Ja, értem. Vannak magas fényű piros LED-ek is. Ráadásul az a gyanúm, hasonló áron kapsz boltban is. Az a gond, hogy nem írt a srác típusjelzést, így nem tudom megnézni a katalóguslapját.
Viszont jól becsültem a 20 mA-t. :) És ugye ő is írja az előtét ellenállást, nem véletlenül.
Fehér LED féklámpának? Nem ellenkezik ez a KRESZ-szel? A fehér LED-ek nyitófeszéltsége nagyobb, így legfeljebb 2, esetleg 3 LED-et köthetsz sorba, aztán az előtétellenállás. Ilyenből csinálsz annyit, amennyi kell.
A 8 sorbakötött fehér LED nyitófeszültsége meghaladja a tápfeszültséget, így nem fog világítani, ez semmiképpen sem jó megoldás.
es iocsemege baratunk adatai tipikusnak mondhatoak, szal ha van 4 db nagy fenyereju piros leded, akkor csak kosd oket sorba, barmlyik vegere egy 220 ohmos 0.5Wos ellenallas (Conradban ilyet is adnak), ez 12Vrol jol fog mukodni. A ledeket polaritashelyesen kell bekotnod, azaz mindegyik hoszabb laba nezzen a + polus fele!
Azért, mert részleteztem az okokat, még nem kell megrémülni, ez a megvalósítás szintjén nem jelent mást, csak annyit, hogy fogsz egy ellenállást, és sorbakötöd a LED-ekkel.
A LED feszültség-áram karakterisztikája igen meredek. Tegyük fel, egy LED nyitófeszültsége mondjuk 1.85V, 20 mA áramnál. Ez a feszültség az áramtól kis mértékben függ csak, így mondjuk 15 mA áramhoz tartozik 1.8V. Ekkor a belső ellenállása du/di= 50mV/5mA= 10 ohm. Mit is jelent ez? Azt, hogy ha feszültség kényszert alkalmazol, akkor igen kis feszültségváltozás igen nagy áramváltozást fog okozni a LED-en. Mi több, nem tudod, mekkora a LED nyitófeszültsége, mivel az hőmérsékletfüggő. Így nem igazán tudod megmondani, pontosan hány voltos egy LED, noha éppen a meredek karakterisztika miatt ez igen fontos lenne. Mi akkor a megoldás?
A megoldás az, hogy nem feszültségkényszert alkalmazol, hanem áramgenerátorosan hajtod meg a LED-et. Azaz építesz egy olyan szerkezetet, ami a LED-en eső feszültségtől függetlenül állandó, mondjuk 20 mA áramot folyat rajta. A feszültség pedig kialakul a LED-en, éppen akkora, amekkora ki szeretne alakulni rajta. Ha változik a hőmérséklet, kicsit változik a nyitófeszültség is, de az áram akkor is 20 mA marad.
Persze egyszerűbb alkalmazásokban nem kell nagyon elbonyolítani. De egy előtét ellenállás mindenképpen kell. Egyrészt kellene tudni, milyen LED-ről van szó. Ha nincs katalóguslapja kéznél, akkor mérni volna jó. Mondjuk veszel egy 560 ohmos ellenállást, sorbakötöd a LED-del, 12 V-ra kapcsolod, s megméred, mekkora feszültség esik a LED-en. Mondjuk ez 2V lesz. A rajta folyó áram pedig (12V - 2V)/560 ohm = 17.9 mA.
Ebben az esetben az elkészítendő áramkörben sorba kötnék 4 LED-et, az ugye 4*2V=8V nyitófeszültség. Marad az előtétellenállásra 12V - 8V = 4V. 20 mA áramhoz az Ohm-törvény alapján 4V/0.02A= 200 ohm tartozik. Válasszuk az ehhez közel álló 220 ohm-ot a szabványos sorból. (Tudom, valamelyik sorban a 200 ohm is megtalálható.) Az ellenállás disszipációja P=(4V)2/220 ohm = 73 mW, tehát 100 mW-nál nagyobb teljesítményű ellenállás már megfelelő lesz.
Konklúzió:
1) LED-et nem táplálunk feszültséggenerátorosan. Ebből az is következik, hogy LED-eket sohasem kötünk párhuzamosan!*
2) A konkrét esetben 4 db LED sorba, ezekkel még sorba egy 220 ohm-os ellenállás. Ezt kötheted 12V-ra. Ha 8 LED kell, csinálsz még egy láncot. Viszont nem spórolhatsz úgy, hogy a 4-4 LED-ből álló láncot párhuzamosan kötöd, majd ezekkel sorba kötsz egy 110 ohm-os ellenállást. Mégpedig azért nem, mert az egyik 4-es csoportnak a nyitófeszültsége nem pontosan annyi lesz, mint a másiké, így az egyik ág halványan, a másik fényesen világíthat majd, hiszen a kisebb nyitófeszültségű csoporton fog elfolyni majdnem a teljes áram. Gondolj arra, amit a meredek karakterisztikáról írtam.
Ezek természetesen példák voltak, nem véletlenül javallottam előbb a mérést, s csak a mérési eredmény birtokában a méretezést.
*: Ha van kedved kísérletezni, próbáld ki, hogy két különböző színű LED-et párhuzamosan kötsz, majd ezt sorba egy előtétellenállással, s rá a tápfeszültségre. Azt fogod tapasztalni, hogy csak a kisebb nyitófeszültségű világít majd, a nagyobb nyitófeszültségűn nem folyik áram, vagy csak minimális, hiszen az ő kinyitásához nem elegendő az a feszültség, ami a kisebb nyitófeszültségűnek igen. Ha sorba kötöd őket, meg persze az előtétellenállást, mindkettő világít.
hogy vilagossa tegyuk a dolgot, altalaban ledet nem szabad kozvetlenul feszultsegforrasra, pl. akksira kotni. A legegyszerubb megoldas, ha sorba kotsz veluk egy ellenallast. Ha ezt nem teszed, akkor kiegnek (a leirasod szerint ez tortent). Hogy mekkora ellenallas kell, ahhoz tudnunk kell, hogy milyen tipusu ledet vettel, es hany darabot akarsz belole 12V-rol mukodtetni. Kiszamoljuk neked, ha megirod az adatokat.
(Mongyuk vannak speci ledek, amik ellenallas nelkul is mennek, de a kiserleti tapasztalat szerint te nem ilyet vettel)
"Mérőműszerrel rámértem és adna le feszültséget... "
hol merted? az izzo csatlakozojanal? Ha igen, akkor a csatlakozo lett mocskos, es nem zar rendesen. picit csiszold meg, tisztitsd ki, esetleg kontaktspray. Ha nem a csatlakozonal merted, akkor kapcsold fel a vilagitast, es merd meg a feszt a csatlakozoban.
Mi az, hogy egy LED 3V-os? Ezt elmagyaráznád? Mert szerintem igen kicsi a belső ellenállása, ő maga gyakorlatilag feszültséggenerátor, így áramgenerátoros meghajtást igényel szegény. Te meg - ha jól értem - feszültséggenerátorosan hajtottad, és most csodálkozol, hogy elpusztult.
Vettem ma a Conrad-ban 4db 3v-os led-et, sorba kötöttem és pótféklámpát csináltam belőle egy motornak a dobozába, mivel otthon nem volt 12v-os energiaforrásom ezért az akkus csavarbehajtóm aksijával próbáltam le(16,8v-os de nem volt teljesen feltöltve), az elején gyönyörüen világított de egy pár perc múlva 4 led különböző erőséggel világított az egyik szinte alig.
A kérdésem az, hogy én rontottam el valamit, mondjuk nagy áramot kapott vagy gagyi a 400ft-os led?
Vettem ma a Conrad-ban 4db 3v-os led-et, sorba kötöttem és pótféklámpát csináltam belőle egy motornak a dobozába, mivel otthon nem volt 12v-os energiaforrásom ezért az akkus csavarbehajtóm aksijával próbáltam le(16,8v-os de nem volt teljesen feltöltve), az elején gyönyörüen világított de egy pár perc múlva 4 led különböző erőséggel világított az egyik szinte alig.
A kérdésem az, hogy én rontottam el valamit, mondjuk nagy áramot kapott vagy gagyi a 400ft-os led?
Jó helyen járok-e? Lenne egy régi autó aminak az egyik fényszórója egyszer csak elkezdett nem világítani Kivettem az izzót és nincs kiégve, ha akkura teszem világít, de a saját vezetékéről nem. Mérőműszerrel rámértem és adna le feszültséget kb. 11,8V ugyanakkor ha más helyről tesztelem, ill. az akkunál ez 12,2 V (közben egy fényszóró működik, és nincs beindítva)
Pedig így megy ez. Ne felejtsd el, hogy ezek a processzorok nagyon olcsók. Pl. a PIC12F sorozat sok tagja még 1 darabos vásárlás esetén is 150Ft alatt van.
a nyugalmi aramfelvetel valoszinuleg csak nehany tized watt. A nevleges aramfelvetel alighanem arra vonatkozik, amikor nyit. Szoval szerintem ne szarakodj a kapcsolooraval, de alighanem semmi gondot nem okoz, ha ki-be kapcsolgatod a cuccot....
Sziasztok,
remélem itt tud valaki segíteni.
Az lenne a kérdésem, hogy egy garázsajtó és egy tolókapu nyitó motor vezérlése vajon tolerálja-e, ha programozható hálózati aljzatba dugom a villásdugókat.
A leírásukban megadott fogyasztási adatok alapján kiszámoltam kb-ra a havi áram fogyasztásukat, és kicsit soknak találtam (maximummal számolva). Arra gondoltam, hogy egy programozható aljzattal csak a valószínűsíthető működtetési időpontokban adok nekik 230 V-ot. Ez hétközben napi két 230 V ki és bekapcsolás lenne, hétvégén egy.
Vajon hogy viselnék ezt hosszú távon? Növekedne a meghibásodás valószínűsége?
Ha már barkácsolás, akkor természetesen mikrokontrollerrel érdemes megoldani. A triac-ot közvetlenül tudja vezérelni, nem kellenek kondenzátoros potméteres vackok.
Egy bemenete, célszerűen egy komparátor fogadja az 50Hz-et, és hozzá szinkronozza a belső alapciklusát. Ettől kezdve már ki tudja adni a gyújtó impulzust a kívánt fényerő beállításához. Mivel kvarcról megy, egy timerrel megvan az óra, és a programból akármilyen időzített fényerő beállítást meg lehet csinálni.
Ha nem izót, hanem fénycsövet kell szabályozni, akkor érdemes a fénycsövet nagyobb frekvenciával meghajtani. Ez esetben egyáltalán nem kell gyújtás, magától indul a fénycső. Egy ferritmagos trafó primer oldalát kell pwm jellel vezérelni, mikor a kapcsoló elenged, az autógyújtáshoz hasonlóan a szekunder oldalon felfut a feszültség, és a meginduló ionizációval a tárolt energia belesül a gázba. A pwm kitöltési tényezőjétől függ a tekercsbe jutó energia és így a fényerő. Ami kényes, az a rádiózavarok termelése. A kompakt fénycsövek ezt csinálják, de azok legalább kicsik, és egy oldalon van a két végük, így jó esély van a zavarszűrésre. Célszerűen kompakt féyncsövet érdemes választani, csak az elektronikát lecserélni.
konyorgom. Ezzel a moccerrel nem tudod helyettesiteni a 668-as hszban levo potmetert. Ha talasz is olyan optot, ami birja a magasfeszt, plane forditva, akkor is a kondit az optohoz kell meretezni (ezt azert ki koll szamolni). MIvel az optok Ic-je tipikusan 1-10-100mA nagysagrendu szokott lenni valszeg nem art nemi butykoles, mert ha 50Hz mellett ilyen arammal toltod a kondit, akkor nagyon nagy (es draga) kondi kell, vagy nagyon beszukul a szabalyozasi tartomany (pl 1,5-1,6V koze) a 675-os aramkor ok, de az egy kicsit mas dolog. 676-ban meg azokat a tipikus megoldasokat mutatod, ahogy mostanaban dimmereket szokas epiteni, de ezeknek az elve egeszen mas teszta. (es csak zarojelben jegyzem meg, hogy mindket kapcs-i rajz csak egy fel aramkort tartalmaz.)
