POZSONY VÁRMEGYE
Agyagipar.
A fazekasok már hajdan is jelentékenyek voltak és edényeiket hajószámra vitték Pestre és a déli vármegyékbe; különösen kiváltak közülök a pozsonyi, dévényi, modori, stomfai és nagylévárdi fazekasok. Leginkább a modoriak űzték nagyban mesterségüket, a stomfai és nagylévárdi fazekasok pedig tetszetős alakú fehérszínű korsókat készítettek. Egyik-másik fazekas ezenkívül ma is figyelemre méltó sikerrel készít értékesebb s leginkább magyar motivumokkal ékített dísztárgyakat.
A téglagyártást régebben a pozsonyiak és nagyszombatiak, ma kívülök még a dévényújfalusi és bazini gyárak űzik és termékeiket a szomszéd Ausztriába is kiviszik. Készítenek alagcsöveket és jóminőségű fedélcserepet is.
A régóta működő máriavölgyi palakőfejtőnek a termékei ma is inkább csak az állam és a közeli vidék szükségletét fedezi.
Wienerbergi téglagyár és építő-társaság dévényújfalusi gőztéglagyára. Keletkezett 1891-ben. Gyártási ágak: fedélcserép, dísztégla, burkolattégla és hornyolt fedélcserép. A gyár területe 6 hold, melyen a kazánház, gépház, 21 szárító, a raktár, a körkemencze, egy telitőkemencze és 4 lakóház áll. Hajtóerő 160 lóerejű gőzgép. A munkások száma 180200, de ennek a fele női munkás. Termelési képesség évenként négy millió darab. Piacza Magyarországon kívül Ausztria is
Ezeken kívül fennáll még a vármegye területén Pozsonyban: Blitz Albert czukorgyára, Neumayer és Kohlmann mechanikai paplangyára, Steiner és Grossmann műtrágyagyára, Pick Miksa bőrgyára, Hirschler A. paszomántgyára, Schleifer H. kalapgyára, Segesváry Dénes fémárúgyára, Lutz és társa festékgyára, Hruska János kocsigyára, Feitzelmayer Károly, Dohnal József gépgyárai, a Bunzl-féle katona-felszerelési gyár, Reidner Zsigmond téglagyára és Weinberger Béla malátagyára. Nagyszombatban: a Treumann-, Ringwald-, Eisler-, Szeszler és Diamant-féle malátagyárak és a Mitacsek- és az Ozmics-féle téglagyárak, a Fischer testvérek harang-, vas- és fémöntője és gépgyára, Sprinzl Mór gőzfűrésze, Doppler E. eczetgyára. 328 Malaczkán: a Jellinek, Stern és Pollák szeszfinomítója, Pálffy Miklós hg. fűrésztelepe. Vágszereden: Perl és társa gépgyára és vasöntője és Steiner M. fiai csontlisztgyára. Pozsony-Borostyánkőn: a Weisz-féle rézhámor. Szkalován: Pálffy József gr. fűrésztelepe. Bazinban: Rössler Imre gőztéglagyára. Dunaszerdahelyen: a gőzmalom r.-t. Laksárújfalun: Drach és Findler szurokgyára. Losonczon: Pálffy József gr. bútorgyára. Ligetfalun: a Harsch-féle fadobozgyár. Nebojszán: a Gülcher-féle keményítőgyár. Somorján: a gőzmalom r.-t. Stomfán: a Bies-féle keményítőgyár. Tósnyárásdon: a Müller-féle czikória-gyár. Vásárúton: a Popper-féle szeszfinomító
Pozsony
Durvay Antal cs. és kir. udv. szállító telepei közül Pozsonyban az ácstelep 1850-ben keletkezett. Az alapító Tremmel József volt. A gyár területe 4000 négyszögöl és 3 épületből áll. Hajtóerő egy 50 lóerejű gőzgép. A munkások 324száma 70. Évi termelési képességét, az üzem természeténél fogva megállapítani nem lehet. Piaczai Pozsony vármegye, a szomszédos vármegyék és Ausztria. Téglagyárát a tulajdonos 1883-ban alapította, és itt finom burkolati és egyéb finomabb téglákat is gyárt a közönséges építési téglákon kívül. A telep területe 48 kat. hold, melyen 10 épület áll. A hajtóerő 50 lóerejű gőzgép és a munkások száma 130, a kikkel naponként 30000 darab téglát képes termelni.
Sajkásszentiván. Van téglagyár is.
Sárköz. Báró Vécsey László uradalma. Van tégla- és cserép-gyártás és az évi termelés kb. 400,000 tégla és 100,000 cserép; van két kőbányája, az egyikben trachitot, a másikban mészkövet fejtenek.
Sárospataki uradalom. Herczeg Windisgraetz Lajos tulajdona. Sátoraljaújhelyen téglagyár.
Sárvár Van itt továbbá kir. járásbíróság telekkönyvi hivatallal, kir. közjegyzőség, szolgabiróság, adóhivatal, uradalmi méntelep, magy. kir. tejgazdasági szakiskola, két takarékpénztár. Nevezetes a község mellett levő czukorgyár és sajtgyár, vizi-erőre alkalmazott műmalma, villamos műmalma, eczet-, gép- és téglagyára.
Sátoraljaújhely A töltésen túl, balra, a mezőn van az Incze-féle téglagyár Solt. Gróf Teleki Gyula uradalma. Van kisebb üzemű téglavetője, egy gőzcséplőkészlete és 3 aratógépe.
Solymár. Rozália gőztéglagyár,
Fried Zsigmond gőztégla- és agyagárú gyára. 1880-ban alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a burkolattégla és fedélcserép. A gyár területe 320.000 m2 és 67 épületből áll. A hajtóerőt egy gőzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250620 között váltakozik és ezek közül 120 nő. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piacza a főváros és környéke. A gyár a munkástelepen saját iskolát tart fönn
Somogydöröcske. Mindvégig a Hunyadyak voltak az urai. A községhez tartozik a Fehércsárda nevű téglavetőtelep.
Somogysámson. 1782 óta a pesti papnevelőintézet birtoka. Van a községben olvasókör, téglagyár és gőzmalom.
Somogyszob. Herczeg Hohenlohe Krisztina Kraft uradalma. Van két motoros malma (Somogyszobon és Inkén) 8 hengerrel, finom őrlésre; két téglaégetője (ugyanott), évi 600.000 drb termeléssel; két 8 HP gőzcséplőkészlete, egy Caterpillar motoros magánjáró szántógép és 5 kévekötő aratógép.
Somogyvár. Özv. gróf Széchenyi Imréné uradalma. Gazdasági ipart űz, és pedig van egy gőzerőre is berendezett, bérbeadott vízimalma; továbbá téglaégetője Somogyváron, kb. 400.000 db. évi termeléssel és Barcson, bérbeadva, egy körkemencze kb. 2 millió db. termeléssel.
Suránka. Emődy József uradalma. Gazdasági ipar: téglavetés. Szabadfalu. Első Szabadfalui Gőztéglagyár Társaság téglagyára és fatelepe, Kiss és Társainak, a Merbl. Becker és Gemeinhardt és a Hofgärtner czégnek téglagyárai.
Szabadka
A Szabadkai tégla- és czementgyár részv. t. nagy körkemenczéje évi öt millió gyártási képességgel bír. Mellette még három tégla- és egy fedélcserépgyár is említést érdemel.
Szabadkán, a Macskovics-féle téglagyárban is több alkalommal találtak népvándorláskori sírleleteket
Első szabadkai géptégla- és czementárúgyár r.-t. Keletkezett 1893-ban. Gyártási ágak: fali, kút, kövezet és csatornaburkoló tégla, tetőcserép, czementlap, czementcső, czementcserép, műkövek, lépcsők, vályúk, stb. gyártása. A gyár területe 16 és 1/4 k. hold és 10 épületből áll. A hajtóerő 80 lóerős gőzgép és villamos motor. Munkások száma nyáron 140150, télen 2040; nőmunkásokat csak nyáron alkalmaznak, mintegy 3035-öt. Évi termelése 56 millió tégla, egy millió tetőcserép, 400500.000 czementlap és 45000 czementcső. Hazai piacza a szabadkabudapesti, zombori, bajai és mélykúti vasútvonalak mentén fekvő helyek.
Szabás. Itt van a nagyatádi téglagyár részvénytársaság téglagyára és özv. Somogyi Gyuláné gőzmalma és téglagyára.
Szák. most is gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka.
az uradalomnak téglaégető telepe van itt.
Szanád. Van itt egy téglagyár, mely Vuics Györgyé
Szárcsa.1801-ben, a zágrábi káptalan, illetőleg az auraniai perjelség nyerte kárpótlásul horvátországi birtokaiért. Ezenkívül téglaégető-telep is van a helységben
Szatmárnémeti A szatmári első téglagyár r. t. szintén egyike a számottevő nagyipari vállalatoknak. Alakult 1894-ben. Az alapításban részt vettek Hérmán Mihály, volt polgármester, Litteczky Endre, Antal Kristóf, Nagy Barna dr., Nagy József, Lengyel Márton, Domahidy Sándor, Emerich Tivadar, Fogarassy Sándor és Gabriel András.
Alaptőkéje 200.000 korona, melyből 80.000 koronát visszafizetett. Tartalékalapja 106.084 korona. Az 1907. évi üzleti eredmény 16.109 K. 27 fillér nyereség. A vállalat jelenlegi vezetői: Litteczky Endre igazgató, Fogarassy Sándor alelnök, Nagy Barna dr. titkár és ügyész, Nagy József, Lengyel Márton, Emerich Tivadar.
A vállalatnak egészen modern felszerelésű körkemenczéje van, mely mindenféle tégla gyártására be van rendezve.
A szatmárnémeti első gőztéglagyár r. t. is az újabbkori nagy építkezési kedvnek köszöni alakúlását. Az előbbihez hasonló terjedelmű vállalat. Alaptőkéje 140.000 kor. Igazgatóságának tagjai: Bartha Kálmán elnök, Gál Jenő ügyvezető-igazgató, Kovács Béla, Rácz Endre dr., Benedek József dr., Makár Károly dr., ügyész.
A gyáripar tekintetében is történt valami. Az Első Téglagyár 1892-ben 100 ezer forinttal keletkezett. Majd kiépült az első Gőztéglagyár 70,000 forint alaptőkével. Aztán a többi. Ma már számos téglagyára van a városnak. Szóba került egy czukor-gyár emelésének terve is. Polacsek Emil vegyészmérnök tett a gyár felállítására ajánlatot, de az ügy elaludt
Székelyfalu. Uszihelne téglagyár
Székelyhíd. Van itten téglagyár is.
Szenicz. Vagyon István uradalma. Gazdasági ipar: két téglavető kemencze.
Szent-Gotthárd Ipari fejlődésére az impulzust az állami dohánygyár adta meg, mely közel ezer családnak biztosítja életfentartását. Ezt követte 1896-ban egy svájczi konzorczium által létesített óragyár, téglagyár és a villamvilágítási telep.
Szentborbála. A XIX. század első felében a gróf Zichy-Ferraris család kezébe került. 1838-ban gróf Zichy-Ferraris volt a földesura. Van itt még egy pénzintézet, Wüchel Józsefnek téglagyára és Oberding Jánosnak eczetgyára.
Szenthubert. Van a községben olvasó-, temetkezési, dal- és ifjúsági egyesület, önkéntes tűzoltó-egylet, gazdakör, két pénzintézet, tejszövetkezet, a Bohn M. és társa téglagyára és a Knapp és Hamang gőzmalma.
Szentistván. Mindenkor a malaczkai uradalomhoz tartozott és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Az itteni uradalmi erdőben több szurok-kemencze s három téglavető-telep működik.
Szentpéter, A török dúlások után a királyi kincstár új telepeseket hozott ide, de később a Vásonkeői Zichyek lettek az urai és most is gróf Zichy Miklósnak van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka, mely arról is nevezetes, hogy hajdan a vármegye háza volt, a hol a zavaros és háborús időkben megyegyűléseket tartottak. Van itt egy cserép- és téglagyár is.
Szenttamás. téglagyár Käuser Jánosé
Széphely. Jelenleg Pop Vinczének, a m. kir. közalapítványi uradalomnak, Schmidt Mártonnak, Frankl Henriknek és testvéreinek és özvegy Weisz Borbálának van itt nagyobb birtoka. Itt van a Jebeliana takarék- és hitelszövetkezet és az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja, továbbá két gőzmalom és két téglagyár.
Szépliget. A lakosság két kaszinót, két gazdakört, egy temetkezési egyesületet tart fenn. Van itt három pénzintézet, egy kender- és egy téglagyár, gőzmalom és bortermelő-egylet.
Szerecseny. Most gróf Esterházy Pálnak van itt nagyobb birtoka. A község mellett gróf Esterházy Pálnak téglagyára van.
Szigetszentmiklós. A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a helység a ráczkevei uradalomhoz tartozott. Jelenleg a cs. és kir. uralkodó család ráczkevei uradalma a helység legnagyobb birtokosa. Van itt községi hitelszövetkezet és téglagyár.
Szigetvár. Jelenlegi tulajdonosa gróf Andrássy Sándor. Van a községben 3 takarékpénztár, 2 segélyegylet, önkéntes tűzoltóegylet, polgári kaszinó, olvasókör, kath. legényegylet, kath. polgári kör, 48-as gazdakör, ipartestület, betegsegélyzőegylet, temetkezési egylet, keresztény jótékony nőegylet, izraelita nőegylet, 1 czipőgyár, 3 gőzmalom és 2 téglagyár.
Gróf Andrássy Sándor uradalma. Van az uradalomnak 2 gőz- és vízimalma, 22 hengerre és 22 kőre finom őrlésre és darára, téglaégetője, melyben évenként kb. 200.000 téglát égetnek
Szirbó. Getia Jánosnak téglagyára van itt.
Szomotor. Most a Reichard és társa czégnek van itt nagyobb birtoka. Említésre méltó téglagyára.
Sződ, Floch-Reyhersberg Alfréd dr. birodalmi lovag birtoka. Van téglagyár Sződrákoson és Gödön, 15 millió tégla évi termőképességgel.
Lovag Flock-Reyhersberg Henrik János dr. sződrákosi és gödi tégla- és czementlapgyárai. A sződrákosit 1869-ben alapította a Sződrákosi téglagyár-társulat és midőn ez megszünt, 1873-ban megvette a mai tulajdonos atyja. A gödi gyártelep 1900-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetőcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tégla. A gyár területe Sződrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprésház gépházzal, irodaépület, modern lakóházak és szárítók. Hajtóerő: 35 lóerős szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóerős benzinmotor víz- és villamhoz, 2 lóerős szivattyú és 7 lóerős bányaszivatyú. Munkások száma átlag 100, a kik közül 4060 nő. Évi termelési képesség Sződrákoson 45 millió, Gödön 710 millió tégla. Főfogyasztói Budapest és Ujpest.
Sztára. 1563-ban I. Ferdinánd városi szabadalmakkal látta el és vásártartási jogot adományozott a községnek. Későbbi birtokosai azután a Sztárayakon kívül még a Szirmay, Pothurnay és a Mokcsay családok voltak. Most a kassai takarékpénztárnak van itt nagyobb birtoka. Ezé a kastély is, melyet gróf Sztáray János 1770-ben építtetett. Ide tartoznak Alsó-major, Bukovina-major és Téglagyár telep.
Tab. Pallós-féle téglagyár
Tárcsó. a község, Milutinovics S. fiai és a m. kir. erdőkincstár a legnagyobb birtokosai. Van a községben hitelszövetkezet, önkéntes tűzoltó-egyesület, temetkezési egyesület, a délvidéki szerb földmívelők egyesületének fiókja, egy tégla- és cserépgyár s egy gyapjukártoló-gyár.
Tatabánya.
Tatabánya, a Vértesek nyúlványai alatt fekvő kisközség, mely csak a legújabban alakult. Az egész község tulajdonképpen nem más, mint a magyar általános kőszénbánya-részvénytársaság hatalmas telepe, melynek nagyarányú és gyors növekedését legjobban bizonyítja, hogy míg a legutóbbi népszámláláskor 4881 lakosa volt, most több, mint 10.000 lelket számlál, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Nyelvre nézve a magyar korona területén használatos majdnem minden nyelv képviselve van, de azért mégis a legtöbb közöttük a magyar. A kőszénbánya hatalmas épületein kívül van itt még e társaságnak brikett- és téglagyára is.
Temerin. Az 1860-as években a Széchenek temerini birtokát az egyházi patronátusi joggal együtt Fernbach Antal apatini gabonakereskedő vette meg. Nagy birtoka van itt Fernbach Péternek is. Van téglagyár, tejgyár, két gőzmalom. Posta, távíró és vasúti állomás helyben.
Temesrékas. Temesrékasi téglagyár r.-t. 1894-ben 40,000 korona alaptőkével alakult s az alaptőke lassanként 180,000 koronára emelkedett. A gyár 23 hold területen épült és két, összesen 100 lóerejű Diesel-motor hajtja a modern gépeket. A foglalkoztatott munkások száma a főidényben 150200; gyárt évenként mintegy 6 millió téglát és tetőcserepet. Gyártmányai a környéken és Délmagyarországon találnak elhelyezést.
Temesság. 1821-ben a csanádi káptalan nyerte adományul és 1823-ban németeket telepített ide. Van itt olvasókör, takarékpénztár, hitelszövetkezet, két téglagyár, egy czementárúgyár és egy gőzmalom. Idetartozik Káptalan-major. Az 1912-iki tavaszi árvíz a községnek óriási károkat okozott.
Temesvár
1719-ben mozgásba jött itt minden, hogy az ódon, keleti arczulatú és megrongált város új alakot nyerjen. A kincstári erdőkben még a tél folyamán készítették az építkezésekhez megkívántató faanyagot. Évről-évre úsztatták le a Tiszán Szegedig a mármarosi kincstári erdőségekből a fenyőszálfák százezernyi tömegét. Kora tavaszszal pedig a belgrádi, lugosi és aradi várkapuk előtti térségeken rengeteg téglavető és téglaégető telepeket rendezett be Blum Flórián városbíró, hogy téglában ne legyen hiány.
Városi téglagyár
A téglagyárnak 1905-ben történt megszerzését első sorban városfejlesztési szempontok tették szükségessé, mert a téglagyárnak kb. 30 holdnyi területe a város csekély kiterjedésű külhatárába és az ott elterülő külső földbirtokába ékelődik.
A város a részvénybirtokosokkal folytatott bizalmas tárgyalások után 405 darab részvényt ŕ 250 K-ért összesen 101.250 K-ért és 395 darabot ŕ 230-ért, összesen 90.850 koronáért, tehát a 800 darab részvényt összesen 192.100 K-ért megszerezte s így 1905. évi deczember hó 31-ével a téglagyár birtokába jutott.
A részvények vételárának fedezésére, a Magyar Jelzáloghitelbanknál 50 évi törlesztési időtartamra 220.000 koronás kölcsön szolgált.
A város kezelése alatt a téglagyár eddig annyit jövedelmezett, hogy a kölcsöntörlesztési részleteket mindig a téglagyár jövedelméből lehetett fedezni s még azonfelül mérsékelt tiszta jövedelmet is kimutatni. Az évi 4 millió tégla gyártására berendezett gyár kézi és gépi falitéglákat állít elő, melyeket főleg városi építkezéseknél használnak fel. Megvételével, bár kevésbbé modern berendezése miatt nagyobb jövedelmet nem hoz, a város a téglagyár területét megszerezte s a téglaárak alakulására mérséklő befolyást gyakorol.
Tenke. Van itt két gőzmalom, két nagyobb vizi malom, két téglagyár, takarékpénztár, iparos takarék- és önsegélyző-egyesület, önk. tűzoltó-egyesület, ipartestület, öt olvasó- és társaskör, dal-egyesület, temetkezési, kiházasítási egyesület.
Tesöld. Itt van a Latter és társa tégla- és czementgyára, továbbá a Herkules gőztéglagyár.
Tinnye. A XVII. század végén Miskey István, a zsámbéki vár parancsnoka volt a helység földesura. Utána a Simontsits, Hyross, Csefalvay, Balogh, Koltay, Hegedűs, Ujfalussy, Setét, Sántha és a Huszár családok örököltek. 1754. évbe Sörich Farkas és Balogh Mátyás vármegyei esküdtek voltak itt birtokosok, de ezenkívül zálogjogon Fribeisz Ferencz is birt egyes részeket. Midőn Kossuth Lajos politikai nyilvános működését megkezdette, hogy Pest vármegye gyűlésein, mint nemes embernek szólásjoga legyen, Somogyi Antal itteni birtokát vette meg. A határban kitűnő épület- és mészkő-bányák vannak, melyek kihasználására mészkőfejtő-vállalat és téglagyár alakult.
Topolya. Van téglagyár, tulajdonosa Bodrogh Mór.
TORONTÁL VÁRMEGYE
Kő- és agyagipar.
A kő- és agyagipar igen fejlett a vármegyében, a mit a sok építkezés is érthetővé tesz. Az itteni nagyszámú és tekintélyes téglagyárak készítményeit nem csak a vármegyében, hanem szerte az országban használják. A finomabb agyagipar (fazekas, pipagyártó) és kőmegmunkálás már nem olyan nagyméretű, noha nem hiányzik teljesen, sőt egy játékgolyógyár is van. Ebben az iparágban 214 önálló iparűzőt találunk, melyek a következőképen oszlanak meg: mész- és gipszkészítő és kavicskiaknázó 3, czement- és gipszárúgyártó 8, kövek mechanikai megmunkálása 12, téglagyár 112, fazekas 77, pipakészítő 1 és üveggyártás 1. A jelentősebb telepek a következők:
Bachmann Antal téglagyára, Pancsova; 50100 munkás. Bohn-féle téglagyár Zsombolya; 800 HP gép, 940 munkás. Bohn M. és Társai gőztéglagyára, Nagykikinda; 500 HP gőzgép, 900 munkás. Breitkoppf K. és Társai első tiszai tégla-, cserép- és agyagárú gyára, Törökbecse; 130 HP gőzgép, 114 munkás. Bundy M. gőztéglagyár, Begafő; 80 HP gőzgép, 80 munkás. Első Gyertyámosi téglagyár r. t. Gyertyámos; 75 HP gőzgép, 40 munkás. Bauer Mihály épület és cseréptéglagyár, Nagykikinda; 25 munkás. Szőreg-Alföldi Gőztéglagyár, Weiszberger Marczel, Szőreg; 85 HP gőzgép 20 munkás. Mátyé József téglagyár, Ujpécs, 15 munkás. Czávits Uros üveg- és porczellánfestő műterme, Nagykikinda; 10 munkás. Daun Gyula gőztéglagyára, Nagybecskerek; 52 HP gőzgép, 75 munkás. Ifj. Dippong József gőztéglagyára, Nagykikinda; 30 HP gőzgép, 120150 munkás. Első nagyszentmiklósi téglagyár r.-t. téglagyára, Nagyszentmiklós; 80 munkás. Özv. Guttmann Jakabné és Fiai czementárú gyára, Nagybecskerek; 14 HP motor, 25 munkás. játékgolyógyára ugyanott; 44 HP motor, 47 munkás; kaszakő és köszörűkőgyára, ugyanott; 40 munkás. Hungária gőztéglagyár r.-t., Zsombolya; 260 HP gőzgép, 750 munkás. Klein Bernát gőztéglagyára, Nagybecskerek; 35 HP gőzgép, 160170 munkás. Klosz Testvérek gőztéglagyára, Gyertyámos; 140 HP gőzgép, 300 munkás. Krumenacker József gőztéglagyára, Nagykikanda; 65 HP gőzgép, 160 munkás. Kiszely Kálmán dr. módosi gőztéglagyára Módos; 20 HP gőzgép, 80 munkás. Nagy dr. és Társa gőztéglagyára, Nagybecskerek; 48 HP gőzgép, 53 munkás. Röser Mihály és Társai első homokmészkő-téglagyára és mészégetője Perjámos; gőzerő, 16 munkás. Schütz Nándor téglagyára Pancsova. Stagelschmidt János és József első nagybecskereki géptégla és sajtolt hornyolt cserépgyára Nagybecskerek; 100 HP motor, 180 munkás. Wehner Testvérek téglagyára Nagybecskerek. Zsombolyai gőztéglagyár r.-t. téglagyára Zsombolya; 400 HP gőzgép, 350 munkás.
Torontálvásárhely. Van itt 48-as függetlenségi polgári kör, ipartestület, takarékpénztár, hitelszövetkezet, két téglagyár és egy gőzmalom.
Sepsey Mihály és a Torontálvásárhelyi első téglagyár mint r. t.,
Torzsa. A községben van egy török templom romja. Van takarékpénztár, segélyegylet, temetkezési egyletek; van gőzmalom, több tégla- és egy kóczgyár.
Törökbecse. Első törökbecsei cserép-, tégla- és agyagárú gyár
Breitkopf K. és Társai első tiszai tégla-, cserép- és agyagárú gyára. Keletkezett 1906-ban. Gyárt téglát, cserepet és agyagárút. A gyár területe 16 k. hold, 621 -öl és 18 épületből áll. A hajtóerőt 130 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 114, a kik közül 24 nő. Évi termelési képesség 5 millió tégla és cserép.
Tövisfalu. A faluhoz tartozó cs. és kir. családi uradalmi téglagyár agyagföldjében diluviális csontokra bukkantak.
Újfutak. Gróf Chotek Rezső uradalmi ipartelepei. 1. Kenderkikészítő telepe; alapította 1851-ben; saját terményeket dolgoz fel. Területe 25.000 m2, az áztatókkal 170.000 m2 s öt épülettömbből áll; a hajtóerőt egy 60 lóerejű gázmotor szolgáltatja. A munkások száma 120, ezek között 68 nő. Évi termelési képesség 3000 mm nyers kenderrost. Kivitele van Ausztriába. 2. Gőzmalom, alapította 4581872-ben. Ez is saját terményt dolgoz fel. A gyár területe 5000 m2 s három épülettömbből áll. A hajtóerőt ennek is a 60 lóerejű gázmotor szolgáltatja; munkásainak száma 7. Évi termelési képessége 16.000 mm. hengerliszt. 3. Körkemencze, alapította 1907-ben. Területe 55.000 m2, s hat épülettömbből áll. A körkemenczében egy 10 lóerejű lokomobil van. Munkásainak száma 26, ezek között nő 10. Évi termelési képessége két millió tégla, melyet a vidéken értékesít. Van még egy villamos telepe, a mely az ipari üzemek és a kastély kivilágítására szolgál.
Újkécske. 1848 előtt a báró Ürményi, a gróf Szápáry, a gróf Hunyady és a Balogh családok voltak a birtokosai és jelenleg gróf Vigyázó Ferencznek, Domokos Lajos dr-nak, gróf Szápáry Frigyesnek, Hay Mihálynak, Szabó Ferencznek és a Faragó családnak van itt nagyobb birtoka. Van a községben Kaszinó, Olvasókör, Polgári Kör, Ipartestület, Leány-Egylet, Kath. Legényegylet és három hitelintézet, továbbá gőzmalom és téglagyár.
Újpalánka. Egy nagyobb és egy kisebb téglagyár és két mészégető kemencze, valamint nagyobb fakereskedések is vannak
Újpécs. Van a községben olvasóegylet, polgáregyesület, temetkezési egylet, lövészegylet, takarékpénztár, népbank, hitelszövetkezet, két gőzhengermalom, tejszövetkezet, két téglagyár és négy sertéshízlalótelep.
Ujvár. Gál Lajos czement téglagyára.
Újvidék
A helytartótanács ismételt sürgetésére a város telket vett a gör. katholikusoknak, 1810-ben kiégették a téglákat s 1820 szept. 11-én Stanics Konstantin kőrösi püspök Újvidékre jött a templom alapkövének letétele czéljából
Vácz A város fejlődésének újabb irányát mutatja az egymás után keletkező sok gyári vállalat. Ilyenek Reitter Ödön kocsigyára, a Váczi Hengermalom R. T., Saxlehner András szalmahüvely-gyára, a Kobrák czipőgyár, a Horganyhengermű R. T., az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár, Lőwinger József butorgyára, az Oberländer és Reiser czég két téglagyára, Kohn Ignácz és Fia laskagyára, Hirmann István mérőeszközgyára, Losinszky és Társa tűzhelygyára és Picot Gyula mosópor-gyára, melyeken kívül a tízhúsz munkást foglalkoztató és jórészt villamos erővel dolgozó gyáraknak szeri-száma sincsen. Mindezekről az ipari fejezetben részletesen megemlékezünk.
Varászló. Gróf Zichy Béla uradalma. Van téglaégetője, kb. 300.000 drb. évi termeléssel.
Varjas. Fuchs Péter téglagyára és Lukin György gőzmalma.
Város-hodászi gazdaság. Rupprecht Tasziló tulajdona. A gazdasághoz tartozik egy téglaégető s egy fürészmalom. Eladási piacz: Szombathely, Kőszeg. Napszám férfiak: 50110 kr. Átlagos földhaszonbér 9 frt holdanként.
VAS VÁRMEGYE
Agyag- és téglaipar.
Az agyag- és téglaipar Szombathely rohamos fejlődése következtében szép lendületet vett. Szombathelyen 6 nagy körkemencze van, melyeknek termelési képessége évenkint 20 millió tégla. Azonkivül a vármegye minden nagyobb helyén van körkemencze s majdnem minden faluban van téglaszín.
Brenner János 1886-ban alapított körkemenczéje Szombathelyen, faltéglákat és cserépzsindelyt állit elő. A telep 21,800 öl területet foglal el és 10 épületből áll. A munkások száma 45; ezek közt 15 női munkás van. A gyár termelési képessége a hat havi üzemidő alatt egy millió tégla. Vasvármegyén kivül a szomszéd vármegyékbe is szállítja gyártmányait.
Wälder Alajos két Szombathelyi körkemenczéje közül az egyik 1888-ban, a másik 1894-ben épült. A telepek 68,000 öl területet foglalnak el és 18 épületből állanak, melyekben 100 munkás nyer foglalkozást. E gyárak a közönséges téglán kívül iszapolt fa- és burkolati téglát is állítanak elő, helyi fogyasztásra. Termelőképesség 6 hó alatt 4 millió.
A Szombathelyi téglagyár-at a Fischer és Faludi czég 1894-ben alapította Szombathelyen. A telep területe 11,220 öl és 10 épületből áll. A munkások száma 40. Termelőképessége 6 hó alatt körülbelül 1 millió.
Az Első szt.-gotthárdi téglagyár részvénytársaság telepének termelőképessége, a szokásos évi munkaidő alatt, 1 1/2 millió darab. Az üzem nemcsak a közönséges fali téglára, hanem fedőcserépre, préselt, párkány- és kövezet-téglára is kiterjed és a községen és környéken kivül Stájerországban is van piacza. A társaság alaptőkéje 20,000 frt.
Bezerédj Adorján nagybirtokosnak Rum-Haraszton van téglagyára, melyet 1894-ben építtetett. A téglagyár préselt téglát és zsindelyt állít elő és 8000 téglát képes naponta késziteni.
Vaskút. A község téglaégető kemenczéje körűl, az országút mellett, régi halmok vannak, melyeket hún temetőknek tartanak. A mostani kegyuraságot a Zichy-Ferraris család gyakorolja, de a község is magáénak tartja.
Vasvári uradalom. Festetich Tasziló tulajdona. Bérlő: Meller Henrik. Hozzátartozik: N.-Mákfa, Kis-Mákfa, Gerse, Pethő-Mihályfa, Péterfa, Oloszka, Győrvár, Ujlak, Alsó-Csikó. Összterület 12,000 hold. Mag, takarmány és czukorrépa-termelés. Lótenyésztés: muraközi faj. Juhtenyésztés, fésüs gyapjas fajta 6200 drb. Gazdasági ipar: téglavetés, 4 vízi s 1 gőzmalom. Gabna-kivitel Francziaországba és Svájczba. Állatkivitel Bécsbe.
Vedrőd Zichy József gróf uradalma Vedrődön. Van még egy vízi malom, mely villamos motorral is fel van szerelve, továbbá egy téglavető.
Versecz 1866-ban állították fel az állami méntelepet. 1868-ban alakult a Takarékpénztár, 1869-ben a Téglagyár és 1871-ben a Hitelbank.
Vilmány. Gróf Taaffe Ede örökösei (bérlő: Widder I. örökösei). Gazdasági ipar: gazd. szeszgyár, 7 kövü malom, kendertörő és téglaégető.
Vöröstemplom: Soldán Ignácznak téglagyára.
Zákány. Gróf Zichy Ödön hitbizományi uradalma. Van egy téglagyára és 3 vízimalma.
Zenta: Vuics György fa- és téglaégető-telepe, Rózsa Sándor cserépkályhagyára, Görög László és Társai hengervámmalma, a Zenta-Roskoványi Iparvállalat Rt., bőrtelepek stb.
ZentaRoskoványi Egyesült Iparvállalat r. t. villamgyára (Zenta) gőzmalommal, téglagyárral és gőzfűrésszel kapcsolatban; itt 328 lóerős gőzgép és 109 munkás van
Zichyfalva. Mály és Wosching czégnek egy téglagyára
Zombor
A gyáripart a Zombori Export-gőzmalom r.-t. s a Weisz-féle gőzmalom, továbbá a Mérő Ignácz és az Angyal-Bernhard-Pfeiffer-féle téglagyárak képviselik.
Zombor határában, a Thim-féle téglaégető területén 23még egy temetőt ismerünk, mely talán a késői jazyg-korból származik. Itt bronz-tárgyakkal vegyesen vastárgyakat is találtak. A Mérő-féle téglaégetőből való egy római utánzatú, barbár kis edény és egy fibula. Mindakettő az ifj. Frey-féle gyűjteménybe került .
.1892-ben Zomborban, a Szondi kaputól délnyugatra eső Kukula-féle téglaégető-telepen is találtak egy sírt
Zsadány. Most a Juricskay örökösöknek és Schwarcz Ferencznek van itt birtokuk. A községben téglagyár van; a lakosok temetkezési egyesületet tartanak fenn.
Zsarnócza. A község határában a m. kir. erdőkincstárnak 83nagyszabású gőzfürésztelepe, téglagyára, fenyőmagpergetője és faiskolája van.
Zsombolya
Van itt Tej szövetkezet, Gőztéglagyár r. t., Hungária Gőztéglagyár r. t., Bohn M. és társai gőztéglagyára, Quint József téglagyára, Decker-féle kalapgyár .
Bohn M. és Társai gőztéglagyára. 1884-ben alapította Bohn Mihály. Fióktelepe van Nagykikindán, Békéscsabán, Budapesten, Szenthuberten és Károlyligeten. Gyárt téglát, cserepet és keramiai anyagot. Különlegessége a hornyolt cserép, saját szabadalma szerint. A gyár területe 64 k. hold és három körkemenczéből, 11 hivatalnoki és munkásházból és a hozzátartozó melléképületekből áll. A hajtóerőt egy 450 HP gőzgép és egy 250 HP villamos generátor 245szolgáltatja, mely utóbbi 10 dinamógépet hajt. A munkásuk száma 940, kiknek fele nő. Évi termelési képesség 18 millió cserép, 8 millió építőtégla és 300 vaggon keramit. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.
Zsombolyai gőztéglagyár r.-t. 1894-ben alapították helybeli lakosok. Gyárt téglát, cserepet és keramiai czikkeket. A gyár területe 40 k. hold; van egy körkemencze, két tüzzel és 45 melléképület. A hajtóerőt egy 400 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 350, kiknek több mint fele nő. Évi termelési képesség kb. 8 millió cserép, 4 millió tégla és 200 vaggon keramit. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Bosznia-Herczegovinába.
Kassa
A Józsefváros mögött van a Tábor nevü városrész, mely egészen a domboldalra épült. Meredek utczák apró házaiból áll. Túl a Táboron a dombon két nagy téglagyár látja el a város épitési szükségleteit. A felső-magyarországi épitkezési részvénytársaság és Jakab Péter téglagyárai mellett itt találjuk az előbbinek keramitgyárát is.
A Felsőmagyarországi épitkezési részvénytársulat tégla- és keramitgyára (Szepsi út). Alapittatott a téglagyár 1872-ben, a keramitgyár 1892-ben. Gyártási ág: kézimunka tégla és keramit járdatégla, különlegesség: színes, dessain-keramit burkoló téglák. A gyár 13,500 nm. területen 29 épületből áll. A keramitgyár hajtóereje egy 50 lóerejü gőzgép. A munkások száma: 300, köztük 100 női munkás. Gyártási képesség 9 havi munkaidő alatt 9 millió tégla és 12 havi munkaidő alatt másfél millió keramitlap. A gyár keramitgyártmányainak elárusitásával Kassán a Fleischer és Schirger czég van megbizva. A gyár, mely egyike a legujabb ilynemü telepeknek, mintaszerüen van berendezve és szakszerü vezetése folytán föltétlenül kitünő és versenyképes árut gyárt.
Jakab Péter tégla-, kályha- és terracotta-gyára (Szepsi út). Alapittatott 1878-ban. Különleges gyártási ág a kályha- és terracotta-gyártás, mely czikkek ugy mintázás mint anyag és kivitel dolgában elsőrendüek. A gyár területe 14,000 m. és 21 épületből áll. A munkások száma 160, köztük 60 nő. Termelési képesség 9 havi munkaidő alatt kb. 10 millió darab. A gyár tégláit messze vidékre hordják, terracotta-készitményeit pedig egész Felsőmagyarországon ismerik. A fejezet élén levő fejkép e készitmények mintadarabjainak csoportját ábrázolja.
Káva. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. A gazdaságban kisebb üzemű téglaégető van.
Kecskemét. Kecskeméti egyesült gőztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedélcserepet gyárt. Három gyártelepe van: I. 40, II. 50, III. 28 hold területű. Van rajtuk három körkemencze, három tiszti lakás hat család, öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Munkások száma nyáron 120 férfi, 40 nő, télen 15 férfi. Évi termelési képesség 10 millió fali tégla és egy millió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok.
Kerecsend. A Reiner és Mandula czégnek pedig egy téglagyára áll üzemben.
Kéthely. Gróf Hunyady József kéthelyi uradalma. Gazdasági iparvállalatai is vannak, és pedig egy vízimalma 2 kőre s egy hengerrel, egy gőzmalma 2 kőjáratra 3 hengerrel; továbbá téglaégető körkemenczéje 1,500.000 db. évi termeléssel.
Kevevára. Nevezetesebb gyárai és ipartelepei: Schlarb Péter és fiai téglagyára, Miron Justinné téglagyára, Paull Sándor gőzmalma és Friedrich József és Társa gőzmalma. Társadalmi élete is kifejlett.
Kisgézsény. Most gróf Andrássy Gézának és Sándornak van itt nagyobb birtokuk, uradalmi erdészeti hivataluk, téglagyáruk s egy régi kúriájok, melyet még a Nagy család építtetett.
Kishegyes. Nagyobb birtokuk van itt Kiss Károly, özv. Pecze Péterné és Kriszhaber Simon birtokosoknak. Van vasuti állomása és két pénzintézete; ker. hitelszövetkezet és önsegélyző szöv. Van gőzmalom és téglagyár.
Kisköre. A szatmári püspökség birtoka. Van saját két gazdasági malma és téglaégetője, 8 drb cséplőkészelete, egyenként 10 lóerőre.
Kiskunfélegyháza Van néhány gyára is. Van két műkő- és czement-gyára, szivarszipka- és táskagyára, jéggyára, téglagyára, igen jónevű gyufagyára, továbbá három gőzmalma.Kiskunhalas Említést érdemel a város határában lévő téglagyár, mely mészből és homokból igen erős téglát és cserepet gyárt.
Kismagyar Pálffy Béla gróf és neje szül. Batthyány Blanka grófnő uradalma. Az uradalomban két téglaégető van.
Kisősz. téglaégetőtelep, mely Ziegler, Guth és társaié.
Kispest.
Pálóczi Horváth István, mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát, formatéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból mészhozzáadással készített műkő. A gyár területe 24.000 -öl s több egymáshoz illesztett épületrészből áll; van egy kétemeletes főépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóerő egy 400 lóerős kondenzációs gőzgép és villamos erőátvitel. Munkások száma 200 s ezek közül 2030 nő. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekerle-telepen készülő 1200 munkásháznak az építkezésénél.Kistapolcsány. Pető Albert kályha-, fedélcserép-, tégla- és alagcsőgyára
Kiszombor. Van a községben gazdasági olvasókör, önkéntes tűzoltó egyesület, takarékpénztár, Rónay Ernő mezőgazdasági szeszgyára, Joó István tégla- és cserépgyára, Bódi Sándor téglagyára és Selmeczi Antal műmalma.
Kocs. Van itt téglagyár is, mely a református egyház tulajdona.
KOMÁROM VÁRMEGYE
A vármegye területén a következő hat téglagyár van: Kis-Megyeren Span Lázáré, Komáromban a Becsali téglagyár, Aszáron Hérics Mártoné, Kisbéren és Bábolnán a m. kir. ménesbirtoké és Tatán gróf Esterházy Ferenczé.
Ezek között a legnagyobb a most említett tatai téglagyár, mely 1896-ban keletkezett és azóta olyannyira bővült, hogy most évi produktuma 15 millió tégla. A telep 5 körkemenczéből áll, mely a bécsbudapesti vasúti vonal mentén elhuzódó 60 holdnyi agyagbánya mellett épült. Az első minőségű bánya-agyagból a körkemenczében sajtolt falburkoló téglákat, piros, sárga és tarka színben, hornyolt, lapos és angol hullámos cserepet, bokázott téglát, talajcsöveket, stb. égetnek. Az itt említett téglagyárakon kívül, van még több kisebb tégla-égető és egy cserépégető, mely a klosterneuburgi apátság tulajdona.
Komját. Báró Wodianer Albert uradalma. A gazdasági ipart két mezőgazdasági szeszgyár és egy téglagyár képviseli
Kula. Glässer Ádám, Glässer Márton és Kosztonosics György téglaégető körmenczéje és Glässer Vilmos téglaégetője.
Laborczrévi (krasznibródi) Reuss uradalom. XXIV. Reuss herczeg tulajdona. Hozzá tartozik: Nyágó, Boró, Palota, Rokitócz, Mikova, Dricsna, Bisztra, Polena, Havaj, Makócz és Bukócz. Az uradalomban téglagyár van.
Laborczrévi (krasznibródi) Wollmann-gazdaság. Wollmann Kázmér tulajdona. Hozzá tartozik: Rotkócz, Szukó, Repejö, Izbugya, Zbojna, Sztropkó, Hocsa, Pritulyán és Kistoronya. Szukón téglavető és kőolajforrás van, állami segélylyel.
Lengyeltóti. Gróf Zichy Béla uradalma, Gazdasági ipart is űz, van 2 gőzmalma, az egyik 2 kőre és egy hengerrel; a tégla körkemenczéje, mely jelenleg bérbe van adva, 1 1/2 millió téglát termel évente; tőzeggyára évi 300 vaggon alomtőzeget és kb.
Ligetfalu.
E község Engerau néven is ismeretes volt. Ma a Pálffy-féle szeniorátusnak és a pozsonyi társaskáptalannak van itt nagyobb birtoka. E községben több nagy gyártelep van, így a Westen P. társaság zománczozott-edény gyára, Levy James gépszíjgyára, Harsch testvérek fadobozgyára és e vidéken van Durvay Antal téglagyára.
Lippa. A közgazdasági élet terén jelentékeny tevékenységet fejt ki négy takarékpénztára, Bondy és Társa sör- és téglagyára, Nekola János és Grosz Sándor téglagyára, Sitkey, Mindl József gőzmalma és az Első Lippai czementárúgyár.
Maholány. A község határában van Pető Albert nagyobb szabású faipar-vállalata, kályha-, fedőcserép- és téglagyára.
Magyarkanizsa. Magyarkanizsai első gőztégla- és cserépgyár r.-t. Keletkezett 1907-ben. Gyártási ágak: kézi és géptégla, hódfarkú és hornyolt tetőcserép készítése. A gyár területe 60.000 m2 és 6 épületből áll. A hajtóerőt 75 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 6070, ezek között 12 nő. Évi termelési képesség 34 millió tégla és cserép. Hazai piacza helyben, Törökkanizsa, Martonos és Horgos.
Malaczka. A Balassa grófoknak birtoklásuk idején a városban nagyszabású kastélyuk volt, melyet vadászkastélynak használtak. E kastély romjaiból építtette a XVII. század első felében Pálffy Pál gróf a ferenczrendiek mai zárdáját. A győri hős szívét a ferenczrendiek lorettói házában őrzik. A községben levő hatalmas kastélyt szintén a Pálffyak építtették 1624-ben. Egyike ez a vármegye legszebb és legnagyobb kastélyainak, mely Pálffy Miklós herczegé. A ferencziek zárdájában van a Pálffy család sírboltja. Van itt járásbíróság, két takarékpénztár, kaszinó, dalegylet, tűzoltó-egyesület, a Pálffy herczegi uradalom központi hivatala, uradalmi szeszgyár és gőzfürész, azonkívül pedig még Stern és Jelinek szeszfinomítója és a Holczer-féle szappangyár. A községhez tartoznak Fáczányos, Karolinenhof, Marchechek, Vöröskereszt vadászlakok, Rakárna puszta, Vinohradek major és Téglavetőtelep.
Marczali. Gróf Széchényi Andor Pál uradalma. Gazdasági ipara is van, és pedig egy finom őrlésre berendezett malma 2 hengerrel, vízi- és motorhajtóerőre; egy gőzüzemre berendezett gőztégla- és cserépgyára, mely évente 1,800.000 téglát és 7800.000 gráczi cserepet termel; továbbá gőzerőre préselt turfa kitermelése, évente 2000 tonna termeléssel.
Margitta. A községben a mölki apátsági uradalomnak cserép- és téglagyára van
téglaégetés kb. félmillió drb évi termeléssel
Martonos. Van tégla- és cserépgyár s fafűrészelési ipartelep.
Melencze. Itt van Teodorovits Dusán téglagyára, Muntyán Jefta és társai téglagyára, Gruity Obrád gőzmalma és Lozanity Uros nyersolajőrlője.
Mernye. A magyar kegyes-tanítórend uradalma. Gazdasági ipart űz, van gőzmalma 2 pár hengerre és egy pár kőre; van 6 gazdasági téglaégetője, melyekből az egyik bérbe van adva.
Militics. Nagyobb ipartelepek: két kender- és kóczgyár, gőzmalom r.-t., téglagyár, két vajgyár és eczetgyár.
Módos. Mindvégig a zágrábi káptalan volt a földesura, melynek egy 1795-ben épült kastélya is van itt. Van itt József kir. herczeg szanatórium-egyesület, a délmagyarországi földmívelők gazdasági egyesületének fiókja, tejszövetkezet, kaszinó, polgári olvasókör, több takarékpénztár, két téglagyár és két gőzmalom.
Mokrin. Jelenleg Weiler Rezsőnek, Ekkert Gyulának, Novakov Lyubkónak és Erling Ottó dr.-nak van itt nagyobb birtokuk. Van a községben önkéntes tűzoltóegylet, hitelszövetkezet, két takarékpénztár, két gőzmalom, egy téglagyár és egy fűrésztelep.
Moraván. Gróf Zedtwitz Kurt uradalma. Hozzá tartozik 6 major, 1 szeszgyár, 1 gőzfűrész, 1 téglagyár, 2 malom, 3 tiszti- és 7 erdőőri- és számos munkáslakás.
Morvaszentjános Hohenlohe Kraft Keresztély herczeg morvaszentjánosi uradalma. Van az uradalomnak két szeszgyára, 1822 hktl. kontingenssel és egy téglavetője bérbeadva.
Nádalja. Schmidt Ferencznek téglagyára van.
Nágocs. Báró Rubido-Zichy Iván követségi tanácsos birtoka. Van tégla- és cserépégetője 250 ezer tégla-, illetőleg 30 ezer cseréptermeléssel.
Nagy-Szalonta. 1702-ben Lipót császár herczeg Eszterházy Pál nádornak adja zálogba, 1745-ben pedig Mária Terézia Eszterházy Antal Pál herczegnek adományozza. A XVIII. század végén és a mult század elején még kb. 200 nemes család lakta a várost, melynek állattenyésztése már a mult század elején európai hírű volt. A községben van úri kaszinó, iparos-kör, kereskedők társasköre, gazda-kör, Arany-emlék-egyesület, önk. tűzoltó-egylet, dalegylet, zene-egylet, athletikai klub, műkedvelő társulat, két takarékpénztár, két piczulás-bank, hat temetkezési és két kiházasítási egylet, közkórház, községi árvaház, községi algymnásium, két nevelőintézet, gazdasági ismétlő iskola, három téglagyár, gőzmalom és olajütő-gyár.
Nagybecskerek. Klein Bernát gőztéglagyára. 1890-ben alapította a mai tulajdonos. Gyárt téglát és cserepet. Különlegessége a hornyolt cserép. Területe 20 k. hold és hat épületből áll, 14 szárítóval. A hajtóerőt 35 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 160170, kiknek fele nő. Évi termelési képesség két millió tégla és három millió cserép. Piacza egész Magyarország.
Stagelschmidt János és József I. nagybecskereki géptégla és sajtolt horonycserépgyára. 1890-ben alapította Stagelschmidt János. Gyárt fali és burkolati téglát, tető és hornyolt cserepet. Területe 25 k. hold és 45 épületből áll. A hajtóerő 100 HP gőzgép. Munkások száma kb. 180, kiknek fele nő. Évi termelési képesség 8 millió darab tégla és cserép. Piacza a Délvidék.
Vámház nevű állomása, ennek közelében pedig a régi szerb temető és azon túl a városi faiskola. A városon kívül van jobbra Bürger és Grünwald, vasöntője és gépjavító műhelye, balra a Wehner Testvérek téglagyára.
Nagykároly
A Teremi-útról átcsapunk a Gencsi-re. A szélétől vagy két kilométernyire vannak a téglagyárak, a körkemenczékkel és kissé távolabb megkapjuk a Szt. Háromság kápolnáját. Régi pincze van közelében, a melyről azt terjesztette el a néphit, hogy a hajdani Károlyi-várat az erdődivel összekötő alagút, holott a Károlyiak régi dézsma-pinczéje volt
Gróf Károlyi Gyula uradalma. Van két malma; saját szükségletre téglaégető és homokbányák
Nagykárolyfalva. Wainz Ágostnak és Kehr testvéreknek téglagyára
Nagykáta. Van itt téglagyár is, mely néhai Katona Péter örököseié.
Nagykemencze. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka és csinos kastélya, melyet még a Csákyak építtettek. Az itteni szesz- és téglagyár a gróf Andárssy-féle uradalomhoz tartoznak.
Nagykikinda
Ipar és kereskedés.
A gyáripar is elég tekintélyesen van képviselve a városban.
1. A Nagykikindai gőzmalom r.-t. alakult 1869-ben, eredetileg 900.000 korona alaptőkével, mely jelenleg 1,800.000 korona. Évi gyártás képessége 700.000 métermázsa. 293 munkást foglalkoztat. Igazgatója Fischer Félix. 2. Briket- és kőszénbánya r.-t. Alaptőke 90.000 korona, átvette a Délmagyarországi Kőszénbánya r.-t. bányáit. 3. Nagykikindai villamossági r.-t. Ellátja a nagykikindai, nagyszentmiklósi, mokrini, máriaföldi közvilágítást. 4. Schaff Testvérek keményítőgyára, termelőképessége 450 vaggon. 120 munkást foglalkoztat. 5. Bohn M. és társa gépgyár, vasöntőde és téglagyára. Gépgyára 106, vasöntődéje 23, téglagyára 948 munkást foglalkoztat. 6. Dippong József téglagyára 84 munkást, 7. Kummenakker József téglagyára 136 munkást, 8. Mészáros József és Társai téglagyára 114 munkást foglalkoztat.
Nagykőrös
A ref. temető külső részén van a járványkórház, melyet a város 1894-ben építtetett. A vásártér közelében délre van az Első Nagykőrösi Téglagyár r.-t. telepe, melyet 1906-ban alakítottak át részvénytársasággá s jelenleg 35 munkással dolgozik s évente 3 millió téglát gyárt. A város felé indulva, találunk egy szárazmalmot, a mely ma már az egész Alföldön kiveszőben van, éppúgy, mint a szélmalom. 1857-ben még 64 volt s ma már csak 3 van a város területén. Ezek közül is csak kettő működik, a harmadik már motoros űzemmel szecskavágóvá alakult át. Hasonlóképen az egykori 15 szélmalomból is már csak három áll.
Nagylévárd. Ide tartoznak a Berger, Dil és Plavala téglavetők, a Jelinek és a Nyirky majorok, a Miohal erdészlak, a Pila malom és a Wenkckheim ménes.
Nagymegyer. 1867-ben alakult meg a nagymegyeri olvasó- és társaskör. Most már kaszinóján kívül takarékpénztára, hitelszövetkezete és téglagyára is van. Mostani nagyobb birtokosai gróf Kálnoky Hugó és Eggenhoffer József örökösei.
Nagyősz. Van a községben iparoskör, két temetkezési egylet, gazdasági egyesület, két pénzintézet, egy mezőgazdasági szövetkezet és két téglagyár, melyek közűl az egyik Schleich Péteré, a másik Haman Sebestyéné.
Nagyréde. A helységben a közbirtokosságnak téglagyára áll fenn, melyet jelenleg Vitál Márton bír bérben.
Nagysenkvicz. A községben van Gross Samunak szeszgyára és Mahota Józsefnek téglagyára, mely utóbbinak területén gyakran bukkannak őskori leletekre.
Nagyszombat
A külső város keleti részén apró házakon kívül két téglagyár van .
Nagytany. 1657-ben Szegedy Gáspárt is a birtokosai között találjuk. Később azután még a gróf Zichy, Laky, Fekete, Csepy, Csorba, Fehér és Keszeg családok lettek a nagyobb közbirtokosai, majd a mult század elején gróf Waldstein János is; most Sabran herczegnő örököseinek, a Kőröspataki Kálnoky grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Van itt Fiedler Jánosnak nagyszabású lenkikészítő gyára. Azelőtt itt volt az ország egyik legnagyobb czukorgyára, mely 1855-ben épült, de 1873-ban megszünt. Említést érdemel még téglaégetője.
Nagy-Tapolcsány Kegyura báró Stummer Ágoston. Van itt ipartestület, betegsegélyző-egylet, takarékpénztár, kereskedelmi bank, hitelbank és két téglagyár.
Deutsch Imre téglagyára 24 munkással
Nagyvárad
A nagyváradi műtrágyagyár részvénytársaságot 1890-ben alapították. Gyártási ága konczentrált marhatrágya, de mint mellékiparággal épülettégla-gyártással is foglalkozik. A telep 22 katasztrális holdnyi területen fekszik, melyen 10 épület áll. Hajtóerő 30 lóerejü gőzgép. A munkások száma, a rendes munkaidény alatt, 200250, kiknek a harmadrésze női munkás. Évi termelési képesség műtrágyában körülbelül 250 vaggon, téglában körülbelül egy millió darab. Téglagyártmányait csak a vármegyében helyezi el, de a műtrágya piacza Magyarországon kívül Ausztria és Németország.
Németlak. Postája Nagyfalva, távírója Szent-Gotthárd. A községben téglagyár van.Németpalánk
1898-ban Németpalánkén, a község és a Borócz közötti útra eső téglaégető gödrökben,
Niczkyfalva. Mindvégig a vallás- és tanulmányi alapé volt és most is annak van itt nagyobb erdőbirtoka. Van itt hadastyán és lövészegylet, önsegélyző egylet, takarékpénztár, négy tejszövetkezet, olvasókör, czement-, tégla-, betongyár és gőzmalom.
Nikla. Berzsenyi Sándor birtoka. Van téglagyára, évi 120.000 téglatermeléssel.
Nyíregyháza
hogy a Bujtoson épült a Barzó és Vojtovics építő czégnek, valamint Király Sándornak, a szarvasi útczán túl, a rozsréti dülőút mentén pedig a Führer-czégnek téglagyára; végül, hogy a debreczeni út végén elterülő pázsitok mentén van az úgynevezett alvégi vagy debreczeni-úti
Barzó Mihály és Vojtovits Bertalan építőmesterek téglagyára Nyíregyházán. Alapíttatott 1886-ban. Gyártási ágak rendes épülettégla, síntégla, homorú és lapos cserép. A telep, melynek területe mintegy 23 hold, a téglagyártáshoz teljesen fel van szerelve; van rajta egy körkemencze, 10 darab szárító-szín, azonkívül még 6 darab különböző czélra szolgáló épület, a szükséges kútak, sártörő és vízhúzó gépek. A munkások száma 7080, ezek között 2025 asszony-munkás. Évi termelési képesség két és fél millió. Piacza Nyíregyháza és környéke.
E czég tagjai, mint tervező építőmesterek, a következő épületeket építették fel: a városi gőzfürdőt, ág. ev. főgimnáziumot, görög kath. templomot, több városi iskolát és tanítói lakot és számos magánházat; mint vállalkozók pedig a kir. törvényszék és börtön épületét, a nagy evangelikus iskolát, a vármegyeházát, a város tulajdonát képező, díszes Korona-szállót, a közvágóhidat, a közraktárakat, a honvéd-lovas laktanyát, a színházat, a posta-épületet, a villamos telepet, az Erzsébet közkórházat, a berczeli, bereczki és vissi vízemelő-telepeket és tiltókat, a nagykállói orsz. tébolydát és ugyanott a járásbíróság épületét és több vidéki templomot és kastélyt.
Van ezenkívül még két kisebb téglagyár. Az egyik Király Sándoré, a másik a Führer czégé.
Obád. Oberding Antalnak téglagyára van itt.
Óbecse. Óbecsén van járásbíróság, közjegyzői, szolgabírói, adóhivatal, telekkönyv, takarékpénztárak, apácza-zárda, továbbá van sörgyár, jéggyár s több gőzmalom és három nagyszabású téglagyár
Ókeresztúr. Velicsker és Mallaski czégnek tégla- és cserépgyára.
Ópalánka. Vannak téglagyárak, két pénzintézet, és néhány egyesület. Postája, távírója, telefonja és vasúti állomása Palánkán.
Ószivácz. Téglagyára Theodorovics Dusánnak.
Ószőny Gróf Gyürky Viktorné uradalma. A gazdasági ipart téglagyár képviseli.
Osztopán. Van a községben hitelszövetkezet és a Ring Lipót és Samu czégnek tégla- és cserépgyára.
Őri-Szt.-Péter. Határában a rómaiak idejéből nagyobb telep volt. Van itt kisebb szövőgyár, téglagyár és szikvízgyár.
Örkény. Váradyné halála után 1888-ban első férjétől, Katona Mihálytól származó leánya, Katona Ilona örökölte az uradalmat s ma is közös tulajdonul bírja azt férjével, Pálóczi Horváth Istvánnal. Az uradalomhoz tartozik: Ilonamajor, szeszgyárral, gőzmalommal és mészhomok-téglagyárral
Pálóczi Horváth István szeszgyára, gőzmalma és mészhomoktéglagyára. A szeszgyárral kapcsolatos gőzmalmot 1898-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe 1600 -öl és egy többemeletes épületből áll. A hajtóerőt egy 125 lóerős kompaund kondenzácziós gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. őrlés. Fogyasztója a környék. A mészhomoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát, formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszcsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített műkő mindenféle alakban. Területe 2400 -öl és több egymáshoz épített földszintes épületből áll. A hajtóerő 125 lóerős gőzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogyasztója a környék.
Őrszentmiklós. Van itt téglagyár is.
Ötvény. A községbeli téglagyár a Drinszter és Wetzler czégé
Palánka. Két takarékpénztár és három más pénzintézet, önk. tűzoltók, kaszinó-, olvasó- és közjótékonysági egyesületek, több téglagyár, mészégetők, nagyobb fakereskedések, kifejlett ipar és egy közs. kórház.
Pancsova Bálgács téglagyára, Schätz Nándor téglagyára
Párdány. A községben egy téglagyár és egy benzinmotoros malom is van, mely Porte Miklósé.
Paripás. Van téglagyár. Parnó. Most gróf Andrássy Géza uradalmának egyik Az uradalomnak itt téglagyára is van.
Péczel. Fáy Bélának és Fáy Halász Gidának közös téglagyáruk van itt.
Pecze-Szőlős. A XIII. század végén már a püspök és az őrkanonok osztozkodnak rajta, és ettől kezdve Kis- és Nagy-Szőlős néven, mint ikerközség szerepel, a XV. és XVI. században pedig Kusztoszfalva, azután ismét egyszerűen Szőlős néven nevezik. Van itt sörgyár, jéggyár és téglagyár, a mit Várad közelségének köszönhet, továbbá takarék- és segély-szövetkezet, olvasókör és önkéntes tűzoltó-egyesület.
Perbenyiki uradalom. Gróf Mailáth József tulajdona. A gazdasági ipart malom és téglaégető képviselik.
Perjámos. Röser M. és Társai első perjámosi homokmészkő téglagyára és mészégetője. 1907-ben alapították Röser Mihály és társai. Fióktelepe van Aradon. Gyárt fali téglát, czement, cserép és terazzo-lapokat és meszet éget. A gyár területe 1010 méter (Aradon 750 méter) egy gyárból, egy cserépépületből és mészkemenczéből áll. A hajtóerő gőz. Munkások száma 16 (Aradon 16), a kik közül 4 nő. Évi termelési képesség 46 millió (Aradon 35 millió) tégla és cserép. Hazai piacza Perjámos és környéke és Arad.
PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE
Kő- és agyagipar.
Pest vármegye kő- és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. Az éjszaknyugati részen levő kőbányák és kőfejtő telepek kitünő anyagot adnak a nagyszámú kőmegmunkáló telepeknek. A mészkőbányák viszont a mészégetőket látják el. Minden nagyobb községben találunk téglaégetőt és nem egy helyen gőztéglagyárat is, melyek a helyi és vármegyei szükségleten fölül építőtéglát, fedőcserepet, műkövet, czementlapokat és mészhomokkövet termelnek. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla, a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. Az ország első ilyen gyára Budapesten nyílt meg, míg a vidéken az első mészhomoktégla-gyárat Pálóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. Ezt a téglát, a mely kiválóan alkalmas építkezésre, mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. Ujabban vaslemezből készült hengeralakú kazánokban, 13678 légkörnyomású gőzerővel sajtolják, a mely eljárással a mészhomok megkövesedik s 810 óra alatt tökéletes köveket lehet előállítani. Ez a találmány főként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az építő-iparnak, a hol a téglaégetéshez nincs alkalmas anyag. Különös előnye, hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 1012 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. E tégla teljesen fagyálló, teherbírása pedig majdnem kétszer akkora, mint a legjobb agyagtégláé. Ilyen mészhomoktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. Van ezeken kívül agyagárúgyár Újpesten, agyagkályha- és szobrászárúgyár Nagykőrösön és agyagpipagyár Erzsébetfalván. Ide tartoznak még a csíszolóárúk is, miket Budafokon és Erzsébetfalván állítanak elő. Van még egy gyöngyházgombgyár Megyeren és porczellán- és üvegfestő-telep Pestszentlőrinczen. A vármegyében kő-, föld-, agyag- és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos, a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. Ez iparágban a nagyobb telepek a következők:
Áprily Károly kőfejtőtelepe Pilis-Borosjenő, 38 munkás. Beck Sámuel kőbányája és kőmegmunkálótelepe Budakalász, 100 munkás. Beke Gyula és Társa téglagyára, Aszód, 13 munkás. Budapest-szentlőrinczi téglagyár r. t. téglagyára Pestszentlőrincz, 230 lóerős gép, 300 munkás. Budapest-vidéki kőszénbánya r. t. téglagyára Solymár, 45 lóerős gép, 88 munkás. Csiszár Oszkár czementtéglagyára Rákospalota. Czementgyár és építési vállalat czementgyára Dunaharaszti Egenhofer, Molenda, Biró és Lesergerber kőbányája Tinnye. Egyesült gőztéglagyár r. t. gőztéglagyára Kecskemét, 80 lóerős gép, 120 munkás. Egyesült gőztéglagyár r. t. téglagyára Kecskemét, 86 munkás. Első czeglédi téglagyár r. t. Czegléd, 54 munkás. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd, 43 munkás. Fabró Ferencz kőbányája és kőmegmunkálótelepe Budakalász, 150 munkás. Fáy Halász Béla és Gida gőztéglagyára Péczel, 14 lóerős gép, 27 munkás. Flock-Reyhersberg H. János dr. lovag sződrákosi és gődi tégla- és czementlapgyára Sződrákos, 48 lóerős gép, 100 munkás. Goldberger Simon kőbányája Nagykovácsi. Grefl Mihály mészkőbányája Nagykovácsi, 11 munkás. Gyömrey Aurél gőztéglagyára Gyömrő, 80 lóerős gép, 66 munkás. Halasi mészhomokkő és téglagyár r. t. Kiskunhalas, 10 lóerős gép, 30 munkás. Heller Ferencz agyagpipagyára Erzsébetfalva, 40 munkás. Hermann Ferencz téglagyára Nagykáta, 75 lóerős gép, 45 munkás. Huttera Márton téglagyára Páty, 18 munkás. Kovács és Reisz kőbányája Pomáz, 10 lóerős gép, 16 munkás. Kőszénbánya és téglagyár társulat tégla- és cserépgyára Erzsébetfalva. Kovácsics Lajos czementkútcsőgyára Erzsébetfalva. Lipták dr. és Társa vasbetongyára, Pestszentlőrincz. M. kir. kincstári kőbányakezelőség, Visegrád és Dunabogdány, 180 munkás. Molnár Dániel agyagkályhagyára és szobrászati műterme Nagykőrös, 20 munkás. Müller Ernő márványkőipar gyártelepei és kőbányatelepei Csobánka és Budakalász, 80 lóerős gép, 280 munkás. Nagykőrösi mészhomok-műkőgyár r. t. Nagykőrös, 30 lóerős gép, 16 munkás. Naxos csiszolóárúgyár r. t. Budafok, 300 lóerős gép, 80 munkás. Oberländer és Weisz I. sz. téglagyára, 4 lóerős gép, 30 munkás és II. sz. téglagyára Vácz. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva, 6 lóerős gép, 10 munkás. Pálóczi Horváth István mészhomokkő-, tégla- és fedélcserépgyára Örkény, 125 lóerős gép, 40 munkás. Pendl Testvérek agyagárúgyára Ujpest, 1 lóerős gép, 4 munkás. Polacsek Lipót mészégetője Nagykovácsi, 18 munkás. Rácsky János mészkőbányája és mészégetője Nagykovácsi, 25 munkás. Schwartz Adolf téglagyára, Pilis-Borosjenő, 49 munkás. Sicher és Ligeti mészgyára és kőfejtőtelepe Pesthidegkút, 61 munkás. Souheitl Ferencz utódai gőztéglagyára Pestszentlőrincz, 105 lóerős gép, 50 munkás. Stágel és Spát kőbánya-vállalata Dunabogdány, 200 munkás. Steinberger Mórné téglagyára Hévizgyörk, 40 lóerős gép, 33 munkás. Szende Frigyes első magyar gyöngyházgombgyára Ujpest-Megyer. Téglagyár és keresk. r. t. téglagyára Nagykőrös, 26 munkás. Ujlaki tégla- és mészégető r. t. tégla- és cserépgyára Békásmegyer, (a budapestivel együtt), 1570 lóerős gép, 3500 munkás. Urbéresek alsó kőbányája (bérlő: Roheim. K. fia) Visegrád, 29 munkás. Urbéresek felső kőbányája (bérlő: ugyanaz) Visegrád, 33 munkás. Urbéresek kőbányája (bérlő: Vasútépítkezési r. t.) Visegrád, 83 munkás. Veréb A. és Társa téglagyára Sükösd, 2 lóerős gép, 7 munkás. Özv. Weresmarthy Bertalanné Dunabogdány, doboshegy-zebegényi trachit-kőbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány, 150 munkás. Zsoldos János téglagyára Visegrád, 28 lóerős gép, 22 munkás. Zucker Henrik porczellán és üvegfestőtelepe, Pestszentlőrincz, 15 munkás.
Kőszénbánya és téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyző pénztára, 403 férfi, 238 nő, együtt 641 tag. Leahner rákosi téglagyár r. t. betegsegélyző pénztára (adatok hiányzanak). Magyar pamutipar r. t. (Ujpest) betegsegélyző pénztára, 204 férfi, 406 nő, együtt 610 tag. Újlaki tégla és mészégető r. t. gyári betegsegélyző pénztára
A gubacsi téglagyár
Pestszentlőrincz. Budapest-szentlőrinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította Gedőfi, Hegedüs és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agyagtéglát. Területe 488.284 m2 és 32 épületből áll. Hajtóerő: 230 lóerős gőzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 nő. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlőrincz.
Péterfalu. A községben egy gummigyár és téglaégető van.Péterréve. Van itt fiókja az orsz. munkás- és cselédpénztárnak száz taggal, kiknek tagdiját a község fizeti; van keresztény népbank és hitelegylet, r. t. Van két téglagyár és egy szikvízgyár is.
Pilisborosjenő. Jelenleg József főherczegnek van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik a Szarvas-téglagyártelep, mely szintén a főherczeg tulajdona.
József cs. és kir. főherczeg piliscsabai uradalmának pilisborosjenői gazdasága. Összterület 2681 1/2 kat. hold. Ebből a szántóföld bérbe van adva. Az erdőn a tölgy és cser az uralkodó. 83Rendszeres üzemterv szerint, 50 éves fordában kezelik. Termék: tűzi- és haszonfa. A gazdasághoz nagy körkemencze tartozik, mely bérbe van adva és évenként kb. két millió téglát tud gyártani.
Poroszló. A másik nagy ipartelep Klein Móricz gőzmalom, gőzfűrészgyár és fatelepe, továbbá kefe-, reszelő-, talicska- és téglagyára. 1877-ben alapította Klein Jakab. A gyár területe 19.200 négyszögméter és négy gyárépületből és négy lakóházból áll. A hajtóerőt egy 120 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 200, a kik közül 40 nő. A gőzmalom naponta másfél vaggon lisztet, a gőzfűrész évente 15.000 köbméter faanyagot és a kefegyár évente kb. 100.000 korona értékű kefét és meszelőt termel. A kefegyár kiviteli piacza Galiczia s hazai piacza az egész ország. Mindkét gyár 1909. május 1. óta Hevesvármegyei gyáripari részvénytársaság-gá alakult
Sziasztok! Egy kicsit keresgéltem az elmúlt pár napban a már régebben említett Dr. Borovszky Samu által 1896-ban írt A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK, FÖLDRAJZI, KÉPZŐMŰVÉSZETI, NÉPRAJZI HADÜGYI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAINAK, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK ENCIKLOPÉDIÁJA-ban. Találtam néhány téglagyárra való utalást! Ha találtok benne valami érdekeset, akkor írjátok meg.
A méret miatt három részben fogom felrakni, illetve a képeket egy negyedikben.
Csemegézettek belőle kedvetek szerint.
ABAUJ-SZÁNTÓ
Földbirtokosa özv. gróf Zichy Rezsőné. Határában épitésre nagyon alkalmas anyagot adó kőbánya, ezenkivül a községnek saját téglaégetője van.
Abda, Szodfridt József birtoka. A gazdasági ipart egy tégla- és egy cseréptetőgyár képviseli.
Ada: Komlós-féle téglagyár, Csúzdy-féle téglaégetőben
Alsókabol:, Laux Péteré téglaégető-gyár
Alsókorompán: Chotek Rezső gróf uradalma. Gazdasági iparként van egy szeszgyár 1200 hktl. kontingenssel, továbbá egy téglavető, mely évenként kb. félmillió drb. téglát állít elő és végre két vízi malom bérbeadva.
Angyalkút. Van ezenkívül a községben egy téglagyár, egy gőzmalom, mely Kapp Jánosé.
Antalfalva. A községben több pénzintézet van; ilyen a ťJárási Takarékpénztár r. t.Ť, a ťPancsovai NépbankŤ fiókja, az ťAntalfalvai Gazdasági SzövetkezetŤ, az ťAntalfalvai BankŤ, és a ťParasztbank r. t.Ť Van járásbirósága, telekkönyvi hivatallal, kir. közjegyzősége és adóhivatala. A község közvilágítását villamos áramfejlesztő telep látja el; van egy export gőzmalma és téglagyára.
Apatin. Egész kis telepet alkotnak a téglakemenczék, 39 van egymáshoz közel a falu határában.
A Marekovics-féle téglaégető-telepről származó leletek szintén igen gazdag sorozattal szaporították a vármegyei muzeum e korból származó emlékkészletét. Számos vaskés, tekercses bronz-fibula, bronz-karperecz, tű és több pasztagyöngy egészíti ki a gyűjteményt.
Apcz. Volt egy cserép- és téglagyára.
Aracs. Wagner Andrásnak pedig tégla- és cserépárúgyára van itt.
Aranyosmarót. Migazzi Irmáé, férjezett gróf Erdődy Imrénéé az uradalmi téglagyár.
Árkod. Mihajlovics Dusánnak gőzmalma és téglaégetőtelepe van itt.
Ászár. Hérics Márton plébánosnak téglagyára
Aszód. két téglagyár; az egyik Beke Gyuláé, a másik Brünauer Móré
Babócsa. Gróf Somssich Béla birtoka. van téglaégető-kemenczéje is
BÁCS-BODROG VÁRMEGYE
Kő- és agyagipar.
A vármegye kő- és agyagipara virágzó és az országos versenyben is az elsők közé tehető. A téglagyárak, a melyek főként Apatinban, Szabadkán és Topolyán nagyarányúak, jóval többet termelnek, mint a mennyi a helyi és vármegyei szükséglet; a kivitelt azonban a vasúti szállítás drágasága nagyon megnehezíti és e miatt állandó a panasz az érdekeltek részéről. A vízi-út pedig nem mindenütt; és nem egész éven át hozzáférhető. A czement-műkő gyártás Szabadkán és Újpalánkán, a kőfaragó ipar pedig Baján, Szabadkán és Újvidéken jelentékeny. Ellenben a fazekas, korsós és cserépkályhakészitő ipar ez idő szerint nagyon küzd a bádogedények és vaskályhák versenyével. Ez ág mívelése főként Bácsban, Baján és Zomborban számba vehető.
A vármegye területén kő-, föld-, agyag- és üveg-iparral foglalkozott 1790 személy. Ezek közül a téglagyártásra esett 986, a fazekasiparra 431 lakos.
Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következők: Aman Antal fedélcserép- és téglaégetője Apatin. Aman Bálint fedélcserép- és téglagyára Apatin. Aman és Piry téglaégetője Apatin, 85 munkás. Auer Sebestyén tégla- és cserépgyára Bácsordas, 25 munkás. Baumann János téglaégetője Bácsordas. Ifj. Becker Péter és Társai mész, homok-kő és téglagyára Palánka, 30 lóerős gőzgép, 28 munkás. Benezinger János téglagyára Bácsszentiván, 12 lóerős gőzgép, 30 munkás. Beocsini czementgyár-unio malomkő-gyára Újvidék. Bernhardt György és Schneider Fülöp téglagyára Ópalánka, 5 munkással. Biermann Lajos körkemenczéje Sajkásszentiván, 12 munkás. Bizmann Lajos téglaégetője Sajkásszentiván. Bodor István téglaégetője Zsablya, 6 munkás. Bodor Pál téglaégetője Zsablya. Bodrog Mór téglagyára Topolya, 10 lóerős gőzgép, 63 munkás. Brand Ferencz téglagyára, Apatin. Brkits György fazekasárú és cserépkályha-készítő telepe Zombor. Buru Mihály téglaégetője Bácsföldvár. Gróf Chotek uradalmi gőztéglagyára Ujfutak, 10 lóerős gőzgép, 26 munkás. Cserevity Márk téglaégetője Dunagárdony, 8 munkás. Czvejanov Jása mészétetője Ószivácz, 2 munkás. Darazsatz Antal téglaégetője Küllöd, 10 munkás. Dely Géza tégla- és cserépégetője Baja, 10 munkás. Ifj. Dombovics János fedélcserép- és téglagyára Apatin. Dombovics Márton és Antal téglagyára Apatin, 18 munkás. Drach József és Társai téglagyára Paripás, 26 munkás. Ehrenberger Ferencz téglagyára, Apatin. Első Szabadkai géptégla- és czementárugyár r. t. téglagyára Szabadka, 80 lóerős gőzgép, 150 munkás. Ertl J. és Schmidt J. téglagyára Hódság, 34 munkás. Fernbach József és Társa téglagyára Apatin. Flamann János cserépedénykészítése Temerin, 3 lóerős benzinmotor, 2 munkás. Frenner Testvérek téglagyára Óbecse, 13 munkás. Freund Péter cserépégetője Péterréve. Fuderer József fedélcserép és téglagyára Apatin. Gébel Jakab téglagyára Kuczora, 23 munkás. Gébel Jakab téglaégetője Torzsa. Gébel Jakab téglagyára Újverbász 25 munkás. Gébet Miklós téglagyára Újverbász, 17 munkás. Özv. Giraldi Alajosné téglaégetője Bácsfeketehegy, 7 munkás. Gläser János téglagyára Bajsor, 20 munkás. Gläser Márton tégla- és cserépégetője Bajsa; Gläser Ádám téglaégetője Kula, 40 munkás. Gläser Márton téglagyára Cservenka, 25 munkás. Gläser Márton téglaégetője Kula, 10 munkás. Glück Mór tégla- és cserépégetője Bácsalmás, 20 lóerős gőzgép, 30 munkás. Gottel Jakab tégla- és cserépégetője Pacsér, 6 munkás. Löttel János téglaégetője Bácsfeketehegy, 5 munkás. Gutwein Gottfried és Társa téglaégetője Péterréve. Hauser Jakab tégla- és cserépgyára Szeghegy, 17 munkás. Hauser János téglagyára Szenttamás, 6 munkás. Heck Fülöp téglaégetője Sajkásszentiván. Heck István cserépégetője Mozsor. Heil Péter téglagyára Palánka, 16 munkással. Ifj. Heimler Keresztélyné téglagyára Palánka, 9 munkás. Heincz András és társai téglaégetője Szilberek. Hesz Frigyes téglaégetője Titel. Horváth Ferencz téglaégetője Felsőkabol. Horváth és Meller téglaégetője Ada, 30 munkás. Igyudov Jován téglaégetője Zsablya. Jovin Draga és Avemaria Péter cserép- és téglaégetője Csurog. Kárius Jakab téglaégetője Csantavér, 7 munkás. Kekhanosz János téglaégetője Tündéres. Keszler Konrád téglaégetője Veprőd. Kinket Péter és Társa téglagyára Szeghegy, 19 munkás. Király Béla téglaégetője Baja, 9 munkással. Király Sándor téglaégetője Baja, 19 munkás. Kis Tamás téglaégetője Óbecse, 5 munkás. Kladek István cserép- és téglagyára Szabadka, 19 munkás. Kladek, Tománovics és Társa cserép- és téglagyára Szabadka, 30 munkás. Klemm József téglagyára Apatin. Klemm Pál és Társa téglagyára Apatin. Klemm Vendel téglagyára Apatin. Ifj. Kohlheb Jakab téglaégetője Torzsa, 15 munkás. Komlós Gergely téglagyára Ada, 10 munkás. Központi Hitelintézet téglagyára Újvidék, 35 munkás. Krisztics Jasza téglaégetője Tündéres. Kromer Ferencz téglagyára Apatin, 8 munkás. Laux Péter téglaégetője Alsókabol, 6 munkás. Lehóczki Pál téglaégetője Petrőcz. Leonhardt Ferencz téglaégetője Sajkásgyörgye, 6 munkás. Lichtnäcker József téglagyára, Bajmok, 15 lóerős gőzgép, 30 munkás. Lorencz István téglaégetője Bács. Lottspeich Ferencz és Társa téglaégető körkemenczéje Borócz, 20 munkás. Lottspeich és Popper tégla- és mészégetője Dunabökény, 28 munkás. Lukács Márton téglagyára Temerin, 15 munkás. Magyar István és Társai téglaégetője Jánoshalma. Magyar József téglagyára Csurog, 10 munkás. Magyarkanizsai első gőztégla- és cserépgyár r.-t. gyára Magyarkanizsán, 75 lóerős gőzgéppel, 70 munkással. Majoros János téglaégetője Magyarkanizsa, 9 munkás. Manhalter András tégla és cserépégetője Bácsalmás, 34 munkás. Marinka Száva és Társai cserép- és téglaégetője Ósóvé. Mayer János és Fiai téglagyára Apatin, 88 munkás. Mengel Vilmos és Társa tégla- és cserépgyára Kishegyes, 10 munkás. Mérő Ignácz téglagyára Zombor, 54 munkás. Miloradov Zsigmond cserépkályha és díszváza készítése Ófutak, 1 munkással. Morvai és Novák czementárugyára Szabadka, 10 lóerős benzinmotor, 3 hidraulikus gép, 50 munkás. Müller Jakab tégla- és cserépégetője, Káty, 3 munkás. Müller János téglagyára Apatin, 9 munkás. Müller Mátyás téglagyára Újverbász, 13 munkás. Nagy Gyula és Feber András téglaégetője Dunabökény, 15 munkás. Neujahr Vilmos tégla-és cserépégetője Titel, 28 munkás. Nyemetz Mátyás tégla- és cserépégetője Herczegszántó, 5 munkás. Ó- és Új óvéi takarékpénztár téglagyára Ókér, 52 munkás. Panics Matea téglaégetője Alsókabol. Pfeifer Fülöp, Götter Antal első ómoraviczai körkemencze téglagyára Kossuthfalva, 40 munkással. Pfeifer Testvérek téglagyára Bácsszentiván, 40 munkással. Popovics Testvérek fedélcserépgyára Ujvidék. Prokesch Mihály téglagyára Szabadka, 82 munkás. Raichl Frigyes Vilmos czementműkőgyára Újpalánki, 10 munkás. Raichl I. Ferencz cserép- és téglagyára Szabadka, gőzüzem, 56 munkás. Rauch Károly téglagyára Cservenka, 20 munkás. Redlich, Ohrenstein és Spitzer czementárúgyára és malomkő-készítése Újvidék. Reszely Testvérek és Wagner téglagyára és mészégetője Újpalánki, 14 munkás. Rózsa Sándor cserépkályhagyára Zenta, 3 lóerős benzinmotor, 3 munkás. Özv. Sauter Józsefné és Fiai téglagyára, Apatin. Schank Péter téglagyára Szenttamás, 8 munkás. Schaffer Antal és Társa körtéglaégetőgyár Szépliget, 18 munkás. Schaffer Frigyes téglaégetője Kiskér. Schleicher Antal téglaégetője Baja, 17 munkás. Schlesinger Náthán téglaégetője Sajkásszentiván. Schmitcmayer F. és Fiai téglagyára, Titel, 25 munkás. Schmidt Mihály téglaégetője Tiszaistvánfalva, 7 munkás. Schuhmacher József téglagyára Cservenka, járgányerő, 6 munkás. Schwerer János és Társa téglaégetője Apatin. Schwerer József és Fiai téglagyárai Hódság, 30 munkás. Speizer József és Fiai téglagyára Apatin, 48 munkás. Speizer J. és Fiai téglagyára, Zombor. Spirta Demeter téglaégetője Alsókabol. Srayer Antal és Társa téglagyára Apatin. Stahl Mihály téglaégetője Mozsor, 2 munkás. Stickert Frigyes téglaégetője Óbecse, 5 munkás. Stiefelmayer Károly téglagyára Óverbász, 24 munkás. Szamolányi Mátyás tégla és cserépégetője Kishegyes, 10 munkás. Szirák Imre téglaégetője Topolya. Szimatics Mihály cserépkályha készítése Zombor. Sztoity Rada téglaégetője, Káty, 8 munkás. Theodorovits Dusán téglagyára Ószivácz, 50 lóerős gőzgép. Tilger és Hirschenberger téglaégetője Paripás, 7 munkás. Tubity Dragity téglaégetője Mozsor, 5 munkás. Tusori Mihály téglaégetője, Sajkáslak. Tyullum Lázár téglaégetője Káty, 10 munkás. Ugri István H. mű- és építészeti terrakotta, és kályhaárúgyára Zombor, 4 munkással. Udry József téglagyára, Apatin. Utry József fazekasárú készítése Zombor. Wagner Vilmos téglagyára Újpalánki, 4 munkás. Wéber Miklós téglagyára Gara. Weitmann Jakab téglaégetője Sajkásszentiván. Welker Antal téglagyára, Cservenka, 18 munkás. Wolf Antal és társai fali és cseréptéglagyára Gádor, 10 munkással. Wolf, Turi és Társai téglagyára Gara. Zsivanesev Jova téglaégetője Tündéres. Továbbá más üzemekkel kapcsolatban működnek az e csoportba tartozó következő ipartelepek: Fehér János téglagyára, gőzmalommal, gőzfűrészszel és olajpréssel kapcsolatban, Magyarkanizsa; Schachtitz és Schönfeld cserépgyára, gőzmalommal, Martonos; özv. Spitzer Simonné téglaégetője és czementgyára, daraőrlő-malommal, Baja, 35 munkás; Zentai és Roskoványi Egyesült Iparvállalat r. t. téglagyára gőzmalommal stb.
Gari Ádám és Társai Első garai gőzmalma és téglagyára Gara, 9 munkással, Fehér János gőzmalma (gőzfűrész téglagyár stb.) Magyarkanizsa, Özv. Spitzer Simonné daraőrlő malma (téglaégetővel és czementgyárral) Baja
Aman Antal téglavetője, Brandt Ferencz téglavetője, ifj. Dombovics János téglavetője, Ehrenberger Ferencz téglavetője Apatin, Első szabadkai tégla- és czementárúgyár r.-t., Kladek István téglavetője, Prokesch Mihály téglavetője Szabadka, Központi hitelintézet téglagyára Újvidék, Bodrog Mór téglavetője, Szirák Imre téglavetője Topolya, Újsóvéi takarékpénztár téglagyára Ókér
Bácsfeketehegy. Göttel Jánosnak és Tattler Jánosnak pedig téglagyárai vannak itt.
Bácsújlak. Adamovich Iván uradalma. Összterület 3000 k. hold. Még Szerém vármegyében van a téglagyára és szőlője.
Baja Schleicher-féle téglaégető
Bajmócska. Bajmócska, a Jácz völgyében fekvő tót község, 769. r. kath. vallásu lakossal. Postája Udvarnok, távirója és vasúti állomása Galgócz. Kath. temploma 1830-ban épült. A községben téglagyár is van. Lakosai a kosárfonást háziiparszerüleg űzik. Földesurai az Erdődyek voltak. Ősrégi község, mely a XII. században mint bajmóczi várbirtok szerepel.
Bajmok. Van itt nagy tégla, cserép- és czementáru-gyár, a mely Lichtneckert Józsefé és társaié, mint közkereseti társaságé.
Bajsa. Gläser Jánosnak tégla- és cserépégető telepe van itt.
Balatonkeresztúr. Jelenleg herczeg Festetics Tassilónak van itt nagyobb birtoka, kinek itteni úrilakát gróf Festetics György építtette. Egy téglagyár is van a községben.
Báránd. Van a községben két olvasókör, s egy téglagyár.
BARS VÁRMEGYE
Nagy mértékű az agyagipar előrehaladása, a mit legjobban e számok tűntetnek fel:
Hány családfő Évi termelés mennyisége Értéke koronában
Magasmart fazekas tégla és cserépzsindely 64 12000 2400
Malonya fazekas tégla és cserépzsindely 5 150000 2150
Kisfalud fazekas tégla és cserépzsindely 6 250000 3500
Verebély fazekas tégla és cserépzsindely 2 120000 1000
Szelezsény fazekas tégla és cserépzsindely 20 468000 6084
Pető Albert kistapolcsányi kályha-, fedélcserép, tégla-, alagcsőgyára és gőzfürésze. Az aranyosmaróti gr. Erdődy Imréné-féle uradalmi kályhagyár és gőzmalom, a Bratsch-féle majolika-festészet .
Zsarnóczán a kincstári sörgyár, gőzfürész, téglagyár és magpergető
Békásmegyer. Péterhegyi téglagyár és itt van a budaújlaki mészégető részvénytársaság hatalmas téglagyári telepe is.
Beodra. Jelenleg Karácsonyi Andor a helység legnagyobb birtokosa; kívüle még Sigmond Gauthér-nak s Kohlheb Ádámnak van itt nagyobb birtoka. Van itt még két gőzmalom, egy tégla és cserépgyár is.
Berkeszfalu. Knelly Lajos birtoka. A téglaégető a gazdasági szükséglet fedezésére szolgál.
Bezerédj Itt van még Bezerédj Adorjánnak jól berendezett gőzmalma és téglagyára.
BIHAR VÁRMEGYE
Agyagipar.
Az agyagiparágnál mndenekelőtt a Rézhegység és környéke agyagiparáról szólva, Székelyhíd agyagiparát kell felemlítenünk, mely a helyi szükségletet tartja szem előtt s mindössze a közönséges lapos és hajlított fedélcserép, kézzel vert tégla gyártására és közönséges mázatlan s legfeljebb belül, az úgynevezett zöldmázzal bevont fazekas-munkákra terjed ki. Valamivel magasabb fokon áll az agyagipar Margittán, a hol a mölki apátság tégla- és cserépgyártáson kívül, igen jó minőségü alagcsöveket is készíttet. A fazekasipart itt mintegy 27 egyén iparszerüen űzi és szállítóképes készítményeket állít elő. Az agyagipar az élesdi járásban Réven, N.-Báródon és Élesden található nagyobb mértékben. A nyers anyagot Rév és Vársonkolyos községek területén bányászszák és ez a legjobb minőségü, tűzálló agyag. Réven az agyagipar háziipart képez, a mely egyszerü mázatlan fazekas-árúk előállítására szorítkozik és Bihar vármegyében kerül eladásra. Ezeknek az u. n. vászonedények-nek az előállítására, a két gömbből álló, lábbal forgatható, primitiv korongot használják. Ilyen kezdetleges eszközzel dolgoztak itt a század elejétől kezdve, míg 1898-ban, a nagyváradi kereskedelmi és iparkamara közbelépésére, állami támogatással, az 1900. év folyamán, államköltségen létesített égetőkemencze s ugyancsak államköltségen berendezett vándortanfolyam segítségével, a kamara és a vármegye anyagi támogatásával, szép jövővel biztató kőedénygyártás honosodott meg.
N.-Báród és Élesd agyagipara nagyobb figyelmet nem érdemel. Annál figyelemreméltóbb Élesd agyagiparának az a része, a mely 1890-ben gyáripari jelleggel agyagárú és téglagyártásra létesült, és melynek képviselője Schwarcz Jakab élesdi lakos kesztegi telepe, és Léderer Márton esküllői tűzállótégla és fedél-cserép gyára is.
Az agyagipar otthonos még a belényesi, petrószi, rézbányai és vaskohi hegyek által körülzárt területen. Az itt nagy mennyiségben előállított fazekasárúk részben az iparűzők által, részben a környékbeli feles fuvarosok közvetítésével szekereken szállíttatnak az Alföldre. Ugyanily természetü háziiparra bukkanunk még a béli hegyek aljában is.
Az agyagipar a megye székhelyén, Nagyváradon is figyelemreméltó. Produktumai itt iparszerüleg kisiparosok által és gyárilag állíttatnak elő. A kisiparral ez iparágban sok iparos foglalkozik. A fazekas-árúk kelendősége az utóbbi időben a vas-pléh és porczellán edények olcsóbbodásával nagyon megcsappant. A kisiprosoktól előállított agyagkályhák jó minőségük daczára nagyobb kelendőségnek nem örvendenek, mivel itt a már említett Schwarcz-féle kálhagyáron kivül Rimanóczy Kálmán nagyváradi kályhagyárával is versenyezniök kell, a mellett, hogy a budweissi és a krakkói kályharaktárakban is elnyomó versenytársuk van és igy annál örvendetesebb, hogy az említett kályhagyárak napról-napra erősbülve versenyeznek a külföldi gyárakkal.
A megye székhelyén a tégla- és cserépgyártás is nagyban és elismerésre méltóan űzetik. Az itteni 8 tégla- és cserépgyár, gép-, kézzel vert-, sajtolt, szárazon sajtolt burkolat- és façon-téglákat, közönséges lapos cserepeket, sajtolt cserepeket és hullámcserepeket, stb. gyárt. Az árúkat nagy részben a megye székhelyén, kisebb részében pedig a közeli vidékeken használják fel. E gyárak közül nevezetesebbek a 1885. évben keletkezett, gőzerőre berendezett Rimanóczy, az 1887. évben keletkezett Knapp, az 1888-ban keletkezett Rendes-féle gyárak, melyeknek tulajdonosai egyúttal építészek is.
Ez emlékek legnagyobb része a váradi téglagyárakból került ki. Itt első sorban a Knapp és Guttman-féle téglagyárakat kell kiemelni, . a Knapp-féle téglagyárban került napfényre egy szép véső,
.Nagyváradról (Szlafkay-téglavető)
Bihar-Diószeg, most gr. Zichy Tivadarnak van itt uradalma. Van itt még takarékpénztár, hitelszövetkezet, ipartestület, 3 gőzmalom, 3 olajütő gyár, téglagyár és egy kénes vizű gyógyfürdő.
Borócz. Van postája, távíróhivatala, vasútja, előlegezési, temetkezési és délvidéki paraszt-egylete, ezeken kívűl egy tégla gyára és gőzmalma.
Bős Üchtritz-Amade Emil gróf uradalma. Az uradalom szeszgyárat tart fenn, mely 1428 hktl. absolut szeszt produkál, továbbá egy téglaégetőt évi negyed millió darab téglatermeléssel
Brogyán. A XVII. században a Krassay család is birtokos itt, később pedig báró Friesenhof Gusztáv, kinek örököse Friesenhof Natália, özv. herczeg Oldenburg Elimárné a jelenlegi tulajdonos. Van a községben kórház és kisdedóvó, melyet Oldenburg herczegné tart fenn, továbbá keményítő-gyár és téglaégető, határában pedig szürke márványtelepek.
Budafok. Dávid és Fia czég téglagyára és a Feder Csák-féle agyagárúgyár.
Búrszentpéter. Hajdan ez is az éleskői vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott, mígnem a Batthyányiak, Zichyek, Jeszenákok és részben a cs. és kir. család birtokába jutott. Ma a cs. és kir. családnak és Hohenlohe herczegnek van itt nagyobb birtoka. Ide tartoznak Sajdikhumenecz puszta, Hrusó és Rákos major, melyek a mult század elején Szent-Miklóshoz tartoztak, továbbá Malom- és Téglavető telep.
Czegléd. Első czeglédi téglagyár r.-t. 1885-ben alapította Balogh József, Bíró Mihály és Szegedi László. Téglát és tetőcserepet gyárt. Területe 32.000 -öl és 20 épületből áll. Munkások száma 54, a kik közül 16 nő. Évi termelés 7 millió tégla és cserép. Hazai piacza Czegléd és környéke.
A gyáripart két téglagyár képviseli, az Első Czeglédi Téglagyár Rt. és Fabianek Vilmos és Tsa téglagyára .
Czinkota. Schuster Vilmos székgyára és a téglagyár
Csantavér. Van még két téglagyára, két gőzmalma és két országos vásárja.
Csene. Jelenleg báró Csávossy Gyula örökösei a helység legnagyobb birtokosai. Kívülök még Szekeres Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. A községben egy téglagyár és egy műmalom is van.
Csernye. A lakosok földmívelő-szövetkezetet tartanak fenn és téglagyár is van a községben.
Cservenka. Van itt még gazdasági olvasóegylet, kaszinó-egyesület, temetkezési egylet, takarék- és segélyző-egylet, négy kisebb gépgyár, négy téglagyár, egy nagyobb mészégető, két gőzmalom, egy sajt- és vajgyár.
Csonoplya. . A községbeli lakosok két tejszövetkezetet tartanak fenn. Van itt még egy téglagyár is. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van.Csurgó. Van itt villamosvilágítás, hitelszövetkezet, tejszövetkezet, gazdakör, Otthon és Csurgói Kaszinó, kereskedő és iparoskör, polgári kaszinó, három pénzintézet, három téglagyár, két gőzmalom, lengyár és tejfeldolgozó gyár, mely a tengerentúlra való szállításra van berendezve.Detrekőcsötörtök. A mult század elején hat vízimalma volt és egy téglagyára. Ez időben a Pálffy család volt az ura. Ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka.
Dévényujfalu. Emlitést érdemlő gyárai: a Wienerbergi társaság téglagyára, a Stockeraui társaság mészgyára, Mittelman és társa mészgyára és a szeszgyár.Egercsehi. A XIX. század első felében a Beniczky, Losonczy, Eszényi és Sütő családoknak volt itt földesúri joga. Jelenleg Beniczky Györgynek van a helységben nagyobb birtoka. 33A kastélyt 1821-ben elhalt nagybátyja: Beniczky Tamás után örökölt birtokon Beniczky Zsigmond építette 1830 táján, most Beniczky Györgyé. A lakosság hitelszövetkezetet tart fönn. Az Egercsehi Kőszénbánya r.-társaságnak nagyobb bányatelepe és egy tégla- és cserépgyára van. A község postája helyben, távírója Bélapátfalván és vasúti állomása Szarvaskőben van.
Egreskáta. Gróf Keglevich Gábor birtoka. Van téglaégetője, a mely szükség szerint évente 50.000 téglát tud előállítani.
Enyiczke. Özv. gróf Zichy Rezsőné uradalma. Gazdasági ipar: téglaégető és gőzmalom.
Erdőcsokonya. Jelenleg gróf Széchenyi Gézának van itt nagyobb birtoka és szép úrilaka. Van itt hitelszövetkezet, népnevelési egyesület, polgári olvasókör, iparoskör, társaskör, temetkezési egyesület, a magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyesületének fiókintézete, két téglagyár és két gőzmalom.
Erdőkövesd. Özv. gróf Károlyi Viktorné szül. báró Orczy Irma uradalma. A birtokon van egy gőzmalom, két hengerre és két kőre és egy kendertörő. Továbbá téglaégető, a mely évente kb. 6070.000 téglát gyárt.
Érsekujváron. Érsekujvári téglagyár 42 munkással, Kurzweil Gáspár téglagyára 25 munkással.
Erzsébetfalva. Gubacsi téglagyár, Kőszénbánya és Téglagyár-Társulat gubacsi téglagyára
Felsőmocsolád. Kacskovics Zoltán birtoka. Gazdasági iparához két-köves vízimalom, két-köves olajütő, téglaégető-kemencze tartozik.
Felsősegesd. Gróf Széchenyi Bertalan hitbizományi uradalma. Gazdasági iparul téglaégetőt tart fenn, saját szükségletre.
Felsőzsitfa. Véssey Lajos hitbizományi uradalma. Gazdasági ipart tégla- és cserépégetővel és két 3 köves, 2 hengeres vizimalmon űz, a czifra-malom motorral is be van rendezve s az egyik malom bérbe van adva.
Fenes. 1548 előtt Fráter György püspök birtoka, kitől Ferdinand király elvette és Tahy Ferencznek adományozta. 1660. körül Veér Mihály a birtokosa. Későbbi földesura a gör. kath. püspökség volt, mely itt ma is birtokos. A községben meglehetős forgalmu cserép-téglagyár működik.
Fiume
Nem kevésbbé jelentékeny volt az Orechovicza telepen létesített tégla- és czementöntvénygyár, évi 58 millió darab produktummal,
Alapitások 1880-tól 1885-ig: Megszünt ellenben működni gyárégés és hibás szervezés miatt az egyetlen fiumei téglagyár .
1895-ben egy tégla- és agyag-árúgyárat alapított egy fiumei társaság. A gyár Dornegg-Feistritzban, Krajnában van. Ennek a gyárnak alapításánál is a Fiumei Hitelbank segédkezett
Gomba Wiener Welten lovag uradalma. Az uradalomnak téglagyártása is van, mely évenként kb. félmillió téglát állít elő.
Gombos: erdőtársaságnak van itt téglakemenczéje
Göncz Van még a községnek jól jövedelmező téglagyára.
Gyertyámos. Klósz Testvérek téglagyára
Gyöngyös: Kertész-féle edény- tégla- és cserépzsindely-gyár, Dudás-féle gőztéglagyár, Saier-féle gőztéglagyár
Gyöngyöstarján. dr. Polgár Sándorné tégla-, cserép- és edénygyára
GYŐR VÁRMEGYE
Agyagipar.
Az agyagipar terén csak egy nevezetesebb gyárat említhetünk fel Győr városában és ez Magyary József kályhagyára, mely 1883-ban keletkezett és nemcsak Győr vármegye, hanem a szomszédos vármegyék kályhaszükségletét is kielégíti.
Van még néhány téglagyár is a vármegye és a város területén. Ezek közül a legnagyobb Kopcsányi Hlatky-Schlichter téglagyára, melyet 1883-ban egy részvénytársaság alapított. Jelenlegi tulajdonosa, a ki Győr legkiválóbb építészmérnöke, az ő vezetése alatt végzett nagy építkezésekhez szükséges tégla előállítása czéljából e telepet megnagyobbította, úgy hogy a körkemenczék évi termelése jelenleg meghaladja az öt milliót. Győr város határában van még Deutsch és Tsai téglagyára, a gróf Esterházy-uradalomé Szerecseny községben, Szotfried Józsefé Szentkereszt pusztán és Paschkesz Samué Győrszentmártonban.
Hlatky-Schlichter (Kopcsányi). 1642-ben armálist nyert Nyitra vármegyei eredetű család, a mely Győr vármegyében Mezőörsön tűnik fel. 1733-ban ad ki Győr vármegye alispánja egy parancsot Mezőörs bíráihoz, hogy nemes Hlatky Istvántól adót ne szedjenek. Ennek leszármazottja Hlatky Endre, nagyváradi ügyvéd. A családnak Sopron vármegyébe költözött tagja Schlichter néven fordul elő, a mely a Hlatkynak (tótul síma) német fordítása. A Győr vármegyei ág szerény viszonyok között élt; de a most élő generáció tagjai, Károly fiai: Lajos és Gyula nevüket széles körben ismertté tették. Az előbbi a győri kereskedelmi és iparkamara elnöke, építész és téglagyár-tulajdonos, Gyula pedig volt testőr, honvédhuszárszázados, most Nyiregyházán földbirtokos. E két utóbbi 1906 márczius 1-én nemesség- és czímer-megerősítést nyert
Györgyháza. báró Csávossy Bélának, Birg Konrádnak és Birg Péternek van itt nagyobb birtoka. A községben van hitelszövetkezet, gőzmalom és négy téglaégető.
Győrszentmárton. Van itt posta, távíró és vasúti állomás, téglaégető körkemencze és gőzmalom. Pannonhalmán áll az ezredéves ünnepélyek alkalmából emelt millennáris emlék és a főapátságtól emelt Astrik-szobor. Ide tartoznak Imre major, Jánosháza erdőőrlak, Kis-Écs és Szentlőrincz tanyák, Wágnerkert és téglagyár telepek.
Győrtelek. Németh Elemér birtoka. Téglagyárat most épít.
Gyugy. Gróf Niczky László birtoka. Gazdasági iparul téglaégetőt tart fenn, évi 250.000 tégla-termeléssel.
Gyüreg. A községbeli téglagyár a Burghardt és Becker czégé.
Hattyas. A községben van Barth János gőzmalma és Djebo Antal téglagyára.
Hévizgyörk. 1737-ben egy része a hatvani, a másik rész a bujáki uradalomhoz tartozott. Később gróf Grassalkovich Antal birtokába került és ez időtől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. Jelenleg báró Tornyai Schossberger Lajosnak van itt nagyobb birtoka. Van itt téglagyár, hitelszövetkezet és függetlenségi 48-as kör.
Hobol. Van itt egy hitelszövetkezet és Berkes Józsefnek pedig téglagyára.
Hódság. Ertl és Schmidt téglagyára, Schwerer József téglagyára
Homokszil. Gloyer Vilmos téglagyára
Iharos. Báró Inkey Pál uradalma. Gazdasági ipara van, és pedig hengermalma, nyersolajüzemre egy kővel, 3 hengerrel, továbbá téglaégetőbe is 200.000 db. termeléssel.
Iharosberény. Báró Inkey József uradalma. Van 4 vízimalma és egy téglaégető kemenczéje.
Istvándi. herczeg Esterházy Miklósnak pedig téglagyára
Ivád. A községben kisebb cserép- és téglagyár van, mely évente kb. 100.000 téglát és 60.000 cserepet termel, Ivády Béla volt orsz. képviselő tulajdona.
Jaák. A községnek kitünő kavicsbányája és tégla-, kályha- és edény-készítésre alkalmas agyaga van, miért is lakosai régóta üzik a téglagyártást és a cserépedény-készítést. Önsegélyző-szövetkezete és olvasó köre is van.
Jakabházai gazdaság. Korniss Emil gróf tulajdona. Gazdasági ipar: tégla- s cserépgyártás.
Jánoshalma. Van a községben két társaskör és egy olvasókör, két takarékpénztár, egy hitelszövetkezet és egy téglagyár, a mely Magyar István és társaié.
Jászói Prépostság személyzete és gazdasága.
A prépostság jövedelmi forrásai közt jelentékeny szerepet játszanak az egyes iparágak is. A téglagyár Jászón jó minőségü téglákat, cserépzsindelyt és alagcsöveket éget.
Kaposvár
A Darnay Fivérek téglagyára 1864-ben keletkezett, a mikor is Feldreich Hermann alapította, kitől 1890-ben vették meg a mai tulajdonosok. Gyárt téglát és cserépzsindelyt; különlegességei az idomtéglák és alagcsövek. A gyár területe 14 1/2 m. hold, melyen 14 épület áll. A hajtóerő egy 54 HP Cornwall-kazán, kondenzátorral. Munkások száma 86, kik közül 28 nő. Az évi termelési képesség 7,000.000 db tégla és cserép. Piacza Somogy és Tolna vármegye.
Bauer Testvérek téglagyára; 1880-ban alapította Bauer Ferencz, kitől örökség útján került a mai tulajdonosok kezére. Gyárt téglát, cserepet és alagcsövet. A gyár területe, 17.000 öl, melyen hét épület áll. A hajtóerő 35 HP gőzgép. Munkások száma 7080, kiknek fele nő. Az évi termelési képesség 4 millió tégla és cserép, a mi helyben és Somogyban kerül eladásra.
Schlesinger Károly téglagyára; 1888-ban alapította Borovitz Adolf és Braun Ede, kiktől 1903-ban vette meg a mai tulajdonos. Gyárt téglát és cserepet. A gyár területe 12 m. hold és 24 épületből áll. Van egy 3 HP villamosmotor, a mi vízhajtásra szolgál. Munkások száma 60, a kik közül 30% a nő. Az évi termelési képesség 34,000.000 darab tégla és cserép. Piacza Somogy vármegye.
Schlesinger Albert és József gőztéglagyára; 1902-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt téglát és cserepet; különlegessége az oromtégla, hornyolt zsindely és alagcső. A gyár területe 50.000 öl, melyen 29 épület áll. A hajtóerő 75 HP gőzgép. A munkások száma 50200, kiknek 30%-a nő. Az évi termelési képesség 6,000.000 db. tégla és cserép.
Károlyliget. 1838-ban a gróf Zichy-Ferraris család volt a helység földesura. Van a községben olvasó, önkéntes tűzoltó és gazdasági egyesület, egy bank-szövetkezet és a Böhm M. és Társa czégnek téglagyára.
szia! Azért nem eccerű a kérdés, mert az Esterházy birtokközpontokban mindenütt égettek téglát (Mint ahogy más családok bitokain is, detto) Mellékelem a 2. kat. felmérés galántai szelvény- részletét. Galánta alatt az a barna kosz, benne néhány épület ábrájával (szárítók stb), az ott az agyaggödör. Ugyanez látható Taksonyfalva felett is. Sőt, Galántától északra Nebojszán is van egy agyaggödör. (és ez csak egy térképszelvény) Mindezek ugyanabban az időszakban készítették a téglákat, térben és időben sok helyen volt az E. családnak a környéketeken égetője
A freemailedre elküldtem a mobilom számát. De ha felmégy 1748 által nagyszerűen összerakott google térképre, akkor ott is ott van! (S az alapján még a kapumig is elnavigálhatod magad.)
Egyébként Szirma és Szirmabesenyő közt majdnem annyi a különbség, mint a között, hogy a bilit kiiszod, vagy kiviszed:-)
Szerintem ha megcsörgetsz, akkor simán össze tudnánk hozni egy találkozót. (Én még reménykedem benne!)
Mikor fogod hozni Dzsonit adagját? Jo lenne ha jövő héten azért ideérne. Ja és irj hogy kb melyik nap jönnél. Gelétol már csak 20km.-re lakom. Le sem kell térned a 63-as utrol. Az ablakom előtt megy el az a sok auto.
És még kinek vannak elkészitve tégláid? Már csak az eljuttatás végett.
kosz tatus, ez pontosan az, amit en Vb-nek hivok (ld. abra). Ha NP - ahogy te irod - akkor mit jelent?
Amugy az AE-re a laterarius-on azt irjak, hogy Esterhazy csalad, Szenci TGy., XIX sz. vege. Azok a lelohelyek, amiket irsz, tobbnyire Szenctol K-re vannak, Tallos D-re, a laterarius szerint pedig meg Csekleszen is elofordulnak (ammeg Ny-ra) - ennek a kornek foldrajzi kozepe lehet tenyleg Szenc. En is Szenc mellett talaltam.
1. Csak nekem új. Pesti tégla, Galgahévízen egy kupacból kaptam. Mi ez?
2. Tiszalök, báró Vay Miklós kúriájának maradványaiból: S J - talán Sindelás József (?) kb. 50 db csere van belőle.
3. Az előző helyről: gD - gróf Dessewffy (Miklós)
4. Szintén előző hely: D koronával - Dessewffy
5. Szintén előző hely: K K- passz
6.-7. Az előző helytől 1 km-re egy szántóföld közepénálló földkupacból: VM koronával-
báró Vay Miklós.
Sajószögeden egy barátom telephelyén árválkodott egy kupac tégla. Nem tudja honnan került oda, de utánna fog járni. Szóval Borsod megye, Tiszaújváros (Ónod-Miskolc) közelében. Szb13 barátunk, aki Borsod megye nagy tudósa, remélem segít a megfejtésben. Mindegyik E K monogrammal, de öt különböző változatban. Talán időben is eltérnek. Érdekesek!
