Én 3-4 éve néztem meg a törvényt, szerintem azóta csak szigorodott. A letöltött anyag típusától függ, hogy legális-e vagy sem. A könyvekre és kottákra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a filmekre és zenékre.
Magyarországon illegális a szerzői joggal védett könyvek és kották letöltése, még akkor is, ha csak saját célra és haszonszerzés nélkül teszed. Nézd meg a szerzői jogi törvényt, erre külön kitérnek. Filmek és zenék letöltése legális egyelőre, de csak akkor, hogy ha egyetlen bájtot sem töltesz fel belőle másnak.
Én még akkor töltöttem le, amikor még a Pirate Bay legális volt. Tudod ez az a híres per, amiben a svéd bíróság ítéletet hozott, és az ítélet ellen alakult egy svéd párt, amelynek sikerült annyi szavazatot szereznie, hogy egy képviselőt küldjön az EU-parlamentbe :-)
Ha nem ismered a torrentet, alaposan nézz utána, mert van legális és illegális formája a letöltésnek. A Mai fizika passzív torrentezéssel is letölthető, ami legális.
Ciprian, hol szerezhető be az Általad említett Feynman-féle Mai fizika? Internetről is letölthető? Engem is nagyon érdekelne ez a könyv, mert nekem csak 20 évvel ezelőtti kiadású részecskefizika könyvek vannak birtokomban, amelyek csak a J/Pszí részecske, illetve a bájos kvarkok felfedezésével bezárólagosan tárgyalják a részecskefizikát. Pl. még a tau-nehézleptonról, meg a tau-neutrínóról sem esik szó bennük, mert amikor íródtak, még nem fedezték fel őket, csak Horváth Dezső publikációi segítségével állt módomban lépést tartani a részecskefizika fejlődésével, ezért nagyon örülnék, ha hozzáférhetnék Feynman könyvéhez...... Válaszodat előre is köszönöm....
Az impulzust felírhatjuk relativisztikus sebességgel, azonban az energiát már nem írhatjuk fel. Matematikailag kierőszakolhatjuk az E/cc=m összefüggést, valójában azonban az energiát nem lehet minden tekintetben azonosnak venni a tömeggel.
Ezt fejti ki Hraskó:Relativitáselmélet c. könyvében. Egyébként is csak sorbafejtéssel kapható meg a kinetikus energia. A 110. oldalról:
E=mcc +1/2mvv+3/8mcc(vv/cc)(vv/cc)+.....
Ha kinetikus energiát akarsz használni, akkor a következő képletet javaslom használni:
E=cgyök(pp+mmcc)
Azért ilyen körülményes a számolás, mert a relativitáselméletben d/dt (p) nem egyenlő ma, úgy ahogy ezt a newtoni mechanikában megszoktuk.
Készítettél egy konkrét téridő ábrát, amin a fény világvonalát bevonalkáztad, és azt fúzted hizzá magyrázatként, hogy az ott a fény fázisát jelöli. Sőt, messzemenő következtetéseket vontál le a fázisok számából a vonalak között.
Ez sík hülyeség.
Ahelyett hogy azt mondanád - bocs, tévedtem, és megértenéd rendesen,belekevered szerencsétlen kvantummechanikát, qed-et, mindent. Ettől a sík hülyeség semmivel se lesz megnyerőbb, sőt.
Pont mint Gezoo. nem érted gélig se, ha a beszólások alapján kezded gyanítani hogy valami nem gömbölyű, elkezded két kézzel bonyolítani. Ahelyett hogy gondolkodnál. C sebességű hullámról volt szó. Ennyit nem vagy hajlandó végiggondolni???
A QED-ben a foton pontszerű, hozzárendelhető egy komplex hullám. Ennek a pontnak egy vonal a világvonala. Ezen a fázis folyamatosan változik. Elemi matek. Ezzel számoltam ki az MM kisérletet, A számításban nincs hiba.
Én inkább maradok a könyveknél, szerintem ott az igazság nem a fórumokon. Akik ezeket írták, azok jobban értettek a fizikához.
A részecskék terjedését vákumban pont olyan matematikával kell leírni, mintha atomi rácsban terjedne. Véletlen? Vannak egyáltalán véletlenek?
Az éter létezik és pont olyan, mint amilyennek elképzelték a kezdetekkor. Majd meglátod.
Ha megkértél volna, megmutattam volna, hogy néz ki az MM kisérlet fázisokkal. De hát te jobban tudod.
A kedvedért elővettem a kvantummechanika könyvemet, és felrajzoltam egy elektron komplex hullámfüggvényének a valós részét egy téridő grafikonon. A fázis változása az idő függvényében jól látszik. A fotonhoz is hozzá lehet rendelni egy ilyen komplex hullám fázisát . Bár az egyenlet némiképp változik, a hullámfüggvény fázisa ott is változni fog az idő függvényében.
Pedig pint ötlete sem rossz fizikai szempontból, mert egy ilyen mintázatú pólón jól lehet tanulmányozni a specrel kontrakcióját, csak megfelelő analógiát kell találni a vonatkoztató rendszer sebessége és a mosóvíz hőmérséklete között.
A számláló jelekhez: óránként küldeni értelmetlen és hirtelen nem is tudom hogyan gyűjthetjük össze ügyesen a találkozást jelző jeleket, hátha valaki kitalálja... enélkül viszont nem ér semmit a kísérlet.
Még egy próba: az oda és vissza haladó fényt nem lehetne összeinterferáltatni? Akkor mégis kijönne, hogy a 100:100 másképp interferál, mint a 180:20. Nem tudom elhinni, hogy nincs valami jó "trükk" amivel ezt kézzelfoghatóvá lehessen tenni.
Engem továbbra is zavar ez az egész "aszimmetria".
Tehát az álló megfigyelő kibocsájtja egyesével a fotonokat, 1 sec időközönként a tükör felé. Egy idő után épp odaútban is 100 foton van, visszaútban is. A mozgó megfigyelő (v=0,8c) meg azt látja egy idő után, hogy odaútban 180 foton van, visszaútban 20.
Most legyen az egész befutott útszakasz egy nagy műszer, ami nézi, hogy épp szembetalálkozott-e két foton (mondjuk megfelelően megválasztott dt és ds -en belül érzékel oda- és visszafele haladó fotont). Ha találkozást érzékel, akkor az érzékelés helyéről kiküld egy jelet (merőlegesen az útszakaszra, hogy senkit ne zavarjon ezzel).
Ekkor ugyebár az álló megfigyelő szerint maximum 100 jel születik "egyidőben" (kis időintervallumban), a mozgó szerint maximum 20. Még azt is mondhatnánk, hogy nincs ebben semmi különös, az egyidejűség is relatív... de azért ha az oladalra érkező jeleket összegyűjtjük és összeszámoljuk, majd kiiratjuk egy számlálóra, akkor mégiscsak valaki 20-at, más meg 100-at fog látni. Ha pedig zavaró lenne hogy a számláló jelek is maximum c-vel haladhatnak és az "egyidőben 20 jel" nehezen értelmezhető, hát ne másodpercenként, hanem óránként küldjünk egy fotont, arányosan hosszabb útra. Szóval nekem továbbra is úgy tűnik, hogy ebből az aszimmetriából "párhuzamos univerzumok" születhetnek.
Kicsit más: az is problémás számomra, hogy a (relativisztikus) doppler következtében az egyik megfigyelő szerint alacsonyabb hullámhosszú fény, azaz több energia éri a tükröt. Igaz ez egyáltalán?
A fény mindkét IRben egyetlen pillanatban indul és egy másikban érkezik. A két esemény közt a világvonalon ugyan annyi hullámnak kell lenni a megfigyelőtől függetlenül. Ezt igazán könnyű belátni.
Ezt nem értem.
Egy világvonal egy fázis, nincsenek rajta hullámok.
Különböző fázisok különböző párhizamos világvonalak.
De, ha a fény egyik irányban c+v sebességgel halad, a másikban c-v-vel. Egyszerű.
Ezt sem értem. A tükörhöz képest a fény oda-vissza c-vel halad.
Beképzelem magam a tükör helyébe.
Jön egy csúcs, visszaküldök egy csúcsot, aztán a követező.
Ennek periódusideje a tükör rendszerében T.
Egy másik rendszerben T'. Mindkét irányban.
Nem tudom elképzelni, hogy akármelyik rendszerben a tükör több hullámhegyet küld vissza, mint amennyit kapott.
Nem mindegy hol áll a megfigyelő: az álló tükör mellett, vagy a mozgó fényforráson.
Ha az álló tükör mellett áll a megfigyelő, akkor a tükör reflexiós szögeit ez a megfigyelő a klasszikus fizika szerint látja:a beesési szög azonos a visszaverődési szöggel. Az álló megfigyelő számára közömbös, hogy v sebességgel közeledik a fényforrás, neki csak az a fontos, hogy a tükörre eső jel frekvenciája milyen értékű. Ha gyorsabban jön a fényforrás a tükör felé, akkor a frekvencia növekszik, de egyébként állandó v sebességű fényforrásnál állandó frekvenciát tapasztal. A tükörről visszaverődő fénysugár freklvenciája is azonos a tükörre beeső frekvenciával. A keverőben interferenciát tapasztal.
Ha a megfigyelő a mozgó sugárforráson ül, mindent másképp lát, kivéve egyet: az interferencia a keverőben megmarad. Azonban nem látja derékszögben a tükörről távozó fénysugarat, hanem 90 foknál kisebb szögben távozik a fénysugár. A mozgó megfigyelőnek ezt a látványát nevezik aberrációnak. (Egyébként ugyanaz az aberráció van akkor is, ha a fényforrás áll, és a tükör mozog). A beeső frekvencia és a visszaverődő frekvencia között is eltérés lesz a mozgó megfigyelő számára. Az interferencia azért marad meg, mert az aberráció képleteiben a frekvenciát sebességtől függő állandókkal kell beszorozni. Erre a következtetésre jutottam, amikor bele néztem Novobátzky:Relativitáselmélet c. könyvébe. 1m ismeri ezt a számítást, kiváncsi lennék a véleményére.
A stabil atommagokban valóban nem bomlanak el, azok azért nem radioaktívak. De a neutronok száma atommagokban sem lehet végtelenül sok, pontosan azért, mert "kicsöpögnek" belőlük az elektronok.....
