos a keresztszülőknél is csak a név szerepel, és azokat semmilyen formában nem tudtam a családhoz kötni.
Dédnagyapám apjaként későbbi iratain Fortunyák János, tehát az anya férje szerepel, ami persze nem jelent semmit. Lehet, hogy tőle esett teherbe a lány, mint ahogy az az is lehet, hogy csak évekkel később találkoztak. Arról letettem, hogy valaha is megtudjam, ki volt a vér szerinti apa. Az viszont bizonyos, hogy Huszár Julianna rengeteg nyomott hagyott maga után, amiket "csak" meg kell keresni.
Viszont nagyon köszönöm az árvaszéki tippett. Ez azért is fontos lehet, mert mint időközben kiderült, a gyerek egy éves koráig árvaházban élt Nyíregyházán. Ennek biztosan van nyoma valahol.
Szeretném az (1) pontban vázolt családi kapcsolatot tényállásszerűen tisztázni.
Jól érzem, hogy családi elmesélés (esetleg nagyszülőtől nyert információkon alapszik) mindaz a mit leírtál?
Az 1888. dec. 30-i születés, az anyakönyvi adat?
Néhány 'kapaszkodót' érdemes volna abban keresni:
1. keresztszülők neve, azok anyakönyvi 'lenyomata', azaz azokról milyen adat van benne ugyanabból az időből, azaz +/- 5 évben nézve a születési adatoknál (ill. a házasságiakban? 'visszaköszön-e' ott azoknál keresztszülőként, vagy házassági tanuként Huszár J. ?)
2. A születésiben a születéskor a szülő lakhelye? Szintén ha a lakcím másnál előfordul, stb... azzal lehetne nyomot találni.
Esetleg érdemes elmenni Nyíregyházára és belenézni a levéltárban a városi Árvaszék irataiba. Fondjegyzék száma V.80 1873-1929 között az Árvaszék iratai, 53,0 fm. Nem lehetett már akkor sem csak úgy valakire bízni a "nevelőszülőséget".
A hatágú aranycsillagra általában kétféle magyarázatot szokott hozni a szakirodalom: 1. a dicsőség és szerencse jelképe 2. Szűz Mária jelképe
Természetesen ezeken kívül sok minden mást is jelenthet, de ehhez már az adott család története és/vagy a címeradomány szerzésének körülményeinek ismerete szükséges.
Nos, a házassági anyakönyvébe semmi katonaság-ra utaló bejegyzés nincsen. Illetve a dédnagyapám házassági anyakönyvezésébe is ő van beírva apának. A temetkezésit még nem néztem meg, mert azt már polgáriba kell keresnem (1945-ben hunyt el), és ahhoz még lekéne néznem a veszprém megyei levéltárba, ill. ugytudom a várpalotán is meg lehet tekinteni.
Az én egyik ősöm 1865 novemberében katona volt, és a hadsereg engedélyével nősült (forrás: anyakönyv). Közelebbit sajnos nem tudok (rangfokozat, alakulat, szolgálati idő), csak annyit, hogy ekkor 30 éves volt. Azt sem tudom, mennyit kellett várnia az engedélyre, illetve hogy pusztán formalitás volt-e az engedély megadása, vagy sokakat elutasítottak-e. Egyébként én inkább arra hajlanék, hogy nem a vérszerinti apa az illető - bár ez pusztán megérzés. Az ősöd halotti, illetve házassági bejegyzésében ki szerepel apaként?
Az alábbi három, évek óta fejtörést okozó problémában szeretném a segítségeteket kérni. Minden apró ötletet köszönettel fogadok.
(1) Dédnagyapám Fortunyák Károly 1888. december 30-án született Nyíregyházán, Huszár Julianna (rk.) cselédlány házasságon kívüli gyermekeként. Sajnos az anya vonalán teljesen elakadtam. Amit nem tudok róla: Születési helye (nem Nyíregyházán anyakönyvezték) és ideje, honnan és mikor került a városba és meddig élt ott. A római katolikus vallás fontos lehet, mivel Nyíregyháza akkor még erősen evangélikus többségű település volt, a környező falvak pedig jórészt reformátusok voltak. Amit tudok: a gyereket nevelőszülők nevelték fel Nyíregyházán. Az anya később (ismeretlen időpont, ismeretlen hely) férjhez ment egy Fortunyák János (néhol Károly) nevű katonatiszthez, aki a fiút a nevére vette, bár az sosem élt velük. Julianna és János Budapesten élt és halt meg (pontosabb információ nincs). János még élt 1943-ban; Julianna korábban meghalt. Van valakinek valami ötlete, hogy mindebből mit lehetne kihozni? Esetleg az örökbefogadással kapcsolatban maradhattak fenn kutatható iratok?
(2) Egyik ősöm (Sztankó János, Nyíregyháza) az első világháborúban orosz hadifogságba került, ahonnan sosem tért haza. A családi legendárium szerint a háborút túlélte, és egy orosz nőt vett feleségül, akitől több gyereke is született. Ez feltételezi, hogy első, magyar feleségétől elvált – mármint ha az orosz/szovjet hatóságok, illetve az ortodox egyház foglalkoztak ilyen formaságokkal.
(3) Őseim egy csoportja (az evangélikus vallású Mihalidesz, Kvetkó és Kochán családok) a 19. század legelején bukkannak fel a Szabolcs megyei Geszteréden. Az anyakönyv tanúsága szerint mindannyian gömöriek, ám a kibocsátó települést mindeddig nem sikerült azonosítanom. Az 1715-ös népszámlálás nem tartalmaz ilyen nevű családokat Gömörben. Támpont lehet talán, hogy az egyik Kochán az anyakönyvben egy helyen mint Kisai, egy másik helyen pedig mint Kisaji szerepel. Ezen a vonalon hogyan lehetne tovább haladni?
A címerben szereplő hatágú (Dávid-csillaghoz hasonlító) csillag egyáltalán nem utal a család zsidó eredetére vagy kötődésére. (Vegyük csak alapul az erdélyi címert) A család történetének kutatásával viszont kideríthető akár az eredet, akár a "beházasodás". Egyébként mi a családnév? Mert a Siebmacher féle címerkönyv(ek)ben címerkép alapján nem csak családnév alapján lehet tájékozódni. Ha privátban megírod a családnevet megnézem a címergyűjteményt, nekem megvan.
Helló, Mindenkinek! Az alábbi képen a családi címerünk látható, én eddig nem tudtam családunk zsidó kötődéséről, viszont a címer arról tanúskodik. Hogyan deríthetnék ki többet a címerről?
No persze mérget nem vennék rá, de két kiindulópontom volt. Az egyik, hogy szerintem a helyiségnév "Alsó" - val kezdődik (www.telepuleskereso.hu), a másik, hogy hol és milyen harci cselekmények voltak a fogságba esés dátuma környékén. Egyszóval: tipp.
Valószínű, hogy a fogságba esés helye: Alsónémedi. 1944. november elején nagyjából a mai auópálya-körgyűrű (délkeleti szektor) vonalában folytak a harcok.
Somogyi Katalin az üknagyanyám, az biztos hogy várpalotai volt. Borbély István az üknagyapám, a házassági anyakönyvük szerint Várpalotán lakott (24 évesen). De a születési helyét nem írták be, mint ahogy a szülőket sem. Igazából az egész lapon nemírták be senkiét, még a katolikusokét sem. (jó lusta pap lehetett) A pap beírta a nevét és hogy "jelen volt szenvedőleg". - Sok helyre ezt írta be :). De igazából az evangélikus anyakönyvekből remélem a megváltást. Csütörtökön megyek és átrágom őket. Az anya a bejegyzések szerint 20 éves volt amikor született a dédnagyapám. Az üknagyapám pedíg 21.
Elég valószínűnek az látszik, hogy valamelyik szülő állhatott az útjába az esküvőnek. De, hogy pontosabb képet kapjak még mélyebbre kell ásnom.
1. Arra tudok még gondolni, hogy esetleg a reverzális körül lehetett valami. A fiú az anyja vallásán van (RK), miközben az apa ágostai ev. Talán nem akarta az apa megadni, úgy meg nem adták a lányt, a gyerek mégis jött. Vagy az apa adta volna, de az ő apja nem egyezett bele (nem jogilag, mert a házasuló apa már nagykorúnak számított, hanem úgy a család belügyeiben, támogatás, örökség, stb. ) Két év alatt meg rendeződhettek a viszonyok, megenyhülhettek a szereplők. Ennek utána lehet járni, hogy az ágostaiak, a család többi tagja mind megtartotta-e a vallását, vagy vettek el mások is a családból más felekezetűt. (Mindketten várpalotaiak voltak eredetileg, vagy ez a lányos ház?)
2. Vagy még egy ötlet (ne ijedj meg, szokott olyan lenni), hogy az anya Somogyi Katalin esetleg fiatal volt még a házassághoz (jogi értelemben). Az ő születési adatai megvannak (meg a családi háttere?)
Az esetleges névrevétel talán a Veszprém megyei levéltár anyagában. V. 419 b. Iratok. Azt írja, hogy 3,3 fm a XIX sz. -tól 1953-ig, de nem gondolom erősnek a Kiegyezés előtti időszakot.
Csak az jutott eszembe, hogy a csengeri anyakönyvben pl. 1853. elején abbahagyták a nemes és adózó megjelölést és kizárólag foglalkozást írtak be állapotnak, onnantól kezdve az addigi nemes családok is földművesként lettek beírva, ha az volt a foglalkozásuk egyébként. A korábbi bejegyzések majd elárulják, nemes volt-e a család
A topicba nem találtam ezzel a témával kapcsolatos dolgokat és a sorkötelességnél is erre jutottam:1868. évi XLI. törvénycikk megalakította a magyar honvédséget, és 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása.
Bevezették a sorkötelezettséget, a 20. életévüket betöltő fiataloknak kellett számolniuk a bevonultatással, ám az országnak eleinte csak évente 40 ezer újoncot kellett kiállítania a közös hadseregbe, vagyis sokan megúszták a katonáskodást. Az évenként tartott sorozáson sorsot húztak, s a legnagyobb számokat húzóknak kellett két évre bevonulniuk, a szerencsésebbeket úgynevezett póttartalékba osztották be (eleve ebbe a körbe tartoztak például a tanítók, valamint az örökölt földbirtokok tulajdonosai is).
Ill a házassági anyakönyvükben (katolikusoknál) nincs semilyen katonaságra utaló bejegyzés. Bár családi legenda szerint valamikor volt kutyabőre a családnak(a kisnemesi származás talán adhat magyarázatot a katonáskodásra, de a házassági anyakönyvébe csak földmívesnek van beírva), persze senki sem tud semmi konkrétat a családban. Még azon is meglepődtek, hogy a dédnagyapámat törvénytelen gyereknek anyakönyvezték.
Úgyhogy igazából a katonáskodás v. szinüleg nem ad magyarázatot arra, hogy a dédnagyapám születése után miért vártak 2 évet arra, hogy összeházasodjanak, ha ezé a Borbély Istváné a gyerek. Viszont Borbély István helvét hitvallású volt, Somogyi Katalin pedíg római katolikus és én még eddíg csak a katolikus anyakönyveket néztem át. Átnézem jövő héten az evangélikusokat is hátha többet tudok meg. És ha esetleg a Borbély István édesapját is Gergelynek hívták volna akkor az is szolgálhatna talán némi bizonyítékkal, hogy miért is lett a dédnagyapám szintén Gergely. Az első szülött neve gyakran egyezett az apáéval vagy a nagyapáéval. A Gergely név nem azt mondom, hogy ritka név volt, de nem is túl gyakori. Mindenesetre még van mit kutatnom....:)
Nem dokumentálták régebben valahogy, amikor egy férfi nevére vette más embernek a gyerekét?
