Keresés

(még mindig Szilvay könyvéböl)

"M A G Y A R O K
vagy különbözö forràsok szerint: mah-gar, ma'gar, mazar, magari, hun, kun, avar, sumir, török, hyksos, etruszk, paloc, pannon, matyo, székely..

...A székelyek 13500 év ota uraljàk a Kàrpàt medencét. Ök alkottàk meg a Bükki kulturàt. Bogomér vezér orszàgàt <Sziklamezönek> hivtàk..A székely hitrege szerint ök szkitha eredetüek (avarok)...Az avarok a kinai forràsok szerint a Daha-Szkitàktol szakadtak le...Ptolemajos bebizonyitotta, hogy az avarok tulajdonképpen Chus-Hun nép. Europàban és igy Mo-n is Kr.u. 560-596 között uralkodtak, majd beleolvadtak Almus magyarsàgàba. A hunok, a szkitàk jorésze beolvadt a magyarsàgba...A magyar törzsek és vezérek neveit Indiàban talàljuk meg: Nék (nyék), Magar (Magyar), Kurti (Kürt), Zarmat (Gyarmat), tarian (Tarjàn) Jenu (Jenö), Kari, Kazi, Ugoke (Ügyek), Bultsu (Bulcsu), Kunt (Kund, Saltan (Zoltàn) Takson (Taksony), borsu (Bors), Keve, Tar, Ete, Salga (Salgo), Koppan (Koppàny), ...A kazàrok egyik àgàt képezö Kabarok, Bulan khagàn vezetése alatt a magyarokhoz csatlakoztak. A honfoglalàskor együtt jöttek be a magyarokkal Aba vezérük alatt...
Kr.u. 528. év: ekkor alakult meg a Don-Kaukàzus területén Magyar vezér alatt az indiai, pendzsabi, kashmiri fehérhunokbol, valamint a középàzsiai feketehunokbol és a Mezopotàmiàbol és a Kaukàzus vidékéröl szàrmazo sumir utodokbol, a szabirokbol, az a turàni csoport, mely magàt MAGYAR vezér utàn Magyarnak nevezte és magvàt képezte Almus honvisszafoglalo magyarsàgànak.
Anonymus megemliti az Almus vezér àltal Etelközben megkötött Vérszerzödést, amit négy sumir-szabir és hàrom huntörök vezér kötött egymàssal.Utànna Arpàd, mint a legerösebb törzs a Megyer vezére kötött Vérszerzödést a hét törzzsel és pedig a szabir eredetü Tarjàn (Elöd), Jenö (Und), Kürt-Gyarmat (Tas) és a huntörök Nyék (Huba), Kéri (Töhötöm) és Keszi (Kund) törzsekkel, illetve azok vezéreivel a Gyümölcsény erdö mellett Pusztaszeren. Anonymus megemlékezése nem teljes, mert hiszen ezzel a hét törzzsel még a következö törzsek is bejöttek, egyidejüleg: a Kabarok (Aba), a Besenyök (Tevele), a palocok és hunok is.
Viszont elöttük a Kàrpàt medencében, mint autochton öslakok, màr itt voltak: a Pannonok, Matyok, hogy elsösorban emlitsem a Székelyek, de nagyobb csoportokban az Avarok és a Hunok is...."

Azt még hozzàfüzném, hogy csak egy dolgot nézek rossz szemmel: az egymàs irànti tiszteletlenséget (vagyis személyeskedést, sértegetést, gunyolodàst - de viccelni lehet).
Föntieket, mint ahogy idàig, a tovàbbiakban is igyekezzünk elkerülni.:-)

Nincs miért elnézést kérni. Mondtam màr Athilànak is, hogy ebben a topikban nincs tabu, mindenki szabadon leirhatja ismereteit, elképzeléseit, meglàtàsait - amelyek szerteàgazok, mint az emberi gondolat, tehàt sokszor egész màs témàkhoz is vezethetnek.

G.K.E. szerintem is nagyszerü, nekem a "Kiràlygyilkossàgok" és a " A magyarok istenének elrablàsa avagy..." c. könyvei vannak meg.

Köszönöm Kisharsàny és Kotyonfitty, hogy gazdagitjàtok a topikot.
Mindkettötökkel tökéletesen egyetértek.:-)

 

  igen, erre a körre céloztam...

 

  Egyébként ismerem az anyagot, meg az előzőt a GKE. eredetit is. Őt jobb szerettem, mert olvasmányosabban adta elő, tovább alapos körbeokolás után vont le szentenciát, illetve szinte kitaláltatta az olvasóval. GKA.-nál nem szeretem, hogy ex-cathedra kijelentéseket később bizonyítottnak tüntet fel.

 

 na, ez volt témán kívüli.! elnézést a rovatgazdától

 

 kisharsány

 

 irdatlan - szerintem azóta gondolkodtam: vélhetően az irdalatlan rövidítése útján létrehozott azon jelentésváltás, hogy az irdalt darabokra bontott/szakaszolt, részekre osztott, míg az irdalatlan - irdatlan összefüggő, egészben nagy darabban maradt...

 

 Érdekes gondolat-főleg, ha azt nézzük, hogy az Eurázsiai kontinens legkeletibb még összefüggőnek tekinthető része. S ha belevesszük a japán "cserépút" kérdéskörét vizsgálandó is lehet.

 

 kisharsány

 

 

  én imàtkozni szoktam

 

  szerintem tökéletes a meglátásod, s ez filozófiai-vallásfilozófiai vonzatú is...

 

  szerintem az ima közelebb áll az imaginárius/maginárius képzeletbeli, képzelt/valós'fizikailag' fogható fogalomkörhöz, a tekintetben is, hogy fejben/képzeletben 'társalogsz' egy 'fejbeli' (értsd: soha nem látot, nem tapasztalt-fizikailag-) lényhez

  az imád valóban nem a mi gondolatkörünk, az az ószöv. Ez egyébként annyiban nem témánkívüli, hogy a címszerinti népeknél általános kellhet hogy legyen.

 

 kisharsány

Szétvándorlás tudás terjesztése céljából is:


>>A mágusok pre-szemita és pre-árja papi törzs voltak Nyugat-Ázsiában”. A mágusokról pedig (1989, IX:202-203): “c1400 Three Kings Cologne 49 Szent Ausztin azt mondta, hogy a mágus szó káldeai nyelven annyi, mint ha azt mondanánk, filozófus; 1555 WATREMAN Fardle Facions II. vii K iv b (Perzsiában) a mágusok (azaz a természet titkaiban járatos emberek)”. 1614-ben SYLVESTER Bethulias Rescue v. 301 megemlíti, hogy a párthusoknak is voltak mágusaik (u. ott).

A “pogány” magyarokhoz látogató bizánci és nyugati misszionáriusok a magyar vallás papjait “mágusok” néven említették (Dömötör, 1993, 530). “Először Perzsiában keletkezett a magikai mesterség, ahová ugyanis az óriás Nemrot a nyelvek kavarodása után elment volt.” (Isidorus Hispalensis, De Asia XIV. 3). “Nimród kezdé a tűzimádást s ezzel megalapítá a mágusok legelső államvallását Törökországban” (Josephus Antig., I. 4). “Nebrod, az etiopiai Kúsnak fia, ki Babylont fölépítette és vadász mestersége, meg magia tudománya segítségével első volt, aki uralkodott a Persák felett.” (szír hagyomány, idézi Némethi Kálmán, 1925, 24). “Plato a legromlatlanabb istentiszteletnek állítja a magismust” (Némethi, 1925, 4; Ammianus Marcellinus, i.u. ~39?/1916, 370). “Mondják, ha ugyan ezt el lehet hinni, hogy az égből hullott tüzet is soha ki nem alvó tűzmedenczékben őrzik (a mágusok)…meg van nekik engedve, hogy saját törvényeik alatt éljenek” (Ammianus Marcellinus, i.u. ~39?/1916, 370). “Az antik világ egyetlen papsága sem volt híresebb a mágusoknál” (Gnoli, 1993, 80). “A mágusok részrehajlás és előítéletek nélkül dolgoznak…A legősibb tanító nemzetség, törzs, kétségbevonhatatlanul” (Stanley, 1731, 250). Babilon mágus papjait “káldeus” néven ismeri a történelem (Gnoli, 1993, 80). A mágusok voltak jónéhány nagy görög gondolkodó tanítómesterei, mint például Püthagorász, Démokritosz, Platón, és “ők adták át a Nap-kultuszt Indiának” (Humbach, 1978, Gnoli, 1993, 80). “A mágusok a Napkultusz papi kasztja” (Redards, 1965, 1809). “A káldeus orákulumok bizonyára nemcsak a tűz és a Nap tiszteletének előírásait tartalmazták” (Dodds, 1951, 285)."

"„A legősibb Kőrös-kultúra, majd a Vincsa-kultúra és még délebbre a karanovoi kultúra ember-milliókat képvisel. Ez a sorrend egyúttal a kezdeti kultúrák terjedésének irányát is mutatja. Az európai népek tanítómesterei a Kárpát-medencei műveltségek voltak.” (Bárczy, 1999)."<<

Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila:
Attila és a hunok -

kordokumentumok és legújabb tudományos eredmények tükrében.

"A mágusok küldetést hordoznak magukban, feladatuk az emberiség felemelése. Az elmúlt években egy sor régészeti ténnyel (Price et al., 2001; Govedarica, 2004; Manzura, 2005; Keys, 2005; GKE-GA, 2006, 5-40, 82-135) is bizonyítható, hogy világméretekben éreztek, gondolkodtak, cselekedtek, s tetteiknek köszönhetően emelkedtek fel világszerte a civilizációk. Így például Price et al. (2001) bebizonyították, hogy i.e. 5 700-tól nyugatra tíz-húsz fős kis csoportokban vándoroltak ki a Kárpát-medencéből a különlegesen magas tudással rendelkező, a magas kultúrát átadó mágusok. Ugyanakkor Govedarica (2004, lásd alább) és különösen Manzura (2005) bebizonyították, hogy keletre viszont tervszerűen, hatalmas tömegekben telepedtek ki Erdélyből i.e. 5 100-tól kezdve az ottani magas kultúra hordozói, újra és újra több hullámban benépesítve az eurázsiai síkságot. Felmerül a kérdés: miért határozták el, hogy nyugatra csak szórványosan, kis csoportokban, keletre viszont tervszerű újra-visszatelepüléssel vándoroljanak ki a Kárpát-medencéből a magas kultúra hordozói? Úgy gondoljuk, hogy a sok hasonló jelenséggel együtt (lásd pld. GKE-GA, 2006, 149-152) ezek a tények a mágusok tervszerű, átgondolt, az emberiség jövőjének tudatos alakítására irányuló szándékára utalnak."

"Természettudományos tények alapján nemrég kimutattuk, hogy legalábbis az i.e. 6. évezredtől az emberiség különlegesen magas tudásának központja a Kárpát-medence volt (Price et al., 2001; Govedarica, 2004; Manzura, 2005; GKE-GA 2006, 13-40, 50-52, 119-120, 183-184). S ha a mágikus világkép visszanyúlik az özönvíz előtti korokba, akkor az emberiség őskultúrája a magyarság révén öröklődött át a vízözön utáni emberiségre.

„A mágusok voltak jó néhány nagy görög gondolkodó tanítómesterei, mint például Püthagorasz, Démokritosz, Platón” (Gnoli, 1995, Vol. 9, p. 79), akárcsak Empedoklesz és Prótagorasz tanítói (Goldhammer, 1980, 5: 631). Az i.e. 7. évszázad körül „egész sor szkíta látnok, mágikus gyógyító, vallási tanító rajzott ki északról, mindegyikük samanisztikus [abban a korban mágusoknak nevezték őket – a szerzők] jegyekkel” (Meuli, 1935). Ez az északi ország, a mágusok központja a görögöktől északra fekvő Kárpát-medence és a Kárpátoktól Koreáig terjedő hatalmas eurázsiai síkság, Közép-Ázsia és Észak-India volt. A mágusok a mai tudósoktól, filozófusoktól és papoktól eltérően évezredeken át egy-egy nagyobb országrészben, tömbszerű tudományos-filozófiai központokban, egységes nemzetségcsaládot alkotva éltek (GKE-GA, 2006, 78). Ők a királyi „szkíták”, a királyi magyarok népe, a mágusok népe. A mai civilizáció ezt a ma már meghökkentő tényt szűkítően írja le, amikor a mágusok rendjéről, osztályáról, törzséről beszél. Itt nem egy rendről, osztályról, törzsről van szó, hanem egy államalkotó, őstudás-fenntartó népről, amelyik sokezer éven át földrészekre kiterjedő államszervezeteket hozott létre, s tartott fenn, és amely az emberiség őstudásának őrzője.
"


Grandpierre K. Endre - Grandpierre Attila: Királyi mágusok ősnépe: a magyar

Az irdal ige, irha főnév. Belemetsz(hetetlen), bele vás(hatatlan), megnyúz(hatatlan), hasít(hatatlan). Hatalmas. Tipikus ősi vadászszakszó..... (az első írások a testre, a bőrre, a bundára....)

 

Olyan hatalmas valami, olyan különleges, leírhatatlan valami, amit nem lehet leírni.

 

"Hogyan mondjam el neked, amit nem lehet, mert szó az nincs, csak képzelet."

Adamis Anna (Képzelt riport...) 

 

irtó nagy marhaságnak tűnik, de..... (mégis "írd és mond!".... :-))))

 

Ez sem rossz ám, de idomtalan és idomítatlan a magyar nyelv esetére az, hogy nem hallóhálóban, hanem egyszálasan próbálunk gondolkodni. (Minden bizonytalan, vagy ismeretlen eredetű) pl. így:

 

 

Nagyon jo ez a "külhon" Kisharsàny!

S mit szolsz a NAP-HON (Nippon) szohoz?

En is éppen ezt gondoltam, hogy Mociga baràtunk mivel annyira szereti boncolgatni a szavakat, jo lenne nyelvujitonak. Rààllhatna az uj szavak kitalàlàsàra, megalkotàsàra, hogy nyelvünket fejlessze, gyarapitsa.:-)

Errôl eszembe jutott, hogy kényszerüségböl én is "kitalàltam" egy szot (illetve a szot nem talàltam ki, de..). Ugyanis egyszer egy forumban azt irtam: én imàtkozni szoktam. Mire ràmszoltak, hogy azt nem ugy kell irni, hanem: imàdkozni. Igen àm, csakhogy én ugy làtom, hogy az imàdkozni abbol jön: imàdni (Istent), franciàul prière ua, de jelenti a kérelmet is (ami megint vonatkozhat Istenre is); viszont amit én csinàlok, abban nincs sem isten, sem kérelem, de mégis "imàt" mondok, ezért csinàltam belöle "imàtkozni" szot. Ezt csak ugy zàrojelben, bocs az offért.

 

 

  még egy ja!: (akkor ugrott be, mikor lenyomtam a gombot)

 

   ....valaki szerint ismert-e más nyelvben ez a kifejezés : külhon ?

 

  Nagyon mély, ősi tartalmat érzek, mikor kimondom. Mert az itthon, triviális. De a külhon azt fejezi ki: ugyanolyan, mint az itteni, csak másutt, de HON !(mint ami természetes ősidők óta az egyednek)

 

 Kultúrális értelemben helyén van a dolog.

 

 Felhívnám az olvasók szíves figyelmét arra, hogy a magyar népesség csoportokban, vagy egyedenkénti szétvándorlása a Földön réges-rég óta meglévő jelenség.

 Grandpierre Kolozsvári Endre is felhívja erre a figyelmet a "...Naptemplomok..."című gondolatsorában, Ő konkrétan egy Abarisz nevű km-i magócra hivatkozik, akitől szerinte Arisztotelesz tanulta tudományát, kit kortársai ezért a magosz jelzővel is illettek.

 De e konkrét példa nélkül is tudjuk, hogy kivándoroltak-kivándoroltak-kivándoroltak.

 Mellékkörülménynek számítana, de nem az, hanem éppen ennek küldetéscélja, hogy széthordják azt a magot, mely "megtermékenyíti" azokat a területeket. A mai köztudat ezt úgy éli meg, hogy "ki kell menniük, mert idehaza nincs terük, s lám-lám, idegenben micsoda eredményeket érnek el.!" Tragédia !!!

 Hát nem az ! küldetés ! Ősi, elrendelt !

 

 kisharsány

 

 ja!: az esetlegesen Mezopotámiába "kivándoroltaknak" a KM már külhon volt ám!!!

 

 Tisztelt Uram !

 

   ...ha már vizsgálódsz, ne hagyd ki a szabír-szibír vonalat sem. Különösen, ha arra gondolsz, hogy Padányi dr. szerint "...a Kiev kőből való származtatása ma már" - amikor írta- "nemzetközi körökben elfogadott." Persze, tudom, hogy irdatlan távolságok, de így még érdekesebb.

   ...tényleg Mociga! mi az az irdatlan ? mert ha irdalatlan lenne érteném.

 

 kisharsány

Ja és azt elfelejtettem, hogy ez az àzsiai-apai-gén (vagy mi?) ez Türkmenisztànban a legerösebb. Ez nagyon jo, mert ez pont az annak a területnek a része, amit Turànnak szoktak nevezni (Üzbegiztàn is, amelyröl pl. làttam egy doc.filmet és elàmultam, hogy az iszlàmosodàs ellenére is örzik még Ana-hyta istennö irànti tiszteletet azzal, hogy a vizekbe (tavak, folyok) viràgkoszorukat dobnak (usztatjàk), ugyanugy mint nàlunk is, még a nem is olyan régi idökben viràggal diszitették a kutakat - amelynek nyomait egyébként felfedeztem még Ny-Europaban is diszitésre, de eredeti értelmét nem ismerve).
Ana-hyta tisztelet észak- sumér földröl valo.

Elolvastam a linket.
Màr amennyit igy elsöre megértettem belöle - ha félreértettem valamit, kérlek javits ki - a gyér szàmu honfoglalok között nagy az àzsiai beütés, de van bennük europai is
(ami természetes, hogy ha azoknak az ösei is valamikor Europàbol mentek Azsiàba -làsd pl. a Kinàban talàlt (kb. id.e. 1000-bö)l tiszta europai jegyeket (enyhe mongoloid beütéssel) mutato csodàlatos épségben megmaradt mumiàk (egy fr. tud. folyoiratban is olvastam roluk) - mindezek anyai örökösödés terén. Apai àgon viszont az uralinak nevezett gének dominàlnak (szumir?).
A mai magyaroknàl és székelyeknél az àzsiai beütés màr csak 5%-os, a többi europai, balkàn...mondja a prof.
Eltekintve attol, hogy bevett szokàsukhoz hiven: a gyér szàmu àzsiai honfoglalokat szlàvokkal keverteti össze (megemliti ugyan, hogy <màs népekkel is>), abbol a tévhitböl kiindulva, hogy a KM-ben csak szlàvok éltek akkoriban, tehàt csak azok lehettek europaiak, elég érdekes ez a vizsgàlat. Szàmomra bizonyitàst nyer azoknak a tudosoknak az elmélete is (mint Pl. Dr. Nagy Sàndor), hogy a honfoglalo magyarsàg csak egy kis szàmu "hodito" (én inkàbb ugy fogalmaznék: behivàsra visszajött, régi emlékezet szerint rokon) nép volt, mely az orszàgnak nevet adott, de a népet nem alkotta.
S M.A. -ra is gondolok, aki szerint hiàba a sok keveredés, az öseuropai-magyar fajta olyan erös, hogy minden màs fajtàt képes magàva olvasztani, az uralkodo gének ujra és ujra kikristàlyosodnak, mint a patakba dobott kavicsok, homok esetén is, ezek elöbb utobb leülepednek és a patak vize ujra kristàlytiszta lesz.
Ennek bizonyitàsàt làtom abban , hogy a mai magyar és székely népben is ( a genetikai vizsgàlatok alapjàn) màr csak 5 % az àzsiai jelleg.

ezzel csak az a gondom, hogy én, mint már a másik topikban kifejtettem,

a Sayce, Lenormant, Rawlinson, stb. féle elméletet fogadom el, tartom valósnak,

ti. a suméri civ., nyelv, kultúra, vallás uráli eredetét,

 

És fel sem tehetjük az esetleges időben különböző közös eredetet Kedves Athila???

Mert nyelvészetileg akár fel is tehetnénk.... Régészetileg Uráli alapú közös eredetet nem, de az lehet tán attól is, hogy arrafelé kevesen élnek és így sem autópályát sem irodaházakat nem építenek. Vagy manapság mégis?

ezzel csak az a gondom, hogy én, mint már a másik topikban kifejtettem,

a Sayce, Lenormant, Rawlinson, stb. féle elméletet fogadom el, tartom valósnak,

ti. a suméri civ., nyelv, kultúra, vallás uráli eredetét,

de én az újabb kutatási eredmények fényében, KM-i átmenet kiegészítéssel

 

pont ide kapcsolódik egy másik dolog amire akartam válaszolni (pl. a régebben felmerült uráli markergén), szóval majd egy másik hozzászólásban összefoglalom, összekapcsolom őket jobban.

 

ez elég érdekes volt számomra, és konkrét genetikai bizonyítékokkal szolgál a te egyik felvetésedre is a KM-i többezer éves lakossággal kapcsolatban,

 

addig is elöljáróban, itt az a friss kutatás rövid összefoglalója (Raskó, 2007.), amit említettem a honfoglaló magyarság genetikai összetételére vonatkozóan

(megj.: a prof. átfogó következtetései szerintem nem egészen helytállóak,

de a lényeg a benne lévő egy-két fontos konkrétum, amikből már tudományos alapon is ki lehet indulni az őstörténet kutatásánál és nem kell mindent a feltevésekre alapozni):

 

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=16325

 

na a többit majd később

(folyt.)

hát amiket itt is irogattok, meg az én ismereteim alapján is

magát az Ural, uráli szót is magyar (finnugor, uráli) nyelvi eredetűnek és értelműnek érzem, gondolom, úgyhogy szvsz ez is elég árulkodó jel lehet a kapcsolatra.

 

ill. az ázsiai Altáj hegységet is, szóval ezek is érdekes dolgok, de még nem vizsgáltam meg közelebbről ezen nemzetközi nevek eredetét, etimológiáját

 

de majd talán a nyelvszakértőnk, a szavak mágusa :) mociga  tisztázza a kérdést

lehet, de én kultúrális, nem csak technikai szempontból értettem,

 

ahogy a hipotézisem, ill. Nicsinyo is említette a tatárlaki írásleletet,

tehát a Vinca-Tordosi kultúra,

amit a suméri írás ill. kultúra előzményének tekintenek,

 

ill. az általam említett, 2003-ban felfedezett monumentális földtemplomos vallási civilizáció, amely viszont

építkezési, vallási szempontból előzménye a mezopotámiainak,

 

tehát mind a kultúrális (irás, vallás, művészet, stb.),

mind a technikai (monumentális építkezések, tárgyak, stb.)

része a KM-i kultúrának eltűnt ezen vidékről, ezen időszak után,

ami szerintem arra utal, hogy elvándoroltak ebből a térségből,

 

ami lehet, hogy az általad is említett környezeti, földrajzi okokra vezethető vissza,

ugyanis ezen civ. állattenyésztést is végzett és az elmocsarasodó, árterekkel

elöntött vidék, ill. az északra, nyugatabbra lévő erdőségek, valamint a megfogyatkozott vadállomány,

nem tették lehetővé se a földművelés, se az állattenyésztés ill. vadászat intenzív folytatását, amit

a megnövekedett népesség igényelt volna, így tehát a nép nagy része új területet keresett, amire a folyóköz akkor ideális területe minden szempontból megfelelt,

a maradék kisebb része meg a berkekbe húzodott és ott halászgatott-vadászgatott,

 

na de jó is, hogy mondtad ezeket, ui. rávilágított az ismereteim hiányosságaira ezen időszak (Kr.e.4000-2000) KM-i régészeti, geológia, környezeti adataira vonatkozóan :(

 

de az is felötlött bennem, hogy a Vízözönnek is lehet szerepe mindebben, mert legalábbis a mezopotámiai üledékes rétegekben geológiailag kimutatták a mondai vízözönre vonatkozó dolgok nyomait,

 de a KM-re ill. Eu-ra most hirtelen nem is tudom ezt se :(

 

nade ami késik, nem múlik :)

Mellékesen jegyezném meg Kedves DIDORO, hogy az áté, mikor az tényleg annak funkciónál bizony mocsár maad abban az évben. Tavaz-zal tőnak hat őszre láp és mocsár. (Majd még visszatéek arra, hogy ez a fogallásos művelés milyen zseniális)

Talán innen ez a tipikus KM-beli szó. Mocsár = mot sár ~ mozgó sár

(mocsok, mos, moccan, moccant, mocorog, motion, move, motivate, motor, motolla, motoz, molyol, motoszkál, mozog........ (jajj jajj mennyi rengeteg nyelvben szerte a világon))

Ne feledjük az ősszláv kialakulásának helyét (KM körrnyék???)

Az aláhúzások nem érdekesek, azok egy másik (AFU) művembe való illusztrációkhoz szolgálnak.

 

 

 

 

 

  ural - urál

 

  ...ami igében ural, az melléknévben uraló, főnévben urál(y), de lehet igében is:a tájat uralja, vagy uráli (: ma is élő szóhasználat:)

 

  kisharsány

"folyólyán" persze itt egy kicsit sok az l meg az y :(

Ezt én nem mocsárnak nevezném. Ezek árterek voltak, ahol már nagyon régtől fokgazdálkodást folytattak az itt élők. Lényegében a kárpát medence összes folyólyán megtalálható volt ez a gazdálkodási forma. Tudatosan alakított gátrendszereket alakítottak ki .

"Figyelmedbe az "illa berek, náda kerek" szólás és akár ..."

 

Ez nem "illa berek, nádak, erek" lenne?

Sőt táplálta is. Halak (az édesvizi halak kedvenc szaporodási helye), vizimadarak, tojások, békák, s a tavaszi árkor csapdába került vadak. Meg a fák, pl. a kocsányos tölgy. Kifejezetten víztűrő növény, 50 éves korában ősszel már 20 kiló terméssel. Mutass egyetlen növényevőt ki a makkra, magra rá nem kap. S......orolhatnám. A makk főzve az ember számára is ehető. (Kóstoltátok, mert kóser egy kaja :-))))

 

Figyelmedbe az "illa berek, náda kerek" szólás és akár a betyárvilág hosszú túlélésének rejtélye a már majdnem újkorban, amikor pedig már elég jólszervezett volt a belső államhatalom.

 

Az már egy más kérdés, hogy az aláhúzottak alatti fejtegetés kissé furcsa, mert az már a die Nase nózi ágú és az hangutánzó eredetű és nem az orr kiemelkedés metafórikus hasonlatosságain alapul, s a bedugult orr n-es hangjairól neveztetett el..... A nazális tudomámos kifejezés éppúgy. :-))

 

vö.

    nasal  1656, "of the nose," from Fr. nasal, from L. nasus "nose," from PIE *nas- (see nose). Of speech sounds, attested from 1669.

 

 

nose  O.E. nosu, from P.Gmc. *nusus (cf. O.N. nös, O.Fris. nose, Du. neus, O.H.G. nasa, Ger. nase), from PIE *nas- (cf. Skt. nasa, O.Pers. naham, O.C.S. nasu, Lith. nosis, L. nasus "nose"). Used to indicate "something obvious" from 1591. The verb sense of "pry, search" first recorded 1648, from the noun. Pay through the nose (1672) seems to suggest "bleed."

"Kiv, It could bee no other then his owne manne, that had thrust his nose so farre out of ioynte." ["Barnabe Riche His Farewell to Military Profession," 1581] Many extended senses are from the horse-racing sense of "length of a horse's nose," as a measure of distance between two finishers (1908). Nose-bleed first attested 1848. Nose cone in the space rocket sense is from 1949. Nose job "rhinoplasty" is from 1963; nose dive "sudden large decrease" is 1920, from airplane sense, first attested 1912. To turn up one's nose "show disdain" is from 1818 (earlier hold up one's nose, 1579); similar notion in look down one's nose (1921).

 

 

Egyetértek. Erre én nem is gondoltam. Pedig egyesek még a "honfoglalàs" idejében is gyér lakosunak tartjàk a KM-t (a Történelem rovatban valaki azzal érvelt, hogy nem volt itt csak mocsàr)
Ugyanakkor a mocsàr megvédte a helyi telepeseket az idegenek tàmadàsai elöl (még a török hodoltsàg idején is).