Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Wolfgar der Wilde 2009.05.04 Creative Commons License 814

szaridzse, szarudzsa: a 17. században felállított, toborzott zsoldos csapatok katonája.

szekbán: eredetileg kutyapecérek, a szultán kutyáinak gondozói, akiket később a janicsárság kötelékébe tagoltak. A 17. században a megreformált, toborzott zsoldos lovas vagy gyalogos csapatok katonáinak neve.

 

Szjasztok!

 

Ezt ezen az oldalon találtam:

 

http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-034/historia-1986-034-081013-5

 

 

Wolfgar der Wilde 2009.05.04 Creative Commons License 813

Földi Pál könyvét elovasva egy kicsit összekavarodtam.

Azt írja ugyanis, hogy az oszmán hadvezetés a hosszú háborúban vette vészre először, hogy a nnyugati zsoldosseregekkel szemben mind a janicsárság, mind a szpáhik harcértéke megcsökkent.

A hiányosságok pótlására a 17. sz. elejétől Földi szerint új típusú zsoldossereget kezdetek felállítani, amit nem kapukulu-kból, tehát portai rabszolgákból állítottak ki, hanem tartományi szinten szerveztek.

Ezek között gyalogos és lovas egységek egyaránt voltak és puskával szerelték fel őket.

Földi szerint ezek voltak a szarudzsák, illetve szakbánok(?).

Namost az zavar meg leginkább, hogy a szekbánokról vagy szegbánokról ezeddig úgy tudtam, hogy a janicsárság egyik alakulata voltak, míg a szarudzsákról jóformán semmit sem találni a neten, de lehet, hogy elírás, és szaridzsa vagy szaridzse lenne a helyes forma.

A szaridzse egy regényben viszont a török hadsereget kísérő gyülevész söpredéknépség, ez elég messze áll a kiképzett, puskás zsoldos katonától...

 

Szóval most már felvilágosíthatna valaki, hogy hogy is volt ez a padisahok birodalmában...:-)

Wolfgar der Wilde 2009.05.04 Creative Commons License 812

Azt is olvastam már valahol, hogy a kebabot, nálunk ismertebb nevén a giroszt egy anatólai szpáhi aga találta fel.

Az úgy volt, hogy éppen báránycombot sütöttek egy jól sikerült hadi vállalkozás után a cimborákkal és nyárs híján a kardjukra tűzték a combokat .

A legtöbb török vízszintesen forgatta a kardját a tűz fölött, de ez a szpáhi aga megpróbálta függőlegesen a hegyével lefele. Az ő báránycombja állítólag ízletesebb lett és kevésbé vette át a füstszagot, mint a többieké, így keletkezett volna a kebab.

Mi a véleményetek róla?

Wolfgar der Wilde 2009.05.04 Creative Commons License 811

Szia Bagatur!

 

Én már olyat is olvastam, hogy nem egy csatában az oszmán parancsnokok a janicsárhadtestet a tüzérség elé állították fel.

Aztán amikor a nyugatiak nehézlovassága támadást intézett a több sorban felálló janicsárok ellen, akkor a janicsárok egy megadott jelre hirtelen szétnyíltak vagy a földre vetették magukat és a nyugatiak máris szemben találták magukat a félelmetes oszmán tüzérséggel.

 

Gondolj azé bele, hogy milyen sz@r érzés lehetett, ahogy a cimborákkal talpig vasba öltözve, előre szegezett lándzsával vágtáztok a nehéz harci csődörökön a janicsárok sorfala felé, Krisztus, Mária és a szentek nevét üvöltözve, a leengedett sisakrostélyok nyílásain át látjátok a janicsárok keményre aszott, barna arcát a magas janicsársüveg alatt, oszt egyszer csak a jenicserik kettéválnak és te a cimborákkal máris szembe találjátok magatokat  a sahintopok és baljamezek sötéten ásító, félelemetes torkaival...

Eléggé elkeserítő, nem igaz?...:-)

Előzmény: bagatur1 (808)
ouzo 2009.04.23 Creative Commons License 810
Jó,ha azt mondjuk hogy kimenő ruha, akkor bármi lehet, akár lovagló, kimenős szolak is...

Egyébként egy jól sikerült fosztogatás után az akindzsi is díszesen nézett ki...

A vita csak úgy eldöntehető, ha megkeressük a forrást. Mármint a kép forrását.
Előzmény: bagatur1 (807)
Wolfgar der Wilde 2009.04.22 Creative Commons License 809

Kedves Johannes mester!

 

Ezt a hozzászólást inkább nekem kellett volna írnom, nem gondolod?

Te szent emberként aligha érthetsz a korabeli török hadviseléshez:-)

Előzmény: Johannes Olearius (804)
bagatur1 2009.04.22 Creative Commons License 808
... végső soron! :)
Előzmény: Johannes Olearius (804)
bagatur1 2009.04.22 Creative Commons License 807
Kedves Ouzo!

Nem akarok kötözködni veled, de az a janicsár, amit mutattam neked - nos az éppen ül ... úgyhogy talán mégis meg lehetett oldani a dolgot. ;)

Ha megnézed a múzeumokban megmaradt török tegzeket és puzdrákat, akkor láthatod, hogy azok bizony elég gazdagon díszített darabok, a gazdájuk tehát nyilván villogni akart velük, amikor vette, csináltatta őket.... biztos nem olcsón.


Ami meg a csákányt, vagy buzogányt illeti: az tipikusan a lószerszám tartozék volt, és a nyereghez volt rögzítve.

Javallom keresd meg Marsigli gróf XVII. század végén íródott nagy munkáját az Oszmán Birodalom hadseregéről - egy-két éve végre magyarul is megjelent.
Nagyon jól leírja, hogy milyen fegyvereket - és hogy - használtak ...
Előzmény: ouzo (805)
ouzo 2009.04.22 Creative Commons License 806
Állítólag létezik egy Dürer metszet, amely magyar végvári katonát ábrázol. Nem tudsz erről valamit?
Előzmény: Johannes Olearius (804)
ouzo 2009.04.22 Creative Commons License 805
Hát a kard volt a díszruhához, az íj nem. Azért mégis csak macerás a tegezt meg a puzdrát is vinni, az ember még leülni sem tud.
Illetve még tartozhatott a buzogány türk módra, vagy magyar módra a fokos, akkoriban fordulhattak elő olyan viták, ahol kellett a végső érv.. :)
Előzmény: bagatur1 (803)
Johannes Olearius 2009.04.22 Creative Commons License 804

Szia Ouzo!

 

Szerintem jó helyen kapisgálsz:

az akindzsik, ha csak lehet, kerülték a közelharcot, mivel ebben jelentős hátrányban voltak a jobban fémekbe burkolt nyugatiakkal szemben.

Ha pl. egy portyázó akindzsi csapat jól páncélozott lovagseregbe botlott, akkor az esetek többségében a "szégyen a futás, de hasznos" elv érvényesült.

Max. lovaiokról hátrafelé nyílzáport zúúdítottak az üldözőkre.

 

Egyébként a tetőtől talpig vasba öltözött nyugati nehézlovassággal szemben a vértes zspáhik is jelentős hátrányban voltak, gyengébb vértezetük és gyorsabb, de törékenyebb testfelépítésű lovaik miatt.

 

Az a félelem, ami a nyugati nehézpáncélosok rohama miatt általában elfogta az oszmán katonákat, vissza-visszatérő motívuma a korabeli oszmán krónikáknak.

 

A jól kiképzett, fegyelmezett janicsárság és a tüzérség közösen volt az az erő, amnely már képes volt megfékezni a nehézlovasság rohamát.

 

Sajnos, ez érvényesült 1396-ban Nikapolisznál, 1444-ben Várnánál, 1448-ban II. Rigómezőnél és 1526-ban Mohácsnál is végső soron.

 

Nem igaz, kedves Bagatur kartács?

Előzmény: ouzo (802)
bagatur1 2009.04.22 Creative Commons License 803
Szia Ouzo!


Az akkori "díszruha", amit a városban is hodtak, nem azt jelentette, hogy "fegyvertelen".
Előzmény: ouzo (801)
ouzo 2009.04.21 Creative Commons License 802
Tényleg érdekes a tegez. A törökök megmaradtak a szkíta típusú tegeznél a mostani szemlélet szerint, bár azt még senki nem kérdezte meg, hogy hogyan rakják a lapos tegezbe az a 30-40 nyilat, amivel már érdemes csatába menni?
Vagy a lapos tegez inkább azoknál volt, akik többet harcoltak közelről (azaz a vértesek), a nagyobb tegez meg azoknál, akik ha tudták elkerülték a huzamosabb kézitusát (könnyűlovasok)?
Előzmény: bagatur1 (798)
ouzo 2009.04.21 Creative Commons License 801
Hmm, ha kimenő, minek az íj?
Ha meg nem kimenős szpáhi lenne, hol a jellegzetes sisak, illetve a vért?
Ha meg akindzsi, akkor hol a lándzsa?

Előzmény: bagatur1 (798)
Wolfgar der Wilde 2009.04.21 Creative Commons License 800

Szia!

 

Erdély 1441 és 1442 évi dúlói is főleg az akindzsikből kerültek ki, ezeket is sikerült alaposan elintézni.

A feldühödött II. Murád ekkor kedvenc hadvezérét, Sehábeddin ruméliai beglerbéget (más szóval bejlerbejt) küldte a magyarok megbüntetésére egy kb. 40-50, más források szerint 70 ezer (!) fős sereggel.

A vitéz Hunyadi a Jalomica mellett fényes győzelmet aratott, teljesen szétzúzta Sehábeddin csapatait.

 

Egyes oszmán források szerint az volt a kudarc oka, hogy Sehábeddin elbizakodottságában csak az oláh menyecskék "ezüst combjaival" foglalkozott és nem a haditervvel meg a hadvezetéssel...

Előzmény: ouzo (797)
rjd2 2009.04.21 Creative Commons License 799
http://empireottoman.blogspot.com/2007/06/akinci-akinji-images.html
bagatur1 2009.04.21 Creative Commons License 798
Szia Ouzo!

Nekem ez a kép igen ismerős, s legjob tudásom szerint ez egy portai zsoldos szpáhit ábrázol "kimenő" díszöltözékben ... szóval vszg nem akindzsi.

A hátán lévő tegez mindenestre igen érdekes ...
Előzmény: ouzo (795)
ouzo 2009.04.21 Creative Commons License 797
Eredetileg Anatólia területéről jött önkéntes irreguláris "harcosok," a nevük az arab akindzsi=fosztogató szóból jön. Később persze csatlakoztak hozzájuk a meghódított európai területek "önkéntesei" is, és keresztények is voltak köztük. Ekkor már Ruméliában jelölt ki nekik területet a szultán.

A kenyérmezei csatában is csúnyán elintézték őket.
Előzmény: Wolfgar der Wilde (791)
ouzo 2009.04.21 Creative Commons License 796
Egyébként ezen sincs húrzsámoly...
Előzmény: ouzo (795)
ouzo 2009.04.21 Creative Commons License 795
Egy büdös szóvel nem mondtam, hogy akindzsik:csak azt mondtam, milyen jó képeket találtama kínaiaknál. A középső például a kínai gyalogosok páncélzatának fejlődése a különböző korokban.. De beszúrhatom az akindzsi képet is.
Akindzsi
Előzmény: Wolfgar der Wilde (791)
bagatur1 2009.04.21 Creative Commons License 794
Ki tudja?
Előzmény: Wolfgar der Wilde (793)
Wolfgar der Wilde 2009.04.21 Creative Commons License 793
Remélem, hogy én nem tartozom azok közé a bizonyos emberek közé:-)
Előzmény: bagatur1 (789)
Wolfgar der Wilde 2009.04.21 Creative Commons License 792

Szóval ez a kép, na:

 

 

Wolfgar der Wilde 2009.04.21 Creative Commons License 791

Már ne haragudj, öregem, de ezek az ábrázolások nekem egyáltalán nem tűnnek akindzsiknek.

Az akindzsik könnyűlovasok voltak, páncélzatot nem viseltek, sem vértet.

Főleg portyázásra, rablásra, fosztogatásra, az ellenséges vidékek elpuszítására alkalmazta őket a török hadvezetés.

Békeidőben a Balkán ésazki övezetében éltek kijelölt körzetekben, félkatonai szervezetben.

Jó részük a muszlim hitre áttért renegát rácokból, albánokból, bosnyákokból, bolgárokból stb. került ki.

Gyakorlatilag békeidőben is át-átjártak rabolni a ketresztény királyságok és az oláh fejedelemségek földjire, ezért aztán nem voltak túl népszerű figurák.

 

1532-ben a hős osztrák hadsereg Leobenbergnél szétvert egy meglehetősen nagy létszámú, egyes források szerint 15-20 ezer fős akindzsi bandát, vezérük, Kászim pasa (basa) is odaveszett, érzékeny vereséget szenveddtek.

Ez Kőszeg ostromával egy évben volt.

Az akindzsikre az igazán nagy csapást azonban a hős erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond és Havaslaföld oláh vajdája, Vitéz Mihály mérte 1595-ben Gyurgyevónál, amikor is az utóvédet képező akindzsik a Duna északi partján ragadtak és a magyarok, székelyek és oláhok kíméletlenül lemészárolták őket.

Az akinduzsi hadtest ekkor olyan súlyos vereséget szenvedett, hogy a következő évszázadban a török könnyűlovasságot tatár csatlósokkal kellett feltölteni.

Igaz, hogy ezek a pusztítáésban, fosztogatásban, öldöklésben még hatékonyabbak voltak, mint az akindzsik.

Formailag az akindzsiket az 1826-os hadsereg-reform során oszlatták véglegesen föl.

 

Ez a kép inkább ábrázol akindzsit, minta tied.

 

 

Előzmény: ouzo (788)
bagatur1 2009.04.21 Creative Commons License 789
Illegalitásba vonult az őt ért sérelmek miatt ... avagy nem szív egy levegőt bizonyos emberekkel együtt ezen a fórumon :)
ouzo 2009.04.20 Creative Commons License 788
Egyetlen darab 1576-s akindzsi képet láttam még. Meg egy rahedli fantáziarajzot.
Viszont rohadt jó képek voltak a chinahistory.orgon:
kinai páncéloktörök péncél
Előzmény: Törölt nick (786)
Wolfgar der Wilde 2009.04.20 Creative Commons License 785

Sziasztok!

Azt azé ne felejtsétek el, hogy a janicsárság felszerelése, kiképzése és harmodora is nagyon sokat változott Orkán szultán korától II. Mahmud szultánig, aki 1826-ban a "Pokolbéli" Ibrahim pasa tüzérségével a saját kaszárnyájukban halomra ágyúztatta az egész janicsárbagázst.

 

Míg a jancsárok az első évszázadban kizárólaíg hideg fegyverekkel hadakoztak, lőfegyverük az íj volt, a XV. sz. közepétől egy részüket tűzfegyverekkel (muskétákkal) szerelték fel.

 

Állítólag az 1444-es várnai csata volt az első, amelyben a janicsárok muskotályt használtak szerencsétlen I. U-Laci páncélosai ellen.

 

A XVI. sz. elejétől újabb és újabb janicsáregységek kaptak puskát, Javuz Szelim szultán (ur. 1512-1520) nagyrészt a tüzérségre és a puskás janicsárokra támaszkodva verte szarrá a főleg lovassági alakulatokra építő Mamelukidákat és foglalta el az egész Közel-Keletet és Egyiptomot.

Előzmény: bagatur1 (783)
ouzo 2009.04.20 Creative Commons License 784
Ahogy látom, nincs.
Köszi.
Én a timuridák harcairól szóló képeket néztem eddig, azokon sincs.
Előzmény: bagatur1 (783)
bagatur1 2009.04.20 Creative Commons License 783
Előzmény: ouzo (778)
DIDORO 2009.04.20 Creative Commons License 782

Hát én olyasmit hallottam, hogy aból a kétezerből, aki megpróbálta, csak néhány tíz jutott be a várba, a többiek jórészét lekaszabolták a vár alatt, akik pedig elmenekültek, azokat pedig napokig hajkurászták a zsoldosok önkéntesei, mert elterjedt a híre, hogy a várba való bejutásért mindenki előre megkapta a fejenként 2 arany "célprémiumot".

 

Ezt azért nem nevezném sikernek...

Előzmény: Wolfgar der Wilde (780)