Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Cersz 2009. aug. 27. Creative Commons License 101
Távfűtési költségmegosztósok figyelmét kérem!!!

Üdvözlet Mindenkinek!

A fűtés költség megosztóval rendelkező lakás tulajdonosokhoz lenne egy felhívásom, illetve közölnék néhány, adatot, tényt amivel a „techem” fűtés költség elszámoló társaság legújabban elszámolja a fűtés költség megosztóval felszerelt lakások éves fűtési költségkülönbözetét.

Most bővebben nem akarok bele bonyolódni, (csak ha valakit érdekel) a lényeg, hogy van egy új úgynevezett „SH” becsült érték, amivel számolják a mérők által mért értékeket, azaz a ténylegesen mért értékhez úgynevezett SH büntető pontokat adnak, és ez lesz a fűtés elszámolás szorzó száma is.

Kérek mindenkit, hogy figyelmesen olvassa el a techem által küldött fűtésköltség elszámolását, ugyanis semmilyen jogalapja nincs erre az elszámolási módra, semmilyen rendeletet nem tudnak bemutatni!

A dolgot a következő módon tudnám illusztrálni:

Beáll a benzinkútra egy Zsiguli és egy Opel Corsa, a Zsiguli tankol húsz liter benzint, az Opel Corsa pedig tízenöt liter benzint. A Zsigulinak magas az átlag fogyasztása ezért a tulajjal öt liter árát még pluszba kifizettetik, az Opel Corsa tulaja pedig csak tíz liter benzin árát fizeti mert neki modern keveset fogyasztó járműre tellett. Tehát a Zsigulisnak, nem elég,hogy többet fogyaszt a járműve és ezt ő meg is fizeti, még büntető pontokkal is megsuhintja a benzinkút.

A fenti járművek helyett bármit írhattam volna, a lényeg, hogy megértsék a lényeget. Továbbá nem tudtak bemutatni semmilyen tanúsítványt a költségmegosztók hiteles mérésére vonatkozóan, márpedig joghatályos mérést csak hitelesített mérőeszközzel végezhető, ezt meg lehet nézni a mérő eszközökről szóló törvényben.
A költségmegosztókat paraméterezni kellett volna a felszereléskor a fűtőradiátor teljesítményéhez, és ezt rögzíteni a költségmegosztó tanúsítványán, amivel persze nem rendelkezik egyetlen költségmegosztó sem! 2005. évi XVIII. sz. tv. a távhőszolgáltatásról. Mérésgyről szló 1991. évi XLV. tv.

Súlyos, nem ritkán százezer forintos nagyságrendekről van szó, kérem ha van valaki aki felvállalná az érdekképviseletünket jelentkezzen, valamint azokat a sorstársainkat akiket hasonló módon próbálnak megkárosítani!
(A jelenséget Székesfehérváron tapasztaltam, de talán közérdekű lehet az eset)
(horvath.karoly@totalcar.hu)
kígyószisz 2009. aug. 18. Creative Commons License 100
Azt hiszem, ennek a kérdésnek most szomorú aktualitása van.

A tűzoltók már régen előírják, hogy senki ne tároljon éghető anyagokat az erkélyén, vagy ne zárja el a különböző tárgyaival a menekülési útvonalakat, mert egy esetleges tűz esetén ebből tragédia is keletkezhet.

Sajnos, ilyen eset történt a közelmúltban.

Van még kérdésed?
Előzmény: atomvekker (99)
atomvekker 2009. júl. 31. Creative Commons License 99
Sziasztok!

Kérdésem van, remélem, jó helyen teszem fel.

10 emeletes panelban lakom Budapesten. A múltkor csináltak nálunk a tűzoltók egy tűzvédelmi bejárást. Felrótták, hogy a folyosón ilyen-olyan dolgokat tartunk. Nekem például a kerékpárom van kint, mert a lakásban nem fér el. Azt mondják, hogy "menekülési útvonalat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad", ezért a bringát a folyosón tárolni szabálysértés (azt hiszem). Viszont nem tudom hova máshova tenni, mert nincs a háznak erre a célra tárolóhelyisége. Az udvarra nem viszem ki, garázst meg nincs kedvem bérelni pusztán egy bicikli miatt.

A gondnok a bejárás után egy héttel aláíratott egy papírt, ami szerint tudomásul vettem, hogy el kell távolítani a dolgaimat. Aztán megjegyezte, hogy legközelebb már büntetni fognak. Nincs kedvem engedelmeskedni, mert nem értem, hogy miért szükséges. A folyosó kb. 150 cm széles, a kerékpár ebből max. 40 cm-t foglal el. Szerintem akárki el tud mellette menni, még Szélesszájú Szilárd kerekes székkel is. Valahogy nem bírom belátni, hogy valós veszélyhelyzetet idézek elő.

Próbáltam utánanézni a neten, hogy mi a bírság mértéke, vagy egyáltalán hogy megy ez, de nem látok tisztán. Tud valaki segíteni? Mit tehet a tűzoltó, amikor bírságolni akar? És én mit tehetek ellene?
Vagy tényleg én vagyok a bunkó? Meg tudja mondani valaki, hogy miért nem elegendő 1,1 méter széles folyosó a meneküléshez?
kígyószisz 2009. júl. 30. Creative Commons License 98
Kedves Lucika!

Ez az ingatlan megjelölése, én a helyrajzi számot kérdeztem.

Valószínűsítem, hogy ez nem társasházi ingatlan (de biztosat nem tudhatok), tehát a közös tulajdon szabályai alá tartozik.
Ezek szerint pedig minden közös, és a felek legfeljebb külön használati megállapodásban állapodhatnak meg, hogy melyik részt melyikük használja.

Lehetséges még társasházzá is alapítani.
Előzmény: lucika86 (97)
lucika86 2009. júl. 26. Creative Commons License 97

Kedves Kigyószisz!

 

Az adásvételi szerződésben igy szerepel:1578 hrsz.alatt nyilvántartott 599 nm. nagyságú "lakóház,udvar" megjelölésű ingatlan.

Mihamarabbi válaszát előre is köszönöm!

animaq 2009. júl. 25. Creative Commons License 96


Társasházban hozhat e olyan döntést a közgyűlés, hogy ha valakinek nem elégedettek a takarítói munkásságával, akkor büntetést kell fizetnie.

Tehát nem arról van szó hogy nem takarít hanem, hogy nem úgy csillog és nem olyan fényezőszert használt, ahogyan azt egyesek elképzelik.

Meg egyáltalán hatóság a társas ház, büntethet?

Válaszokat előre is nagyon köszönöm!
kígyószisz 2009. júl. 22. Creative Commons License 95
Kedves Lucika!

Ahhoz, hogy ezt a kérdést bármelyikünk meg tudja válaszolni, fontos lenne tudni, hogy az ingatlan közös tulajdonban van-e vagy társasház.
Mit mond erről a tulajdoni lap? Albetétbe vannak foglalva a lakások?

Nagy a különbség jogi szempontból ugyanis a két eset között.

Most írhatnék még sok-sok sort erről, találgatva, hogy melyik megoldás a jó, de inkább nem teszem, kérlek, nézd meg a tulajdoni lapot (netán az adásvételi szerződést), hogyan szól, akár az ingatlan helyrajzi számából is lehet következtetni erre - ha úgy néz ki, hogy .... 123/0/A/x, akkor egészen biztosan társasház.

Nem akarok feleslegesen írni olyasmiről, ami feltehetően nem lesz jó megoldás, kérem a megértésedet, az előbb említettek birtokában viszont szívesen válaszolok majd.
Előzmény: lucika86 (94)
lucika86 2009. júl. 19. Creative Commons License 94

Sziasztok!Én abban kérném a segitségeteket,hogy 1,5 éve férjemmel vettünk egy közös udvarban lévő házat.(2rendbeli)Az adásvételi szerződésen szerepel hogy  a lakás,garázs,1-1 tárolóhelyiség mindenki saját tulajddona,viszont az udvar,előkert közös tulajdonban van. Az első résznek csak örökösei vannak Kifejezetten csak 1 örökös jár oda (alkoholista)maszek munkákat csinál,de nem lakik ott.Tulajdonihányada jóval kisebb mint a miénk.A probléma ott kezdődött hogy saját garázsunkhoz a lomjait,fahulladékait odapakolta,v.mint közölte hogy az előkerthez semmi jogunk mi nem mehetünk bele és az udvaron csak a garázshoz és lakáshoz van jogunk.Férjemmel megtisztitottuk a garázs melletti részt és szalonnasütőt,padokat szeretnék oda csinálni persze nem elkeritve!!Persze ez se tetszett neki,mérges volt,fenyegetőtött.Kérdem én a saját épület falunkhoz lehet e másnak pakolni?Beleegyezés  nélkül folytathat e maszekmunkát  közvetlenül a mi falunkhoz épitett fabódéban(szalagfürésszes famunkát csinál és sokszor idegenek járnak ide.) -illegélisan dolgozik!?A pince és padfeljáró a mi teraszunkról lehet csak megközeliteni.szerinte ezeket is csak ő használhatja,ugye ez sem igaz???Kérem segitsenek mert egyre elviselhetetlenebb ez a helyzet.Pereskedni nem akarunk.,de véleményünk szerint  a közös udvar azt jelenti hogy az udvar ,kert minden társtulajdonost megillet.Még 1 kérdés hogy az udvar felét elkerithetem e önköltségemre ugy hogy az átjárást biztositom. Előre is köszönöm  mihamarabbi válaszukat!

Leiromhogy 2009. júl. 16. Creative Commons License 93
Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni egy nagyon fontos és nagyon sürgős ügyben.
Tavaly a Társasház leszavazta az OKÖPlusz programot. Idén az éves beszámolóra hivatkozva (nem napirendi pontként) a KK újra szavazásra tette fel a programot, más irányárakkal, melyet a FŐTÁV csak 60 napig garantál. Erről a közgyűlésről már jegyzőkönyvet sem adott ki a lakók felé, mert akkor kitudódott volna, hogy jogszerűtlen lenne a szavazás.
Mindezek hiányában a szavazatok alapján a Társasház 88%-a szavazott és ebből 75 % igennel. Tudomásom szerint 100 % jelenlét kell e szavazáshoz és 80 % igen szavazat. Olvastam a Társasházi törvény új módosítását, melynek értelmében idézem: a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához.
A KK mindezek ellenére nagy összegű hitelt szeretne felvenni.
A kérdésem az, hogy ezt megteheti-e mindannak tudatában, hogy idén sem volt megfelelő támogatottsága a programnak.
További kérdéseim: a közgyűlés határozata nélkül köthet-e szerződést a FŐTÁV-val a Társasház nevében?
Ha mégis megvalósul a program, valóban a lakásokra teszik-e a jelzálogot, mivel a Bank csak a lakásokon tudja behajtani, ha nem történik törlesztés.
Megtámadható-e mindezek tudatában a szavazás és a program elfogadása?

Segítségeteket előre is köszönöm.
Tomi006 2009. jún. 5. Creative Commons License 92

KEDVES ROBY 3999!

 

 

A KÖZÖSKÉPVISELŐ EGYEDÜL NEM ÁLLAPÍTHAT MEG KÖZÖSKÖLTSÉGET.

 

ESETLEG JAVASLATOT TEHET MELYET A LAKÓKÖZÖSSÉG 51% ELFOGAD VAGY NEM.

MORBID ÖSSZEG AMIT ÍRSZ DE A VÍZ DÍJÁT SEM Ő SZABJA MEG HANEM A SZOLGÁLTATÓ ÉS MIKOR A SZOLGÁLTATÓ KIKÜLDI HOGY MENNYI A MELEG MENNYI A HIDEG ÉS MENNYI A SZENYVÍZ ÁRA 1 KÖBMÉTEREN AKKOR A KÖZÖS KÉPVISELŐNEK KI KELL EZT A LAKÓKÖZÖSSÉGI HÍRDETŐTÁBLÁRA HELYEZNI.

 

AMENNYIBEN AZ ÉDESANYÁDNAK NINCS VÍZMÉRŐJE ÚGY SAJNOS A FŐMÉRŐ UTÁNI TÖBBLET VÍZDÍJ ŐT TERHELI MIVEL GONDOLOM A TÖBBI LAKÓNAK VAN VÍZMÉRŐJE

 

AZ A TANÁCSOM SZERELTESS BE ÉDESANYÁDHOZ VÍZMÉRŐT ÉS BESZÉLJ A LAKÓKÖZÖSSÉG SZERINTED ARRA ÉRDEMES TAGJAIVAL HOGY ŐK ELFOGADTÁK E EZT A HATALMAS ÖSSZEGŰ KÖZÖS KÖLTSÉGET.

 

ÍRASSATOK KI EGY KÖZGYÜLLÉST ÉS OTT SZÁMOLTASSÁTOK EL A KÉPVISELŐTÖKET TARTSON BESZÁMOLÓT HOGY HOL VAN A BEFIZETETT KÖZKÖLTSÉGETEK ÉS ESETLEG MIRE ÉS MENNYIT FORDÍTOTT BELŐLE RÁTOK VALAMINT HOGY MENNYI A TISZTELET DÍJA. HA VALAMIVEL NEM ÉRTETEK EGYET AKKOR EGY 3 FŐS KÖNYVVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOT SZAVAZZATOK MEG A GYÜLLÉSEN AKI ELLENŐRZI A DOKUMENTÁCIÓIT A KÖZÖS KÉPVISELETNEK ÉS AMENNYIBEN VALAMI NEM HELYES VAGY NEM ÉRTETEK VELE EGYET ÚGY ÍRJATOK KI EGY KÖZGYÜLLÉST ÉS 51% TÖBBSÉGGEL MONDASSÁTOK LE ÉS VÁLASSZATOK ÚJ KÉPVISELŐT.

 

ÜDV

Előzmény: roby3999 (87)
Tomi006 2009. jún. 5. Creative Commons License 91

KEDVES KANGABABY!

 

VAN ÖNÖKNEK KÖZÖS KÉPVISELŐJÜK?

 

EGY A LÉNYEG EGY LAKÓ NEM CSRÉLTETHET A TÖBBI BELEEGYEZÉSE NÉLKÜL AZ ÉPÜLETBEN SEMMIEN VEZETÉKET ÉS A SAJÁTJÁT SEM CSERÉLTETHETI KI A LAKÓKÖZÖSSÉG PÉNZÉN.

 

BÁRMINEMŰ CSERÉHEZ KÖZGYÜLLÉST KELL KIÍRNI ÉS A KÖZGYÜLLÉSEN A LAKÓKÖZÖSSÉG MINIMUM 51% NAK JELEN KELL LENNIE AMENNYIBEN NINCS JELEN AZ 51% ÚGY A KÖZGYÜLLÉS HATÁROZATKÉPTELEN.

 

AMENNYIBEN A LAKÓ A HÁZ PÉNZÉN CSERÉLTETTE KI A VILLANYÓRÁJÁT ÉS A GÁZVEZETÉKEKET ÚGY AZ ŐREÁ ESŐ RÉSZT A KÖZKÖLTSÉGNYILVÁNTARTÁSBAN MÍNUSZ KÉNT JÓVÁ KELL ÍRNI PL A ÍGY A NYITÓ KÖZKÖLTSÉGE VAGY FELÚJJÍTÁSI ALAPJA PL -30.000 FT AL INDUL. AMENNYIBEN NEM FIZETI A KÖZKÖLTSÉGET VAGY A FELÚJJÍTÁSI ALAPOT ÚGY A BÍRÓSÁGON FIZETÉSI MEGHAGYÁST KELL KIBOCSÁJTATNI ELLENE ÉS AMENNYIBEN NEM REAGÁL RÁ ÚGY LEHET VÉGREHAJTÓHOZ FORDULNI PERSZE MINDEZEK ELŐTT LEGALÁBB KÉTSZER ÍRÁSBAN AJÁLNVA FELL KELL SZÓLÍTANI TARTOZÁSÁNAK RENDEZÉSÉRE. MIND A KÉT FELSZÓLÍTÁSBAN RAGASZKODNI KELL A NYOLC NAPHOZ ÉS AHHOZ HA TARTOZÁSÁT NEM RENDEZI A KÖZÖSSÉG KÉNYTELEN BÍRÓSÁGI ÚTON ÉRVÉNYT SZEREZNI A KÖVETELÉSNEK.

 

A VÉGREHAJTÁS HOSSZÚ FOLYAMAT MELY PERSZE ELŐLEGKÖTELES ÉS MIUTÁN A BÍRÓSÁG JOGERŐRE EMELETE A FIZETÉSI MEGHAGYÁST ÉS VÉGREHAJTÓHOZ FORDULHATNAK ÚGY A VÉGREHAJTÓ ELŐZETESEN MEGÁLLAPÍTOTT KÖLTSÉGÉT A LAKÓKÖZÖSSÉGNEK KI KELL FIZETNIE ÉS MIUTÁN VH RA KERÜLT A SOR A VÉGREHAJTÓ EZEKET AZ ÖSSZEGEKET IS MEGFIZETTETI A VÉGREHAJTÁST KÉRŐ RÉSZÉRE A VÉGREHATÁST ELSZENVEDŐ SZEMÉLYEL.

 

REMÉLEM SEGÍTHETTEM

 

ÜDV

Előzmény: kangabébi (90)
kangabébi 2009. febr. 24. Creative Commons License 90

kérem, aki tud segítsen!

A kérdésem a következő lenne:

Egy 5 ! lakásos társasházban az új lakó  a lakás felújítása során a házzal fizetette ki a következő dolgokat:

- villanyóra kihelyezése lakáson kívül mivel engedély köteles, így egy kalap alá vetette a teljes lépcsőház újravezetékelésével.

- gázóra áthelyezés,- mivel engedélyköteles - a ház teljes fő gázcsőrendszerét kicseréltette. Ezt oly módon, hogy bejelentette a gázszivárgást, minek következtében 1 hónapra a fűtési időszak közepén elzárták a gázt.  A gázművek ugyanis csak a jelenlegi hatályos jogszabályok alapján engedélyezte a gáz visszanyitását. Ami azt jelentette, hogy a teljes gázcsőhálózatot kicserélték a kerítéstől át a födémeken.

 

Ezt minden lakó benyelte és több százezer forintot fizettek ki.

Mivel ő közvetlenül a tető alatt lakik, így nem járul hozzá a tetőtér eladásához, amiből ugye az ilyen és ehhez hasonló munkálatokhoz  pénzhez jutna a ház.

A jövőben valószínüleg élne az elővételi jogával,  de előtte még megcsináltatná a ház tetőszerkezetet...szintén a ház lakóinak a pénzéből.

 

Itt nem pár tíz ezer forintról van szó, hanem közelítünk a fél millióhoz.

Mivel a lakása tégláig le van verve, így neki nem drága egy semmilyen külső vagy belső munkálat, hiszen nem sérülnek a butorai egy esetleges belső gázcső csere esetén sem. Ezenkívül nem lakja a lakást , így a felújítási munkálatokkal járó koszt, szétvert -de vissza nem vakolt -lépcsőházat sem élvezi.

 

A közgyülésen hozott határozat alapján többségi szavazattal döntöttek a felújításokról.

Kérdésem a következő:

korlátlanul megszavaztatható  akármennyi felújítási összeg? tehát ha történetesen ebben az évben még elfogadtatnak egy több milliós tetőfelújítást , akkor köteles viselni ennek a kiadásait az aki ehhez nem járult hozzá?

Vagy mit lehet egy ilyen helyzetben csinálni?

A Társasházi törvény alapján ha nem fizeti be a rá eső felújítási összeget akkor  6 hónap múlva ráterhelhetik az ingatlanra?

 

Építő válaszokat előre is köszönöm.

roby3999 2009. febr. 18. Creative Commons License 89
Köszönöm!
Előzmény: csitoj (88)
csitoj 2009. febr. 18. Creative Commons License 88

Vizóra és vizóra, lehet szereltetni, de a Vizművekhez kell menni és ha jól emlékszem kellenének az épület valamilyen müszaki rajza is, ehhez lehet hogy a közös képviselőhöz kell fordulni, de neki hoozájárulását is kell adni, persze ő sem félisten!

Javaslok egy telefont a Vizmüvek felé, ott hiteles tájékoztatást adnak.l

Előzmény: roby3999 (87)
roby3999 2009. febr. 17. Creative Commons License 87
Üdv!Lenne egy kérdésem,talán tudna valaki segíteni,hogy mit lehetne csinálni,hova forduljunk.Megköszönném!Édesanyám egyedül él egy 53 nm-es tégla lakásban a xi.kerben.A közös képviselő egy elég szemtelen nő.Ebben az évben 17 ezer ft.-ot számolt ki havonta közköltségnek.Na most ezt egy 62ezres nyugdijból+20ezres gázszámla+a többi rezsi,gyógyszer+20ezer,képtelenség kifizetni.Lassan éhen hal.Az önkormányzat elküldte,hogy túl magas a gyugdija.62 ezer!!!Esetleg ,ha vizórát szereltetne fel lehetne csökkenteni a közköltséget?Nálam van.Én 6500ft. közköltséget fizetek 54nm-re+viz.Anyám kb. 1-2 köbméter vizet fogyaszt havonta.Ha esetleg tud valaki tanácsot adni,hogy mit lehetne tenni ilyenkor,mi alapján állapítják meg a közköltséget,és hogy van e lehetőség viórát felszereltetni.Mert ebbe az állapotban a 75 éves anyámmal fizettetik ki a 8 lakás vizfogyaztását is.Előre is köszönöm a segitséget!Kolos Tamás
Modestinvs 2008. nov. 20. Creative Commons License 86
"Lehet -e hivatkozniuk a szerződésben leírtakra, és arra hogy ezt akkor mindenki tudomásul vette? (mert egyébként mit lehetett volna tenni...)"
Bizony lehet. Gondolom, nem állt a vevők mögött a Vörös Hadsereg egyetlen alakulata sem csőre töltött géppisztollyal, amikor megkötötték a szerződést.

Mindamellett, ha nem társasház lenne az egyik fél, akkor talán még lehetne is próbálkozni valamivel - de így... Hiszen a társasház törvényes képviselője épp a közös képviselő. A közgyűlés meg... Testületek jellegükből adódóan nem alkalmas fórumok gyors operatív döntések meghozatalára, egyezkedésre.
Előzmény: Sándorom:-) (85)
Sándorom:-) 2008. nov. 19. Creative Commons License 85

Üdv kedves jogtudorok!

 

Adva van egy újonnan épült lakópark, aminek a vételi szerződését akként fogalmazták meg, miszerint a közösképviselet megbízási ideje 3 évre szól, és leváltani csak a lakók 50%+1 szavazat többségével lehet, de akkor is jár a fennmaradó időre a bánatpénz (ami a nem kevés tiszteletdíj fennmaradó 3 évi összege)

Nos, mi van ha ideje közben a lakók úgy itélik meg, hogy a KK nem képviseli erélyesen a lakók érdekét, és minthogy nem független vállalkozás az építtetőtől -mert hiszen az anyacég egyik leányvállalataként direkte ezen házak kezelésére hozták létre! Egyrészt a tiszteletdíjukat is maguk állapították meg, az építtető -mint akkori TULAJ és mint MEGBÍZÓ, és a KK mint VÁLLALKOZÓ és MEGBÍZOTT. Pofátlan "kis" összegről van szó, mivel tudnánk rábírni hogy engedjen belőle?

-Megszavazható egy tiszteletdíj csökkentés?

-Egyáltalán, nem törvényellenes egy "bebetonozásos" határozott 3 évre szóló megbízást kötni saját magával, és ilyen feltétellel árulni az ingatlant a vásárlók felé?

Lehet -e hivatkozniuk a szerződésben leírtakra, és arra hogy ezt akkor mindenki tudomásul vette? (mert egyébként mit lehetett volna tenni...)

-Felveti -e a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát ez a szerződéses bebetonozás?

-Ha és amennyiben a lakók jelentős tiszteletdíj csökkentési szándékát nem veszi figyelembe a KK, mi következhet ebből? Lelépése ilyenkor maga után vonja -e a fennmaradó bérezése kifizetését lakók részéről számára?

 

Egyáltalán, szerintetetk törvényellenes, tehát semmis -e ez a 3 évre szóló közösképviseleti szerződés lakókra kényszerítése??

 

Köszönöm válaszotokat!

Sanyi

Zoltan0520 2008. jún. 27. Creative Commons License 84

Nekem is lenne egy kérdésem, hátha tud valaki segíteni.

 

Egy kis matematika:

 

Egy közgyűlésen a 10000 szavazatból jelen van 8000 szavazat. theát határozatképes a társaság, igy 4001 szavazat jelenti az egyszerű szavazattöbbséget.

 

A szavazás eredménye meg:

 

3000 igen; 2000 nem; 3000 tartózkodás.

 

Az a kérdésem, a 3000 tartózkodás mellett érvényes-e a szavazás, mert, hogy nincs meg a 4001 szavazat, és elfogadásra került-e a határozat?

 

Hogyan kell értelmezni a tartozkodók szavazatit? Vagy hol találhatók meg az erre vonatkozó szabályok?

 

A segítséget előre is köszönöm

 

Üdv

 

Zoli

Zoltan0520 2008. jún. 27. Creative Commons License 83

Kedves Koga75!

 

A kérdés ilyenirányú megközelítése helyes, ha valaki nem akar valamit. A felújítási alap természetesen nem ad erre lehetőséget, de ki mondja, hogy az ilyen típusú korszerűsítéseket a felújítási alap terhére kell elszámolni. mert, hogy biztosan ott nem lehet, de a karbantartási költségek között igen, sőt ött kell. Ha a "szeretnétek kicserélni" kifejezés azt jelenti, hogy határozat is van róla, akkor semmi akadálya nincs a közös költség terhére elvégzendő korszerűsítésnek. Másik kérdés persze, hogy a ház pénzügyileg képes-e teljesíteni a beruházást. Ha igen, megteheti, és amennyiben az aktuális közös költségekből nem lehetne fedezni a hiányt, akkor lehet akár megemelni, persze ezt is határozattal.

 

Szóval sok féle megoldás van. Egy biztos. Amit a ház akar, azt meg kell csinálni. Itt az akar az egyszerű szavazattöbbséggel hozott határozat. A közös képviselőnek meg végre kell hajtania.

 

Mondom ezt azért, mert jó magam is közös képviselő vagyok.

 

Remélem tudtam segíteni

 

Üdv

 

Major Zoltán

 

ui:

3. karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A karbantartás lehet:

Előzmény: koga75 (82)
koga75 2007. okt. 20. Creative Commons License 82

Sziasztok!

 

Egy kis segítséget szeretnék kérni. Harminc lakásos, két lépcsőházas társasházban lakunk. Az idén szeretnék kicserélni a kapucsengőt, egy digitális kódszámos kaputelefonra. 9000ft lenne lakásonként. A közös képviselő azt mondta, hogy mindenkinek magának kell fizetni, mert a felújítási alap erre a célra nem használható, a törvény nem engedi. 6000ft közös költséget fizetek, és egy kicsit felháborítónak tartom, hogy a telefonért külön fizzessek.

A kérdésem az lenne, hogy tényleg nem lehet a felújítási alapból fizetni a kaputelefon kültéri egységét és a szerelési díjat? A beltéri részt amit a lakásba szerelnek az természetesen a lakók költsége lenne.

 

_Byron_ 2007. aug. 27. Creative Commons License 81
Sziasztok! Már írtam a Lakás, ingatlan topicba is, de most ide is bemásolom a problémám leírását, hátha valamelyiktek tud segíteni. :)

Jogi segítséget szeretnék kérni, remélem tud valaki tanácsot adni. Tavaly augusztusban költöztünk egy 4 lakásos, kertes társasházba, melyben a telek osztatlan közös tulajdonba tartozik. Mindenkinek ¼ rész tulajdona van az alapító okirat szerint. Az elmúlt évben mindig szó volt róla a szomszédokkal, hogy megváltoztassuk az alapító okiratot és a valós állapotot tüntessük fel benne, de ügyvédhez nem jutottunk el eddig. Minden lakáshoz tartozik a közös területünkön 1 db kocsibeálló, -amely egyáltalán nem szerepel az alapító okiratban!!! -azonban még a beköltözésünk, -tehát a szerződéskötés előtt- 2 leendő szomszédunk +1-1 kocsibeállót „kért” az építtetőtől, aki ezt 60.000.-forint fejében meg is csináltatta. Miszerintünk ez a két kocsibeálló csökkenti a mi ¼ rész tulajdonunkat, de gondolom így utólag már semmit sem tudunk tenni ezügyben. Illetve ha van valakinek ötlete, kérem írja meg!

Ehhez kapcsolódik a másik kérdésem: az egyik lakógyűlésen megállapodtunk a többi lakóval, hogy a hátsó udvaron elhelyezhetjük a saját kerti bútorainkat. Egy darabig minden rendben volt, viszont a következő lakógyűlésen az egyik szomszéd –akinek az egyik +1 kocsibeállója van- szólt, hogy tüntessük el a közös területről a kerti bútorunkat. Mi ezt meg is tettük, viszont a kocsibeállójával kapcsolatban mondhatom neki, hogy akkor ő is tüntesse el a +1 kocsibeállóját az én ¼ rész tulajdonomról, ami egyáltalán nincs az alapító okiratban leírva. Hivatkozhatok az ebben leírtakra, miszerint az osztatlan közös tulajdonban lévő területen semmi nem lehet??

 

Válaszotokat, ötleteiteket várom!

 

Köszi előre is a segítséget! 

Üdv:

B.

Noar2 2007. aug. 6. Creative Commons License 80

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni a problémám megoldásához.

Egy első emeleti társasházi lakásom van, és az alattam lakó szeretné megnagyobbítani a teraszát az udvar (vagyis a közös tulajdon terhére).Eddig úgy tűnik hogy a 12 lakásos társasházból csak én nem komálom az ötletet. A kérdésem az hogy ha bíróság elé viszik az ügyet, köteles vagyok-e lemondani a közös tulajdon rámeső részéről.

Olyan infókat kaptam, hogy pályázatok elnyerése érdekében, nagy beruházások megvalósításához a "kotnyeleskedő" tulajdonos bírósági úton megkerülhető, hiszen a pályázat, beruházás mindenki érdeke, ez vonatkozik az én esetemre is?

A szomszéd továbbá szeretné az én erkélyem egyik tartóoszlopát is kiszedni, mivel az az épülő terasza közepére esve rontaná az összképet és a kényelmét.

Feltételezem, hogy mivel a tartóoszlop az én erkélyemé ezt nem bontathatja ki, még akkor sem ha vállalja hogy más módszerrel statikailag megerősíti az erkélyt.

Köszi a segítséget!

Bibi2004 2007. júl. 31. Creative Commons License 79
Sziasztok! Talán már találkozott vki hasonló problémával, és tudtok nekem segíteni.
Egy társasházban lakom, mögöttünk is egy, és a két ház mellett egy járda található, ami a parkolóhoz vezet, ill. a bolthoz. A mögöttünk lévő ház lekerítette a hozzájuk tartozó udvart, amihez joga van, csakhogy a járdát is elzárta a forgalom elől ezáltal. Írtam a falu jegyzőjének, mire azt a választ kaptam, hogy a visszaállítást nem tudja elrendelni, mivel a járda hivatalosan nem létezik, nincs hatóságilag bejegyezve. Mi ilyenkor a teendő? Mivel jár egy bejegyeztetés egyáltalán? Kinek kell azt indítványozni?
Nagyon köszönném a segítséget!
Livi
Modestinvs 2007. jún. 25. Creative Commons License 78

Szerintem nem jogszerű. De nem nagyon érdemes fellépni ellene. Ugyanis az állatártatásról szóló önkormányzati rendeletek társasházban általában a szomszédos lakások használóinak beleegyezéséhez kötik a kutyatartást. Márpedig az a szomszéd, aki generalice megszavazza az szmsz-ben a tilalmat, az aligha fog hozzájárulni az ebtartáshoz in concreto a lakása szoros szomszédságában.

 

Ergo: nézzenek másik lakást.Egy második kerületi társasházi árából már családi házat is kapnak pl. Rákospalotán. :)

Előzmény: pipacsmező (77)
pipacsmező 2007. jún. 24. Creative Commons License 77

Sziasztok!

S.O.S. választ kellene kapnom egy kérdésre. Kérem, segítsen valaki. Köszönöm előre is.

Azt szeretném megtudni, hogy egy társasház közgyúlése hozhat-e olyan határozatot - és fektetheti le ezt az SZMSZ-ben- , hogy egy nyolclakásos társasház saját tulajdonú részében sem lehet semmiféle állatot tartani.

Konkrétan arról van szó, hogy egy II. kerületi nyolclakásos társasházban szeretne megvenni valaki egy lakást, de vinnék magukkal a tacskójukat is, mely abszolút szobakutya, és ki sem engednék a közös kertbe, azonban az SZMSZ-ben az van lefektetve, hogy még a saját tulajdonú lakásokban sem lehet semmilyen állatot tartani. Jogszerú-e ez a határozat?

Ocimum basilicum 2007. jún. 11. Creative Commons License 76
Értem, köszönöm. De ez nem a joggal való visszaélés? Mert van egy világos szándék arra, hogy a városrészben mekkora területen álljon egy önálló ház, ezzel a trükkel pedig ezt a szándékot veszik semmibe. A szomszédban sem lenne semmi baj, ha egy hatalmas házat építene, de mert kettőt akar, és a hátul levőnek biztosítania kell a kocsibeállást, extrém módon ki kell nyomnia őket a telek szélére.
Előzmény: Modestinvs (75)
Modestinvs 2007. jún. 10. Creative Commons License 75

Úgy értettem, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy egy telken lévő két különálló épületetet társasházként vegyenek nyilvántartásba. Szokásos megoldás ott, ahol a legkisebb megkövetelt teleknagyság miatt nem lehet a telket megosztani, ugyanakkor a legnagyobb beépítettség lehetővé teszi a két családi ház emelését. (Pl. Nagykovácsi)

Ilyenkor tulajdonképpen az önkormányzat rosszul, célszerűtlenül  határozta meg rendeletében a paramétereket - de ennek taglalása már nem tartozik a kérdésedhez.

Előzmény: Ocimum basilicum (74)
Ocimum basilicum 2007. jún. 10. Creative Commons License 74

Még nem értesítettek, tegnap megjelent egy vállalkozó, aki itt építeni akar (és akinek állítólag már a vevői is megvannak), s alá akarta velünk iratni azt a nyilatkozatot, melyben lemondunk a fellebezési jogunkról. Nem tettük meg, így most mi vagyunk a gonosz ellenségek, akik hátráltatják őt abban, hogy a tervek szerint augusztus végére felépítsen két monstrumot egy olyan telken, ami erre nem alkalmas, ti. nem elég nagy. Ha felépül, az feltehetőleg nekünk nagy értékvesztést okoz. Viszont a kerületben hatalmas a korrupció, a vállalkozó meg az építész dörzsölt emberek, erre a kerületre specializálódtak. Úgy tűnik az előzetes tájékozódásunk alapján, hogy pl. semmiféle szabály nincs arra, hogy hány métert kell kihagyni a mezsgyehatártól. Régen volt, most nincs, így a 85 centit nyilván nem tudom megtámadni. Ezért jutott eszembe ez a társasház dolog, mert hogy van az, hogy két önálló épület társasház, hátha ezen a ponton segítenek minket a jogszabályok. Hálás lennék, ha kifejtenéd, mitől "vélhatően jogszerű". Előre is kösz.

 

Ja, és ha 85 centire épít, feltehetőleg ezzel kiirt néhány fát, ami ugyan szabálytalanul áll a mi telkünkön, ti. túl közel a mezsgyehatárhoz, mert amikor valaki elültette őket (sok sok évtizede), akkor nem voltak még mezsgyehatárok....

Előzmény: Modestinvs (73)
Modestinvs 2007. jún. 10. Creative Commons License 73
Akkor neked nem a társasház jelleggel van problémád - ami egyébként vélhetően jogszerű -, hanem a benapozás várható csökkenésével. Nem értesítettek az építési engedély iránti kérelmükről?
Előzmény: Ocimum basilicum (72)
Ocimum basilicum 2007. jún. 9. Creative Commons License 72
Szervusztok jogtudorok, talán valaki tud nekem segíteni. Családi házas övezetben lakom, s a szomszéd telken építeni készülnek, mégpedig papíron egy társasházat, a valóságban két önálló házat (amit persze a telek méretei normálisan nem tennének lehetővé, ezért is van a kis jogi csűrcsavar benne). Kérdés: milyen jogszabály alapján lehet két önálló, azonos helyrajzi számon álló telken lévő házat társasháznak minősíteni? Meg lehet-e támadni az ilyen minősítést? Az a bajom az építkezéssel, hogy az új házak fala 85 centire lenne a telekhatártól, és totálisan leárnyékolna minket.