NAGYON sZÉPEN KÖSZÖNÖM AZ ELÖZÖ MEGOLDÁST!!ÓRIÁSI SEGITSÉG VOLT KÖSZI!!!!!!! EBBE A FELADATBA SEGITEN NEKEM MÉG VKI???KÖSZI NAGYON
1,Tekintsünk egy korongot, amely első esetben forgás nélül súrlódásmentesen lecsúszik egy alfa hajlásszögű lejtőn. Mennyivel később ér a lejtő aljára a korong, ha csúszás nélkül tisztán gördül? Tegyük fel, hogy a második esetben még azt is megengedjük, hogy a lejtő hajlásszöge változhat. Mekkorára állítsuk be a lejtő hajlásszögét, hogy a korong tisztán gördülve, ugyan akkora magasságból indulva, ugyan annyi idő alatt érjen le mintha alfa hajlásszögű lejtőn csúszna?
2,Tekintsük az előző feladatot. Mutassuk meg, hogy a feladat utolsó része (amikor a tisztan gördülő korong (béta) hajlásszögét változtathatjuk) nem értelmezhető egy maximális alfa hajlásszög felett. Segítség: ez a kritikus szög nem 90 fok!
Mekkora térszögbe sugárzódik ki az a jel, amelynek 157,0796 W hangteljesítményhez a forrástól 50 cm távolságban L_J=100 dB hangintenzitás szint tartozik? segit nekem ezt a feladatot vki megcsinálni?nagyon fontos lenne!!!
A tantrágyam biofizika, kertészmérnök hallgató vagyok a corvinuson. Írtam a világítástechnikás topicra, remélem majdcsak megnézi vki, mert nem nagyon pörög az a fórum. Azért még kutatok tovább, remélve hogy meglelem a választ.
Nem tudom,hogyan lehet a reflektáló felületet figyelembe venni. Szerintem is igaza van Csavarhúzósnak,akik tudják a viágítástechnikai fogalmakat azok tudnának Neked segíteni. Egyébként ez milyen tantárgy?
Úgy számold, hogy: P=F*v ahol v a sebesség a kérdezett időben. v pedig az állandó erővel történő gyorsulásból: a=(F-G)/m Mert ugye a 120 N-ból 100 a testet még csak tartja, és csak a 20 gyorsítja. A test m tömege: m=G/g v=a*t Ebből P(t) kijön.
Az átlag ennek fele, mert az átlagsebesség a pillanatnyi sebesség fele.
Nem fogadta el a feladatomat a tanár. A felület nem jó, vagyis máshogyan kell számolni. Átszámoltam neki úgy, hogy csak r2 vettem, de úgy azt a választ kaptam hogy hol a reflektáló felületem? Még próbálkozom...
Épp fizikára készülök, és van egy feladat, amit nem tudok megcsinálni sem én, sem senki olyan ismerősöm, aki ért a fizikához. A feladat a Dér-Radnai-Sós példatár 4.24-es feladata: 100N súlyú testet 120N nagyságú erővel emelünk. Mekkora a teljesítmény az indulás után 2 másodperccel? Mekkora az átlagteljesítmény az első 2 másodperc alatt?
Annyit tudok, hogy P=W/t=(F*s)/t de akárhogy számolom nem jó. Megoldás nincs a példatár végén, csak az eredmények: P=470,88 W Pátlag=235,44 W
Nagyon szívesen!:) A reflektáló felület jelenléte mindenképpen valamiféle egysuerűsítést jelent,gondolom,hogy a fény egyenletesen oszoljon el a teljes felületen. Gondolom,ha nem lenne ott a reflektáló felület,akkor a megvilágítás lokálisan eltérő lenne,és valahogy átlagolni kellene.
Nekem a következő feladathoz kellene segítség egy megvilágítási feladathoz:
Egy adott r=1,9 m távolságra 2,2klux erősségű világítás szükséges. A fényhasznosítás mértéke 5,6%. A fényforrások 40, 60, 100W-os Edison izzók. És van reflektáló felület.
A kérdés hogy mennyi izzót kell felhasználnom az adott megvilágításhoz?
Ha tud bárki vmilyen képletet amivel tudok számolni kérem írjon. Vizsgám múlik rajta és az eddigi megoldásaimat nem fogadta el a tanár.
Elindult, hiszen LEJTŐN indul el valójában. Az összeállítás egy henger számára emelkedő lenne, de a kettős kúp számára lejtő, mert előrehaladva az emelkedőn egyre jobban besüllyed a széttartó deszkák közé, és a besüllyedés nagyobb mint a lejtő emelkedése. Mármint a lejtő erőset szétnyitott állapotában, ha csak kicsit van szétnyitva a másik irányba indul.
A kettős kúp súlypontja test geometriai közepében van. Hanem olyan szélesre terpeszti a két ferde vágású deszkát, hogy a kúp egyre kisebb átmérőjén gördül, aminek a következtében egyre lejjebb kerül a súlypontja, még akkor is, amikor a ferde vágáú deszkán felfelé halad. 1m
Végig. Először nem volt világos a megfogalmazás, de arra gondolok hogy excentrikus a súlypontja a kettős kúnak, és úgy tette le, hogy először a súlypont "lebillenjen". ugye?
"A feladatot biztosan nem profi állította össze, és biztosan nem a középiskolai fizika szintjét figyelembe véve."
Ha tényleg tapasztalati jelenségről van szó,akkor az bizonyára nem centrális ütközés lehetett,főleg amikor a karrosszéria is behorpad,meg el kezd forogni az autó. Rettentően bonyolult lehet.
"A kérdező valószínűleg látott egy balesetet (vagy valakije hallott róla ...) és a lelkét éppen azon információ fájó hiánya érintette meg, amely az érintett járművek között fellépő erő nagyságáról szólna - miközben egy sereg más információ szintén homályban maradt, legalábbis számunkra."
Szerintem nem a kérdező hibája. Vagy hibáztam a számolásokban,vagy a feladat kérdésfeltevése nem volt nyilvánvaló. Én egyetemen is kaptam beadandó házit,ahol rossu kérdés volt feltéve,és a házi beadása után mondta a tanár,hogy elrontotta a feladatkitűzést.
"Amúgy ha érdekelné őt a kérdésére adható válasz, már jelentkezhetett volna a pontosított feladattal: más topikokban egy pár hsz-t már elhintett az eredeti közzététele óta."
Lehet,hogy más fórumon kapott már rá választ. Vagy mondták Neki,hogy nem jó a feladat kitűzése(én ebben az utóbbiban hiszek).
"Egyébként lehet, hogy a következő történt: "B" autó, nem pontosan "A" mögött, hanem annak menetirányától (annak tömegközépontján átmenő sebességvektortól) mondjuk jobbra fél méterre lévő, de "A" sebességvektorával párhuzamos ("egyirányú") sebességgel utoléri "A"-t, belerongyol, és mivel féloldalasan trafálja el, ezért keresztbe fordítja és bár megállásig már "összetapadnak", de mégis "A" tömegközéppontja balra elmegy másfél métert, "B"-é meg nyilván jobbra valamennyit.
Merthogy az autók nem tömegpontok - másfél méteres úthosszhoz képest főleg."
Igen,ez lenne a megnyugtatobb lehetőség. Mert akkor egészen más hozzáállással álhatnánk a feladathoz. Mert,ha ez egy középiskolai feladat,akkor kiterjedtség figyelembevételét nem tehetjük meg,mert erről nem tanulhattak.
Ez nem véletlen. A kérdező valószínűleg látott egy balesetet (vagy valakije hallott róla ...) és a lelkét éppen azon információ fájó hiánya érintette meg, amely az érintett járművek között fellépő erő nagyságáról szólna - miközben egy sereg más információ szintén homályban maradt, legalábbis számunkra.
Amúgy ha érdekelné őt a kérdésére adható válasz, már jelentkezhetett volna a pontosított feladattal: más topikokban egy pár hsz-t már elhintett az eredeti közzététele óta.
Egyébként lehet, hogy a következő történt: "B" autó, nem pontosan "A" mögött, hanem annak menetirányától (annak tömegközépontján átmenő sebességvektortól) mondjuk jobbra fél méterre lévő, de "A" sebességvektorával párhuzamos ("egyirányú") sebességgel utoléri "A"-t, belerongyol, és mivel féloldalasan trafálja el, ezért keresztbe fordítja és bár megállásig már "összetapadnak", de mégis "A" tömegközéppontja balra elmegy másfél métert, "B"-é meg nyilván jobbra valamennyit.
Merthogy az autók nem tömegpontok - másfél méteres úthosszhoz képest főleg.
Öreg buksi fejjel már nem nagyon emlékszem a fizika órák tanítására, így hát kellene egy kis megerősítés, eme egyszerű kérdésben. Adott a képen látható egyszerű "nyomatékkulcs ellenőrző" hiperszuper készülék. A kérdés, hogy működik-e? Mondjuk jobb lett volna előbb kérdezni, utána megépíteni, de mostmár mindegy. :) Az erőkaron két méréspont van, az egyik 102mm-re a tengely középponjától, a másik 204mm-re. Úgy gondoltam, hogy az 1kg - 9,81N átváltás miatt szükséges kb 2%-kal korrigálni a méréspontokat, így a mérlegen rögtön Newtonban leolvasható az érték. A 102mm-es pontnál egy az egyben a forgatónyomaték olvasható le, 204-nél pedig értelemszerűen a fele. Az erőkar vizszíntesre állítva, és a mérleg egalizálva nyomatékkulcs nélkül. Remélem látszódik nagyjából, hogy működne az eszkábálmány . A mérleg pontatlansága most nem lényeges, csak a működési elv érdekelne, hogy rendben van-e? köszi
