Ha jól tudom fenyő egy időben egyáltalán nem volt a Hármason. Aztán a múlt században baromi sok fát kivágtak tüzelőnek, sok volt a parlagon maradt terület. Ezt gondolták fekete fenyő telepítéssel beföltözni, ami már szép felnőtt fákká, facsoportokká nőtt. Gondolom ezt most ki akarják szedni és helyére tölgyet, vagy mást ültetni. Mondjuk a telepítésre én is kíváncsi leszek, eddig csak a rombolást látom, na meg azt, hogy nem csak fenyő volt vízszintesben.
Én elsősorban nem a vágást ellenzem, hanem a módszert, ui: csak nálunk tudnak olyan kontár munkát végezni, hogy a végén háborús állapotokat hagynak, nem beszélve a méter mély vályúkról, amit az URAL hagy maga után.
A gazdaságosságot meg erősen megkérdőjelezem. Szuper jók ezek az új biomassza erőművek, de azokat kellene belelapátolni, akik kitalálták, ui kérdem én mennyi vizet próbálna elégetni 1 tonna fa esetén??? A suliban az tanultuk,hogy már a lignitet se nagyon gazdaságos elégetni, hát még a 30-40%-os víztartalmú fát. Amúgy nálunk fenyő helyett kizárólag bútor minőségű bükköt égetnek Berentén :(.
Ez az egész az EU miatt van, nálunk ugyanis ez a megújuló energia...még.
A csiszolt achátra lehet festeni, csak megfelelő festék kell:). A vágást sírkövesnél lehetne megoldani, de az biztos, hogy nem a legolcsóbb mulatság (egy kő belekerülne 500 Ft-ba, még ha saját gyűjtésű is és hátravan a csiszolás. Ha gondolod, ezügyben tudok segíteni (gyűjtőhelyek, csiszolás, vágás...stb).
Az erdőkkel kicsit bonyolultabb a helyzet, mint amit egy laikus a terepen járva, viszonylag rövid időt áttekintve jól meg tudna ítélni.
A lényeg, amit meg kell érteni, hogy az erdő mint életközösség ma az ember közreműködése nélkül nem életképes.
A második lépés azt belátni, hogy az erdők kezelését miből is fizeti meg a társadalom. Normál esetben az erdő által biztosított haszonvéteknek kell kitermelni ezt az összeget. Jórészben ez lehet az erdőben kitermelt fatömeg, és csak elenyésző része lehet az a hozzájárulás, amit a teljesítménytúrákon e célra befizetünk :o)...
Kb. kétszáz éve a legkifizetődőbb gazdálkodási formát alkalmazzák hazánkban, ez a vágásfordulós, ami ugyanolyan, mint a búzánál (persze, erősen leegyszerűsítve). Az elmúlt időben az erdő szerepe az egyszerű mezőgazdasági megközelítéséből megváltozott, sokkal inkább a közjóléti funkciók dominálnak (madárdal hallgatás, zúzás a terepfutóversenyeken, bozóttúrás a tájékozódási futóknál, ide vegyük a quadozást is?).
A múltban nem mindig törődtek az erdők megfelelő felújításával (háborúk, tervgazdaság, rossz elgondolások stb.). Mára sok helyen a tönkről sarjasztott erdők (és a teljesen jók is) elérték azt a szintet, ami után már minden évben csökken a faállomány értéke. Ugyan a laikus szépnek látja, de a gazdasági szakember már gondolkodhat, miből fizeti meg majd az erdő felújítását, ha nem kap elegendő pénzt az értéktelenedő fatömegből.
Azt, hogy kitermelt fát hol hasznosítják, a piac dönti el. Amikor nincs igény a bükkfából készített bútorokra, lehet, hogy erőművek ajánlanak többet a fáért.
Én már versenyeztem ugyanazon a területen egyszer magas fák között, aztán ugyanott kúsztam bozótosban, ma meg ismét szálerdőben, akadálytalanul futhatok (38 év alatt).
Beszéljétek meg ezt megint húsz év múlva, lehet, hogy visszanézve már jobban látszanak a hosszútávú folyamatok.
Ahogy a fenyőgyöngyéhez haladunk a szépvölgyin, tőle balra van a látó hegy (?), na ott pl díbolják a hatalmas fenyőket. Az én szívem is vérzik, mert nagyon szeretem a fenyvesek illatát, tökre nem érdekel, mennyire tájidegen.
Az egyetlen pozitív dolog evvel kapcsolatban, hogy a Budai-hegységben legalább szálalnak. Vö.: a Mátrában gyönyörű öreg bükkösöket vágnak tarra és szállítanak el a krematóriumba, hőerőműbe. Nem vicc: hőerőműbe, és az rá a mondás, hogy ez megújuló energia, és ez akkor a környezetvédelem.
Amit láttam szálalást a HHH oldalban, ott nem látszott, hogy a fenyőket pusztítanák az őshonos fajok javára, de lehet, hogy csak én nem figyeltem meg jól.
Amúgy pedig a ,,jó lenne tudni'', hogy mit csinálnak az erdővel bennem is sokszor felmerül, mi több jó lenne beleszólni, de a legkevésbé sem ilyen szelek fújnak hazánkban. Az erdőtörvény nekünk futóknak-túrázóknak látogatói szerepet határoz meg, összesen három oldal tér ki ránk, amely így kezdődik:
,, (1) Az erdıben annak rendeltetésétıl függetlenül üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelısségére ott tartózkodhat, amit az erdıgazdálkodó tőrni köteles, kivéve, ha a) más jogszabály azt korlátozza, vagy b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.''
Meg még: (2) A vadászat idıtartamára a vadászatra jogosult az erdıgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdı egyes részeinek a látogatását.
Na most ezeknek egyrészt nincs ellendarabja, tehát mi, ,,látogatók'', vagy egyszerű adófizetők (most még tulajdonosok, hiszen az erdők nagy része még a miénk) nem korlátozhatunk viszont sem vadászt, sem erdőkezelőt, sem tulajdonost semmiben, semmilyen jogunk nincs a fent leírt látogatáson kívül. Másrészt a fenti látogatási tilalom időtartamára gyakorlatilag nincs korlát (van, de kijátszható), és a kitiltásunkat semmivel sem kell indokolni...
Továbbmegyek, el fogják adni az erdőket az új erdőtörvény értelmében, akár a nemzeti parkok erdejeit is. Akkor pedig a fenti korlátozásra jogosultak köre kibővül az új tulajdonossal.
Többszörös teljesítős díjazás lesz, számítok rá, hogy sok többszörös teljesítő lesz, ha már szóbakerült, az eddigi teljesítők harmada többszörös teljesítő is egyúttal, ez az arány talán még javulni is fog idővel.
Achátra, meg gyűjthető ásványokra gondoltam. Csak éppen a csiszolás nem egyszerű, meg egy csiszolt achátra fura lenne festeni, csiszolatlanra meg még inkább. De ha valaki tud segíteni csiszolás ügyben, akkor szóljon!
Az a terv, hogy lesz kb. 30 komolyabb kidolgozású festés, amit olyan ember fest, akinek komoly gyakorlata van ecsetkezelésben, festésben. Ebből jut majd a dobogósoknak és a sokszoros teljesítőknek.
(A kétnyelvűsítésen dolgozom, csak meglepően sok technikai problémába futottam bele az oldalunk content managere kapcsán, de hamarosan lesz előrelépés.)
...Fókuszban az idegenhonos fajok terjedésének visszaszorítása, valamint az őshonos fajok visszatelepítése áll. ...az egykor kopár hegyoldal fásításakor ide ültetett, mára túlérett 100 éves feketefenyô állomány helyére csertölgy, a molyhos tölgy kerül.
Lehet, hogy 20 év múlva nem a Fenyőgyöngye, hanem a Tölggyöngye környékén fogunk rohangászni (lehet, hogy én már ritkábban fogok arrajárni, ha egyáltalán)? Szeretem a fenyőket, szertek tűlevélszőnyegen futni. Akkor még kihasználom azt a kis időt.
Mióta Pestszentlőrincen a kedves Pilisi Parkerdő letarolta a fél erdőt és most az akácot hagyja felnőni nem igazán hiszek az ilyen nyilatkozataikban. Abban az esetben azt a választ adták, hogy csak ritkítják az erdőt, mert túl sűrű. Hát most az 500 méterenként 1 fa tényleg elég ritka.
Számomra a napnál is világosabb volt a pestlőrinci esetben, hogy a faanyag a lényeg. Reméljük a HHH-n valóban jó cél vezérli őket.
több hete, naponta tapasztalom a fakitermelést a Budai hegyekben. Pont gondolkodtam rajta a minap, hogy megkérdem már a favágóktól mire fel ez a nagy vágás. Mondjuk olyan egyszerű és hasznos lenne, ha legalább az emberek által sűrűbben látogatott pontokra az erdőgazdaság kitenne egy kis rövid ismeretőt, hogy mi és miért folyik. Most csak annyi van, "hogy vigyázat, fakitermelés!"
Még év elején találtam ezt, akit esetleg érdekel a HHH ökológiai története.
Kovács András a Pilisi Parkerdô Zrt. képviselôje helyszíni bejárásra hívta meg Egyesületünket a Pilisi Parkerdô területén történô, erdészeti beavatkozások helyszíneire. A bejáráson részt vett Piroch Zsuzsa és Piroch Rezsô, valamint Zsigó György növényvédelemmel foglalkozó társunk. Az elôzetes ismertetést, az erdészeti beavatkozások tervezett színhelyeit Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdô Zrt. kommunikációs vezetôje és Dr. Boda Zoltán, a Budapesti Erdészet vezetôje mutatta be. Errôl számol be alábbi cikkünk.
Február 4-én és 5-én, szemerkélô esôben, civil szervezetek, önkormányzatok és a helyi média képviselôivel közösen, három helyszínen tartott bejárást a Pilisi Parkerdô Zrt. Az eseménysor aktualitását a Társaság néhány napon belül induló, erdô rehabilitációval kapcsolatos programja jelentette, amelyrôl a részt vevôk igazi terepi viszonyok között kaptak tájékoztatást.
A február derekán induló projekt keretében a Pilisi Parkerdô Zrt., a kezelésében lévô erdôségek több mint száz pontján kezdi meg legjelentôsebb természetvédelmi fejlesztését, az Európai Unió támogatásával. Mindezt hosszú szakmai elôkészítés után teszi. Fókuszban az idegenhonos fajok terjedésének visszaszorítása, valamint az ôshonos fajok visszatelepítése áll.
Az egymásra épülô munkafolyamatok nyomán a most érintett területek mintegy 10 év múlva érik el azt az állapotot, amikor az erdôsítések a külsô szemlélô számára is érzékelhetô különbséget mutatnak majd az egykori idegenhonos és a visszaállított ôshonos erdôk között.
A fakitermeléssel kezdôdô munkálatok a Hármashatár-hegy 9 helyszínét érintik. Ennek során az egykor kopár hegyoldal fásításakor ide ültetett, mára túlérett 100 éves feketefenyô állomány helyére csertölgy, a molyhos tölgy kerül. A területeteket a szokásos csemetemennyiség kétszeresével ültetik majd be, amit 8-10 évig kell ápolni ahhoz, hogy az elérje az embermagasságot. Aki ma a Gréti ösvényen felsétál az aszfalt útig, már láthatja az út másik oldalán, a 15 évvel ezelôtt készült próba-telepítést.
Manapság a Fenyõgyöngye, Árpád-kilátó környékén futkosók tapasztalhatták a területen pár hete folyó intenzív fakitermelést. Ma reggel a kék úton "futóiskoláztam" a frissen kivágott fenyõtörzseken. Nagyon remélem, hogy mindez nem gazdasági megfontolásból történik, hanem inkább "túl öreg, beteg (?)" az erdõ és frissíteni kell. Ki tudja?
Én a statisztikákat is elolvasom néha: leggyorsabb, legöregebb, legszebb stb. teljesítők.......örökranglista ilyesmi. A képeket mindig megnézem, na de úgy igazán végigfényképezve az útvonal a versenyző nézőpontjából 40-50 képpel, ilyent sajnos ritkán látni.
Ja, és a díjazás (ha van), az 1-3. v. 1-6. helyezettnek, ill. érdemes megemlíteni, ha a résztvevők kapnak vmilyen tárgyjutalmat (póló, kulacs, fejlámpa stb.).
A helyezetteknek se kell feltétlenül kupa vagy érem, ha van saját ötletetek. Én pl biztos jobban örülnék egy egyedi festett kőnek, mint egy szabvány serlegnek. Az igazi előrelépés lenne a díjazásban, ha minden verseny a saját maga egyediségét vinné bele a díjazásba.
Ha már helyi nevezettességek. Bizonyára te is tudod, hogy a Mátra achátnagyhatalom. A környék bányáiban ingyen lehet gyűjteni őket és egy jókora darabból kijön az összes helyezett díja (elég gyakori, tehát nem kell órákig keresni). Esetleg abból lehetne faragni valamit, vagy lapot csiszolni és arra festeni.
Üdv, Carlos
ui: a Göcsej ultra eredményeivel én sem találkoztam, pedig kerestem egy ideig és próbáltam publikussá tenni.
Nem a lapomat akarom reklámozni, nem is azért készült, hanem hogy az ilyen közérdekű információk felkerüljenek. A híreim ezerévesek, mert jószerivel csak boltajánlók linkjei érkeznek....
A szervezőket itt szeretném megkérni, hogy próbálják minél hamarabb elkészíteni az eredménylistákat.
Ugyanitt megemlíteném, habár egyesek szerint fölösleges az ötletelgetés...
2008-ban, a terepfutás világában rekordot szereztünk, ugyanis mi rendelkezünk az egy főre jutó utmb kvalifikációs versenyek legmagasabb arányával. Mondjuk az nem baj, hogy közel annyi versenyünk van, ahány induló, de a versenyek többsége szerintem a kívánt szint alatt van. Pl nincs angol honlapjuk (csóri franciák izzadtak is, amikor ki kellett bogarászniuk, hogy hol is rejtőzik az eredménylista, amit én is alig találtam, bár majd idén megemlítem, hogy tanuljanak meg magyarul).
A másik tanács, ajánlás, ha már kilépünk a nemzetközi porondra, akkor legyen a rendezvény is nemzetközi szintű, na ebben segít az ötletelgetés.
A www.gocsejtajfutas.hu site-ról van szó? És ha igen, be is vannak linkelve valahova az eredmények? Se kézzel (kb. teljes fabejárás), se google-val nem találom ottan :-(
Balázs, nincs 1800 barátom. Ha arra az 1800 ismerősre gondolsz, a tudodhonnan, akkor abban Te is benne vagy, Veled is beszélgethetek.
De nem szoktam a neten beszélgetni, nem járok fel chat-elni, mert (már több éve) értelmetlennek tartom. Fórumokra járok, ahol adott témában véleményt cserélek másokkal, illetve megosztom azokat az információkat amit én tudok. Itt pl az útkijelölés kérdése volt az, amit nem lehetett annyiban hagyni, mert kezdett egy nagyon rossz irányba menni, amelynek hátterével valószínűleg sokan nem voltak tisztában.
Nem emléxem, hogy bármikor azt mondtam volna, hogy elvből nem húzok futócipőt, egyszerűen tisztában vagyok a fizikai képességeimmel, és nem futok. Nekem nem menne, kifulladnék.
A teljességhez azt mindenképp érdemes tudni, hogy az MSTSZ-t 1990-ben elsősorban a teljesítménytúrázás országos szövetségeként hívták életre. Azonban talán az akkoriak is sejtettek már valamit előre, hogy nem teljesítménytúrázó szövetségként, hanem sportturisztikai szövetségként nevezték el magukat, ugyanis ebbe többminden is beleférhet, mint ahogy az idő bizonyította is ezt, mert pl igény mutatkozott a terepfutásra is.
Tavaly a struktúraváltás is megtörtént a vezetésben: mint lentebb írták már, az SZTE tagja, Nád Béla a terepfutó szakági alelnök a szövetségben.
Jómagam gyalogos vagyok, nem akarok beleszólni a terepfutók szakmai dolgába (ide csak azért írtam eredetileg, mert az útjelzésekről volt szó, abban pedig azért elég jól otthon vagyok), de kérdezem én: nem lenne e hatékonyabb, ha az azonos sportban lévők összefognának? Ez pedig szerintem legeredményesebben a sportági szakszövetségben történhet.
Mint sportszakembernek, gondolom, nem kell magyaráznom Neked, hogy milyen rögös út vezet addig, amíg a bíróság ráüti a hitelesítő bélyegzőjét a sportági szakszövetségi státusz elnyeréséhez. Ez már ki van járva, be lehet szállni a közös hajóba.
