"Már messziről látni a trencséni vár főtornyát; de midőn Szkalka átellenébe érünk, a vár romjai egész nagyszerüségökben tárulnak fel szemeink előtt. Addig míg a savanyuvizéről nevezetes Kubra helysége mellett áthaladva, Trencsénhez közeledik az utazó, elég ideje van e történetünkben nevezetes szerepet vivő vár multja felett gondolkodni, és azon időket képzeletében visszavarázsolni, milly idők lehettek azok, midőn még itt a hatalmas Csák Máté zászlói lobogtak, minekelőtte őket a rozgony mezején kivivott győzedelem nem tiprá porba. Midőn falai közt Magyarország egyik legnagyobb királya I. Lajos gyakran mulatva, egyszersmind itt gyüjté 1362-ben IV: Károly császár általi megbántását boszulandó, Morvaországba beütendő seregét. Midőn itt Zápolya s Bocskai csapati tanyáztak. Szóval e vár nemzeti történetünk majd minden korszakában szerepelt.
Trencsén némellyek állitása szerint Tarentius római hadvezér parancsára épittetett, s egyike Magyarország legrégibb városainak. A vár nagy kiterjedésü falai a Vág részétől egy vagy 50–60 ölnyi magas, meredek, majd függőleges sziklán emelkedik, mellynek ép karzatáról a legszebb kilátás van. Legnevezetesebb e várban a 76 ölnyi mélységü sziklába vágott kut.
A vár alatti keskeny tért a város foglalja el, melly ugyszólván, csak egy utczából áll. A város nevezetesb épületei, a volt jezsuiták, jelenleg piaristák három emeletes zárdája, a nagy megyeház, az egyház, és az újonnan épitett kórház. Trencséntől fél órányira fekszik Viszkupicze helység, hol 1708-ban Heiszter tábornok Rákóczy seregén győzedelmet vivott ki."
Trencsén várát látni kell majd felkapaszkodni kismilliónyi lépcsőjén a lakótorony felső gyilokjárójára! Az élmény igazán felemelő :-)
"Már Dubnicztól kezdve a Vág völgye keskenyedni kezd, kivált pedig Teplán tul a hegyek mindig jobban összeszoritkoznak. Tul a vágparton gyönyörü kép tárul fel szemeink előtt: egy sötét, bükkfaerdővel fedett meredek, sziklás hegynek oldalához ragasztva ég s föld között függve, fehérednek a szkalkai zárdának rommá válni kezdő falai. E helyen egy szikla-barlangban (melly mostanáig szemlélhető) sz. Zaeraster és Benedek remeték laktak, melly utóbbinak tiszteletére Jakab nyitrai püspök 1222-ben a sz. Benedek-rendiek számára itten zárdát épittetett. A zárdától nem messze egy kiálló szikladombon, honnan a népmonda szerint, sz. Benedeket rablók dobták a Vág vizébe, gr. Turzó György (a nádor ősatyja) egyházat épittetett, melly jelenleg szintén romokban van."
A szkalkai kolostorerőd részben renovált falaival néz le a régmúlt iránt érdeklődőkre.
"Illavának átellenében emelkednek Oroszlánykő várának romjai, egy vékony sziklacsucson, ugy hogy alig gondolhatni, hogyan rakhatták körül falakkal e keskeny meredek sziklát."
Nagyon nagy kár, hogy a Fehér-Kárpátok legcsodálatosabb várromja jelenleg is gazdátlanul pusztul az időjárás viharai által! :-(
"Míg az utas az országuton Iklava felé haladt, addig a tulparti vidék szemlélése bő élvezetet nyújt néki. Ott látni Pruszka mezővárosának tornyait, a Königseg gr. által lakott kastélylyal. Ott fekszik Ikorócz régi, valaha sánczokkal övedzett, három emeletes kastélya, és ugyszólván egyetlen falu sincs a tulparton, mellynek alacsony házai közül uri lakok nem emelkednének ki. Ez igy tart Illaváig, melly mezővárost hajdan az ott levő várral együtt (melly még jelenleg is jó állapotban van) I. Mátyás Magyar Balázsnak, mint fekete serege fővezérének ajándékozta, kinek halála után házasság által Kinizsy Pál birtokába jutott. Itt alapitá Széchényi György érsek, 1692-ben a trinitarius barátok első zárdáját Magyarországban."
Illava a XIX. század óta börtönként üzemel, így csak "beutalóval" lehet falai közé bejutni.
"Kossa mezővárosába ér az utas, mellynek hajdanta szerepet vivő várából, midőn az Petróczy birtokában volt, ki a Vesselényi nádor által előidézett összeesküvésben részt vőn, nyomai sincsenek."
Ha ez, még most, túlzás is, de sajnos Kasza középkori várából igen csekély maradványokat lehet felfedezni a hegyormon.
"Beszterczéből kihaladva, egyszerre egy domb rekeszti el azon völgyet, mellyen eddig az országut kanyarult; mert a Vág most kelet felé irányozza folyását. Míg a Beszterczén tul emelkedő dombon halad az utas, addig szemeit a tulparti panorámán legeltetheti: keskeny völgy, környezve magas, erdőkkel fedett hegyekkel, alattuk a Vág vize kanyarul, mellynek jobb partján egy kiálló emeltebb dombon a Balassa Zsigmond által épitett nagyszerü kastély Zsigmondháza (máskép Orlove) áll; mellynek számos szobáiban szintén némely régiségek őriztetnek. Vágbeszterczén tul, a szárazon utazót elhagyja a Vág vize s a vidék is kelleméből s regényességéből sokat veszt; mert midőn a Beszterczén tul emelkedő két dombot áthaladta volna, egy keskeny völgybe ér, mellyet a Vág hullámai helyett csak a pruzsáni völgyből eredő patak hasit, s kastélyok és romok helyét csak változatos idomu hegyek pótolják. De ez egyszerüség nem tart soká; mert midőn másodfél órai utazás után Belus mezővárosát tulhaladta volna, ismét a Vágvölgyének előbbeni szépségét élvezheti. Tul a Vág jobb partján, a lisszai utszoroson keresztül Morvaországba vezető ut szélén látni Puhó mezővárost, melly fával és az ott csinált kék posztóval kereskedést üz. Lefelé haladva az országuton, ismét a Vág partján látni az Aspermont gr. által lakott rovnyei kastélyt, mellyet pár év előtt egy nagyszerü kert övedzett, telve barlangokkal, lovagházakkal, romokkal, hollandi majorral s más efféle épületekkel. Rovnyitól óra járásnyira egy völgytorkolatban vannak a Telekessy-ek s Rákóczy-ak által birt Lednicz vár romjai."
Lednic várát néhány éve szintén várbaráti kezek karolták fel.
"Háromnegyed órányira Predmértől a Vág ismét két meredek hegy közé szorul. A jobboldalon fekvő hegyet a hatalmas Podmaniczkiak által lakott podhragyi (némellyek által vág-beszterczeinek nevezett) vár tornyaikoszoruzzák. Lent a vár alatt a hegy oldalában fehérednek Balassa báró s Ulmann kastélyaik."
Vágbeszterce egykori rablólovagvárát műemlékpártoló fiatalok karolták fel. Működésük további eredményei itt: http://hradbystrica.sk/
"... egy keskeny völgy felé vezet az ut Szulóba. Magyarország egyike legérdekesb, legregényesb völgyébe, melly teli van a legkülönbözőbb idomu sziklákkal, tornyokkal, obeliszkekkel, ember- és állatidomu szirtekkel, mintha azokat a müvész keze véste volna. –Szintén e völgyben a Rohács nevü hegynek három kinyuló sziklacsúcsa között állott egy kis várda, mellynek rongált falai mai napig szemlélhetők. Egy sziklában a földtől hét ölnyi magasságra egy szobanagyságu üreg van, mellyben a népmonda szerint, hajdan sárkány lakott."
Szulyó vára napjainkban is egyre inkább pusztul, de a sziklarengeteg fenséges magasából elénk táruló panoráma a felkapaszkodás minden fáradságáért kárpótlást nyújt!
"Alig egy negyed órányira fekszik Bittcse nevezetü mezőváros, melly hajdanta nagy hirben volt, kivált midőn azt Turzó nádor lakta, s a hol az országszerte hires lakodalmat ünneplé, midőn Judit leányát Jakusits Andrásnak adá nőül. Bittcsét 1605. Bocskay csapatai feldulták egészen, ugy, hogy azon kár, mellyet egyedül Turzónak okoztak, 80,000 magyar forintra becsültetett. A várat a béke beáltával ismét felépiteté, melly jelenleg is jó karban van."
Nagybiccse várkastélya teljes épségben emelkedik a városkában, de tudomásom szerint nem látogatható.
"Zsolnát elhagyva, a Vág balpartján kanyarul az országut, mellyen ha az utas vagy három igénytelen falut áthalad, Hricsó-Podhragyra ér, hol egy sziklacsucson barnulnak a vad szilaj Laháriak s végre Turzók birtokába került hasonnevü vár romjai, mellyek kapuja előtt egy sziklának egészen barátforma idoma van. A vár felett emelkedik egy magas, Rohágy nevezetü sziklacsucs, melly ha ködbe van borulva, mindig eső jele."
Hricsó maradványai reménykedve várják a feltámadást...
"Jobbra tul a Vágon fehérednek a még pár év előtt olly zajongó budatini várkastély romjai, mellyek angol modorra övedzett terét egy részről a Vág árjai, más részről pedig a Vágba szakadó folyók legnagyobbika a Kisutcza mossa. Ez utóbbi folyó mentében a nagy kiterjedésü kisutczai völgyön keresztül vezet az országut Lengyelhonba, és a hét éves háboruról nevezetes jablonkai szoroson keresztül Sziléziába."
Budetin várkastélyát az 1848 - 49-es forradalom idején gyújtották fel. Napjainkban a középkori várrész épségben, míg a későbbi kastély romladozó állapotú.
"Mögötte a Kárpátok sötét bérczei emelkednek, födve junius elejéig hóval; balra a Turzók s Bebekek által lakott, egy meredek sziklán fekvő lietavi vár romjai emelkednek, melly várnak neve, a népmonda szerint, onnan veszi eredetét, hogy egy király azt parancsolta volna, miszerint olly helyen épitsenek számára várat, mellybe más ellenség ne jöhessen, csak a ki röpülni (lietat) tud."
Zsolnalitva lenyűgöző romjait esztendők óta egy lelkes csapat renoválja. Érdemes a honlapjukon csemegézni: http://www.hradlietava.sk/
"Zsolna Trencsénmegye felsővidéke fővárosának tekinthető. Innen ágaznak szét az utak a népies kisutczai völgyön keresztül Sziléziába s Lengyelországba s a népies rajeczi völgyön át felső Nyitrába. Négyszegletes piaczának házait nyilt folyosók futják körül. Zsolna nevezetességei közé tartozik, a régi parochiális egyház, a ferencziek egyháza s azután a Vurm által alapitott árvákháza, melly a jezsuiták által lakott épületbenvan. E város még arról is nevezetes, hogy itt tarták a protestánsok 1610. Illésházy és Turzó nádor befolyásuk alatt zsinatukat, melyre még külföldről is számos hitszónok érkezék. Hajdanta a protestánsok itt nyomdát s virágzó gymnasiumot birtak. Lakosai jelenleg a földmivelés mellett kereskedéssel és kézművekkel foglalatoskodnak. Zsolna a Vág-völgy egyik pontjainak legszebbikén fekszik."
Nos Zsolna városa napjainkban is a környék gazdasági centruma. Sajnos azonban múltjának legrégibb emlékét, az építkezés közben fellelt kora-középkori vár maradványait eldózerolták. Helyette a Főtéren emelkedő templomerőd tornya idézi fel a látogató előtt a régmúltat.
"A Vág szélére épült Sztrecsnóból kiérve, kellemetesen lepi meg az utast a szemei előtt kitáruló szép, széles völgy, mellyet faluk és izletes uri lakok diszesitenek. Tul a Vág partján Sztrecsnónak átellenében a Kárpátok sötét bérczei alatt fekszik Varin mezőváros, melly városon keresztül Árvába vezet az országut a nagykiterjedésü Trencsén s Árvamegye helységén keresztül, e falu határában fekszik a vrátnai völgy, melly regényességére Svaicz s Tirol völgyeivel vetélkedik. Varinon tul fekszenek Gbellan s Nedecz helységek, ékesitve kis s nagyobbszerü kastélyokkal. Ezután Teplicska mezőváros nagyszerü kastélyával s üres gyapotgyár épületeivel, mellyeket Vindischgrätz gr. Mária Therezia uralkodása alatt épittetett. Ez utóbbi helyen az ó-egyházban őriztetik, a nép által szentnek tartott, Bosnyák Zsófia (a sztrecsnói Vesselényi Ferencz Magyarország nádorának neje) ép hullája, kinek életet Garay koszorus költőnk legendájában olly meghatólag festé le.Koporsója felett arczképe van, melly halálának napját 1644. apr. 28-ra, feltalálásának napját pedig 1689-re teszi. A rajta levő fekete ruhát minden évben meg kell ujitani."
Vágtapolca egykori várkastélya, benne a "Lorettói kápolnával" jelenleg is fennáll, ellenben a környékbeliek által szentként tisztelt Bosnyák Zsófia múmiáját a közelmúltban egy őrült gazember elégette.
" Óvár romjainak rézsutos átellenében a Vág e keskeny völgyeinek szélén, egy szikladombon, emelkednek a sztrecsnói vár romjai, mellyek eredetét szintén a multkor homálya födi. E várat a 17-dik század elején Wesselényi Ferencz nádor birta."
Sztrecsényt napjainkra már restaurálták, így várja tárt kapuval a kirándulók hadának ostromát.
"Margita sziklától nem messze a vág tulsó partján egy meredek, majd függőleges sziklán fehérednek Óvár romjai; a név is eléggé mutatja, milly régi eredetüek. – Midőn a kelyhesek boszut akarta állani, hogy az ellenök harczoló Zsigmond királyt a magyar seregek segiték, ezen vidékre is jöttek, melly alkalommal tőlük e vár sokat szenvedett. "
Óvár jelenleg is egyre pusztul, várja sorsának jobbra fordulását...
"Hazánk regényes vidékeihez a Vág-völgye méltán sorozható, kivált azon része, melly Trencsénmegyéhez tartozik regényessége mellett még számos történeti emlékkel bir; és ezen oknál fogva csak e tájnak rövid rajzát kisértem visszaadni.
A Trencsén- s Turóczmegye közötti határvonal a vág legregényesebb völgyében vonul el. Tekintsünk bár merre, szemünk mitsem lát egyebet, jobb- s balfelől, mint sziklás, meredek erdőlepte hegyeket; felettünk csak eget látunk, és alattunk a Vág zugását halljuk, mellynek habjai a sziklákon törődnek meg, elfoglalva e kis meredek hegy egész völgyét, még egy gyalog ösvényt sem hagyva.
Ezelőtt nagyot kerülve hegyen keresztül vezetett az országut; pár év előtt azonban azt nagy költséggel s fáradsággal a bal hegynek oldalában vágták ki, melly ámbár karfákkal övezve van, mégis borzadás futja át az embert rajta utaztában, midőn tőle egy-két lépésnyire a halál örvénye tátong.
Első mi lefeléhaladtába az utasnak e vadonságban szemébe tünik, egy a Vágba kinyuló szikla az ugynevezett Margita; melly a nép hite szerint minden évben legalább ez áldozatot követel, és valóban ritka év mulik el, hogy a nép ebbeli hitében csalódnék. Ezen pont a Vágnak legveszedelmesebb helye; mert ha a talpas ezen sziklát is szerencsésen elkerülte, ismét mások ujabb veszedelemmel fenyegetik. E szikla, népmonda szerint, onnan veszi nevezetét, hogy egy Strecsnóban lakó fiatal özvegy, Margit nevü mostoha leányát, szerelemféltésből, róla taszitá a Vágba, melly szikláról utóbb midőn őt lelkiösmerete furdalá, magát is a dulongó habokba veté."
http://epa.oszk.hu/00000/00030/00077/http://epa.oszk.hu/00000/00030/00078/
Eme két link segítségével induljunk el a vadregényes Vág folyó völgyét szegélyező várak meghódítására. Felidézve az 1855-ös ódon szöveget, igyekszem hozzátoldani a jelenkori állapotokat, korabeli illusztrációkkal fűszerezve.
Megállóhelyeink a Vág mentén:
Innét a délkeleti bástyákhoz értünk, mellyek alatt fejszéditő mélység tátong. Monda szerint e volt a tarpeji szikla Murányban, mellyről az árulókat és bünösöket a mint illik, a más világra küldötték...
Érdekesség, hogy még jó 150 évvel később is fennmaradtak valós cselekmények a murányi vár múltjából!
Mert írásos adatok bizonyítják, hogy 1709 januárjában a kuruc helyőrség néhány tagja fellázadt. Fáy István várkapitány azonban drákói szigorral tett rendet, parancsára a fő kolomposokat kivégezték, részben lenyakazták, részben az úgynevezett Hóhér-bástyáról a mélybe vetették a bűnösöket.
"... mi a sziklába vágott lépcsőkön s a még most is jó karban levő kapun át nagy diadalmasan bevonulánk a várba. Itt minden oldalról megszemlélők a tornyot, mellyből egykor az éber őr hangoztatta harczi sipját. Innen egy kőhalmazon átvergődve az udvarba értünk, melly mindnyájunkat meglepőleg üdvözle. E hely olly tágas, hogy benne nehány ezred kényelmesen felállhat. Itt, a szabad ég alatt, már javában égett a tüz, mellyhez terhelt bográcsok és nyársak illesztettek. – A hölgyek a falakra és ajtókra téglával, szénnel, irónnal firkált neveket és verseket olvasák, mit később magam is legjobbnak láttam tenni, s ime egyéb boldog és boldogtalan nevek közt Petőfi Sándor és Tompa Mihály hirhedt költőink aláirásait is megpillantám, miket 1846-ban jegyzének ide.
Ezalatt elkészült az ebéd, mellyhez amugy magyarosan, künn a gyepen hozzáláttunk. Lelkem a mult harczias századok véres honában nyargalt pejparipán, mig dobogó szivem az előttem napernyők alatt tanyázó hóditó táborra örömittasan mosolygott. Ebéd végével ősi szokásunk szerint áldomást tartánk; összekoczantók poharainkat, s
Éltettük a hazát, az ősi nemzetet…
A jó magyar királyt az Isten áldja meg!
Azután mindnyájan in corpore sétálni indultunk, a várat minden zugában megtekintendők. Először is egy sziklába vágott négyszögü kutra bukkantunk, melly egykor, mint mondák, igen mély vala, most azonban majdnem egészen kövekkel megtelt, miket a vendégek szeretnek bele dobálni. Tovább haladva egy beroskadt pinczetorokra akadtunk, melly nem engede menetelt belsejébe. Innét a délkeleti bástyákhoz értünk, mellyek alatt fejszéditő mélység tátong. Monda szerint e volt a tarpeji szikla Murányban, mellyről az árulókat és bünösöket a mint illik, a más világra küldötték. – Itt van azon ablak is, mellyen monda szerint a bátor Veselényi feljárt a várba. Ezzel szemközt áll az ugynevezett sáncz, melly sziklabérczről – honnét a várba is beláthatni – ez erősséget egykor ostromlák. Az udvaron, nem messze a nyugotfelőli kaputól, tágas laktanyák, tárak, templom és hajdan fényes palotáknak 2–3 emeletes puszta falai állnak..."
Miután 1543-ban a török tartósan birtokába vette a jelentős kereskedővárost, lépéseket tettek a muzulmán vallás gyakorlására. Lebontották a piactéri Szent Bertalan-templomot, majd annak helyén a kövekből felhúzták a Gázi Kászim pasa dzsámiját:
A félhold uralmának bukása után ismét keresztény imahellyé változtatták az objektumot, lebontva mellőle a minaretet. Helyét harangtorony foglalta el, mint az alábbi két XIX. századi képen látható:
Most a dél-dunántúli térség meghatározó városáról, Pécsről regélek.
-- A rómaiak által létesített Sopianae romjain a honfoglaló magyarok vertek ismét tanyát. Míg Baranya vármegye katonai központját Baranyavár látta el, addig a katolikus hitre tért lakosság vallási méltóságát a pécsi püspök viselte. Székesegyházát a román stílus jegyei szerint alkották. A tatárjárás pusztításai után erős kővárral vették körbe, míg a polgárok lakóházait szintén városfal oltalmazta. A XV. századra a Magyar Királyság egyik legjelentősebb városává nőtte ki magát. A török hódoltság másfél évszázadában egy tipikus keleti város arculatát öltötte fel, amiből néhány épület napjainkig fennmaradt.
egy szlovák aukción felkínált váras képeslapokra bukkantam. A jól ismert erősségek {pl. Trencsén, Nyitra} mellett a kisebb várak korabeli állapotára lehet rácsodálkozni:
A középkori Temesköz központjának helyet adó vár történetéből a korai időszak:
-- Temes vármegyét már az Árpád-házi uralkodóink idejéből ismerjük. Első ispánsági vára, az országos analógiák alapján, fagerendákból és földsáncokból állott. A XIV. század elején országos jelentőségre tett szert, amikor a Vencel-párti Buda ellenséges érzelmű polgársága miatt Anjou Károly király 1315-ben ide helyezte udvarát. Ekkoriban építhették ki az Itáliából származó ifjú uralkodóhoz méltó rezidenciáját. Ami a korszaknak megfelelően lakótoronyból, palotából, egyéb gazdasági épületekből és azt oltalmazó várfalból tevődött össze.
Ennek nyomaira bukkantak most a szakemberek.
Temesvár erődítményeit később Hunyadi János erdélyi vajda, majd kormányzó fejlesztette tovább. A török időszakban jelentős palánkvédőműveit a XVIII. században korszerű erődvárossá alakították át a császári hadmérnökök. Rövidesen azonban katonai jelentőségét vesztve túlnyomó részét lebontották.
