És hányféle cefrézést láni!!! Ősszel hivatalos főzdebén is főzettem a papír miatt és megnéztem a többi cefrét ,hát!! Volt ott szőrös penészles, ecetszagú, egy szutykos kukában egész almákat hozott valaki, persze szép cefre is volt.Vigyem oda a sárgabarackomat, birsemet, vadcseresznyémet???Ezert kell otthon itthon főzöcskézni.
Persze úgy értettem, én csak annyit akartam mondani, hogy a medvehagyma (nálunk sarmás) alkoholos kivonata (alkoholba áztatott) jó gyógyászati tulajdonságokkal rendelkezik. De medvehagymát cefrézni, kifőzni már gyanus. Jó nedűt!
Hát ez az, én is nagyon bosszankodom, hogy nem értem! Nagyon logikus, amit ti irtok a főzés technikájáról. Én teljesen a másik oldalon vagyok és keresem a magyarázatot, hogy miért olyan jó az eredményem. Az erdménnyel kapcsolatban több igényes ember tartja nagyon jónak a pálinkámat. Akár idézhetnék tőllük, de...Az egyik ismerős 2litert ajánlott eggyért. Ő hivatalos főzdébe főzte. Sőt töredelmesen bevallom, hogy az üst készitésénél nagyon vigyáztam arra, hogy a sisak után csak egy nagyon rövid könyök legyen és utánna lefele legyen esése a páracsőnek. Erre még egy "melléfogás": a sisakot és a páracső elejét (a könyök után kb. 10 cm-t) erőssen hőszigetelek tisztázás közben is. ????? Esetleg ilyen körülmények között, lassú tüznél nem érem el a vegyület forráspontját csak egy csöndes párolgást?????? A cefrém hihetetlenül jól sikerült, ,de ez csak az utóbbi esetben érvényes. Szőlőt ledaráltam szőröstől bőröstől, ez már félig kierjedt ( a zajos erjedésen már túl volt) és akkor kaptam észbe, hogy tegyek hozzá még kristályos mézet. Sajnos csak úgy szemre. Viz egy vederbe és addig gyúrtam bele, kavargattam, amig jó édes lett. Két vagy három vederrel tettem bele és igy lett nekem 130 liternyi cefre. Kifőztem szőröstől bőröstől, úgy belső edénnyel, ahogy mutattam.Na itt én is leültem, amikor lett a cefréből 30 liter jó erős vodka és abból 20 liter pálinka. Még egy liternyi ott van a 2,5 liter "gyengében". Lehet mosolyogsz, de igy igaz. Az igazat megvallva nem nagyon cefrézek mást, esetleg még almát de azt már rég nem csináltam. Ha meg tudnád magyarázni, hogy mit is csinálok nagyon jó lenne:-)))) Jó nedűt!
Mi, házilag főzők nem vagyunk mind profik, ahányan vagyunk, annyiféleképpen állunk neki a nedűk kinyerésének. Jó ez a fórum, mert nagyon sokat tanulhatunk belőle,ajövőben korrigálhatjuk saját hibáinkat. Hogy hányféleképpen állnak neki, íme néhány példa Európából.
T.Feriba-- Valamit félreérthettél. Nem a medvehagyma alkoholos kivonatát főzném a cefrével együtt, hanem a lefőzött pálinkába áztatnám a medvehagyma levelét.
Igen ilyen a medvehagyma. És régen Zalában főztek belőle pálinkát, az egy másik dolog hogy csak az bírja meginni aki nagyon szereti a hagymás dolgokat. -Feribá-Köszönöm hogy válaszoltál, azért én megpróbálom cefrézni. Ha nem erjedne meg, jó lessz biólének a palántáimat öntözni.Egyébként zsíroskenyérrel nagyon finom, de használják levesbe,palacsintatésztába,főzeléknek.Jó kis vérnyomáscsökkentő! A jó pálinkát ( azt 7-félét amit kóstolgatunk ) én is gyümölcsökből készítem.
Nem akarlak meggyőzni, érteni szeretném. Mennyi és milyen cefréből lett a 30 L vodka? Nálam 300 L cefre - 60 L vodka - 30 L 50%.os pálinka az átlag. Szőllőből lehet "klasszikus" cefrézéssel és még miből? Talán meggy, másból nem.
Háááát pedig az úgy van, ahogy leirtam. Például az utolsó tisztázásnál 30 liter vodkából lett 14 liter "erős" Aztán 50 foknál megálltam (ami lehetett 47-53 között ), akkor még a lecsorgó tartotta a sorját. Természetesen nem vagyok én sem hülye és tovább főztem egy külön edénybe. Kifolyt még 2 és fél liter "gyenge" aztán "elrugott" (gyengén éget a forró sisakra öntés után) Ezt a 2,5 litert majd a következő tisztázásnál felhasználom. Tehát itt van valahol a kutya elásva. Mi deflegmátor nélkül, nagyon lassú tüznél tisztázunk és az alkohol relativ nagy töménységgel párlódik le.Jelzem még, hogy nem higitjuk a vodkát. Amikor 50 fokos folyik, akkor már mennyiségileg kevés van benne. Ezt az 50 fokos leállást itt a környéken is igy használják többen is. A 14 liter "erőshöz" 6 liter desztilált viz kellett, igy lett 20 liter megközelitőleg 52 fokos pálinkám. Ha kiszámolod az erős hetvenvalahány fokos volt.? Még annyit, hogy nekem az összeeszkábált tűzterem (katlan) legalább úgy le van szigetelve, mint a sisak az üstön és csak egy nyiláson kapja a tűz a levegőt. A csorgásból megitélem, hogy nagy vagy kicsi a tűz és egy lemezdarabbal szabályozom a hőfokot. Nincs hőmérőm se. Mint az őskorban, mondod Te, de szerintem ez vonzó benne és a minőség magáért beszél. A szőlőt miért nem lehetne cefrézni klasszikus módon, például? Üdvözöllek, jó nedűt!
Üdv! Ebben a hozzászólásban mindennel egyetértek, nem minha valamit is számítana. Viszont az 50 ° os befejezést ne emlegesd, mert nem lehet igaz és Te sem gondolhatod komolyan. Az általad leírt módszer nem ad semmi biztosítékot arra, hogy tényleg annyi a foka. De, ha tényleg annyi amit emlegetsz benne maradt a fele pálinka amit semilyen élvezeti ok nem indokol és Te sem hagynád.
Az uj kolléga hozzászólásában semmi előre vívő info nem volt. A cefrézéssel egyáltalán nem értek egyet és nem is működik csak a szilvánál. Semilyen más gyümiből nem lehet élvezhető pálinkát készíteni ezzel a cefrézéssel.
Na nneeeee, ne csináld, hogy csúnyát mondjak. Előbb főznék fűrészporból pálinkát, mint medvehagymából:-))))) Bocsásd meg az őszinteségemet, de el tudsz képzelni egy nagyobb mennyiségű medvehagymát erjedés közben???? Hát szerintem gázmaszkot is kéne szerezni. Amúgy a medvehagymát nagyon jól ismerem és nagyra becsülöm, mit fűszert, mint gyógynövényt. El tudom képzelni az alkoholos kivonatának a hasznosságát, de erjedés és főzés után mi marad ezekből?????? Mennyi a cukorfoka, ha egyáltalán eszébe jutott valakinek alkoholt erjeszteni belőle??? Ne haragudj, de most van alkalmam elmondani, hogy ezekből a "madáreledelekből" (kökény, csipkebogyó, galagonya, madárberkenye, ....) sem készitettem soha pálinkát és nem is hallottam, hogy a környéken valaki csinált volna. És ha már cukorfokról beszélünk, azt sem értem ,hogy miért olyan csökkentett mennyiséggel pótoljuk, ha már ráfanyalodtunk. Olvastam eddig itt a fórumon 3-5 %-os cukorszirupos rásegitést. Hát, ha már teszek valamibe cukrot az legyen 20%-os oldat (1 kg cukorhoz 5 liter viz) Ezt a koncentrátumot még fel tudják dolgozni az élesztőgombák és miért főzzünk nagy mennyiségű hig levet, mikor nagyob alkoholtartalmú cefréből könnyebben lesz sok és jó. Mindenféle gyógynövény alkoholos kivonatát nagyra becsülök, de ha ezt a cefrével együtt főzzük, akkor a gyógyhatás lenullázódik, vagy nagyon megközeliti azt. Igy van ez a bodzával is és azért kell végül is a bodzapálinkát "megágyazni" bodzavirággal. Mégegyszer kérlek ne haragudj, hogy ennyire nem értékelem az ötletet. Én azt is elfogadom, hogy tévedek, de nem annyira, hogy ilyesmire fanyalodjak. Mi szőlőből, szilvából, almából, körtéből, barackból...na ilyenekből főzünk pálinkát. Bocs mégegyszer. Jó nedűt!
-Feriba 51!- Készítettél már medvehagyma pálinkát? A mult évben almapálinkába áztattam medvehagymaleveleket,de most szedtem egy zsákkal és cefrézni is akarok, majd főzés után áztatni. Azt hallottam 5% mézet, citromsavat,kevés élesztőt kell beletenni. Véleményed?
Ez a fórum a házi pálinkafőzésről szól,tehát itt kell maradni. Világos, hogy vannak számítógépvezérlésű teljesen szabályozott folyamatok, de ez a neves szeszüzemek privilégiumai. A példa roppant bagatel, a teljesen igénytelen ember módszere. Ezt nem hiszem, hogy minden házi pálinkafőzőről feltételezni kellene.
Valami ilyesmit irtam le a 6838-as hozzászólásomban. A külömbség az, hogy a tisztázást akkor állitjuk meg, amikor 50 fokos a kicsorgó pálinka. Szerintem a mostani technikát pontosan a gondos tüzeléssel tudtuk (tudjuk), pótolni.
Nos, lényegében most is ugyanígy van, csak az eszközök korszerűsödtek. Nem azért nem használtak pl. szeszfokolót v. műanyaghordót mert azok nem jók (vagy jobbak), hanem mert nem volt. Furcsa dolog az emlékezet. Minél régebben volt, annál nagyobb volt az a hó, hidegebb az a hideg, melegebb az a meleg, nagyobb az az árvíz, szebb az a lány, finomabb az a pálinka...
Házi főzésről csak nem követendő módszert ismerek: nagy fazékba kisszék, rá kislábos, a tetejére vízzel teli lavór, a hézag tésztával tömítve. Az egészet felrakták a tűzhelyre, a gőzök lecsapódtak a vizes lavóron, és belecsöpögtek a kisszéken levő kislábosba. Ezzel a módszerrel a metanol is belemegy a pálinkába, az egész folyamatot nem lehet szabályozni. Nyilván csak kényszermegoldásként alkalmazták
Rengeteg szilva termett akkoriba, nem kellett permetezni a fákat, a szilva a fán érett meg. Ígyhát vegyszer sem került a pálinkába, amit ma nagyon nehéz elérni. Sajnos manapság -talán Csernobil óta-, a szilva, ha nem permetezem, koraéretten lehull a fáról, a cukorfoka nagyon kicsi. Szerintem le kéne cserélni az egész mgyarországi szilvapopulációt. Visszatérve, az érett szilvát leszedték, nem szokták magozni, szőlődarálón darálták vagy kézzel nyomkodták szét.. Fa, vagy betonkádba töltötték, vízet is öntöttek rán némelyek enyhén cukros vízet, már akinek futotta cukorra. Amikor a kád megtelt, úgy állították, hogy érje a nap. Két- három nap után, amikor már nem forrt ki a kádból, lefujtották, általában földdel vagy homokkal. Még néhány napig a napon volt, aztán árnyékba tették. Amikor a cefre megfordult,- általában december első felében -, ez azt jelenti, hogy a sűrűje az edény aljára ülepedett, a tetején pedig ottmaradt az átlátszó lé. Ezt a levet öntötték a rézüstbe(Egyes helyeken anyagi okokból zománcozott üstbe.A hűtőcső minden esetben réz volt. A tömítés teljes kiőrlésű búzaliszt.Az üledéket még azért kipréselték. Tehát az edénybe színlé került, nem volt minek odaégnie.
Egyéb híján úgy állapították meg az előpárlat -nálunk vatykó- megszakíthatóságát, hogy a hűtőből kifolyó vatykót ráöntötték a meleg kupolára, s papírcsíkkal meggyújtották. Ha nagyot lobbant, mehetett tovább, ha már csak nagyon kicsit, megszakították.
A finomítást nagy gonddal végezték. Egy üst , egy nap. A pálinka csak hajszálvékonyan csörgedezhetett, tehát az öregek aznap a katlan mellől el nem mozdultak. A rézelejét, 2 dl- t kiöntötték az udvarra. Azt vallották már akkor is, hogy azt szigorúan tilos bennehagyni. Ezt ösztönösen tudták, talán a színe, talán az íze miatt, ki tudja.A megszakítást többféle módszer szerint végezték. Volt aki arra esküdött, hogy ugyanúgy, mint a vatykónál, a kupolára öntött és meggyújtott azesz fellobbanása, égése, de olyan is volt , aki egy kis fémedénybe öntötte a pálinkát, meggyújtotta és azt figyelte, hogy a szesz elégése után mennyi víz marad benne. Egyet mondhatok, soha sem volt távolsági, büdös vagy opális pálinkájuk, hanem nagyon finom, zamatos, kristálytiszta nemes italuk.
Írjatok ti is arról, hogy felétek hogy csinálták akkoriban?
Nagyon kiváncsi vagyok rá, hisz valami ilyesmit irtam le én is nemrég, csak az ősi kavargatást küszöböltem ki egy egyszerű ötlettel. Én még ma is azt a tehnológiát használom és csak sajnálkozom, hogy egyesek azt hiszik, hogy valami selejt pálinkát iszom, pedig nagyon válogatós vagyok. Ha kidugják az üveget én már akkor megszoktam köszönni, ha valami gyanusat érzek.
Mi az elképzelés, az őeink a mai tudományos ismeretek hiányában, kezdetleges eszközökkel hogyan tudtak nagyom finom pálinkát főzni? Pedig tudtak. Finom volt, kristálytiszta, picit sem opálos. Később elmondom, az én őseim hogyan csinálták.
