Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

molnarmarcl 2007.12.10 Creative Commons License 902

Kedves Tibor!

 

A kérdés, miszerint miért csak az evezőtollak érdeklik a kollégát, bennem is felmerült, és rá is kérdeztem: sajnos elég prózai választ kaptam. A tollak nyílvesszőkhöz kellenek. Hát nem örültem tiszta szívemből, de azért ha valakinek vannak tollai és olvassa ezt a bejegyzést, a 30 Ft-s darabonkénti ár nem is hangzik rosszul! A neves tenyésztők kérdéséhez majd egyszer még visszatérek, mert van problémám a fogalommal, de most mennem kell. Ha nem találkozunk valamilyen formában addig (bár szándékozom benézni ide), akkor Boldog Karácsonyt kívánok Neked, és a lányoknak is!

Előzmény: madarbarat (899)
madarbarat 2007.12.08 Creative Commons License 901

Kedves Carel7!

Hálásan köszönöm hozzászólásait és a leveleit. Nagy élvezettel olvastam és őszintén örülök, hogy nagyobbrészt tudunk együtt gonolkodni, s a véleményünk alapvetően nem tér el.

Mint soraiból kiderült, érdeklődése a papagájok tekintetében a legelkötelezettebb.

Sajnos a madákról elég kevés anyagot sikerült összegereblyéznem, így a MADÁRBARTÁT-LEXIKON a zászlósfarkú nemzetség fajait illetően eléggé szegényes. Esetleg ahhoz is volna valami kiegészítése?

 

zászlósfarkú papagájok (Prioniturus - Spatelschwanzpapagei): papagájnemzetség 6 (másutt 9) fajjal és 14 alfajjal. 28-36 cm nagyságú papagájok a Fülöp-szigeteken és az Indonéz-szigetvilágban.

A csőr itt szaruszín v. feketés. A láb kékesszürkétől a hússzínűig lehetséges.

A tollazat zöld, kevés más színű díszítéssel. Nem is a színpompájukkal ragadják meg az embert, hanem farktollak a rendkívül szokatlan alakulása bűvöli el a szemlélődőt: a KÉT KÖZÉPSŐ FARKTOLL gerincéről nagyobbrészt hiányzik a zászló, ahol is csupasz a tollgerinc.

Ellenben a legvégén újra megjelenik a zászló, s ettől a két középső, hosszan megnyúlott farktoll olyan, mint egy-egy nyílvessző.

Az ivari kétalakúság kialakult.

1. Prioniturus discurus: →kobalt madapapagáj v. aranyzöld papagáj (Philippinen- v. Blauköpfiger Spatelschwanzpapagei - Blue-crowed Racket-tailed Parrot),

  • d. malindagensis: érvt.,

  • d. mindorensis: mindnor-szigeti mada,

  • d. nesophilus: érvt.,

  • d. platanea*: aranyló →kobalt madapapagáj (Palawan Racket-tailed Parrot),

  • d. suluensis (verticalis): →sulu-szigeti rakétafarkú papagáj - csak Grahlnál, mert másutt P. m verticalis v. önálló,

  • d. waterstradti: →Waterstradt kobaltmadája - csak Grahlnál, mert másutt önálló faj, mindanaoi hegyi zászlósfarkú papagáj,

  • d. whitehaedi: nagy kobaltkék mada;

2. Prioniturus flavicans: →rakétafarkú papagáj (Raketenschwanzpapagei - Red-sotted Racket-tailed Parrot),

  • f. montanus: érvt. – ma már önálló faj (P. montanus),

  • f. verticalis: →sulu-szigeti rakétafarkú papagáj Grahlnál a P. m. alfaj;

3. Prioniturus luconensis: →zöld madapapagáj (Grüköpfiger Spatelschwanzpapagei - Green Racket-tailed Parrot),

4. Prioniturus mada: →zászlós madapapagáj (Mada- v. Buru-Spatelschwanzpapagei - Buru Racket-tailed Parrot),

5. Prioniturus montanus: →hegyi zászlósfarkú papagáj (Mountain Racket-tailed Parrot),

  • m. malindangensis: világos hegyi zászlósfarkú papagáj,

  • m. verticalis*: sului zöldfejű hegyi zászlósfarkú papagáj (ma már önálló - Sulu Racket-tailed Parrot),

  • m. waterstradti*: Waterstradt- v. →mindanaoi hegyi zászlósfarkú papagáj (másutt önálló - Mindanao Racket-tailed Parrot);

6. Prionitus platanea**: aranyló →kobalt madapapagáj (Palawan Racket-tailed Parrot),

7. Prionitus platurus**: →zászlósfarkú motmot papagáj (Motmot- v. Spatelschwanzpapagei - Golden-mantled Racket-tailed Parrot),

  • p. sinerubis: kis motmot papagáj,

  • p. talautensis: sötét motmot papagáj;

8. Prionitus verticalis: →sulu-szigeti rakétafarkú papagáj (Sulu Racket-tailed Parrot v. Blue-winged Racquet-tail),

9. Prionitus waterstradti**: Waterstradt- v. →mindanaoi hegyi zászlósfarkú papagáj (másutt P. m. alfaj - Mindanao Racket-tailed Parrot).

* másutt önálló,

** másutt alfaj, de hivatalosan önálló.

Előzmény: karel7 (900)
karel7 2007.12.07 Creative Commons License 900
Szép napot!

Ha Ön betette ide a nekem írt levelének egy részletét akkor TALÁN nem lesz baj ha én is beteszem ide az Önnek írt válaszlevelem egy részletét.


Most egy idézet az előző leveléből:

„Egyszerű csak arra gondolni, hogy a faj, amint vannak alfajok, már csak mint fogalom létezik.”
Ezzel nem értek egyet. Az alfaj is és a faj is jelenleg elismert rendszertani kategória. (pl.: a változat (varietas) nem elismert rendszertani kategória)
Ennyi erővel ha a fenti állítás igaz volna akkor onnantól kezdve ha vannak fajok a genus is csak mint elméleti fogalom létezne.


„Accipiuter gentilis gentilis
A dolog innentől kezdve tök világos azok számára akik végigondolják.
Mondjuk felfedeznek egy új madárfajt, azt besorolják, kap nemzetségnevet és kisbetűs második nevet.
aztán felbukkan egy másik madár (a párjával együtt), amelyről kiderül, hogy összességében Accipiter vagyis az előzőekben Accipiter gentilisnek leírt madár legközelebbi rokona.
Na ilyenkor az Accipiter gentilis kap egy harmadik nevet általában a második nevet megduplázzák, az újonnan fellelt alfaj pedig egy másik harmadik nevet pl a feltalálójáról van egy köztiszteletben álló személyről, vagy a feltalálás helyéről stb.”

Így van. (annyi pontosítással hogy nem nemzetség hanem nem, a kisbetűs második név pedig fajnév, a harmadik pedig alfaj név.)
A fajnak az az alfaja pedig amit először leírtak - (ahol az alfaj név ua. mint a faj név) – lesz a törzsalak.
Az a faj pedig amiről a genus kapta a nevet lesz a holotipus, másnéven a genus (nem) típus faja.


„És így az történt a héjával, hogy 10 alfaját jegyzik.”
Talán egy alkalom hogy mégiscsak írjak újra az említett könyvről. (Az idézet első két szava nem szószerinti idézet): „Elterjedési területén GLUTZ ET AL. (1971) szerint 10, CRAMP-SIMMONS (1980) szerint 7-9, WEICK (1980) szerint 9 alfaja él. Az eltérések elsősorban Az európai alfajok érvényességének eltérő elismerésében vannak.” (Faragó Sándor Vadászati állattan)
Ezután a könyv első ránézésre kb 8-as betűmérettel fél oldalon keresztül felsorolja az alfajokat, megemlítve elterjedési területüket és élőhelyüket)
E mellé még megjegyzem hogy zoonomen-en 10 alfaj szerepel, viszont a worldbirdinfo-n a „Peter’s family list” alatt 8 alfaj szerepel.
(én magam ehhez - mármint az alfajok számának kérdéséhez - nem tudok érdemben hozzászólni hisz nem vagyok taxonómus, sőt ha az lennék akkor is csak annyit tudnék mondani hogy nem végeztem ez irányú kutatásokat.)



„Arra kell gondolni, hogy az alfaj az a faj keletkezésének centrumától távilabbi helyen, más életfeltételek, eltérő tápláléklehetőségek stb folytán keletkeznek”

Így van. Ez az elsődleges változékonyság. (Mármint hogy a faj egyes alfajai a többi alfajhoz képest egyre eltérőbbekké válnak)(talán-talán még ide vehetjük a változatot is (varietas) ami ugyebár nem önálló taxon, viszont az egyes változatok is egyre inkább különbözőek lesznek az eredeti fajtól)

„Egy-egy alfaj ha teljesen elkülönül a populációja a faj élőhelyén előforduló populációtól, akkor lassan teljes megindul a fajképződés útján és végül olymértékben mértékben más lesz, hogy az új besorolása válik szükségessé.”

Nagyjából. MÁSODLAGOS VÁLTOZÉKONYSÁG. (Elsődleges változékonyság során kialakult változatok, alfajok egyre eltérőbbek lesznek az eredeti fajtól, így új rendszertani egység, azaz új faj jön létre.)




„MÁR EGY KISSÉ "PARASZTOSAN" ez történik, következésként normál esetben az alfajok kereszteződnek, ha pedig mégse, akkor megkezdődik a fajjá válásuk.”
Ebből ezt emelném ki: „következésként normál esetben az alfajok kereszteződnek” Ez nem történik meg , azazhogy maximum nagyon kis mértékben, többnyire a teljes állomány létszámát tekintve oly kis egyedszámban hogy az már-már elhanyagolható. (természetes körülményekről beszélek)
Hogy ezt mivel támasztom alá? Ez az idézet is Öntől származik:
„az alfaj az a faj keletkezésének centrumától távilabbi helyen…”
Magyarul az egyes alfajok nem azonos elterjedési területtel rendelkeznek. Ebből következik hogy TERMÉSZETES körülmények közt az egyes alfajok csak az alfaj elterjedési területének határain találkozhatnak - (esetleg) – a szomszédos elterjedési területtel rendelkező másik alfajjal. Ebből kifolyólag csak az elterjedési területek „peremterületén” élő egyedek azok amik kereszteződhetnek más alfajokkal. Tehát TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZT nem történhet meg hogy a faj bármelyik alfaja a faj bármely más tetszőleges alfajával kereszteződjön, csak a szomszédos területen élőkkel - ESETLEG – amennyiben az elterjedési terület határai „egybemosódnak”.



„Na mármost mi történik, ha héja alfajok kereszteződnek? Semmi probléma.”

Én ezt nem így látom. Nem csak hogy semmi probléma, hanem igenis nagy probléma (hacsak nem arról a minimálisan kevés egyedről van szó amit fent említettem.). Ezáltal ugyanis csökken a biológiai sokféleség. (biodiverzitás) Mármint ha az említett módon a különböző – már korábban kialakult - alfajok helyett csak egy alfajhibridek alkotta állomány marad fent.
Van egy természetvédelmi egyezmény is amit úgy hívnak „közönségesen” hogy Riói egyezmény. Ez a biodiverzitás fenntartásáról szól, azaz az élőlények sokszínűségének megőrzéséről. Egy fajt vagy alfajt úgy is el lehet tüntetni a Föld színéről hogy ész nélkül kutyuljuk a „tiszta” génállományukat, nem pedig csak úgy hogy teljesen kiirtjuk vagy pedig megszüntetjük az élőhelyét.



„Innentől kezdve mindenkinek szíve joga összetenni a sokszínű (szivárványos) lóri - mennyi is, ha jól emlékszem 36 alfaja közöl bármely kettőt.”

Ez szintén nem így van. Mint említettem TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK közt ezekből az alfajokból nem találkozhat egymással az összes –(az eltérő elterjedési terület miatt) -, csak ESETLEG az elterjedési terület határán élő egyedek, de mint említettem az egyes alfajok kombinálódásának lehetősége sem határtalan, sőt mondhatni minimális. (Abban az esetben is ha vannak egymással határos elterjedési területek.)
Innentől kezdve senkinek semmi joga nincs ahhoz - főleg nem hobby tenyészetekben - hogy hibrideket gyártson. Mi nem vagyunk sem orvosok sem egyéb kutatók hogy Istent játszunk vagy az Ő szerepében tetszelegjünk! A fajok/alfajok kialakulását, megszűnését, esetleges hibridizációját bízzuk a természetre és Istenre!
Abban a sokat emlegetett vitában anno felhoztam egy példát arra nézve hogy korábban nem vették figyelembe állatkertekben, cirkuszokban stb a fajok/alfajok tiszta vérű szaporítását, most meg milliókat költenek arra hogy például a különböző tigris alfajok esetében a még „tiszta” vérű egyedeket egymás közt szaporítsák. Hozzá kell tenni hogy ez egyre nehezebb, mivel ugyebár nagyon minimálisra csökkent az egyes alfajok „tiszta” állománya, és ezeknek az egyedeknek a tervszerű szaporítása – magyarul tenyésztése – nagy odafigyelést és szakmai hozzáértést igényel azért hogy az adott élőlény fajra/alfajra jellemző tulajdonságai minél inkább eredeti módon maradjanak fent, ne történhessen a genetikai állományában leromlás. Amíg ugye nagy az adott fajhoz/alfajhoz tartozó állatok egyedszáma addig ez nem jelent túl nagy problémát, a beltenyésztést el lehet kerülni. Viszont ez kis egyedszám esetén óhatatlanul is be fog játszani. (UGYE MOST NEM FAJTÁKRÓL BESZÉLÜNK HANEM FAJOKRÓL, ÉS NEM GAZDASÁGI HASZNOSÍTÁS ALTT LÉVŐ ÁLLATOKRÓL AHOL AZ EGYES TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA MINDENNAPOS DOLOG, ITT MOST VAD ÁLLATOKRÓL BESZÉLÜNK AHOL ELSŐDLEGES SZEMPONT A FAJRA JELLEMZŐ TULAJDONSÁGOK FENNTARTÁSA!)
Visszatérve a szivárványos lórikra ha jól emlékszem 21 alfajt emlegetnek, de ennek talán nincs is jelentősége, hisz csak példaként hozta fel őket. (azért megnéztem: worlbirdinfo PETER’S family list 23 az alfajok száma, zoonomen: 12 jegyez; Thomas Arndt pedig a papagájlexikonban: 21-et írt le.

Még egy rövid hozzáfűzni való: Tudomásul kell venni hogy kis túlzással – legalábbis egyenlőre - lassan az összes állatfaj ami él a Földön valamilyen szinten veszélyeztetett fajnak számít. Nem szabad hagyni hogy bárki ezeknek a veszélyeztetett fajoknak a génállományát holmi önös érdekből – (akár meg tudja magyarázni akár nem) – tönkrecsessze, sem ész nélküli, teljes leromlásig vezető beltenyésztéssel, sem pedig hibridizálással. Még egyszer hangsúlyozom nem gazdasági haszon állatokról beszélek. Sajnos egyre több faj esetében jutunk el odáig hogy a fogságban tartott állomány komoly értékkel bír a faj fennmaradása szempontjából, ezért nem szabad hagyni hogy kutyuljunk.

„Nekem pl volt egy napasztrildom (törzsalak) hím, s bizony összetettem volna bármely alfaj tojójával,…”
Szomorúan olvasom……




„Fajok keletkezése miért ne volna elképzelhető fajok keresztezése folytán? Most ne menjünk bele abba, hogy a faj egyik ismérve, hogy a faj hímje egy másik faj tojójával nem hozhat létre nemzőképes utódot, mert mint tudjuk az öszvérek között is akad ivarképes!!!”

Ennek egy oka van: mégpedig az, hogy fajok keresztezése során nem új faj keletkezik hanem fajhibrid. (Pl.:kecskebéka sem önálló faj, hanem fajhibrid) Mint már leírtam a fajok keletkezésének feltétele az elsődleges és másodlagos változékonyság.
Most akkor had említsem meg hogy sok jóképességű ámerikai hamburgerzabáló abban leli örömét hogy a különböző ara fajokat keresztezi egymással, majd a keletkezett hibrideket újra keresztezi vagy másik hibrid egyedekkel vagy egy harmadik, még tiszta vérű fajjal. Tehát ezek a hibridek nem sterilek, hanem szaporodóképesek. Ergo mint korábban írtam az az iskolában tanított definíció, melynek segítségével a faj fogalmát kellene meghatározni, szóval az nem helytálló. Ugyanis különböző fajhoz tartozó egyedek is hozhatnak létre egymással szaporodóképes utódot.
Most nem kell jönni azzal hogyha kül fajhoz tartozó egyedek szaporodóképes utódokat hoztak létre akkor az taxonómiai problémákat vet fel, - (csak mert általában ilyen esetekben ezzel jönnek) – hisz a fent említett arák pl már genetikai alapon vannak rendszerbe sorolva, nem morfológiai alapon, és ahelyett hogy különböző genusokat összevontak volna már 6 genusba vannak sorolva.

Üdvözlettel: karel (P.K.)




madarbarat 2007.12.07 Creative Commons License 899

Kedves Tanár úr!

Örömmel üdvözöllek. Nekem is más százszor eszembe jutott, hogy csinálni kellene tollgyűjteményt, tojásgyűjteményt, aztán apróbb nagyobb nekilendülésekkel valamiért mindig befuccsoltam.

Pedig

Pócsi Bélától, még annakidején

Diószeghy Sanyi bácsitól...

szóval a lexikonban pl a neves tenyésztők szócikkben szereplő tenyésztők többségétől látogatásaim során mindig kaptam egy egy elhullajtott tollat.

Nem egészen értem, miért szorítkozik a volt osztálytársad az evezőtollakra, pl papagájoknál és fácánoknál gyakran izgalmasabbak a kormánytollak.

No, de ez mégiscsak az ő döntése.

már volt szó az említett szócikkról, de nem sok visszajelzést kaptam, így most élek a lehetőséggel, hogy a téma kapcsán aktualizáljam:

neves tenyésztők: azok a magyar tenyésztők, akik a hazai díszmadár-tenyésztésben kiemelkedő eredményt értek el, érdemeik révén váltak híressé.

Közöttük vannak számosan, akik a galambászatban, a baromfitenyésztésben, ill. a díszmadár-tenyésztésben tettek szert elismertségre, és segítették a hobbi népszerűsítését, tudásukat, tapasztalataikat a madarásztársadalom elismeri.

<P style="MARGIN-TOP: 1px; MARGIN-BOTTOM: 0px" align=justify Akadnak nagyok, akik sajnos ma madarásznak v. már élnek, de beírták nevüket magyar (dísz)madártenyésztés nagykönyvébe. (ABC-rendben. Helyszűke miatt kategóriánként maximum 10 név - a tenyészet helye szerint) agapornis (törpepapagáj):

Istókovics Ferenc - Pécs,

Káni György - Pécs,

Szoó Zoltán - Törökbálint,

Ugró László - Budapest,

Virágh Dezső - Szombathely,

alakkanári:

Brád János - Gyula,

+Kósza Imre - Budapest,

Mészáros József - Budapest,

Molnár János - Balassagyarmat,

+Németh József - Budapest,

díszbaromfi:

Baukó Mihály - Békéscsaba,

Boltresz Ervin - Budapest,

Burszt Attila - Tápiószentmárton,

+Deák János - Budapest,

+Paty Géza - Budapest,

Takács Lajos - Bágyogszovát,

Tóth Sándor - Budapest,

(1)díszgalamb (egzotikus):

Lajkó László - Budapest,

Tóth Sándor - Budapest,

Varga József - Siklós,

(2)díszgalamb:

Borbola László - Békéscsaba,

Halasi Iván - Budapest,

+Huszár Tibor - Győr,

+Jakab Ferenc - Vác,

+Oláh Imre - Győr,

+Pataky László - Budapest,

dr. Szűcs Lajos - Budapest,

dr. Szécsényi István - Budapest,

Taraba Rezső - Budapest,

dr. Török István - Debrecen,

Zelenyánszky András - Békéscsaba,

Zeidl József - Budapest,

egzota:

Bábosik Antal - Budapest,

+Ballagó Emánuel - Budapest,

Bese László - Pécs,

Eszteró Lajos - Szeged,

Fazekas József - Túrkeve,

dr. Gere Géza - Budapest,

Lakó Antal - Budapest,

Maklári Csaba - Budapest,

+Siroki Zoltán - Debrecen,

Szász Béla - Budapest,

Szegfű János - Budapest,

Ugró Gyula - Orosháza,

+dr. Végh István - Budapest,

énekes kanári:

+Baranyai József - Budapest,

Bordás Sándor - Budapest,

+Hiss Imre - Budapest,

+Horváth István - Budapest,

Ketler István - Budapest,

Kitulják Pál - Orosháza,

Maróti Béla - Herend, 

Szendrő Béla - Pécs

Richter Gusztáv - Pécs,

+Tibai István - Budapest,

+Ullrich Győző - Budapest,

fácán:

dr. Gere Géza - Budapest,

Pócsi Béla - Tapolca,

fürj:

Deli László - Budapest,

Tóth Sándor - Budapest,

Gould-amandina:

Dr. Hazay Béla

Maklári Csaba - Budapest,

Palotás Ferenc - Székesfehérvár,

Szegfű János - Budapest,

Vargha Alajos - Budapest,

haszonbaromfi:

 

hullámos papagáj
:

Gyerkó Tibor - Budapest,

Makai Pál - Budapest,

Péter Géza - Pécs,

Perei László - Veszprém,

húsgalamb:

Gelei István - Budapest,

Kiss Sándor - Budapest,

dr. Lóránd Szilveszter - Debrecen,

Patel Károly - Budapest,

Pazsa Imre - Budapest,

+Pintér Ferenc - Budapest,

Váradi József - Debrecen,

keresztezések (faj):

Árki Imre - Budapest,

Iván Lajos - Debrecen,

Sárvári József - Budaőrs,

keringő galambok:

Fehér Zsigmond - Törökszentmiklós,

Hajnal József - Érd,

+Koronczai László - Budapest,

Mezei Sándor - Budapest,

Szekeres Ferenc - Kaposvár,

+Varga József - Budapest,

lágyevő:

Antalfalvi János - Kecskemét,

Ádám István - Budapest,

Lengyel Tibor - Budapest,

Országh Mihály - Budapest,

Schmidt Egon - Budapest,

+dr. Végh István - Budapest,

lóri:

Pálinkás György - Pilis,

Pócsi Béla - Tapolca,

Szoó Zoltán - Törökbálint,

Zimmerman Gyula - Siklós,

nagypapagáj:

Benedek Béla - Csatár,

Diószeghy Sándor - Budapest,

Gálos István - Bóly,

dr. Haraszthy László - Budapest,

Hegyi Ferenc - Hódmezővásárhely,

dr. Illnyiczky Sándor - Budapest,

Laczkovics László - Budapest,

Mályi László - Budapest,

Rostás Balázs - Vác,

Tóth Lajos - Budakeszi,

nimfa papagáj:

Makai Pál - Budapest,

postagalamb:

+Anker Alfonz - Kaposvár,

Antali Aladár - Szentes,

Bíró József - Budapest,

Csordás Károly - Pápa,

Gyerkó Tibor - Budapest,

+Horváth János - Budapest,

+Kállay Ferenc - Budapest,

+Kovács Géza - Budapest,

+Liszkai László - Budapest,

Nádas Pál - Mosonmagyaróvár,

Pálmai Gyula - Budapest,

dr. Teremi Gábor,

színkanári:

Cserba László - Budapest,

Estók László - Nyíregyháza,

Kenderesi György - Debrecen,

Kordován Mihály - Érd,

Körtélyesi Ferenc - Székesfehérvár,

Papp Károly - Pécs,

Péter Géza - Pécs,

Samu Gyula - Lőrinci,

Takács Tibor - Sopron,

Tóth Sándor - Nyíregyháza,

Vas Sándor - Szeged,

zebrapinty:

Ballagó Emánuel - Budapest,

Kakuja Antal - Szeged,

Kovács Rudolf - Pécs,

Pákozdi Károly - Szombathely,

Rédecsi Ferenc - Dunaújváros,

Topai Ferenc- Budapest

 

Természetesen a lista nem egyszer és mindenkorra adott, de a régiekről sem szabad megfeledkezni!

Előzmény: molnarmarcl (897)
madarbarat 2007.12.07 Creative Commons License 898

Ma kaptam egy díszes meghívót.

A dolognak, mint mindennek van előzménye: nyár végén a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Szövetsége nevében Uhrner Antal elnök írt egy köszönőlevelet, merthogy a lexikonnal elősegítem a galambászat ügyét, népszerűsítését.

Nagyon jól esett az elismerés, mégha benne volt, hogy esetleg a kötelező udvariasság szintjén kell kezelni.

Hát azt hiszem, a kötelezőt le lehet húzni az előző mondatból, tekintve hogy ez a most kapott díszes meghívó

a megalakulásának 125. évfordulóját ünneplő MGKSZ

jubileumi megnyitójára

DABAS DDS Sportcsarnok

2007. december 14-én, pénteken 10 órától

és az azt követő állófogadásra

invitál, méghozzá családostól.

Nagyon szépen köszönöm, s ha egy mód lesz rá, okvetlenül élek a lehetőséggel.

Mindettől függetlenül ez úton is szívből kívánom az egész galambász társadalomnak, hogy

leljék örömüket hobbijukban

még legalább 125 évig

és legyenek eredményesek

legfőképpen a hazai fajták nemzetközi népszerűsítésében!

 

 

 

A magyar díszposta - az egyik legfiatalabb házigalambfajta

 

 

és egy szép tojó a kitenyésztő állományából

 

molnarmarcl 2007.12.06 Creative Commons License 897

Egy volt évfolyamtársam érdeklődött nálam tollak után. Idemásolom a levelét, hátha érdekel valakit.

 

Konkrétan olyan színes evezőtollakat keresek, mint amilyenek a bronz pulykák szárnyán is vannak. Tehát más madarak tolla is jó lehet ami nem fehér.pl.fácánok,ludak,pávák,papagájok, stb Nem ingyen kérném a tollakat. 30 forintot adok darabjáért, és postai utánvéttel fizetem ki, ha messze van hogy érte menjek. Esetleg tudsz tanácsot adni, hogy kinél keressek tollakat, kinél van sok madár?

 

 

Szóval aki tud segíteni írjon nekem privátban, és adom a srác címét.

madarbarat 2007.12.05 Creative Commons License 896

A háttérben  jókat "beszélgettünk a keresztezésekről, fajokról. Talán másokat is érdekel:

 

Egyszerű csak arra gondolni, hogy a faj, amint vannak alfajok, már csak mint fogalom létezik.

Ezért a névadó alfaj neve a héja esetében

Accipiuter gentilis gentilis

A dolog innentől kezdve tök világos azok számára akik végigondolják.

Mondjuk felfedeznek egy új madárfajt, azt besorolják, kap nemzetségnevet és kisbetűs második nevet.

aztán felbukkan egy másik madár (a párjával együtt), amelyről kiderül, hogy összességében Accipiter vagyis az előzőekben Accipiter gentilisnek leírt madár legközelebbi rokona.

Na ilyenkor az Accipiter gentilis kap egy harmadik nevet általában a második nevet megduplázzák, az újonnan fellelt alfaj pedig egy másik harmadik nevet pl. a feltalálójáról vagy egy köztiszteletben álló személyről, vagy a feltalálás helyéről stb.

És így az történt a héjával, hogy 10 alfaját jegyzik. Na mármost mi történik, ha héja alfajok kereszteződnek? No problem.

Arra kell gondolni, hogy az alfaj az legtöbbször a faj keletkezésének centrumától távilabbi helyen, más életfeltételek, eltérő tápláléklehetőségek stb. folytán keletkezik. Egy-egy alfaj ha teljesen elkülönül a populációja a faj élőhelyén előforduló populációtól, akkor lassan megindul a fajképződés útján és végül oly mértékben más lesz, hogy az új besorolása válik szükségessé.

MÁR EGY KISSÉ "PARASZTOSAN" ez történik, következésként normál esetben az alfajok kereszteződnek, ha pedig mégse, akkor megkezdődik a fajjá válásuk.

Sokat lehetne erről beszélni, hosszasan érvelni, de remélem, sikerült felvillantani egy olyan elemet, ami az egész témát más megvilágításba helyezi.

Nem is nyújtom tovább a "rétestésztát" - szerintem a lexikonban fog találni a témával kapcsolatban sok olyan érdekességet, ami talán többet nyújt, mint egy fórumos vita.

Ha nem akkor hiába dolgoztam.

Innentől kezdve mindenkinek szíve joga összetenni a sokszínű (szivárványos) lóri - mennyi is, ha jól emlékszem - 36 alfaja közül bármely kettőt.

Sőt. Lehet, hogy nincs is más lehetősége... Nekem pl. volt egy napasztrildom (törzsalak) hím, s bizony összetettem volna bármely alfaj tojójával, de sajnos égen földön nem találtam. Végül szegény Bécsből csempészett madárka hosszú-hosszú agglegénylét után maga is jobblétre szenderült.

Más dolog az, hogy nívós kiállitásokon, kategóriaversenyeken a sztenderdleírás alapján a faj, alfaj jegyeit tisztán mutató madár (pár) mellett egy kevert, jellegtelen szóba sem kerülhet díjazottként.

karel7 2007.12.04 Creative Commons License 895
Üdvözlet!

Röviden. Mikor az A. gentilis rendszertani besorolására bíztattam az itt jelenlévőket akkor azt azért tettem mert volt egy mondat az előző hozzászólások közt, ami így hangzott:

„A világon ma elfogadott nevezéktan a http://www.zoonomen.net/avtax/frame.html honlapon található.”

Gondoltam csak gondolkodóba esik valaki hogy miért írtam a hozzászólásomban ez után a mondat után pont egy ilyen mindenki által ismert fajt. Írhattam volna egyébként a vörös vércsét is, vagy akár az egerészölyvet. Csak a rendre lennék kíváncsi…..
Az előző hozzászólásomban írtam hogy egy „apróságra” vagy inkább „„„apróságra””” akarom felhívni a figyelmet…..



Később válaszolok az emilre is, most menem kell tenni-venni…….
madarbarat 2007.12.03 Creative Commons License 894

És hogy a hibákat szemtelenül tovább tetézzem, mindjárt ki is egészítem a héja szócikket az alfajokkal:

Az alfajok:

Accipiter gentilis gentilis

-         gentilis arrigonii: korzikai héja (Corsican Goshawk) ,

-         gentilis buteoides: orosz héja  (Habicht-buteoides),

-         gentilis apache: indián héja (Northern Goshawk),

-         gentilis atricalillus: amerikai héja (American Goshawk),

-         gentilis albidus: fehéres héja (Goshawk - Habicht-albidus),

-         gentilis fujiyamae: fuji héja (Habicht-fujiamae),

-         gentilis laingi: Charlotte-héja (Queen Charlotte Goshawk),

-         gentilis marginatus: dél-európai héja (East-europe Goshawk),

-         gentilis schvedowi: Schvedow-héja (Eastern Goshawk).

 

madarbarat 2007.12.03 Creative Commons License 893
héja (Accipiter gentilis - Habicht - Northern Goshawk), v. vörös héja, kendermagos héja, tikhéja, ülü, hejjő, kerra, kurhéja, kara, tikhordó kánya, hívják galambász héjának, földi vadásznak is: 48-64,2 cm, ölyv nagyságú, kozmopolita madarunk a →VÁGÓMADÁRFÉLÉK CSALÁDJÁBAN. AZ ÉSZAK-SZIBÉRIAI példányok szemmel láthatóan nagyobbak. Fotó: Szvezsényi László

Németországban az

A. g. gallinarum nevű alfaja költ.

Az ősei valószínűleg a trópusokon is élhettek, ez valószínűsíthető abból, hogy ott bár színűkben jelentősen eltérő, de velük szoros rokonságban levő fajokat találunk.

A héja felül pala- v. sötétszürke, de vannak szürkésbarna hátú példányok is. A farkfedők fehérek.

A hosszú kormánytollakat (a farok 234-286 mm) 4-5 barnás harántsáv díszíti.

A sötétszürke, de harántsávozott evezőkkel a szárny 318-400 mm.

A test alja piszkosfehér, de feketés harántrajzolatokkal sávosan hullámozott. (Érdekes, hogy a fiataloknál hosszanti cseppfoltos rajzolatot találunk.)

A lekerekített szárny és a hosszú farka jellegzetes.

A szemöldök mindig világosabb, mint az arci rész. Az írisz a kifejlett példányoknál narancsos barna.

A csőr (23-28 mm) szürkésfekete, de a viaszhártyák sárgák.

A láb élénksárga, a csüdhossz: 63-84 mm.

A hangja, akárcsak a többi vágómadáré, nyávogásra emlékeztető gi-gi-gi kiáltozás.

Az ágakból magas fára, a hímnél minden tekintetben termetesebb tojó által márciusban-áprilisban összehordott fészekben 3-5 fehér, de pettyes (Kelemen szerint egyszínű szürke) tojást láthatunk.

Az 5 hétig tartó kotlásba néha a hím is besegít.

Előfordul, hogy más madarak fészkét foglalja el.

Sokkal különösebb, hogy a tojó kotlás alatt vedlik ki.

A család ellátásáról a hím egyedül gondoskodik. A tojó darabolja fel a zsákmányt, s kezdetben csak húst ad a kicsiknek. A keléskor sárga pihés fiatalok mellén rozsdavörös cseppfoltos tollak fejlődnek a harántrajzolatosak csak később jelennek meg. E rozsdavörös szín miatt hívják a fiatalokat vörös héjának.

A fiatalok a fészek elhagyása után még sokáig rászorulnak a szülők segítségére.

A fiatalok felül világossal szegett tollakkal barnásszürkék. Alul a tollazatuk sárgásbarna, de cseppfoltokkal díszített. Az íriszük barna árnyalatos sárga.

A tojó (1,2 kg) nagyobb testű, mint a hím (0,7 kg), s könnyen betanítható vadászatra. Bármilyen hihetetlen, a japánoknál a mandzsu daru vadászatára használták. Nagyobb madarakat, mint fácán v. szürkegém is megtámad, de leginkább a galambokat kedveli.

Áldozatát bámulatos sebességgel fogja el, s a karmai szorításával öli meg. A szárnyalakulása és az erőteljes repülőizmai teszik lehetővé a helyből való hirtelen felgyorsulást. A széles farka kitűnő kormány, s ha kell, akkor fék.

A szarkát tartja a legfinomabb csemegének, de csak a fiatalokat tudja elejteni. Érdekes, hogy seregélyt, bár tudna zsákmányolni, soha sem vesz üldözőbe.

Zsákmányát szokott helyén tépi szét. Az ott található maradványokból tudjuk rekonstruálni az étlapját, amelyen szerepel varjú, mókus, sőt, nyúl is.

A héja, mint galambkártevő általában délelőtt a legaktívabb. 9-10 óra tájt les galambokra, s ritkán távozik zsákmány nélkül. A falkából egyet szemel ki, s azt gyakran a dúcba is követi.

A fácánkártevése komoly vitákat váltott ki. Tény, hogy a nagyüzemi fácántelepek körül és a kibocsátóhelyeken nagymértékben koncentrálódik, s közismert, hogy szemben az egerészölyvvel nem csak táplálékszegény időszakban fogyasztja a fácánt.

A fácánkibocsátások idején hazánkban nagymértékű héjakoncentráció figyelhető meg.

Július, augusztus folyamán a környező országokból is idecsalja az ember által felnevelt, milliónál több, kieresztett fácán.

Fogságban is szüksége van testmeleg és szőrös, tollas, csontos táplálékra.

Kitűnő a látása, remekül vadászik, mégis gyakran marad táplálék nélkül, és esetenként több napon át is éhezik.

Kalitban, volierben összetöri a tollazatát, így inkább ülőrúdon v. ülőtőkén, mostoha időben kamrában v. fészerben ülőrúdon kell elhelyezni, 60-80 cm hosszú bőrszíjon.

De ismeretes, hogy ma már védelmet élvez. Az eszmei értéke: 50 000 Ft.

(→portyázó repülés)

Előzmény: madarbarat (892)
madarbarat 2007.12.03 Creative Commons License 892

Sajnos az A. gentilissel kapcsolatban is csak komoly kritikára szoruló anyagom van.

 

Accipiter: a vágómadárfélék családjának a fajokban leggazdagabb (49) nemzetsége, a héják. Kozmopoliták.

albogularis: tarka ölyv (Pied Goshawk),

badius: →shikra (Shikra – lásd fotó – Jan Ole Krieg felv.),

bicolor: kétszínű héja (Bicoloured Sparrowhawk),

brachyurus: új-britanniai karvaly (New Britain Col lared Sparrowhawk),

brevipes:→kis héja (Levant Sparrowhawk),

butleri: nikobári héja (Nicobar Shikra),

bürgersii: →tarka héja (Chestnut-shouldered Goshawk),

castanilus: gesztenyehasú karvaly (Chestnut-bellied Sparrowhawk),

cirrhocephalus: ausztrál galléros karvaly (Australian Collared Sparrowhawk), collaris: félgalléros karvaly (Semi-collared Sparrowhawk),

cooperi: →Cooper héja (Cooper's Hawk),

erythrauchen: malukui szürke karvaly (Grey Moluccan Collared Sparrowhawk),

erythropus: vörösgatyás karvaly (Red-Thighed Sparrowhawk),

fasciatus: ausztrál barna héja (Australis Goshawk),

francesii: Frances-karvaly (Frances' Sparrowhawk),

gentilis: →héja (Habicht - Northern Goshawk),

griseiceps: sulai bóbitás héja (Sulawesi Crested Goshawk), gularis: japán karvaly (Japanese Sparrowhawk),

gundlachii: Gundlach-sólyom (Gundlach's Hawk),

haplochrous: új-kaledóniai karvaly (New Caledonia Sparrowhawk),

henicogrammus: Grey-héja (Grey's Goshawk),

henstii: Henst-héja (Henst's Goshawk),

imitator: utánzó karvaly (Imitator Sparrowhawk),

luteoschistaceus: kék-szürke karvaly (Blue and Grey Sparrowhawk), madagascariensis: madagaszkári karvaly (Madagascar Sparrowhawk), melanochlamys: fekete köpenyes héja (Black-mantled Goshawk),

melanoleucus: →gyászos héja (Great Sparrowhawk),

meyerianus: →feketehátú héja (Meyer's Goshawk),

minullus: →törpe héja (African Little Sparrowhawk),

nanus: törpe karvaly (Dwarf Sparrowhawk),

nisus: →karvaly (Northern Sparrowhawk – lásd fotó Askar Isabekov - http://www.birds.kz/),

novaehollandiae: →gyíkász héja v. fehér héja (Variable Goshawk),

ovampenis (Ovampo Sparrowhawk),

/- pectoralis: háromszínű díszes héja /,

poliocephalus: új-guineai héja (New Guinea Grey-headed Goshawk),

poliogaster: szürkehasú héja (Grey-bellied Goshawk),

princeps: új-britanniai szürkefejű héja (New Britain Grey-headed Goshawk), rhodogaster: bormellű karvaly (Vinous-breasted Sparrowhawk),

rufitorques: fidzsii héja (Fiji Goshawk),

rufiventris: vörösesmellű karvaly (Rufous-breasted Sparrowhawk), soloensis: kínai héja (Grey Frog Hawk),

striatus: éles csüdű v. csíkos karvaly (Sharp-shinned Hawk), superciliosus (Tiny Sparrowhawk),

tachira: afrikai héja (African Goshawk),

trinotatus: foltosfarkú karvaly (Spot-tailed Sparrowhawk),

trivirgatus: ázsiai bóbitás héja (Asian Crested Goshawk),

virgatus (Besra Sparrowhawk).

     

    Accipitres: Brehmnél a nappali ragadozók.

     

    ACCIPITRIDAE (Hawks and Eagles): a →VÁGÓMADÁRFÉLÉK, a sólyom - (v. vágómadár) alakúak rendjének családja.

    A következő nemzetségek tartoznak ide:

    Accipiter (héják - 46),

    Aegypius (óvilági keselyűk – 4 - lásd fotó, David Blank felvétele),

    Aquila (sasok - 8),

    Aviceda (bazák - 5),

    /Asturina: szürke héják új nemzetség -2/

    Busarellus (fekete galléros ölyv - 1),

    Butastur (sasölyvek - 4),

    Buteo (ölyvek - 26),

    Buteogallus (rákászölyvek - 5),

    Chelictinia (ollósfarkú kánya - 1),

    Chondrohierax (fogaskánya - 1),

    Circaetus (kígyászölyvek - 4),

    Circus (réti héják - 10),

    Dryotriorchis (kongói kígyászsas - 1),

    Elanoides (fecskekánya - 1),

    Elanus (kuhik - 4),

    /Erythrotriorchis (másutt Accipiter - vörös héja - 1)/,

    Eutriorchis (madagaszkári kígyászsas - 1),

    Gampsonyx (gyöngyös kánya - 1),

    Geranoaetus (aguja - 1),

    Geranospiza (darusólyom - 1),

    Gypaetus (szakállas saskeselyű - 1),

    /Gypohierax (másutt Gyps - pálmakeselyű - 1)/,

    Gyps (keselyűk - 7),

    Haliaeetus (réti sasok - 8),

    Haliastur (ausztrál kányák - 2),

    Hamirostra (kontyos kánya - 1),

    Harpagus (tolvaj fogaskányák - 2),

    Harpia (hárpia - 1)

    Harpyhaliaetus (remetesasok - 2),

    Harpyopsis (új-guineai hárpia - 1),

    Henicopernis (méhészölyvek - 2),

    Hieraëtus (héjasasok - 7),

    Ichthyophaga (halászó sasok - 2),

    Ictinaetus (jávai fekete sas - 1),

    Ictinia (sólyomölyvek - 2),

    Kaupifalco (gyíkölyv - 1),

    Leptodon (szürkefejű kánya - 1),

    Leucopternis (fehér sólyomsasok - 10),

    /Lophaëtus (másutt Spizaetus - bokrétás sas - 1)/,

    Lophoictinia (szögletesfarkú kánya - 1),

    Machaerhamphus (denevérkulik - 1),

    Megatriorchis (Doria-ölyv - 1),

    Melierax (énekes héják - 2),

    Micronisus (törpeölyv - 1),

    Milvus (kányák – 2 –Fotó: J. Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm ),

    Morphnus (guayanai bóbitás sas - 1),

    Necrosyrtes (főkötős keselyű - 1),

    Neophron (dögkeselyű - 1),

    Parabuteo (vörösszárnyú ölyv - 1),

    Pernis (darázsölyv - 3),

    Pithecophaga (majomevő sas - 1),

    /Polemaetus (másutt Hieraëtus - bóbitás sas - 1)/,

    Polyboroides (odúhéják - 2),

    Rostrhamus (csigászölyvek - 2),

    Sarcogyps (vörösfejű keselyű)

    Spilornis (indonéz kígyászsasok - 5),

    Spizaetus (sólyomsasok - 13),

    Spizastur (fekete-fehér sólyomsas - 1),

    Terathopius (bukázó sas - 1),

    Urotriorchis (afrikai hosszúfarkú ölyv - 1).

    Természetesen a nyíl utalójel vagyis a lexikonben kereszthivatkozás, így a héja szócikk egy gombnyomással elérhető.

    madarbarat 2007.12.03 Creative Commons License 891

    Kedves Karel7!

    Nagyon boldog vagyok. Bárcsak ott lettél volna 1990 és 95 között is napi néhány órában, hogy a lexikon sokszáz hibájából kigyomlálhassunk valamennyit, meg még lett volna Karel1, Karel2 ...

    No, de soha nem késő! Nagyon örülök, és tekintve, hogy szemmel láthatóan sokkal inkább otthon vagy a témában, mint én, szépen kérlek fűzz néhány gondolatott a következő szócikknez is

     

    kettős nevezéktan, binominális nómenklatúra: C. Linné volt az, aki felállította a rendszertani osztályozás alapkategóriáit, és az állatoknak, ill. a növényeknek kettős nevet adott.

    Az első ebből a nemzetség- v. családnév, a második a faj saját neve. Néhol a faj nemzetségbe sorolása tekintetében vita van, ill. egyes fajokat az idők során, az új felismerések alapján más nemzetségbe soroltak.

    A vitákba beszállni nem célja ennek a munkának. Nem oszthatunk ott mi igazságot, ahol a legkomolyabb szakemberek is bizonytalanok. Fontosabbnak tartottuk, hogy zárójelben jelezzük: a szakirodalomban másutt az illető faj milyen néven szerepel, hogy ezzel megkönnyítsük a búvárkodó madarászok munkáját.

    A világon ma elfogadott nevezéktan a http://www.zoonomen.net/avtax/frame.html honlapon található. Ezzel nem számottevő eltérésekkel megegyeznek az általunk használt latin madárnevek. Az eltérések a források különbözőségeivel magyarázhatók, egyben megkönnyítik az olvasó dolgát is, mert utalunk a különböző elnevezésekre, s a keresztutalások révén Ön bármerről közelít, megtalálja, ami érdekli.

     

    Természetesen a nemzetség nem miközben ez a nem nem az a nem - már ha egy laikus megengedheti magának a tréfálkozást. (Vagy veheti a bátorságot, hogy a könnyebb érthetőség végett elkövesen ilyesmi hibát, könnyítve azok helyzetét, akik a témához egyébként nem "férnek hozzá")

    Persze a latin=tudományos is eléggé pongyola, de úgy gondolom, megengedhetünk magunknak ekkora bűnt - főként, ha a ennek a hiányosság okán a a hazai madarászaton akarja valaki elverni a port. És felteszem hozzájuthatna-e máskülönben (ha igen hol?) például a te mértékadó véleményedre a lesajnált madarász?

    Pont hogy a te véleményed erősít meg, ha nem is tökéletes, de az igazsághoz közelebb vivő anyagot sikerült eljutatnom sok-sok madarászhoz. És ha segítesz, akkor te is leteszel valamit a természetet szerető, madarakat kedvelő (esetleg nem annyira tanult) magyar emberek asztalára - KÖSZÖNET ÉRTE.  Bár többet is tudnák adni - amúgy pedig megtisztelnél, ha egy postacím megadásával megnyitnád a lehetőségét, hogy egy javatásra szoruló példányt küldjek.

    Előzmény: karel7 (889)
    madarbarat 2007.12.03 Creative Commons License 890

    A nemre mondok egy igent.

    De ez a nem nem az a nem - Kazinczyt volna jó segítségül hívni - már ha érted a nyűgömet.

    Ugyanígy szerepel a standard sztenderdnek, merthogy ma már a diesel is dízel.

    És rendkívül hálás vagyok, bárcsak volna sok-sok Karel!

     

     

    karel7 2007.12.03 Creative Commons License 889
    Üdvözlet!

    Pár apró észrevételt tennék a korábban leírtakkal kapcsolatban. Mivel ezt úgy teszem hogy senki nem kérte tőlem, ezért ha esetleg valakinek böki a szemét akkor nyugodtan törölje.

    Szóval az egyik észrevétel: A binominális (vagy binomiális) nomenclaturaban - (magyarul kettős nevezéktanban) – alkalmazott elnevezésekre nem értem hogy miért használja sok ember a „latin név” kifejezést. Az NEM „latin név” hanem „tudományos név”. (Ezért jobb helyeken simán buktatnak. Mármint ha a tudományos nevet valaki latin névként emlegeti.) Az alapja valóban latin, mivel mikor Linné elkezdte alkalmazni a kettős nevezéktant - (növényeknél és gombáknál 1753-ban, állatok esetében 1758-ban -) a tudomány nyelve a latin volt. Viszont az hogy az alapja latin nem azt jelenti hogy az egész latin. Bőven vannak benne Ógörög szavak, földrajzi nevek és egyéb tulajdonnevek. Az igaz hogy a kiejtésnek akkor is „latinosítottnak” kell lenni ha éppen olyan névről van szó amiben mondjuk csak a genus név egyik fele latin, a másik fele mondjuk ógörög, a fajnév pedig tulajdonnév. A másik, ha a „tudományos név” mint kifejezés a helyes, a „latin név” mint kifejezés pedig helytelen akkor értelem szerűen nem helyettesíthető egyik a másikkal, tehát ha valahova leírjuk hogy tudományos név akkor nem kell utána írni zárójelbe hogy „latin”.

    A másik észrevétel:
    Idézet:
    „Eszerint 2148 nemzetségben 9926 madárfaj található…” Itt a hangsúly a „nemzetség” szón van. Sajnos ezt is helytelenül alkalmazzák nagyon sokan. Ha a mondat értelme az – (márpedig itt az) – hogy 2148 genusban 9926 species található, akkor az magyarul helyesen úgy hangzik hogy: 2148 NEMben 9926 faj található. Ugyanis a „genus” jelentése a zoológiai nomenclaturaban „NEM”. A „nemzetség” itt a „tribus”. (Növények és gombák esetében valóban a genus a nemzetség, a tribus pedig nemzetség csoport.)

    Harmadik észrevétel:
    Idézet:
    „Nem várhatjuk el azt mindenkitől, hogy a direkten e célból alkotott (→binominális nomenklatúra) két latin szavas, tudományos nevet ismerje,…”
    Ezért tart itt a MAGYAR MADARÁSZAT ahol tart.
    Mindenkitől valóban nem várható el. Viszont alap esetnek, ha úgy jobban tetszik mindenkitől elvárható dolognak kellene lennie hogy aki valamilyen madarat nem csak azért tart hogy gyönyörködjön benne hanem esetlegesen szaporítási szándékai (is) vannak, szóval azoktól ELVÁRHATÓ LENNE hogy tisztában legyen az általa tartott fajok TUDOMÁNYOS nevével. Hogy miért? Azért mert: idézet:
    „a világ mintegy 10 000 madárfaja közül mintegy 6000 még csak a tudományos (latin) nevén szerepelt magyar irodalomban. A többi ismertetésre és névre vár, vagyis a lexikonban a latin név után utalójel nélkül szereplő magyar név csupán alternatív név. Alkotásuknál az angol, a német v. a latin névből indultunk ki”.
    Tehát ezért. (és akkor még nem esett szó az alfajokról) Így talán kisebb eséllyel lennének keveredések, és az érvénytelen magyar nevek miatt értelmezési problémák. Kíváncsi lennék hogy meg tudja-e valaki mondani hogy miről beszél az aki mondjuk „kékfarkú nemes papagájt” emleget? Annyit segítek hogy ez németből van tükörfordítással és még annyit hogy aki a nemesek közt keresgél az jól belekeveredik. Ja, Romhányi Dr. jobb hangzású magyar nevet használ mikor róla ír.

    Negyedik észrevétel:
    Idézet:
    „A világon ma elfogadott nevezéktan a http://www.zoonomen.net/avtax/frame.html honlapon található”
    Kíváncsi lennék ki hogyan sorolja be rendszertanilag - (csak osztály szinttől lefele) - a következő fajt: A. gentilis.
    :):):)
    TÉNYLEG KÍVÁNCSI LENNÉK A VÉLEMÉNYEKRE.







    Végezetül pedig mégegyszer: a fentiekkel nem kell egyet érteni - (még akkor sem ha az első 3 észrevételem tuti helyes, a negyedik pedig egy "apróságra" akarja felhívni a figyelmet) - ezért ha valakit sért a hozzászólásom törölheti nyugodtan. Mindenesetre én ezt építő jellegű kritikaként írtam ide, nem kötözködés gyanánt...
    motav 2007.12.03 Creative Commons License 888

    A Madárbarát-lexikonból idézett részeket töröltem az oldalamról. Mégegyszer elnézést kérek Tőled!

     

    Előzmény: motav (887)
    motav 2007.12.03 Creative Commons License 887
    "De az egésztől kezd elmenni a kedvem, mert ahogy hallom, vannak, akik a 7 éves megfeszített munkámat szabad prédának tekintik. S a számomra előálló egyetlen hasznától - hogy aki olvassa soraimat, az rám gondoljon elismeréssel vagy kritikával - is szemrebbenés nélkül megfosztanának.

    Most sem kérek egyebet, csak annyit, hogy aki kivesz részeket a lexikonból, az tegye mellé zárójelben, hogy

    Forrás: Lengyel Tibor - MADÁRBARÁT-LEXIKON

    AHOGY EZT PL AZ IDRE HONLAPJÁN ÉS A PARROTLAND-on láthatjuk"

     

    Kedves Tibor!

    Nehogy valaki más vegye magára ezt az inget, magamra veszem én.

     

    Ezúton szeretnék elnézést kérni az elkövetett mulasztásomért.  A fotók és írások felhasználásához igyekeztem mindenkitől előzetes engedélyt kérni. Igy tettem ezt a lexikonnal kapcsolatosan is- igaz nem mostanában történt.

    A források feltüntetésekor az oldalamon elkövettem egy, -talán megbocsájthatalan- hibát. Mivel a csicsörke fajok leírásánál több szakirodalomra, forrásra, fordításra támaszkodtam -sokszor szükségszerűen-, ezért az a megoldás tűnt számomra egyszerűbb megoldásnak, ha az oldalamon létrehozok egy "Köszönet" menűpontot, ahol köszönetemet nyilvánítom ki mindazoknak /köztük természetesen feléd is/,  akik cikkeikkel, fotóikkal, írásaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy létrehozhassam ezt a /nonprofit/ oldalt a csicsörkékről,

     

    Megint tanultam valamit, mégpedig azt, hogy nem mindig az egyszerű megoldás a helyes megoldás. Most már látom, hogy ez nem volt elegendő, így az összes olyan fajleíráson belüli mondatnál ahol a Madárbarát-lexikont idézem, külön-külön is feltüntettem forrásként: /Lengyel Tibor: Madárbarát-lexikon/

     

    Remélem utólagos, de talán nem túl késő bocsánatkerésem, és pótlásom elfogadod.

    Természetesen tudomásul veszem azt is, ha úgy gondolod, hogy most már "eső után köpönyeg" ez a bejegyzésem.

    Döntésedet tiszteletben tartva, s jelzésedre a Madárbarát-lexikonból származó idézeteket azonnal törlöm.

     

    Részemről továbbra is barátsággal és tisztelettel

    Zsolt

     

    madarbarat 2007.12.03 Creative Commons License 886

    És hogy még konkrétabb legyek:

    nevezéktan, nomenklatúra (lat.): a növény- és az állatrendszertani egységek (→taxonok) elnevezésének és a névalkotásnak a rendszere, melyet az e célra alakult nemzetközi kongresszusok v. bizottságok dolgoznak ki.

    Az állattani nomenklatúra nemzetközi szabályait az 1901-ben megrendezett berlini zoológiai kongresszus fogadta el.

    Ezt azóta többször módosították. Az állandó nemzetközi zoológiai bizottság folyóirata: The Bulletin of Zoological Nomenclature. A növény- és az állattani nomenklatúra egymástól teljesen független.

    Ennek ellenére - mivel az elnevezések első megalkotója C. Linné mindkét tudományterületet művelte - sok megegyező vonást mutat. Alapelve az elsőbbségi törvény (lex prioritatis), a prioritás.

    Ennek értelmében az első kongresszusi nyelven történő leírás (a növénytanban a latin nyelvű leírás) érvényes. Állattanban a kezdő dátum 1758, Linné: Systema Naturae X. kiadásának ideje. A nevezéktan szabályai előírják a tipifikációt, a szinonima, a homonim és a tautonim nevek elbírálását. Ha pl. egy névről kiderül, hogy valami okból érvénytelen, úgy meg kell keresni a szabályok értelmében érvényes nevet, és új kombinációt (comb. nova) képezni.

    Ilyenkor a kombinációban alkalmazott név eredeti leírását a szerzővel együtt idézni kell. Ha új kombináció nem képzelhető el, úgy új nevet (nomen novum) kell alkalmazni. Amennyiben csak nevet említ a szerző, érvénytelen leírással, úgy a név is érvénytelen (nomen nudum). Ha egy név csak említve van közelebbi adatok nélkül, akkor a solum novum (csupán név) megjelölést alkalmazzák. Az állatrendszertanban species nova (sp. n.) az újonnan leírt faj jelölése.

    A madarak neve(i) a nemzetek nyelvén sokszor nagyon találó, és a küllemre v. a viselkedésre utalva segíti az érdeklődőt. Azonban sajnos vannak félreértésekre is okot adó nevek, mint pl. a zebrapintyé, amely a pintyekétől nagyon is markánsan elkülönülő díszpintyek családjába tartozik. Az énekes rigó hangja valóban kellemes, de nem mondhatjuk, hogy a műfajban a legjobb. A mocsári asztrild sem csak mocsaras tájakon fordul elő v. pl. a mocsári poszáta is fészkel gabonaföldön.

    A lexikon összeállításánál is sok gondot okoztak a nevek. Számos fajról még nem v. csak nagyon szűkkörű publikáció jelent meg magyarul. Vannak fajok, amelyek neve a köznyelvben lerövidült, s így szembe kellett nézni azzal a problémával, hogy több fajnak egy neve van.

    A lexikonnál azt a gyakorlatot követtük, miszerint ha egy madárnak már valaki adott magyar nevet (és az már írásban megjelent), akkor legalább utalással szerepel az a név az abc-rendben. Ahol több név is felvetődhet, ott a küllemi v. viselkedési sajátosságokra v. a rendszertani hovatartozásra leginkább utaló nevet szerepeltettük első helyen, vagyis az ismertetővel.

    Az új nevek esetében a latin, ill. a német név szolgált alapul, amennyiben az az előbbi kívánalomnak megfelelő.

    A világban ma érvényes madárnevezéktan a http://www.zoonomen.net/avtax/frame.html honlapon található meg. Eszerint 2148 nemzetségben 9926 madárfaj található Földünkön. Ellenőrzési lehetőséget kínál a http://www.itis.usda.gov/ honlap is. (→kettős nevezéktan; →rendszertan)

     

    De az egésztől kezd elmenni a kedvem, mert ahogy hallom, vannak, akik a 7 éves megfeszített munkámat szabad prédának tekintik. S a számomra előálló egyetlen hasznától - hogy aki olvassa soraimat, az rám gondoljon elismeréssel vagy kritikával - is szemrebbenés nélkül megfosztanának.

    Most sem kérek egyebet, csak annyit, hogy aki kivesz részeket a lexikonból, az tegye mellé zárójelben, hogy

    Forrás: Lengyel Tibor - MADÁRBARÁT-LEXIKON

    AHOGY EZT PL AZ IDRE HONLAPJÁN ÉS A PARROTLAND-on láthatjuk

    madarbarat 2007.12.03 Creative Commons License 885

    A természettudományi felsőoktatásban van egy tantárgy: NEVEZÉKTAN

    Remélem, hogy az abban foglaltakkal nagyjából összecseng, amit a lexikon következő címszavában olvashatunk:

     

    madárnevek:

    a madárfajok (házi veréb),

    fajták (szegedi keringő),

    változatok (kék páva) és

    alfajok (magyar pacsirta), sőt, az ivarok (hím-tojó, kakas-tyúk) v. a madarak életkor (pipe, jérce, gúnár) szerinti

    megjelölését és egymástól való megkülönbözetést is lehetővé tevő kifejezések, köznevek.

    Ezek révén valósulhat meg a pontos fogalomalkotás, a közérthető kommunikáció a madarakról.

    A madárnevek egy része teljesen magától értetődően illeszkedik a nyelvek (esetünkben a magyar nyelv) szókészletébe, s a nyelv művelői, a magyar ember számára a használt főnevek, jelzős szókapcsolatok nem hatnak idegenül és bonyolultnak.

    Itt nyilvánvaló azokat a madárneveket sorolhatnánk fel, amelyek a nyelv használói élőhelyén a leggyakoribbak. Sőt, ezek közül számosnak, elsősorban a közkedveltebbeknek több tájnyelvi változata (bölömbika, muszkagém, bikagém, doboló, nádi bika, dobos gém stb.) is élő.

    HA EGY MADÁR TÖBB NÉVEN ISMERT, akkor szembe kell nézni a problémával, hogy melyiket tekintsük általánosnak. Ezt ismeri el a tudomány, a többi, rendszertani szempontból ún. →homonim név. (A neten a http://www.itis.usda.gov/ honlapot felkeresve, az ottani keresőprogram segítségével tisztázhatjuk, hogy a név érvényes-e!)

    A dolog gyakran nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk.

    Valószínűleg egyetlen magyarul beszélő sem értetlenkedik, ha azt hallja: “Fogtam egy csurit”. Rögtön tudja, hogy verébről van szó, de akkor sem lepődik meg, ha később kiderül, hogy más, jelentéktelen kismadár esett fogságba.

    A veréb köznapi értelemben rendszerint a Passer domesticus -ra (→tudományos név) használatos, de a kiejtésekor gondolhat a beszélő (v. a befogadó) a mezei verébre is. Ha a beszélgetés egy meghatározott irányba halad tovább, akkor eljön a pillanat, amikor a név elkülönítő funkciója fontossá válik, hogy a társalgás részvevői a továbbiakban minden különösebb magyarázkodás nélkül egyazon madárra gondoljanak.

    Nem várhatjuk el azt mindenkitől, hogy a direkten e célból alkotott (→binominális nomenklatúra) két latin szavas, tudományos nevet ismerje, de az esetleges vitákat mindenekelőtt a Magyar Értelmező Szótárában szereplő alak eldöntheti.

    Az abban szereplő madárnevek nem teljeskörűek. A köznyelv nem igényli a fajok, alfajok változatok teljes névlistáját. Sőt, előfordulhatnak nevek, amelyek a közfigyelem fókuszába kerülve élővé válnak, aztán hosszabb, rövidebb felvirágzás után belepi őket a por.

    Ti. a nyelv élő közeg, ha némi késéssel, de követi e téren is a változásokat: fajták keletkezése, fajok felfedezése, változatok születése, kipusztulása, divatos témák stb.

    A szakma (ornitológia) új felfedezései, felismerései, s ezekkel kapcsolatban az új fogalmak, közöttük nevek a szakma aktivitása szerint több-kevesebb késéssel v. beépülnek a köztudatba v. a jelentőségük szerint (esetenként a szakma művelőinek menedzseri dilettantizmusa miatt) nem válnak közismereti kinccsé.

    (Ha jelentős ismeretanyag elkallódik, v. késedelmesen válik közkinccsé, azért rendszerint a szakma művelőit lehet okolni. Ellenpéldaként gondoljunk itt a kiváló Chernelre, Madarászra, a díszmadarak vonatkozásába Siroki Zoltánra, dr. Vargha Bélára, Romhányi doktorra, általánosságban véve pedig a maiak közül Haraszthy Lászlóra, dr. Csörgő Tiborra, Ország doktorra, Bankovics Attilára, Schmidt Egonra, akik dicséretesen sokat tettek az ornitológiai ismeretterjesztés terén.)

    Lényegében kell lennie és van is a neveknek egy szűkebb-tágabb köre, amely mindig csak a szakmán belül ismeretes, s esetenként ott is vitákat kavar. A szakmai vitákat lezárandó az MTA berkeiben készült madárnévjegyzék, de az embernek lehet olyan érzése, hogy ennek a közkinccsé tétele érdekében nem tettek meg mindent.

    Talán a hiányt e lexikon is segít enyhíteni, amennyiben a MAGYAR MADÁRNÉVJEGYZÉKBEN SZEREPLŐ NEVEKET megtaláljuk a lexikonban és a fajleírásokat azoknál a címszavaknál (pl. üstökösgém) lehet megtalálni, amelyek eszerint “hivatalosan” elfogadottak.

    De nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy szép számban felsorolhatnánk homonim (rendszertanilag nem elfogadott) neveket. Ezek többsége élő, a nyelvünk természetes alkotó eleme. Velük együtt kell a tudománynak is élnie. Azokat hiábavaló erőlködés volna az asztalról lesöpörni, s tegyük hozzá, a sikeres törekvés másodlagos következménye a nyelv szegényítése volna, ez pedig nem lehet senkinek a célja. (→latin madárnevek)

    Az említett üstökösgém jó példa arra, hogy a hivatalos sem tekinthető mindig vitán felülállónak.

    Egy korábbi fázisban (félhivatalosnak tekinthető kiadványban) az üstökösgém (német tükörfordítás folytán) selyemgémre “változott”. A köznyelv befogadta az új nevet, így címszó a lexikonban a selyemgém is, de a címszót követő kettőspont után utaló jellel jelezzük, hogy a fajleírás hol található.

    Ez egyúttal jelzése annak is, hogy mit tekinthetünk hivatalos, ha úgy tetszik kívánatos magyar névnek. Amely fajok nem lelhetőek fel a névjegyzékben, de már előfordultak nyomtatásban magyarul, azok esetében már csak a zavaró kettősségek elkerülése érdekében is a már használt és ez által ismertnek feltételezett nevet alkalmaztuk.

    Sajnos nem ritka, hogy klb. szerzők egymástól függetlenül - hol a latin névből, hol az angol, hol pedig a helyi elnevezésből kiindulva, máskor német mintára) egy fajra több, más-más magyar nevet alkalmaztak, ilyenkor az általunk gyakrabban fellelt névváltozatnál szerepel a fajleírás, de éppen azért, mert nem tudhatjuk, hogy az olvasó mely forrásból indul ki, szükségesnek éreztük a kevésbé ismert (ősz papagáj) v. a hibás (üregi papagáj), ill. nem kívánatos nevet (Müller-amazon) is szerepeltetni a lexikonban.

    Ezek után szintén az utaló jel mutat irányt.

    Ahol a faj leírásánál több magyar név szerepel, ott mindig az elsőt tekinthetjük a mérvadónak, az azt követők tájnyelviek v. a kevéssé ismertek. Pontosabban sokszor nehéz eldönteni, hogy melyik név a kevésbé ismert, legfeljebb az ember tippelhet v. drukkol, hogy a nyelvi szabályoknak inkább megfelelő, a nyelv iránt érzett felelősség szerint inkább kívánatos név váljon általánossá.

    És csak sajnálkozhatunk, hogy német mintára berner kanáriként ismert a berni kanári, v. molukken kakaduként az a faj, amelyet a magyar nyelv szabályai szerint körülbelül malukkui kakadunak kellene neveznünk.

    Meg kell még említeni, hogy a világ mintegy 10 000 madárfaja közül mintegy 6000 még csak a tudományos (latin) nevén szerepelt magyar irodalomban. A többi ismertetésre és névre vár, vagyis a lexikonban a latin név után utalójel nélkül szereplő magyar név csupán alternatív név. Alkotásuknál az angol, a német v. a latin névből indultunk ki.

    A világon ma elfogadott nevezéktan a http://www.zoonomen.net/avtax/frame.html honlapon található. Ezzel nem számottevő eltérésekkel megegyeznek az általunk használt latin madárnevek. Az eltérések a források különbözőségeivel magyarázhatók, egyben megkönnyítik az olvasó dolgát is, mert utalunk a különböző elnevezésekre, s a kereszthivatkozások révén Ön bármerről közelít, megtalálja, ami érdekli. Ha mégsem, akkor próbálkozzon a

    http://www.bsc-eoc.org/avibase/avibase.jsp?pg=search&lang=EN&id=undefined&ts=undefined bázisban, ahol több nyelven lehet lekérdezni madárneveket, s a már érvényteleneket is tartalmazza a honlap anyaga.

    Mindezek miatt nem nagyon lehet csodálkozni, ha valaki egy-egy névvel kapcsolatban tanácstalan. Pl. a CITES által elfogadott hivatalos papagájnevek (latin) MURONY könyvében találhatóak (Reference list of the Birds of the Word).

    Madárnevek az Európai Unió 11 nyelvén:

    http://ec.europa.eu/environment/nature/directive/index_en.htm

    (→latin madárnevek; →triviális név, http://www.itis.usda.gov/)

    motav 2007.12.03 Creative Commons License 884

    Szia Tibor!

    Gondoltam, hogy lesz észrevételed! Aminek nagyon örülök!

    Annak kevésébe, hogy valamivel megbántottalak...

    A besorolásokat illetően tudásom szerint igyekeztem utalni arra, hogy többféle besorolás létezik, átlinkelléssel jeleztem, ha máshol alfajként tartják nyilván az adott fajt.

    Az alternatív magyar neveket is felsoroltam a leírásokban. A Serinus pusilus-al /Aranyhomlokú pinty/ elnevezésével kapcsolatosan: azzal a logikával próbáltam haladni, hogy lehetőleg minden serinus a csicsörke nevet viselje.

    Tudom, hogy ez a megoldás sem üdvözítő, ezért készítettem az oldalhoz egy "szinonima szótárt" is.

    Küldök egy mailt, hogy egyértelműbb legyen mit fecsegek itt össze.

    Előzmény: madarbarat (883)
    madarbarat 2007.12.02 Creative Commons License 883
     
    Persze mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, én a lexikonban ezt és a többi vitatott dolgot is úgy próbáltam megjeleníteni, hogy abból kitűnjék: előfordulhat már elgondolás is a besorolást illetően
     
    Serinus citrinelloides has been split into 2 species
    Serinus frontalis
    Serinus citrinelloides
          Serinus citrinelloides
             Serinus citrinelloides citrinelloides
             Serinus citrinelloides kikuyensis
             Serinus citrinelloides martinsi
          Serinus hypostictus
             Serinus hypostictus hypostictus
             Serinus hypostictus brittoni
    És, aminek van már magyar neve, azt csak megfelelő indokkal célszerű új néven listázni - például ez a tündéri csicsörke aranyhomlokú pinty néven szerepel a magyar szakirodalomban, s én a lexikonban is bátorkodtam ekként nevezni.
    madarbarat 2007.12.02 Creative Commons License 882

    Megnéztem.

    Mit mondjak?

    Egy kicsit rosszul esik.

     

    Előzmény: motav (881)
    motav 2007.12.02 Creative Commons License 881

    Készítettem a kedvenceimről egy oldalt.

    Kérlek nézzétek meg!

     

    http://csicsorke.diszmadarinfo.hu

     

     

    madarbarat 2007.11.26 Creative Commons License 880

    Valódi szenzáció, amire barátom, Szőcs Béla hívta fel a figyelmet:

    a Nagykanizsához közeli mórichelyi halastavak halőre, Simon Zsolt nem akart hinni a szemének, amikor 2007. november 23-án egy rózsás gödényt látott meg az egyik rábízott halatavan.

    Ez a madárfaj Európában az állatkerteken kívül legfeljebb Görögországban és a törököknél mutatkozik, nálunk 200 évvel ezelőtt költött.

    A kivételes jelenségről a Független Hírügynökség jelentetett meg fényképpel illusztrált tudósítást: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=245237

    madarbarat 2007.11.26 Creative Commons License 879

    A hétvégi Vadlúd sokadalom alkalmából a 6-7 ezer érdeklődő mintegy 20 ezer vetési lúdat és nagy liliket számolt meg a tatai Öreg-tavon. Mindkét faj nálunk megjelenő példányai főleg Skandináviában, illetve Oroszország sarkvidéki területein fészkel.

    A fagyok beálltával érkeznek csapataik Magyarországra, s a szabad vizeken éjszakázva vészelik át a telet.

    Napkeltekor a környező mezőkre repülnek, ahol fűvel és az őszi vetés csíráival táplálkoznak. Dél tájt nagyobb csapataik kis időre újból felkeresik a nyilt vizeket, hogy igyanak, majd este újra a vizek felé veszik az irányt. Ezeknek a húzásnak nevezett a nagy repüléseknek jellegzetes hangja van és a látvány frenetikus.

    Az évről évre megrendezésre kerülő Vadlúd sokadalom alkalmából 2007-ben 3 különleges fajt is azonosítottak 

    - vörösnyakú ludat (9db), amelyek a szibériai tundráról érkeztek

    -  1 példány örvös és

    - 1 példányapácalúdat.

    A feltételezések szerint az utóbbi ritkaságok eredetileg a Benelux államok területére indultak, de a nagy lilikek tömegébe keveredve elveszítették társaikat. 

    A libák mellett több ezer tőkés récét, csörgő és fütyülő récét figyeltek meg a 2007. évi sokadalom madarászai.  Sőt! láthattak nagy kócsagot, szürke gémet, és rengeteg sirályt.

    A tatai Öreg-tavon telente tartózkodó mintegy 30 ezer szárnyas mellett természetesen a Balaton, a Velencei és a Fertő-tó, a hortobágyi, a nagy kiterjedésű Szeged környéki halastavak, a szegedi Fehér-tó és a Szegedi-Fertő is számos északról érkező madárvendégnek nyújt védelmet.

    Azt is érdemes tudni, hogy nagyon kemény telek alkalmából délebbre húzódnak ezek a vonuló madarak. 

    Forrás:

    http://www.fn.hu/gazdasag/0711/megszalltak_libak_tatat_176972.php

    madarbarat 2007.11.20 Creative Commons License 878

    Az állatok az életükkel fizetnek

    A vízbe került olaj és a mentés során használt toxikus anyagok közvetlen hatásaként hetek alatt madarak, delfinek, fókák, kagylók, halak tömegei pusztulnak el. A korábbi esetek analógiái alapján azonban a mostani szennyezés még legalább öt-tíz évig érezteti hatását – tudtuk meg Kiss Mónikától, a WWF Magyarország kommunikációs szakemberétől. Ha a „mérgek” nem okoznak azonnali pusztulást, felhalmozódnak a tengeri élőlények szervezetében, és terméketlenséget, vérzékenységet, idegrendszeri megbetegedéseket okoznak.

    http://www.fn.hu/gazdasag/0711/igy_pusztul_fold_video_176479.php?hirlevelkatt=2007-11-20

     

     

    Itt már nincs mit tenni (forrás: Greenpeace)

    madarbarat 2007.11.20 Creative Commons License 877

    Sajnos az emberi felelőtlenségezúttal is szörnyű következményekkel járt. Ami máris tudható: 30 ezer madár pusztult el.

    Képek, riport és videó:

    http://www.fn.hu/gazdasag/0711/igy_pusztul_fold_video_176479.php?hirlevelkatt=2007-11-20

    motav 2007.11.19 Creative Commons License 876

    Már aktuális, úgyhogy klikkeljetek ide ötletekért, tanácsokért, meg csak csodálkozni:

    www.madareteto.lap.hu

    www.madaritato.lap.hu

    madarbarat 2007.11.15 Creative Commons License 875

    Tudjatok róla:

     

    .BORDERREG {margin:2px;cursor:hand;width:'26px';height:'26px';} .BORDERMO {border:1px solid buttonshadow;border-left:1px solid buttonhighlight;border-top:1px solid buttonhighlight; margin:1px;cursor:hand;} .BORDERCLCK {border:1px solid buttonshadow;border-right:1px solid buttonhighlight;border-bottom:1px solid buttonhighlight; margin:2px;margin-bottom:0px;margin-right:0px;cursor:hand;} function MouseOverEffect() { var item = event.srcElement; if(IsValidId(item.id)){ item.className = "BORDERMO"; } } function MouseOutEffect() { var item = event.srcElement; if(IsValidId(item.id)){ item.className = "BORDERREG"; } } function MouseOverClick() { var item = event.srcElement; if(IsValidId(item.id)){ item.className = "BORDERCLCK"; } } function IsValidId(elemId) { var isValid = false; if(elemId == "contentbutton" || elemId == "attachbutton"){ isValid = true; } return isValid; }

    From: birding.hu

    Date: 11/15/07 18:08:20

    To: madarbarat@invitel.hu

    Subject: birding.hu korlevel - 2007. november

     

    - birding.hu körlevél --- 2007. november -

     

     

    Engedd meg, hogy a szokott módon pár sorban beszámoljunk az elmúlt hónap (október) történéseiről és egyben néhány kéréssel forduljunk feléd!

     

    * Szeretettel ajánljuk figyelmedbe a 2007. november 23-25. között megrendezésre kerülő VII. Tatai Vadlúd Sokadalmat! Várhatóan e rendezvényen a teljes b.hu csapat jelen lesz, így remek alkalom nyílik a honlappal kapcsolatos eszmecserékre!

    A Sokadalom részleteiről itt olvashatsz:

    http://www.birding.hu/hir.do?method=view&id=91

     

    * Ahhoz, hogy a honlap fejlődése (a háttérben végzett folyamatos felügyelet és karbantartás mellett) látványossá váljon, továbbra is keresünk elkötelezett támogatókat!

    Magánszemélyek számára 5.000 Ft-tól, míg szervezeteknek 20.000 Ft-tól kínálunk támogatási lehetőséget. A befizetett összegről adóigazolást adunk, amely révén az adóalap is csökkenthető! További részletek:

    http://www.birding.hu/hir.do?method=view&id=57

     

    * Pár szóban megemlítenénk múlt havi látogatási, felhasználási eredményeinket a számok tükrében (071031):

    - regisztrált felhasználók: 3.269

    - havi látogatók száma (összes / napi átlag): 32.175 / 1038

    - feltöltött adatok száma (hónap / összes): 1241 / 37.570

    - adatforgalom: 30.20 Gb

     

    * Az októberben feltöltött képekből válogatott, november folyamán látható fejléc fotósainak közreműködését ezúton is köszönjük!

    - Bodzás János S. (Ritka madárfajok: királyfüzike)

    - Góczán József (Ritka madárfajok: vándorfüzike)

    - Török Hunor Attila (Ritka madárfajok: királyfüzike)

    - Szalai Kornél (Szórványos madárfajok: hajnalmadár)

    - Jerkovich István (Gyakori madárfajok: barkóscinege)

    - Szerencsi Gábor (Gyakori madárfajok: karvaly)

    - Zsoldos Csaba (WP madárfajai: uráli bagoly)

    - Rátz Tamara (Világ madárfajai: Southern Double-collared Sunbird)

    - dr. Hadarics Tibor(Egyéb állatfajok: szongáriai cselőpók)

     

    * Az elmúlt hónapban honlapunk fennmaradására irányuló támogatását a következő személyeknek és szervezeteknek köszönjük:

    - Laczik Dénes (Gyakori madárfajok galéria)

    - Ecotours Kft.

    Honlapunkon is viszontlátható sikereket kívánva, támogatásodban bízva üdvözöl a birding.hu team:

     

    Horváth Gábor, Kóta András és Selmeczi Kovács Ádám - info AT birding.hu (általános információk)

     

    Bodor Gábor - hotline AT birding.hu (madártani SMS forródrót /06-20-BIRDING/ és WP fajok)

    Nehézy László - galeria AT birding.hu (képek, galériák)

    Zalai Tamás - nomenclator AT birding.hu (MME Nomenclator Bizottság)

    madarbarat 2007.11.14 Creative Commons License 874

    No igen! A lexikon technikai részét megcsinálta Szőcs Béla (Szöcske) és akkor szerinted van a szarka... tényleg:

    szarka (Pica pica - Elster - Black-billed Magpie), v. rudas madár: 41-45 cm nagyságú, áprilisban költő, a varjúfélék családjába tartozó madarunk.

    Fotó: Askar Isabekov - http://www.birds.kz/ -, Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm - és Menke Dave (FWS - http://images.fws.gov/ )

     Egész Európában általános, és gyakori az Atlasz országaiban, Ázsia nagyobbik részén, Észak-Amerika nyugati felén és Dél-Arábiában is. Feltalálja magát a félsivatagos tüskés bozótokban éppen úgy, mint a városokban.

    A feltételezések szerint Kelet-Ázsiából származik és két hullámban terjedt el a világon. Az amerikai kontinensre csak a második hullámban jutott. Ott él egy alfaja, a →kaliforniai szarka, amelynek az ősei valószínűleg az elsők között telepedtek meg, s vannak rendszerezők, akik önálló fajként (P. nuttali) jegyzik.

    A legelismertebb rendszerekben az alfajai:

    Pica

    - p. hudsonica,

    - p. leucoptery,

    - p. mauritanica
    .

    A hosszú, ércfényű farkához népmondás fűződik. S közismerten vonzódik a fényes tárgyak iránt.

    A szárny is sanzsan (színjátszó).

    Rendkívül elegáns, kecses madár. A csőr és a láb fekete. A sötétbarna a fej felé feketébe megy át. Másutt, mint az evezők közepe és a testoldalak a hassal együtt fehérek.

    Fákra, bokrok sűrűjében, esetenként nádasban a zárt fészkét ágakból építi, s gyakran agyaggal és sárral is kitapasztja.

    A fészekalja 4-7 szürkészöld tojásból áll. A fiatalok a 17-18. napon kelnek.

    A hangja jellegzetes csörgés. Fogságban könnyen szelídül és klf. zörejeket gyorsan megtanul, ill. visszaad.

    Tápláléka: magvak, rovarok, csigák, egerek, szívesen zsákmányol apró fiókákat is.

    A gyümölcsök közül főként a szőlőt és a cseresznyét nagyon kedveli.

    Ha teheti, a baromfiudvarból tojást, csibét lop.

    Érdekes, hogy az észak-amerikai állomány a nagyobb kérődzők fejét és hátát is szokta tisztogatni a férgektől.

     Tojásrabló, fészekkártevő. Minthogy az állománycsökkentés nem megoldott, fokozott kártevésével kell a fácángazdálkodásban is számolni.

    (evezik még apró piros szarkának, bibőkének, cserregő v. csettegő szarkának, gábornak, gáborjánnak, gébics-, kergető-, kósza- és szőri szarkának.

    A szarka híres bátorságáról is. Askar Isabekov - - http://www.birds.kz/ - fotóján láthatjuk, hogy nem riad vissza nálánál erősebb, sokkal nagyobb madarakkal (gatyás ölyv) szembeszállni.

    Más fajok: →kékszarka; →nagy zöld szarka; →sárgacsőrű szarka, stb.)

    Előzmény: tpuppi (873)
    tpuppi 2007.11.12 Creative Commons License 873
    Hát a madarak szeretik,de most csak verebet varjut meg szarkát láttam a környéken, és ezek se nagyon barátkozóak... A szárnyai nem voltak ezért feltételezem szöcske volt.
    Előzmény: madarbarat (872)