A KÉRDÉSEM FELTEVÉSEKOR A TETŐKIBÚVÓ CSAK EGY APRÓ RÉSZLETECSKE VOLT. ARRA LENNÉK KIVÁNCSI, HOGY PL. EGY KÖNNYŰSZERKEZETES VÁLASZFALAT LÉTESÍTHETEK-E VAGY FŰTÉSSEL IS ELLÁTHATOM-E A HIVATALOSAN PADLÁSKÉNT MEGJELÖLT, DE MAJDNEM A LAKÓTÉR RÉSZEKÉNT KIALAKÍTOTT HELYISÉGET?
OLVASOM, NAGYON SZIGETELTEK - CSAK ÖSSZE NE KAPJATOK MIATTA! SZERINTEM ÍZLÉSEK ÉS POFONOK... MÁS: LENNE EGY KÉRDÉSEM: EGY HAJSZÁLNYI HATÁRVONALAT KERESEK A PADLÁS ÉS A BEÉPÍTETT TETŐTÉR KÖZÖTT. VAN EGY PADLÁSOM, AHOVA EGY SZÉPPÉ TEHETŐ LÉPCSŐ VEZET. SZERETNÉK KIALAKÍTANI EGY SZABADIDŐ HELYISÉGET FÖNN (BILIÁRD, CSOCSÓ...) AZ ÜVEGES TETŐKIBÚVÓT SZERETNÉM HŐSZIGETELTRE CSERÉLNI-MÉRETÉT MEGTARTVA. MEDDIG MEHETEK EL ENNEK KIALAKÍTÁSA SORÁN ENGEDÉLY NÉLKÜL? VÁROM KONSTRUKTÍV VÁLASZAITOK!! ELŐRE IS KÖSZI!
Nem a "plusz szigetelessel" nő meg az igény a szellőztetésre, hanem a légtömör ablakokkal. A megfelelő szigeteléssel csak annyi érhető el, hogy nyáron nem lesz a napsütötte falad 40 fok, most meg reggel van még 21 fok bent fűtés nélkül!
A Wienerberger Porotherm 38 N+F Hőátbocsátási tényezője 0,41 (Wm²K) Pth Tm hőszigetelő falazóhabarccsal falazva két oldalt 1,5 cm mészvakolattal. Normál habarccsal 0,47. ... Mindez laboratóriumi körülmények között (teljesen szabályos téglák, téglák között semmi rés, fugák 1 cm-esek). Magyarországon igen ritka, hogy kőműves hőszigetelő habarccsal dolgozzon. A fugatávolságot pedig az elmúlt 3-4 hónapban PTH-val nem lehet tartani, mert nincs csúcson a termék! Maghyarán sok a ronda, ferde tégla.
Ha valahová az egér képes volt "befúrni" magát, akkor a kivitelezés nem volt megfelelő. Lyukat el tudok képzelni, a "klinker" viszont - lényegében - nem hőszigetel.
mondeo_323 azt kérdezte, hogy: PTH38 a fal , a tervező 5 cm szigetelést írt elő (EPS?) ... növeljem ... 6-7 cm-re?
A 38-as PTH jelenleg még hőszigetelő habarccsal sem éri el az érvényben lévő hőtechnikai előírást. Ezen túlmenően ha már nem tudsz értelmesen hozzászólni, akkor ne válaszolj sehogy! Tájékozódj és utánna adj "tanácsokat"!
mondeo_323 : ha PTH 38 N+F-ről van szó, akkor javasolt a min 7 cm EPS - pl. Nikecell - alkalmazása! Ezzel 0,30 W/m2K alá kerül a falazatod hőátbocsátási tényezője, ami már jó érték. De nem ezért, hanem páratechnikai okoból kell a legalább 7 cm az EPS-ből. Kőzetgyapotból kevesebbet is felrakhatsz, de ez lényegesen drágább!
Nalunk asszem 11 m a kemenymagassag... na jo, turbosbol talan kicsit kevesebb kene, es valoban, egy cseppet magasabb (dupla-tripla) arakra emlekeztem, bar felteszem ez nagyon keszulekfuggo, csak a sajatjuk jo hozza, dragabb kazanhoz biztos tobbe is van. De ma mar nyiltat nem is lehet lakoterbe tenni (2005-ben meg lehetett, bar nekunk a pinceben van ugyis). Ja es egyaltalan nem lehet olyan teljesitmenyhez kapni, amilyet ma egy elvarhatoan (ajanlas) szigetelt atlagos lakohaz igenyel (<10kW a tervezesi -15 fokban, azaz a szezon nagy reszeben ennek toredeke).
Nalunk ha van aram se szelloztetek:( trehany vagyok. De 1. ajto akkor is van, ami nyithato 2. nem kell minden ablak fix legyen, de ha a tobbseg az akkor mar jo (es ha fix a vasalattal sincs gond) 3. aramszunet eseten turbos gazkazan sincs 4. nem a szelloztetes hianyozna leghamarabb 5. feljebb lehet tekerni amikor megjon az aram azt annyi, gyorsan atoblit.
persze, nem kell nyitható ablak, de azért nem árt. ha nincs áram, akkor nem szellőztetsz? egy olyan házban, ahol a belső klíma szellőztetésre lett kiehegyezve?
a nem nyitható ablak olcsóbb, de a 0,5-ös/0,7-es 3 rétegű üvegezéssel, kriptonnal meg sokkal drágább. a falazatra és a födémre rakott extra hőszigetelés az egészben a legkisebb plusz ktg, és ez térül meg a leggyorsabban. az ablakoknál az 1,1-hez képest nagyon nagy az ugrás 0,7-re, még nagyobb 0,5-re, ami nem csak az üvegezés miatt van, hanem a gyártási technológia miatt, amit csak komoly cégek tudnak megbízhatóan. a vastagabb keret miatt, ami 78-110 mm között mozog, és az ehhez tartozó nagyobb tömeget elviselő drágább vasalat miatt. mi már minden ablakunkat rendszeresen használjuk, és legtöbbjüket nem csak szellőztetésre.
nem véletlwnül írtam, hogy a ktg-ek csökkenthetők, méghozzá nagy mértékben, de csak sok saját munkával
Métere 7-9eft, a tetőkivezetés 30eft. Jóval olcsóbb mint egy sima kémény és nem sokkal több a turbós kazán a kéményesnél és mellesleg a legbiztonságosabb. Gyuri
fűtés nincs benne, csak az, ami a gáz miatt külön szükséges. ez az, ami légfűtésnél egyáltalán nem jelentkezik.
ha valakinek falfűtése van, akkori is ki kell építeni a fűtést, ha valakinek radiátoros, akkor is. ha légfűtésed van, akkor is kell hozzá minden, beömlő, elszívó, csövezés, hangtompító dobozok, vezérlés.
Hat az a felmilla max. kazan nelkul, de sztem normal radiatorost se lehet egy atlagos lakasban ennyibol telek elotti gazcsonktol kezdve megoldani, foleg ha turbos kazan specko kemenyet szabalyosan teto fole vezetik... baromi draga metere. Legfutes: nem feltetlen, lehet csak szellozes, futes meg pl. arammal, mar amennyit ezek utan kell. Ne feledd, hgoy egybol a klima is meg van oldva... en amint lesz ra lehetosegunk igy fogok epitkezni. (Ja es nem kell nyithato ablak, vagy nem mind, a tobbi fix az is olcsobb, es/vagy lehet jobb hoszigetelesu 3 retegu).
ma gázszerelés, gázóra és kémény együtt kb. 500e Ft. Ehhez képest a légfűtés esetén minden drágább, hiszen egy helyiségbe csak a légbeömlő kb. egy átlagos radiátor árában van, ha nem tévedek.
Szóval nagyon ki kell sakkozni a tervezést és a kivitelezést is ahhoz, hogy ne kerüljön a többszörösébe a fűtés+vezérelt szellőztetés, mint egy gázfűtés. persze, jó tervezéssel és sok saját kivitelezéssel sokat lehet csökkenteni, ahogy a passzív ház topikban is olvastam, de ez azért nem átlagos felhasználóra lett kitalálva, hanem olyanokra, akiknek sok a pénzük és/vagy sok saját munkát/tervezést, beszerzést tudnak belerakni.
Ketlem, hogy ujepites eseten a regiszteres hovisszanyeros szellozes + eros szigeteles (alacsony energias haz) altal megsporolhato futesrendszer-kiepitese nem kompenzalja nagyreszt az extra kiadasokat (foleg egy ajanlott 0,3-as falazathoz viszonyitva); masreszt pedig a hosszutavu koltseg pedig kevesebb + jobb a kozerzet.
A hülyeséget ne terjeszd, kérlek. Egy 38-as PTH falnak sosem lesz 0,39-es U értéke önmagában. Ez a 0,44-es falazatnál jellemző, és néhány nem túl korrekt táblázatnál.
A nevezett falazat U értéke nem teljesíti az elvárható hőátbocsátási értéket, ehhez hőszigetelés kell. Ha meg raknak rá hőszigetelést, akkor tök mindegy, hogy 5 vagy 10 cm-ről beszélünk, ugyanis a különbség ktg-ben 25% alatt marad, amihez képest mind páratechnikailag, mind téli/nxári hőérzet szempontjából jobb lesz az eredmény.
Amennyiben valaki nem akar hőszigetelni, akkor válassza a 44-es HS-t vagy a 375-ös Ytongot, amelyek most éppen elfogadható eredményt produkálnak önmagukban (2 éve még jónak számított, de azóta a gázár 100%-t ment felfelé).
Persze, ha valakinek sok a pénze, netán krőzus, akkor építkezhet akár mészhomok téglából is hőszigetelés nélkül, annak nagyon jók a tulajdonságai hanggátlás, lakóklíma szempontjából. legfeljebb belerak falfűtést, hogy télen ne legyen hideg a fal, és fizet havi 100e Ft gázszámlát.
A penészedés pedig mindenhol előfordul, ahol lecserélik a régi nyílászárókat tökéletesen záródó újra, légtömör lesz a ház, de spórolásból nem szellőztetnek eleget. Ez szigeteletlen régi bérházi lakásra is igaz, ahol 60cm vastag nagyméretű tömör téglából van a fal....
Ha pedig valaki a tuti, de drága rétegrendre kíváncsi, akkor nézzen utána KM egyes hozzászólásainak (szerintem: tartófal mondjuk B30-ból+kőgyapot szigetelés vastagon+4cm kiszellőztetett légrés+burkolófalazás tömör téglából vagy tercából). Persze, ehhez pénz kell, nem is kevés.
Pont ezért írtam az olcsóbb megoldást viszont egy "passzívházban" a drágább a jobb. Meg kell találni az igényekhez, pénztárcánkhoz megfelelő építkezési technológiát. Gyuri
Jo penzert van minden, akar kacsalabon forgato automata keszulek is.:) En igazabol nem akarok egyik oldalra sem allni (szigeteljunk kontra ne szigeteljunk), viszont azert ne essunk at a lo tuloldalara, mert amit mindenfele hiperszuper szellozteto es levegokeringeto rendszerekre el lehet kolteni, annyit az eletben nem lehet sporolni a futesszamlan a plusz szigetelessel (ami ugye megkivanja a megfelelo szelloztetest... szoval olyan ordogi korbe lehet kerulni, hogy ihaj es a vegen se igy, se ugy nem marad tobb penz a zsebben). Az egyszeru, hatekony megoldasokra kell torekedni, ha mar sporolasrol van szo... ha meg ugysem kell sporolni, mert van love dogivel, akkor nem mindegy, hogy mekkora a futesszamla? :))
És van pl az aereco-nak higrosztatikus légbeeresztője falra és ablakra egyaránt ,hogy éjjel ne kelljen felkellni szellőztetni és fölöslegesen ne fűtsük az utcát.:-)) Gyuri
A 0,39-es falad most meg jo, de par ev mulva szabvanyon kivuli. Az 1.1 ablak persze rosszabb, ellenben nagysagrenddel kisebb felulet, ergo a kiengedett mennyiseg kevesebb is lehet. A penesz oka, hogy nem szelloztetnek. Nem feltetlen kell geppel (bar en preferalnam, ha mar lenne, persze foldregiszter + hocserelo), de kezzel, az eddig ablakon at futyulo szelet is potolva. Nem mellesleg a penesz ellen eleg a paratartalmat csokkenteni, van arra is tobb modszer (pl. nem a frissen epult hazat szigetelni, vagy ha igen par honapig szelloztetni -- de vannak paramentesito gepek is, egy tel alatt eleg, azalatt megszuntetheto a friss epitesbol szarmazo plusz para). A jol felrakott eps-be hol tud bemenni az eger? Nem volt inditoprofil? A faag hatasa nagy vihar eseten lehetseges, de 1. biztosito 2. elenyeszo a varhato kar a varhato futesmegtakaritashoz kepest.
