És egy sztorim, talán az első ilyen bepisilésem :) Nyár volt, nagyon meleg, én olyankor általában trikót, miniszoknyát és strandpapucsot vagy tornacipőt viselek. Nem volt otthon senki, és úgy döntöttem, elmegyek sétálni. A háztól nem messze van a város széle, egy győnyörűszép erdős-mezős résszel, oda tartottam. Hazafele már éreztem a szorítást, de gondoltam kibírom. A szoknya alatt csak egy tanga volt rajtam, könnyűszerrel elvégezhettem volna, de izgatott a kihívás :) Mire visszaértem a városba, már csillagokat láttam, annyira kellett - nyári hőség lévén nagyon sokat ittam elindulás előtt. Sikerült hazaérnem, de amilyen az én formám, az egy szem lakáskulcsomat valahol kipotyogtattam a zsebemből... A ház mellett visz el egy kis járda az alattunk levő utcába, elindultam arra, hogy becsöngessek egy barátomhoz megkérni, engedjen be wc-re, de nem jutottam el odáig. A kerítésünk mellett sétáltam el, mikor éreztem, hogy ezt nem tudom tovább tartani. Megtorpantam, eléggé kétségbe voltam esve, aztán mielőtt bármit gondolhattam volna, elszakadt a cérna, nem bírtam tovább. Teljesen összepisiltem magam, csodás volt ahogy csobogott végig a lábamon a melegség :) Annyira jó érzés volt, mire észrevettem hogy mi történik, nem volt kedvem benntartani a többit, kiengedtem mindet. Annyira felizgultam, hogy még mindig csöpögve berohantam a kertünk mögött levő kis füves beugróba (ahol a mi ketrünk és a hátsó szomszéd kertje találkozna, van egy ien 2 m széles senkiföldje :D ), és nem törődve azzal, hogy ki láthat meg, lerogytam a fűbe és magamhoz nyúltam. Pár mozdulat volt csak, és elélveztem. Utána még percekig csak pihegtem a fűben fekve, majd nagy nehezen föltápászkodtam, és elkezdhettem gondolkodni, hogy most mi lesz velem. Szerencsére eszembe jutott, hogy az emeleten a szobám ablaka nyitva van - nagyon nehéz volt fölmászni a teraszra és bejutni, de sikerült. :) Szerencsésen megúsztam a kis kalandot, de ez indított el a bepisilésben :)))
Húha, jósok kérdés :) Városban lakom, de viszonylag szélen, szép kertes házban, de sajnos nagy családdal, ez gátol az ilyesmikben :) Nyilvánosan nem merem magam elengedni (bár nyáron nem hordok bugyit, de az más), mert barátaim a közelben laknak, nem akarok lebukni :) Nemrég kezdődhetett, maximum egy éve, és még nem vagyok nagyon jártas a témában :) Kezdtem úgy érezni, hogy nem vonzanak a pasik, sokkal inkább a lányok, és mikor erről kerestem infókat, találtam egypár linket, ilyen Women Desperation dolgokat. Jó angolos vagyok, értettem a címet, így megnéztem, és meglepődve vettem észre, hogy felizgatott a dolog :) Azóta kisebb-nagyobb előrelépések történtek, és rájöttem hogy leszbikus vagyok, azért IS izgattak fel a videók. De azért is, mert a lányok bepisiltek rajta. Először csak otthon, a fürdőben mertem kipróbálni, de nem igazán élveztem. Aztán kezdtem rájönni, hogy ha tartogatom, úgy sokkal durvább (most is épp rettenetesen kell pisilnem). Mármint jó értelemben durvább. Fenomenális érzés, és utána legtöbbször magamhoz is nyúlok (persze az utóbbi amúgyis megtörténik elég gyakran :D ) Szurkoljatok, hogy kibírjam, mert anyukám épp porszívós a szobám előtt :P
Nem tudom, ki hogy van vele, de én kifejezetten örülök, hogy mindkét nem képviselteti magát a fórumon. Az külön jó, hogy újabb lányok csatlakoztak, és remélhetőleg sokáig itt is maradnak.
Engem a lányok bepisilős sztorijai nagyon fel tudnak izgatni, képekkel illusztrálva különösen. A fiúk/férfiak bepisilős sztorijai, képei pedig újabb ötleteket adnak, mi mindent ki lehet még próbálni.
Szia! Örülünk Neked is. Remélem, jól fogod magad érezni köztünk és sokáig velünk maradsz. Mesélhetnél kicsit magadról, hogy kezdődött Nálad a bepisilés, hogy szoktál/szeretsz bepisilni (milyen ruhában, ülve, állva, szabadban, lakásban, kertben, nyilvánosan, stb.), merre laksz (mármint félre ne érts, csak kb, város, falu stb.). És ha van kedved elmesélhetnéd a történeteket, kalandokat, amik Veled estek meg. :)
Második írásod is nagyon tetszett. Kicsit persze sajnálom, hogy csak otthon, egyedül, saját "nagy falad közé bezárva" szoktad élvezni ezt a mókát. Szerintem megosztva valakivel sokkal nagyobb élmény. Legalábbis nekem az volt. Eleinte én is csak úgy voltam, mint Te. De egy idő után már barátnőmet is beavattam és azóta olyan közös játékaink vannak, amiről korábban álmondi sem mertem... Ami a képeket illeti: -egész alakos, vékony, nadrágba (lehetőleg farmerba), ezzel egyetértek -szeretem azokat a képeket, amik buli után, becsípett v. részeg csajok baleseteit mutatják (ezeket azért, mert ált. a barátnők csinálják és "viccből" feltöltik a netre. Így ezekről tudom, hogy valósak és nem pornósok/qrvák csinálták jó pénzért) -VISZONT, én szeretem a szánédkos bepisilést is, úgyhogy engem nem zavar, ha a képen egy csajon nem szenvedést, vagy szorítástól való megkönnyebbülést látok, hanem mondjuk pajzánságot, cinkos mosolyt, ilyesmit. Bizonyos pillanatokban nagyon be tudnak indítani az ilyen képek. (néha erre vágyok, néha a véletlen bepisilős képekre, ilyenkor azokat a képeket keresem, amiket Te is említettél)
Amiktől én agybajt kapok, azok az olyan videok, amiken nagyon gagyink van kitalálva a történet, bénák a "színészek", vagy hasonló hiba van benne. (pont ma láttam egyet, amiben a csaj az ijedtségtől pisil be, és azért ijed meg, mert a Sikoly bemegy a szobába. És az ijedtséget is szarul játsza el. Nagyon gagyi volt... :()
Üdv a kedves fórumozóknak! :) Régóta keresgélek egy hasonló topikot, most végre megtaláltam :) Kezdetnek egy kicsit magamról: 16 éves vagyok, és lány (örüljetek, újabb nőmenű egyén érkezett közétek). Régóta figyelemmel kísérem a fórumot, most kedvet kaptam beregisztrálni is. Amúgy nem igazán tudom, mit kéne mondanom, kérdezzetek :D
Találó a megállapítás. A pasik efféle képei, nem hogy izgalomba nem hoznak - kifejezett viszolygást ébresztenek bennem. Na persze - a lányoké sem mind. Sőt, a kínálatnak csak a jól megválogatott kisebbik része! Tudom én persze, hogy ezek egytől egyig pornószinészek és beállított jelenetek. Nyilván, hiszen outsiderekEZT általában nem vállalják, még azok sem, akik amúgy vagányabbak és más "akciózást" esetleg szívesen... De az istenért: legalább játsszák meg, hogy "valami borzasztó baleset" történt! Egyébként is: engem azok a képek tudnak feldobni, amelyek: - egész alakosak, nadrágban, "akció" közben! - vékony, karcsú, fiatal. - szemből - az arcán vagy a tanácstalan, szégyenkező kétségbeesés, vagy a feszítés alóli megkönnyebbülés LÁTSZIK! Alighanem én még az átlagnál is perverzebb vagyok egy fokkal...sőt! Lehet hogy leszbi vagyok? Vagy az IS? Segítsetek!
Látom a kis vallomásom jó fogadtatásra talált, akkor jöjjön hát a folytatás, ahogy megígértem:
A korábban leírt eset után napokig nem igazán tudtam magamhoz térni. Először szégyenletesnek, méltatlannak, tisztátalannak éreztem…önmagam, és mások, pl. a fiúm előtt (akinek persze sejtelme sem volt a titkomról, azóta már másik barátom van – neki sincs!) Napokig viszolyogtam attól, hogy hozzám érjen, piszkosnak és bűnösnek éreztem magam… Órákat sétáltam elmélyülten nap mint nap, töprengtem, magamban ezerszer lepergettem az eseményeket magamban (legtöbbször a gondolattól is izgalomba jöttem, de elhessegettem), és – ahogy ez már lenni szokott – önmagamnak, önmagam előtt könnyen találtam millió mentséget és magyarázatot, ámbár érteni még mindig nem igazán értettem saját magamat: - Kinek ártok vele? Esetleg, talán magamnak, de az nem sokat számít… - Mi rossz lehet abban – ami nekem jó? Csak mert nekem gyönyörűség, azért már bűnös is volna? - Tulajdonképpen csak ócska, elavult, társadalmi tabuk…hülyeség! Ez a mai világ már nem olyan… És legvégül: az első lépés a személyes hm - boldogság(?) lelki béke(?) vagy valami más(?)… felé, ha már el tudjuk fogadni önmagunkat annak, amik vagyunk és olyannak, amilyenek vagyunk! Ezért tudnak a távol keleti (nálunk bölcsebb) emberek békében élni – önmagukkal. Röviden és pestiesen: ez van! Kinek mi köze hozzá? És – különben is…megvontam a vállam, felvetettem a fejem: azt csinálok, amit akarok! Mármint – ha egyedül vagyok na persze… Szóval – kb. egy hét alatt letisztultam lelkileg, leülepedett bennem a háborgás. Odáig még nem jutottam (azóta sem), hogy nyíltan bárki mással megosszam a dolgot, de – ennek nem is érzem szükségét. Amit nem árt rólam tudni: Pesten élek, őseim egy dunántúli városban laknak, engem (hI) elég jól eleresztettek, így van egy kis lakásom (nem egy kastély, de nekem megfelel), amióta lediplomáztam, közalkalmazottként kulturális területen dolgozom. Nem vagyok túlfizetve, viszont a munkám nagy részét otthon végezhetem. A barátom hétköznap esténként, ha éppen nem megyünk sehová, munka után, estefelé szokott feljönni, gyakran nálam alszik. A munkámba nem kell beleszakadni, a délelőttjeim többé – kevésbé szabadok. A hétvége más: akkor vagy haza megyünk, vagy programokat csinálunk, kirándulunk, ahogy az időjárás engedi. A hétvége a szüleimé, barátomé, és a konvencionális „szerelemé”… Mint már írtam: alapos, részletekre is figyelő természet vagyok, így miután megnyugodtam, elkezdtem kísérletezni…vagy inkább talán játszadozásnak kellene nevezni. Először, megvártam míg az”inger” jelentkezik, akkor felhúztam egy bugyit, a fürdőkád szélére ültem, vagy beleálltam és lassan, apránként, fokozatosan, végül teljes gázzal…beleengedtem. Csalódást okozott, alig jöttem izgalomba. Másodszor is, harmadszor csak azért, mert közben lehunytam a szemem, és élénken magam előtt láttam a házibulin történt „elázást”. És ami utána jött, vagy jönnie kellett volna…az meg sem közelítette „azt”, amit akkor átéltem. Átgondoltam a dolgot, és legközelebb „hozzákészültem”. Először is reggel megittam fél liter narancslevet, utána még fél liter ásványvizet. Felvettem egy jó vastag pamut frottír bugyit, és rá azt a farmert (később rájöttem, hogy a kordbársony, düftin jobb), ami már az aznapi mosásra várt. Miközben vártam a hatást, leültem a gép elé dolgozni – de nem ment. Elkalandoztak a gondolataim. Gondoltam egyet, és nekiálltam a neten „bepisilős” képeket keresni. Találtam is, jó sokat, bele is feledkeztem rendesen. Közben lassan megjött a reggeli italok hatása is, ám a képek nézegetése egyre inkább izgalomba hozott, nem akaródzott felállni…akkor elszántam magam és ott helyben lassan, apránként majd felszabadultan – elengedtem! Szerencsére a szék műbőr, különben nem tudom mi történt volna? Mit mondjak – egy csoda volt. Mennyei érzés volt érezni, ahogy forrón, zubogva átáztatja az ágyékomat, a fenekemet, és hallani, ahogy tócsába csurog a parkettán. Éreztem, hogy a puncim megduzzad, a csiklóm megkeményedik, azonmód, benne ülve a meleg pocsolyában: cipzár - benyúltam a nadrágba és a lucskos bugyin keresztül simogatva, dörzsölve, megint éreztem, hogy hullámokban tör rám a gyönyör…és végül elélveztem! Csúcs volt! Akkor – régen volt – még nem tudtam, hogy lehet ennél is jobb! De erről majd legközelebb.
Megjegyzem: a nyilvános helyeken elkövetett „becsorgatás” sohasem vonzott, azóta sem. Ennél sokkal jobban irtózom a lebukástól, ennek veszélye nekem már egyáltalán nem „izgi”. De ennél is fontosabb talán: ha házon kívül, rákészülés nélkül csinálnám: izgalomba jönnék, de utána törvényszerűen elmaradna a játszadozás, az élvezet, a csúcs, amiért – végső soron – az egészet csinálom! Így is nagyon izgi! De – meg ne mondjátok senkinek, mert elsűllyedek…:- ))
Isten hozott minálunk! Nagyon tetszett, amit írtál. Arról nem is beszélve, hogy teljesen lázba jöttem. :) Pasid tudta, vagy elmondtad neki később, mi történt? Vagy beszéltél vele a bepisilésről? Remélem, olvashatunk majd történeteket, melyek Veled estek meg. ;) Érezd jól magad a topicban!
Általában olyan farmer szokott rajtam lenni, amit már hordtam egy ideje, és már úgyis mosni kéne. Mivel fecskét nem szeretem, csak boxert hordok. Legjobban az olyan boxert szeretem, ami tartja az eszközt, mert a "kínai boxerben" (ahogy a beszerzési helye alapján [kínai piac] szoktam hívni) a cerka ált. az egyik oldalon van, és akkor csak az a lábszáram ázik el. A székre vastagon összehajtott törölközőt szoktam tenni. Nem szoktam az egészet beengedni, mert előtte mindig sokáig tartogatom, és az egésztől még a törcsi is átázna. Van némi lebukásveszély, de igazából sokat és gyakran vok itthon egyedül, úgyhogy van időm játszogatni.
Véletlenül, de titkolt örömmel akadtam rá erre a topicra, máskülönben nem vagyok valami nagy fórumozó. Szőrszálhasogató, alapos emberke vagyok, ezért – mielőtt rászántam magam, hogy regisztráljak és pláne, hogy beírjak – végigolvastam az egészet, 2000 – től napjainkig. Izgalomba is jöttem néhányszor, de nem ez a fontos, hanem az a mindent elsöprő felismerés, hogy messze nem vagyok egyedül azzal, amiről eddig azt hittem: kizárólag csak az én magán - gyalázatom. Tény, hogy a mai napig megőriztem a titkomat, de most, hogy megtehetem névtelenül és arctalanul, hát…Karinthyt idézve: „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek…” Nos – talán cca. 3 vagy 4 éve történt: még egyetemistaként, a barátommal egy házibulin voltunk (ha még nem derült volna ki: huszonéves, önálló lány vagyok), amikor jóval éjfél után, a hangulat már kezdett leülepedni. A fiúm már meglehetősen elázott (nem úgy!), tánc vagy beszélgetés tekintetében már hasznavehetetlen volt, én mivel alkoholt elvből nem iszom, ezért egy kicsit unatkozva tébláboltam, jöttem – mentem, segítettem a konyhában a ház asszonyának, időnként noszogattam a barátomat, hogy menni kéne, de ő mindig rajtaütésszerűen elaludt. Volt a vendégek között egy saccra úgy 16 körüli kislány, a nevére nem emlékszem, azt hiszem a bemutatkozás után azonnal el is felejtettem. Akkorra túl lehetett már több liternyi sörön és pezsgőn, talán más italokon is, és nagyon belefeledkezett a táncba. Egyik szünetben sietve indult a mellékhelyiséghez, ám a helyzet ekkor fordult tragikusra: a wc foglalt volt, mint utóbb kiderült egy tajtrészeg vendég hapsi bevonult, magára zárta és elaludt. De nagyon. Ott találkoztunk szembe a kiscsajjal, kétségbeesetten kérdezte: mit csináljon, neki pisilni kell, de borzasztóan. Dörömböltünk egy darabig – mindhiába. Akkor eszembe jutott a fürdőszoba, ott a kád…ámde az is zárva volt, mint utóbb kiderült ott egy srác és egy másik csaj – igen nagyon jól érezte magát…éppen a dolgok közepében voltak, a fülük botját sem mozdították. Ismét dörömböltünk a wc ajtón, akkorra a zajra már odagyűltek néhányan – a kislány már eltorzult, kétségbesett arccal, összeszorított combokkal „táncolt”, ám egyszer csak – megállt…nehéz utólag röviden elmondani mi minden futott át az arcán és a szemein, kevesebb mint egy másodperc alatt. Először a szégyen és a kétségbeesés. Arcán lefolyt két könnycsepp, miközben látható volt, hogy becsurrant egy keveset, noha erőnek erejével próbálja visszatartani…aztán megint egy keveset és végül arcán a feszítő érzéstől való végtelen megszabadulás és megkönnyebbülés érzetével – elengedte magát! Közben a puncijához kapott két kezével próbálta visszatartani, de csak azt érte el, hogy a kezei is lucskosak lettek. Majd pisis tenyerébe rejtette az arcát és zokogásban tört ki, miközben pillanatok alatt elöntötte a nedvesség az ágyékát, végigfolyt a nadrágszárán és tócsába gyűlt a padlón. Pár másodperc döbbent csend után a ház asszonya vállonfogta, és vigasztaló gügyögéssel a gondjaiba vette, elvezette, talán a konyhába. Azért nem tudok többet, mert én ott maradtam döbbenten és zavartan. Hogy miért a zavar és a megdöbbenés? Azért, mert a magam számára is érthetetlen és elképesztő módon, engem a jelenet olyan erotikus izgalmi állapotba hozott, hogy elakadt a lélegetem. Ágyékom forrón lüktetett, szeméremajkaim megnyíltak, mint a tubarózsa, éreztem, hogy átnedvesednek és (mivel a sok narancslének már nálam is megvolt a hatása), szinte ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy én is elengedjem…de – ellenálltam. Akkor még igen. Izgalmamban összeszorítottam a combjaimat, ám ettől, ha lehet, a felajzottságom csak fokozódott. Mint az elején írtam: alapos, töprengő természet vagyok, szeretem a dolgokat körüljárni, és ez magamra is érvényes. Akkor döbbentem rá: nem igazán ismerem önmagamat! Átvonultam az egyik (üres és félhomályos) hálószobába, leültem a sarokba a padlóra, szétterpesztettem a lábam és kísérletezni kezdtem – önmagammal…simogattam a farmeren keresztül, egy icipicit még be is pippantottam, csak egy olyan nagyobb pénzérme nagyságú folt „erejéig” (nehéz volt megálljt parancsolni, de én erős vagyok!) aztán éreztem: a farmer ehhez túl vastag. Kinyitottam a cipzárat és a nedves pamutbugyin keresztül megindultak az ujjaim. Hullámokban öntött el a fantasztikus kéjérzés - teljesen elvarázsolt…ilyet a fiúmmal még sohasem éreztem, pedig igazán kellemes órákat töltöttünk együtt az ágyban. Végül az ágaskodó csiklómat nedvesen masszírozva eljutottam a csúcsra…de milyen csúcsra! Szerencsére odabenn a hangos zene elnyomta a sikoltozásomat, ha csend van biztosan rámnyitnak és ott maradok a szégyenemmel… Nos hát – ezzel kezdődött. Azóta (miután már úgy hiszem, kicsit jobban ismerem önmagamat), volt időm sokat töprengeni, kísérletezni, „felfedezni” és – cselekedni. De erről – majd legközelebb. PS: Hogy a történet teljes legyen: miközben én önmagamat, és egy új világot fedeztem fel, a ház gazdája némi újabb dörömbölés után kénytelen volt felfeszíteni a wc ajtót. Az álomszuszékot szerencsémre a másik hálószobában „rakták le”.
Hááát! ami azt illeti,én könnyen volnék-hisz egyedül élek.Nálam ez a lebukási veszély kizárva.Kerékpározásnál inkább úgy estefelé szeretek akciózni.-De nem ritka -ha szerszám már nagyon beindul,akkor nem érdekel-ha kora du.-án van.Ilyenkor jön a nagy élvezés.-ha olvasod a írásomat-tudnák beszélgetni privátban is?e-mail azt úgy is tudod-ha rámész az egérrel,kifogja írni.Köszi -ha írnál.Jó akciózást!Vigyázz a lebukásra-jó az óvatosság.
Mindenképpen jóval nagyobb a lebukás veszélye, mint azoknak, akik egyedül élnek. Szerintem még nem vették észre a szüleim. A számítógép előtt alsóban és rövidnadrágban ülök. Az ágaskodó szerszámomat a pólóm eltakarná, ha benyitnának, bár kopogás nélkül nem szoktak bejönni a szobámba.
A nyarat én is nagyon várom, bár kerékpározásra már most is alkalmas az idő. Ilyenkor azért a kerékpáron még vigyázok a bepisiléssel, nem akarok felfázni.
Lefekvés után, tévézés közben pisiltem egy keveset a fitymát megtöltve, a végét elszorítva. Pár perccel később akartam kimenni a WC-re, de közben elaludtam. Amikor felébredtem, ... a többit könnyű kitalálni. Szerencsére még messze volt a reggel, volt időm a nyomokat eltüntetni.
Ti is már alig várjátok a nyarat?Én is nagyon várom,hogy a bringázás közben lehessen akciózni.szertetem a bringázás közbeni jó dolgokat,pisilni,vagy épp a kőkeményre dagadt szerszámot elélveztetni az alsóba.Van olyan alsóim,amely nagyon felizgatja a szerszámot-és nagy élvezés a gatyába,bringázás közben.
Amúgy nálad mekkora a lebukási veszély?Mert írod,hogy a szülőkkel élsz együtt.Vették már észre,hogy akciozól?épp akkor kőkeményre dagadt szerszámodat fogdosod-és élvezel egy hatalmasat?Ilyenkor alsóban ülsz a gép előtt?
Azt írod, hogy ülsz a gép előtt és szép kis adagokban csurrantgatsz be. Imádod, ahogy melegíti a golyóidat a pisi. Ezzel kapcsolatban lennének kérdéseim:
1.) Ilyenkor mi van rajtad, és hogy oldod meg, hogy a szék, amin ülsz, ne legyen pisis?
2.) Apránként beengeded az egészet, vagy előbb abbahagyod?
3.) Mekkora Nálad a lebukás veszélye?
Ma este a gép előtt ülve én is kipróbáltam, miután szüleim lefeküdtek aludni. Tényleg klassz érzés, de egy idő után kőkeményen ágaskodott a szerszámom, és ahogy odanyúltam, hatalmasat élveztem. Lassan megyek lefeküdni, de előtte tisztálkodom, és gatyát cserélek.
Bocs, amikor az elsőt elküldtem, azt írta ki, hogy "hiba", és nem is jelent meg a hozzászólások között. Aztán újra beírtam, és elküldés után láttam, hogy mindkétszer megjelent.
Kösz az ötletet, nem is rossz, hátha nekem is szükségem lehet rá. Barátnőmmel még nem hoztam fel a témát, de adtál egy jó ötletet: a közeljövőben lehetne úgy szerveznem, hogy hármasban megyünk valahova a barátnőmmel és a bepisilős haverommal. Aztán este hazafelé jövet megemlítem, hogy nagyon kell pisilnem. Ekkor jön majd a haverom a "nagy ötletével", miszerint közli velem, hogy "fogadjunk 2000 forintban, hogy nem mersz itt helyben behugyozni". Ekkor beengednék egy nagyobb adagot, és kíváncsian lesném barátnőm reakcióját.
Azért még nincsenek komoly tapasztalataim, írjátok meg, hülyeségnek tartjátok-e ezt a módszert, vagy inkább kettesben egy intim pillanatban hozzam fel később ezt a témát?!
Engedd meg, hogy a kétszer feltett kérdésedre csak egyszer válaszoljak.
Mivel még egyszer sem buktam le a feleségem előtt, első alkalommal lenne egy hihető magyarázatom. Azt mondom neki, hogy "bocs, szívem, fogadásból tettem, de nyertem vele 2000 forintot". Elsőre tutira elhinné. Ha ügyes vagyok (és szerencsés), erre még sokáig nem kerül sor.
Látom, szereted a bepisiléseket még izgalmasabbá tenni, a lebukás veszélye növeli az izgalmakat, és esetenként az élvezetet. Arra gondoltál-e, mi lett volna, ha hazaérve útban a WC felé összefutsz a feleségeddel? Volt-e előre eltervezett magyarázatod vagy rögtönöznöd kellett volna?
Látom, szereted a bepisiléseket minél izgalmasabbá tenni, a lebukás veszélye mindig növeli az izgalmakat, és esetenként az élvezetet. Hazaérve gondoltál-e arra, hogy mi van akkor, ha első utadon a WC felé összefutsz a feleségeddel. Volt-e előre eltervezett magyarázatod, vagy rögtönöznöd kellett volna?
Semmi gáz nem volt, csak a húgom lenyúlta a gépet, hogy msn-ezzen. A kis dög. Nem buktam le,és a gépen is gyorsan bezártam minden ablakot. Hát, sztem ha vki akkor bemegy előttem tuti, hogy ott rögtön bemegy az egész, mint a sicc. Igen, akkor lazíthattam a szorításon,mert éreztem egy kicsit a megkönnyebbülést. És isteni volt, ahogy csurgott be...
Kezdek rosszra gondolni. Ugye nem volt meg a nagy lebukás? Nagyon csendben vagy. Már arra is gondoltam, hogy míg te a wc-ben voltál, nem-e olvasták el mi megy a bekapcsolt gépen? Na, mi van.....?
Oh, szegény. Még jó, hogy az ősök nem sejtik, hogy mindig rosszkor jönnek. :)) Most arra gondolok, hogy mi van ha egyikük pont wc-re megy előtted, és nem jön ki túl hamar? Na megnézem mi történt, remélem nem buktál le.
