Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3083
Közben megnéztem a költségvetési törvényt, az MTA a XXXIII. fejezet (a pdf file 140. oldalán kezdődik). Nézze meg mindenki, feketén-fehéren ott van, mire mi megy. Ezen infó birtokában érdemes a nagyságrendeket átgondolni, meg azt is, hogy mit érdemes (és mit nem) számonkérni az MTA-n.

2008-as költségvetés
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3082
Nem, mégis igazad van, szimplán elnéztem a számokat és elszámoltam egy 10-essel. Mindegy, az én számításaim alapján ugyanez a program sokkal jobb formában (advanced fellowshipekkel együtt) 7-10 milliárdból kijön. Ráadásul, ha az üzletemberektő tarhálnák össze, attól tartok, úgy működne, mint a Kenyeres-féle Talentum-díj, ahová lényegében belterjesen benyomják az embereket... az OTKA sokkal objektívebben tudná működtetni
Előzmény: Nagylali (3079)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3081
Még egy megjegyzés: 500 egyszerre futó Bolyai ösztöndíjassal és 2600 MTA doktorával becsülve, az előbbire 600 millió, a doktori tiszteletdíjakra (ami lényegében a professzori/tud. tanácsadói fizetés kiegészítésének tekinthető, kb, azonos összegű a Bolyai ösztöndíjjal) kb. 3 milliárd mehet el, az akadémikusi tiszteletdíjak a maradék.
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3080
Attól függ, hogy számolod... én a felső limiteket szoroztam össze, optimista voltam :)

További tájékoztatás a pénzügyi helyzetről:

>>>>
Az Magyar Tudományos Akadémia fejezet 2008. évi költségvetésének fő számai a következők:

- Kiadási előirányzat 50.129,5 millió Ft,
- Saját bevétel 11.766,6 millió Ft,
- Költségvetési támogatás 38.362,9 millió Ft.

A 2008. évi támogatási keret közel 4%-kal magasabb, mint a 2007. évi. Az Akadémia 2008. évi költségvetési támogatásának belső tartalma:

- Köztestületi költségvetési szervek támogatása 28.729,8 millió Ft (74,9%)
- OTKA Programok támogatása 5.198,0 millió Ft (13,5%)
- Egyéb központilag kezelt keretek 4.435,1 millió Ft (11,6%).

Az Akadémia fejezeten belül elkülönítetten megtervezett OTKA Programok 2008. évi támogatási keretét növeli még 1.000,0 millió Ft összegű, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal együttes pályázati lehetőség.

Az intézményi támogatáson belül a kutatóintézetek és támogatott kutatóhelyek részére 18,8 milliárd Ft áll rendelkezésre.

Az intézményi támogatáson belül 6,2 milliárd Ft a tiszteletdíjak (akadémikus, doktor) és Bolyai ösztöndíjak kifizetéséhez szükséges.

Az igazgatási feladatok támogatása a teljes akadémiai költségvetés 2,5%-át teszi ki.

A fejezeti kezelésű (központi) előirányzatokon belül közel 2,3 milliárd Ft áll rendelkezésre a kutatóintézeti hazai és EU-s pályázatok saját részének kiegészítésére. További tartalékot jelent, hogy a 2008. évi 1,1 milliárd Ft összegű egyensúlyi tartalék az intézményi bevételek teljesítésének függvényében év közben a működési hiányokra akadémiai hatáskörben visszaigényelhető lesz.

A 2008. évi költségvetési keretszámok nem tartalmazzák a 2008. évi bérpolitikai intézkedések végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetet, annak biztosítása külön felmérés alapján későbbi időpontban történik.
>>>> Forrás: http://www.mta.hu/index.php?id=542&no_cache=1&backPid=542&begin_at=85&tt_news=7685&cHash=a44bfeb51c
Előzmény: Nagylali (3079)
Nagylali Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3079
Frici bácsi csak 1,5-3 milliárddal számol. (5-10 ösztöndíjra évi 15-30 millió, ez volna egy-egy gazdag költsége. Ez szorozva százzal.)

De amúgy is komolytalan az egész. Akcióztak egyet. Látványos.

Előzmény: Törölt nick (3075)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3078
Egy kicsit elszámoltam, az "advanced fellowship" 5 éves időtartam miatt 30 %-os pályázati sikerességi rátánál 5/3*0.09=0.15-ös faktort kell használni a finanszírozási igényben. Ettől 7.3 milliárd jön ki.
Előzmény: Törölt nick (3076)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3077
"Az OTKA költségvetését évi 20 milliárdra betervezte": helyesen "betervezve".
Előzmény: Törölt nick (3076)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3076
Én egyébként átvenném az angol research councilok ösztöndíjrendszerét, az OTKA meg tudná csinálni a kezelését.

3 szint: doktori, posztdoktori, haladó (advanced fellowship)

Minden lépcsőben az előző lépcső 30 %-a a keret, tehát mondjuk x doktori, 0.3x posztdok, 0.09x haladó

posztdok: max. 6 évvel phd után adható ki, 3 évre

haladó: min 3 év, max 10 évvel PhD után adható ki, 5 évre

(a fenti határokba max. 5 év számítható be szülési szabadság miatt, gyerekenként max. 2 év).

Ez lenne az akadémiai életpálya. A haladó után kellene tenure-track, majd tenured állásba kerülnie az illetőnek.

Az egyes lépcsőkön "kihulló" 70% menne máshová, az alapkutatáson kívülre. Ők lennének a kiképzett emberek, akik nem akarnak tudományos kutatók lenni. A kihullás oka persze nem elsősorban minőségi kellene legyen (vagyis nem csak arról lenne szó, hogy a kevésbé jók jutnak mindenhova máshova, maradékelven), hanem jó esetben az alternatív életpályák vonzása is adhatná. Ilyenek az alkalmazott kutatás, tudományos újságírás, szakértői, hatósági vagy államigazgatási állások, magánvállalkozás. Az akadémiai kutatópályán maradás feltétel viszont elsősorban és szinte kizárólag minőségi kérdés kell legyen.

Egy doktorandusz ma havi bruttó 100 ezret kap, egy posztdoktor 230 ezret, egy főmunkatárs 300 ezret. Ez éves szinten (13 havi jövedelemmel és járulékokkal) 1.7 millió, 4 millió illetve 5 millió. körül van. Ha a doktori ösztöndíjak számát belövöm mondjuk x=2000-re, akkor nem egészen 7 milliárd forint/év finanszírozási igény jön ki. 10 milliárdból bőségesen működne minden, és még normálisabb fizetések is lennének.

Az OTKA költségvetését évi 20 milliárdra betervezte, a másik 10 menne a kutatási pályázatokra, nagyműszer beszerzésére (ide esetleg még érdemes lenne egy kicsit beletenni, de ne akarjunk túl sokat kérni).

Értitek? Évi 20 milliárd OTKA-ból a mai 6 helyett megvan a fiatalok pályakezdési lehetősége, a tudományos képzési rendszer, az alapkutatás utánpótlásának finanszírozása, műszerek, grant-ok, amit csak akartok...

Ezek után még rendbe kell tenni a tenure-track és tenured állások rendszerét, ide átcsoportosítva az MTA tiszteletdíj forrásának egy részét, más részét ugyanennek a tenured kutatók/oktatók pension plan-jébe.
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3075
Na most nézd meg: ez évi 15-30 milliárd lenne (utánagondoltam, a szám realisztikus). Szerintem még a fele is elég. Ezt ne tudná összedobni a magyar állam?

Egy probléma van ezzel: és mi lesz velük utána? Az akadémiai szférában (kutatóintézetek/egyetemek) a jelenlegi (amúgy valóban katasztrofálisan kevés) számú posztdokhoz mérten sincs elég tenure-track állás (főmunkatárs/docens). Még akkor sem, ha úgy számolunk, hogy nagyobb részüknek a doktori vagy a posztdoktori időszak után az akadémiai szférán kívül kellene munkát találni (ehhez persze megfelelő technológiai-innovációs bázis kellene). Valóban érdemes lenne egy ilye projektet összehozni (Roska Tamás elnökjelölti programjában van is ilyesmire utalás, ő tárcaközi program keretében képzeli el), csak mi lesz velük utána?

Az alkalmazott kutatás gyors fejlesztése nélkül feleslegesen képeznénk még több doktort/posztdoktort.
Nagylali Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3074
Lenne nagy hirig a 100 legsikeresebb kiválasztásánál.
Előzmény: Nagylali (3073)
Nagylali Creative Commons License 2008.03.26 0 0 3073
"... a szegedi Széchenyi-díjas akadémikusok arra kérik a száz legsikeresebb, leggazdagabb vállalkozót, hogy létesítsenek személyenként 5-10 doktori-posztdoktori ösztöndíjat... ...az ösztöndíjak leghatékonyabb, legeredményesebb felhasználásának biztosításához azt javasoljuk, hogy ezekkel az ösztöndíjakkal a vállalkozók a száz - objektív felmérések, nemzetközi visszajelzések szerint - legsikeresebb magyar természettudós kutatóhelyét erősítsék. "

Solymosi Frigyes: Kérés a száz leggazdagabbhoz
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3072
Itt van az, amit a spanyol-magyar kooperációról tudni lehet:
(Forrás: http://en.gkm.gov.hu/feladat_en/news/latest/ess.html)

>>>>
Both Spain and Hungary, while competing to host the Source, have come together to catalyze the process of establishing and building the European Spallation Source as defined in the Road-map of the European Strategy Forum on Research Infrastructures (ESFRI). The agreement combines resources and coordinates activities in such a way that the initial phase of the project can be advanced more effectively and does it in a manner in which both parties benefit from the collaboration.

The agreement has been presented to the International Community this morning in Brussels in a Joint Round Table chaired by the Spanish Secretary of State of Universities and Research, Prof. Miguel Ángel Quintanilla, and the Hungarian Secretary of State for Economic Development, Mr. Géza Egyed. The meeting has been attended by the partcipating countries and the European Comission concerned with the ESS.

The key points of the cooperation are the following:

• Work together on the design of a cooperative investment plan for the construction of the ESS facility with the aim of securing an international agreement to locate the facility at one of the partner sites.
• As for the preparatory phase the cooperation is realized by appointing a common joint science director and desinging same scientific/ technological content.
• Establish cost estimates of ESS, which includes the local infrastructure, agreeing to define a common basis for making these estimates, and use the same method in both countries to examine the socio-economic impact of the proposed locations.
• As for the building phase the country realizing ESS is supported by cash and in kind of the other party and also represented as a strategic supplier.
• Jointly supported scientific advisory board is also accepted.


In the round tables the afternoon session both candidatures will expose an overview of their respective site proposals concerning the ESS project and open a discussion with the attending countries delegates to exchange views on the Spanish and the Hungarian proposals.

The European Spallation Source is a project to build and operate the world’s most intense low energy neutron source for studying the structure and dynamics of materials, having a wide range of scientific and industrial applications —from engineering to life sciences and aeronautics to pharmaceutics. It is currently one of the largest R&D infrastructure to be built in Europe during the next 10 years with an estimated construction cost of 1000 to 1500 M€. Once in fully operation, the Source could gather more than 4000 researches per year from all over the world conducting cutting-edge research projects. The European Commission has selected the ESS as one of the mature projects included in the European Strategy Forum on Research Infrastructures’ Road-map.

Due to the international nature of the ESS project, and in view of its goal to serve a broad community of countries, further support will be required from other partners both for the construction and operation of this large scale scientific infrastructure for Europe. In this sense, both Spain and Hungary pointed out that their agreement is open to additional countries willing to join.
>>>>
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3071
Ld. még

http://www.atomki.hu/ESS/visszhang2.2/HVG-Gyorsitasi_verseny.html
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3070
Még egy megjegyzés: a megvalósíthatósági tanulmány készítő csapat vezetője is magyar, Kroó Norbert, az MTA természettudományi alelnöke.
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3069
Nem lenne rossz, nem hát!

Pár további részlet az érdeklődőknek:

3 helyszín van még "talpon": Bilbao (spanyol), Lund (svéd), Debrecen (magyar). Debrecen már megvette hozzá a kb. 110 hektáros területet.

A neutronforrás olyan elven fog működni, amit Mezei Ferenc, világhírű magyar neutronkutató (az MTA rendes tagja) fejlesztett ki, és ezért igen rangos szakmai díjakat is kapott. Most ment nyugdíjba (legutóbb Németo-ban dolgozott, onnan), és tudtommal hazajött. Mindenképpen benne van nagyon komoly pozíciókban az uniós tudományos csapatban. A döntésben azonban erős lobbizás lesz, és ebben nem csak a tudományos csapatok fognak részt venni. Sok múlik majd kormányszintű lobbizáson.

Magyarország és a spanyolok együttműködésre léptek. A részletekről nem tudok sokat, de valami olyasmi, hogy ha az egyik nyer, a másik nem tesz keresztbe, cserébe jócskán benne lehet a projektben (pl. ő adja az igazgatót stb.). A svédek ebbe nem voltak hajlandók belemenni.

Most az egy lényeges pont, ki tud meggyőzőbb konzorciumot összetrombitálni a beruházás helyi hányadára. Itt nem tudom, hogy állunk, nem feltétlenül túl jól. A szomszédos országokat kellene meggyőzni, hogy kölcsönös előnyök fejében szálljanak be. A magyar kormány jelezte, hogy nem ad rá túl sok pénzt; ezért tudtommal a magyar fizikusok vetették fel az ötletet, hogy használjanak EU-s felzárkózási alapokat erre.

A közvetlen megtérülés nem világos. Pár száz fő a saját, állandó személyzet, de átlagosan 4000 fő lesz itt mindenféle projektekben. Ezek költése Mo-nak megy (adók stb.), ebből bizonyos számítások szerint ellentételezni lehet a magyar hányadot, de ezt persze megkérdőjelezik, nem világos, kinek van igaza.

A projekt EU szinten is akadozott, már talán 2003-ban kellett volna helyszínt választani. Oka, hogy 1 milliárd eurós projekt, és a fizikusok elég sok multimilliós (sőt eurómilliárdos) "játékszert" kaptak már az EU-tól (pl. az LHC gyorsító, vagy a Fro-ba települő ITER), ezért más tudományok képviselői, valamint más lobbik is ellene dolgoztak. Ez elég jellemző, ld. az USA-ban az SSC-t, ennek kapcsán kirobbant vitákat, valamint az űrobszervatóriumok, főleg a Hubble körüli helyzetet. Ebben a biológusok nyertek igazán sokat, ez a humán genom projekttel kezdődött, és azóta a biológia is felzárkózott a fizika mellé mint olyan tudományág, amelyik államilag finanszírozott megaprojekteket tud szakítani, ráadásul azzal érvelnek, hogy a Higgs részecske megtalálásánál meg az Ősrobbanás megismerésénél fontosabb a rák meg az Alzheimer-kór meggyógyítása. A fizikusok persze erre azzal vágnak vissza, hogy mennyi minden kijött ezekből a látszólag haszontalan ("Holdban élő" -- Rutherford) projektekből, pl. atomreaktor, World Wide Web stb.

Mostanra a neutronforrás megvalósítási döntése végleges, a helyszín kiválasztása ez év őszre várható.

A forrás jelentősége elsősorban anyagtudományi, ennek kapcsán esélyes nagy ipari kutató bázist idevonzani; ez persze nem biztos, de eséllyel lehet próbálkozni, hogy nagy nemzetközi cégek ide tegyék a fejlesztő bázisaikat.
Előzmény: Nagylali (3066)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3068
Ez elég jó, csak legyen is belőle valami!
Előzmény: Oberon Miranda & Titania (3067)
Oberon Miranda & Titania Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3067
AZ ORSZÁGGYŰLÉS OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGÁNAK

2/2006-2010. (2008. február 27.) számú állásfoglalása
(a Házszabály 96/A §-a szerint)

A TUDOMÁNY- ÉS TECHNOLÓGIAPOLITIKA LEGSÜRGETŐBB FELADATAIRÓL

1. A bizottság támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a közoktatásban több figyelmet és forrást kívánnak fordítani a természettudományra, a természettudományos oktatás és a tehetséggondozás átfogó fejlesztésére. Javasolja megvizsgálni annak lehetőségét, hogy egy természettudományos tárgyból vagy természetismeretből, mint új érettségi vizsgatárgyból legyen kötelező az érettségi vizsga, továbbá, hogy a természettudományok iskolai oktatása részben vagy teljesen integrált módon, természetismeretként történjék.
2. A bizottság üdvözli a műszaki és természettudományos területen diplomát szerzők számának, valamint a kutató és fejlesztő szakembergárda létszámának emelésére irányuló szándékot, és további jelentős - az uniós célkitűzéseknek megfelelő - növelésüket szorgalmazza.
3. A bizottság sürgeti a kutatóegyetemekre vonatkozó szakmai kritériumok rögzítését, javasolja mielőbb kialakítani a cím odaítélésének rendszerét..
4. A bizottság javasolja a K+F+I támogatási rendszer felülvizsgálatát, a jogszabályi környezet, mindenekelőtt a nehézkes közbeszerzési eljárás innováció-baráttá alakítását.
5. A bizottság sürgős feladatnak tartja a pályázati rendszer és a finanszírozás egyszerűbbé, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételét.
6. A bizottság úgy ítéli meg, hogy a K+F+I források átláthatóbb odaítélésére, felhasználásának jelenleginél sokkal szigorúbb ellenőrzésére volna szükség.
7. A bizottság azt indítványozza, hogy az illetékes szervek mielőbb tekintsék át az Európai Kutatási Térség koncepciójának, illetve a magyar nemzeti innovációs rendszer OECD keretében most folyó felmérésének ajánlásait, és tegyenek javaslatot ezek hazai viszonyokhoz adaptált alkalmazására.
8. A bizottság támogatja a K+F+I költségvetési támogatásának gyorsabb növelésére irányuló törekvéseket annak érdekében, hogy a költségvetésből e célra fordított összeg mielőbb érje el az EU által ajánlott mértéket, a GDP 1 %-át. A bizottság ezen belül azt ajánlja, hogy
• az OTKA éves költségvetése ezt meghaladó mértékben növekedjék;
• a növekmény felét minden évben fordítsuk a gazdasági szereplők K+F+I tevékenységének ösztönzésére.
9. A bizottság üdvözli, hogy a 2008. évi költségvetésben ismét megjelent a magyar kutatóhelyek és kutatói közösségek elektronikus szakfolyóiratokkal való ellátása koordinációjának feladata, és fontosnak tartja, hogy a következő évek költségvetésében e feladat anyagi forrása külön soron szerepeljen.
10. A bizottság indokoltnak tartja az OTKA-nak a kincstári finanszírozási szabályok alóli mentesítését, a kutatási tevékenység logikájához jobban illeszkedő pénzügyi támogatási rendszer bevezetését.
11. A bizottság – az Európai Unió K+F+I célú támogatásainak felhasználását elősegítendő – javasolja olyan előfinanszírozási konstrukció bevezetését, amellyel az utófinanszírozásként érkező uniós támogatásokat vagy azok egy részét meg lehet előlegezni.
12. A bizottság azt javasolja, hogy amikor a 2011-ben esedékes magyar EU-elnökség koncepciójáról döntés születik, vegyük számításba, hogy annak központi gondolata a kutatás-fejlesztés, a tudásalapú társadalom legyen, annál is inkább, hogy ez időben egybeesik a lisszaboni csúcson kitűzött célok megvalósítási határidejének lejártával. Minthogy e célok csak igen kis mértékben valósultak meg, érdemes volna kezdeményezni azt is, hogy az EU a 2013-as költségvetési ciklusban e célkitűzések mellé jelentős közösségi erőforrásokat rendeljen.

Budapest, 2008. február 27.

Dr. Szabó Zoltán
elnök

Nagylali Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3066
Hm. Szóval még be is jöhet.
Azt hittem, ez is csak a pályázat-író-hatástanulmány-készítő iparág blöffje (ez a 150 millás társadalmi befogadás előkészítés is ezt erősítette), de ezek szerint nem. Kíváncsi vagyok, nem lenne rossz.
Előzmény: Törölt nick (3063)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3065
Kb. ez leírja a jelen helyzetet (kivonat a Portfolio anyagából):

>>>
Index.hu reported last December that Debrecen might be chosen as the host for ESS, which - in the decades to come - could give work to around 4,000 scientists, and would also attract further investment projects into the region.

Currently, there are two such research centres worldwide, in Japan and the United States, while Spain, Sweden and Hungary applied to give home to the centre in the European Union.

The European ESS is to have a much larger capacity than the other two, which means Europe will be at once propelled into the top tier of this segment in the world.

Decision about the host town is to be reached within a year. Index.hu said Hungary's chances of winning are increased by the fact that this would be the only major EU science project establishes east of the Elba River.

Hungary had called for a two-round tender for the ESS project, inviting Debrecen and Székesfehérvár into the second round. Debrecen had won. Index.hu said the project would cost about EUR 1 billion (HUF 250 bn), but only a part of this sum would burden the country's budget. The project would be co-financed by other applicant countries, and Hungary expects interested companies to pitch in, as well.
>>>

Folyik a lobbizás, csak attól tartok, a jelen helyzetben nem biztos, hogy elegendő kormánytámogatást fog kapni a magyar oldal...
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3064
Nagyjából az a hátrány, hogy a mi kormányunk nem tud beszállni saját pénzzel; az egyetlen ötlet az, hogy akkor a sajátrészt fedezzük abból az EU-s pénzből, amit amúgyis Mo. fejlesztésére allokáltak. Előny, mint már írtam, hogy felzárkózó ország vagyunk; ráadásul nem is a központi régiónkban épülne, ami fejlettnek számít, hanem az eléggé lepukkant Kelet-Mo. régióban.
Előzmény: Nagylali (3061)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3063
Tudtommal még mindig elég sok, de attól tartok, egyre csökken. Van egy erős érzésem, hogy ezt is el fogjuk cseszni. Pedig egyébként jócskán növeli az esélyünket, hogy a pályázók közül mi vagyunk az egyetlen új tagállam.

Itt találsz némi infót, azt hiszem, ennél többet nemigen lehet tudni:

http://en.wikipedia.org/wiki/European_Spallation_Source
Előzmény: Nagylali (3061)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3062
Na mi van, ma már mindenki békét köt velem? Senkivel nem lesz meg a betevő napi ordítozásom? Komolyan mondom, tényleg lelépek a fórumból, pedig már kezdtem újra belemelegedni :)
Előzmény: csanad.b (3059)
Nagylali Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3061
Fizikusok!
Megmondaná valaki, mekkora esély van, hogy Magyarországon legyen az Európai Neutronkutató Központ?

(Amely "magyarországi megvalósítása társadalmi befogadásának előkészítésére" az NKTH 2007-ben 150 milliót költött.)
Nagylali Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3060
A mai nap idézete:

"Válhat-e a világ egykor legtöbb Nobel-díjasát adó, "tehetséges" emberek országa Európa szegényházává?...

...alacsony a kutatás-fejlesztés és az innováció hatékonysága..."

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Itt
csanad.b Creative Commons License 2008.03.25 0 0 3059
ez tényleg vegytiszta
Előzmény: Törölt nick (3055)
cíprian Creative Commons License 2008.03.24 0 0 3058
"a kormánynak hallgatnia kellene a meglévő független szakmai testületekre, mint pl. az MTA."

Közeledik az álláspontunk. Több mint hiba, bűn félretolni az MTA-t a gazdaságfejlesztésben. Tovább megyek. Az MTA intézményinek kötelessége lenne a nemzetgazdaság kijelölt céljaival egybeeső alapkutatás folytatása olymódon, hogy "testi kapcsolatot" tart az erre irányuló alkalmazott kutatással.

De ha nincs nemzetgazdasági politika, vagy ezt néhány fickó agyalja ki csupán, akkor nincs mivel kapcsolatot tartani.
Előzmény: Törölt nick (3055)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.24 0 0 3057
Ja, és Csányi ezt a Mindentudás Egyetemén is megtette, érdemes elolvasni vagy megnézni az előadását...
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.24 0 0 3056
Ld. pl. Csányi Vilmost: párszor hallottam társadalompolitikai kérdéseket taglalni, hát szerintem nincs olyan politikai erő, amelyik valamiért ne kapna herótot tőle. Persze ez nem azt jelenti, hogy meg tudja mondani a tutit, de mindenképpen sok olyasmit, ami nagyon-nagyon elgondolkoztató.
Előzmény: cíprian (3052)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.24 0 0 3055
Igazából nem kellenek ide finn szakértők, csak a kormánynak hallgatnia kellene a meglévő független szakmai testületekre, mint pl. az MTA. Ja, hogy az kellemetlen lenne? Hát igen, a tudós veszélyes ember, mert gondolkodik, és mivel alapos, jó esetben nem néz se pártot, se politikai vagy üzleti lobbit, könnyen jut olyan következtetésekre, ami igazából a politikai erők között senkinek sincs ínyére.
Előzmény: cíprian (3052)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.24 0 0 3054
Én azt is tudom, hol van, csak nem vagyok biztos benne, hogy jobb, mint az eddigiek. Pl. mert ott túl erős a sötétzöldek befolyása.
Előzmény: cíprian (3052)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!