Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

scasc 2009. nov. 19. Creative Commons License 7465
Soproni vállalkozó neve: Enzsöl.
Így írva, ejtve.

Fogalmam sincs, honnan eredhet.
Triviálisnak tűnik az angyallal való kapcsolata, de ez csak első pillantásra igaz.
Alaposabban megvizsgálva semelyik szóba jövő nyelvben sem egyezik a kiejtését:
(várható magyar ejtése a megfelelő idegen szavaknak)

francia: anzs
angol: éndzsöl/éndzsel
olasz: ándzseló

(német "engel", spanyol "anhel" végképp nem jöhet szóba).

Miután a fenti három nem állja meg a helyét, és a név hangalakja is akármilyen európai nyelvnek atipikus (nem európaiaknak, már amelyikeket ismergetem, végképp), a név unikális jellegű, kérdezem: mi lehet a története?

LvT 2009. nov. 19. Creative Commons License 7464
Kedves Kvász Ivor!

> milyen eséllyel neveznek el egy liptói szlovákot a Mátyusföldön, magyarul a liptói szülőfalujáról

Mondjuk ne Mátyusföldet hozzuk, mert nem tudom, ott mikor milyenek az etnikai viszonyok in concreto. De vegyük az alföldet, ahol szlovák-magyar együttélés van. Itt a liptói szlovákot a magyarok is elnevezhetik a szlovák kibocsátó községről, lévén relatíve annyi a szlovák (közöttük sok liptói), hogy a megkülönböztetésükhöz már magyar mércével mérve is részletgazdagság kell.


> gyanakvással fogadtad az a román n' > magyar ny adatokat azokban a tájszavakban, amelyek román eredetije szláv eredetű. Pedig a mezőségi vagy székely magyarnak semmilyen mintája nincs speciálisan arra…

Emlékeim szerint én minden román ń > magyar ny-t „gyanakvással” fogadtam függetlenül az etimológiájától. Ahol ez a probléma felmerült, ott meg nem is volt szó a Mezőségről meg a székelységről, hanem a magyarságnak azon szeletéről, akiknek Vojnyik a vezetéknevük.
Előzmény: Kvász Ivor (7461)
Kvász Ivor 2009. nov. 19. Creative Commons License 7463
(Szentesen még Ruzs Molnár utca is van:
www.szentesinfo.hu/mozaik/telepulesszerkezet/pdf/alat/xv7.pdf)
Kvász Ivor 2009. nov. 19. Creative Commons License 7462
NB: Ruzs és Ruzs Molnár család az alábbi oldal szerint szentesi lehet:
http://pepi.hupont.hu/28/csongrad-varmegye-1936-szemelyi-adattara-p
Előzmény: Kvász Ivor (7461)
Kvász Ivor 2009. nov. 19. Creative Commons License 7461
Úgy látom, nem voltam elég világos: arra futtattam ki az érvelésem, hogy túl messze van olyan helyektől, ahol őt magyarul így elnevezhetnék. Azért mert az ő szülőfaluja már teljesen ismeretlen azon a vidéken, ahol őt magyarul neveznék el. (Ha nem saját maga juttatja érvényre, hogy a szülőfalujához kössék. Pl. milyen eséllyel neveznek el egy liptói szlovákot a Mátyusföldön, magyarul a liptói szülőfalujáról?)

(Némileg párhuzamosnak érzem ezt azzal, amikor gyanakvással fogadtad az a román n' > magyar ny adatokat azokban a tájszavakban, amelyek román eredetije szláv eredetű. Pedig a mezőségi vagy székely magyarnak semmilyen mintája nincs speciálisan arra, hogyan kezelje a a szláv jövevényszavakat, mert az ő nyelvjárásába már többszáz éve csak a magyarból kerültek be ilyenek.)
Előzmény: LvT (7459)
Theorista 2009. nov. 17. Creative Commons License 7460
Kedves LvT!

A nyelvészeti részéhez nem tudok hozzászólni. Bizonyára úgy van, ahogy írod. Nem is ezzel a szándékkal szóltam hozzá az íráshoz. Pusztán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, (ha szükséges) hogy Livius elmondása szerint Appius Claudius, a római Claudius nemzetség alapítója, szabin eredetű volt. (A nyelvészeti vonatkozásnál engem jobban érdekel, hogy Livius miért ennyire negatív hagyományt őrzött meg a Claudiusokkal szemben.)

A szócikket sem azért idéztem, mert meg tudnám ítélni annak igazságtartalmát, hanem csak valamiféle támpont gyanánt.

Mindenesetre örömmel olvasgatom az itteni fejtegetéseket.

Minden jót!
Előzmény: LvT (7439)
LvT 2009. nov. 16. Creative Commons License 7459
Kedves Kvász Ivor!

Csak nem vagyunk egy hullámhosszon. Ha magyar környezetben általad magyarnak ítélt és magyarnak is ismert települések – mint Kolozsvár – nevéből lesz román etimológiájú ragadványnév, akkor nekem már több körüljárás nem kell ahhoz, hogy magyar környezetben románnak tudott település nevéből is lehet név, ha arra van motiváció.

Az együttélési zónában nincs erős megnevező ereje az Oláh-féle neveknek, lévén ez túl sok mindenkire illene. Ahogy olvasgatom a kalotaszegi adatokat, hát ott sem jellemző ez.

A telefonkönyvi kereséshez pedig azt fűzném hozzá, hogy a magyar telefonkönyvben sincs benne az inkriminált Rúzs. Éppen az esetleges, etimológiai „fősodortól” távoli denominációk nem feltétlenül adatolhatók így.

-----

A Roháč nevűnek talán marháin volt nagy a szarv; illetve valamely más olyan motiváció, amellyel nagy szarvú állatról veszi az ember a nevét, mint pl. magyarul is Szarvas, Őz.
Előzmény: Kvász Ivor (7457)
kompot67 2009. nov. 16. © 7458
Köszönöm válaszod!!
Előzmény: LvT (7443)
Kvász Ivor 2009. nov. 15. Creative Commons License 7457
A "Roháč ’tkp. nagyszarvú’" mire vonatkozik? Felszarvazták?
Előzmény: LvT (7454)
Kvász Ivor 2009. nov. 15. Creative Commons License 7456
!errata 3. bekezdés 2. sor: román h. romániai
Előzmény: Kvász Ivor (7455)
Kvász Ivor 2009. nov. 15. Creative Commons License 7455
Kedves LvT!

Nemrég ugyan félreértettem egy helyen a szempontjaidat, de a 7434-ben épp annak egy jellemző lehetőségére utaltam, amikor magyar névadással, román elemekből keletkezhet ragadánynév.

A kalotaszegi adatok azért nem relevánsak ebből a szempontból, mert a kalotaszegi magyarok külön-külön ismerték a közelükben fekvő román falvakat, amelyekkel állandó kapcsolatban álltak. Nincs meg itthon nekem a Gergely Piroska könyve, de egyáltalán nem lepődnék meg rajta, ha volna benne néhány, mokány falu román nevéből való ragadványnév. A „Gyuri dupe-gyál”-t sem találom bámulatosnak, bár nem ismerem a hátterét. (Az is különbség még, hogy Dupagyál nevű faluról nem tudok, Kolozsvár viszont semmilyen szempontból se volt román lakosságú.) Az idézted településeket épp az interetnikus viszonyok szempontjából nem lehet összehasonlítani a kalotaszegiekkel. Hagyjuk a másikat, amihez képest a Hátszeg környéki még mindig valószerűbbnek tűnik:) Nos, az a helyzet, hogy ezek közelében nem igazán élt magyar közösség és már a legközelebbiekről, az egykori vármegye északi felében élő magyarokról sem valószínű, hogy külön ismerték volna bármelyik Hátszeg vidéki falut. (Hozzátenném, hogy a 18-19. században esetükben is egy kicsiny népességről beszélünk.) Ha egy Hátszeg vidéki román Erdély más részére települt (amiről nem tudom, milyen gyakran esett meg), szerintem összehasonlíthatatlanul esélyesebb, hogy magyar szomszédai Oláh-nak, Hunyadi-nak vagy Hátszeginek nevezzék el, mint Maczesdi-nak vagy Demsusi-nak:)

Hogy némileg egzaktabb legyek, elvégeztem egy kísérletet. Mind a 36, viszonylag egyedi nevű Hátszeg vidéki település nevét beírtam az internetes román telefonos keresőbe és a már nagyon sok román használóval rendelkező magyar közösségi oldal keresőjébe, -i és -y végződéssel, néhány esetben más lehetséges írásváltozatokkal együtt. A telefonkönyv egyikre sem adott egyetlen adatot sem. A közösségi oldalon szerepelt 1 fő Csulay a DNY-Dunántúlról, a Csula ómagyar személynév miatt viszont ez vagy oda köthető, vagy nem. Volt két Malomvizi, mindkettő Buda környéki sváb és szlovák multú településekről és mivel ez a név elég jól hangzik, én inkább magyarosított családnévnek gondolom. Fehérvizi-ből két oldalnyi dunántúli adatot találtam, erről döntsék el a k. olvtársak, hogy vajon milyen eséllyel egy Hunyad megyei család származott szét a Dunántúlon.
Előzmény: LvT (7453)
LvT 2009. nov. 15. Creative Commons License 7454
Kedves MáriaMagdolna!

Grenács: Az –ács végződés elég biztos jele a szláv eredetnek; ezen belül is a nyugati szláv területnek. Itt a szláv -áč végződés igékhez járulva cselekvőnevet képez (vö. Kovács <: szlk. kováč ’tkp. kovácsoló’, Takács <: szlk. tkáč ’tkp. szövő’), közszóhoz járulva ún. nagyító képző: nagyobb, eltúlzott, rosszalt mértéket fejez ki (pl. szlk. Hlaváč ’tkp. nagyfejű’, Roháč ’tkp. nagyszarvú’). Ritka az, hogy személynévhez járul.

A Gren- alaptaghoz viszont valóban nem tudtam megfelelő etimológiát találni, így a Grenács formát én másodlagos alakulatnak tartom, amely már nem szláv – vélhetően magyar – nyelvi környezetben fejlődött ki. A szóeleji magyar g > k változás feltételezése nem nagy merészség, így egy Krenács (Krenáč) alak ál elő, amelyet már könnyebb elemezni, jóllehet ez is másodlagos alakulat az eredetibb szláv (szlovák) Chrenács (Chrenáč) formából.

Ez utóbbi alapja a szláv (szlovák) chren ’torma’ szó, amely jelentős névbokrot fejlesztett a szlovákban: Chren, Chreň, Chrena, Chrenák, Chrenč, Chrenček, Chrenčík, Chrenek, Chrenka, Chrenko, Chreno, Chreňo. K- kezdettel (magyar ill. német nyelvi befolyást tükrözve): Kren, Krenár, Krenč , Krenčák, Krenčan, Krenčík. Egyszerűsödött kezdettel (magyar nyelvi befolyást tükrözve): Renčák, Renčík, Renčko, Renčo, Renčok.
Előzmény: MáriaMagdolna (7441)
LvT 2009. nov. 15. Creative Commons License 7453
Kedves Kvász Ivor!

> a szlovák tájakon kívül, úgy látom, néha nem veszed figyelembe a településtörténeti szempontokat.

A kritika jogos, gyakran nem veszem figyelembe ezeket a szempontokat: még szlovák tájakon sem. Őszintén megmondom, ugyanilyen gyakran ezt nem is akarom az általad most leírt színvonalon figyelembe venni. Nem mondom, ha cikket írnék belőle, ez megtörténne. De úgy, hogy ilyen mélységig nincs elszánásom a szálakat követni, hibának találnám, ha kizárnám a kicsiny valószínűségű lehetőségeket is, ha azokat amúgy mikrofilológiai elemzés nélkül nem lehet itt kizárni. – Majd, aki akar, hozzászól, ahogy te.

Mindenesetre van még egy erősen különböző nézőpontunk. Ha én magyar nevek esetén román eredetre utalok, akkor ebbe beleértem azt a magyar névadást is, amely román motiváció nyomán, de magyar szemantikai és hangtani bázison történt, jellemzően a magyar-román együttélési zónában. – Te viszont gyakran román névadásra gondolsz. Ez a különbség látszott pl. a #7402 hozzászólásodban, amelyet scasc világított meg helyettem a #7403-ban.

A XX. kalotaszegi ragadványnévi rendszert elemző egyik munkában vannak magyarok által adott román településnevekből származó lakosnevek (még akkor is, ha annak van magyar neve): miért ad pl. egy magyar közösség valakinek ragadványnevet a román Cluj (Kluzs)-ból és nem a magyar Kolozsvárból? Nyilván erős román motiváció kapcsolódott az elnevezetthez, elsősorban talán maga román volt. – Ilyen alapon nem tudom kizárni azt, hogy egy magyar közegbe (a mellé) áttelepülő román román forrásközségének neve legyen az elnevezés motivációja. Nem is szólva arról, hogy megneveztem ugyan két települést, de csak példálózva. Nyilván, ha részletekbe mennék, akkor lehetne még a listát bővíteni (azokkal az esetekkel is, amikor a magyar *Oroszi névalak az elsődleges, de a román kontextus ennek – helyi, talán ma már kisem mutatható, esetleg hivatalos névadás által felülírt – román változatát hívja elő a magyar elnevezőkből).

Ami azt a megjegyzést illeti, hogy „a román etimológiáid közül a harmadikat hangtani szempontból nem látom valószínűnek”, ugyanez igaz a német és a magyar etimológiára is. Pont mivel a Rúzs névhez nem állítható (ill. nem sikerült állítani) biztos etimológiát, ezért kell megtartani a bizonytalanokat is.

P.S. „magyar ember egy hátszegi falu nevét viselje megkülönböztető névelemként, az számomra megkapóan életszerűtlen” — Szintén Kalotaszegről adatolható a „Gyuri dupe-gyál” ragadványnév. Ez illető magyar, ezt kifejezi a Gyuri személynév is, magyar környezet adta a hegyen túli lakhelyre utaló ragadványnevet. Ez igen életszerűtlen, de adatolt. Nehéz innen már megtippelni, hogy miért alakult mégis így. Mint kétnyelvű környezetben élő, annyit azért személyes indíttatásból írnék, hogy a kódváltás gyakran kelt humoros képzetet, sokszor gúnyos éllel. A gúny pedig kiemelt forrása a ragadványnevek motivációjának. Mely ragadványnevek aztán, a megszokás által élüket vesztve, családnevekké szelidülhetnek.
Előzmény: Kvász Ivor (7447)
LvT 2009. nov. 15. Creative Commons License 7452
Ad Hasujó, …, Hašek: Némi farkasvakság ülhetett rám a #7445 írásakor, hogy a Dudent lapozgatva kellett szembesülnöm azzal, hogy a cseh-szlovák Hach ~ Haš- alapnév legvalószínűbben a #7443-ban említettem Havel ’Gál’ szn. rövidülése (bár keleti területen az ukrán Havril ’Gábor’ is lehet az alap).
Előzmény: LvT (7445)
SLISAN 2009. nov. 14. © 7451
köszőnőm
Mozo61 2009. nov. 13. © 7450
Nagyon köszönöm a válaszodat.
Előzmény: LvT (7444)
Mozo61 2009. nov. 13. © 7449
Köszönöm a válaszodat.
Előzmény: paya5650 (7437)
Kvász Ivor 2009. nov. 13. Creative Commons License 7448
Vég(h)?
Előzmény: Kvász Ivor (7447)
Kvász Ivor 2009. nov. 13. Creative Commons License 7447
Eszembe jutott pár hasonló név a magyarból (tényleg nincs sok): Faluvégi, Szél, Végső.

Egy apró kritikai észrevétel, ami miatt ne sértődj meg: a szlovák tájakon kívül, úgy látom, néha nem veszed figyelembe a településtörténeti szempontokat. A román etimológiáid közül a harmadikat hangtani szempontból nem látom valószínűnek. A másodikat meg azért, mert a helységnévtárban csakugyan vannak ilyen nevű falvak, de Ruzs ezen a néven először 1803-ban fordul elő és olyan vidéken, hogy közel s távol nem volt magyar falu, a Hátszeg vidéki Russ meg a középkor óta román falu (kenéze 1470-ben Mares fia Upris) egy a középkor óta román vidéken, ráadásul nem is alakult ki református nemesi rétege, ami a medence más falvaiban jelen volt. Ezek között előfordultak az -i képzős és a környék falvaira utaló családnevek, de hogy egy (sejthetően magyar környezetben élő) magyar ember egy hátszegi falu nevét viselje megkülönböztető névelemként, az számomra megkapóan életszerűtlen.:)
Előzmény: LvT (7442)
hive 2009. nov. 13. © 7446

Köszönöm :)

Előzmény: LvT (7442)
LvT 2009. nov. 13. Creative Commons License 7445
Kedves SLISAN!

Murguly: vö. Kvász Ivor #7434


Gulicska: vö. szlovák gulička ’golyócska’ > szlk. Gulička csn. Ugyanakkor vö. Gulicska ’hegy Diósgyőrnél’


Hasujó: Van Hasulyó írásváltozata is, amely eredetibbnek tetszik. Ez utóbbiból egy szlovák Hašuľo névformát lehet rekonstruálni: ennek véghangzó nélküli Hašuľ formája adatolható is. Mivel a szlovák névnek bokra van, eltérő szlovák képzőkkel: Haša, Hašák, Hašan, Hašek, Hašik, Haška, Haško, Hašo, Hašuch, Hašuk, Hašuľák, így szlovák (szláv) etimológiája valószínű. Ez mind a Haš- alapnév származéka, amely mögött viszont a (szintén adatolható) szlovák (szláv) Hach személy- (majd család-) név állhat. – A Haš ~ Hach etimológiájához nem találtam egyelőre adatot. Tipológialag egy hosszabb név csonkolásának tűnik (pl. n. Hartwig), de az is lehet, hogy a szlk. hachľa ’gereben, kártoló’ szó tövével függ össze.
Előzmény: SLISAN (7433)
LvT 2009. nov. 13. Creative Commons License 7444
Kedves Mozo61!

Viszlovszki: vö. lengyel Wisłowski ’visztulai, a Visztula folyó mellé való’ <: le. Wisła ’Visztula (folyó)’


Czakó: vö. palya5650 #7437


Heréb: Úgy vélem, ez a keleti szláv Греб személy- és családnév ukrános /hreb/ formájának magyarosodása lehet. A név maga talán a гребнуть ’gereblyéz; kapar; evez’ ige folyamatot, eredményt, eszközt stb. jelölő származéka (a m. gereben szó is innen jő képzővel). De az is lehet, hogy a német Gerbert ’dárda+fényes’ személynév áll mögötte. (Vagy a kettő egybeesése.)


Tongori: Akad google-s találat a Tongor formára is, így úgy vélem, a Togori, a Tongor személynévből -i < -é birtokjellel képzett magyar apanév. települést nem találtam hozzá, így az -i képzős lakosnévi etimológiát kizárnám.

Erről a feltételezett Tongor személynévről nem találtam adatot. A környező nyelvekből sem etimologizálható jobban, mint a magyarból, sőt; ezért magyar eredetet valószínűsítek. A m. Csongor szn.-ből rögtön adódik, hogy egy lehet, hogy török eredetű egy régi magyar személynév. Ugyanakkor az Árpád-kori személynévtár említi a Tonc ~ Tonk nevet: lehet, hogy a Tongor ezek -r kicsinyítő képzős magyar származéka.
Előzmény: Mozo61 (7436)
LvT 2009. nov. 13. Creative Commons License 7443
Kedves kompot67!

Hábel: Nélunk német eredetű, vö. német Habel csn. A németben (a Duden szerint) lehet (1) képzőtlen lakosnév a Habel, Habbel településnevekből; (2) az Ábel név szorb (személy-, ill. családnévi) változatának németesedése; (3) a cseh Havel ’Gál’ (vö. #46) személy- és családnév németesedése.

Toma: Ehhez nem adnék nacionálét, mert a környéken szinte minden nyelven kialakulhatott, mint a Tamás személynév rövidülése. Mégis, ha már Magyarországon vagyunk (én legalábbis), talán a magyar etimológia a legvalószínűbb.
Előzmény: kompot67 (7438)
LvT 2009. nov. 13. Creative Commons License 7442
Kedves hive!

Van néhány német vezetéknévtípus, amely a magyarra nem jellemző: ilyen pl. a Wohnstättenname („lakhelynév”), amely egy településen belüli lakhelyet jelöli meg. A magyarban ilyen, a Felszegi, az Alvégi (esetleg) a Vizi, de a némettel ellentétben olyan kis elemszámú csoport ez, hogy a különböző taxonómiák ki is hagyják.

Ilyen, a magyarban ritka típust képvisel a német Wießmüller, Strohmayer stb. Ide is jöhetnek magyar példák, mint az Ómolnár, de egyrészt ritkák, másrészt talán az alapnevet minősítő előtag nem is az alapnévvel megnevezett foglalkozást (stb.) minősíti, hanem már az alapnevet viselő személyt. Az Ómolnárnál ugyan nehéz megítélni, hogy a Molnár nevű ember volt öreg, vagy pedig az öreg malomban dolgozót jelöli-e a név, de a magyar gyakoribb Kispál, Nagymihály összetételek már egyértelműek másodlagos (két lépésben keletkezett) alakulatok.

A fenti miatt a Rúzs-Molnár nevet én nem tekintem a Weißmüllerrel analóg alakulatnak. Sőt, ahogy írod külön* vagy kötőjellel kell írni: ugyanakkor az Ómolnár-féle „alárendelő” típus a magyarban is egybeíródik. A Rúzs-Molnár tehát két külön család két külön vezetéknevéből összeállt „mellérendelő” összetételnek tetszik,; mint pl. a Konkoly-Thege.

(* A magyarban az összetett vezetéknevek nem írhatók külön: ez egy helyesírási elv, amely segít megkülönböztetni a kettős utónevű Tamás Gáspár Miklóst, az összetett vezetéknevű Tamás-Gáspár Miklóstól. Ennek ellenére persze, mint a helyesírás más szegmensében, itt is dívik a gyakorlatban a különírás…)

Ami a Rúzs vezetéknevet illeti, a legkevésbé a francia rouge szóra vezetném vissza. Az én opcióim (az általam sejteni vélt valószínűség sorrendjében):

– német Rusch(e) ~ Rosch(e) vezetéknév (ennek többszörös, ragadványnévi etimológiáját egyelőre lusta voltam a Dudenből kijegyzetelni, így egyelőre nem adom; de az egyik lehetőséghez vö. mai német [kicsinyített] Ruschel ’szeleburdi, hebehurgya; rendetlen nő’).

– képzőtlen magyar lakosnév egy Ru(z)s településről: ez vélhetően a m. Oroszi hn.-nek megfelelő román Ruşi magyarosodása; vö. Russ (Hunayd vm., ma Ruşi, Románia), Ruzs (Krassó-Szörény vm.; ma Rugi, Románia).

– esetleg a román roşu ’vörös’ szóra visszavezethető (románok vagy magyarok által adott) ragadványnév;

– esetleg a magyar rózsa ~ ruzsa ’Rosa spp.’ növénynévből (ill. az abból származó személy-, vagy helynévből) vonódott el.
Előzmény: hive (7440)
MáriaMagdolna 2009. nov. 12. © 7441

Észak Magyarország, Grenács családnév. Eredetéről tud valaki valamit?
Szlovák névnek hangzik, de eddig a netes szótárakban nem találtam hasonló szót.
Szlovákban ,lengyelben, oroszban sem.
hive 2009. nov. 11. © 7440
Reggel egy Schwarzmüller feliratú teherautó mögött araszoltam. Emlékszem, hogy már volt itt korábban szó, hogy miért Schwarz- (és hogy van Weiss- is). Viszont erről jutott eszembe, hogy hallottam már a Rúzs Molnár nevet is (írják rövid u-val és kötőjellel is). Ennek vajon a fenti analógiára van valami köze a rouge-hoz, vagy valami egész más az eredete?
LvT 2009. nov. 10. Creative Commons License 7439
Kedves Theorista!

Az idézted Wikipedia-cikk szerzője belegabalyodott önmagába. Utóbb maga is leírja, hogy az Att[i]{us/a} Cl{au|o}{s|d}[i]us a nemzetség névadó őse volt: „one must presume a prehistoric lame Sabine ancestor […], a Sabine country gentleman named »Attus the Lame«, or »Attus, son of the lame«”.

Sőt az is ott van, hogy „The etymology of Appius Claudius could be clearer if the original name were known better.” Vagyis nem tudni a szabin alakot. Amikor a szerző azt írja, hogy „Appius Claudius—the Roman version of Attius Clausus” az csak azt mutatja, hogy a részismereteit rosszul szintetizálja.

Nem is szólva arról az etimológiai sasszéról, hogy belátja, hogy a latinban van szigmatizmus, azaz /sz/ hang más hangok pl. a görög /d/ helyén. Ugyanakkor ezt az érvet nem használhatjuk ellenkező irányú folyamat magyarázatára: akármilyen /sz/-ből ezzel nem állíthatunk elő latin /d/-t. – Igaz egy /tt/ > /pp/ változásra még ennyi ötletet sem kapunk…
Előzmény: Theorista (7435)
kompot67 2009. nov. 10. © 7438
Sziasztok!

A Hábel és a Toma név eredetére és jelentésére vagyok kíváncsi.

Előre is köszönöm!
paya5650 2009. nov. 9. © 7437

c(z)akó = gólya
Előzmény: Mozo61 (7436)
Mozo61 2009. nov. 9. © 7436
Üdvözlök mindenkit.
Az alábbi nevek jelentésére, kialakulására lennék kíváncsi:

Viszlovszki
Heréb
Czakó
Tongori

Megköszönöm a válaszokat.