"A pénzügyi tárcánál elkészített iromány" sem ad okot a bizakodásra, hogy bármi pozitív változás várható lenne. (" a munkajövedelmet terhelő elvonások nem csökkennek") legalábbis, az "iromány " szerint.
Talán abból adódik, hogy a cseheknél az EU-s átlag fölött van a foglakoztatás, nálunk, az EU-s átlag alatt. Továbbá, az elemzők is elismerik, hogy nálunk a beáramló külföldi tőke nagyrészt a "forró pénzek"-ből tevődik össze . (spekulatív tőke, mely kiszámíthatatlanságánál fogva az alant említett "mexikó tipusú válság " előidézője lehet ) A közzétett ÁSz jelentés az autópálya építésekről (mely visszaigazolta amit a karzaton évek óta emlegetünk )a mostani krízis kialakulásához vezetett (sajnos, az jellemző minden más állami építkezésekre is )
Mindent összevetve, nem igazán szerencsés dolog összehasonlítani magunkat a csehekkel. (akkor, a "politikai kockázatot", mely nálunk nagyságrenddel nagyobb mint a cseheknél, nem is említettem )
Azért az idei ipari termelési és export adatok (legalábbis Q2) hasonlóan alakultak. A cseh adat egz nappal korábban szokott megjelenni, abból szépen lehetett megtippelni a magyart.
A másik kérdés, miért nyírja ki a termelőket a csehekhez képest kisebb reálfelértékelődés?
Mert Magyarországon a politikai hatalom a gazdaságilag inaktiv rétegek kezében van, és ez olyan terheket ró a versenyszférára, amely miatt nem növekedhet a termelékenység a cseh vagy a szlovák szinten.
Ma láttam a HVGben, Magyarország 291 ezer autót gyárt, szlovákok 56o ezret, csehek 900 ezret.
A kereskedelmi mérlegünk már szufficites 2008 Q1ben. Nem is kicsit, talán a kamat és osztalékfizetések fele harmadát teszi ki. Persze ez a hatalmas javulás kv 255 forintos euró mellett ment végbe.
Tételezzük fel, hogy te egy kkv vagy, és egyik nap arra ébredsz, hogy már megint többet kell fizetni a melósoknak. Nosza, erre a megoldás egyszerű, elhatározod, hogy kiebrudalsz pár melóst, veszel gépeket, átszervezed az üzleti folyamatokat, bevezetsz új it rendszert stb. A kérdés, hogy hol tudod ezt könnyebben megtenni.
A múltkor néztem a Bloombergen a Fannie price historyja 1980-ig megy vissza, a Freddie-é valamivel (talán néhány évvel) később kezdődik. Szerintem that's when they went public, de lehet hogy csak valami miatt akkor vezették be őket a tőzsdére.
A magyar nominális kamatszint mindenképpen magasabb, mint a nyugat-európai. Ha az infláció emelkedik, az már középtávon is a nominális kamatszint emelkedéséhez vezet. A spekulánsokat meg csak az érdekli.
Tehát akkor még egyszer, mivel nyírja ki pontosan az MNB a termelőket?
A másik kérdés, miért nyírja ki a termelőket a csehekhez képest kisebb reálfelértékelődés?
>.Azt nem tudom, hogy mit jelent a G betű a GSE betűszóban, ha egyszer a >kormánygarancia csak "implicit". Mi az, hogy implicit kormánygarancia?
A GSEk állami cégek voltak és a "köz javát szolgáltak". Talán a 70es években privatizáltak őket, viszont a róluk szóló törvény továbbra is előírja a "közszolga" feladatokat. Elég abszurd, de ez van. Pár éve könyvelési botrányokba keveredtek és ezért vizsgálat allat voltak és valamilyen limitet is kaptak a hitelezésükre. Amikor kipukkadt a lufi, feloldódtak a korlátozásokat, sőt lazítottak is rajtuk. Most a piaci részesésük kb. 80%. Gondolom az implicit garanciát úgy olvastak ki a befektetők, hogy bár magáncégek, de az állam írja elő nekik mennyit kell kockáztatni.
A maradékot meg kiadja a még mindig magasabb országkockázat. Magyarország mai fizetési és kereskedelmi mérlege elég szar ahhoz, hogy az első vihar elsöpörje, és ehhez egy totálisan inkompetens, elkúrós politikai vezetés is párosul.
Ha mindenki kockáztat, akkor nem olyan egyszerű kimaradni a dologból. A Credit Suisse CEO-ját kirúgták a részvényesek pár éve, mert nem nőtt elég gyorsan a nyereség (mert kimaradtak a jó kis CDO business-ből). Buborékok akkor is kialakultak, amikor nem volt semekkora állami garancia. Kicsit ritkábban alakultak ki, de 1929 után annyira pusztító lett a következmény, hogy inkább bevállalták a moral hazard-ot...
Az államadósság csökkentéséhez tartósan alacsony áht hiány kell, és egy gazdasági növekedés sem árt. A CPI-t lenyomni meg nem olyan egyszerű, főleg 7-ről 3-ra nehéz, politikailag, mert ott már a lakosságnak sem egyértelmű, hogy miért is jó dolog az alacsony infláció... és akkor már ott is vagyunk, hogy alacsony infláció nélkül nincs alacsony nominálkamatszint se. Asszem a GBP erősödött pár hónapja arra a hírre, hogy az infláció rosszabb lett a vártnál, mert kamaterősödést vártak...
Az hogy az állam garanciát vállal, vagy legalábbis a szereplők erre számítanak befolyásolja a "ha túl sokan kockáztatnak" mondatból a "ha" és a "sokan" mértékét, és szerintem alapvetően ez a probléma, azért tudnak az ilyen rendszerek elszállni, mert a többséget az instabilitást okozó döntésre motiválja
Szerintem elég sok hasonló szitut ki lehetett volna védeni, ha az érintett állam sokszor, hangsúlyozottan elmondja, hogy nem, nem fogjuk senki seggét megvédeni, mindenki a maga kockázatát gyártja, ránk ne számítsanak. Ez a kamat vs kockázat mérlegelésben a kockázat oldalát erőteljesen megnyomja minden buborék-képződés alatt, illetve előtt.
Na jó, de a lengyeleknél volt e ilyesmi? Lengyelország bazi nagy ország, nem hiszem, egy pár beruházás igy megyomná a folyó mérleg hiányt, ami gyakorlatilag duplázódott. Ha jól számolom most kb Magyarország szintjén lehet.
Így viszont sikerül a termelőszférát ellehetetleníteni. Ami azért gáz, mert ami csődbemegy az nem fog újraindulni ilyen versenyben. Az MNB-nek nem ártana világosan megmondani, hogy kik is a valóban fontos szereplői a gazdaságnak.
Hitelre vásárló fogyasztót semmi perc alatt lehet generálni, termelőt versenypiacra aligha.
Ha pedig kinyírod a magyar termelőt, a nyugati kereskedelmi láncok majd bepótolják külföldi forrásból a keletkezett űrt, áruhiányt és nagyon fognak örülni a ölükbe pottyant piacnak.
a kínai és az amerikai gazdaság olyan szorosan épül egymásra, hogy ha a kínai textilipar sztrájkba lépne, nem csak a világbank elnöke járna lyukas zokniban. az oroszoktól való függést pedig explicit deklarálták: az űrrepülőgépflotta 2010-től nyugdíjba megy és a kiváltó amerikai hordozóeszközök 2015-ig nem állnak üzembe. 4-5 évig orosz űrhajók fogják kiszolgálni a nemzetközi űrállomást. JFK (az Apolló program meghirdetője) ha élne, forogna a sírjában.
Ennek amit leírtál, neve is van, úgy hívják, hogy moral hazard.
Csakhogy a dolognak van másik oldala is, mert ha túl sokan kockáztatnak, akkor azzal nemcsak az egész rendszert tették kockára, de pont emiatt a bukásukkal magukkal ránthatják az egész rendszert. Az adófizető szempontjából innentől az a kérdés, hogy kisegíti-e X összeggel a rendszert (azon belül maximális veszteséget mérve a túlzottan kockáztató barmokra - azért az látszik, hogy minél nagyobb kockázatot vállal valaki, annál többet bukik ilyen események során, pl. a BNP vagy a Credit Suisse kevesebbet bukik, mint teszem azt a Bear Stearns), ezzel kicsit enyhítve a túlzottan kockáztatók veszteségét is, vagy pedig bevállalja a rendszer összeomlását, ezzel Y veszteséget bevállalva, és adott esetben Y>>X
A lengyelekhez, csehekhez képest keveset erősödünk. Ők 2oo4 óta kb 25%os felértékelődésen mentek keresztül, mi kb 1o%on, azt is az utóbbi hónapokban. Egyébként javul az ÁHT (javul a konvergencia, tehát a jövőben a forint át lesz váltva euróra erősebb árfolyamon), javul a külkermérleg mérleg(tehát ha nincs konvergencia, akkor is fizetőképes marad az ország), plusz forró befektetők, akiket csak a nominál kamatdifferenciál érdekel.
Szerencsére se American, se Chinese taxpayer nem vagyok, így a kívülálló nyugalmával és kíváncsiságával figyelhetem a témát. Világháború meg csak nem lesz. :)
