Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Schenouda 2009. jún. 29. Creative Commons License 6103
Amit Berényi ír, tudományosan értékelhetetlen. De van erre itt egy áltudományos topic, ott lehet jobban veszik ezt. Mindenesetre néhány gondolat a "jelenségről":
Berényi már ilyeneket ír az elején: " A piramisok korát kezdetben 4-5 ezer évesnek gondolták, mostanában már 12 ezer évesre teszik." Kicsoda, ő, meg a hasonszőrűek? Aztán összevissza beszél kőgolyókról, amit még a húsvéti tojással is összekalkulál. Persze ilyen kőgolyók vannak sokfelé nem csak Boszniában (a leghíresebbek a Costa-Ricában lévők). Értelmetlen és logikátlan következtetések halmaza az egész. Egy kutatót nem is a boszniai "piramisok" kiderítésére küldenék leginkább, hanem Berényi logikai módszerének megfejtésére. Végső következtetése ugyanúgy banális, ahogy odáig eljutott: "Azt hiszem a fentiek alapján nem túl merész a kijelentés : a piramisok építői és a magyarok egy nyelven (az „EGY nyelvén”) beszéltek !" Ezzel a módszerrel bármelyik nép -a csuvastól mondjuk a malájig- megnevezhető lenne piramisépítőként, de azt hiszem jobb eséllyel pályáznának erre a maja leszármazottak vagy az egyiptomi koptok...
Az ilyen "elméleteknek" már egész komoly "kultúrális háttere" van nálunk: mind olyanon rágódik, hogy a magyarok Atlantiszról, Mu szigetéről, Dél-Amerikáról vagy ki tudja honnan származnak, vagy hogy tízezer éve itt élünk a Kárpát-medencében, aztán rokonaink voltak a sumerok, az egyiptomiak, etruszkok és így tovább. Ádám és Éva, persze Jézus és Attila is magyarul beszéltek. Az ufókat is a Földről több ezer éve elszármazott magyarok vezetik. Ezek a teóriák, még csak nem is kapcsolódnak egymáshoz. Kell ez nekünk...?
Felőlem az hisz bennük, aki akar, de rohadtul ellenszenves az egészben, hogy az elmúlt két évszázad "turanológusainak", "magyar-sumerológusainak", meg "rovásszakértőinek" jó része svábokból jött magyar. Nem tudom miért akarnak nekünk ilyen "összeeszkábált" történelmet kanyarítani, nem olyan a mi történelmünk, hogy különösebben pirulnunk kéne. De amiatt biztosan kellene, ha egy franciának vagy angolnak azzal kezdenénk a mondókánkat: tudja-e hogy magyar volt Gilgames, meg hogy mi építettük a piramisokat?
(A CHunról regisztráció nélkül nem lehet leszedni, ezért itt van: http://addat.hu/948b2090/Berényi---Boszniai-piramisok.doc.html)
Előzmény: abani (6099)
abani 2009. jún. 29. Creative Commons License 6102
Megértem.
Előzmény: paul2 (6101)
paul2 2009. jún. 29. Creative Commons License 6101

Az a helyzet, hogy regisztráció nélkül nem férek az anyaghoz, de ez csak a kisebbik gond.

Berényiből nekem elég egy meleg ajánlás, s már eszemben sincs regisztrálni:

"Bátor szívvel ajánlható Berényi László Géza jelképmagyarázata, melyen keresztűl megérthető, hogy az Úristen szavunk a hajdani KöR-iS-TeN (KeReSTéNy) tudásának tartalmi és formai örököse."

 

Előzmény: abani (6099)
paul2 2009. jún. 29. Creative Commons License 6100

Az Origo-cikkről nincs nagy véleményem. A nagy része közismert dolgokról szól, ez nem baj. Ellenben ez blődli:

"A száraz periódusokban azonban csak az éles, sarkos, piramis alakú formák képesek a szélerózió pusztításának ellenállni."

Meg ez is:

"Elképzelhető, hogy a Szfinx is ilyen természetes sziklaalakzat volt, amit aztán oroszlán alakúra formáltak." Vagyis a szél fújt köréje árkot?!

 

A bucegi szfinx valóban látványos, csak egy meglehetősen változatos terepen áll, nem egy viszonylag egyenletes felszínen. Továbbá a körülötte heverő kövek anyaga mintha eltérne a fej és az alatta levő kőzet anyagától egyaránt. Más szóval itt a különböző keménységű kőzetek nem tiszta rétegekben találhatók.

 

A szfinx korábbi keletkezését én is elvetem, az illeszkedése az úthoz ezt cáfolja. Az viszont innen eldönthetetlen, hogy volt e bucka a fej helyén. Lehetett, ezt el kell ismernem.

 

 

Előzmény: Schenouda (6098)
abani 2009. jún. 27. Creative Commons License 6099
http://canadahun.com/forum/attachment.php?attachmentid=307308&d=1246050846

Berényi László Géza:Boszniai piramisok -
Ebben az írásban is a nyelven van a fő hangsúly.
Schenouda 2009. jún. 26. Creative Commons License 6098
Hogy a Szfinx háta fölött nem sokkal vezetett a gízai lejtő arra a lejtő különböző pontjairól vett mérésekből következtetnek, hiszen nem az egészet üzemeltették kőbányaként.
Nos, én a következőképpen gondolom: Szobor fejét egy szél által lekoptatott sziklanyúlványból faragták. Hogy ilyen sziklakiemelkedéseket ne alkotna a természet? Biztos több is lehetett Gízában: a Nagy piramis alatti 9 m magas szikladombot belefoglalták a piramisba, egy másik ilyen kiemelkedést a Khephrén piramis egyik sarkába foglalták be. Én mindenképpen arra hajlok, hogy valaminek ösztönzést kellett adjon az építőknek, a fantáziájukat gondolom a kissé emberarcra hasonlító sziklabucka ragadhatta meg. Ilyen természetes sziklaformációk valóban megtalálható Egyiptom nyugati sivatagában: http://origo.hu/tudomany/tarsadalom/20010419apiramis.html
Hasonlóra gondolok, mint ami a Kárpátokban is található: a bucegi sphinxről: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Bucegi_Sphinx
De elmondok egy korai elképzelést az egyiptológiában, melyet korunk könyveiben hiába keresnénk. Az 1800-as évek közepének és második felének egyiptológusai szerint a predinasztikus időkben készítette a Szfinxszet egy Gízába telepedett idegen csoport, kik még nem az egyiptomi vallást követték. Azt is hitték –mint Mariette-, hogy a Szfinx sziklájából a homok és a víz formált oroszlán alakot (még nem tudták, hogy egy kőbánya veszi körül). A kőkori emberek fantáziáját megragadta a keletre néző, oroszlán formájú szikla és emberarcot faragtak neki, részben kiegészítették. Később Khephrén a szobor arcát -talán- átalakíttatta saját képére. Kialakíttatta árkát és mancsait, s elébe templomok épültek. Később ezt az elképzelést el kellett vetni (bár pár éve Colin D. Reader londoni földmérnök hasonló elképzelést igyekezett bizonygatni). Mivel utóbb kiásták Khephrén felvezető útját, templomait és a Szfinx árkát, s olyan részletek is napvilágra kerültek mint az út mellett vezető vízelvezető csatorna és mások, amik tarthatatlanná tették azt, hogy a szobor előbb készült volna el, mint a Második piramis és annak építményei...
Előzmény: paul2 (6097)
paul2 2009. jún. 26. Creative Commons License 6097
Az, hogy a szfinx hátán is a fejjel azonos kő van, a fej idegen eredetét elég jól cáfolja. Továbbra is úgy vélem azonban, hogy nem valószínű egy természetes "bucka", amiből a fejet kifaragták, legfeljebb ha a környéken nagyobb felületen letermelték az akhet réteget. Lehet, hogy túl sok homokot kellene megmozgatni, de ez kideríthető, gondolom volt is ilyen kutatás. 
Előzmény: Schenouda (6093)
Schenouda 2009. jún. 25. Creative Commons License 6096
A Kópaisz tóról az ókori görög szerzők már az i.e. 5. sz-tól megemlékeztek. A tónak nem volt természetes lefolyása. A 19. század végén francia és angol mérnökök jelentős mértékben lecsökkentették a vízszintet. A régi görögök is tudtak arról, hogy csatornák és alagutak révén már elvolt régen vezetve a tó vize, de Héraklész eltorlaszolta ezeket. Később sem sikerült ezeket kijavítani, pedig még Nagy Sándor is odakülte mérnökeit és munkásait.
Én először Robert Charrouxnak "A titkok felfedésének könyve" c. munkájában olvastam róla, amiben egy rövid szakaszban szólt a tóról: Azzal kezdi, hogy a hagyomány fecsegése arról, hogy Héraklész tette tönkre a Kópaisz síkságot, valójában elfedi az igazságot. A vízszint csökkenésével az 1800-as évek végén egy "5000 éves város romjai" kerültek napfényre. A régészek bámulattal fedeztek fel egy csatornarendszert, mely arra szolgált, hogy a vizeket a tengerbe ürítsék... Ezt a helyet egy nagy kataklizma pusztította el és eltűnt a görögök emlékezetéből, amit a haragvó Héraklész számlájára írtak. Gyűjtőcsatornái, gigantikus gátjai, hegyet átvágó alagútja volt, levegőztető aknákkal. "Összességében egy titáni művet alkottak -írja végül Charroux-, ami, sem a Periklész Görögországában, sem a maiban nem tudnának elvállalni és befejezni." (1965).
Még annyit, hogy az egykori tóban feküdt "Gla szigete", amelyet körben egy közel 7 m vastag 2,8 km hosszú kőfal védett. A domb tetején egy óriási királyi palota romjait találták a régészek, akik mind a Kópaisz sík 40-60 m széles mesterséges csatornáit, 19 m széles kőgátjait, mind Gla-sziget romjait a mükénéi civilizáció (i.e. 1400) nyakába igyekeznek varrni, hiszen szerintük nem volt ettől ősibb civilizáció görög földön, de azt hiszem, ugyanúgy felsülnek ezzel is, mint a görög piramisokkal.
Gla körbezárt területe hétszerese (!) Mükénének vagy tízszerese a híres Tirünsznek, nem kéne a Mükénéi civilizációt inkább Gla dombjáról elnevezni, amit régen "Arné"-nek neveztek?
Ide feltettem J. D. Champlin tanulmányát a Popular Science 1895. decemberi számából a Kópaisz tóból kibukkant csatornákról és a hegybe vájt alagútról, tervrajzokkal:
http://addat.hu/902ac0fc/Champlin-1895.zip.html





Előzmény: eke (6095)
eke 2009. jún. 25. Creative Commons License 6095
Topolai tó

mocsaras lapály Beociában (az északkeleti oldalán régente fennállott Kopae várostól Kopaisznak is nevezik). A Kefizosz és több kisebb patak ömlött beléje s körülbelül 20 földalatti természetes csatorna vezette le vizét (tökéletlenül) a hegyek belsején át az eubeai tengerbe. 1883 óta előbb egy francia, majd egy angol társaság foglalkozott a lapály kiszárításával, amidőn is a vizeket alagcsöveken át a Likeri tóba, innen a Paralimni tóba, innen pedig a tengerbe vezették. 1887 óta a T., egyes mocsarakat kivéve, száraz s 250 km2 termékeny földet nyertek ily módon. V. ö. Petermanns Mittheilungen (Gotha 1889); Curtius, Die Deichbauten der Minyer (a berlini akadémia Sitzungsberichtjeiben, 1892).


hol lehet képeket látni az ott talált holmikról?
Előzmény: Schenouda (6094)
Schenouda 2009. jún. 25. Creative Commons License 6094
Én sem, amiatt tudok ennyit írni, mondjuk Baalbekről, mert az egész napomat erre fordítom, hanem ez már nálam évek óta le van írva. Hasonló dolgok mindig érdekeltek. Tkp. szemezgetek abból, amit már régen összegyűjtöttem vagy leírtam. Ilyen téren vagyok valóban előnyben.
Ha megtudsz valami érdekes információt Atkinson megalitjairól, azt kérlek írd le. Én csak addig jutottam, amit ide leírtam. A megalitok engem is nagyon érdekelnek, de főleg az ókori technológiák. Most a Kópaisz-tóval foglalkozom különösen, amit jó száz éve csapoltak le, s az alján gigantikus ciklopi építményeket találtak a megdöbbent mérnökök és olyan fejlett csatornarendszert, amit az ezer évvel későbbi görögök sem tudtak volna megvalósítani...
Előzmény: paul2 (6092)
Schenouda 2009. jún. 25. Creative Commons License 6093
A Szfinx fejéről én sem tudok magabiztosan véleményt mondani, hiszen nem különösebben értek a geológiához. Akkor még vegyük figyelembe, hogy a geológusok is vitatkoznak róla! Így nem tudom eldönteni, melyik lehet a hihető magyarázat.
Mindenesetre találtam pár képet, arról hogyan képzelik el ők, hogyan nézett ki Gízának ez a része, mikor még nem álltak ott a piramisok. Annyi persze eléggé biztos, hogy a szobor területe és a tőle nyugatra eső rész kőbányaként funkcionált.

A képeken Akhet-rétegnek nevezik, amiből a fejet és a mögötte lévő kis részt kifaragták. Setepet-rétegnek, amiből a testet, ami jóval gyöngébb, porózusabb. Míg a legalsó réteg a Rosetau-réteg, ez keményebb a felette lévőnél, de igen rideg. Némelyik rajzon jól látszik, hogy nem csupán a fej készült abból a keményebb mészkőfajtából, hanem a nyak hátsó része és az a rész, ami oroszlántest hátán benyúlik egészen a hát közepéig. Tehát, ha igaz lenne, hogy a fej tömbjét idehozták, úgy hogyan lehetséges, hogy a fej mészkőanyagával teljesen megegyező mészkőréteg található a nyak hátsó részén és a hát felső részén, egészen a gerinchossz közepéig....?
Itt vannak a képek:
Az első képen a gízai piramislejtő látható, amilyen az építkezések előtt lehetett:
http://kepfeltoltes.hu/090625/GeolGiza_www.kepfeltoltes.hu_.gif
A többi kép egy felmérés nyomán készült és a szobor geológiai szerkezetével foglalkozik (Gauri: "Geological study of the Sphinx" - NARCE 127 [1984], pp 24-43):
http://kepfeltoltes.hu/090625/narce127Plate1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/090625/narce127Figure2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/090625/th_narce127Figure3B_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/090625/th_narce127Figure3C_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/090625/th_narce127Figure3A_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Előzmény: paul2 (6091)
paul2 2009. jún. 25. Creative Commons License 6092

Kösz, ezek is érdekesnek tűnnek, csak sajnos nem tudok igazán elmélyedni bennük, mert szerencsére nem vagyok munkanélküli ;-)

Én még Mrs Atkinsonnál vagyok leakadva. Póbálom kideríteni, hogy járt-e a Koránál.

Az világos, hogy nem utazott végig a férjével, mert az legalább egy alkalommal otthagyta őt gyerekestől(!) a kirgizeknél - s ez is nagy kaland volt.

Előzmény: Schenouda (6090)
paul2 2009. jún. 25. Creative Commons License 6091

Eszementekkel igyekszem nem túl sokat foglalkozni, így Temple és az ő dogonjai történetén hamar túljutottam, mikor kiderült, hogy az ő  érdeme csupán Griaule majdnem fél évszázados kutatási eredményeinek továbbferdítése és szenzációkét való tálálása. Már Griaule sem értette pontosan, amit a dogonok meséltek, ráadásul kritikusai szerint a dogonok kihasználták őt, mikor látszott, hogy vevő a mesékre, elengedték a fantáziájukat.

 

Azt, hogy a szfinx feje és a teste összetartozik, csupán annak alapján tételezzük fel, hogy nem látszik a toldás helye, és a két kő sem üt el látványosan (meg hogy miért tételezzünk fel két darabot, mikor egyből is ki lehet faragni). Viszont engem már az általad feltételezett bucka puszta léte is zavar, továbbá az, hogy a fej, ami évezredeket állt a homoknak kitéve, sokkal jobb állapotban van (a rongálásoktól eltekintve) mint a jelentős ideig betemetett, és egyébként is szélvédettebb helyen álló test.

A hozott anyagból készült fej megoldja a bucka kérdését, és ha keményebb a testnél, akkor az erózióét is. Ha nem keményebb, akkor táplálja az újrafaragás gyanúját, de persze nem bizonyítja az újrafaragás tényét, és főleg nem ad támpontot az előző ábrázatra vonatkozóan.

Előzmény: Schenouda (6089)
Schenouda 2009. jún. 24. Creative Commons License 6090

Röviden mondok még néhány dolgot azokról, amiket Baalbekkel kapcsolatban felvetettél (bár tudum, röviden nehéz hihetően elmondani valamit)

A Biblia keveset mond Illés "elragadásáról". Illésnek pontos utasításokat kellett követnie, csak annyit mond átkelt a Jordánon, de hogy hol ragadta el az égi szekér, hallgat. Viszont egy arab iró 1200 körül Baalbekben járt, s ott látta Iljasz (Illés) "szimbolikus" sírját. A helyi hagyomány is ide köti Illés eltűnését.

Gilgames esete valamivel más, a sumér varázslók hagyományos útját járja be, beavatásra érkezik ide,  majd megküzd a labirintus ligetének őrével, Huwavával. Őt Enkidu és ötven harcos követi, míg Illést Elizeus és ötven férfi, a próféták fiai közül követi.

Macrobius valószínűleg csak átvette Porphüriosz beszámolóját Senemurisról. Viszont Lukianosz a baalbeki templomot szintén az egyiptomi Héliupoliszból származtatja és ősréginek mondja (ráadásul abban az időben, amikor a rómaiak éppen a Nagy Templom udvarát építették). Porphüriosz ismerte Manethón pap könyveit, de az ő listáján sem szerepel így egy név sem. Unger német régész elemezve Manéthón listáját, Sznofruval, Kheopsz apjával azonosította (i.e. 2650 körül)! Még 1998-ban kérdeztem erről Kákosyt, ezt válaszolta: "Senemuris egyiptomi királyt még nem azonosították. (Egy Séphuris nevű uralkodó szerepel Manethón III. dinasztiájában, de a kettő között aligha van kapcsolat). A Macrobiusnál található legenda rendkívül zavaros, kronológiája nem egyeztethető történeti tényekkel." Ettől függetlenül még számos fáraó neve felmerült és azt hiszem találgatni szabad...

Az aphakai "misztériumokról" bizánci keresztény hivatalnokok szólnak, rendre ostorozva a pogány babonákat. Ők rendszeresen igyekeztek lejáratni a pogány papokat, itt azonban másról van szó: Hermiasz Szozomenosz 5. századi történetíró szerint a hegytetőről ereszkedik le a tűz és belesüllyed a folyóba. Itt az eredeti: "And at Aphaca, it was believed that on a certain prayer being uttered on a given day, a fire like a star descended from the top of Lebanon and sunk into the neighboring river; they affirmed that this was Urania..." (II,5: itt az eredeti krónika= http://www.ccel.org/ccel/schaff/npnf202.iii.vii.v.html). Egy másik 5. századi történetíró, Zoszimosz számol be, a kerek lámpáshoz hasonló tűz gyakori feltűnéséről: "Here is frequently seen, near the temple and in the adjacent places, a fire in the air, resembling a lamp, of a round figure, which has appeared even in our time, as often as people have assembled there on particular days." (itt a krónikája: http://www.tertullian.org/fathers/zosimus01_book1.htm) Hogy döntsd el te magad, hogy ezeket is zsinóron rángatták a papok.

Ez persze csak a jéghegy csúcsa. Vannak más beszámolók is, sőt még azt gondolom III. Thotmesz fáraó szíriai hadjáratán is ezeket a tűzköröket látták az egyiptomi hadsereg tagjai.

 

Előzmény: paul2 (6088)
Schenouda 2009. jún. 24. Creative Commons License 6089

Én is olvastam, hogy a Szfinx feje kisebb a testhez viszonyítva, de nyilvánvalóan az a kőbucka behatárolta a fej méretét, vagy olyan sérülése volt, ami miatt eleve kisebbre kellett faragni. Az egyipomi ábrázolások közt olyan sok aránytalant is látunk, miért pont egy  ilyen gigantikus vállalkozásnál kérik ezt számon?Jellemző módon az egyiptomiak ezután évszázadokig nem kezdtek óriásszobrok faragásába... A kacsát se kiabáld el, nem lehetetlen, hogy jön egy újabb "kutató", aki majd vizen úszó kacsát lát benne. Ha belegondolok ez még passzolna is az említett Robert Temple (dogon-szakértő profeszor!) azon teóriájához, hogy a szobor árkát eredetileg vízzel töltötték fel. Állítása szerint meg is találta az ősi zsilipkapu nyomait a Szfinx előtt, egy olyan részen, ahová "soha sem engedtek be túristákat". Ezeket a nyomokat le is fényképezte (a fotókat közli könyvében: The Sphinx Mystery, 2009). Majd azt állítja, hogy ezután a régészek szándékosan megsemmisítették a "zsilipkapu" nyomait!!! De én el sem tudom képzelni, miért tették volna?!! Ennek csak Temple hiányos agyában lehet magyaráztata, aki minden mögött sötét machinációt lát, mint amikor a hetvenes években megírta a Sziriusz rejtélyt, s azt állítva, hogy az írás közben a CIA üldözte, kéziratokat lopott tőle stb ("mert fény derített az igazságra").

Azt tkp. nem értem, mikor azt írod, hogy a fejet v. annak anyagát csak odavitték, mert a fej szerve része az alatta lévő testnek...?

Előzmény: paul2 (6087)
paul2 2009. jún. 24. Creative Commons License 6088

Baalbekről konkrétan nagyon keveset tudok.

A kőfaragógép ezek szerint nem egy kört ütött egyszerre, hanem körbejárva egy-egy pontot. Ha elengedem a fantáziámat, egy olyanféle kalapácsszerkezetet tudok elképzelni, mint az érczúzókban (hámorokban), csak valami forgó platformon, és egy szárazmalom-szerű meghajtással. kicsit kacifántosabb, ha oldalirányban kell ütni, de azért az is megoldható.

Az általad leírtakban felbukkanó párhuzamosságok (Gilgames - Illés) lehetnek simán vándortörténetek, amikor a hős neve kicserélődik, de mondjuk az 50 kísérőből nem lesz 49 vagy 51, itt azt a kérdést érdemes vizsgálni, hogy melyik irányba és milyen úton vándorolt a sztori.

Senemurist úgy tűnik, csak Macrobius emlegeti, ie 5. szd-i egyiptomi királyként. Nyilván nem illik bele a hivatalos fáraónévsorba, különben több hivatkozás lenne rá. Lehet, hogy Macrobiusnak sikerült valami pletykát begyűjtenie.

A világító tányérszerűség a papok áhitatfokozó trükkje lehetett, egy korong, ami egy erős fényforrás fényét kissé szétszórva irányítja az imádkozókra. Nem síktükör, hanem kis gömbsüveg alakú domborulatok vagy homorulatok vannak a felszínén, hogy kissé szórja a fényt, így biztosan elvakítván a ránézőt, az nem látja a zsinórt

Előzmény: Schenouda (6086)
paul2 2009. jún. 24. Creative Commons License 6087

Atkinson idejében és azt követően az Orosz Birodalom terjeszkedett, keleti irányban irdatlan területet kellett birtokba vennie, azaz telepekkel megszórnia, feltérképeznie, leírnia. Versenyfutás volt, hiszen az angolok India felől kikanyaríthattak volna egy darabot belőle, Kína és Japán felől is volt bizonyos fenyegetés, ha nem is azonnali.

Egyszerűen nem volt annyi tudós, hogy többször visszamehessenek ugyanarra a területre. Szerintem Atkinsont is elzavarták volna, ha tudnak oroszt küldeni helyette.

Csakhogy túl sokat markoltak, Alaszkát fel is kellett adniuk.

Azután a kínai határ túlsó oldalára került a terület, onnantól nyilván nem látogatták. Hogy a kínaiak mennyit foglalkoztak vele, azt nehezen derítjük ki, pedig lehet információjuk. Csakhát túl az általános titkolódzáson, meg az írásukon, az i lehet, hogy mikor rájönnek idegen eredetére, akkor az objektum érdektelenné válik.

 

A szfinx fejével kapcsolatban úgy vélem, hogy egy 8-9 méteres bucka is sok egy amúgy nagyjából egyenletesen lejtő, erősen rétegezett kőzet felületén. Ha viszont vittek oda egy fejnekvalót, akkor az lehetett nagyobb is, persze valami ésszerű határig. A fejátfaragás hívei arra szoktak hivatkozni, hogy a jelenlegi fej aránytalanul kicsi, és ez igaz is, függetlenül attól, ami már puszta spekuláció, hogy az eredeti fej oroszlánt, sakált vagy felőlem akár kacsát ábrázolt.

 

Az áltudósokra könnyen ráragad a professzor titulus, de erről csak részben tehetnek ők maguk: magyarban nehezen összekeverhető a "tanársegéd" és a "professzor" szó, de az angol "assistant professor" egy hanyag átírással mindjárt hármat ugrani látszik a ranglétrán. Pont ez volt Robert Schoch esetében, akit magyar hívei lelkesen a geológia professzorának hittek, miközben volt ugyan geológusi diplomája, de akkor éppen matematika gyakorlatot vezetett, és Egyiptomba pár napos turistaútra készülődött. (ez konkrét, a saját, illetve egyeteme honlapjáról vettem az infót)

Előzmény: Schenouda (6085)
Schenouda 2009. jún. 24. Creative Commons License 6086
Érzékeny búcsú Baalbektől...
Pár kérdéssel korábban kérdeztél a Ragette által írt baalbeki kőfejtői gépezetről, akkor megfeledkeztem róla, de ide veszem a teljes részt, amit a könyvében ír erről: "It seems that the Romans also employed a sort of quarrying machine. This we can deduce from pattern of concentric circular blows shown on some blocks. They are bigger than any man could have produced manually, and we can assume that the cutting tool was fixed to an adjustable lever which would hit the block with great force. Swinging radii of up to 4 m (13 ft) have been observed."

A baalbeki terasztól ilyen módon ezzel el is köszönök, hisz a rejtély igázából nem az. Viszont a rejtélykeresők figyelmébe ajánlok Baalbekkel kapcsolatban néhány dolgot, ami még nem tisztázott, megfejtésre vár:
Miért volt már 3-4000 éve olyan fontos jelentősége a városnak, hogy folytonos háborúk dúltak érte? Már ebben az időben ősi szentély állt a mai Nagy Templom udvara helyén, ennek része volt az oltár, a két medence, a két oszlop és a tizenkét Állatjegy szobra. Már ekkor szerepe lehetett az oltár alatti mély barlangnak.
Honnan vették az építkezésekhez a pénzt? Ki finanszírozta a munkálatokat? Milyen kapcsolat volt a Római Kollégium, a Dionűszoszi Mesterek és a baalbeki építkezések között? Miért építették meg a város késő hellenisztikus kori lakói óriási kövekből azt a hatalma T alakot, ami valamivel később a Jupiter templom alapját adta? Milyen szerepe volt a templom oldalában és alatta húzódó óriási alagutaknak?
A Nagy templomban egy különös bálványt tiszteltek, amit Balanionnak neveztek és Jupiter Heliopolitanus szobra volt. Viszont Macrobius leírt egy hagyományt, hogy ezt a szobrot az egyiptomi Héliopoliszból (!) hozták Senemuris király idején Baalbekbe (amit szintén Heliopolisznak neveztek a görögök). Most csak az a kérdés ki volt Senemuris? És miért nevezék eredetileg mindkét várost az "Oszlopok Városának"?
Damaszkiosz leírta a betylost, amit a templomban tiszteltek: egy 23 cm átmérőjű tökéletes fehér gömb volt, amit templomszolgák vittek a templomban, de néha felemelkedett és magától mozgott a levegőben, vagy hangokat adott ki.
Miért jött Gilgames, majd Illés próféta Baalbekbe, és miért kísérték mindkettőjüket ötvenen? Miért rabolták őket el itt égi szekerek?
Milyen szerepe volt Baalbekben az alkimistáknak, mit jelentett számukra az "arany aratása"? Milyen szerepe volt a Héliupoliszi Testvériség nevű ősrégi titkos szervezetnek? Ők helyezték el azt a hermetikusan lezárt palackot Baalbeknél, egy titkos pincében, amiről Maurice Magre francia író számolt be 1935-ben, s amiben Krisztus vére volt?
Miért helyezték az ősi hagyományok Baalbekbe "Baal palotáját", ugyanakkor ezek a hagyományok "Él Házát" a közeli Aphakába tették, ami sok szempontból még Baalbeknél is rejtélyesebb: itt halt meg Adonisz, rejtélyes tavából különös lények jöttek elő, égből csillagok estek le. Itt is egy szabályos ősi szentélykomplexum épült. Ide is hoztak Asszuánból gránit oszlopokat, mint Baalbekbe. A tó mellett imádkozók feje fölött egy világító tányérszerű valami jelent meg rendszeresen az égen, amiről az ókori krónikások beszámoltak. Ebben a tóban bújkált Ízisz vagy Venus istennő a gonosz Typhon elől... És így tovább. Úgyhogy rejtély maradt még itt bőven!!
Schenouda 2009. jún. 23. Creative Commons License 6085
A legnagyobb gáz az egészben, hogy egyedül Atkinson látta azokat 1852 körül. Hiába hálózza be az internet az egész világot, senki nem ír be, hogy tudna plussz információkat. Én most főként oroszokra gondolok, akik mindig is érdeklődtek a történelmi rejtélyek iránt. Nekik is sok utazójuk, történészük volt, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy Atkinsonon kívül mások -akik le is írták ezt- ne járt volna a völgyben. Egy megalitokról szóló fórumban, mindössze hárman mondtak véleményt:
http://www.stonepages.com/forum/index.php?showtopic=1270
A Szfinx fejéről meg annyit, hogy nem nagyon hiszem, hogy az eredeti terepen 8-9 m-nél nagyobb kőbucka állt volna ki. Ez adta a szobor fejét. A Szfinxnek leginkább az arca, ami olyan megkapó, rejtélyes. Ha eredetileg oroszlán vagy sakál feje volt, abban mi a rejtélyes? Nincs is rá semmi bizonyíték, de semmi. Valaki előszedte ezt a hülyeséget, azóta mindenféle magukat "szakértőknek" mondók fújják ezt. Pár hónapja jelent meg Robert Temple 576 oldalas könyve: The Sphinx Mystery. Ez a Temple egy tipikus áltudós, magát "professzornak" nevezteti, de teljesen felületes, szinte ösztönszerűen keveri a tényeket, félreértelmezi a leleteket, sőt, azok jelentőségét sokszor képtelen meg is érteni. Temple kényes arra, hogy magát valamiféle új teória zászlóvivőjének állítsa be. Ebben a könyvében mindenáron egy fekvő kutyát vagy sakált (Anubisz istent) akar láttatni ebben a szerencsétlen sorsú szoborban. Itt egy kép a könyvből, érdemes megnézni, hogy a sakál fülei vagy tíz méterrel is a mai szobor fölé nyúlnak:http://kepfeltoltes.hu/090623/Anubisz_-_Szfinx_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Komolyan mondom, hogy teljesen félreérti az első ásatások dokumentumait. Mondok egy példát: mikor Henry Salt angol konzul megbízásából Caviglia kapitány 1817-ben leásott a Szfinx mancsai közé -ami akkor már 1600 éve homokkal volt betemetve- talált a mellkasnál egy kis kápolnát. A helyi arabok évtizedekkel később ezt már úgy mesélték a turistáknak, hogy egy "kaput" talált, ami a a szobor belsejébe vezet. Az év októberében Cavigliának Alexandriába kellett utaznia, s ekkor visszatemette a szobor elejét. Temple idézi a francia Forbin grófot, aki számon kérte egy francia magazinban Salt-tól, hogy visszatemették a kápolnát. Temple az egészet összegyúrja az arabok fecsegésével (amit persze igaznak fogad el), majd azt hozza ki, hogy Salt talált egy titkos ajtót, amit befalaztatott. Azon pedig elsikkad, hogy Caviglia, mikor megtudta Forbin vádaskodását, írt a francia újságnak és elmondta, hogy nem Salt, hanem ő temettette vissza szobrot, és éppen a szobor érdekében. Azt mondja, hogy már az ásatás alatt is ott őgyelegtek gyanús arabok, hogy "amuletteket" lopjanak, emléktárgyakat törjenek le, amit a piacon értékesítsenek. Elfogtak egy arab nőt é másokat, akik a a híres Álomsztéléről törögettek le reliefdarabokat. Egyébként az állítólagos ajtó legendája éppen az Álomsztélé miatt terjedt el: ezt hitték a Szfinxbe vezető ajtónak...

Anub
Előzmény: paul2 (6084)
paul2 2009. jún. 23. Creative Commons License 6084

A könyveket köszönöm, megkerestem volna, de így kényelmesebb ; - )

 

A távolabbi három kő valószínűleg nem ehhez az együtteshez volt szánva, a megalitok általában nem közlekednek falkában, és nem lenne logikus, hogy félútig elvisznek egyet, aztán ugyanoda még kettőt, ahelyett, hogy az elsőt célba juttatnák előbb. A tippem, hogy ezek itt álltak, csak kidőltek. A folyóhoz közel vannak, előfordulhat, hogy vízbe kerülnek, s ráadásul oldalnyomást is kapnak. Ha erősen megbillennek, előbb-utóbb el is fekszenek, amennyiben nincsenek rendesen kitámasztva.

 

A szfinx is csak a jelenlegi helyén bírta ki a 4-5000 évet úgy-ahogy, a Kora völgyből már levándorolt volna a Balhas tóba aprókavics fomájában. Télen jól megázik,  finoman megfagy, (nem is egyszer,) szétmállana 200 év alatt. Az arcvonásaival kapcsolatban több spekuláció is van, egyesek oroszlánnak tippelik az eredeti fizimiskáját, mások Anubiszfejet vizionálnak rá. Nekem az a gyanúm, hogy a feje külön darab eredetileg is. Az ugyanis rendesen kiáll a fennsíkból, de ha a természet nem tudja, hogy ott szobor lesz, akkor legyalulja ugyanúgy, mint a környezetét. Maga az elkészítés sem bonyolult, hiszen lerakja a fejnekvalót a letakarított sziklára, aztán körbeássa, így kapja a testet. Az egész jószág réteges, hogy az egyik rétegnél csak a súlya tartja össze, az nem látszik. Ez egy, az újrafaragással konkurráló magyarázat lenne a fej viszonylagos jobb állapotára is: jobb minőségű anyag a helyinél. Az oszlopok bizonyosan tömörebb kőből vannak.

Előzmény: Schenouda (6083)
Schenouda 2009. jún. 23. Creative Commons License 6083
Atkinson feleségét, Lucyt egyébként kora híres útleírónői közt tartották számon. A férjétől (aki 1799-es) 21 évvel volt fiatalabb (1820-as születésű); úgyhogy még lehet ő támogatta az idősebb férjét... Itt letöltheted az asszony teljes könyvét: http://books.google.com/books?id=MVQBAAAAQAAJ&oe=UTF-8
Innen pedig Atkinson Nyugat-Szibériai utazásairól írott könyve tölthető le: http://books.google.com/books?id=vSUPAAAAYAAJ&oe=UTF-8

Elképzelhető, hogy igazad van abban, hogy talán a fekvő kő sohasem állt, azaz a megmunkálás végső fázisa előtt hagyták ott. És ne feledkezzünk meg a 180 méterre lévő három szintén fekvő kőoszlopról sem.
Ha pedig ez egy félig kész megalitkonstrukció, úgy valóban bármilyen elrendezés kialakulhatott volna belőle a későbbiek során....
A hasábok eróziójáról: Attól függ persze milyen kőből van, a homokkő vagy mészkő gyengén bír ki 4000 évet, de pld. a mészkőből faragott gízai Szfinx arcvonásai azért még elég jól kivehetők (azt hiszem erről meg itt írta valaki, hogy betonnal "javítottak" rajta, pld. új fület is kapott). Viszont ha valamilyen keményebb kőről, mint a bazalt vagy gránit lenne szó, az neki nem is számít kornak...
Mindenesetre még mindig azt tartom valószínűbbnek, hogy mesterségesek a kőszálak, de azért megfogalmaztam kétségeimet is. Viszont, ha valóban ember művei, úgy valóban elképesztő feladat lehetett szállításuk és felállításuk...
Előzmény: paul2 (6082)
paul2 2009. jún. 23. Creative Commons License 6082

Az elrendezést nem az analógiák segítségével, hanem pusztán az ábrázolás alapján próbáltam megítélni. A körív azért is kézenfekvő (de nem feltétlen igaz) tipp, mert abba még lehet rakni újabb kőszálat, lenne helye a fekvőnek is.

 

Ha igaz, akkor ezek a kövek kb 4000 éve állnak ott, az időjárás megrághatta őket, a felső vég legömbölyödése lehet emiatt is, de lehet szándékos is, hiszen a különböző méretű kövek tetejére nyilván nem akartak továbbiakat pakolni. A fekvő lehet, hogy azért nagyobb a többinél, mert még készremunkálás előtt van, ami után szépen passzolna a legnagyobb álló kő mellé.

 

A Wikipedia, mint forrás ellen nincs kifogásom, az óvatosság, éberség pedig mindig szükséges. Azért az asszony könyvébe beleolvasnék.

 

"... a kirgízek szinte minden érdekes helyről (hegy, szikla, folyó, tó, fa, barlang stb.) valamiféle sületlen mesét gyártottak..."

Nincsenek ezzel egyedül, hazai példának kapásból itt van a Csörsz árka. Aki legalább 100 méterre ellát, abban azonnal fel kellene merülnie a kérdésnek, hogy hogyan lehet dombnak felfele hajózni, de a mondát mesélték aggály nélkül ; -) évszázadokon át.


 

Előzmény: Schenouda (6081)
Schenouda 2009. jún. 23. Creative Commons License 6081
A felesége is hasonló beállítottságú volt. A 19. században egyébként megszaporodott azon angol úrhölgyek száma, aki mindenfelé utazgattak a világban és arról könyveket is írtak. Mindenesetre Atkinson felesége, Lucy Sherrand Finley Atkinson nem csak férjével utazgatott Szibériában, hanem maga is írt egy könyvet: Recollections of Tartar Steppes and Their Inhabitants, London, 1863 (reprint: 1970 New York!).
Atkinson életrajzi adatai innen vannak: http://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Witlam_Atkinson
Ez lehet nem a legmegbízhatóbb forrás.
Nekem az volt az egyik problémám, hogy nem tudok kivenni semmilyen tudatos elrendezést a kép alapján. Az ismert megalitok fajtái: a mehirek áll. magukban álló durván faragott kőszálak, máskor párhozamos sorokba vannak rendezve, mint Bretagnéban, a kromlechek (mint a Stonehenge) már körben állnak, míg a dolmenek sajátos "kőasztalok". Ezt sehová sem lehet besorolni.
Az előtérben álló kő teteje nem négyszögletes, hanem amolyan íves, akár az előtérben lévő fekvő kőé. A fekvő kő jóval közelebb volt a festőhöz, mit az állók. Mégis a fekvő, inkább egy természet alkotta kőszálhoz hasonlít, legalábbis nem nagyon látok rajta tudatos faragásnyomokat. Ez nem lehetne baj, hiszen -mondanák- a magányosan álló menhirek tömbjei is durván faragottak: magyarán nincsenek határozott éleik, nincsen kőhasáb benyomásuk. Viszont a távolabbiak határozottan szabályosan megmunkált kőhasáb benyomását keltik, ami meg megint nem szokás a megalitoknál. Aztán felvetődött bennem, hogy Atkinson festő is volt, aki talán agy "illuzórikus" ábrázolást vetett papirra, megfontolva az is, hogy Angliából érkezett, ahol számos megalitikus emlék maradt. Atkinson több érdekes sziklaformációt is lerajzolt, melyek természetesek. Az egyik legérdekesebb a 30. oldalon található természetes sziklaformáció, amit a bennszülöttek "Shaitan és légióinak" neveznek (lásd a kapcsolatot a Kora völgy megalitjaival), amin egyből látszik, hogy a kirgízek szinte minden érdekes helyről (hegy, szikla, folyó, tó, fa, barlang stb.) valamiféle sületlen mesét gyártottak...

Előzmény: paul2 (6080)
paul2 2009. jún. 23. Creative Commons License 6080

Atkinson életrajzából nekem két momentum nem tetszik: a feleségét ilyen helyre nem viszi magával az ember, Atkinson nem is említi, veszélyes, megeröltető, és a helyi szokásokba is belegázolhat. A másik, hogy egy kőfaragó hogyan lesz építész, illetve egy építész hogyan kap megbízást Szibéria felderítésére. Nem csupán engedély kellett ugyanis, hiszen az nem jogosította volna fe a birodalom infrastruktúrájának (váltólovak, fegyveres kíséret) igénybevételére. Persze ez csak gyanú. Ettől függetlenül a kövek megítélésében igaza lehetett. A rajzainak egy része a jelentések mellé mehetett, lehet, hogy Szentpéterváron is van belőlük.

 

A fekvő kő méreteit egyszerűen "még nagyobb"-nak mondja. A hossza nyilván nagyobb, mert nincs beásva, a vastagsága talán némileg több az álló legnagyobbénál, de ez nem biztos. Ha mondjuk kétszer olyan vastag lenne, azt biztosan megjegyezné. Véleményem szerint ez a felfedezés kevésbé érdekelte túl azon, hogy meglepődött rajta, így nem számítok több rajzra - de nem bánnám ha tévednék. Az elrendezést is meglehetősen sommásan intézi el. Egy vonalban nem álltak, az biztos. Teljes kört sem alkothattak a rajz alapján, így leginkább a köríves elrendezést valószínűsítem.

 

A könyv térképvázlata is megvan, az 577. oldalon, csak idióta módra összehajtogatott állapotban szkennelték be. Hogy kiterítve hogyan lehet beszkennelni, azon gondolkodni kellett volna : - ((

 

A Google Earth az adott helyen nekem szánalasan gyengének tűnik, eddig meg sem próbáltam találni valamit, előbb egy jobb térképet szeretnék találni. Persze, ha földcsuszamlás volt, akkor az sem segít.

Előzmény: Schenouda (6079)
Schenouda 2009. jún. 22. Creative Commons License 6079

Azt hiszem igazad van Atkinsonnal kapcsolatban. Kicsit utána néztem: valóban nem volt geológus, de valami olyan volt, ami még talán attól is megbízhatóbb. A lexikon ezt írja róla: "Thomas Witlam Atkinson (1799-1861) egy angol építész, kőfejtő, kőfaragó [architect, quarryman, stonemason] és utazási író... 1848 és 1853 között 40.000 mérföldet utazott Kelet-Európában és ázsiai Oroszországban feleségével, Lucy-vel. Közben lefestette és dokumentálta utazásait." Teljesen világos, hogy nagy biztonsággal megtudta mondani egy kőszálról, hogy az mesterséges-e, hiszen abszulute szakember volt. Ezeket az óriási megalitokat leíró könyve még életében, 1860-ban jelent meg először (van egy korábbi könyve is szibériai utazásairól, 1858-ból). Innentől azt hiszem kilőve, hogy a természet játéka (vulkán vagy földrengés lökte volna ide) lenne!

Az különösen felvillanyozó, hogy -amint írod- jóval több képet készített attól, ami megjelent a könyvben. Így nagyon is elképzehető, hogy több rajzot is készített az álló megalitokról, de a könyv tematikájába egyszerűen csak egy fért bele. Így talán hagyatékában -amit talán v.melyik múzeum kezel- máig ott lapulnak ezek, kiadatlanul.

Kár, hogy nem közli a fekvő tömb méretét, ha az volt a legnagyobb. Viszont így is, ami az állók közt a legnagyobb, háromszor olyan nehéz lehet, mint a híres baalbeki Dél Köve (amit az építész Jean-Pierre Adam 970 tonnásnak számít). Kiváncsi lennék, mit olvasol ki a rajzból, mert Atkinson -azt hiszem- még valami értelmes elrendezést is tulajdonít elhelyezésüknek. Atkinson tkp. 9 hatalmas kőszálat látott: öt állót egy hatos csoportból és a hatodik fekszik, míg 180 méterre keletre, három másik fekszik egymás mellett. Valamiért itt is abbamaradt a munka? vagy valami természeti erő borogatta le ezeket? A legelkeserítőbb, hogy az eltelt 150 évben senki sem gondolt arra, hogy ezeket megkeresse...

Az egyik archeológiai forumon találtam három (!) bejegyzést az esetről (2007-ből). Röviden: A kilenc megalit a Kora folyónál a 46°39' É és 81°59' K- en található. Egyik beíró azt mondja, hogy megpróbált kutatni ezekről és oda jutott, hogy a vidéken lezajlott 1919-es földrengés betemette a megalitokat. Hiányolja Atkinson térképét a könyvből. Egy harmadik a GoogleEarth-et ajánlja, amivel ki is vett valamit az adott területen, de ez egészen bizonytalan.

 

   

Előzmény: paul2 (6077)
Schenouda 2009. jún. 22. Creative Commons License 6078

Carburi szállítása titkokat nem rejt, nem is rejtett. Az egész szállításról a dokumentációt kiadta Párizsban 1777-ben. A belinkelt rajzok elég részletesek a mozzanatokról. A fagyos talaj kihasználását nyilvánvalóan nem az ókori munkából vette: ez a helyi adottsága Szentpétervár környékének. Ő csak kihasználta. Amúgy az ókori nagy építményeknél, mindenhol létrehozták építési utakat, rámpákat. Sokszor megmaradt ezek maradványa is. Ezek építési törmelékből, kőzuzalékból, gipszből meg ilyenekből álltak, keményre döngölve. Carburi csak a helyi adottságokat használta ki. Egyébként valószínűleg az a görög mérnöki munka nem is nagyon beszélt a szállítórámpa építéséről, hanem csak a nagy kövek mozgatásáról és emeléséről. Lásd éppen Hérón Mechanikáját, amit belinkeltem. Gondolom ez valami magától érthető dolog lehetett az akkori nagy építkezéseknél...

 

Viszont a baalbeki terasz építésénél tapasztalt technológiaváltásnak elképzelhető, hogy más oka volt, mint hogy elegük lett a nagy kövek hurculásából. Csak az újabb időkben vetődött fel az a nézet, hogy a teraszt nem a rómaiak kezdték építeni, hanem a helyi görögök az i.e. 2. században, akik valami miatt -talán Arisztobulosz judeai király i.e. 105-ös foglalása miatt- félbehagyták. A rómaiak az i.e. 1. század vége felé újból nekiálltak az építésnek és egy grafittiből tudjuk, hogy a Jupiter templom i.sz. 60 körül már elkészült. A régészeti leletek egyaránt találtak görög és latin feliratokat. Némely grafitti még a kőfaragó nevét is megőrízte (az egyik oszlophenger alján Quintusét). Ugyanis nem csak a nagy kövek szállítása állt le, hanem a pódium külső formájának kialakítása is.

A régészek egyébként fontos ásatásokat nem tudnak elvégezni Baalbek területén, mert veszélybe kerülnének a felette álló templomok erre nem is kapnak engedélyt. Viszont nemrég olvastam egy hírt arról, hogy 2008. tavaszán a régészek valamiféle geoelektrikus méréseket végeztek a Jupiter és a Venus templom területén, melyek "lényeges információkkal szolgáltak az építmények alatti földtani formációról". Sajnos erről többet nem sikerült megtudnom...

Előzmény: paul2 (6075)
paul2 2009. jún. 22. Creative Commons License 6077

Atkinson nem volt jelentős geológus, nem fedezett fel a geológia tudományában semmit, de valamit értenie kellett a geológiához, hiszen több helyen rögzíti a kőzet anyagát, helyenként kifejezetten említi, hogy mintát vett későbbi elemzés céljából, illetve hogy fémtartalmúnak látszott a talált kőzet.

 

Atkinson a könyvben megjelentetettnél jóval több rajzot készített, ez a beszámolója részét képezte, említi helyenként, hogy órákat töltött rajzolással. Arra következtetek, hogy az egyes helyszíneken irányokat, távolságokat is feljegyzett, (a könyv ezeket az információkat nem tartalmazza következetesen,) ami alapján hozzávetőleges térkép készülhetett, továbbá feljegyezte az egyes útvonalak járhatóságát.

 

A beszámolója nyilván értékes volt az orosz hatalom számára is, ha igaz, hogy Szibéria kormányzójával is kapcsolatban állt - és szorgalmasan jelentett hazafelé is, pl. az oroszok India felé ácsingózására is figyelmeztet. Nem tudom kizárni, hogy ebben van egy kis önfényezés, de bizonyosan nem teljesen alaptalan.

Ennek alapján amit látott, és amit leírt/lerajzolt, azt megbízhatónak tartom, és ha megnézem a megalitok rajzát, az egyenes éleket, szerintem is mesterségesnek látszanak. Ha nagyon gyanakszom, akkor bazaltorgona lehetne, de vulkánosság gyanúja egyetlen helyen merült fel az egész völgyben, és ott is lehet hogy csak babonára ugrott, mert nem talált semmit. Vulkáni kőzetet meg sehol nem láttam említeni, palát, mészkövet, gránitot igen, de se bazalt, se tufa sehol. És a bazaltorgona sem ennyire szabályos, más kőzetből kipreparálódó tűk meg még szabálytalanabbak szoktak lenni.

Ráadásul a nagyjából függőleges állás is természetellenes. Hogy egy földön fekvő oszlop egy földrengés vagy bármilyen más természeti erő hatására függőlegesbe álljon és ott rögzüljön, na nem... Ha eredetileg függőleges, és kellő lendülettel földet ér, de el nem törik, akkor sincs 67% esélye, hogy állva fúródjon a földbe. (egy nagyon ferde, egy fekszik a 6-ból) A mesterséges eredet mellett szól, bár nem bizonyíték a szó szoros értelmében az, hogy a legnagyobb kő fekszik: ez a szokásos mintázat, addig növelik a méretet, míg túl nagy nem lesz, aztán hagyják az egész megamániát.

Azt nem tartom döntőnek a megalitok szempontjából, hogy a korábbi népség európai volt, a lényeg az, hogy nem sok köze lehetett az aktuális népességhez, ez az ok arra, hogy a meséket ne becsüljük túl. Ellenkező esetben (ha komolyabb kapcsolat lenne a két népesség között,) a mesék több hasznos történeti információt hordozhatnának. Így csak néprajzi értékük van. Pont ahogy írtad az arabokról: ők sem találkoztak az építőkkel, így saját fejük szerint értelmezték a látottakat, a sokistenhívő rómaiakat semmire sem tartották, a zsidókat, mint "könyves" vallással rendelkezőket jobban becsülték, hallottak valamit Salamon jeruzsálemi templomáról, hát összeállt a fejükben a kép...

 

A megalitok szerintem a fejlődés egy állomását jelentik, ami a körülményektől függően más intenzitással és eltérő módon, de minden kultúrában felbukkan, amikor a nagyobb kő a nagyobb erőfeszítés kifejezője, nagyobb tiszteletet, nagyobb büszkeséget, nagyobb hatalmat, stb jelöl. Aztán amikor elérik a lehetőségek határát (kezdenek megszakadni az erölködéstől, vagy csak túl sok kő eltörik a munkák során) az egész kimegy a divatból, helyette a kifinomultabbat tekintik szebbnek, nagyobb presztizsünek. Ahol és amikor az ázsiaiak átlépték a fejlődés ezen szakaszát, nem meglepő, hogy ők is megkeresték és megpróbálták hazavinni a legnagyobb követ, amit még elbírtak. 

 

Előzmény: Schenouda (6076)
Schenouda 2009. jún. 22. Creative Commons License 6076
Az Atkinson által látott völgyről: való igaz, a kirgízek meséje semmivel nem visz közelebb a megoldáshoz. Szomorúan mondom, de a helyi néphitek a legostobább történeteket mesélik mindenfelé. A középkori utazóknak a baalbeki arabok mindig elmondták, hogy Baalbeket (Jupiter templomát!!!) Salamon király építtette dzsinnjei segítségével. Másfelé meg a természet alkotta magányos kőszálakról állították a helyiek: az egy óriás sípcsontja vagy kalapácsa. Megint máshol partra vetett bálnacsontokat temettek el, mint Herkules vagy más népi óriás csontjait.
Viszont a bőrömön érzem Atkinson meglepődését, amikor meglátta az óriási kőszálakat. Azt hiszem nem sok kétség fér a látvány hitelességéhez: abban az időben még senki nem beszélt idegen űrhajósokról... Kicsi a valószínűsége, hogy kitalálta az egészet. Atkinson nem csak lemérte, hanem ábrázolta is a látottakat és 150 évig senki nem foglalkozott jelentésével. Atkinson mesterségeseknek mondja a kőszálakat: ha ez igaz, úgy kétségtelenül a világ legnagyobb megalitkövei ezek.
Viszont éppen ez az egy pont, ami kikezdhető: valóban mesterségesek? Atkinson nem egy geológus vagy régész volt. Az első benyomások sokszor vezethetik félre az embert. A természet is alkothat meglepő dolgokat, mint Angliában az Óriások lépcsőjét vagy az emberfejre hasonlító szélfútta szirteket. Nem lehet, hogy valamiféle földrengés dobálta így le a tömböket? Mindenesetre egy komolyabb expedíciót megérne, akár Oroszországba, akár Kínába kellene menni. Én személy szerint örülnék, ha mesterséges eredetűek lennének.
19. századi európai tudósok sokáig azt hitték, csak Ny-Európában vannak megalitok, aztán a Közel-Keleten, Perzsiában, az indiai Dekkán-fennsíkon, Tibetben, sőt Koreában is leltek dolmeneket százával.
Átgondoltam, amit írtál, s igazat kell adnom, hogy a kínai régészek által azon a vidéken talált szőke hajú 3-4000 éves europid múmiákkal (Tarim-medence) hozod kapcsolatba a monolitokat. Ez elég hihetőnek tűnik, de hozzáteszem a koreai dolmenek egyike-másika is óriási, a gochangi dolmen (i.e. 7. század) fedőköve 225 tonnás (!), és arra biztosan nem éltek europidek...
Előzmény: paul2 (6071)
paul2 2009. jún. 22. Creative Commons License 6075

A párhuzamosság a földre rakott vályunál is fontos, ez nem ördöngősség, csak nagyon figyelni kell rá, viszont ez egy olyan téma, amit a csodálkozók fel sem vetnek, természetesnek veszik, miközben megoldhatatlannak kiáltanak ki olyasmit, amit pár tucat ökör elintéz. : - )

A kanyar sem képtelenség, csak macerás, mint az indulás.

A talaj megfagyásának kihasználását viszont biztos nem az ókori könyvből vette, kíváncsi lennék, eszébe jutott-e ősszel elsimítani a terepet.

 

A Mussolini-féle kővontatásnál nem tisztelgésül alkalmazták az ókori módszereket, hanem mert az volt a kézenfekvő. Akkoriban a teherautók még meglehetősen gyenge konstrukciók voltak, föl sem igen merülhetett a gépesítés.

Előzmény: Schenouda (6074)
Schenouda 2009. jún. 22. Creative Commons License 6074
Valóban nem menetközben, hanem majd a helyszínen faragtak a gránitsziklán. Hogyan biztosították a vályúk párhuzamosságát? Erről jobban beszél Carburi vázlatrajza, amit már idelinkeltem (6066), de itt van még egyszer: http://cnum.cnam.fr/CGI/fpage.cgi?4KY28.19/351/100/432/0/0
Itt a 348. oldal, legalul a 4. ábra (Fig. 4) pont ezt ábrázolja. A fölső vályú tkp. egy kőszállító szán, aminek talpai az említett vályúk. Visszagurulást nyilván ékekkel akadályozták (ahogy ma is). A talaj stabilizálása is egyszerű volt: Carburi megvárta a telet: 1768. decemberében kezdődött a szállítás a karéliai Lakhtából a 6 km-re lévő kikötőig. Ezen a tájon szabályosan kővé fagy télen a talaj (lásd az oroszok Szentpétervárnál a háború idején még vonatsíneket is raktak a tó jegére és vonatokat közlekedtettek rajta).
Azóta olyan feltevéseim vannak, hogy Carburinak egy ókori mechanikai munka akadt a kezébe. Carburi egy híres kalandor volt, simán megtehette ezt. Az ott leírt módszerhez annyira ragaszkodhatott, hogy tömör bronzgolyókat alkalmazott acélgolyók helyett. De nézd meg a rajzokon, hogyan állították fel a sziklát, az is egy görög-római módszer! Ez hasonló könyv lehetett, mint Hérón Mekhanikája, ami hosszú oldalakon foglalkozik óriástömbök falba építésével (főként a Mekhanika 2. könyvére gondolok, itt megnézheted: http://remacle.org/bloodwolf/erudits/heron/mecaniques2.htm). Carburi később megsemmisítette a könyvet a saját hírneve erősítésére...
De mondok egy hasonlóan megdöbbentőt, hogy milyen egyszerű volt az "óriási" tömbök vontatása: 1928. novemberében Mussolini utasítására a Carrarai kőbányából egy 32 méter hosszú és 600 tonna súlyú monolitot kellett elszállítani, hogy a római Olimpia Stadion elé állítsák. A mérnökök végül az ókori módszert választották, hiszen itt már a rómaiak is márványkövet fejtettek. A rómaiaknak volt a bányából egy lejtőn lefelé vezető kőútja és a köveket szánokra kötözve húzták le. No, most az óriási márványtömböt fából ácsolt szánra csúsztatták és hatvan (!) ökröt fogtak eléje, és az igavonók elhúztak a monolitot! Ez még Carburiénál is egyszerűbb módszer: itt egy korabeli fénykép erről: http://kepfeltoltes.hu/090622/Mussolini_1928_www.kepfeltoltes.hu_.jpg


Előzmény: paul2 (6070)