Csak néhány kiegészítés. Az Őrs vezér téri házsor (10 lépcsőház) szintén Larsen-Nilsen tipusú, de nem hosszú folyosós, hanem lépcsőházanként zárt, négy lakás van egy szinten. A kétféle méretből a nagy lakás 68 négyzetméteres, a kisebb is 50 körüli. Az említett tűz 1972-ben lehetett (plusz-minusz egy év), akkor voltam főiskolás, és másnap délelőtt egy ott lakó tanárnő még sírógörcsöt kapott, mikor mesélte az éjszakai történéseket.
Köszi a képet. A szóban forgó épület a háttérben, a középtől kissé jobbra látszik, ahol a felső emeleteken néhány szobányi panel fekete a tűztől.
Nem hallottam arról, hogy a dán panelházak tetején uszoda lett volna terv szinten. De ez itt elképzelhetetlen is lett volna, hiszen a lakások átlag négyzetmétere is államilag volt előirva, ez volt az a bizonyos 53 négyzetméter, amitől senki, sehol sem térhetett el.
Nagyon hasznos és érdekes amit írtál a dán házakkal - köszi szépen.
Ha tudod írd meg légyszíves, hogy mi az igazság abból, miszerint ezeket a dán féle házakat eredetileg a tetejükön fürtódőmedencével kellett volna megépíteni, mert, hogy a terveken ez szerepelt csak itt pénzügyi okokra hivatkozva elsummantották.
Köszi.
Egy kép a megégett Csertő utcai házról. Sajnos rossz a kép minősége.
Biztos vagyok benne, hogy ezen kérésedre is hamar választ, azaz fotókat fogsz kapni, de én még saját képet sem tudok feltenni, halogatom annak megtanulását.
A megemlített dán panelházat megmagyarázom, hátha valakinek nem világos.
A hatvanas évek közepétől indultak be Magyarországon a házgyárak, amelyekben szobaméretű fal- és födémpanelek készültek. Ezeket üvegezett ablakkal emelték a helyükre, ahol a sarkaikból kiálló betonacél hurkokat összehegesztették, majd a sarkokat a helyszínen kibetonozták. Ennek a betonozásnak a hanyagsága az összes veszély (ahogy egy győri épületnél ez kiderült több évtizede), ami ezen épületek állékonyságát veszélyeztetik, de semmiféle ilyen gond nincs velük több mint negyven éve. Ezt a Jós utcai robbanás is bizonyítja, ahol egy vegyszerekkel kísérletező fiatalember miatt egész panelek repültek ki, de az épület egyben maradt.
A panelházakat arról lehet megismerni, hogy a panelek között látszik a csatlakozási rés. Ha most körbeszigetelik az épületet, ezek a rések eltünnek. Sokan az először a József Attila lakótelepen épült négyemeletes házakat is paneleknek mondják, de azok belső hőszigetelés nélküli kohósalak betonból készültek és soha sem voltak a függőleges 60 és 120 cm széles elemek között rések.
Országosan kilenc (ebből a fővárosban három) szovjet házgyár épült. A tizedik, a dán Larsen-Nielsen típus a Ferencvárosban volt, aminek termékei arról ismerszenek meg, hogy az ablakok végig futnak és általában középfolyosósok, tehát a vég- (bütü-) falon csak a középső folyosóablakok láthatók. Ilyenek vannak a Füredi lakótelepen a HÉV-sínekre merőlegesen, a töltés felé.
Csaknem negyven éve egy nap éjfél után kigyulladt egy ilyen ház a Csertő utcában. Többen ijedtükben kiugrottak és meghaltak, de néhányan később, a középfolyosók PVC padlójának égésekor keletkezett füst hatása miatt haltak meg tüdővizenyőben, de ez nem volt publikus. A tűzvész után elrendelték, hogy ezeken a középfolyosókon a padlót, a kétoldali fa szekrényajtókat és a végén az ablakokat le kell cserélni. A korábbi kétrészes ablak helyett háromrészes ablakot építettek be, de leginkább csak az állami házakban, mert a szövetkezetieknek erre nem volt pénzük, ezért látható a HÉV felől az egyik házon még a régi, a másikon a lecserélt ablak a végfalon.
Bocs, ha hosszú voltam, de a "dán ház" hívószóra ez jutott eszembe.
Na, ezen felbuzdulva akkor most én is kérném a T. olvtársak segítségét. Kiskölyökkorom óta mindig a BEAC pálya körül lebzseltem. Nos, az a vidék alaposan megváltozott a késői ötvenes évek óta. Szeretnék visszaszaladni az időben... 1. egy foto kellene a BEAC pálya előtti állapotokról... (ez nehéz, de nem lehetetlen) 2. magáról a BEAC pályákról (foci, tenisz, kézilabda), székházról, lelátóról, akármi... 3. Skála nyitás korabeli
+1. úgy fest, egy darabig nem jutok haza... szóval a mai monszterről, ami odakerült (ez kész van már?)
Mi 1971 október 6-án költöztünk a Szentmihályi útra, úgy emlékszem, hogy az akkor még nem létező IKEA mögött a FÜREDI utcából elágazó OND VEZÉR ÚTJA KEREPESI ÚT felöli oldalán már megvoltak (azt hiszem négy darab) dán típusu épületek.
Az IKEA mellett a FÜREDI ÚT másik oldalán lévő épületsor és a SUGÁR mögött a KEREPESI ÚT oldalán lévő ház valamivel késöbb - pár évvel, nem tudom pontosan mikor - épültek.
Nem tudok betelni az internet és egy ilyen fórum csodájával, hogy bármilyen felvetett témára, kérdésre percek, esetleg órák alatt megtalálja valaki a választ, sőt a réges régi képeket is. Ez tényleg egy olyan új lehetőség, ami minőségi ugrás, és nagyon demokratikus is, hiszen bárki bárhonnan olvasója és hozzászólója, alkotója lehet ennek a kollektív játéknak.
Köszönet mindenkinek, aki veszi a fáradságot és rászánja az idejét, hogy mások - talán nem is olyan fontos - kérdésére megkeresse a választ.
Újabb kísérlet. Sugár helye 1968-ban, hév elterelve, készül az aluljáró. A következőn már kész az új hév végállomás épülete. A harmadik pedig 1971-ből: a kukoricaföld helyén már buszvégállomás van. És elnézést, ha gyűjtői buzgalmamban valamelyiktek fotóját oroztam el.
Van egy 1964-es fotó a kukoricaföldről - bár az inkább a buszvégállomás helyén volt - de valamiért nem hagyja feltenni az index, később kísérletezem még vele.
Köszi az infót. Azt én is hallottam,hogy Andy Vajna lakik ott,csak azt hittem az egész épület az övé,de ezek szerint több lakás van benne. Mindenesetre érdekes épület.
"...Különös épület az Orom utcában lévő bástyaszerű, vörös színben pompázó Hegedűs- villa is, amely az 1920-as években épült. A messziről erődítménynek tűnő ingatlan eredetileg is lakóháznak készült, a háború után viszont kollektivizálták. A privatizáció során ismét magánkézbe került, és több lakásra darabolták. A környékbeliek egyöntetű beszámolója szerint Andy Vajna is bérel itt lakást. ..." (kútfő)
Ezt a viccet nem nagyon értem, mert elég sok helyen írtam arról, hogy a Várban lakom. És eléggé szégyellem, hogy ennek a bástyás épületnek nem jut eszembe a neve, pedig az eléggé köztudott.
'62 és '66 között többször mentem át a villamos végállomástól a Sugár Üzletközpont helyén volt mezőgazdasági területen kitaposott ösvényen, mert az egyik mögötte lévő, azóta lebontott utcában, egy kis családi házban lakott egy tanárnő, akit többször meglátogattam. Szóval kukoricaföld volt ott akkoriban, az tuti, és utána sem nagyon volt más, mint a Sugár.
Én ott laktam a Füredin, és a legjobb emlékeim szerint azt a területet ahova a Sugár, az Ikea és a kettő közt lévő orvosi szakrendelő épült hosszú időre körűl kerítették. Parlagon hagyott egykori szántóföld volt. Lehetséges, hogy azon a részen nem éppen oda való valamit tároltak.
Mi volt régen a Sugár Üzletközpont helyén? Hallomásból tudom, hogy az építése előtt közvetlenül üveggyapottal teli földhányások voltak a területen. Ha jól tudom, akkor '73-ban kezdték építeni, és '80-ban adták át. Mi tartott 7 évig?
A Gellért hegy tetejéről látszik egy vörös erődszerű villa,azt tudja valaki hogy kié? Illetve hogy ki épitette?A Tabán képeket nézegetve,úgy láttam,hogy a 30-as években már állt az épület.
Köszönöm szépen a tájékoztatást.Én is keresgéltem de nem jó helyen ezek szerint. Nagyon tetszenek ezek a Budapesti villa épületek.Az Andrássy úton is imádok sétálni,és nézni a gyönyörű épületeket. Mindig érdekel,hogy ki élt ott és mikor.
Én is láttam a hirdetést a Dózsa György út 74. számú épületen és nem ugrott be, hogy ki volt Káry?
A Google csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal listájában találta meg a Káry-villa elnevezést.
Az 1970-ben kiadott Erzsébetváros c. könyvben már Csengery-villa néven szerepel az épület és közlik, hogy a Péterfy Sándor utcai kórház egyik részlege működik itt.
Az Erzsébet Enciklopédia e házról szóló cikkét a Google szerencsére tárolta, mert az oldal jelenleg sajnos nem elérhető. E szerint:
Dózsa György út 74.
Az 1882-ben Heinrich Károly által épített eklektikus Csengery-villa egy ideig a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézetének volt az épülete.
Az előző századfordulón itt működött Réh Béla Elektromágneses Szanatóriuma és Gyógyintézete. Innen költözött át a Fasor 11. sz. alá.
A villa Csengery Antalé, a Magyar Tudományos Akadémia "másodelnökéé", a neves történettudósé volt.
A Budapesti Negyed 46. számában ez áll:Az 1860-as évek közepétől minden nyáron kiköltöztek földszintes, hatszobás, klasszicista stílusú nyaralójukba, amely az Aréna (ma Dózsa György) úton állt. Az épület mindkét oldalára tágas veranda készült, a szobákat innen lehetett megközelíteni.
Üdv.mindenkinek. Budapesten a Dózsa György úton van egy régi villa ami eladó,szemben az 56-osok terével. Nagyon érdekelne hogy ki lakott benne,esetleg valamilyen intézmény működött ott? A neve Káry villa. Előre is köszönöm,ha valaki tud felvilágositást adni.
