" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Elég durva a helyzet,ahogy leírod,örülök,hogy nem Érden lakom.A mi falunkban is van kisebbség,de békében élünk velük,tőlem még semmit sem vittek el,pedig nincs is zár a kapumon és éjjel-nappal tárva-nyitva áll,hogy ne kelljen kiszállnom az autóból kaput nyitni,amikor hazaérek.Ez Gádoros.A nagylányom Pesten lakik,tudom,hogy ott milyen a közbiztonság.
Ezt a kertet bombáztam szét. Most borzalmasan néz ki,de néhány év múlva szebben fog kinézni. Van már benne káki,kivi,oliva, ciprus,Trachy, Füge,bugi,agávék,kaktuszok.
Ha majd te is átéled ,hogy két méteres részen átvágják a közös kerítést és úgy jönnek át ellopva a drága pénzen vett alumínium állványlétrát, kiszerelik a motorod első kerekét miközben külföldön dolgozol.Heti rendszerességgel égetik a műanyagot az ellopot kábelekről. A kiérkező közterület felügyelőket megdobálják,a rendőrre vasvillával,karddal,motoros fűrésszel támadnak.Akkor az a szó,hogy birtokháborítás elveszti a jelentőségét. Ami ilyenkor számít,az a szamuráj kardkészlet a falon, a csigás-szkópos ,és a reflex íj, nuncsakú,némi önvédelmi ismeret, agresszió, Mert itt Érden a rendőrökre nem számíthatsz. A betörésekről már jegyzőkönyvét sem vesznek fel,így javítva a statisztikát. A fiatalok falkástól támadják meg a gyerekeket.Elöző héten csak azért kötöttek bele a barátnőm kislányába és akarták megverni,mert ugyanolyan nadrág volt rajta is.Tréfás? Visszatérve az eredeti témához.Mit lehetne használni?
Úgy értelmezem, hogy őket hidegen hagyják azok a növények, csak nincs "kedvük" velük foglalkozni, ilyen esetben a pusztítás közös megegyezéssel is történhet, a Te költségedre.
Én egyetértek a gondolatmeneteddel,ami a 80x80-as ültetőgödröt illeti.Hiszen a gyümölcsfáknál is ilyen méretű gödröt javasolnak kiásni(sőt 1x1 m-eset),akár suháng,akár koronás oltvány kerül bele.Az számít,hogy fa lesz belőle,a cserjéknek kell kisebb gödör.A szőlőtelepítésnél is milyen mélyen meg kell forgatni a földet,pedig az oltvány csupán 40-50 cm-es.
A levélfelületre permetezett gyomirtószer elpusztítja őket. (Annyira hatékony, hogy még elsodródó permetszer is okozhat pusztulást, emiatt csak akkor szabad alkalmazni ezt a módszert, ha nagy távolságon belül nincs kultúrnövény, a permetezést pedig gázálarcban és teljesen zárt ruházatban szabad csak végezni.)
Ha jól értelmezem a kérdésedet,akkor a szomszéd telkén akarsz bozótot irtani.Ne tedd!Ez birtokháborítás,bármennyire is igénytelenek a szomszédok,feljelenthetnek,de a kérdéses népcsoportot ismerve,akár tettlegességgé is fajulhat a dolog.Ami viszont átér hozzád,azt nyugodtan levághatod.
Látom,ugyanolyan szemünk van:-))Nekem az első és a korábbi képekből az utolsó tetszik legjobban.Ma napközben hazaszaladtam Gádorosra,s ott is csináltam egy pár képet,de lemerültek az elemeim,s így a gépet otthon hagytam.
A Föld felszínét hatalmas telületeken borító víz állandó párolgásban van, azaz, utalva a magyarázat megelőző részleteire, a folyadék felszínén lévő, a kohézió által csak részben, a belsejében lévőkhöz képest jóval gyengébb kohéziós erővel "rögzített" molekulák kiszabadulnak és légnemű tulajdonságokat mutatva a levegőmolekulák közé keverednek.
A földi légkör levegőjében még a szélsőségesen száraz sivatagi körülmények között is van vízgőz.
Meteorológiai paraméterként RELATÍV páratartalomról szoktunk beszélni, mivel a levegő hőmérséklettől és nyomástól függő, erősen változó sűrűsége a benne lévő vízmolekulákat a levegőmolekulákkal együtt sűríti, vagy ritkítja adott térfogategységen belül. Ezzel változó értéket mutat a légnedvességi paraméter, változatlan abszolút víztartalmú levegő esetében, csupán a hőmérséklet változásának hatására is.
A levegő abszolút nedvességtartalmát meghatározott mennyiségű levegőrészecskéhez rendelt vízrészecske mennyiségével lehetne pontosan kifejezni.
A harmatpontnak nevezett légnedvességi paraméter azt fejezi ki, hogy milyen hőmérsékleten válik olyan sűrűvé a vizsgált levegő, hogy a benne tárolt vízgőz elérhesse a telítettségi fokozatot. Ez azt jelenti, hogy a benne tárolt vízgőz láthatóvá válik, maga a levegő pedig újabb vízmolekulák befogadására képtelenné válik, bekövetkezik a teljes telítettség.
Én emlékszem rá! Abban az időszakban folyamatos három műszakos munkarendben dolgoztam a szabadban, (azt nem mondhatom, hogy kellemes volt céklalilára fagyni), gyermekeim óvodás és bölcsődés korúak voltak. Viszont a kis Trabink a hó és a hideg ellenére vidáman indult, vitt bennünket.
Igen, egészen komplikált kémiai kölcsönhatások léphetnek fel. Ezek a tények a műtrágyák óvatos használatára intenek. Előfordulhat, hogy nagyobb kárt teszünk vele, mint hasznot. A módszeres műtrágyázást talajelemzés előzi meg, amellyel megállapítható, hogy milyen elemeket, milyen mennyiségben kell pótolni.
Nino (vagy bárki segítségét elfogadom ,akinek van jó ötlete) Most egy elveiddel ellentétes dologban szeretném kikérni a tanácsodat.Növény,ill. fairtás.Jó néhány éve már ,hogy a kertem alsó részén új szomszédaim lettek.(Az Európában élő egyetlen problémás népcsoport képviselői.) Nem akarok arról beszélni ,hogy milyen a kertjük.A legenyhébb,-a népes családból mindenki máshol végzi a dolgát a kertben.Hogy ne lássuk Őket,a kerítésemtől másfél méterre húztam egy másik,2 m magas palakerítést.A két kerítés közé tűztövist ültettem,és ide szeretnék ültetni még ,a Keszthely 1-től származó ciprusokat.A gond ott van,hogy a szomszédból benőtte a közös kerítést a bodza ,akác,szilva.Ez a dzsungel teljesen leárnyékolja a tervezett sövény helyét.Ezeknek az igénytelen embereknek hiába szolok,nem törődnek az egésszel.Eldöntöttem ,hogy magam csinálok rendet.Mivel lehet lepermetezni,megöntözni ezeket a kerítésbe benőtt fákat,hogy ne legyenek hosszú életűek??? Már hallottam a kénsavról,sóról. Csak olyan szert szeretnék használni,ami később nem árt a telepítendő növényeimnek.Mindez a kerítésemtől számított 2 méteres sávban történne. Tudom etikátlan amit teszek,viszont abban a mocsokban fel sem tűnik ,és más megoldás nincs..
A korábban leírtakból következik, hogy két tényező együttesen határozza meg, hogy adott térben a levegő molekulái milyen sűrűségben helyezkednek el:
1. A kívülről, a gravitáció révén a fölöttük elhelyezkedő légoszlopot alkotó levegőmolekula nehézkedési ereje.
2. A napsugárzással a földfelszinre jutó, a levegőmolekulák kinetikai energiáját meghatározó energia. (azaz "hő")
A nappali órákban a földfelszínre kerülő energia tehát az egyébként, a nyomás által sűrűbben tartott levegőmolekulákat "ritkítja" és az ugyanez által megemelkedett mozgási energiájú molekulákkal képeztetett ritkább közeget alkotó légtestrész "száll följebb" és igyekszik a folyamatosan helyébe kerülő gázrészecskék állandó emelésével a légoszlop nagyobb magasságaiba közvetíteni az energiát. (fölmelegíteni a nagyobb magasságokat).
A növénynek nagyon sok elemre van szüksége ahhoz, hogy élni és fejlődni tudjon. A jó kémiai összetételű talajban ezek megközelítően olyan mennyiségben és egymáshoz viszonyított arányban vannak jelen, ami a növénynek leginkább megfelel. Ezekből némelyik elem nagyságrendekkel nagyobb mennyiségben szükséges (pl. nitrogén, kálium, foszfor), mint mások. Csak nyomokban igényli a növény a különböző fémeket, amelyek közül pl. az egyik legfontosabb a vas. De mivel arányaiban egészen más mennyiségekről van szó, előbbieket makro- (nagy, "sok"), utóbbiakat mikroelemeknek hívjuk. Előfordulhat, hogy túlzott, egyoldalú műtrágyázással, amelynek során túl nagy mennyiséget viszünk be a talajba egy bizonyos elemből, olyan állapotot állítunk elő, mintha a többiekből hiány lenne. Bizonyos elemek ellentétei (antagonistái) egymásnak és túlzott bevitelük olyan tünetet idéz elő, mintha a másik hiányozna. A másik megnyilvánulási forma egyszerűen az is lehet, hogy a gyökér körüli túlzott töménységű sóoldatok nem kívülről a gyökér belseje felé irányuló, hanem azzal ellentétes ozmotikus mozgást idéznek elő és ahelyett, hogy a gyökér felszínén lévő hártyán keresztül beáramoltatnák a tápanyagokat, inkább "kiszippantják" azt
Ahhoz, hogy jól érthető legyen a ködképződés jelensége, jó, ha jól hátramegyünk a kályháig és jól átismételjük gázfizikai ismereteinket.
A levegő gáz halmazállapotú anyag. Ezért az általa tartalmazott, hőként értelmezett energia nem egyéb, mint molekuláinak kinetikai (mozgási) energiája. Természetéből fakadóan, a magasabb energiaszint nagyobb mozgási energiában nyilyánul meg, ezért az egymáshoz ütköző molekulák igyekeznek nagyobb teret kitölteni. Erre a halmazállapotra ugyanis nem jellemző már a folyadékokat, de különösen a szilárd halmazállapotú anyagokat meghatározó molekulák közti kohézió (kölcsönös vonzás). A gázmolekulák hajlanának "szétszéledni", a végtelenségig ritkulva.
A légkört alkotó levegő esetében azonban ez azért nem történhet meg, mert olyan nagy mennyiségben van jelen a Földön, hogy a tömegvonzás egy összefüggő burkot képez belőle a földgolyó teljes felszínén, amelyben a magasabb szinteken lévő gázmolekulák tömege ránehezedik az alatta lévőkre, ezáltal önmagában képes megteremteni azt, a 'nyomás' néven ismert jelenséget, amely más, földi viszonyok között előforduló gáz halmazállapotú anyagok esetében csak külső kényszer hatására hozható létre, zárt térben, mert egyébként molekuláik, kohézió híján szétszélednének, elillannának a térben.
Szia aiol19 Azzal szeretném kezdeni,hogy lakótelepen nőttem fel. Húsz éve költöztem Érdre. Ebből 11 évet külföldön töltöttem .Csupán hét éve van lehetőségem intenzíven a kertészettel foglalkozni.Egy éve kezdtem el olvasgatni a pálmás és a fagytűrő topikot.Ennek hatására bombáztam szét ,egy nagyon szép Japánkertet,hogy egy mediterrán kertet varázsoljak helyette. Tehát az én ismereteim a mediterrán növényekkel kapcsolatosan csupán lexikálisak.Kezdő vagyok.Amit írtál Vica 46-nak a fénysokkal kapcsolatosan,ez számomra új,de ésszerű.Viszont had kérdezzek vissza,-szerinted miért nem jó ,ha a kiültetésre szánt pálma megkapja a 80x80-as ültetőgödröt?Szerintem a pálma számára (bármilyen növény számára) kifejezetten jó, ha a frissen felásott,tápdús talajba van kiültetve,ahol könnyebben tud gyökeresedni. (a kiültetett pálma nagyságától függetlenül.)
