Múlt pénteken az Élet és Irodalomban Szabó Csaba farmakológus nyolchasábos cikkben sürgette az MTA reformját. A héten az ATV Friderikusz most cimü müsorában Szabó Csaba volt a főszereplő, aki ismét keményen támadta az akadémiát. Közben a SOTE 44-7 arányban elutasitotta Szabó professzori kinevezését. A mai Magyar Hirlap cimlapján is Szabó Csaba látható, a lap kétoldalas mellékletet szentel az Akadémiának. A lap tulajdonosa Széles Gábor szintén a Friderikusz müsorban már hétfön kifejtette álláspontját miszerint Magyarországon az alkalmazott és nem az alapkutatást kellene támogatni. Közben az MTA közgyülést tartott, Vizi E. Szilveszter elnök reformokat igért, majd azonnal elutasitotta Kertész János akadémikus reformjavaslatát. Gyurcsány Ferenc udvarias levélben biztatta reformokra az MTA-t, és bokros teeindőire hivatkozva nem jelent meg a közgyülésen. Gyurcsány Ferenc blogjában váratlanul megszaporodtak az akadémiát erősen kritizáló beirások. Valami történik.
meglepne, ha ezek a szakik barmely mai tv, dvd, szamitogep, stb-ben barmit tudnanak javitani... mert kidobni/cserelni valamit, az nem javitas. De cafolj meg nyugodtan.
Ezzel egyutt semmi bajom a szakikkal. Az elmeleti ismeretek elhanyagolasa neha azert visszauthet, de ezt mindenki dontse el maga:-)) En inkabb azt gondolom/latom, hogy szinvonalas szakmai oktatas "szaki-szinten" egyre ritkabban folyik.
======================================== Magyar származású fizikus az Obama adminisztrációban 2009.06.17.
Az Obama adminisztráció Fai György magyar származású fizikust, a Kent State University professzorát nevezte ki az USA Energiaügyi Minisztériuma (Department of Energy, DOE) Magfizikai Hivatala (Office of Nuclear Physics) elméleti magfizikai programjainak vezetőjévé (Theory Program Manager).
A hírt Gene Henry, az USA Energiaügyi Minisztériuma Fizikai Kutatók Főosztályának vezetője közölte a Brookhaven National Laboratory-ban tartott előadásában.
Forrás: Csörgő Tamás, MTA KFKI RMKI/Harvard University ========================================
Némi adalék... Én anno 4.esen olvastam a Rutgers első éves szerveskémia standard 'tkönyvét', és értettem az egészet. Több volt, mint a mi középiskolaink, de ha azt tudtad, a többit összeraktad. Ami máig megmaradt: rettentő szinvonalas munka volt.
Igen, ez működött egykor, különösen az átkosban, amikor sz.rból-h.gyból kellett működő dolgokat produkálni, és akik ezt tudták, azokból lettek az öreg szakik.
Vagy éppen egy üres A4-es papírral meg ceruzával kellett nekiállni nagy vegyi, energetikai létesítmények megvalósításához.
Én speciel első munkahelyemen ilyen emberek közé kerültem, akik úgy tanulták a szakmájukat, hogy elkezdték csinálni. Iskolás tudásommal sehol nem voltam hozzájuk képest.
Ma más a helyzet. Bekérik az ajánlatokat a szállítóktól, megkövetelik a CE, ISO miegyéb tanúsítványokat meg a garanciát, mert se ő, se az ügynök (bocsánat: termékmenedzser) nem ért hozzá, hogyan-miképpen működik, mire való, de neki ne legyen gondja vele.
Nohdacu: az öreg szakik kihalnak, az iskolás tudás meg még kevesebbet ér.
Asszem már írtam: volt egy kis mérnökcég, akik a legkorszerűbb módszerekkel végeztek komoly külföldi fejlesztőintézetek részére analízist. Munka volt rengeteg, pénz is hozzá. Kellettek ifjú titánok. Egyet se tudtak felvenni az egyetemek terméséből. Magunk se hittük el, de így volt. Azóta az indiaiak (de még a románok is!) elvitték a munkákat. Biztos jó ez nekünk :(((
A fentiekhez: biztos van rengeteg kivétel. Tisztelet nekik.
Pálinkás szerintem azt akarta mondani, hogy vegyük tudomásul, a jövendő mérnökei a szakmájukhoz szükséges természettudományos alapok egy részét a középiskolában szerzik meg, ezért nem engedhető meg a középiskolai fizikaoktatás leépitése.
lehet, csak nekem rossz a szövegértésem, de ez most akkor jó, vagy nem jó, hogy "a jövendő mérnökök az iskolában nem mérnöki tudományokat tanulnak, hanem azok természettudományos alapjait sajátítják el." ???
vagy az a gondja, hogy természettudományokat oktatnak a középiskolában és nem fizikát kémiát?
Lackovich Tanárúr is közzétett egy írást erről a témáról. Pl mostmár az eltén matematikus szakon nem kell szigorlatozni semmiből, ami szerintem igen nagy baj. Emberek eltunyulnak, a hozzáállás nálunk is többnyire az, hogy 2es legyen meg aztán jónapot.
Elkövetkezendő idők hallgatóinak az állam csak annyit akar támogatni, amennyi a tényleges képzési idő. Ez jó elgondolás, de olyan érveket is mondanak mellé politikusok, hogy úgyis csak 2esket kell szerezni, így fejezd be időben. Itt felmerül bennem hogy ha engem majd operálni kell, akkor 5db kegyelem 2est kapó sebész, vagy mondjuk 1db jelesre végző sebész legyen-e a közelben, ha utóbbi képzése a rendes 6évet még ha 2-vel is lépte túl, akkor is olcsóbb, mint az 5másiké.
Utalsz rá, hogy több példa mutatja, hogy gyenge előképzettség kemény munkával ledolgozható, sőt igen nagytudású ember is válhat egy gyenge alapképzésűből. Ez rendben van, de ha az alappillérek már kezdetben is jól le vannak rakva, akkor nem pótlással, hanem a tényleges anyaggal lehet kezdeni az egyetemet, ami mindenképp előny.
Én egy olyan egyetemen végeztem Amerikában amelyik kb. a huszadik a világon a műszaki képzésben. Az elsőéves mérnökhallgatók többsége a középiskolában legfeljebb egy-két év fizikát tanult, nem tanultak semmiféle bizonyítást kalkulusból (integrál és differenciálszámítás négy félév). Rendkivül komolyan vették azonban a tanulmányaikat és egy M.Sc villamosmérnök már jobb volt mint nálunk szinte bárki. Matematikus osztálytársam volt, aki a doktori képzésben találkozott először a mérték fogalmával, ma pedig meghatározó figura az operator theoryban. Egyetemen meg lehet tanítani a fiatalokat a szakmára. Nem olcsó dolog. A magyar diákok sokkal kevésbé veszik komolyan az egyetemet mint az amerikaiak, nem összemérhető módon. És sokkal rosszabb az egyetemi oktatók helyzete mint Amerikában.
ket gond van ezzel: 1. a mai kutyuk nem igy mukodnek, hogy csak ugy osszedob valamit az oreg szaki, azt mukszik 2. 10-15 ev mulva mar nem lesznek az emlitett oreg szakik sem, meg fiatal szakik sem:-)
Az összes öreg gépész-elektro(műszerész, miegymás) mérnök-technikus, akit ismertem, arról volt híres, hogy A) ha nem is tudta, hogy működik a kütyü, meg tudta javítani (bemérte, etc.), B) ha nem volt alkatrész, akkor gyorsan végiggondolta, össze tud -e egyet dobni. Láttam olyat, hogy vashulladékből kézzel dobott össze tekercset egy nagyteljesítményű szivattyúhoz. És működött. A fiatal mérnökök ezt próbálták ellesni, mert szerintük ez a szakma lényege, nem az, hogy egy sor olyan dolgot tanulnak, amit nem kéne. Vicces.
Én régebben pont matek-filozófia, később matek-fizika tanár akartam lenni. Ami eltántorított: tanárok társadalmi megbecsülése itthon nagyon rossz. Rosszabb helyeken ha a diákok fizikailag bántalmazzák őket az sem érdekel kb senkit, sőt esetleg még "jogvédők" kiderítik, hogy rossz tanár volt és az ő hibája, hogy nem tart rendet. Ezek után nyilván nem nagyon lesz az ember tanár, ha mondjuk matek-infó tanárit végez akkor is inkább lecsücsül egy céghez programozni vagy esetleg külföldre megy.
Nálunk az oktatók panaszkodnak a "nyersanyag" romlása miatt, sokmindenből tovább kell butítani az anyagot, mert különben túl kevesen értenék. Fizikaszakon még inkább ez lesz a jövőben.
"2009/2010-es tanévre egyetlen hallgató sem jelentkezett az ELTE fizikatanár-képzésére, de az egész országban sem haladja meg a jelentkezők száma a tíz főt. Ez a gond mára elérte a kutatóképzést, ahogy súlyos gondokat okoz a mérnökképzésben is. A jövendő mérnökök az iskolában nem mérnöki tudományokat tanulnak, hanem azok természettudományos alapjait sajátítják el. Alapos matematikai, fizikai, kémiai ismeretek nélkül nem válhat senki mérnökké."
=========================== A magyar tudósokat jegyzik a világban Kiemelkedő sikerek Strasbourgban 2009. június 16. 13:45
MNO - FMM Miközben Magyarországon nincs világos terv a hazai természettudományos lehetőségek kiaknázására, tudósaink kiválóan teszik a dolgukat – legalábbis ezt igazolja az a kiemelkedő siker, amelyben fiatal kutatóink az Európai Anyagkutatási Társaság (European Materials Research Society, E-MRS) múlt héten, Strasbourgban tartott rendezvényén részesültek – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
A 20 párhuzamos szekcióban odaítélt fiatal kutatói díjak közül hármat is a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében (MTA MFA), illetve kutatócsoportjában dolgozó magyar tehetségek vehettek át az E-MRS ünnepi plenáris ülésén Abdelilah Slaouitól, a társaság elnökétől.
A „Fém-oxid-nanostruktúrák szintézise, tulajdonságai és alkalmazásai” szekcióban a nanométeres volfrám-oxid-szerkezetekről szóló előadásáért Szilágyi Imre Miklós, a BME szervetlen és analitikai kémia tanszékén működő anyagszerkezeti és modellezési MTA-kutatócsoport doktorandusza kapta a díjat. A „Bio- és kémiai érzékelők és átalakítók: anyagoktól a rendszerekig” szekcióban a bioérzékelő proteinrétegek vizsgálata és az interferometrikus érzékelőrendszer felépítése témában tartott előadásaival Kozma Péter, a Pannon Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola hallgatója, az MTA MFA fiatal kutatója nyert. A „Szén nanocsövek és grafén – alacsony dimenziós szénszerkezetek” szekcióban a grafénrétegek kristályorientáció-függő marását tárgyaló előadásával Nemes Incze Péter, az ELTE Fizikai Doktori Iskola hallgatója, az MTA MFA munkatársa érdemelte ki az elismerést.
„Ez a siker is jól példázza, hogy érdemes építeni a hazai tudásra” – jelentette ki Bársony István professzor. Az MTA MFA igazgatója arra hívta fel a figyelmet: fontos lenne, hogy a pedagógusokkal és a kormányzattal összefogva sikerüljön a mai tizenévesek természettudományos érdeklődését már most felkelteni, hogy az elkövetkező évtizedekben is legyenek kiváló magyar tudósaink, akik nélkül viszont sikeres magyar gazdaság sem lehetséges.
A díjazottak mellett elismerés illeti a témavezetőket és a társszerzőket is – írja a közlemény. ===========================
Nem bírálom a döntést, a kommunikáció nem tetszik. Ha mindenütt fontosnak tartják szóvá tenni, hogy 45-nél fiatalabb, akkor ne legyen már 3 a nyertes 6-ból nem fiatalabb.
Hagyják a 45-öt, meg hagyják a fiatalt, és akkor OK.
"Komolyan ennyire nincsenek ígéretes magyar fiatalok?"
Nyilván vannak. Ezeket a kutatókat gondolom azért választották ki, mert egyrészt valóban fiatalok (az a =< 1 év, amin boldface-szel rugózol, nekem nem tűnik olyan nagy blamázsnak), másrészt mert a kiterjedt nemzetközi kapcsolataik révén képesek lehetnek olyan magként szolgálni, ami köré egy komoly hazai kutatócsoport kristályosodhat az idők során. Ebben aztán lehetnek egyelőre kevésbé súlyos, de már külföldön levő fiatal kutatók, meg olyanok is, akik éppen a távozást fontolgatják. Szerintem az MTA most kivételesen egy okos döntést hozott, még ha bötű szerint nem is tartották be a saját kiírásukat. Az idő remélhetőleg igazolja, hogy jó embereket választottak ki a célra.
A legjobb negyven alatti matematikusokat vegiggondoltam. Ketten Marie Curie-vel jottek haza, ketten meg nem jonnek haza egyelore. Raadasul ebben az esetben a mufaj is be volt egy kicsit hatarolva. A tobbi szakmat nem ismerem.
Abszolut vilagszinvonalu embereket akarsz talalni, azok altalaban kozel vannak a negyvenhez. Vannak huszoneves vilagsztarok, de aranylag kevesen. Ketlem, hogy van koztuk magyar.
Kimagaslo teljesitmenyrol van szo., nem igeretessegrol. Arrol, hogy valaki egy teruleten a vilag egyik legjobbja. Usd be a "fingerprinting codes"-t a google-ba.
Kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára biztosít előrelépési lehetőséget a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Lendület Fiatal Kutatói Program a tehetség-utánpótlás biztosítása érdekében.... A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által elindított program értelmében a kutatócsoportok létrehozására szóló felhívásra nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató, 45 évnél fiatalabb kutatók jelentkezhetnek.
Népszabadság, 2009. június 3:
Lendületes agyvisszaszívás Öt magyar és egy német kutató nyert az év elején meghirdetett Lendület - Fiatal Kutatói Programon. A 45 év alatti kutatók hazacsábítását, illetve itthon tartását célzó program jövőre folytatódik.
Buday László 46 éves, Marcus Kracht 45 éves. Előbbi 10 éve nagydoktor, egyetemi tanár a SOTE-n, + igazgatóhelyettes az SZBK Enzimológián. Utóbbi német professzor, ha jól értem másodállásban lesz Mo-on: "Kracht szerint a Bielefeld és Budapest közötti időmegosztás a jövő kérdése."
Komolyan ennyire nincsenek ígéretes magyar fiatalok? Vagy miért hívják ezt fiatal kutatói programnak?
Én nem vitattam amit s. írt. Hogy benned mennyi maradna - passz. Én arról írtam, hogy egy generáció más környezetben másképpen viselkedett etc.etc. Ld ott. Adalék. Akármi.
érdekes, amit mondasz, de ezt sashimi sem vitatta. Ő a 101-es szobáról beszélt, arról a helyről, amely - a regény szerint - a rólad alkotott pszichológiai ismeretek alapján az elképzelhető legszörnyűbb félelmeidet eleveníti meg. Ez mindenkinél más lehet. És erre - én sem tudok mit válaszolni.
Mennyi intellektuális tartás maradna bennem a kínai kulturális forradalomban, a táborokban alkalmazott (állítólag nagyon hatékony) tervszerű agymosás után, vagy Guantanamo után? Vagy az Andrássy út 60 után? Vagy ha rákkeltő besugárzással fenyegetnek? Erre célzott sashimi (szvsz).
