Az első képen a bélapátfalvi (Bélháromkúti) cisztercita apátságnak egy régi rajza látható. A templom fotója közismert, ez a kép kevésbé, ezért tettem fel.
Bélkő vára sáncvár, földvár lehetett, Bartalos Gyula leírásából ismert. A hegy három csúcsa közül a középsőn volt.
A Heves megye földrajzi nevei I. kötetében ez olvasható: "Bélkő -- Állítólag IV. Béla király itt talált menedéket. Kardot, sarkantyút találtak."
A tanösvény térképén olvasható Simon vára helyen ma nem lehet látni erődítésre utaló nyomokat.
Sajnos még nem jártam Odorvárban, így az ismereteimet kénytelen vagyok "összeollózni".
A BAZ. megyei vártopográfia szerint 1963-tól kezdődően Varga Lajos tiszaföldvári gimnáziumi tanár rendszeresen szervezett nyári táborokat Odorvárhoz, aminek során megvizsgálták a területét. Valószínűleg ők véshették bele a sziklába a históriáját. Ami amúgy folytatódik a másik sziklán.
Erről az 1984-es Kiss Gábor-féle váras könyvben közölnek fotót.
Ha már kotorásztam a régi fényképek között, találtam egyet-kettőt Ódor-várról is. Valaki nem tudja, mi lehet az olvashatatlan sorban? A kép amúgy színes, a szkenner csinált belőle ff-t.
Éppen ma, az ebéd utáni szieszta során jutottam el a hevesi vártopográfia általad említett részéhez. És bizony nagyon elcsodálkoztam, mennyi vár{gyanús} helyszín várakozik még alaposabb vizsgálatra! Úristen, mennyi vár vár még felfedezésre! :-)
Egymás mellé rakva a BAZ. és a Heves megyei köteteket, örömmel láttam, hogy készítői csinosították, alakították. Bizakodom benne, hogy szakmai lelkesedésük párosulva az anyagi lehetőségekkel megérleli a következő megyék anyagát is. Ami a hátoldal szerint Nógrád és Fejér lesz.
Amúgy kissé csodálkoztam, hogy Vas megye szóba sem került...
A Heves megyei kötet külön figyelemre méltó része a további kutatást igénylő bizonytalan, ill. tévesen várnak tartott helyszínek és objektumok c. fejezete. A földrajzi nevek vizsgálata és a régebbi kutatók adatai alapján 94 ilyen helyet gyűjtöttek össze a szerzők, a 66 ismert mellett. Ezek egy részénél terepbejárással nem sikerült erődítettséget találni, de ez még nem jelenti a végleges kizárást. Ismételt vizsgálatokkal, a helyszín pontosabb behatárolásával egy (kisebb) része biztosan átkerül az ismert helyek közé.
A könyvsorozat célja nem is a végső szintézis, hanem az eddigi ismeretek számbavétele, a helyszínek pontos meghatározása. Kiindulási alap a részletes kutatásokhoz, a szétszórt adatok összegyűjtése, amit jól szemléltet a 12 oldalas irodalomjegyzékben fesorolt közel 450 mű, ami kapcsolódik ezekhez a várakhoz.
Bőven vanlehetősége a természetjáróknak, várbarátoknak, várkutatóknaka további felfedezésekre.
Így múlik el a világ dicsősége! -- sóhajtok fel. Míg pl. Angliában számos motte-vár ápolt pázsitos környezetben várja a históriás idők levegőjére kiéhezett látogatókat, nálunk az elszánt várbarátnak őserdei dzsungelen kell átlábalnia, hogy a korai magyar várépítés helyszíneit megismerhesse.
Ajánlom figyelmedbe a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék várait bemutató vártopográfiákat. Nagyon sok várat + várhelyet mutatnak be, lehet őket kirándulások ideális helyszínéül választani.
Ok, így már értem. Ez az árka, sajna csak ez a kép készült. Magát a sáncot ugye nem lehetett fényképezni, mert ha messzebb mentél akkor semmi sem látszott a fáktól, ha meg közelebb, akkor meg megint semmi, csak föld meg fák.
A kora középkori várépítés alapját jelentő motte and bailey várak a Magyar Királyság területén is megjelentek, kutatásuk az 1970-es évektől {Nováki - Sándorfi} majd Dénes József munkásságához köthetőek.
A kutatók egy része szerint Miskolc - Leányvár egy "motte-vár", aminek központi magaslatát az árokból kinyert földből hordták össze. Ezen létesült az erősség szíve, egy lakóépület {torony}. Mivel gyorsan kellett elkészíteni, a mély árkok és földsáncokon túl legfőbb védelmét cölöppalánkok jelentették. Mivel ezek elkorhadtak az elmúlt évszázadokban, látványos nyomuk nem maradt fenn.
De a központi dombot nagy területet magába foglaló várudvar és sáncok kerítették. Itt helyezték el a várbeliek szállását, raktárait és istállóit.
Azt értette, de a vár jóval nagyobb, mint 100 m^2. Kísértetiesen hasonlít a kisgyőri Halomvárra és a már lebányászott Bél-kő egykori várára, furcsa létesítmény. Elég bőséges a szakirodalom, a "kolléga" is onnan ollóz, amit tudni lehet leírták, lerajzolták.
Csak érdeklődnék, hogy tud e valaki valamit (Bodrog)Szegi várának bozótmentesítéséről. A hegyoldalban egy kiépített ösvényt is készítettek, néhol kapaszkodókkal, földlépcsőkkel.
Szeretnék csatlakozni, segíteni, eme szintén elfeledett várunk megmentésében.
Miskolc-Leányvár alatt a Kisgyőr és Miskolc közötti Leányvárat érted? Mert annál már voltam, az csak egy kis, gyűrű alakú földvár, talán ha 100 nm belterülettel, de jó magas sánccal.
Feltételezhetően az 1241 - 42-es tatárjárás borzalmainak elmúltával emelték első védőműveit a püspökség egyházi épületei köré. Az első fennmaradt oklevél 1323-ból való, Szent János evangélista várát említi, aki a székesegyház védőszentje volt. A gazdag püspökség fokozatosan kiépíti a várat. A leginkább támadható rész, a keleti oldal felöli Almagyar-hegy irányából létesítenek a lovasság számára egy tágasabb várrészt. Amikor 1442-ben a cseh husziták kirabolták a völgybeli várost, a jól kiépített várat nem merték ostrom alá venni.
