Nem kedves gyrk. Senki nem olyan "államosításra" gondolt. Nézzük a tényeket. Az elmúlt egy évben, az európai bankok 50%-os piaci értékvesztést, 1000 mrd -s mértékben szenvedtek el, rossz piaci döntések miatt. Mi kivetni valót látsz abban, ha az "állam" a mindennapi élet zavartalan biztosítása végett, az adott piaci értéken részvény vásárlással tőkésíti fel a bankokat? Miután feljavította az aktuális piaci értéken a bankok vissza vásárolhatják az államtól a részvényeiket így, az adófizetők nem károsodnak azért, mert egyesek nem láták el megfelelően a munkájukat. Így az adófizetők ha nem is az egy évvel ezelőtti értéken, de egy tisztességes profitot realizálva kapják vissza azt a pénzt, amit most a bankoknak adtak? (miért kellene megint azt a gyakorlatot folytatni, amit nálunk az adófizetők kárára alkalmaztak a "bankmentő"? akciókkal a kilencvenes években?
Tisztelettel kérdem ha a piac beárazta a HUF-ot, mi szükség volt arra, hogy a jegybank a "valutakeret" terhére erőlködjön, hogy erősen tartsa a HUF-ot? Tisztelettel kérdem, az elmúlt egy hétben, menynibe került mindez a jegybanknak? (hétfőn még 17 mrd devizakerete volt a jegybanknak. mi szükség volt arra, hogy a min. elnök tegnap lóhalálában szaladjon haza Brüsszelből azzal az 5 mrd -s hitellel? anynira sürgős volt?) Remélem, holnap a "grénium" választ kap erre a kérésre is és arra is, hogy mi miért 2hitellel" oldjuk meg még mindíg az ehez hasonló problémáinkat? Milyen intézkedéseket tesznek azért, hogy a gazdaság versenyképességét megoldják? A pm. a 2009-es költségvetés tervezésénél 250 HUF/-s árfolyammal számol? Mire alapozta mindezt? eddig semmi olyat nem vettem észre, ami ennek realitását indokolná. (lehet, hogy csak én lennék ennyire figyelmetlen?) segíts nekem kérlek megérteni ezt a problémát.
"De elgondolkodtam rajta, hogy a svájci bankok bedőlése végülis nagyonis lehetséges (nem a kis bankok, főleg nem a kantonalbankok - remélem, ott a pénzem)"
-- Vond ki, nyiss tőkeszámlát tíz brókercégnél és várj. Nemsokára faszakasza jön.
Sőt, ugye itt az M2-ről (O/N repok, bef. alapok számlaegyenlegei, stb.) van elsősorban szó, annak multiplikátora pedig 10 fellett van tudtommal az USA-ban. Tehát a deflációs hatás igen erős. A forgalomban levő kp viszont csak valami 5 %-t teszi ki az M-nek (nincsenek uptodate adataim).
és ez a lényeg, erről is beszéltünk....az állami bevatkozásoknak egyetlen lényege van, ne törjön ki a pánik, mert akkor kezelhetetlenné válnak az események....
A japán példa nem az igazi, mert ahogy írtad, ott közben működött egy prosperáló világgazdaság, ami elvileg kihúzhatta volna az exportorientált japán gazdaságot a szarból...
Nem. A pénzmennyiség szűkülése az árak eséséhez vezet, ami újabb csődökhöz és a pénzkínálat további szűküléséhez vezet. Ez egy lefelé irányuló spirál. A huszadik században egy komoly példát tudok rá, 1929 után zajlott le. Talán hallottál már róla...
"de most egyelőre az van, hogy a pénzmennyiség szűkül. "
Végre eljutottunk a klasszikus infálicóhoz....a szükölő pénzmennyiség szükiti a tőkét az szükiti a termelést, a szükölő kinálat felhajtja az árakat.....
Szerintem is sokkal súlyosabb dolgok következnek a japán válságnál.
De az egy mellékes dolog, hogy az értéktelen asset-ek mennyire értéktelenek. Ami számít, hogy hiába vették meg őket a japánok, a liquidity trap-ből nem tudtak kimászni vele. A bankok ültek a cash-en, és senki rá nem vette őket, hogy kihitelezzék...
Azért voltak nem teljesen értéktelenek, mert nem világméretű volt és más piacok nagyon szépen müködtek.....ahol ezek érteke igy nem volt nulla....
Mostan teljesen más a helyzet.....svájci bankárok szerint (ez nem ujsághir és csak egyesek véleménye) a piacok megnyugvása nem hónapok, hanem év vagy évek kérdése, akkor, ha nem terjed át a reálszférára....hogy nem terjed át, arra azért nem vennék mérget.....
Hát lehet, hogy majd valamikor infláció is lesz, de most egyelőre az van, hogy a pénzmennyiség szűkül.
A pénz úgy néz ki, hogy van mondjuk X készpénz (bankjegy, érme), és van mondjuk 9X bankszámlapénz és egyéb pénzhelyettesítő, így minden X készpénzre 10X teljes pénzmennyiség jut. Deleveraging esetén a pénzhelyettesítők szűkülni kezdenek, és hiába nyomsz készpénz (frissen nyomtatott bankjegyeket) a rendszerbe, a bankok ráülnek a készpénzre. Így valójában a bankszámlapénz 10%-os szűkülését nem tudod a készpénz 10%-os (11,akárhány%-os) növelésével ellensúlyozni, mivel a készpénzre ráülnek a bankok. Azaz a készpénzmennyiséget ugyanannyival kell növelned, mint amennyivel a bankszámlapénz csökkent, azaz a pénzkínálat változatlan szinten tartásához a példánkban egy 10%-os pénzkínálat-szűkülés ellensúlyozásához meg kell dupláznod a forgalomban levő currency mennyiségét.
Egyelőre a bankszámlapénzzel együtt (márpedig csak azzal együtt van értelme) a pénzkínálat szűkül, és nem bővül.
Miért csökkenne a számlapénz össz mennyisége? Az adott, legfeljebb az értékesítő kevesebbet kap a cuccaiért és több marad a vevőnek, magyarul fillérekért tud cuccokhoz jutni a vevő, az egyik vesztesége a másik nyeresége.
Az MNB rengeteg "forint" nevű színes papirost nyomtathat, csakhogy ha az OTP-t, vagy - ne adj Isten! - saját magát meg akarja menteni a magyar kormány, akkor nem színes papirosokra, hanem pénzre: euróra és svájci frankra lesz szüksége.
A japánoknál a bankok értéktelen eszközeit fölvásárolta az állam. Végülis a kifizetett pénzek túlnyomó része megtérült (az értéktelen eszközökről kiderült, hogy mégsem teljesen értéktelenek), csak éppen az alapproblémát, a credit crunch-ot nem tudták megoldani. A bankok egyszerűen nem akartak hitelezni se egymásnak, se senkinek, és hiába nyomták beléjük a pénzt, erre semmiképpen sem voltak hajlandóak.
Namost, figyelembe véve, hogy a GDP arányos banki mérlegfőösszegek irreálisan nagyra nőttek, és a pénzügyi szektor a gazdaságnak aránytalanul (és fölöslegesen) nagy részét tette ki (túl sok embert foglalkoztatott a szektor, túl magas munkabéreket fizetett ki, stb. stb.), valamint, hogy a (potenciális) hitelfelvevők hitelképessége a kezdődő recesszió miatt drasztikusan esik, ezért a bankok hitelezési tevékenységének leállása több mint logikus. Csak hát éppen depresszióval fenyeget...
Ez vezet az inflácijóhoz, mert a gazdaság más szereplői tönkemennek és nem lehet rajtuk behajtani semmit....viszont nem is termelnek semmit.....itten egy példa, mostanról, kb 300 milliárd forint van kinn a mezögazdasági integrátoroknál, azok ezt nem tuggyák megkapni, mert a termelők az árujukra nem kapnak hitelt, igy az integrátor nem tuggya megadni a banknak a pénzt, következésképpen megáll a termelés....és kibacott magas lesz a jövő évi élelmiszer ár.....
Majd nyomtat az ECB.....ilyenkor csak egy komoly inflácijó szokik használni....össze lehet tenni a két kezünket, hogy nem vagyunk az ejró övezetbe és az MNB annyi pénzt nyom amennyit csak akar::))))
az államadósság megnövekedése drasztikusan bővíti a piacon lévő pénz mennyiségét
Miközben meg az általános deleveraging meg drasztikusan csökkenti a piacon lévő bankszámlapénz mennyiségét, így valójában deflációs nyomás alakul ki.
ha a gazdaság más szereplőin kívánják behajtani a plusz kiáramló pénzt
Az egy nyitott kérdés, hogy majd a következő évek, évtizedek során miből fizetik ki az államadósság kamatait és törlesztőrészleteit, de most egyelőre csak annyi történik, hogy az államadósság megnövekszik. Az állam fizetési ígérvényeket bocsát ki, ezekkel tőkésíti fel a bankrendszert.
