Hmmm, erre probaltam valaszolni az elobb (lehet, hogy kisse pongyolan fogalmaztam):
Szoval en ugy ertelmeztem, nalam hozzaertobbek korabbi irasait:
- ha fa fodem van, akkor a fodem es a szigeteles koze mindenkeppen kell folia - ha betonfodem van, akkor nem szukseges, de nem artasz vele, ha teszel - a szigeteles tetejere a porvedelem szempontjabol szinten erdemes tenni valami takarofoliat (hogy milyet, azt nem tudom).
Egyesek azt szoktak mondani, hogy ha fafodemed van, akkor mindenkeppen kell, ha pedig betonfodem, akkor meg nem artasz vele, ha teszel (legalabbis en igy ertelmeztem az ezzel kapcsolatos regebbi hozzaszolasokat).
De azért írok, hogy megkérdezzem jók-e a következő elgondolásaim:
A tetőtér nincs beépítve és én szeretnék letenni a padlásra közetgyapot/bazaltgyapot szigetelést, hogy minél nehezebben szökjön meg a meleg a szoba plafonján keresztül a padlástérbe, ahol télen kissé hideg van.
Ezt én is meg tudnám csinálni és semmit nem kellene hozzá szétszedni. (Például a fólia a cserép alá jó dolog de most ekkora volumenü munkát nem tervezek)
Kérdés.
Ha lerakom a szigetelést a padlásra akkor tegyek-e fóliát a szigetelés és a födém közé, esetleg a szigetelés tetejére?
Ha már a kohósalaknál tartunk akkor én is szeretnék valamit mondani.
Egy 40 éve épült családi házban lakom (nem mi építettük) és ott is találtam salakot, ami meg is döbbentett.
Amikor a küszöböt cseréltem az előszoba és WC közti ajtótoknál, ott találtam olyat, hogy beton - salak - beton. De mintha csak a küszöbnél lenne máshol nem.
Úgy látszik, menthetetlenül elsüllyedek a kályhák, kandallók alatt, ezért mégegyszer megpróbálom...:-)
Gipszkarton válaszfalra kértem árajánlatot (egyszerű szobai válaszfal, mindenféle nyílás és extra nélkül): kb. 10m2 falfelületről van szó, tokkal-vonóval (festéssel bezárólag) eddig 60k HUF az ajánlat (azaz kb. 6k/m2). Ez kerülhet ennyibe, vagy megpróbálnak hülyének nézni?
egy 60-70 kg-os kályha fűt, amíg ég a tűz vagy parázslik, ez pár órát tart, aztán kihűl gyorsan. egy cserépkályha már hőtárolós, ahogyan a búbos kemence is az. fűtöttünk kályhával, nagyszüleimnél radiátorokat fűtött egy vegyestüzelésű (Fa/szén), apámnál lemez olajkályha volt 25 évig, tehát nem kell magyarázni, hogyan működik.
a sima kályha is csak addig fűt, amíg ég a tűz, de akkor nagyon, ahogy a sima kandalló is.
a hőtárolós kályha/kandalló már jobb, de ehhez olyan körülépítés kell a tűztér köré, hogy a hőt tárolja. ehhez elég mondjuk 1,5 tonna tégla, samott, beton csempe, cserép, stb.
a jobbak már levegőt is fűtenek, aztán vannak hővisszanyerősek, ahol a rég megoldások szerint a füstjáratot tekergetik, újabban hővisszanyerő dobot használnak. És végül vannak a vízteres megoldások, amikkel radiátoros fűtést is lehet táplálni (hő 80-85%-a a vízet fűti fel, maradék sugárzó hőként ad meleget), csak kell hozzá egy nomráis puffertartály. Persze, ez utóbbi minden fafűtéses megoldásra igaz, ha jó hatásfokot akar elérni valaki.
az egyszerű kályhák, kandallók 60-70% hatásfokkal, a légfűtésesek 70-80%, a hővisszanyerős, vízteres finomságok 85% körüli hatásfokot tudnak. a puffertartály vagy a 2 tonna hőtároló tömeg azért jó, mert mehet tökéletes égéssel, leszabályozás nélkül a fűtés, amíg benn van a fa, a hő leadása pedig a pufferből történik folyamatosan, víztartályra kötött radiátors fűtés esetén szabályozhatóan. Persze, ha valaki a tömegkályhába rak egy hőcserélőt, és ott keringeti a radiátoros fűtés előremenőjét, az is jó lehet, csak nem tudom, mennyire ronthat a hatásfokon.
Hja kérem, valamit valamiért. :-) A legpraktikusabb persze a gáz, azt évente egyszer kitisztíttatod, aztán rá sem kell ... nézni. Minden más kompromisszumot kíván. Ha ragaszkodunk a szilárd tüzeléshez, akkor szerintem egy "önetetős" kazán a legegyszerűbb, csak a fene tudja, mit kóstál?
Mi ugyan csak egy nyaralónak/kulcsosháznak használt házat fűtöttünk így, de ott nem volt vele semmi gond. Este felfűtöttük, aztán reggel az első aki felkelt, rátett két hasáb fát, és mire elkezdtünk ébredezni, újra meleg volt. Ennél sokkal többet a cserépkályha sem tud, mert ha este, lefekvés előtt meg is rakod, az is kihűl reggelre. (Most lakom először kp-i fűtéses lakásban, korábban mindig cserépkályha volt Héra gázégővel, úgyhogy van egy "kevés" tapasztalatom vele.)
A kandalló is fűt, nincs azzal semmi baj. Olyan "filozófiai" különbség van köztük, hogy a cserépkályhát fel kell fűteni, aztán folyamatosan adja le a hőt, a kandalló meg rögtön ad meleget, de csak addig, amíg tüzelsz benne. (Kb. mint a konvektor, vagy a lemez radiátoros kp-i fűtés.) Mellesleg manapság nagyon szofisztikált kandallós rendszerek vannak (természetesen k...va drágán), ahol benne van a kp-i fűtés és a HMV csőkígyója is a kandallóban, tehát egy komplett kazán szerepét betölti a látvány kandalló.
Huuu, de szep is lenne... En is ezt tervezem, de ez nem kis beruhazas, szerintem. Szoval egyelore csak terv, de ha sikerul ra osszekuporgatni, akkor tuti kandalloval fogok futeni. (Marcsak azert is, mert sajat erdom van... meg ha nem is nagy. Szoval tudnek mivel tuzelni).
Mára a másodlagos funkciója mellett megjelent a harmadik szempont is: a páraáteresztés vagy a párafékezés. A párazárással együtt jár természetesen a vízzárás is, de már a páraáteresztők is tudják ezt.
ezt magyarázd már el légyszíves, nagyon hülye vagyok, nem értem miért jó ez.
Gipszkarton válaszfalra kértem árajánlatot (egyszerű szobai válaszfal, mindenféle nyílás és extra nélkül): kb. 10m2 falfelületről van szó, tokkal-vonóval (festéssel bezárólag) eddig 60k HUF az ajánlat (azaz kb. 6k/m2). Ez kerülhet ennyibe, vagy megpróbálnak hülyének nézni?
Ezt honnan szedted? Rengetegen fűtenek szilárdtüzeléssel. Esetleg a tehetősebbek a kicsit drágább, de sokkal tisztább fabrikettet preferálják.
Egyébként mióta kemény gázáremelések vannak, egyre többen térnek vissza valamilyen szilárdtüzelésre. És ez csak fokozódni fog.
Bár abban igazad van, hogy a vegyeskazán kiment a divatból -bár most az is jön vissza-, cserébe a kandalló, vagy a cserépkályha reneszánszát éli. Rengeteg kandalló épül, egyre több vízfűtéses. Szóval max. annyi változott, hogy a régi koszos, elavult szilárdtüzelési módok helyett tisztábbra, modernebbre tértek át sokan.
Mondjuk ahhoz nekem se lenne sok kedvem, hogy -20fokban naponta 3-szor rohangáljak ki a kazánházba, előtte koszos ruhát húzva, hogy tegyek egy adag hulladékot a vegyeskazánba. De az már nem esik nehezemre, hogy a kandallóba bedobjak néhány fabrikettet. Sőt, azt külön élvezem. Szinte nem is használunk már gázt, a végső cél pedig a teljes gázóra kidobása a fenébe, az összes csövével meg minden sz*rával együtt.
Mint lejjebb is írtam: a fólia elsősorban a por bejutásának megakadályozása miatt került a tető héjalása alá (bármilyen vicces, de ebbe a kategóriába tartozik a porhó is!). Akkoriban - 1980-as évek - csapadék vedelemről (értd: vízbejutás) szó sem volt. Azonban rájöttek, hogy a hőtechnikában is komoly szerepe lehet, így a 90-es évek közepétől jelentősen meggyorsult a fólia evolúciója. Mára a másodlagos funkciója mellett megjelent a harmadik szempont is: a páraáteresztés vagy a párafékezés. A párazárással együtt jár természetesen a vízzárás is, de már a páraáteresztők is tudják ezt. Ha a fólia egységes felületet képez - ragasztással - és tisztességesen rakták fel, akkor azt a legnagyobb szél is igen nehezen bontja meg. Mindenesetre nehezebben mint a cserepet, ami legtöbbször nincs is lerögzítve, csak a saját súlya tartja.
Aha. Na nem baj, szilárd tüzelésű fűtést is lámpással kell már keresni. Panelban nem lehet, mert nincs kémény, bérházban nem lehet, mert már nem engedélyezik a gyűjtőkémények használatát, az újgazdagok nem piszkolnak vele a palotáikban, az öregek, akik még a kályhán nőttek fel, már nem nagyon bírják a fát aprítani... nagy üzlete van itt a molnak.
