na jó, csak itt az a kérdés, hogy hol és mik vesztek el? Mennyi tudás veszett el mondjuk a rajnától keletre? Mennyi tudás veszett el pannóniában? szerintem azért vizsgálni kellene azt is, hogy tulajdonképpen milyen hatással volt róma a mediterráneumtól északra levő területekre, amelyből egy kisebb részt meg tudott hódítani, de a nagy részét nem.
Szerintem olvasd jobban át mit is írtam és mit akarok mondani. Önmagában pedíg az édesség nem a szuvasodás oka. Ezt el tudná mondani egy volt osztálytársam is,még általánosban, a fogászaton egyedül neki nem volt lukas foga,pedíg még fogkefét sem igen látott,sárgák voltak a fogai,stb. Más meg rendesen mossa és mégis rosszak. Tehát mégis van valami köze az örökletességhez a fogminőségnek. De nem akarok vitatkozni.
Igen ez igaz,a vikingekre is. Kopott,de azért ép fogaik voltak. Egyébként akkor még jobban érvényesült a természetes kiválogatódás is. Vagyis az egészségesebbek és erősebbek nemzettek több utódot,köztük egészségesebb fogúakat is. Ma nincs ami ezt szabályozza. Búra alatt élünk,szinte szó szerint,és minden betegséggel megvert emberek is utódokat nemzenek.Ez a faj korcsosulásához vezet nem is olyan hosszú távon. Miért csak az állatoknál ismerjük ezt be. Mi is itt élünk a földön és ugyan azok a szabályok vonatkoznak ránk is.:-)
Legújabb kutatások szerint az étel alaposabb megrágásának köszönhetően a középkori parasztok fogai a mai emberékénél épebbek voltak. A witten-herdeckei egyetem professzora, Wolfgang Arnold az 5. és 9. század között élt emberek maradványait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy eleink – bár meglehet, fogkefét sosem láttak – leszármazottaiknál jóval egészségesebb fogazattal rendelkeztek. "Hibás az az elképzelés, hogy szuvas fogakkal volt tele az emberek szája. Édességeket ettek ugyan, de étrendjükben jóval több nyers zöldség szerepelt" – állítja Arnold professzor. A keményebb táplálék hosszabb és alaposabb rágást igényelt, ami a lukas fogak előfordulását is csökkentette.
Erre van külön topic "Kitalált középkor" címen az Alternatívban.
Ez itt OFF
Röviden azonban csak hogy helyére tegyem a dolgokat.
Illig elmélete nem tér ki arra hogy a különböző naptárak kapcsolatban vannak egymással. Ilyen időszámítási rendszerek pl A katolikus, egyiptomi, kopt, iszlám, szeleukid, kínai és indiai. Mindezekben léteznek átfedések, az 4-7.századból. Az hogy a naptárak kezdőpontjában esetleg tévedtek mert 2-4 száz évvel később vezették be a naptárakat, nem tesz semmilyen különbséget, mivel az átfedések későbbiek. Léteznek dendrokronológiai adatok, c-14 es adatok. A c-14 pedig kellően pontos mivel ismerjük az adott évre vonatkozó c-14 koncentrációt. Jégmag minták alapján.
stb. stb stb.
Minden más ezzel kapcsolatban menjen az Alternatívba.
C14 izotóp itt a drendrokronológiával igazólja a krónikákat. Az 560-860-ig tartó pestises időszak elképesztő népességfogyást produkált a háborúkkal karöltve, így a korszak kárai miatt kevés hely maradt az írástudók számára és ezért kevesebb az írott forrás a korszakból. Dürer az Apokalipszis lovasai.
Nem lehetséges, hogy Heribert Ilignek mégiscsak igaza van, és a "sötét középkor" kb 600-900-ig nem is létezett, csak utólag "belehazudták" a történelembe? Ez sokmindent megmagyarázna.
A Tirrén parti kis parti síkságokat a Római Birodalom alatt csatornázták és a posványokat folyó vízzel telt csatornák szelték át. A folyóvízben nagyságrendekkel kevesebb Anopheles szunyog lárva tud éldegélni. Ezek tönkre mentek a VI század után, ezek a területek malária fészkek voltak 1950-ig.
Akkorban szerintem is volt törés a fejlődésben. Sok tudás és tapasztalat tünt el.
Sok dolgot találtak fel újra a metematikában is pl.: Pappus-Guldin tétel. forgástestek felszíne, térfogata. Pappus a IV. században kitalálta, Guldin meg a 17. század elején újra feltalálta. Vagy pl más terület az építészet. Rómaiak már ismerték és tudatosan használták a betont, ezt is a 19. században újra fel kellett találni. Pantheon vasalás nélküli beton kupolájának a méretét csak a 19. században tudták újra elérni. Pedig gigantómániában korábban se volt hiány.
Olyan nekem ez egész mintha elvágták volna a tudomány vonalát. A tudás tovább adása, leírása, tárolása, kutatása megszünt. Valameddig még vegetált, de aztán eltünt, csak annyi maradt meg belőle ami nagyon szükséges volt. Ezen Bizánc megléte se változtatott sokat, illetve annyi, hogy sokmindent megörzött a régi tudásból, de vagy nem volt meg rá az igény vagy lehetőség vagy valami, de nem sokat raktak ehhez illetve csak egy részét használtak.
szerintem ezt érdemes lenne regionális felosztásban nézni. róma egy földközi tenger központú birodalom volt a súlypont ebben a térségben volt. namost itt pl. pont hogy nem annyira erős a hanyatlás. bizánc ugyan defenzívában volt, de csak a késő középkorban hanyatlott le, anatólia elvesztése után. a közel keleti térségek és észak afrika az arabok kezére jutott, a hanyatlása már ezzel hozható összefüggésbe és ez is késő középkori történet. északnyugat afrika sose volt (karthágó térségét leszámítva) a birodalom centrumterülete. az ibériai félszigeten szintén nem volt akkora hanyatlás, muszlim uralom alatt pláne nem. pannónia, noricum, észak gallia meg mindig csak egy katonai szempontból lényeges határterület volt, gazdasági jelentőségük nem volt sok. a rómaiak technikai tudása meg eleve hiányzott ahhoz, hogy a mediterráneumtól északra levő térség mezőgazdasági potenciálját kihasználják. a középkori európa centrumterületei ráadásul pont ezeken a területeken alakultak ki: flandriában, dél angliában, észak németországban, rajna mentén,és lombardiában.
Válas György tudományos és mûszaki hírei Történelem, régészet, antropológia A sötét középkor tényleg sötét volt?
A Los Alamos Nemzeti Laboratórium egy vulkanológusa valószínûnek tartják, hogy a sötét középkor, a szellemi sötétség korszaka valódi sötétséggel kezdõdött.
A hatodik században hanyatlásnak indult a Nyugat-Római Birodalom, ázsiai nomádok özönlötték el Európát és a Közel-Keletet, összeomlott a perzsa, az indonéz és a dél-amerikai magas kultúra. Közismert, hogy mindez összefüggésben volt a katasztrofálisan rossz terméssel, éhínséggel, robbanásszerûen terjedõ járványok sorával. Történelmi feljegyzések és régészeti leletek tanúsága szerint 535 körül az idõjárás hirtelen lényegesen hidegebb és szárazabb lett, nyári hóesésekrõl szólnak a feljegyzések, lecsökkent a napfény, és máskor száraz vidékeken áradások pusztítottak.
Az okokat kutatva az elmúlt években nagy sorozatban vizsgálták ebbõl a korszakból fák évgyûrûit, valamint Grönland és az Antarktisz jegébe mélyített fúrások fúrómagjait. Ezek a vizsgálatok arra utalnak, hogy katasztrofális vulkánkitörés történt ebben az idõszakban, amely 150 m vastag felhõréteggel borította be a Földet, kiszûrve a napfény 50%-át.
A vulkáni hamu és törmelék keresésébõl, majd tengeri mélységmérésekbõl kirajzolódott az is, hogy melyik vulkán gyanúsítható a globális katasztrófát okozó kitöréssel, a történelmi kor legnagyobb vulkánkitörésével, a Tambora 1815-ös felrobbanásánál négyszerte-ötszörte nagyobb robbanással. Jáva és Szumátra között, nem messze a Krakatoától, találtak a tenger mélyén egy 50 km átmérõjû kalderát, amelynek a keletkezésekor 200 köbkilométernyi anyag is kilökõdhetett a vulkánból és a tengervízbõl, és ennek akár a harmada-fele is feljuthatott a szratoszférába, ahol hónapokig, sõt, évekig lebeghetett, szétterjedve az egész glóbuszon. Az így instabillá vált klímának aztán nagyon hosszú idõre volt szüksége, hogy a korábbi egyensúlya helyreálljon. A kaldera körül lerakódott hamu és törmelék kora megfelel a kérdéses idõszaknak.
A felrobbant vulkán, amelynek most a Proto-Krakatoa nevet adták, valaha összeköthette egymással a két nagy szigetet. Felrobbanásakor a kalderán kívül néhány „kisebb” vulkán gyûrûjét hagyta maga után. Ezeknek a „kisebb” vulkánoknak az egyike a Krakatoa, amely 1883-ban maga is az egész földkerekség klímáját két évre befolyásoló kitörést produkált.
2001. január 4.
Los Alamos National Laboratory News Release, Dec. 17, 2000,
Hát nemtom, ugye az ókorról olyan kép él, hogy mérnökileg tervezett városok vízvezetékekkel, fejlett állami bürokráciával, magasan szervezett hadseregekkel, és a középkorban ezek eltűntek, vidéki kis haduracskák rabolgatták egymás nyomorúságos falvait... ilyesmi.
Úgy tudtam egy csomó dolgot újra fel kellett találni. Róma 1 milliós volt az 5. szd-ban. Ekkor a modern nagyváros csak majd egy évezreddel később jött létre!
nem tudom ki hogy van vele, én a "sötét középkor" kifejezést is eléggé sántának érzem. Szerintem sokkal inkább egy súlyponteltolódásról beszélhetünk, mint hanyatlásról.
