Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Bárányhimlő 2009.06.08 21:21:26 © 6980
Hozzászólás a Hanyecz és Csomortányi nevekhez. A magyarban a c végződés kicsinyítő, sőt lekicsinylő jelentésű ( gyerek- gyerkőc, vad-vadóc, mag-magonc, stb .) Az alapszó a Hany (Hany Istók) Megjegyzés, hogy ehhez hasonló nevek a tőlünk Északra és Délre fekvő szláv twrületeken fordul elő, vagyis ott, ahol az avarok morvákat telepítettek. Az avar birodalom részeiről van szó. Ezt kérem átgondolni. Csomortátányi: Annyit jegyeznék meg, hogy Hódmezővásárhely mellett volt egy Csomorkány nevű település. Csomor-Csömör, ma is településneveinkben lévő szó. Valószínűleg személynév. Nem kell örményben keresni az eredetet.
öreglatvija 2009.06.05 18:46:33 © 6979

Tisztelt LvT!

 

Nagyon köszönöm a Maczelka névvel kapcsolatos "tanulmányod". Rendkívül precíz, mindenre kiterjedő nyelvészeti remek, mindenben igazad van. Közben ugyanis kiderült, hogy jól sejtettem - tényleg az Iglo melletti Jamnik az ősi fészek, a mai napig élnek ott Macajko nevűek.

Még egyszer köszönöm, és szíves engedélyeddel (szinte) szó szerint beírom majd kis művembe, amely a családról készül.

 

üdv. András

Előzmény: LvT (6965)
Kvász Ivor 2009.05.26 17:07:44 Creative Commons License 6978
Kedves IsseCs,

az erdélyi örmény családneveket Szongott Kristóf A magyarhoni örmény családok Genealógiája című, 1898-ban megjelent könyve dolgozza föl. A szépvízi örményeknek megjelent egy Heimatbuchjuk (Száva Tibor-Sándor: Szépvízi magyarörmények nyomában. Bécs, 2003), ami járt a kezemben. Csak amiatt ajánlom, mert emlékeim szerint - jó Heimatbuchhoz méltón - tartalmazza a szépvízi örmény családok listáját (vagy életben lévő tagjaik nevét is?). Szépvízen egyébként a romániai telefonkönyv szerint ma is élnek Szakács nevű családok, bár szerintem jóval valószínűbb, hogy ők székely, minthogy örmény eredetűek.

Üdv,

Ivor
Előzmény: IsseCs (6977)
IsseCs 2009.05.22 14:59:54 © 6977

Tisztelt Kvász Ivor,

 

A Csomortányi / Csomortáni csaladnev helynev eredetu de a Csomortány/ Csomortán csaladnevek szemelynev eredetuek.(#6165 / #6158)

Csomortán (Czyomortanj) Tamas elt Bögöz ( Szekely-Udvarhelytöl 11 km) helysegben. 

Lenne egy kerdesem espedig az hogy talaltal e örmeny eredetu csaladoknal Ciomortan vagy Ciomartan/Cemartan csaladnevet ?( Ci=Ce= "Cs" hang)

Talalsz e valamilyen kapcsolatott a magyar Szakats/ Szakacs csaladnev es valamilyen mas ennek megfelelö örmeny csaladnev között, t.i. Szakacs Istvan alias Csomortanyi eppenseggel Szepvizi (Csik) eredetu. 

 

Udv,

 

IsseCs 

Előzmény: Kvász Ivor (6959)
hive 2009.05.16 21:16:28 © 6976

A Hanyecz már volt itt is: http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9056730&aq_ext=1&aq_text=Hanyec

Talán annak egy változata, de ez csak egy ötlet.

Előzmény: ankapankan (6975)
ankapankan 2009.05.16 19:51:54 © 6975

 Sziasztok!

Segítséget kérnék.Honyecz névvel találkoztatok-e valahol?

Úgy gondolom szlovák eredetű.

theow 2009.05.16 11:42:52 © 6974

Sziasztok, rég jártam erre, közben lett 1-2 név az ősfán, közülük érdekelne:

 

Zarsky és Lina vezetéknevek eredete, mindkettő a morvaországi Hovezi városkából.

 

Üdv és köszönöm előre is,

theow

Kvász Ivor 2009.05.13 21:09:37 Creative Commons License 6972
Kedves qqriq2!

Ezek magyar nevek. Hacsak valaki a családból nem változtatta meg a családnevét, nem valószínű, hogy családfakutatással más derülne ki, minthogy az őseid párszáz évre visszamenően magyarok. De ezzel legalább szerencséd van, mert nem kell nyelvet tanulnod a kutatáshoz. Arról a nevek semmit nem árulnak el, hogy melyik tájegységben éltek az őseid. Jó munkát.
Előzmény: qqriq2 (6971)
qqriq2 2009.05.13 13:48:01 © 6971

Hu ez tényleg szép volt!!! Nagyon szépen köszönöm a gyors és igen összefoglaló választ! :) Az igazság az, hogy Apukámat 2007.ben, Édesanyámat pedig idén februárban veszítettem el igen fiatalon és ez késztetett arra jó lenne tudni pontosan, hogy (kitől, - mitől) milyen "nép" csoporthoz tartoztak az őseim. És még igazából azért mert én magam külsőleg semmiben nem hasonlítok egyik rokonomra sem, pedig mind Édesapám mind Édesanyám vérszerinti rokon!!!

 

A nagyszülök szüleinek nevét igen nehéz lesz megtudnom, mert a felmenőim közűl sajnos már csak Édesanyám nővére él aki ugye csak az ő rokonsági ágát fogja tudni megmondani. De igyekszem!! :):)

 

Mégegyszer köszönöm a segítségedet és remélem nemsokára még több névvel tudok jönni és adtok nekem segítséget.

 

Szép napot!

Üdv:

qqriq2

Előzmény: milyennincs (6970)
milyennincs 2009.05.13 10:59:31 © 6970

Szia!

A családnevek eredetéről leginkább családtörténet kutatással tudhatsz meg többet . Ehhez segít a  Családfakutatás topik.

 

Itt nevek jelentését ismerheted meg, de ez ügyben 'szerencsés' vagy a megadott 4 névvel.

Kakas, ragadványnév

Szalmási lakosnév Szalmás nevű, vagy -szalmás utótaggal rendelkező településről származó őst érintve, kinél ez a név először mutatkozik. (addig másként hívták)

Borbély, foglalkozásnév

Bernáth, személynév eredetű, itt is feltételezhető, hogy az e családnévvel először illetett személy apja (vagy a nemzetséget maghatározó személyt) hívhatták Bernátnak. A név után a -h nem jelent semmit, írásmód rögzülése.

 

Ha már tudod a 4 nagyszülőd 4-4 nagyszüleinek nevét is (ha élnek a nagyszüleid, megmondják) s idehozod (az már 16 név), akkor szerintem lesz itt olyan, aki a nehezebb eseteken is eligazodik:)

 

További kedvcsinálónak egy kétrészes összefoglaló e tárgyban.

Előzmény: qqriq2 (6969)
qqriq2 2009.05.12 15:05:07 © 6969

Sziasztok új vagyok és segítséget szeretnék kérni, hogy hogyan mennek itt a dolgok és hogy hogyan tudnám megtudni a felmenőim neveinek eredetét mert nem igen tudunk semmit a családról és jó lenne tudni milyen ősök leszármazottai vagyunk a testvéremmel.

Ha ez már most segítség akkor megadom őket az én nevem ami a fő lényeg ugye az a KAKAS, aztán egyik nagyi Szalmási, másik Borbély a másik nagypapa pedig Bernáth.

 

Előre is nagyon köszönök minden segítséget és felvilágosítást.

 

Nagyon várom a válaszokat.

 

Sziasztok

qqriq

Kvász Ivor 2009.05.11 11:10:00 Creative Commons License 6968
Köszönöm szépen.
Előzmény: LvT (6966)
LvT 2009.05.10 17:07:45 Creative Commons License 6967
Kedves valaki27, misidm!

Dobridán: Ez ún. szavajárási név, valakinek egy jellemző szófordulata lett a ragadvány-, majd családneve. Ebben az esetben egy délszláv nyelvi ’jó napot!’ kifejezés az alap, vö. horvát-szerb dobri dan.

Dobribán: Úgy vélem, ez a fenti Dobridán név változata ahol az első b hang magához hasonlította a d-t. Nem zárható ki azonban a horvát-szerb dobri ban ’tkp. jó uram’ kifejezésre visszamenő szavajárási név sem .Azonban a ban ’bán, nagyúr’ kimagasló méltóság volt a délvidéken, így nem valószínű, hogy annyit emlegette valaki, hogy szavajárási név lett belőle: ehhez ugyanis az kell, hogy egy kisebb közösségben gyakran elhangozzék; a feltételezett közösség egy falu, ahol így nem szólítják egymást az emberek. Így ez utóbbi eshetőség szinte kizárható.
Előzmény: Törölt nick (6963)
LvT 2009.05.10 16:50:02 Creative Commons License 6966
Kedves Kvász Ivor!

Filáj: Talán lakosnév egy régi, eltűnt helynévről : a –j vagy az –i melléknévképző redukciója, vagy a helynév része. Erre mutat az, hogy Filay Erzsébet nevet találtam a Google-lal.

Ha ez nem, akkor idegen etimológia keresendő: a vegyes hangrend kizárja a magyar etimológiát (pontosabban: nem találtam olyan Fil- tövet, amely mély hangrendű tagokat vonzana).

Az idegen etimológiához egy ötlet: Fil tő a Filip ’Fülöp’ személynév rövidüléseként + délszláv –aj kicsinyítő képző: ehhez azonban kevés jelenkori délszláv adatot találtam, így ezt magam sem értékelem túl erős etimológiának. Felmerülhet még esetleg török-arab, il. görög etimológia is, de ezeket még jobban körül kell járnom.
Előzmény: Kvász Ivor (6958)
LvT 2009.05.10 16:12:43 Creative Commons License 6965
Tisztelt öreglatvija!

> a MACZELKA/Maczejka/Matzelka/Matzelko/Maczejko vagy bármily hasonlóan leírva inkább tót, vagy lengyel eredetűnek tűnik-e?
Több régi könyvet olvastam az utóbbi időben eltótosodott lengyelekről, hogy a "cz" miatt felmerült bennem: inkább a lengyel eredet mellett voksolnék.

Itt a cz, minthogy írásban tz-vel váltakozik, nem a lengyel, hanem a magyar nyelvre utal és /c/ ejtést mutat. A -jk- hangkapcsolatot tartalmazó változat etimológiája a kevésbé problematikus, ezért elsőnek ezt adom.

Az alap a m. Mátyás szn. kelet-szlovák Macej (vö. nyugat- és középszlovák Matej) vagy lengyel Maciej változata. Ehhez járult a -ko kicsinyítő-, személynévképző, ill. ennek formailag nőnemű -ka változata.

Az -lk- hangkapcsolatot tartalmazó változat etimológiája alapvetően a fenti, az alábbi különbséggel:
– Az alap a fenti személynév egyszótagos rövidülésének -eľ (le. -el) vagy -el (le. -eł) kicsinyítőképzős származéka (k-szlk. Maceľ, Macel, ill. le. Maciel, Macieł). De mivel ez a képző meglehetősen ritka, így a következő alternatívát valószínűbbnek tartom:
– A -jk- hangkapcsolat vált másodlagosan -lk- alakúvá. Itt hangsúlyosan felmerül az, hogy ez a változás magyar – vagy német – nyelvi környezetben történt a más módon kialakult -elka végű szláv nevek (pl. Kudelka, Veselka), analógiás hatására. Esetleg ilyen más nyelvi analógia nyomán vált a szóvégi -o hang -a-vá (de itt szlávon belüli képzőcsere is lehetséges).

Az a fenti adatok alapján megállapíthatatlan, hogy a nevet a kelet-szlovák vagy a lengyel etnikumhoz lehet inkább kötni; sőt még a ruszint (nyugat-ukránt) is bevonhatjuk. A különbség ez lenne: ha a cz-vel, ill. tz-vel jelölt hang ejtése lágy /cj/, akkor lengyel (vagy ruszin) az eredet, ha pedig kemény /c/, akkor kelet-szlovák. De a helyesírás ezt a különbséget elmossa. Ha a név előfordulása körül hasonló nyelvi környezet van (volt), akkor a többi nevet lehetne vizsgálni, hátha ott előjönnek olyan nevek, amelyek jellemzően köthetők valamelyik etnikumhoz.

De amúgy nem is biztos, hogy etnikumhoz lenne érdemes kötni a nevet, hiszen elég fokozatmentes az átmenet a három etnikum közt, illetve a három nép határán olyan kisetnikumok találhatók, amelyek csak „utólag” tagozódtak be valamelyik nagyobb népbe annak egyik népcsoportjaként: ha a történelem némileg másként alakul, akkor ezek ma egy másik néphez is sorolódhatnának.

De az, hogy magyar — vagy német — nyelvi hatás feltételezhető, inkább azt valószínűsíti, hogy a név a számításba jöhető terület déli szegélyéhez köthet, ez viszont inkább a kelet-szlovák eredet lehetőségét veti fel.

P.S. A németben van Matzel régi személynév (ill. mai családnév), amely a Matthias ’Mátyás’, vagy a Matthäus ’Máté’ rövidülése dupla kicsinyítő képzővel. Ilyen alapon tehát a német eredet is felvethető: azonban ez is csak elszlávosodás után, mert a -ko/ka végződés csak szláv (ill. elszlávosodott) névhez járul. Ez a német Matzel pedig már megkülönböztethetetlen a szláv Macel ~ Maciel-től, így az Occam borotvája elv szerint a német alapetimológiát – az azt valószínűsítő egyéb adat hiányában – figyelmen kívül hagyandónak tartom.
Előzmény: öreglatvija (6957)
misidm 2009.05.10 14:46:46 © 6964
Sziasztok. Én itt új vagyok és első pillantásra tetszik a fórum, meg gondolom a másodikra is. :-)
Az ismerősöm ajánlatára bátorkodom ebben a topikban írni, miszerint itt kideríthető hogy honnét származik a családneve.
Engen Dobribán Mihály- nak hívnak. A Mihály eredetét tudum hogy héber eredetú de a Dobribán-nal őszintén megmondva elakadtam. Magyarországon és Erdélyben nagyon sok ilyen családnév van amire az iwiw-en jöttem rá. Azt hittem hogy ritka családnév, de nem és ez boldogsággal tölt el.
Ha valaki esetleg tudna segíteni és a név származását illetően elárulni hogy honnan jö nagyon jó lenne.

Kellemes Vasárnapot és Jó Fórumozást!
Üdv.Misi
LvT 2009.05.10 12:42:04 Creative Commons License 6962
Ad Labos / Lábas: A párhuzamos szálon komolyan felmerült a szlovák (=szlk.) származás, így itt megemlítem, hogy ennek a névnek van szláv etimológiája. Maga a személynév a délszláv területen gyakoribb, de az északi területen is előfordul, és vannak helynévi reflexei.

Laboš (Labuš, Labiš, Laboch, Labuch, Labich): Ősi szláv személynév, amely az újabb korban ritka*: egy Lab- tőhöz az ún. -ch kicsinyítő-, személynévképző-csoport valamelyik tagja járult. A Lab- tő az indoeurópai (=ie.) *albh- ’fehér’ tő folytatása, amely elsősorban a szláv (itt szlk.) labuť ’hattyú’ szóban maradt fent: a Lab- lehet az ie. tő közvetlen folytatója, vagy a labuť rövidülése.

*Amiatt mivel ez a személynév az újabb korban nemigen fordul elő, így nem valószínű, hogy az adott esetben ez az etimológia lenne a családnév forrása.


A másik szálon egy másik szlovák ragadványnév is szóba került: Mokran < szlk. mokrý ’nedves, nyirkos’ + -an személynévképző.
Előzmény: LvT (6953)
Kvász Ivor 2009.05.06 18:35:41 Creative Commons License 6961
Ja és ugyanezért ha némileg gyanús környezetben román családnevű egyén kerül elő, érdemes utánanézni, nem volt-e örmény az illető.
Előzmény: Kvász Ivor (6959)
Kvász Ivor 2009.05.06 18:15:15 Creative Commons License 6960
"Kedves topiktársak!
A már általunk ismert
Német néveloszlás (telefonkönyvből)
osztrák, svájci és lengyel testvéroldalának
AMERIKAI kisöccse született!"

ez meg itt a francia:
http://www.linternaute.com/femmes/nom-de-famille/
Előzmény: scasc (6778)
Kvász Ivor 2009.05.06 17:52:03 Creative Commons License 6959
Visszaolvasom az ittnemlétem alatti hsz.-at.

Csomortán ügyben nagyon örülök LvT beavatkozásának és ha a helynév eredete bizonytalan is, a családnév nagy valószínűséggel helynévi eredetű. Ez is felmerült:

"Sőt felvetném, hogy az itteni örmények már nemigen tudnak örményül."

Az Erdélybe Moldvából betelepült örmények Moldvában örményül beszéltek, ill. egy szintig örmény-román kétnyelvűségben éltek. Később a szamosújváriak a XIX. század közepéig-második feléig még beszéltek örményül, a csíkszépvíziek és gyergyóiak már a XIX. század elején sem. Ami a családnevek szempontjából érdekes: a betelepült örmények nagy része viselt román családnevet, sőt Moldvában állítólag korábbi örmény családneveket is román népetimológia szerint értelmeztek át. (Ismert erdélyi örmény családok román névvel pl. Placsintár, Verzár, Moldován, Czárán, Kabdebó, Patrubány, Korbuly.) Én nem tudok nyilatkozni Szongott Kristóf családnévmagyarázatainak hitelességéről (a Patrubány családot eredetileg Csoribánnak hívták volna, csak a csori örm. 'öszvér' szóba később a cshorsz 'négy' szót látták bele - rom. patru 'négy', az utótag meg eredetileg képző lenne, csak átértelmezték - tsz. rom. bani 'pénzegység'), csak annyi látszik valószínűnek, hogy ha valaki egy családnév kapcsán erdélyi örmény eredetre hivatkozik, akkor számításba kell venni ezt a romános fázist.
Előzmény: LvT (6910)
Kvász Ivor 2009.05.06 17:05:00 Creative Commons License 6958
Filáj családnévre van valamilyen ötletetek?
(Veszprém m.)
öreglatvija 2009.04.23 21:42:33 © 6957

Bocsánat, hogy ismétlem magam - néhány hónap után, de egy kicsit "okosabb" lettem. Egy Árva vagy Szepes megyei eredetű (XVII. - XVIII. századi) névről kérdezném a véleményeteket: a MACZELKA/Maczejka/Matzelka/Matzelko/Maczejko vagy bármily hasonlóan leírva inkább tót, vagy lengyel eredetűnek tűnik-e?

Több régi könyvet olvastam az utóbbi időben eltótosodott lengyelekről, hogy a "cz" miatt felmerült bennem: inkább a lengyel eredet mellett voksolnék.

üdv. és kösz

a véleményeket

András

mézontófű 2009.04.15 18:12:31 © 6956
Szia!
Nagyon off lenne, ezért a családfakutatásban válaszolok. Írtam neked oda pár hete..
Előzmény: milyennincs (6954)
mézontófű 2009.04.15 18:11:45 © 6955
Kedves LvT!
Kösznöm válaszodat. Marad a megfejthetetlen rejtély, majd talán valaki utánam kideríti a Labos/Lábas összefüggést.
(Bonyolult azért is, mert Pilisen Kuruc vezeték néven élt, s reméltem a név alapján eljutok a kiindulási adathoz. Ez esetben nem sikerült.)
Köszönöm mégegyszer.
Előzmény: LvT (6953)
milyennincs 2009.04.15 15:13:36 © 6954

Szia! :)

 

Nekem meg a lábasjószág jut az eszembe, ami udvarban tartott de pata nélküli (házi)állatok gyűjtőneve. Ahogy így olvaslak, a sok iparos környezetében olyan személyre utal(hatot)t, aki vagy megtartotta eredeti foglalkozását, vagy a háziipar mellett még folytatta (tartott ilyen állatokat, esetleg a közösség javára ilyesmivel foglalatoskodott).

Juhász, számadó ősökről írtál korábban, nem?, ez összecsengene. Azzal is, hogy nem ő, hanem valamely őse volt az, aki e ragadványnevet kapta (volna).

 

Viszont nagy eséllyel kideríthető, akár úrbéri összeírásból, ha sok "van a rovásán" :), vagy esetleg az anyakönyvekben a gyermek születésénél az apa foglalkozásánál ha utalnak pásztor,juhász,stb. ilyesmikre (s akkor épp a sok juhász  'foglalkozású' között egy nem patásra utalhat.) Meg kéne nézd a településen mennyi állattartásból élő élt akkoriban, ill. korábbi generációkban (tipikus-e?) Ha nincs nyoma, akkor a felvetésem téves, nem ebből ered névadás.

 

S viszont így van, akkor a Labos alak a Lábasból eredhet (nem tudom a Labos mennyiben lehet a Lábas szlovák környezetben használt alakja - akár időlegesen, pár évtizedig, pár generációig).

Előzmény: mézontófű (6948)
LvT 2009.04.15 14:37:41 Creative Commons License 6953
Kedves mézontófű!

Ad Labos / Lábas: Ahogy Pál ősapádat követő generáció kihagyta ezt a (ragadvány)nevet, de az azt követőnél újra előkerül, úgy az sem zárható ki, hogy Pál ezt ugyanúgy „örökölte” a felmenőitől (esetleg generációs kihagyással). – Amúgy az etimológiai irodalom mindig a legjobban alátámasztott motivációt említi, de vélhetően nem zárható emellett más sem, pl. ’nagylábú’ jelentésű tulajdonnév; vagy az, hogy a lábos nem az általa készített termékre, hanem egy valamiért jellemző tulajdonra utal (pl. neki lyukas volt a lábosa és drótos után érdeklődött; és a környéken ehhez az eseményhez kötötték ezután).


Koselyka: Vö. szlovák košieľka ’kis ing, ingecske’, košeľa ’ing’. Vagy az előbbi vált közvetlenül ragadványnévvé, vagy az utóbbi a személynévképzői funkciójú –ka kicsinyítő képzővel.

Vélhetően több liptói elszármazott (szlk. lipták ’liptói férfi’) volt a környéken, így gyengült a korábbi (ragadvány)név jelölőfunkciója, így kiegészítette egy másik ragadványnév. Az új név motivációja vélhetően az elnevezett (vagy közeli rokona) jellegzetes, kirívó viseletére utalhatott.
Előzmény: mézontófű (6948)
LvT 2009.04.15 14:29:48 Creative Commons License 6952
Kedves scasc!

> Azaz kanonizált vezetéknévforma és "szabatos" ómagyar puszta személynévi helynévadással alakult hn. ;-)

OFF

A helynévadás típusai nem időfüggetlenek. Talán úgy pontosíthatnánk az általános szabályt, hogy a XX. sz-tól kezdve a Kárpát-medencében a puszta személynévi helynévadás nem ómagyar, hanem a ógörög (Beloiannisz < Görögfalva) vagy óromán (Ady Endre < Érmindszent ~ Adyfalva) stb. etnikumtól származik…

(A viccet félretéve: a puszta személynévből való helynévadás magyar gyakorlata a XIII. sz.-ban megszűnik, kiszorítják az összetételek. Az ezt követő képzőtlen helynévi alakulatokat éppen hogy a később betelepülő pusztai népességnek – elsősorban a kunoknak – tulajdonítják, nem a magyaroknak.)
Előzmény: scasc (6951)
scasc 2009.04.15 14:14:00 Creative Commons License 6951
Ez a vezetéknévi kanonizálás annyira erős szabály a magyarban, hogy érvényesül az adott vezetékneveket tartalmazó földrajzi nevekben is, ha még a kapcsolat transzparens [*]. Pl. Chernel csn. :> Chernelházadamonya hn. (nem *Csernelházadamonya), Rákóczi csn. :> Rákóczifalva hn. (nem *Rákócifalva).

Ó, ezek nagyon szép példák, és nagyszerű érvelés.

Véleményem szerint ennek a sornak a tagja a Beloiannisz csn. > Beloiannisz hn.

Azaz kanonizált vezetéknévforma és "szabatos" ómagyar puszta személynévi helynévadással alakult hn. ;-)
Előzmény: LvT (6950)
LvT 2009.04.15 13:36:29 Creative Commons License 6950
Kedves scasc!

> Mindemellett inkább az volt az "értetlenkedésem", hogy ugyebár az oké, hogy egy nevet egy szövegben az átírás mindenkor érvényes szabályai szerint írunk,

Ez érdekes kérdés. Úgy tűnik, hogy van egy csoport, amely a fenti főszabálytól eltérően viselkedik a magyar helyesírás rendszerén belül: ez a vezetéknevek csoportja. Ezekről talán elmondhatjuk, hogy van egy pont, amikor kanonizálódnak, és azután már nem változnak. (A magyar állampolgárok esetén „kanonizálás” alatt az anyakönyvezést kell érteni.)

Archaikus adatok, de éppen ezért az átírás mindenkor érvényes szabályai alól kivételt jelentenek az olyan nevek, mint Nasszer, Jasszer Arafat (nem Nászer, Jászer Arafát): ezek máig őrzik a kanonizálódásukkor fennálló alakjukat. Ide illik a Beloiannisz vezetéknév is.

Ez a kanonizálás érvényes a magyar vezetékneveken belül is, sőt… Más egyébként nem indokolná, hogy apa és fia azonos vezetéknevét eltérően írjuk a Széchényi vs. Széchenyi esetben.

OFF

Ez a vezetéknévi kanonizálás annyira erős szabály a magyarban, hogy érvényesül az adott vezetékneveket tartalmazó földrajzi nevekben is, ha még a kapcsolat transzparens [*]. Pl. Chernel csn. :> Chernelházadamonya hn. (nem *Csernelházadamonya), Rákóczi csn. :> Rákóczifalva hn. (nem *Rákócifalva). Véleményem szerint ennek a sornak a tagja a Beloiannisz csn. > Beloiannisz hn.

[*] Példa a deetimologizálódásra, azaz a vezetéknévtől eltérő írásra, amennyiben a kapcsolst tudata mát elveszett: Zách nemzetségnév :> Mezőzáh hn. (nem *Mezőzách; ma: Zau de Câmpie, Románia).

Kivételek egyébként is lehetnének. Én a Beloiannisznál érdekesebbnek tartom a Ghymes (Gímes; ma: Jelenec, Szlovákia) és Hybbe (ma: Hybe, Szlovákia) alakokat. Ez utóbbi liptói, így az országos helységnév-rendezés már nem tudta elérni. Az előbbi azonban nyitrai, így sor került a rendezésére, mégis ez a Ghymes alak a leggyakoribb, lévén a legutolsó I. vh. előtti, 1913. évi helységnévtár még ilyen alakban hozza. (Ráadásul az íráskép miatt tévesztik is az erdélyi Gyimes hn.-vel, így is ejtik pl. az együttes nevét; holott a rendezett névforma Gímes.) – Az önmagában is érdekes, hogy 1913-ig miként tarthattak ki ezek a historizáló írásformák.

Kitekintésül: más nyelveken a vezetéknevek nem feltétlenül kényszerítik rá a belőlük képzett helynevekre az írásképüket. Ilyen pl. a szlovák, ahol a történelmi Kollár csn.-ből a fonetikus Kolárovo hn. képződött.
Előzmény: scasc (6949)
scasc 2009.04.15 12:03:43 Creative Commons License 6949
Köszönöm a fenti nagyon részletes választ, sok új információt _is_ tartalmaz.

Mindemellett inkább az volt az "értetlenkedésem", hogy ugyebár az oké, hogy egy nevet egy szövegben az átírás mindenkor érvényes szabályai szerint írunk,

de a konkrét esetben egy ugyan görög illetőről elnevezett, de magyarországi, magyar településnévről van szó*. Itt a magánhangzóközi mássalhangzó VjV -i-s írása indokolatlannak, de a magyar helyesírási hagyományok tükrében mindenképpen szokatlannak tűnik.


____
* (Veszprémet sem Bezprym-nek írjuk; tudom, hogy az kicsit régibb)


Előzmény: LvT (6942)