Szerintem ő az a Hegedűs, legalábbis neki az 1942-es telefonkönyvben Orom utca 4. a címe.
Hegedüs Lóránt (Bp., 1872. jún. 28. Bp., 1943. jan. 1.): gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter, író, az MTA tagja (l. 1920, t. 1934. ig. 1935). Apja ~ Sándor politikus. 1898-tól 1905-ig szabadelvű programmal a pápai kerület ogy.-i képviselője. Rövid ideig részt vett a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság munkájában. 1910-től munkapárti képviselő. 1905-től a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) ig.-ja, 1912-től alelnöke. 1913-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető ig.-ja. 1919 őszén vezető szerepet játszott a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) megszervezésében. 1920. dec. 16-tól 1921. szept. 27-ig pénzügyminiszter, a Teleki-, majd a Bethlen-kormányban; kísérletet tett a pénzügyi helyzet belső stabilizálására és ezen keresztül a külföldi hitelek megnyitására, de törekvése főként a nagybirtokosok ellenállásán megbukott. 1925-ben a TÉBE elnöke lett. Mint a Pesti Hírlap főmunkatársa publicisztikai, emellett közgazdasági és szépirodalmi tevékenységet is kifejtett. 1920-ban a Kisfaludy Társ. tagjává választották. A jobboldali irodalom védelmezőivel szemben harcot vívott Ady költői nagysága elismerésének érdekében. F. m. Kossuth (színjáték, Bp., 1927); Gróf Széchenyi István regénye és éjszakája (Bp., 1933): Kossuth Lajos, legendák hőse (Bp., 1934): Két Andrássy és két Tisza (Bp., 1937); Ady és Tisza (Bp., 1940). Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962).
azt nem tudom kinek a megbízásából, de ha jól sejtem, azért Hegedűs, mert ugyanaz a Hegedűs Ármin tervezte, mint aki gellért szálló tervezésében is részt vett.
Jaj, kösz a fáradságodat, nagyon rendes vagy, de majd - ha rászánom magam - megkérek valakit a környezetemből a betanításra, mert ez nekem úgysem megy levelező tagozaton...