Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

bibercalmero 2008.05.09 17:04:03 © 69

Nem-nem, nem talaltam meg meg, csak turom a netet, mert a papiralapu nincs meg, es nem is mlekszem, hogy melyikben is volt:-(

Ez a szoveg a perecsenyi iskola honlapjarol valo:

www.scoalapericei.ro

Előzmény: apofis04 (68)
apofis04 2008.05.09 13:20:56 © 68
Honnan vetted a szöveget? Ez volt az a bizonyos újságcikk?
Előzmény: bibercalmero (67)
bibercalmero 2008.05.09 12:48:19 © 67

Töredékek a falu történelméből

Perecsent több évszázadon át a Báthoryak somlyói ága birtokolta, történetéről alig tudunk valamit. Leszámítva a falu birtoklástörténetét rögzítő okiratokat, érdemlegesebb forrásanyag nem maradt fenn. Perecsen az 1241.évi tatárdúlás idején elpusztult, elnéptelenedett. Hasonló sorsra jutottak a szomszédos falvak (Máta, Petlend, Kórógy) is melyek azóta sem épültek újjá. Egy 1351-ben keltezett oklevélből biztosan tudjuk, hogy Perecsent a somlyói birtokkal és várral együtt Báthory Lászlóné Meggyesi Anna kapja meg hozományul. Ettől az időtől kezdve lesz a falu a Gutkeled nemzetségből származó Báthoryak birtokközpontja és a somlyói várhoz tartozó település.

A Nagy-hegyen építik udvarházaikat a gazdasági épületekkel (istállók, magtárak , szekérszín cselédlakások, műhelyek) együtt. Egy 1826-ból származó feljegyzés egy régi kastélyt említ a Viola-dombon, ahol az ősi templom és az alatta lévő kripta is állott. A kastély (kúria) minden bizonnyal a Báthoryak perecseni udvarháza. Ebben az udvarházban szállt meg 1638 decemberében Haller Gábor, Árva Bethlen Kata férje és 1678-ban Thököly Imre. Lévén uradalmi központ, a 15.század második felében már népes helység, mezőváros és a fejedelemtől nyert szabadságjogokat élvez. 1549-ben az adóköteles porták száma 42 és fél, az akkori Kraszna vármegye falvai közül Bagos, Kraszna, Varsolc és Somlyó volt az, amelyekben több porta volt. A falu lélekszáma elérte a 3oo főt. 1576-ban mint birtokosok a Bánffyak is megjelentek, s 1584-ben Báthory Zsigmond erdélyi vajda megbízásából átírják a losonci Bánffy Boldizsár perecseni birtokáról szóló határjárási levelet. 1746-ban pedig magyar gyerőmonostori Kemény Simonné halála után a perecseni birtokot Bánffy Zsigmondnénak és utódainak adományozzák örök jogon. A perecseni várkastély és kőtornya 1625-ben még állott, melyen Lónyai Zsigmond, Lónyai Kata, Becski György és Zsuzsanna osztozkodtak. Amint egy 18. századi feljegyzésből kitünik, a Báthoryakon és Bánffyakon kívül birtokosok voltak még Lónyai, Somlyai István, Perecseni Szaniszló, Milit Péter utódai és a Kardos család. 1660-1690 között a tatár-török hadak feldúlták, Perecsen elpusztult. Hasonló sorsra jutott Somlyó város várával együtt Kraszna és Bagos is. A nép elmenekült, csak azok maradtak meg, akikValkó várába húzódtak. A 18. század eleji háborúskodások, ellenséges seregek zaklatásai és éhinségek tovább tizedelték a falu népét. 1715-ben mindössze 20 lakos élt a faluban. A falut más helységekből, országrészekből érkezettek kezdik újra benépesíteni, de hogy kik voltak az újonnan települtek, források hiányában alig megállapítható. Tény az, hogy 1725-ben a lakossága már eléri a 336 főt, s társadalma főleg jobbágyokból, zsellérekből és kevés kisnemesből állott. Azok a családnevek (Bákai, Balla, Debre, Józsa), amelyek ma a faluban nagyon gyakoriak, a 18. század folyamán tőnnek fel. A falu római katolikus temploma az erdővel borított Nagy-hegyen 1585-ben még fennállott. A templom alatti kriptából került elő Báthory Ferenc és öt gyermekének hamvait tartalmazó érckoporsó, melynek domborműves sírfedő lapja a mai református templom portikuszába van beépítve az 1988-ban, az ú.n. Báthory pincében talált másik szarkofággal együtt. A mai református templom 1668-ban kezdett épülni abból az anyagból, amelyből a Báthory-kastély állott. A templomnak csupán az alapja, fala és tornya épül meg, de ez is csonkán maradt. Fedelet a templom csak az elmenekült lakosság visszatérte után kapott, és a feljegyzés szerint a torony 1774-ig befejezetlen maradt. 1774-ben a csonkán maradt toronyra „egy kis sátoros fa torony” kerül, hasonló a krasznahorváti pagodaszerűen kihajló harangláb fatornyához. A toronyra gombot és vitorlát gróf Teleki Zsuzsanna adományoz. A fatornyot 1802-ben villámcsapás éri, de még ebben az évben helyébe téglából új tornyot kezdenek építeni. A torony építése Pámer Jenő kőműves hirtelen elhalálozása, valamint az akkori inséges esztendők miatt félbeszakadt és csak 1826-ra sikerült véglegesen befejezni a háromszéki születésű Pál István papsága és Józsa Ferenc főkurátorsága idején. A feljegyzések a kőműves nevét (Huber József) is megörökítették. A toronysisakot, melyhez a krasznai és horváti nemesek adták az anyagot, Nyeste András krasznai ácsmester készítette. Az 1834. évi földrengés a torony gombját leszakította, ezt kijavítva 1835-ben Józsa bálint kurátor idejében helyezték vissza.

apofis04 2008.05.06 23:08:19 © 66
Erről én nem tudtam, pedig annak idelyén elég sokat turkáltam a neten!
Előzmény: BrasserBaloo (64)
apofis04 2008.05.06 23:07:16 © 65
Elszármazottak

Perecseni származású jelentősebb személyiségek közé sorolhatjuk Ioan Sima festőművészt, akiről a Szilágy Megyei Múzeum Képzőművészeti Részlegét is elnevezték.
A perecsenhez tartozó Badacsonyból való Iuliu Maniu erdelyi román politikus, a Román Nemzeti Párt vezéregyénisége, a két világháború között többször román miniszterelnök, s Román Nemzeti Parasztpárt vezetője, aki a kommunizmus hatalomra kerülése után politikai fogolyként a máramaroszigeti börtönbe pusztult el.
Ugyancsak perecseni származásúak a Iacob és Victor Deleu testvérek, a román nemzeti mozgalom oszlopos tagjai.
Perecsen szülöttje Wándzsa (Vándzsa, Wáncza) Mihály festő, rézmetsző, színész és író.
Életrajzi adatok: Perecsen, Szilágy m. 1781. X. 12. ? Miskolc 1854
Kolozsváron Neuhauser Ferencnél, Bécsben, Hess János Mihálynál tanúlt. Tanuló társai voltak: Nagy Sámuel, Kiss Sámuel és Balkay Pál. Kazinczy, aki Cserei Farkastól ismerte Wándzsa bécsi címét, felkereste ot, mert vele szándékozott muveit rézmetszetekkel díszíteni. 1809-ben hazatért és br. Wesselényi Miklós özvegyétol átvette a kolozsvári színtársulat vezetését.
Döbrentei 1811. V. 20.-én írt levelében nagyon dicsérte a színház díszleteit, amelyet Wándzsa festett. De nemcsak igazgató és díszletfesto volt, hanem játszott is. Sőt darabot is írt (Horrides, színrekerült Kolozsvárott 1810-ben, Zöld Marci, vagy az útonálló haramia Váradon 1817-ben ) Székelynérol, a kolozsvári színház művésznőjéről egy portrét is festett, melyet rézbe akart sokszorosítani. Később, úgy látszik felhagyott a színház igazgatásával és csak festészettel foglalkozott. 1828-ban feltünést keltett Mátyás és Beatrix címu történeti képével. Ő rajzolta a Mondolat címlapját, melyet Prixner metszett rézbe.
Alexi János (Perecsen, Kraszna vm., 1801. jan. 21.-Szamosújvár, 1863. jún. 29.): görög katülikus megyéspüspök. A teológiát nagyváradi egyhm-sként Bécsben végezte. 1825: szentelték pappá. Kisbárodon lelkész, 1831: Nagyváradon papi levéltáros, majd titkár, 1837-től a váradolaszi parókián, 1843-tól kanonok. I. Ferenc József 1854 március 17-én az újonnan alapított szamosújvári egyházmegye első megyéspüspökévé nevezte ki. A pápa december 16-án megerősítette, 1856-ban Balázsfalván szentelték fel. 1858-ban szem-ot nyitott, a népiskolák számára tankönyveket adatott ki. Utóda 1865. VII. 5 Vancsa János. Művei: Grammatica dacoromana. Bécs, 1826
BrasserBaloo 2008.05.06 22:20:39 © 64
Ha vaakit erdekelen akkor itt van enmi info Lonyai Annarol es a Kemeny csaladrol: http://mek.oszk.hu/04700/04750/html/147.html
Előzmény: BrasserBaloo (63)
BrasserBaloo 2008.05.06 22:16:51 © 63
Oszinten szolva orom volt olvasni az utobbi sorokat, es egy kicsit buszke lenni arra, hogy perecseni vagyok.....persze amolyan pozitiv buszkeseg. A multkor beszeltunk arrol, hogy nem sok hiresseg szarmazik a falubol. Megis talaltam eggyet. Lonyai Anna, Kemeny Janos erdelyi fejedelem masodik feleseg allitolag perecseni szarmazasu, es ilyen kezi szotteseket adomanyozott templomoknak a kornyeken. A perecseninek is? Ezt nem tudom. Valaki tobbet?
apofis04 2008.05.06 20:48:40 © 62
A hagymának dedikált ünnepség már letezik Olténiában, de szobrot eddid még senki sem emelt neki. Perecseni Sanyi elmondása szerint, egy reggel ezzel az ötlettel ébredt s ambicióval neki is vágott a megvaláditásához.
Egy ehez hasonló emlékmű már létezik Európában, a Voorhout nevezetű hollandiai kisvárosban van egy alkotás ami nem egy hanem három hagymát tartalmaz. A külömbség az, hogy a szobor nem a perecseni jellegzetes növény, hanem tulipán hagymákat ábrázol. Ezek a virágok jellegzetesek erre a környékre s a helybeliek legfontosabb jövedelemforrása.

Erről én nem hallottam de tényleg szép!
Előzmény: bagcee (59)
Doktorino Eszperanto 2008.05.06 19:22:12 © 61
Ezzel megint csak igazolva látom magamat ill., amit előbb leírtam:)
Előzmény: apofis04 (53)
Doktorino Eszperanto 2008.05.06 19:20:57 © 60

Benned egy történész veszett el:)

 

Én is kinyomoztam ilyen dolgokat a falvamról Somogyban, de nem gondoltam volna, hogy Ti még többet tudtok...:)

Előzmény: apofis04 (49)
bagcee 2008.05.06 18:47:19 © 59

Azert en a Mako-t sem pipalnam le, tudniilik a mostani magyarorszagon o az elso.

 

 +++ it is van hagymaszobor

 

 

meg egy par erdekes kep ->

 

        

                                            

 

 

Előzmény: bibercalmero (54)
apofis04 2008.05.06 17:12:16 © 58
Szólj ha megvan s küldöm a cimet.
Előzmény: bibercalmero (57)
bibercalmero 2008.05.06 17:10:34 © 57
Turom a netet, de meg nincs meg, remelem a papiralapu meglesz otthon.
Előzmény: apofis04 (56)
apofis04 2008.05.06 17:09:12 © 56
El tudnád küldeni a cikket? Ha igen akkor szólj s adok egy e-mail cimet! Kösz előre!
Előzmény: bibercalmero (54)
apofis04 2008.05.06 17:07:35 © 55

A perecseni református templom

A hagyma szobor

A baptista imaház
bibercalmero 2008.05.06 16:57:22 © 54

Hagymatortenelem. Magyarorszagnak negy ismert es elismert hagymatermeszto  resze volt. A perecsenyi volt a legjobb.

 

Előzmény: BrasserBaloo (50)
apofis04 2008.05.06 16:56:46 © 53
Perecsen a hagyma és szarkofágok faluja

Rövid leírás

A jelenlegi közigazgatási beosztás szerint Szilágyperecsen, Szilágybadacsony, Somlyószécs és Kisperecsentanya együtt alkotja Szilágyperecsen községet. Legnagyobb települése s egyben községközpontja Perecsen.
Szilágyperecsen a szilágysomlyói-medence keleti részén terül el, a somlyói Magurát és a közelebbi Kopasz-hegy vonalától délre, a Kraszna folyó két partján. A községet kettészelő Nagyváradot és Zilahot összekötő országút nagyban hozzájárul a település gazdasági fejlődésehez. Szomszédai: nyugaton Szilágysomlyó, délen Kraszna, délkeleten Varsolc, keleten Bádon és Szilágyballa, valamint északon Baksa, Ilosva és Somlyógyőrtelek.
A község a nagyobb szilágysági települések közé tartozik és kiváló mezőgazdasgi adottságokkal rendelkezik. A Kraszna melletti területek zöldségtermesztésre, a dombos vidékek inkább gyümölcs és szőlő termesztésére alkalmas. A közseg gazdasága elsősorban mezőgazdasági jellegű. A zöldségtermesztés, ezen belül a hagymatermesztés valamint a szőlőmuveles a két legelterjedtebb gazdasági tevékenység.
A Kraszna völgyenek szép tájai, a szilágyperecseni szelidgesztenye-arboretum, a szilágybadacsonyi Iuliu Maniu emlékház és a szilágyperecseni református templom a közseg főbb turisztikai nevezetességei.
A több mint 4000 embernek otthont adó község etnikailag igen változatos, a túlnyomó részt magyar lakta községközpontban megtalálhatók még román és roma nemzetiségű polgárok is. Érdekes megemliteni hogy a magyar lakosság községszinten is a legnagyobb, a 2002-es népszámlálás adataiból tudjuk, hogy a Románia szinten kisebbségben élő magyarság, a község szintjén többséget alkot (54,4%), hasonlóan más Szilágysági falvakhoz. Továbbá román nyelvű lakosság 39,6 %, és roma 5,5 %. Legnépesebb felekezet a református és ezt követi az ortodox.
A község lakossága mintegy 1400 családi háztartásban él, közel ugyanennyi házban. Ebből mintegy 1050 van a közyégközpontban, a többi a hozzátartozó falvakban. A közslgközpontot, Szilágyperecsent, kettőbe vágja egyrészt az országút, (Zilahról-Szilágysomlyára vezető), annak bal oldalán viszonylag kevés utca és ház van, falu nagyobb része a DN1H nemzeti út jobb oldalán helyezkedik, amelyet viszont a Kraszna vize vág ketté. Főbb utcái a Víz-utca, amely az országátról visz Perecsen központjába. A kraszna bal oldalán húzódik az Alszeg, párhuzamosan a Góc utcával. Továbbá érdemes megemliteni a Felszeget terjedelme-, s a Boszorkány-utcát a név érdekessége miatt. O.A.

apofis04 2008.05.06 16:37:40 © 52
Baloo!!! Elhalásztad az 50. hozzászólást. Qrva pipa vagyok :P :P
Előzmény: BrasserBaloo (50)
apofis04 2008.05.06 16:36:45 © 51
Kiváncsivá tettél! Mit irtak a messzi Budapesten a mi kicsiny kis községünkről?
Előzmény: bibercalmero (47)
BrasserBaloo 2008.05.06 16:36:10 © 50
Miert volt benne a Bp.XVI ker. lapban Perecsen... ez erdekelne. Kulonben masok is mondjak Perecsenynek, nem csak te, de a helyes valoban a Perecsen.
Előzmény: bibercalmero (47)
apofis04 2008.05.06 16:35:31 © 49
Tévedtél is meg nem is!

Az irott forrásokban a település neve több formában szerepelt: a XIII. századtól kezdve Pereznek, Perechun, Perechen, Pereczen, Perecsen, Perecseny és végül Szilágyperecsen.
Előzmény: bibercalmero (47)
BrasserBaloo 2008.05.06 16:33:25 © 48
Ugy hallottam, hogy nem kenupalya lesz, hanem egy uszodat akarnak letesiteni az epulo Stadion melle. A parkositas az viszont igaz, es szepnek igerkezik.
bibercalmero 2008.05.06 16:33:02 © 47
Kovezzetek meg, de en mindezidaig Perecsenynek tudtam a falu nevet. Perecsennek soha meg csak nem is hallottam. Legutobb a mult heten a Bp, xvi ker.-i helyi lapban lattam Perecsennek irva, fel is haborodtam, hogy nem jol irtak, de most kezdek ketelkedni magamban.
apofis04 2008.05.06 16:26:13 © 46
Baloo!!! Lassan fórum lesz a dialógusunkból. :D
apofis04 2008.05.06 10:57:25 © 45
Van benne valami! Miert ne profitalnank az EUbol! Mit tudsza a palyazatrol? Megnyertuk? Mikor lesz kivitelezve? S a parkositasrol? Hol lesz?

En szemely szerint mar alig varom, mindig is szerettem volna egy parkot. Csak en nem igazan tudom elkepzelni hol lehetne megvalositani. A falu kozpontja eleg zsufolt, esetleg a Kraszna menti keskeny sav lehet a celnak megfelelo. De azt a 5-10 m szeles teruletet nem igazan fog lehetni parknak nevezni. Na de mindegy, bizzunk a tervezo mernokok kreativitasaban!
Előzmény: bagcee (44)
bagcee 2008.05.06 09:27:34 © 44
tevedesben vagy a kenuval , nem azzal a mottoval lesz, hogy nalunk az is legyen vagy , hogy szukseg van ra vagy igeny, hanem van ilyen jellegu palyazat es miert ne hasznaljunk ki minden lehetoseget .... nem?
Előzmény: zrm05 (41)
Doktorino Eszperanto 2008.05.06 01:43:24 © 43
Ami késik, nem múlik:)
Előzmény: apofis04 (34)
Doktorino Eszperanto 2008.05.06 01:42:54 © 42

Az én településemről nekem kellett történelmi utalásokkal rövid tájékoztatót meg tanulmányt írnom, hogy végre megismertessem a népekkel... (Előbbiből Devilnek már küldtem;)–Ezt most csak azért jegyeztem meg, hogy tudd, van, aki már többet tud a falvamról Nálatok, Schalkésoknál;) )

Szóval, ha csak ezen múlik, lehet, ha Te is így jársz el, ahogy én, hamarosan fellendül az érdeklődés a településtek iránt:)

Előzmény: apofis04 (33)
zrm05 2008.05.05 23:43:17 © 41
perecsenbol is csak egy kenupalya hianyzik :)) amugy jo otlet... a vizet nem kell karban tartani.. vagyis nem ugy mint az utakat. kenuzni meg mindannyian imadunk, nem??
Előzmény: BrasserBaloo (39)
apofis04 2008.05.05 23:12:58 © 40
bagcee van témában! Én is csak féfülel hallottam!
Előzmény: BrasserBaloo (39)