Egyébként nálam is a monilia jegyében zajlott a tavasz, pedig permeteztem a meggyfákat. Asszem szert kell váltanom és ősszel is lepermeteznem egyszer, majd tavasszal az eddigiekhez képest egy kicsit korábban szórni a szert (sajnos idén a lemosózás is elmaradt, lehet, hogy ez is közrejátszott).
ne haragudj,leírod hogyan kell fertőtleníteni a metszőollót?nem szeretném én sem elfertőzni a szőlőimet,fáimat.
tavasszal ostoba voltam,és a moniliás őszibarackfát megmetszettem,majd megmetszettem vele a meggyfát,úgyhogy az is moniliás lett sajnos.így a tavasz a monilia jegyében zajlott.
Hát nekem is ez a legnagyobb bánatom,hogy az ereje teljében lévő tőke pusztul el minden előjel nélkül.Ráadásul roskadásig van terméssel.Mondjuk most mindegyik-))).
Tavaly még én is úgy tudtam hogy 20-30g/10 liter de én csak azt tudom mondani a mi most van a tihovit jet csomagolóanyagjára írva hogy 80-120g/10 liter.
Szóval már a vasárnapi permetezést sem tihovittal végeztem épp azért, mert most nem világos a dózis aránya számomra.
fefe73: Nálam is tavaly óta van ez a nyavalya, eddig hírét se hallottam (a tőke, amit megtámadott, nagyságrendileg 30 éves).
Ferig: Azt nem tudom, hogy fajtaspecifikus-e, eddig ez az egyetlen ilyen tőke az egész udvarban (a környéken járva-kelve sajnos látok itt-ott ilyen tigrismintás levélzetet...). A tőkék nagyjából egy méterre vannak egymástól. Az idén tavasszal a metszést - mint olyan sokan ebben az országban - nem fertőtlenített ollóval végeztem, tehát elképzelhető, hogy esetleg átvittem a betegséget, de ennek egyelőre még nincs tünete. Azóta kitanultam a fertőtlenítés mesterségét, de hogy ezzel mennyire vagyok elkésve, majd kiderül... Mivel eddig szó sem volt ilyen bajról, nem foglalkoztam a szerszámok fertőtlenítésével, de úgy látszik, ezt is meg kell szokni...
A legnagyobb baj az egészben, hogy a dolgok jelen állása szerint nagyjából úgy vagyunk ezzel a kórsággal, mint az orvosok a gyilkos galóca által megmérgezett emberrel!!! Csak nézem tehetetlenül, hogy pusztul el a tőke, amit édesanyám ültetett... :-( Annyi vigaszom talán még lehet, hogy tanulva a tavalyi esetből és felkészülve a legrosszabbra, ami be is következett, ültettem vesszőt erről a tőkéről, meg is eredt pár darab. Ezekkel tudom ugyan pótolni a kipusztultat, de mivel már a fertőzött tőkéről származik, kétséges, hogy milyen jövő elé néznek szegények... Majd meglátjuk!
Más körülmény alatt mit értesz?
Nem tudom, hogy miképpen és honnan, hogyan fertőződött meg ez a tőke, de most már nincs is túl sok jelentősége, igazán csak arra kell figyelnem a jövőben, hogy ha bármikor hozzányúlok a szőlőkhöz, akkor mindig rendszeres fertőtlenítés mellett végezzem a munkát!!!
Az interneten fellelhető angol nyelvű cikkeket is figyelembe véve, ebben a témában ez a legrészletesebb, legátfogóbb, legkomplexebb anyag, amivel eddig találkoztam.
Cím és szerző:
SZÕLÕ LEROMLÁS, KORAI TÕKEELHALÁS
dr. Dula Bencéné, Heves Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat
Mindezek után mit tehetnek a szõlõsgazdák a korai tõkeelhalások megelõzése érdekében?
Kifogástalan minõségû, egészséges szaporítóanyag ültetése. (E tekintetben jelenleg kiszolgáltatott helyzetben vannak. Azt ültetnek, amit kapnak. Minõségi ellenõrzésre, kifogásra nincs mód.)
Az ember által befolyásolható stressz hatások mérséklésével segíthetik a tõkéket az idõjárási szélsõségek elviselésére, pl. legalább 5 éves szántóföldi mûvelés alkalmazása az újratelepítés elõtt, jó fajta megválasztás, szakszerû talaj elõkészítés és telepítés, minél kevesebb metszési sebzést okozó mûvelésmód választása, kíméletes terhelés, termõegyensúly tartása, harmonikus növénytáplálás, gondos növényápolás.
Ez a szemétláda rohadtul nem fajtaspecifikus de annyira nem,hogy tavaly fehéret vitt ki ,most meg a merlot-ból egyet.Nálam kb 30 méterre voltak egymástól és nem is egy sorban.
Sajnos mikor én érettségiztem nem volt kötelező az idegen nyelv -)).Annyi lejött a képekből hogy tutira esca a betegség.Nagyon jellegzetesek ezek a tigriscsíkos levelek.Nem értem mit írnak itt,de jó lenne tudni,hogy mi a teendő ilyen esetben.
Mi a tapasztalatod, fajtaspecifikus? Közel vannak ezek a tőkék egymáshoz? (Egymás mellett, vagy távol egymástól?) Biztosan emlékszel, hogyan metszetted meg a szőlőd. Átvihetted a fertőzést metszéssel, vagy más körülmény is közrejátszhatott?
Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni a hozzáértőktől,hogy lehet-e tenni valamit az ESCA ellen? Én 12 éve szőlészkedek de csak tavaly és idén láttam ilyet először és sajnos most, hogy elkezdtem figyelni a hegyen mások szőlőjét is,hát igencsak durva a helyzet.Szinte mindenkinél van egy-két tő ami teljesen elpusztult.A faterom még sose látott ilyet.Ez valami új kórság?
Plusz nekem is szerepel két nagykernek az árlistájában is. A kiskiszerelést nem mindenhol jelölik, fogalmam sincs, hogy miért.
Bár a Bayer elég korrekt módon egy csomó mindenből csinál kis kiszerelést is. Pl. Envidorból, Calypsoból vagy Teldorból is csinál 1 ampullás kiszerelést is (pici dobozban 1 ampulla+tájékoztató), 10-20 liter vízhez.
No, hízik kicsit a májam, hogy az első reakciókkal ellentétben és kitartottam a _NEM_ lisztharmat mellett, és vmi más okot kerestem a repedésre. Ellenben felénk (Baranya) nagyon durva lisztharmat támadás van, Villányból komoly termelő panaszkodnak, hogy kis túlzással 2 naponta permeteznek és hatástalan. Nálam, (Mecsekoldal) derekasan állja a szőlő, de két szomszédnál is tombol, így elég nehéz eredményesen védekezni. Írta korábban scsaba a Falconról, h. van 50 milis kiszerelésben is a gyártó honlapján (<a href="http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@27@@243117336" target="_blank">Falcon</a>) viszont nem szerepel. Tényleg van ez?
Szerintem sincs idegesítőbb, amikor az ember éves munkája, metszés-permetezés kb. 10-15 perc alatt oda...
Külföldön (pl. a szomszédos Ausztriában) már régóta használnak intenzív almaültetvényekben jéghálót.
Ezt valahogy így kell elképzelni: http://www.koroskabel.hu/agrifrucht/index1.html
Az usákoknál pl. Michiganben pedig teljesen simán, Raschel hálót húznak ki a sorok fölé.
Ha ilyen szélsőséges marad az időjárás, akkor sajnos minden évben lehet számítani jégverésre. Ezt a technológiát szerintem szőlőben is lehet alkalmazni. Persze, nem 5-10 hektárokon, de a néhány száz négyzetméteres hobbi-ültetvényekben mindenképpen. Raschel hálóból egy 8*50 m-es tekercs kb. 20000 Ft. ezzel 400 m2-t lehet takarni. Kordonos művelésnél minden második oszlopsort kellene meghosszabítani valamivel (vagy új telepítéseknél eleve hosszabbat használni), Horganyzott drótból meg huzalfeszítőkből meg lehet csinálni a vázat, ez jeletkezne még plusz költségként. A meterológósok már egész jól tudják prognosztizálni a jégesőre való hajlamot, ilyenkor arra a pár napra ki kell feszíteni a Raschelt a szőlő fölé. Ez nyilván csak akkor kivitelezhető, ha az ember közel lakik a szőlőjéhez, vagy a szőlő egyenesen a hátsó kertben van... :) De használható a háló árnyékolásként is az átkozott 40 fokos melegekben is. Tavaly rengeteg napégett fürtöt láttam. (Mondjuk nálunk homok van, ami nagyon fel tud hevülni)
A hálónak (mint majdnem minden műanyagnak) a nap UV sugárzása a legnagyobb ellensége. Az élettartamát tekintve, ha csak a jégveszélyes hónapokban hasznájuk, akkor simán 8-10 éig is jó egy háló. Vagy még tovább is. Nekem a fóliaházakon negyedik vagy ötödik éve van fent ugyanaz a háló folyamatosan áprilistól szeptemberig, és még semmi baja, néhány szakadástól eltekintve, mert beakadt valahova én meg megrántottam.
Valóban bebizonyosodott az elmúlt 1 hónapban, hogy nem lisztharmatról, hanem egyértelműen jégverésről van szó az én esetenben és a környékbeli szőlészek esetében is. Úgy gondolom, a lenti megállapítások teljesen helytállóak.
Azért szerencsére maradt ép fürt, lugas alján, a kapu által védett helyen:
~1 hónapja komoly polémiát folytattunk Szakadáskapcsolójégverés v. lisztharmat esetén. Miután alkalmam volt megtapasztalni a jégverés kisérőjelenségeit, és akkor ez egyikünknek sem jutott eszébe azt firtatni, ezért közös okulásunkra most a saját esetem kapcsán összefoglalom a tapasztaltakat:
A jégverést egy oldalrók kaptuk, ezen az oldalon lévő fürtök lényegesen jobban sérültek.
A nagy szél miatt általában ott is van sérülés, ahol normálisan (szélcsendben szemlélve) nem várnánk.
A fürtöknek általában a teteje, felső 1/3-a jobban sérült .
Nemcsak a fürtök sérültek, hanem a levelek, fürtkacsok és a vesszők is. A vesszőkön különösen jól látszik, hogy melyik irányból jött a jég, mert a védett oldaluk ép maradt.
Teljesen érthetően, azok a tőkék, amelyek a fürtzónában jobban ki voltak levelezve és szabályosan le volt vágva (nyírva) a tetejük jobban sérültek.
Szintén teljesen érthető módon, szőlőfajtától függetlenül a sérülés jelenségei általánosak, a fajtákon "némi" sérülésbeli különbség azonban felfedezhető.
A förtöket ért mechanikai behatástól függően ütődés, bogyófelhasadás, roncsolódás, kilátszó mag, leszakadt bogyó egyaránt előfordulnak.
A sok sérülés, kíváló terepe a gombáknak a bogyókon és szerintem a vesszőkön is (tehát azt is kell védeni).
A felrepedt, érettebb bogyókat a méhek, darazsak, bogarak hamarabb megtalálják.
Miután sok a sérült vessző, a jövő évi termés is bizonytalan.
Közben én is utánnanéztem. Tehát a zacskó jó, és a weblap tartalmaz régi adatokat. 2007 végétől a kénkészítmények közül egyedül a Thiovit és csak szőlőben engedélyt kapott 8-12 kg/ ha dózisra. A magasabb dózis kihajtás környékén értendő, az alacsonyabb virágzás után. De ez 8kg/ha a "régi" dózis kétszerese, tehát kétszeres óvatosságra is int, különösen tankeverékekben, és különösen melegben.
Bár szerintem az utóbi napok özönvízszerű esőzései simán lemosták a plusz ként.
Kénperzselés tünetei nem jelentkeznek még azaz sehol sincs megperzselve a levél azt nem tudom hogy mennyi időre rá kellene jelentkezni már egy hete fújtam ilyen dózissal.
Érdekes az is hogy ha hidás egy növényvédőszeres dobozon a dózistáblázat arról, miért nem értesítik a vevőket és ki a felelős egy esetleges kárért. Szerintem nem az internetnek kellene a hivatalosnak lennie hanem a növényvédőszeres zacsinak. Csodálkoztam azon én is amikor elöször beletettem, hogy 10dkg/10l is engedélyezett, mert tavaly és előtte 3 dkg/10l volt. Gondoltam technológiai újítás következtében lehet nagyobb dózist használni nem is nagyon jártam útánna.
Köszönöm a tanácsadást.
Ülök az autóba és megyek lisztharmatot írtani. Szegény hárslevelűm. :(
Igen, csak ezzel az a baj, hogy az emelt dózist, tehát 8-12 kg/ ha-t fakadás után-virágzás előtt javasolja a Syngenta, erős atkafertőzés esetén (mert ilyen töménységben atkagyérítő hatása is van, és a szőlő még éppen elbírja,). Ha csak lisztharmat a cél, akkor virágzás előtt 7,5 kg/ha a dózis. Virágzás után 3 kg/ ha a dózis, amit kedvező időjárás esetén (tehát, ha nincs túl meleg, és ez egyedül a Thiovitra igaz) nagyon óvatosan7- 8 kg/ha-ig lehet feltornázni, ismerve a fajta kénérzékenységét. Egyébként a zacskókon is rosszul van nyomva. (Nem ez a sajtóhiba a Syngentánál). A weblap jó.
"Dózis: Kalászosokban 5,0 kg/ha, cukorrépában 5,0–6,0 kg/ha, burgonyában 5,0–6,0 kg/ha, zöldségfélékben 3,0–5,0 kg/ha, almában 3,0–7,5 kg/ha, csonthéjasokban 3,0–7,5 kg/ha, bogyósokban 3,0–7,0 kg/ha, tölgyben 1,5–3,0 kg/ha, szőlőben 2,0–12,0 kg /ha. A Thiovit Jet modern kénkészítmény, mely könnyen szuszpendálódik, a permetlében a kisebb és nagyobb kénszemcsék aránya optimális. Ennek következtében kitûnő a hatékonysága, a kultúrnövényt nem perzseli.
Javasolt technológia: Szőlőben, fakadás után, virágzás kezdetéig javasoljuk kijuttatni, fakadáskor a dózisa 7,5 kg/ha, virágzástól 2–3 kg/ha (lisztharmat ellen ), amennyiben levélatkás fertőzésünk van, a szőlő gyapjas és kisleveles állapotában alkalmazott 10–12 kg/ha dózis tökéletes védelmet nyújt. Almában a Thiovit Jet a Chorus és a Score ideális partnere. A szisztémikus blokkot követően a kontakt varasodás elleni készítményt feltétlenül kombináljuk Thiovit Jet-tel. Fakadáskor a dózisa 7,5 kg/ha, virágzástól 3 kg/ha. A Thiovit Jet gátolja az atkák felszaporodását is. "
Láthatod, hogy mnd szőlőben, mind almában megkülönböztetnek virágzáselőtti és virágzás utáni dózist. Mondjuk ez is fajtafüggő. Vannak kénérzékeny és kénre kevésbé érzékeny fajták.
A meptildinokap (Karathane Star) akárcsak a dinokap szintén DNOC származék. Az dinokapnál viszont a fungitoxikus és a fitotoxikus hatás töménysége nem volt messze egymástól. Magasabb hőmérséklenél ugyanúgy perzselt, mint a kén. Ezért én semmi esetre nem keverném kénnel, plána nagy dózisú kénnel.
Furcsa, mert a Syngentá általában a Topas+Thiovit tankeveréket szokta ajánlani, lévén mindkettő az ő márkája, a Karathane Star viszont a Dow AgroScience terméke.
Egyébként a mixben a meptildinokap szerintem megállítja a lisztharmatot. Ha ez nem, akkor semmi. :)
A botriticidek közül Mythosnál és Chorusnál számíthatsz még valamennyi lisztharmat elleni mellékhatásra, ha használni kell, mert rothad a szőlő. Ill. valamenny lisztharmat elleni hatása a folpet-tartalmú szereknek is van.
"Hát, ezzel lehet, hogy a szőlőt is elintézeted. 1kg/100l az testvérek között is 1%-os töménység." -ez a mennyiség még simán belefér mert 80g-120g/10l az ajánlott.
"A Karathane megint kontakt szer, felesleges keverni a kénnel. Emelve a töménységét (mert 60 ml kell belőle 100 l vízhez) vagy "rákeverve" kénnel, már lehet, hogy fitotoxikus." -ezt a syngenta oldalán ajánlották.
"Ha ez sem fogja meg, akkor "mindenmindegy" alapon bevetheted a Discust vagy a Cabrio Topot."- Az a baj hogy az idén már használtam 3 szor strobilurin tartalmó készítményt.
Hát, ezzel lehet, hogy a szőlőt is elintézeted. 1kg/100l az testvérek között is 1%-os töménység. A Karathane megint kontakt szer, felesleges keverni a kénnel. Emelve a töménységét (mert 60 ml kell belőle 100 l vízhez) vagy "rákeverve" kénnel, már lehet, hogy fitotoxikus. Elég lett volna előírásos töménységben Topas+Karathane tankeverék, bár a Karathane önmagában jó, gyógyító hatású készítmény. Bő egy hónappal ez előtt nekem a "régi" Karathan LC nagyon jól levitte a lisztharmatot a bogyók felszínéről. Némi parásodás maradt utánna, de a bogyók nem nyíltak szét. Ha ez sem fogja meg, akkor "mindenmindegy" alapon bevetheted a Discust vagy a Cabrio Topot. Ezek erősen kötődnek a bogyó viaszrétegéhez, és nem engedik megtelepedni a bogyó felületén élősködő lisztharmat-gombát. Mindkettőnek 35 nap a várakozása, tehát úgy kell kalkulálni vele. Nem melleslg mindkét szernek (mert mindkettő strubilurin) elég jó mellékhatása, sőtt hatása van késői peronoszpórára és szürkerothatásra is. (Különösen a Cabrio Top-nak)
A Topastól én sem vagyok elájulva. Már évek óta nem...
Jövőre (bár nincs két egyforma év) a felszívódó-blokkban próbáld a Folicur Solot (tebukonazol), vagy én még látok fantáziát a Falcon460 EC-ben is (spiroxamin+tebukonazol+triadimenol) Három hatóanyag gyári keveréke, csak lisztharmat ellen. Létezik belőle 50 ml-es kiszerelés is. Mostanában elég reménytelen beszerezni, mert országos hiány van lisztharmat elleni szerekből. Én még nem próbáltam, idáig ezek helyett Shavit F-et használtam, de idén a benne lévő triadimenol+folpet nekem is kevésnek bizonyult.
Na megyek én is permetezni... Kihasználom ezt az esőmentes estét. :)
