Múlt pénteken az Élet és Irodalomban Szabó Csaba farmakológus nyolchasábos cikkben sürgette az MTA reformját. A héten az ATV Friderikusz most cimü müsorában Szabó Csaba volt a főszereplő, aki ismét keményen támadta az akadémiát. Közben a SOTE 44-7 arányban elutasitotta Szabó professzori kinevezését. A mai Magyar Hirlap cimlapján is Szabó Csaba látható, a lap kétoldalas mellékletet szentel az Akadémiának. A lap tulajdonosa Széles Gábor szintén a Friderikusz müsorban már hétfön kifejtette álláspontját miszerint Magyarországon az alkalmazott és nem az alapkutatást kellene támogatni. Közben az MTA közgyülést tartott, Vizi E. Szilveszter elnök reformokat igért, majd azonnal elutasitotta Kertész János akadémikus reformjavaslatát. Gyurcsány Ferenc udvarias levélben biztatta reformokra az MTA-t, és bokros teeindőire hivatkozva nem jelent meg a közgyülésen. Gyurcsány Ferenc blogjában váratlanul megszaporodtak az akadémiát erősen kritizáló beirások. Valami történik.
Kedves ciprian. Ha tudományról van szó, maradjunk a realitásoknál.
A prioritásokkal egyetértek, azonban a sorrendben némi változtatást javasolnék.
1., Ha tudományról van szó, a szakmai alaposság és hitelességet jelölném legelőre. 2., Nemzetközi nagy projektekben részvétel 3., Hazai tudományos eredmények produkálása 4., Önfenntartás érdekében szabadalmi munkák elősegítése, gyártás , piacra bevezetés támogatása. 5., Megbízásos munkák támogatása. 6., ha mindez megvan, akkor a nemzetgazdasági célkitűzések már megoldottak.
Megfordathatjuk a sorrendet, egy kör esetén mindegy, hogy honnan indulunk. A folytonosság a lényeg. A "profit szerzés " önmagában nem bűn, ha mögötte fedezet van. Miből fizetne az állam az alapkutatásra, ha nincs megfelelő, versenyképes adófizető gazdaság, ami mindezt biztosítja?
Jól kiépített és koordinált alkalmazott kutatás nélkül öncélúvá válik az alapkutatás. Egy "tudásiparággá" degradálódik, és létezésének egyetlen oka a profitszerzés lenne. Ez elkerülhetetlen folyamat lenne, ha az alapkutatás nem a nemzetgazdasági céljainkat szolgálná elsősorban.
Próbáljátok már meg tudomásul venni, hogy alap kutatás nélkül, nincs alkalmazott kutatás. Jól működő, versenyképes gazdaság nélkül nincs miből finanszírozni az alap kutatást. Ez egy körforgás, ha ebben megszakad a folytonosság, felborul minden és működő képtelenné válik. Csak a megtermelt javainkat oszthatjuk újra, arra viszont vigyázni kell, hogy az egyensúly ne boruljon fel. A fedezet nélküli pénz a legrosszabb "befektetés".
Ki kellene tudni simítani a hullámvölgyeket egy kutatóintézménynél annak érdekében, hogy ne legyen a kutató létbizonytalanság. Ez némi átgondolást igényelne, de tisztában kell lenni, hogy csupán még tűzoltást végeztünk.
Az önfenntartó kutatás nekem nem tetszik, mert nem ez az akadémiai alapkutatás fő feladata. Az önfenntartó kutatás egyébként is illúzió mindaddig, amíg nem épül fel újra az ipari háttér.
Egyelőre kapjanak annyi pénzt az intézmények, hogy ne kelljen időszakosan utcára tenni a kutatót. Stabilizálni kell, csak eztán lehetne tovább lépni.
Hidd el, 1991-ben Bp-en ezt dolgoztuk ki az ILO-sokkal. Istennek hála, hazatérve, bebizonyították a modell működőképességét. Igen, az államnak fel kell vállalnia a "tudomány megfinanszírozását", azonban szerződésben biztosítani kell, hogy annak eredménye, neki is megtérüljön, hogy abból újabb projekteket tudjanak majd finanszírozni és ne járjnak úgy, mint a "szegedi biológusok", hogy húsz év munkájukat veszítették el azért, mert az állam nem volt hajlandó megfinanszírozni, hogy a lejáró szabadalmi jogaikat ne veszítsék el, hogy az nekik profitáljon.(közvetve az állam is bőven vissza kapta volna azt a pénzt, amit nekik adott volna ) Tudod, a skandinávok mára önfinanszírozóvá tették a tudományt, és ezért tudnak már most több mint 2%-ot költeni arra GDP arányosan.
Sajnos én is visszalépést látok legtöbb esetben a múlt rendszerbeli tudományszervezéshez képest. De nemcsak a tudományszervezésben van visszalépés, hanem rosszabbak lettek a kutatók egzisztencia feltételei. Nemcsak arról beszélek, hogy egy Ph doktori megszerzése az egyetem után szinte az éhhalállal egyenlő, ha nincs szülői segitség. Ennél sokkal rosszabb a helyzet.
Kutatóink abszolút létbizonytalanságban vannak, még az alacsony bérezésüket is rajtuk kívül álló okok miatt elveszthetik. A bérezésük egyébként kb 1978-80-as évek szintjén van (!)
A munkahelyük attól függ, hogy a nagyfőnöknek sikerül-e elnyerni a pályázatot vagy sem. Ha nem sikerül, utcára kerül. Ezt így nem szabadna csinálni.
Az okokokat arra vezetem vissza, hogy a kormány többnyire nem hajlandó az EU-pályázati pénzeken felül finanszírozni az intézményeket, ill ahol van ilyen forrás, ott egyre jobban csökken. Azt mondják, szerezzetek pénzt az ipartól, ami egyébként alig létezik. Így könnyű tudománypolitikát szervezni. Visszadobják szegény kutatóintézménynek, ami állami koordinálást igényelne. A múlt rendszerben láttuk, milyen nehéz a vállalati kutatást összehangolni az alapkutatást végző intézményekkel. Nem úgy van ám, hogy a megbízásos munkákákat majd csak kitalpalják a kutatók! Jól kiépített és felső szintről koordinált infrastruktúrárra van szükség. Ehhez viszont befektetés lenne szükséges az EU-pénzeken felül.
az élet minden területén tudomásul kell vennünk, hogy vannak különböző beállítottságú emberek. A tudomány területén fokozottan szükséges a tolerancia e téren, mivel itt, csak és kimondottan a szakmai törvényszerűségeknek szabad érvényesülni, azonban, ha eredményt karsz elérni a munkádban, akkor tiszteletben kell tartanod a társaid magánéletét. (ideológiai beállítottságát ) Hidd el, a hetvenes években azokkal az mszmp tagokkal nagyon jól együtt tudtunk dolgozni, eredményeket elérni, akik szakmailag felkészültek, emberileg tisztességesek voltak. (asszem, szűk családon belül is sok olyan család van ebben az országban, akiknél a politikai beállítottság különböző, mégis együtt tudnak élni, ha betartják azt a minimumot, mely alapvetően szükséges az emberi együttélés szabályainak betartására) Nálunk, mindíg is az jelentette az alapvető problémát az élet minden területén, hogy mindíg voltak olyanok, akik nem a szakmai alkalmasságuk miatt voltak a munkahelyeiken. Sajnos, a mai hírek is azt bizonyítják, hogy ezek semmit nem változtak az elmúlt évtizedek során. Gondolj bele, egy tudományos kisérlet során, amiben több százan vesznek részt, dollár, euró milliárdokat fordítottak rá, valaki az addigi eredményeket kiszolgáltatja egy másik csoportnak. Mekkora veszteség éri ezzel a "tudományt"? Ez már rég nem az egyéni zsenikről szól, ez csapat munka. Többszáz ember eggyüttes munkája, akik kiegészítik egymás tudását. Ez a jövő, ennek kell lenni a magyar tudomány jövőjének is, mely a kölcsönös bizalomra épül. Ha szétverik a bizalmat, mi marad meg nekünk a tudományból?
Javaslom, maradjunk a tárgynál. A tudománypolitikával továbbra is foglalkoznunk kell viszont, de figyelembe kell vennünk az Index liberális szellemiségét, és természetesnek tartom, hogy a fórumján is sok liberális barátunk van. Magam részéről megfogadom, hogy figyelemmel leszek liberális fórumtársaink érzékenységére.
Jó Tündértól viszont szemforgató magatartásnak ítélem, amikor politikát kiállt ha valakinek nem tetszik a nézete, ugyanakkor már a topikjának fejlécében is burkolt támadást intéz Széles Gábor ellen, aki köztudottan konzervatív szemléletű, és konzervatív nézetei a tudománypolitikai állásfoglalásiban is markánsan megjelenik.
Szóval kedves liberális barátaim, Jó Tündér nem térített el attól, hogy barátaimnak tartsalak benneteket akkor is, ha nézeteink különböznek az enyémtől. Ismerőseimmel így vitatkozok, szeretnék ebben a szellemben fórumozni.
Szóval ne feketítsük be egymást, akkor lesz csak értelmes a vita a magyar tudomány jövőjéről.
Kedves ciprian. A tudományban mit nevezünk "szélsőségesnek"? Gondolj bele, ha a Te szakterületeden olyan nyíltan ás egyértelműen szembe mennek a legalapvetőbb szakmai normákkal, ahogyan ez a "pénz piacon" történt, miképpen fogadnád ezt a "jelenséget"?
Csath Magdolna mellett, számtalan gözgezda évek óta próbálja felhívni erre a veszélyre a figyelmet. Először óvatos megfogalmazásban, majd egyre szélsőségesebben, amint látja, hogy intő, figyelmeztető szai a semmibe vesznek. Bevallom, öt évvel ezelőtt, elveimet feladva azért kezdtem el "fórumozni", mert már akkor látni lehetett, hogy amit a politikusok gerjesztenek, annak nem lesz jó vége. A 2000. technológiai részvény piac összeomlása után sokáig én sem mertem elhinni, hogy ugyanazt, a pénz piacon is megcsinálják. Már akkor tudva levő volt, hogy ez sokkal nagyobb válságot fog előidézni, mint a technológiai piac összeomlása volt. Ott, azok a cégek, amelyek mögött valós érték (teljesítmény ) volt, az átmeneti megingás után, rövid idő alatt talpra álltak és az egyensúly visszaállt. Ezt úgy is nevezhetjük, hogy a "piac öntisztítást" hajtott végre. A mostani pézpiaci hitelválság annyiban tér el a 2000-től, hogy itt azokat a reálgazdasági szereplőket is padlóra viszi, akik mögött valódi érték, teljesítmény van. A fizetőképes réteg vissza fogja a fogyasztását, a gondosan felépített közép és hosszú távú üzleti tervek felborulnak, a piaci növekedés lelassul, visszájára fordul, ezáltal a 10 éves K+F projektekben felborul az egyensúly, Nem tudják folytatni a szükséges kutatásokat, aminek most a következménye, hogy munkahelyeket szüntetnek be és ami ennél is nagyobb probléma, nem fogják tudni a betervezett terméket a meghatározott időben a piacra vinni. Megemelkednek a hitelek kamatai, mely egyre több családnál azt fogja eredményezni, hogy nem tudják fizetni a törlesztő részleteket. Ha és amennyiben ezt még a "költségvetés túlköltekezésével" is tetézik a politikusok, ott törvényszerű, hogy a versenyképességet és a lakosság megélhetési mutatóját rontó adó terhek megemelkedése is követi (első reakció az embereknek, hogy megpróbálnak kibújni az adó kötelezettség teljesítése alól, ami eleve kevesebb bevételt jelent az állam háztartásnak, s ha a politikusok még azt a hibát is elkövetik, hogy a legfontosabb területektől vonnak el alapvető működésük finanszírozásához szükséges eszközöket, ott annak a területnek a negatív hatása összeségében már társadalmi feszültségeket rejt magában.) Mindezeket az összefüggéseket a közgazdák egyre nagyobb része már évek óta próbálja a politikusoknak elmagyarázni. (2006-ban éppeszű ember máig nem érti, hogy az EU. miért volt olyan elnéző a magyar költségvetés 10%-os hiányával kapcsolatban) Mindezek után, még most is "szélsőségesnek" itéled azokat, akik már korábban is megpróbálták erre felhívni a döntést hozók figyelmét? A mostani pénzügyi válság már olyan méreteket öltött, hogy a piac már nem képes azt kezelni. Ezért van szükség arra, hogy a "politikusok" a társadalmi feszültségeket tompítva olyan megoldásokat keressenek és alkalmazzanak a válság kezelésére, ami eddig elképzelhetettlen volt. A politikusok felelőssége a válság ijetén alakulásában egyértelmű, mivel az ő kezükben volt a piaci folyamatok ellenőrzése, szabályozása. Ezt nem tették meg és ha bele gondolsz, több esetben ezt a válságot éppen a politikusok gerjesztették. Elkerülhetetlennek tartom, hogy a felelősöket ne vonják mindezért felelősségre, mivel ennek hiányában olyan társadalmi feszültségek alakulhatnak ki globálisan, hogy azt már csak "drasztikus" eszközökkel fogják tudni kezelni. (nem véletlen, hogy egyre erősödik a "háborús helyzet". Ezt kellene most elkerülni )
Mindezek tudtában írtam annak idején a karzaton, ha "Joiseph E Stiglitzet széső balosnak állítják be, akkor engem nyugodtan ultra balosnak is nevezhetnek" pedig, soha nem tagadtam a konzervatív beállítottságomat. Most is az a véleményem, hogy "egy közgazdának az a feladata, hogy a kialakult válságokra próbáljoin optimális megoldásokat találni, kidolgozni és a döntést hozókat meggyőzni annak szükségességéről". Azt a politikust, aki felelős a válság kialakulásáért a közéletből el kell távolítani (erre van az előrehozott választás ), azokat akik nem vállaják fel a válság kezelését, a közélet közelébe sem szabad engedni. Mást megoldást, a mai elyzetben nem tudok sem a hazai, de a globálisan kialakult válság kezelésére mondani. Még akkor sem, ha ezzel "szélsőségesnek" bélyegeznek meg. Asszem, a saját szakterületeden Te is valami hasonlóban gondolkoznál.
Értekelem Csath Magdolna mértéktartó nyilatkozatait. Az idézett cikkben sem volt szélsőséges, de sajnos igazat mondott.
Azt látjuk, hogy a szürke kormányzásban kétbalkezesek. Általában aki mindig a jövőről, reformokról beszél munkája értékelése helyett, az alkalmatlanságát árulja el.
A "tudásiparon" azt értem, hogy a megszerzett ismereteket nem a nemzetgazdaságunk fejlesztésére fordítják, hanem vagy eladják külföldre, vagy kétlábon a fejben kiviszik az országból. Ez is üzlet, jó üzlet, de kevésbé hasznosul számunkra. A bolognai képzés is erre a koncepcóra épül. Így felesleges lenne az adófizetők pénzét az oktatásra fordítani, fizesse meg aki profitálni akar a kútfejéből. Ugye mennyire perverzen profitorientált szemlélet ez?
Nem így kell csinálni. Szívesen fordítom viszont az adóforintjaimat olyan képzés és K+F infrastruktúra kifejlesztésére, ami alkalmassá teszi hazánkat a modern iparágak itt marasztalására. Szerintem így lenne egyszerre nemzeti és globális szemléletű a tudásbázisunk fejlesztése.
Csak akkor kedves ciprian, ha azt így csinálják. Emlékszem milyen nehéz volt megtanulnunk a hetvenes években a "csúcstechnikát, technológiát, azonban amikor az megvolt, az újításainkkal még fejleszteni is tudtuk. (elég jól megtudtunk élni abból az "apró pénzből", jobban mint most )
A "tudásipar" koncepciójától el kellene állni, mert ez aprópénzre váltása a tudásnak.
Azt kellene megvizsgálni, hogy a magyar tudomány (is) hogyan tudna annak szolgálatába állni, hogy a magasan kvalifikált, jól megfizetett munkaerőt alkalmazó tőke minél nagyobb volumenben nálunk maradjon.
Én már abban is kiegyeznék, ha nem csökkentenék évről évre a tudományra (K+F-re) fordítható pénzeket. Mai hír: 0,3%al csökkent 2007-ben a" tudományos keret". Most, 0,97%-nál tartanak a politikusaink. Ebben a topicban írtam, "ha a magyar politikusoktól várjuk a pénzt a tudományra, K+F-re, annyi pénzetek sem lesz, mint eddig volt" (nem a "cigányasszony" jósolta meg nekem, mint a mostani lottó főnyereményt. sajnos, azt sem nekem )
azt várni, hogy belátható időn belül lesz egységes és konszenzusos és átfogó magyar tudománypolitika, teljesen reménytelen, ennek a taglalásába most nem megyek bele, offolna nagyon. Éppen ezért van értelme annak, ha pl. az Akadémia elnöke előáll egy koncepciózus elképzeléssel, amit ugyan nyilvánvalóan nem tud adminsztratív eszközökkel az egész hazai K+Fre érvényesíteni (igazgatási hatóköre a hálózat egyötödére terjed ki legfeljebbb), de ha valóban nekiáll csinálni, akor ahhoz legalább viszonyolnia kell a többi 80%nak. Az más kérdés, hogy éppen jó-e ez a stratégia. A természettudomány kutatóintézetek ma is ezer szállal kapcsolódnak a magyar iparhoz - csak éppen alig van ilyen. A kérdés az, hogy a csúcságazatokban lehet-e más "piacuk", mint a globális: sikerül-e végre valamit csinálni a szegedi biolpolissal, az SzBK geno-nano kutatásaihoz, a Kémiia Kutatóközont anyagkutatásait tudja-e Székesfehérvárott folytatni, Martonvásár kibírja-e a GMO-ellenes őrületet, a SzTAKI nagyüzemként tud-e működni kellő világpicra jutási támogatással, a Rényi kapacitásait a JPMorgan mintájára tudják-e menedszelni máshova, leginkább a közoktatás számára stb. És ezek nem elvont politkai kérdséek, hanem nagyon is konkrét ügymenedzsmenti képességeket firtatnak, a következő lépésben pedig a kutatók munkahajlandóságát, pénz is van rá, rengeteg. Sztem ez a magyar tudomány jövője-kérdés konkrétabban.
Ha az átlagtól eltérő, méghozzá kimagasló eredményt akarunk elérni, akkor legelőre az embert kell helyezni. Egyéniséget kell nevelnünk és nem egy "megalkuvásra képes masszát létre hozni. Ez, ugyanúgy érvényes a tudományra, mint az élsportra, vagy az élet bármely területére. Ha ezt nálunk is figyelembe venék, akkor az ország ma nem lenne ebben a siralmas, kilátástalan helyzetbe amibe most hozták . Legelősször ezen kell változtatni minden területen.
Azt azért szeretném megjegyezni, hogy köszönöm Jó Tündérnek azt, hogy felhívta a figyelmemet írásaidra.
Tudom egyébként, hogy most még nem lehet napirendre venni az MTA rendbe tételét. Hazánk még a rendszerváltás utáni privatáció mocsarában van, erkölcsileg előbb talpra kell állnunk. De nem úgy kell talpra állnunk, hogy aki idáig lopott, azokat azért toljuk félre, hogy most már mi is lophassunk.
Remélem, hogy még élni fogok, amikor jön egy új, friss generáció, amely magasfokú erkölcsiséggel elfogadja azt ami van, de nem tehet róla, és kialakítja a saját törvényeit és szabályait.
Csak ezután beszélhetünk majd a magyar tudomány jövőjéről is.
Ne offoljuk szét ezt a topicot ezzel. Maradjunk annyiban, hogy Adenauert is támadták annak idején és "konzervatívként" mégis létre hozta a "jóléti államot", amit a történelem aposztrofált mára.
Erről, már topicot is nyitottam. "Modern jobb oldali értékrend" címmel, ami jó magyar szokáshoz híven, a "poli diliben" végezte. Nálunk, mégcsak ezen a szinten tartunk. Különben, egy államfőt az jellemez, hogy az adott országban kialakít egy közös érték rendet, amiben mindannyian megegyeznek, elfogadnak és ezen túl határozzák meg, fogalmazzák meg a különbözőségüket. Így tudnak a kialakult problémákra "nagykoalícióban" megoldást találni. ( Ausztriában, ami után az oroszok onnan kivonultak, túlnyomó részt nagykoalícióban normalizálták a szétzilált társadalmat. Látod, a németeknél is kidolgoztak egy válság tervet, ahol 1 millió új kutató munkahelyet irányoztak elő ( nem a segélyeket akarták kiváltani közmunkával, hogy a gazdaságot beindítsák, mint ahogy nálunk kommunikálják újabban. azt is meg kell oldani , ezzel azonban csak annyit fogunk elérni, hogy talán akkor nem egy "szemét dombon" élünk, hanem egy kultúrált környzetet tudhatunk magunk körül, amire szükségünk lenne, és a bűnözést tudnánk csökkenteni vele. Ezt sem szabad leértékelnünk, azonban ezzel még nem teszzük versenyképessé a gazdaságunkat ) amint látod, ott három év alatt a költségvetést rendbe tették és a gazdaságukat is felpörgették. ha ezt nem tették volna, most légy nyugodt, sokkal nagyobb problémáik lennének.
Nálunk is lenne mit kiemelni prioritásként, amire építhetnénk a szerkezet váltását a gazdaságunk fejlődésének hosszú távon. Ez, semmiképpen nem a "bevásárló központok" lennének. Tudod, öt év alatt nagyon sok minden megváltozik körülöttünk, ezért kell-ene nekünk olyan területre fókuszálni, amely folyamatos fejlesztéssel versenyhelyzetbe hozhatná a gazdaságunkat. Ez, ma már a tudomány nélkül, elképzelhetetlen.
Ma a nemzeti konzervatív a balos, a neoliberális most szélsőségesen radikális, a szoci pedig jobbos, mert az a kevés ipari munkás aki van még, hát azoknak érdeke a multik érdekével egybeesik. Kizsákmányolt a kisvállalkozó lett, és ő alkotja a lakosság legszélesebb rétegét. Más szelek fújnak Marx óta.
Vigyázz az ilyen kijelentésekre, mert könnyen megkaphatod Te is a "közgizdáktól", hogy szélső balos vagy, akár Joseph E Stiglitzre mondták a héten a karzaton.
A technika fejleszthető, erre való a "tudomány". 1974-ben olyan üzemet szereltünk, üzemeltünk be, amelyet DCA vezérelt. 1980-ban már olyan üzemet szereltünk, üzemeltünk be, amelyet PLC vezérelt. Ma itt a net-en csattogunk. Mindannyian tudjuk, hogy nem ez a "végállomás".
off egy másik topicban már írtam: " a mostani EU.-s politikai gárdával az EU- csődje csak idő kérdése". Itt lenne az ideje az "érdek érvényesítésre" épülő politizálásról, az "érték teremtő " poltikára térni, ha nem akarunk végképpen lemaradni a globális versenyben (gazdaságban). Természetesen ehhez, a mostaniakhoz képest éretlemesebb politikusokra lenne szükség . on
Az EU energiapolitikája csapnivaló. Versenyre épít ott, ahol nem szabad versenyezni.
Az energiagazdálkodás lényege, hogy pontosan annyi tartalék legyen, amennyire szükség van. Ez különösen az elektromos energia nagy elosztóhálózataira érvényes, hiszen itt fölösleges tartalékenergia képzése is fizikai lehetetlenség. Blődség itt versenyt generálni, de nem is lehet. Emögött megint sötét európai lobbik működhetnek, de ennek részleteibe én már nem látok bele.
A termálvíz hasznosítása tényleg egyik nagy lehetőségünk. Sajnos itt környezetvédelmi megfontolások akadályozzák a kitermelést, hozzáteszem, joggal. A termálvizet ugyanis nem szabad tisztitatlanul visszanyomni a földbe. Emiatt csak zárt rendszerek működhetnek gazdaságosan. Azonban a technika még nem tart ott hogy mélyvizi zárt rendszereket elérhető áron lehessen létesíteni.
Ha az energia politikánkat EU.-s szinten tudnánk egyeztetni és érvényesíteni, akkor az ár - apály erőművekkel a villamos áram szükségleteinket hosszú távon megoldhatnánk. A "foszilis energia kiváltására" már most is vannak kidolgozott alternatívák és amennyiben a "gázvezetékre" költött milliárdokat az üzemanyag töltő hálózat kiépítésére fordítanák, akkor azt is megoldhatnák. (tíz , tizenöt éven belül, a jármű parkot is lecserélhetnénk az új energia hordozók üzemeltetésére ) Több országban azért, a "termál vizben" rejlő energiát is hasznosíthatnánk. A "szélenergia" hasznosítása Hegyeshalom után, gomba módra szaporodik. Van még pár olyan energia forrás, ami kutatási szinten van és tíz, tizenöt éven belül már alkalmazhatóvá tehető lenne.
Az alternatív energiával pedig sötét lobbik hülyítik az embereket. Tudni kell ugyanis, hogy az alternatív energia részaránya sokára érheti el a 10 százalékot, és max. 20 százalékot lehet elérni belátható időn belül. Az alternatív energia sajnos nem pótolhatja a fosszílis nyersanyagokat, és az atomenergiát. A mozgalmak mögött többnyire a gázlobbi van, amelyik vagy Paksot, vagy vizierőműveket akar megszüntetni. Egyre-másra épültek nálunk a gázerőművek a rendszerváltás után. Ezt hamarosan megszívjuk az energia árában, sőt el is kezdődött.
Sajnos így van ahogy mondod, pedig a gyógyszergyártásban minden esélyünk megvolt a kutatás itt tartásához.
Gáz tekintetében a legsötétebb a helyzet. A makói gázvagyonunk annyira jelentős, hopgy jóideig egész Európát el lehetne látni vele. Az köztudott, hogy mélyen van, emiatt várni kell addig a kitermeléssel, amíg felemelkedik a gáz ára annyira, hogy megérje kitermelni. Az előző rendszerben ezt komolyan gondolták, és emiatt mélytitok volt, hogy egyáltalán van nekünk ennyi gázunk. Mi történt a rendszerváltás után? Eladtuk már most bányajáradékért! Azt mondják jó pénzt kértünk a bányasjáradékra. A fenéket! Ez csak most jó pénz. Amikor tényleg kitermelik, akkor sokszorosát lehetett volna kérni érte. Miért most adtuk el? Az előző rendszerben felelősebbek voltak a vezetők? Nem is merem ezt gondolni :-)
