Gondoltam! Jobb, ha nem nagyon nyúlsz dróthoz egy darabig! Vegyél ki néhány erősáramú elektromossággal foglalkozó szakkönyvet a könyvtárból, vagy keress ilyen ipari tanulót, aztán majd ha végigrágtad magad néhányon, újra kezdhetsz a motoroddal kísérletezni. :-(
Háromfázisú rendszerben előforduló feszültségek: "Normál" háztartási áram Európában (nagyobbik részén): Fázis-nulla közötti feszültség: 230 Volt (220 csak volt!) Fázisok közötti feszültség: 400 Volt (380...)
Hajókon előfordul a 220/127-es rendszer, ahol fázisok között van 220V, fázis-nulla között 127V (nem csak hajón, de én azt ismerem).
Egymás közti átszámításhoz használatos a már említett Gyök3, ~1,73, ami a feszültségek vektoros összeadódásakor a 120 fokos egyenlőszárú háromszög átfogó/befogó váltószáma.
"Sajnos nem 380 csak 220 van, de 3 fázis." Hajón laksz? Azokon alkalmaznak még 220/127-es 3fázisú rendszereket.
A kínai generátorban azért nincs kioltás, mert az állórész-szegmensek kisebbek, mint a forgórészé és mindegyiknek egyedi tekercselése van. Kioltás akkor következik be, ha a forgórész szegmensei kisebbek, mint az álló, így 1 szegmensen belül záródnak az erővonalak, vagy ha a sorbakapcsolt tekercsek eltérő fázisban termelik a feszültséget és éppen nem összeadódik, hanem kivonódik.
A 36-os állórészedhez pl. használhatnál 36-os, 34-es, 32-es... osztású forgórészt, feltéve, ha a tekercseit a kínai módjára kötöd be. A legnagyobb teljesítményt az azonos szegmensszám adná, de azt a legnehezebb megindítani. Még kisebbre nem tekercselték, az nagyon meglátszana. 1440-es.
Tehát 36 pólusú forgórészt érdemes csinálnom. A szükséges nyomaték pedig a gerjesztés mértékétől függ majd.
Ez a kioltás érdekes. Én is így gondolom józan paraszti ésszel. Viszont azoknál az amcsi pm generátoroknál kevesebb a mágnes, mint a tekercsek. Ott miért nincsen kioltás?
Kipróbáltam a motort. 3 fázisvéget összekötöttem a másik végeikbe pedig bevezettem a konnektorból a három fázist. A földdel semmit sem csináltam. Kell az egyáltalán? A fáziskivezetéseknél van egy csavar a motorházon, ide kell a földet kötni? Sajnos nem 380 csak 220 van, de 3 fázis.
A motor szépen működik. 1-2 percig járattam, ezalatt nem volt semmi melegedése.
Holnap megmérem a fordulatszámát. Nem tűnik olyan veszett gyorsnak. Nem lehet, hogy kisebb fordulatra tekercselték?
Köszönöm a tanácsokat. Ma nem fogom már fel, mert fáradt vagyok. Holnap bekötöm a 380-as csatlakozóba a vezetlkeket. Hétfőre elkérem a fordulatszámmérőt. Mi van ha minden fázist külön külön kötök be? Vagyis nem kötöm össze se deltába se csillagba? Lehet ilyet?
Megjöttem! Fontos!!! Próbára legjobb, ha csillagba kötöd. Ha 660/380-as, attól még pörög, csak nem adja le a max. teljesítményt. Ellenben ha deltába kötöd és 380/220-as, terhelés nélkül is leég. Ráadásul addig is borzasztóan brummog. Ha nem egyezik a pólusok számával a forgórész szegmenseinek a száma, érdekes jelenségeket tapasztalhatsz. A kínai generátor kivétel, mert ott minden tekercs önálló fázis. Normál motornál, generátornál több tekercs van sorbakötve, amik vagy összeadódnak, vagy kivonódnak. Emiatt célszerű az egyező szegmensszám használata. Korábbi példánál maradva, ha 4 szegmensű a forgórész, 1500-nál 380 a kimenő, 12 szegmensűnél 1/3-ad, mert 2 szegmens kioltja egymást, a harmadik dolgozik. 8 szegmensűnél lenne 0 a kimenő feszültség. A max. forgórész szegmensszám egyezne az állórész hornyai számával, de akkor minden tekercs csak egy vasmagszegmenset foghatna be. Persze a kívánt feszültséghez szükséges (rengeteg) menettel. Kissé nehéz lenne forgatni, mert minden szelet egyszerre akarná visszatartani a forgórészt. A feszültség a fordulatszámmal arányos. A gerjesztéssel egy bizonyos határig arányos. A vasmag gerjesztési görbéje nem lineáris, 1 darabig egyenes, majd egyre görbül, végül telítődik.
"Teljesen mindegy hogy csillag vagy deltába kötöd a fordulat egyforma."
A fordulat valóban egyforma, csak az nem mindegy, hogy a motort csillag, vagy delta kapcsolásra tekercselték -e.
Mert, ha csillag kapcsolásban üzemeltetjük, a tekercsekben 230 Volt feszültségnek kell keringeni, ha deltába 400 Volt. Ez nem biztos, hogy világos, de érdemes utána nézni egy szakkönyvben. Különben a motor tábláján ez egyértelműen fel van tüntetve.
Van egy forgórész. Most mindegy milyen. A gerjesztőáram növelésével állandó fordulatszám mellet hogyan változik a feszültség és az áramerősség? Vannak ilyen görbék?
Ha a Tiedet csinálom, akkor alacsonyabb fordulaton jönne ki az a fszültség, mint amit Erbe javasol. A több pólus miatt. Jól sejtem? Az állórész 36 pólusú. Mennyi legyen a forgóé?
Nagyon nehéz meglátni, mert a tekercselő, aki újratekerte, nem sorba rakta a tekercseket, hanem néhányat átlapolva, a végét meg ráfektetve. Az már zavaró, hogy egy-egy tekercsfej 12 hornyot fog át, de attól még lehetne 2880-as. Nem lehetetlen, hogy a táblának van igaza.
Ebben az esetben már 20 voltot kapsz 80 fordulatnál. :-)
A fényképekből úgy láttam, hogy 2800-as. Nem lehetetlen, hogy ha más szögből fotóznád a tekercsfejeket, meg lehetne látni a többit. Még nem írtad eddig a ford. számát, de a tekercsek láttán lehet, hogy el se hinném.
A motor tábláján 1440 van írva de erbe szerint 2880-ra van áttekerve. Ha összerakom akár meg is tudom mérni. Munkatársamnak van fordulatszámmérője. Kölcsönadja ha kell, már megkérdeztem. Az amivel a Tesla fordulatszámát is mértük.
Elvileg 380V 8.8 A nem égeti le akkor visszafelé is kell adnia fázisonként 380V 2.9 A-t leégés nélkül. De ha csak 1A-t ad az se baj. 380V*3*1A=1140W. Ha már úgyis trafózok, akkor azon a 80-as fordulaton tudjon termelni!
