Keresés

Részletes keresés

 << <30  ... | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 30> >> db/lap 
Kara-Indas Creative Commons License 2007.07.23 0 0 152

OK :)

Előzmény: najahuha (151)
najahuha Creative Commons License 2007.07.22 0 0 151
Kedves Kara-Indas !

Működik. Rendben....
Előzmény: Kara-Indas (149)
najahuha Creative Commons License 2007.07.22 0 0 150
Kedves Kara-Indas !

Na akkor lementem, aztán átviszem egy WIN XP-s gépre.. ( Én SUSE LINUX alól internetezek, most fejből nem tudom, milyen verziójú kellene itt ennek az olvasásához.....)

Köszönöm az infót !
Előzmény: Kara-Indas (149)
Kara-Indas Creative Commons License 2007.07.22 0 0 149
Nekem teljesen jó, most néztem végig. Nem lehet, hogy régebbi verziójú Adobe Readerrel próbáltad olvasni?
Előzmény: najahuha (148)
najahuha Creative Commons License 2007.07.22 0 0 148
Kedves Kara-Indas !

Én is próbálkoztam már ezzel az anyaggal még az év elején, de szerintem sajnos hibásan lett a PDF-be átrakva.

Nekem legalábbis teljesen olvashatatlan az anyag, mindenféle jelek vannak benne....

( Ha titkosírással van, legalább jelezték volna, majd csak megfejtjük akkor.......(sic!) )
Előzmény: Kara-Indas (147)
Kara-Indas Creative Commons License 2007.07.22 0 0 147

Tóth Alfréd: Etymological Dictionary of Hungarian

 

Mikes International, Hága, 2007

 

 

 

PDF

Előzmény: najahuha (133)
Kadasman-Burias Creative Commons License 2007.07.15 0 0 146

Tóth Alfréd

 

Is the Turanian language family a phantom?

 

Mikes International, Hága, 2007

 

 

PDF

Kara-Indas Creative Commons License 2007.07.13 0 0 145

Tóth Alfréd

 

Hungarian, Sumerian and Indo-European

 

Mikes International, Hága, 2007

 

 

 

PDF

Előzmény: Epstein dr. (142)
Epstein dr. Creative Commons License 2007.06.05 0 0 144

Babba-Mária kultusza azonban ennél összettebb és komolyabb témának látszik, attól még, hogy Badiny ehhez is hozzányúlt.

 

A Népismereti Dolgozatok 1980-as évfolyamában Daczó Árpád írt erről egy rendkívül érdekfeszítő tanulmányt, azóta pedig könyvet is publikált a témában.

 

 

Lásd:

 

A gyimesi Babba Mária; in: Népism. Dolg. 1980, Kriterion, Bukarest 1980,. 231-239.o.

 

Csíksomlyó titka; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000

Előzmény: Epstein dr. (143)
Epstein dr. Creative Commons License 2007.06.05 0 0 143

Eördögh Péter

 

A magyarság múltja Badiny Jós Fe­renc pro­fes­­szor szerint


 

Sumér–magyar két jóbarát


2005. február


Rit­kán ada­tik meg a Nyá­jas Ol­va­só­nak, hogy a ve­lünk élő múlt-jelen-jövő hi­va­ta­los tol­má­csá­nak köny­ve­it kéz­be ve­hes­se, lel­két nap mint nap meg­ör­ven­dez­tes­se di­cső ele­ink dicső-anégyzeten tet­te­i­vel. A Ma­gyar Ház Ki­adó jó­vol­tá­ból fel­la­poz­hat­juk a bő hét­ezer éve fo­lya­ma­tos su­mer–ma­gyar tör­té­ne­lem fe­je­ze­te­it, és te­li to­rok­ból el­küld­het­jük a fin­nug­ris­tá­kat a jó ha­lál nem­kü­lön­ben adek­vá­tan il­la­to­zó ki­mond­ha­tat­lan­já­ba.

 

Badiny-Jós Fe­renc pro­fes­­szor ke­mény srác (hoz­zá ké­pest a Szik­lás-hegy­ség vat­ta­cu­kor), éle­té­vel szo­rí­tott he­lyet a nap alatt a sumero-magyaro(-parthuso-szkíto)lógiának, ame­lyet lé­nye­gé­ben min­den lé­te­ző hu­mán tu­do­mán­­nyal ös­­sze­kö­tött. Élet­mű­ve meg­ko­ro­ná­zá­sa­ként a volt lu­do­vi­kás tiszt a Mis­kol­ci Böl­csész Egye­sü­let ál­tal fenn­tar­tott egye­te­men sumerológiai tan­szé­ket ala­pít­ha­tott, im­már szel­le­mi hor­gonyt is vet­ve a finn­ugor in­go­vány­ba, te­li por­zsá­kot ráz­va a hi­va­ta­los tu­do­mány kép­vi­se­lő­i­nek or­cá­já­ba.


Köny­vei szé­pen fogy­nak, elő­adá­sa­in min­dig is tö­meg höm­pöly­gött, ne­ve érv­ként hang­zik el té­vé­mű­so­rok­ban, las­san in­téz­mén­­nyé vá­lik. Ho­lott va­ló­já­ban a ben­nünk la­kó MSZP-sza­va­zót cé­loz­za meg, aki gyor­san át­ve­he­tő ins­tant igaz­ság­ra vá­gyik, amely meg­szé­pí­ti a min­den­na­po­kat. Még az sem za­va­ró, hogy ki­de­rül: mind­ez ha­mis és fe­lü­le­tes, akár egy ma­ni­fesz­tá­ló­dott gó­lya­bá­li kap­cso­lat a más­nap reg­ge­li vis­­sza­te­kin­tés­kor.


A Pro­fes­­szor mert nagy len­ni, ezért né­ha nagy­vo­na­lú­an el­lent­mon­dás­ba ke­rül ma­gá­val. Alap­ál­lí­tá­sa, hogy a Kár­pát-me­den­ce és Me­zo­po­tá­mia kö­zött egé­szen az ókor kez­de­té­ig egy­nyel­vű­ség ural­ko­dott, egy nép élt, ez a nyelv és nép pe­dig ter­mé­sze­te­sen a ma­gyar volt. A ko­ra­be­li né­pek ván­dor­lá­sá­ról – amely­nek ré­gé­sze­ti bi­zo­nyí­té­kai a tel­jes ke­let-eu­ró­pai sík­sá­got meg­tölt­het­nék – nem vesz tu­do­mást, mint au­tó­pá­lyás csi­ga a tö­rök ka­mi­on­ról.

 

Oly­kor Badiny is ér­zi, hogy ér­ve­lé­sé­be né­mi hi­ba csú­szott, ilyen­kor nagy­úri ado­má­val el­in­té­zi a fenn­for­gást: „A tör­té­ne­lem­ben min­den le­het­sé­ges”. Per­sze, a Gya­log-ga­lopp cí­mű érett­sé­gi té­tel­ből már meg­is­mer­tük ezt az ér­ve­lé­si tech­ni­kát: a va­rázs­ló „bé­ká­vá vál­toz­ta­tott, de már el­múlt”.


Hogy meg­me­ne­kül­jön a tu­do­má­nyos bi­zo­nyí­tás ré­me elől, ál­ta­la szak­te­kin­té­lyek­nek tar­tott „ku­ta­tó­kat” idéz, akik az adott érv­rend­szert „már egy­szer le­ír­ták, így bi­zo­nyí­tá­suk nem szük­sé­ges”. Az idé­zett szer­zők ér­ve­lé­sé­nek mi­nő­sé­gét nincs al­kal­munk meg­is­mer­ni, és saj­nos le­ma­ra­dunk az őket jó­részt föld­be dön­gö­lő cá­fo­la­tok­ról is. Badiny min­dig pro­fes­­szor­nak és dok­tor­nak ne­ve­zi a meg­szó­lí­tott szak­mai fél­is­te­ne­ket, majd – ha már ér­ve­ik nem il­le­nek be­le a kép­be, ki­fa­csar­tan dob­ja el őket.


Jel­lem­ző pél­da le­het Maria Gimbutas, aki Dok­tor Gimbutas né­ven buk­kan fel, ő vi­szont az egyik leg­ádá­zabb­nak te­kin­tett indoeuropológus, vi­szont né­hány tu­do­má­nyos ered­mé­nye vé­let­le­nül épp be­le­il­lik a badinyi szö­ve­vény­be. Pro­fes­­szo­runk eb­ben az eset­ben is sza­ba­don vá­lo­gat a for­rá­sok­ból, azt idéz, ami ne­ki tet­szik, mint egy szek­ta fő­pász­to­ra a Bib­li­á­ból. Oké-oké, le­het hi­vat­koz­ni a Dör­mö­gő Dö­mö­tör­re és Tolkienre is, csak ak­kor ki kel­le­ne ír­ni a könyv cí­me alá: Fé­lel­me­tes fan­tá­zia­já­ték, a fő­hős te vagy!


A Má­gus fi­no­man le­do­ron­gol­ja az Ol­va­sót, ha nem tud­ja, hogy a ma­gyar és a su­mer nyelv ter­mé­sze­te­sen azo­nos, su­mer szö­ve­ge­ket a leg­na­gyobb nyu­ga­lom­mal le­het ma­gya­rul ol­vas­ni és vi­szont. Nyelv­tör­té­ne­ti vál­to­zá­sok nem is vol­tak, en­nek bi­zo­nyí­tá­sá­ra egy John Browing ne­vű brit nagy­sá­got idéz, aki 1820-ban (bő­ven a mo­dern tu­do­má­nyos­ság ki­ala­ku­lá­sa előtt) ve­tet­te pa­pír­ra a kö­vet­ke­ző­ket: „a ma­gyar nyelv egy tö­mör kő­da­rab, me­lyen a vi­ha­rok a leg­cse­ké­lyebb kar­co­lást sem hagy­ták. Nincs szük­sé­ge sen­ki­re, nem köl­csö­nöz és nem von visz­­sza, nem ad és nem vesz el sen­ki­től”. Sze­gény Pap Gá­bort is meg­in­ti: ér­ve­lé­sei amúgy nem ros­­szak, de sumerológiai szem­pont­ból azért ki­egé­szí­tés­re szo­rul­nak. Hi­á­ba, a Pro­fes­­szor a ma­gyar ős­tör­té­net Kvasztics Fedorja, aki előbb-utóbb azért min­den­kit meg­műt, jobb eset­ben utá­na fel is bon­col. Ves­sünk egy pil­lan­tást a ma­gyar ős­val­lás­ra is, enélkül ugyan­is kaszt­rált és el­ha­ra­pott nyel­vű Ca­sa­no­va az El­mé­let. Meg­tud­juk, hogy bő hét­ezer éves a nap­ba öl­tö­zött As­­szony, a Bab­ba Maria, aki ter­mé­sze­te­sen Jé­zus any­já­nak elő­ké­pe. Igaz, még meg kell ér­te­nünk, hogy Krisz­tus előtt 3000 év­vel ez­előtt ho­gyan tisz­tel­het­ték a su­mer-ma­gya­rok a Szűz­anyát. De a lé­nyeg, hogy öt­ezer év el­tel­té­vel azért még­is­csak fel­buk­kant va­la­hol Csíksomlyó kör­nyé­kén, és a szé­ke­lyek (akik­ről kü­lön­ben ki­de­rül, hogy filiszteusok, mint ezt né­hány nép­mű­vé­sze­ti mo­tí­vum is bi­zo­nyít­ja) azon­nal el­kez­dik új­ra tisz­tel­ni. Ta­lán em­lí­te­ni sem ér­de­mes, hogy „va­la­men­­nyi val­lás­ala­pí­tót a szkí­ta­ság ad­ta a vi­lág­nak”. A sumer-párthus ma­gya­rok pe­dig manicheus ke­resz­té­nyek vol­tak, aki­ket a Pál-fé­le moz­ga­lom kez­dett el ül­döz­ni, mert fél­té­keny lett a si­ke­re­ik­re. Tud­ni­il­lik azt is, hogy Je­ru­zsá­le­met a szkí­tá­nak ne­ve­zett ká­na­á­ni­ak ala­pí­tot­ták, a vá­ros ere­de­ti ne­ve „URU-SOLYMA”, ami azt je­len­ti: a szent só­lyom vá­ro­sa.
Ezek után ar­ra kér­jük a Ked­ves Ol­va­sót, ér­té­kel­je át mind­azt, amit ed­dig gon­dolt a ma­gyar­ság múlt­já­ról, és sür­gő­sen irat­koz­zon be a Lipótmezei Egye­tem­re, ahol min­dent meg­tud­hat.

 

 

PDF

Epstein dr. Creative Commons License 2007.06.05 0 0 142
ALFRÉD TÓTH was born in 1965 in St. Gallen (Switzerland), his native tongue is Hungarian. Received two PhD's (1989 Mathematics, University of Zurich; 1992 Philosophy, University of Stuttgart) and an MA (General and

Comparative Linguistics, Finno-Ugristics and Romanistics, University of

Zurich 1991). Mr. Tóth is since 2001 Professor of Mathematics (Algebraic

Topology) in Tucson, Arizona. He is member of many mathematical, semiotic,

cybernetic and linguistic societies and scientific board member of eight

international journals. Lives in Tucson and Szombathely where his family

comes from.

Előzmény: Epstein dr. (141)
Epstein dr. Creative Commons License 2007.06.05 0 0 141

Tóth Alfréd

 

Hungarian, Sumerian and Egyptian -- Hungarian, Sumerian and Hebrew

 

TWO ADDENDA TO ‘ETYMOLOGICAL DICTIONARY OF HUNGARIAN’

 

 

Mikes International, Hága, 2007

 

 

PDF

Kadasman-Burias Creative Commons License 2007.06.03 0 0 140

du7

 

'lök, taszít, megsebesít'

 

 

Ezen már lehet gondolkodni, hogy mire utalhat az összetételben

Előzmény: Kadasman-Burias (137)
Kadasman-Burias Creative Commons License 2007.06.03 0 0 139
A mušen determinativus ugyebár arra utalt, hogy madárról van szó...
Előzmény: Kadasman-Burias (138)
Kadasman-Burias Creative Commons License 2007.06.03 0 0 138

Ökörszem (troglodytes troglodytes)

 

Nem csak a magyar földnek, hanem egész Európának legkisebb madara, nincs is akkora, mint az ökör szeme; mindössze öt grammot nyom. Színe szerint nem sok leírni való van rajta, s elmondhatjuk, hogy cserbarnás, szépen rovott sötétebb és sűrűn álló csíkokkal; szemöldöktája, torka és begye világosodó. Kurta farkinczájának tollai különösen sűrűn és szépen vannak róva. Csőröcskéje egy kicsikét íves, finom, tűhegyes; lába aránylag erős, barnás. Fészke levágott ágak rakásában, gyökerek között, néha elhagyott erdei kunyhók alkalmas zugaiban és átbúvót alkotó odvakban áll; aránylag igen nagy, tágas bebúvóval. Kivülről száraz lombból és ágacskákból; beljebb mohaszövedékből, legbelül roppant sok, de simára illesztett tollból való. Fészekalja hat, ritkán nyolc apróka, fehér és finoman, vérvörösen szeplőzött tojásból áll.

 

A legkisebb, de a legelevenebb madárka is, mely bizalmában, különösen télen, nagyon közel férkőzik az emberhez, és szédületes surranásokkal búvja az ölfa hézagait. Mindég csak pillanatokra látható, és ekkor mindig felállított farkinczájával, hirtelen mártogatásaival és eliramodásával még a legmogorvább embert is valahogyan gyönyörködtetheti. A legsűrűbb, legtüskésebb kökényesen át úgy surran, mint a legsebesebb egér, és alighogy az egyik oldalon eltűnt, már ott van a tulsó oldalon; majd köd előttem, köd utánam, mint a nyíl, úgy röpül a szomszéd sövénybe, melynek fonása szinte elnyeli; de nem bírja messze, és ha a sík mezőre szorúl ki, besurran biz ő még az egérlyukba is. Tápláléka a legparányibb és legrejtettebb életű rovarvilág; apró pókocskák, piciny hernyók, a legkisebb álcák, nyugvó bábok, a melyeknek felkutatásában nagyon ügyes és ernyedetlen. Télen-nyáron kitart nálunk. Ennek a parányiságnak is van ám éneke, mégpedig oly erős, aminőt nem is várnánk. Aki nem ismeri, keresi a madarat, amelytől ered, és elcsodálkozik a piczi művészen; az ének a kanáriéra emlékeztet, és mindig szabadon ülve hallatja.

 

Nem sok van e kis madárkából, minden kiméletre méltó.

Előzmény: Kadasman-Burias (137)
Kadasman-Burias Creative Commons License 2007.06.03 0 0 137
Szumír GUD   gud (gu4) ’bika, ökör, szarvasmarha, oroszlán’

 

 

Akkád alpu ’bika, ökör’, lī´um ’bika’

 

 

 

 

 

 

 

Amikor rákerestem a Pennsylvaniai Egyetem internetes sumír szótárában a gud szóra, nem akartam hinni a szememnek:

 

 

 

Szumír IGI.GUD.U.GUD.HU   igi-gud-du7mušen  ’egy madár’

 

 

Miért érdekes ez?

 

 

 

A szó első tagja: igi 'szem'...

 

 

 

A szótár készítői szerint az igi-gud-du7mušen összetétel egy közelebbről nem ismert madárfajtára utal.

 

 

 

Nem lehet, hogy az igiguddut ökörszemnek kellene fordítanunk?

 

 

 

(A Kik voltak a szkíták? rovatban már közöltem)

Kara-Indas Creative Commons License 2007.05.31 0 0 136

Elámi_szószedet_Sztarosztyintól

Kara-Indas Creative Commons License 2007.05.17 0 0 135
Bobula 1  2
Epstein dr. Creative Commons License 2007.05.17 0 0 134
Ez inkább csak érdekes egybeesés...
Előzmény: Epstein dr. (132)
najahuha Creative Commons License 2007.05.15 0 0 133
"...Mindezen tényeket -a 21 "csuvasos jellegű" magyar szó 20 egyértelmű, ugyancsak "csuvasos jellegű" szumér párhuzamát (több mint 95%); a 12, szintén "csuvasos jellegű" mongol megfelelést (57%); végül pedig a8 "csuvasos jellegű" szó hiányát magából a csuvasból, valamint 2 további szó nyilvánvalóan nem-csuvas eredetét (együttesen közel 48%) -magunk úgy magyarázzuk, hogy az ún. "csuvasos kritériumok" az ősma-gyar nyelv sajátosságai, s abból kerültek át a bolgár-törökség altáji nyelvű csoportjainak nyelveibe, a mongolba, de magába a csuvasba is, amely utóbbi nyelv éppen azért vált "csuvasos jellegű"-vé, mert a csuvasokba - illetve elődeikbe, a volgai bolgárokba - olvadt be a keleten maradt magyarság egyik nagyszámú, kompakt csoportja.


Tovább menve azonban az is nyilvánvalónak tűnik, hogy az ősmagyar nyelvbe viszont az ősi elő-ázsiai nyelvi koiné egyik nyelvjárásából kerültek bele ezek a szavak, mégpedig -a 95 %-nyi kifogástalan szumér megfelelés tanúsága szerint -valószínűleg magából a szumér nyelvből.


Megállapíthatjuk tehát, hogy ezek az adatok ismét nagy mértékben alátámasztják Fiók Károly, Nagy Géza és társaik elméletét az "ugor-magyar" ősnyelvi csoportról, amely központi földrajzi helyzete következtében (Kelet-Európa-Nyugat-Ázsia) erős hatásokat fejtett ki a keleti szomszédságában konszolidálódó altáji nyelvekre.


Vegyük szemügyre ezekután ún. köztörök jövevényszavainkat is, amelyekben nem mutathatók ki "csuvasos kritériumok", s nézzük meg néhány ilyen magyar-török szópárhuzam ősnyelvi összefüggéseit a szumérban. A szócikkek elején ismét a TESZ származtatásait közöljük. 1. arat (ernten): vitatott eredetű; a) ősi örökség a finnugor, esetleg az uráli korból: az in szóhasadással elkülönült változata; b) ótörök eredetű; vö. oszm. ora- "vág, sarlóval levág" stb. Az első magyarázat valószínűbb. Szumér "ur "= "ernten" (arat); "ur3, uru|2" = "auslösehen, austilgen, wegschleifen, wegfegen, wegschleppen" (kitöröl, kipusztít, lerombol, elsöpör, elhurcol); vö. irt, tájnyelvi orot.


Megjegyzés: tehát akár a "finnugor", akár a "török" eredetet vesszük, végső fokon mindkét szó a szumérból származik. balta (Beil, Streitaxt): török eredetű; vö. oszm. balta "balta" stb. A törökség minden ágában megvan.


Szumér "bal" = "Beil, schlagen, spalten, trennen" (balta, üt, hasít, elválaszt); vö. balta, pali (üt, ver; schlagen), pallos, fejt (varrást), fejt (követ), fejsze, válik, választ. De vö. még akkád pilakku (Beil); magy. balaska; ógörög (homéroszi) pelekys (Schlachtbeil, Streitaxt; csatabárd); latin falx (sarló, kés, csákány); német Beil (balta), ballern (ismételten üt), spalten (hasít; -a szó kezdő "s" hang ún. "s-elővetés"), falzen (mai jelentése "nuten; hornyol", de az ófelnémetben "schlagen; üt, ver" volt), vählen (választ).


Megjegyzés: mind a magyarban mind a németben szépen megfigyelhetö a szemantikai jellegű - és nem időbeli! - "b" ->"p" -? "f" ->"v" hangátmenet. A TESZ szerint viszont a balta török, a balaska szlovák jövevényszó, a pali ige hangutánzó eredetű, a pallos vándorszó (végső forrása tisztázatlan, de "nem lehetetlen", hogy a magyarból terjedt el), a válik, választ ősi örökség a finnugor korból, a fejt a feslik ige származéka, amely ugor vagy finnugor eredetű, a fejsze bizonytalan eredetű, talán a fejt ige származéka.


Ez utóbbi magyarázattal vö. a poliszemantikus szumér "bal" alaptő következő további jelentéseit: "ausgiessen, entleeren, graben" (kiönt, kiürít, ás); vö. magyar fej (melken), fejt (azaz "lefejti" a tejet, ahogy a bort is "lefejtik" a nagyobb hordóból a kisebbe), követ fejt, fejsze, váj.


3. barom fVieh, Rind): ótörök eredetű; vö. csag. barim "vagyon" stb. Szumér "buru3" = "Vieh, Kleinvieh" (háziállat, aprómarha); vö. még borjú, bárány, birka, bürge.


Megjegyzés: e szavaink közül a TESZ szerint a borjú csuvasos jellegű ótörök jövevényszó, a bárány egy közelebbről meg nem határozott szláv nyelvből származik, a birka és a bürge pedig cseh jövevényszavak.


4. bélyeg; arch. billog (Brandmarke, Einbrennstcmpel, Kcnnzeichen): ótörök eredetű; vö. türk bilig "tudás", ujg. bilik "jel" stb. A bélyeg eredeti jelentése "az állat testére sütött tulajdonjegy".


Szumér "bil" = "brennen, Brand, Feuer, heiss" (cg, égés, tűz, forró); "lah" = "drucken, aufdrückcn, schlagen" (nyom, rányom, üt). Összetételben tehát: "bil" + "lah" = "Brandaufdruck" (tüzes rányomat).


5. bér (Lohn, Miete): bizonytalan eredetű. Talán ótörök jövevényszó. A megfelelő török főnév nem mutatható ki, csak annak igei előzménye; vö. türk bér-; csuv. par- "ad" stb.


Szumér"bar" = "Halbpacht, Mietspreis" (félbér, bér).


6. csákány (Pickhacke, Streitaxt): vitatott eredetű (török vagy szláv), de a török eredet valószínűbb, mivel a szláv párhuzamok maguk is a törökből származnak; vö. ujg. caqan "csatabárd" stb.


Szumér "sag2" = "schlagen, spalten" (üt, hasít); vö. szakít (pl. fejet beszakít), sz.eke.rce; vö. még szkíta sagaris "csatabárd".


Megjegyzés: a TESZ szerint a szakít alapszava, a sz.ak (Abschnitt, Teil) valószínűleg ősi örökség az ugor, esetleg a finnugor korból, a szekerce pedig délszláv jövevényszó.


7. csök (nagyobb állatok hímvesszője; ebből készült korbács): török eredetű; vö. oszm. cök "hímvessző" stb.


Szumér "sig7" = "schaffen, erzeugen, zeugen" (teremt, alkot, nemz).


8. csökik, csökken (abnehmen, im Wachstum zurückbleiben, sich vermindern): a szócsalád alapja, a csök (ik) török eredetű; vö. ujg. cök- "leereszkedik, lehanyatlik, süllyed, összeomlik" stb. Szumér "sig" = "vertrocknet, dürr, schwach, zárt, klein werden, wenig werden, sich vergeringern" (elszáradt, kiaszott, gyenge, vékony, sovány, megkisebbedik, megkevesbedik, csekélyebbé válik, összehúzza magát); vö. még csekély, sekély, csík, szik, szikkad, szikár, szűk, szűköl.


9. dara (Griess, Schrott): ótörök eredetű; vö. oszm. dari "köles" stb. Szumér "dar, tar" = "spalten, zersprengen, zerstückeln" (hasít, széttördel, szétdarabol); vö. még tör, toráéi. Összetételben: "dar-a" = "ein Stück" (egy darab); vö. darab, darabol (ezek viszont szláv jövevényszavak).


10. ér (berühren, ankommen, reichen, langen): vitatott eredetű; a) ótörök jövevényszó; vö. oszm. er- "elér" stb.; b) ősi örökség a finnugor korból; vö. vog. sartit-, sartitaxt "érint, megérint".


Szumér "ir "= "nahe, sich náhern, antasten, herbeikommen" (közel, közeledik, megtapint, idejön); vö. elér, érkezik, érint, ideér; de vö. még a szumér "ir5" teljes szemantikájával (l. 577-578. old.), valamint az ógörög "air" (haire) ige jelentéseivel is (l. 578. old.).


11. gyaláz (schmáhen, schimpfen): vitatott eredetű; a) az ótörökből átvett, de ki nem mutatott +gyala "rágalom" főnév származéka; b) a gyalog alapszava, a "láb" jelentésű finnugor +jal származéka. Egyik magyarázat sem meggyőző.


Szumér "gul" = "zerstören, schlecht machen" (szétrombol, elront, "rosszá tesz") "hul" = "bőse, verderben, verachten" (gonosz, megront, megvet); vö. még gyűlöl.


12. gyalom (Zugnetz): ótörök eredetű; vö. türkm. ylllm "halfogó háló" stb. A török szó valószínűleg a yll- "kötöz" ige származéka. Szumér "gil" = "wickeln, verwickeln, Riegel" (gömbölyít, csavar, öszebogoz, összekuszál, retesz); vö. még háló (TESZ: uráli eredetű), kallantyú, kilincs (TESZ: egy csavaró, forgó mozgást jelentő alapige származékai), kulcs (TESZ: szláv jövevényszó).


13. gyapjú (Wolle): ótörök eredetű; vö. oszm. yapagi "birkagyapjú" stb, Ez valószínűleg a török yap- "befed, betakar" ige származéka. Szumér "gub, gib" = "wickeln, schlingen" (teker, csavar, hurkol); vö. még gombolyít, gubóz, gubanc (vö. "gyapjas szőr" -"gubancos szőr").


14. gyárt (verfertigen, machen, schaffen): ótörök eredetű; vö. oszm. yarat "teremt" stb. A török szó a yara- "illik, megfelel" ige származéka.


Szumér "gar" = "machen, tun, schaffen, fertigmachen" (tesz, csinál, alkot, elkészít).


15. gyász (Trauer): ótörök eredetű; vö. Kasgári Mahm. yős "kár, halál" stb. Szumer "gaz" = "beschädigen, zerstossen, zerstampfen, erschlagen, töten" (megrongál, szétzúz, széttapos, agyonüt, megöl); vö. még gázol.


16. gyékény (Rohrkolben, Rohrmatte, Binsenkorb): ótörök eredetű;vö. tat. yikan "gyékény". A szó eredeti jelentése "Rohrkolben" (nádszár).


Szumér "gi" = "Rohr" (nád); "kim," - "festfügen" (szilárdan összeilleszt); "gam" = "wickeln, schlingen" (teker, csavar, hurkol). Összetételben tehát: "gi" + "kim2" = "festgefügtes Rohr" (szorosan összeillesztett nád) vagy "gi" + "gam" = "Rohrgeflecht" (nádfonadék).


Megjegyzés: e megfeleléseket nem tekintjük kifogástalanoknak, mivel az összetételek nem adatolhatók a szumérban.


17. gyeplő (Strick, Seil, Band, Zügel): ótörök eredetű; vö. türkm. yüplük "fonál, cérna" stb. A szó eredeti jelentése "kötél, kötelék" lehetett. Szumér "gub, gib" = "wickeln, schlingen" (teker, kötöz, hurkol);
= "führen, leiten" (vezet, irányít).


18. gyertya (Kerze): ótörök eredetű; vö. alt. yarta "a halászatnál használt fáklya" stb. Alapszava a török yar-, yaru- "fénylik".


Szumér "gir," = "leuchten, glanzen, blitzen, Blitz" (fénylik, csillog, villog, villám); vö. még a szemita és indogermán nyelvi megfelelésekkel is (l. 610. old.).


19. gyomor (Magén): ótörök eredetű; vö. oszm. yumur "a kérődzők egyik gyomra" stb. Alapszava a török yum- "összenyom".


Szumér "gum, kum" = "zerstampfen, zermalmen" (összetapos, összenyomkod, összezúz); a szemantikai összefüggésre vö. zúza "szárnyasgyomor".


20. gyúr (kneten, durcheinanderdrücken): ótörök eredetű; vö. oszm. yogur- "gyúr".


Szumér "gur" = "umwenden, drehen, umstürzen, biegen, beugen" (forgat, teker, megforgat, hajlít, hajlik); vö. még gu-rít, görget, görbít, görbül, gyűr.


21 gyűlik, gyűjt (sich versammeln, sich ansammeln, sammeln, ansam-meln): valószínűleg ótörök eredetű szócsalád; vö. oszm. yig- "összegyűjt"; oszm. yigil "összegyűlik" stb.


Szumér "gul" = "übervoll, überreich, hinreichend vorhanden sein" (telített, gazdag, bőségesen van valamiből). Összetételben: "gul-la" = "Gesamtheit" (összesség).


22. gyűr (zerknittern, zerknüllen): bizonytalan eredetű. Talán a gyúr ige magas hangrendű változata.


Szumér "gur" = 1. lent a gyúr szónál.


23. gyűszű (Fingerhut): ótörök eredetű; vö. oszm. yüksiik "gyűszű" stb. Alapszava a török yiik "varrás, varrat" (a +yü- "varr" szóból). Szumér "gis" (íz, is) = "Baum, Zwcig, Hand, Glied" (fa, ág, elágazás, kéz, tag); vö. még kacs, kocsány, kéz, kacsó, íz, (ízület), valamint török yüz (íz, tag, ujjízület), yüzük (gyűrű).


Megjegyzés: ezek az ősnyelvi megfelelések arra vallanak, hogy a TESZ összekeveri a gyűszű és a gyűrű alapszavait. Ennek oka pedig a jelek szerint az, hogy a másodlagosan, pidginszerűen kialakult török nyelvek - az ősnyelvtől eltérően -a yüz (< szumér "gis, íz" = "íz, tag") szóból képezték "gyűrű" jelentésű szavukat (yüzük "ujjra való"), míg a magyar megőrizte az eredeti ősnyelvi szemantikai és hangalaki összefüggést; vö. szumér "gur" (drehen, siegeln), "gur2, kur," (kriimmen, biegen, Krümmung, Kreis), "har, hur" (Krümmung, Ring); magyar gyűrű.


24. homok (Sand): török eredetű, a török-magyar érintkezések legkorábbi korszakából; vö. alt. qumaq "homok" stb. A legtöbb török nyelvben a qum alapszó található meg; vö. ujg. qum "homok" stb. A magyarba még az uráli őshazában kerülhetett át. A szókezdő török "q" ~ magy. "h" megfelelés legmeggyőzőbb magyarázata az, amely szerint szavunk szókezdő "k"-ja a finnugor eredetű "k"-val együtt részt vett a magy. "k"-+"X"-*"h" változásban.


Szumér "hum, humu, kum" = "zermalmen, zerstossen" (összezúz, porrátör). Összetételben: "ukum" = "Staubwol-ke" (porfelhő).


Megjegyzés: ezek szerint nem sokat kellett a homok szókezdő "h" hangjának változnia, mert már a szumérban is kimutatható a szókezdő "h" (kemény "h"): "hum" -jellemző módon a "kum" (qum) hangalakkal párhuzamosan, azonos jelentéssel. Tehát itt sem időbelileg bekövetkező "szabályos" hangfejlődésről van szó, hanem csupán hangárnyalatokról - feltehetőleg nyelvjárási szinten.


25. hurok (Schlinge): török eredetű; vö. alt. uruq "hurokkal ellátott bot vagy szíj a ló megfogására".


641Szumer "har, hur" = "Kriimmung, Schlingc" (görbület, hurok); vö. még horog. Összetételben: "har-musenna" = "Vogclschlinge" (madárfogó hurok).


26. kantár (Zaun, Tragnetz, das meistens aus Riemen oder Bindfaden angefertigt wird): valószínűleg ótörök eredetű; vö. csag. qantar "rövid gyeplő" stb.


Szumér "gan, kan" = "ein Rohrgerát zum Einstellcn von Spitzkrügen, Gestell, Band, Binde, Riemen, Seil" (nádfonadék hegyesaljú korsók belehelyezésére, állvány, szíj, zsineg, kötelek, kötél); vö. még a "gan" egyéb jelentéseivel (l. fentebb, 579-581. old.).


27. kapu (Tor): ótörök eredetű; vö. ujg. qapuy "kapu" stb. Alapszava a török qap- "bezár" ige.


Szumer "hab" = "verriegeln" (bezár, elreteszel); vö. meg kapcsol. Összetételben: "sahab" = "Riegel" (retesz); vö. kapocs. Megjegyzés: de vö. még német "hejien" (kapcsol) és "Hajt" (fogság, bezárás). Bizonyára e német szavak töve is "ótörök eredetű". Avagy a latin "capio" (elkap, megfog), s a belőle képzett "capius, capúvus" (fogoly, "elkapott") is. Láthatjuk, jó messzire eljutott ez az "ótörök eredetű" qap- ige!


28. karám (Hütte, Hürde): vitatott eredetű; a) szlovák jövevényszó; vö. szik. krám, kram "favágók, szénégetők alkalmi lakása, szálláshelye; szatócsbolt, lim-lom"; ez a német Kram "kacat, holmi, (zug) bolt" átvétele; b) török eredetű; vö. baraba-tat. qoram "udvar; udvar, amelyben állatokat tartanak". A tatár főnév igei alapszava számos török nyelvben képviselve van; vö. Kasgári Mahm. qori "körülvesz, őriz" stb. Szumér "gar, kar2" = "rings umschliessen, einfassen, Einfassung, Einschliessung" (körülzár, körülvesz, keret, kerítés).


29. kazán (Késsel): oszmán-török eredetű; vö. oszm. kazán "üst". Etimológiailag végső fokon azonos vele a jóval korábban nyelvünkbe került harang török előzménye.


Szumér "gaz" = "zerstampfen, zerstossen, Mörser" (összetapos, összezúz, mozsár); vö. még gázol.


Megjegyzendő még, hogy a "kazán" szó első nyelvemlékbeli előfordulásánál (1632-ben) a kérdéses szövegben salétromról és kazányról van szó, a salétromot viszont éppen mozsárban szokták összezúzni a puskaporgyártásnál, nem pedig üstben főzni. Másrészt - szintén felettébb érdekes módon -a német "Kessd" (kazán) szó is "véletlenül" igen szoros hangalaki párhuzamban áll a szumér "gaz" (mozsár) szóval.


30. kor (Zeit, Zeitalter, Zeitabschnitt, Lebensalter): ótörök eredetű; vö. oszm. kur "egykorú személy, dolog; osztály, fok, mérték".


Szumér "gur, kur," = "Mass, Getrcidcmass, absehneiden, Abschnitt" (mérték, gabonamérték, levág, szakasz); vö. korsó (mértékegység is); vö. még szumér "gur7" - "Tonne, Getreidemagazin, ein Hohlmass" (hordó, gabonaraktár, egy fajta űrmérték) és magy. hordó (űrmérték is), góró.


Megjegyzés: ezt az egyeztetést sem tartjuk egyelőre kifogástalannak, mivel az "űrmérték" ~ "időmérték" közötti szemantikai összefüggés még más oldalról is bizonyításra szorul.


31. oroz (stehlen), orv (Dieb): valószínűleg ótörök eredetű; vö. kirg. üru; üzb. ugri "tolvaj"; megfelelői a törökség minden ágában.


Szumér "ur," = "wegnehmen, wegtragen, wegschleppen" (elvesz, elvisz, elhurcol); összetételben: "tug-ur," = "stehlen" (lop).


32. örök (dauernd, ewig): valószínűleg ótörök eredetű; vö. ujg. iirük "hosszan tartó, állandó".


Szumér "urup" = "dauernd, ewig" (örök).


33. őr, őröl (mahlen): a szócsalád alapja, az őröl ige származékszó. Alapszava, az őr- igei tő ótörök eredetű; vö. ujg. avir- "forgat". Ugyanez igei tő magyar származéka örvény szavunk, valamint feltehetően az őriz ige, s az igei tő török származékaként ide kapcsolódik az őrül is. Szumér "ur5" = "zermahlen, Feinmehl herstellen" (őröl, finomlisztet készít).


34. őr, őriz (Wáchter, wachen, hüten): ótörök eredetű; 1. az "őröl" címszó alatt.


Szumér "uru," = "hüten, schützen, wachen, bewachen" (véd, óv, őriz).


35. őrül (wahnsinnig werden, verwirrt werden): ótörök eredetű; 1. az "őröl" alatt.


Szumér "ur," = "zerrissen" (tépett, zilált, meghasonloU). Összetételben: "al-ur^-ra" = "Verwirrung" (ziláltság, zavarodottság).


36. örvény (Wirbel, Strudel): ótörök eredetű; 1. az "őröl" címszó alatt. Szumér "uru.,, uru5" = "Flut, Sturmflut" (áradat, viharáradat, szökőár); vö. még arad, ár.


37. szór (worfeln, besprengen, aussehütten, zerschmeissen, schleudern, zerslreuen): őtörök eredetű; vö. oszm. savur- "szór, hint, dob" stb. Szumér "sur" = "ausgiessen, aussehütten, ausstreuen" (kiönt, széthint, szétszór).


38. tarló (Ackerfeld, Getreidesloppel, Stoppelfeld): ótörök eredetű; vö. oszm. tarla "szántóföld" stb. Alapszava valószínűleg azonos a magyar dara török előzményének alapszavával (dari stb. "köles").


Szumér "tar" = "abschneiden von Holz oder Kraut, zerbrcchen, zerstören, verwüsten, verwüstet sein" (fát vagy növényt levág, széttör, szétrombol, elpusztít, puszta); vö. torzsol, torzsa, törzs, tor, tarol, tar.


Megjegyzés: nagyon úgy látszik tehát, hogy tarol és tar szavaink -amelyeket a TESZ egy másik török szóból (taz "kopasz") származtat - szervesen ide tartoznak, s a tarló sem a "szántóföld" jelentésű török tarla stb. szó külön átvétele, mint a TESZ állítja, hanem mindegyikük a szumér "tar" gyökszó származéka. E szavaink jelentéstani összefüggése ugyanis már önmagában véve is vitathatatlan: a tarló a magyarban - ellentétben a törökkel - nem "szántóföld általában", hanem a szántóföld aratás utáni letarolt, letorzsolt, tar állapotát, illetve a gabonaszárak torzsáit jelöli. A szumér "tar" imént bemutatott jelentései azonban ezt az egyébként is kézenfekvő szemantikai összefüggést a bizonyosság fokára emelik, sőt egyenesen arra vallanak, hogy éppen a török nyelvek voltak egykor az átvevők: a tarló szó mélyebb szemantikai összefüggéseiről mit sem tudtak, s csupán annyit értettek meg belőle, hogy valamiféle "szántóföld"-et jelent. Más kérdés, hogy a tarló végső fokon valóban összefügghet a "szántóföld általában" jelentéssel, mégpedig szintén a szumér "tar" tőszó szemantikáján keresztül: e szó egyik további jelentése ugyanis "graben, die Erde aufwühlen", azaz "túr, földet túr". Ez a jelentés azonban már a neolitikus idők legkorábbi szakaszába vezet vissza bennünket, amikor még hegyes botokkal lazították fel a földet, tehát valóban tárták.


39. törvény (Gesetz, Gerichtsverfahren): bizonytalan eredetű. Valamilyen módon összefügghet a következő török szavakkal; ez esetben nyelvünkben honfoglalás előtti török jövevényszó; vö. türk törii "törvény, kormányzat, szokás"; csag. tőre "törvény, jog, szokás, kormányzat" stb.


Szumér "tar" = "verhören, entscheiden, zur Rechenschaft ziehen"


(kihallgat, eldönt, ítél, felelősségre von, megbüntet). Megjegyzés: azaz a törvény világosan összefügg a tör ige "felelősségre von, megbüntet" jelentésével, s ez a szemantikai kapcsolat is a szumér nyelvre vezethető vissza. Vö. még "kenyér/órás" (az örökösök régi szokásjog szerinti osztozkodása); "pálcát tör felette" (elítéli).


40. tűr (zusammenfalten, zusammenrollen, einstülpen, aufkrempeln): ótörök eredetű; vö. csag. tűr "hajtogat, teker, felhalmoz" stb. Szumér "tar" = "sich beugen, drehen, rollen" (görbül, csavar, teker, göngyöl).


E 40 köztörök jövevényszónak tartott magyar szó közül tehát 38-nak ismét kifogástalan szumér párhuzama van (a gyékény és a kor vitatható 644 megfeleléseit nem számítva). Vagyis a biztosra vehető egyezések arányszáma itt is 95 % körül mozog, éppúgy, mint a "csuvasosak"-nál.


Együttvéve megvizsgáltunk összesen 61 török eredetűnek mondott magyar szót, azaz török jövevényszavaink mintegy 20 %-át, s ezek között 58 esetben első pillantásra felismerhető, igen közeli szumér párhuzamokat találtunk. Ez a magas arányszám kétségtelenül arra vall, hogy e szavakat nem tekinthetjük egyszerűen török eredetű kölcsönszavaknak a magyarban, hanem a magyarba és a törökbe, de nyilván a mongolba is az elő-ázsiai nyelvi koiné szumérnak nevezett nyelvi állapotából kerültek bele.


Nyomatékosan emlékeztetünk arra, hogy gyakorlatilag ugyanezt a képei találtuk akkor is, amikor finnugor eredetűnek vélt szavaink mintegy 10-12%-nyi reprezentatív keresztmetszetében a megvizsgált 60 szó közül 50 kifogástalan szumér megfelelést sikerült kimutatnunk, ami 83,3%-nak felel meg (l. 516-526. old.). Valamivel gyengébben, de szintén dominánsan jelentkeznek a szumér nyelvi hatások ősiráninak tartott jövevényszavaink esetében is, amelyeket összességükben vizsgáltunk meg (l. 553-557. old.), s a Harmatta által ősiráni eredetűnek meghatározott 53 magyar-finnugor szó között 39 teljesen egyértelmű szumér egyezést találtunk (73,6%). Sőt, a német és szláv jövevényszavakként számontartott magyar szavak közül kiragadott néhány példában megmutatkozó, poliszemantikus szumér tőszavakkal való többrendbeli szerves egyezések (l. 574-581. ill. 594-598. old.) arra engednek következtetni, hogy sok esetben német és szláv "jövevényszavaink" mögött is szumér nyelvi anyag bújik meg, azaz ezeknél sem beszélhetünk egyszerűen német vagy szláv eredetű szavakról, hanem - hasonlóan a többihez - itt is komolyan számolnunk kell a közvetlen szumér-magyar átvételek lehetőségével.


Mindezen egyértelmű adatok az elfogulatlan szemlélő számára nyilvánvalóvá teszik, hogy a magyar nyelv eredetének, legősibb kapcsolatainak kutatásánál nem lehet lemondanunk a szumér-magyar nyelvi párhuzamok alapos vizsgálatáról.."
Epstein dr. Creative Commons License 2007.05.15 0 0 132

Szumír haš4 dug4

 

'közösülni, dugni, baszni'

Előzmény: Epstein dr. (131)
Epstein dr. Creative Commons License 2007.05.15 0 0 131

Szumír haš2-bar

 

'has, anyaméh'

szingiszkaN Creative Commons License 2007.02.21 0 0 130
Talán érdekes ez a MEGHÍVÓ

2007. február 23-án 18.00 órára a

Iosephinum Káptalan termébe( Piliscsaba, Fő u. 3)

ahol

Dr. Marácz László

az amszterdami egyetem nyelvész professzora tart előadást

A MAGYAR: A TUDÁS NYELVE

címmel.
Afrikaans6 Creative Commons License 2007.02.02 0 0 129

A Gilgames-eposz

 

Ford. és bev.: Háklár Noémi

In: Antik Tanulmányok XLII (1998), 207--259. o.

Kidara Creative Commons License 2006.11.21 0 0 128

John Alan Halloran szószedete:

 

 

abgal(2): sage, wise man, wizard (abba, 'elder', + gal, 'great') [ABGAL archaic frequency: 31].

ablal(3): bird niche, nest (ab, 'niche, nook', + lal, 'to be high; to hang').

abrig: a purification priest (a, 'water', + barag, 'ruler; throne') [ABRIG archaic frequency: 9].

absin(3): (seeded) furrow (ab, 'niche', + sín, 'to sift').

abul[KÁ.GAL]: city gate (loanword from Semitic for 'door', Orel & Stolbova, Hamito-Semitic Etymological Dictionary (1995), #287).

abzu: the 'sentient' sea - the sea personified as a god (aba/ab, 'sea' + zu, 'to know') [ABZU archaic frequency: 28].

adamen(2,3): argument; fight.

addir[A.PA.ISAL.PAD.DIRIG]: ferry; bridge (ída/íd, 'river', + dirig/dir, 'to go over').

addirx: wages.

agam: swamp (a, 'water', + gam, 'to decline, incline').

ágan, akan: (cf., akani).

agar(2,3), ugar: field; commons [AGAR2 archaic frequency: 16].

agargaraku6 [NUNtenû]: a fish.

agarin(2,3): father; mother; womb.

agarin4,5: beer-wort; crucible, vat.

agrun: inner sanctuary [ZATU-413 archaic frequency: 4].

aarx[IM×IM; IM.DUGUD]: heavy rain shower, cloudburst (a, 'water', + ar, 'to accumulate; to deposit').

arig: steward, superintendent (áa, 'to measure; to check', + rig7, 'to deed, grant').

ahhur(2,3), uhhur(2,3): (cf., imhur).

akani, akan: udder.

ákan, aka4[KÁ]: door-frame, lintel.

akar: leather armor.

akkil: lamentation, ritual wailing.

alad: a life force; a male protective spirit.

ala, alan, alam, ál: image, statue; figure, appearance [ALAN archaic frequency: 51; concatenates 6 sign variants].

alal: pipe, conduit, gutter; pipe for making libation offerings to the deceased (a, 'water', + lal, 'lift, carry').

alam: (cf., ala).

alan: (cf., ala).

alim: wild ram; bison; aurochs; powerful [ALIM=ZATU-219 [GIR3] sign per P. Steinkeller, archaic frequency: 73; concatenation of 3 sign variants].

allalx, alla: net, seine; crab.

amagi(2,3), mabi(2,3): ice.

amar: calf; young animal (áma, 'wild cow mother', + re7, 'to accompany, plural') [AMAR archaic frequency: 297].

amaš: sheepfold, cattle-pen (é, 'house', + maš, 'goat').

ambar, abbar: marsh; reeds, canebrake (imi/im, 'clay, mud', + bar, 'to obtain').

anše: male donkey; onager; equid; pack animal (an,'sky; high', + šè, terminative postposition = 'up to' = 'to raise up, carry') [ANŠE archaic frequency: 48; concatenates 4 sign variants;? KIŠ archaic frequency: 46].

anzalub: reed pulp.

anzud(2), anzu(2)-(d)[dIM.MI/DUGUDmušen]: a mythical giant bird; vulture, eagle [ANZU2 archaic frequency: 1].

(iš)apin: n., seeder plow (a, 'seed', + bun, 'to blow') [APIN archaic frequency: 181; concatenates 3 sign variants].

adj., describes a plow animal (also apin-šè).

arad(2), urdu(2), ir3,11: (male) slave; servant; subordinate (Akk. loanword from wardum, 'male slave, man-servant') [IR11 archaic frequency: 10].

arah4[É.UŠ.GÍD.DA]: storehouse.

arala, arali: the netherworld (hara/àra, 'to pulverize', + la, 'youthful freshness and beauty').

arhuš: n., womb; compassion, pity (úr, 'base; root', + háš, 'lower abdomen').

v., to be sympathetic.

(iš)ásal, ásar: Euphrates poplar tree [ASAL2 archaic frequency: 16].

asil(3,4,5): (cf., asilal(3,4,5)).

asila: (cf., asilal).

asilal(3,4,5): joy, gladness.

ašag, aša5 [GANÁ]: field, plot (cf., a-šà-(g)).

ašgab: leather-dresser, currier (kuš, 'leather', + gúb, 'to cleanse').

(ú)aški: bulrush (Typha grass; cf, únúmun) (éš, 'rope', + kid(6), 'to weave a reed mat').

aškud: wedge (as a device to bar a door); ramp (?).

ašlag: (cf., lúazlag).

ašte: need; necessity; desirable or beloved object (áš, 'to desire', + te, 'to approach'; cf., téš).

azag: taboo.

lúazlag(2,3,4,5,6), ašlag: fuller, felt-worker; launderer (a, 'water', + zalag, 'to cleanse').

babbar(2): bright; white; the rising sun (reduplicated bar6, 'bright, white') [UD archaic frequency: 419].

báhar: potter [BAHAR2 archaic frequency: 50; concatenates 3 sign variants].

bala: lyre (?); drum (?); funeral song [? BALAG archaic frequency: 20].

banda2,4,5: prop, support.

bànda(da): young; junior; vigorous; impetuous; fierce; proud.

(iš)banšur(2,3): table; container [? BANŠUR archaic frequency: 7; concatenates 5 sign variants].

bappir(2/3): beer bread (a sweet and possibly pungent bread made from barley dough - mixed with malt [munu4] to make mash [titab] for beer); brewer [BAPPIR archaic frequency: 28; concatenates 6 sign variants].

barag, bára, bár; bara5,6: throne dais; king, ruler; cult platform; stand, support; crate, box; sack; chamber, dwelling (container plus ra(g), 'to pack') [? BARA2 archaic frequency: 69; concatenates 2 sign variants; ? ZATU-764 archaic frequency 21].

bárag, bàra, bàr [DAG]: nest [BARA3 archaic frequency: 13].

bariga [PI or UL(in Old Sumerian period)]: a measure of capacity - 36 sìla in the Old Sumerian period and 60 sìla in the Old Akkadian and Neo-Sumerian periods. Equals 6 bán. (bán-rig-a, 'the bán from picking, gleaning').

barzil (AN.BAR): (meteoric) iron (bar6, 'to shine', + zil, 'to cut, peel').

bibad[UZ.TUR]mušen: duck.

billuda, biluda[PA.AN]: worship, cult, rite; ordinance.

(iš)bugin: basket; trough.

buix, búgin: basket (for carrying food) (cf., buni).

bulug: shoot, sprout; barley malt; needle; awl; drill; seal pin; boundary post; border (bul, 'to sprout', + aka/ag, 'to do') [BULUG archaic frequency: 4].

bùlu: n., pupil, novice; foster child [BULUG3 archaic frequency: 19].

v., to grow; to grow big; to rear, make grow.

buluh: to worry; to be nervous, frightened; to hasten, hurry; fright.

bunix, punix, bunin: bitumen-coated reed container (for carrying liquids), vat, tub (bún/bux, 'blister; to be swollen', + ní, 'valuables').

buranun: Euphrates river (bu5, 'to rush around', + ra, 'to flood, overflow', + nun, 'great, noble').

buzur(2,4,5), puzur(2,4,5): safety, security; secret, mystery; a merchandise tax.

bùzur: hand, palm.

dabin [ZÌ.ŠE]: coarse (?) barley flour.

dadag [UD.UD]: v., to clean, clear (reduplicated dág, 'brilliant, clean').

adj., brilliant; pure; sacred.

dagrim: fields, vicinity, precinct (cf., arim) (dag, 'resting place', + rim4, 'to run fast'; cf., bar-rim4).

daal: n., width, breadth (da, 'side', + gal/al, 'big') [AMA archaic frequency: 241; concatenates 2 sign variants].

v., to widen, enlarge; .

adj., wide, broad; copious.

dakkan, daggan: harem, living quarters, chamber (dag, 'dwelling', + gan, 'to bear').

dalhamun: tornado; violent storm; duststorm; whirlpool; riot, revolt (dal, 'to fly', + ha-mun, 'mutually opposing or contrasting').

dalhamun4: confusion, disorder.

danna, dana: road-length measure, 'march' = 30 UŠ = 21600 cubits = ca. 6.7 miles/10.8 kilometers; double hour (twelfth part of a full day) = the time it takes to march a length of 1 danna (Akkadian etymology from 'place of strength or safety') [DANNA archaic frequency: 2].

didila: very small, young.

didli: assorted, various; separate, individual, single (reduplicated dili).

diir, dingir: god, deity; determinative for divine beings (di, 'decision', + ar, 'to deliver').

dìlib: hair, locks (cf., dalla, 'beam, ray', dálla, 'needle', and dul; dal, 'to cover, clothe, hide').

dílim, dél: spoon (dal, 'to fly, remove', + eme, 'tongue').

dìlim[BUN]: funnel-shaped bowl containing seeds for the drill plow.

dilmunki: the island of Bahrain, noted for its sweet water springs [DILMUN archaic frequency: 35].

dimgul: mast (dim, 'to bond, tie', + gul, 'enormous').

dinig[KI.NE]: potash; salt; crucible, kiln, brazier; air vent (dè, 'ashes', + naa, 'potash').

dirig, diri, dir [SI.A]: n., addition; excess; overdraft; trouble; amount by which credits of an account tablet exceed debits - appears in the credits section of the succeeding period's account tablet; intercalary month after either 11th month or 12th month (based as much on whether the winter crop will be ready for the harvest month as on the need to reconcile the lunar year with the solar year, which required an average of 7 intercalary months in 19 years) (cf., (gi)ušub).

v., to go over; to float (with the current); to exceed, stand out; to be extra; to be darkened, eclipsed; to be erased; to be greater than, to surpass, to be supreme over (with dative/locative).

adj., superior, outstanding; surplus; superfluous; additional.

(iš)dubšik[ÍL], dupsik: basket.

dubur(2): testicles (dub, 'to store; to pour', + ir(2), 'tears or any bodily secretion').

dugud: n., weight; cloud [DUGUD archaic frequency: 2].

adj., massive; heavy; difficult, hard (du7, 'complete', + gud, 'bull').

IMdungu: cloud, cloudbank.

durah, dàra, dàr: mountain goat buck; ibex (dur, 'bond, tie', + áhi, 'arm') [DARA3 archaic frequency: 11; concatenation of 4 sign variants].

durun: (cf., duruna).

duruna, durun, dúru, dúr; durunx [DÚR.DÚR]: n., buttocks; anus; dwelling [DUR2 archaic frequency: 52].

v. plural, to sit; to be seated; to break wind; to dry out; to occupy, dwell; to set down, place (objects) (plural, cf., singular tuš) (èd, 'to bring down (or up); to exit, drain' + úr, 'root, lap, thighs', + ùa/un, 'people').

dúruna, dilina, dìlim: oven for baking and roasting.

ebir(2), epir(2): small pot; beer mug.

ebla: a watery type of beer - 'light beer' (íb, 'waist', + lal/lá, 'to lessen').

edakua(2): fish bones (adda, 'skeleton', + ku6/kua, 'fish').

edimx, edin: earthenware vat for oil and fats.

edin, eden: n., steppe, plain; grazing land between the two long rivers; back, spine (éd, 'to send forth', + in, 'straw') [EDIN archaic frequency: 5].

prep., on; against.

egir2,3, egi(2): princess.

ear, iar: brick wall (é, 'house', + ar, 'to deposit'/ar8, 'to mortar bricks').

eir, eer: n., back; stern (of a ship); end; limit; future; inheritance.

prep., behind.

adv., afterwards.

elamkuš(2,3,4): bladder (élla, 'kidneys', + kuš, 'skin').

ella [LAGAB]: hoop or wooden ball ?; driving stick ?; bow ?; block of wood; a number word.

élla: kidneys.

emedu(2): house/estate-born slave (eme, 'mammy', + tud/dú, 'to be born').

émeš: summer.

endub, endib: cook (en, 'lord', + dub, 'to move in a circle, shake') [ENDIB archaic frequency: 6].

engar: irrigator, farmer (en, 'lord', + agar, 'field'; Akk. 'ikkar from Semitic "to hoe, cultivate").

engiz [ME.EN.GI]: cook (en, 'lord', + gaz, 'to fracture, crush, slaughter') [ENGIZ archaic frequency: 22].

engur: subsoil water; abyssal sea of fresh water (a, 'water', + na, 'to drink', + úr, 'floor; root'; cf., an-gur4).

(iš)enkara: a weapon.

enku: fishing overseer (en, 'lord', + ku6/kua, 'fish'; same signs (ZAG.HA) as ešsad).

enkux [ZAG-HI-A]: tax assessment official.

enkum: temple treasurer; guardian deity of the foundations [ENKUM archaic frequency: 14].

enmen, emmen, immen, immin, emma, imma: thirst (en, 'time', + mun, 'salt').

énmen, émmen, ímmen, ímmin, émma, ímma: to drink beer.

ensi(3): dream interpreter (en, 'enigmatic background' + sig7, 'to dwell; to complete' ?) [ENSI archaic frequency: 8].

énsi(-k): city ruler (Old Sumerian); city governor (post-Sargonic) (en, 'lord, manager', + si, 'plowland', + genitive; cf., nísa, 'governor') [ENSI2 archaic frequency: 1].

enten(a): winter (en, 'time', + ten, 'cold', + a(k), 'of').

ereš, ere ?[NIN]: queen, lady.

ereš5[GAL-AN-ZU]: knowing, intelligent.

erib: daughter-in-law.

erim, érin, éren: man, servant, soldier; troops, army; gang of workers; people, folk [ERIM archaic frequency: 175; concatenation of 3 sign variants].

érim, erin7, rim(3): n., enemy; destruction [ERIM2 archaic frequency: 20].

adj., hostile; evil.

erim3,4,5: treasury, storehouse; treasures.

(iš šim)erin, eren: cedar; to anoint with cedar-oil [ERIN archaic frequency: 105].

érin, rín: balance scale (cf., erim).

erum2,3, eru2,3: slavegirl.

esa: heir son (a/e4, 'seed, offspring', + sa, 'first, prime').

ésa[Á׊E]; esax[É׊E; É.ŠE; É.SA]: granary, storeroom (é, 'house, temple', + sa, 'first, prime').

(na4)esig, esi: good, fine; solid, strong; ebony; diorite; olivine-gabbro.

esir(2): crude bitumen (usu, 'strength' or esi, 'strong', + ir(2), 'liquid secretion').

kušèsir: sandal; shoe.

ešda: (cf., šíta).

èšda: (cf., šita).

ešemen(2,3): jump rope; play; celebration (éše, 'rope', + men, 'both, two').

ešgar: (cf., zeh) [? EŠGAR archaic frequency: 12].

eškiri, ešgiri: nose rope, halter, bridle; jumping rope (éše, 'rope', + kìri, 'nose, muzzle').

ešsad: fisherman (éše, 'rope', + sud, 'to immerse, sink'; same signs (ZAG.HA) as enku).

eštubku6: a river carp: binnî.

ezem: (cf., ezen).

ezen, ezem: festival, feast (uzu, 'cut of meat', + en, 'time') [EZEN archaic frequency: 114; concatenation of 3 sign variants].

ezinu: grain, cereal; the deity Ašnan [EZINU archaic frequency: 24; concatenation of 4 sign variants].

gagar [KI]: area.

gagig: to lament; to wail (gù, 'to exclaim', + gig, 'illness; injury').

gakkul: clay brewing-vessel, mash tun.

galam: n., stairs.

v., to ascend, climb.

adj., ingenious, clever, artistic, complicated, elaborate; tall, high.

gamar: to be overwhelming (gam, 'to kneel', + mer, 'violent storm').

gamun: cumin; caraway seed.

ganam4, gana4: (cf., us5, u8).

ganam6, gana6 [DARA4]: ewe.

ganba: marketplace; price equivalent.

ganzer(2,3): darkness; the netherworld (cf., ga-an-zír).

garadin(4,5), karadin(4,5): shock, pile of sheaves (on a harvested field) (guru7, 'grain heap', + tun(3), 'to constrict').

garaš: straw; supply master.

gáraš, karaš: military encampment; catastrophe.

gàrašsar: leek(s).

garaš3,4: decision; oracle.

gašam: craftsman, artisan; skilled person; job, work; office holder; wisdom.

gašan: lady, mistress; queen (cf., ga-ša-an) (Emesal dialect word, in which nin becomes šan).

gaššu: intelligent.

gazinbu, gazimbi, gazibu: pole; stake; beam.

gibil(4): new; fresh; renewal; to renovate (gúb, 'to purify, cleanse', + ul, 'to shine') [GIBIL archaic frequency: 77].

gíbil: to burn; burning (gu7, 'to consume', + bil, 'to burn').

gidim(2,4,7): spirit, ghost (gig, 'to be sick', + dìm, 'sickness demon', or gi6, 'black', + dim4, 'to approach').

gidim6, gidi6: eclipsed, darkened (gíg/gi6, 'black', + dím, 'to make').

(iš)gigir(2): wheel(s); chariot; wagon; coach (reduplicated gur4/gir8, 'to turn, roll') [PU2 archaic frequency: 37].

gilim-(b), gili, gil, gi16: n., reed bundle; dancer; bride crown (gi, 'reeds', + lam, 'abundance') [GIL archaic frequency: 1].

v., to twist; to bend, bow; to cross, bar; to fence off; to lie athwart; to go across; to cross plow; to mess up.

adj., to be twisted, tangled; opaque; to be corrupted; destroyed.

girim, girin, gir8: piece of clay; to detach a piece of clay; to creep or glide on the ground (gur5, 'to separate, divide', + imi/im, 'clay'; cf., gurun).

gìrim, gírin: (cf., gurun).

giriš: butterfly; moth.

gitlam(2,3,4), nit(a)lam(2,3,4): lover; honeymooner; first husband; spouse (nitah, 'male, man', + lam, 'luxuriance').

gúdibir: war (gud(2), 'warrior', + bir, 'to wreck, murder').

gudug, gudu4, gúda: a ritually pure, linen-clothed priest who cares for and feeds the gods; divinely anointed.

gukin(2): entire inhabited world.

gukkal [KUN.GAL]: (cf., kungal).

gunni: kiln; stove.

gurdub: reed basket.

gurud(2): to throw.

gurum[GAM]: n., heap, pile; arched beam; bending.

v., to be bent; to subdue.

gúrum: inspection.

gurun, gurin; girin, girim; gìrim, gírin: fruit; berry; flower (cf., gi-rin) (gúr, 'sphere', + an, 'high'; cf., kurun).

guruš, uruš: sledge (archaic pictogram); adult workman, laborer (human sledge); young man (gúr, 'wheels' [cf., gigir], + uš, 'to stand upon') [? GURUŠ archaic frequency: 68; concatenation of 2 sign variants].

guruš3,4, guru5, gur5; kur5: to circumcise (?); to trim away, strip; to cut, clip (a part of the body); to notch, incise; to fell trees; to be parted, relieved of (gur10, 'sickle', + ìš/uš, 'penis').

gurušda: (cf., kurušda).

guzza: throne; chair.

adub: tablet container (ar;á, 'to store', + dub, 'clay tablets'; cf, lúša13[Á]-dub-ba).

agia: cloister; reed basket; a measure of fish.

alga, malga: advice, counsel; wise one; reflection, consideration (loan from Akkadian milkum; cf., Orel & Stolbova #1791 *mulak-/*mulik- 'stranger, chief') [GALGA archaic frequency: 16; concatenation of 2 sign variants].

ansis, asisx: darkness; the netherworld; eclipse.

anun: barn, storehouse, granary (ar;á, 'storeroom', + nun, 'great') [GANUN archaic frequency: 3].

arim: pool, pond (cf., dagrim) (ar, 'storeroom', + imi/im, 'clay, mud').

arza, arzu[PA.DIIR]: custom(s); rite(s); divine or royal orders (ar, 'form, appearance' or ar, 'to deliver', + zu, 'to know').

árza, árzu, irza[PA.LUGAL]: office, duties; rules.

ešbu, ešba, ešpa[IŠ-ŠUB]: boomerang; throw-stick.

éšbu, éšpu[ŠU.DIM4]: fist(s); grappling hook for a wrestler (iš, 'wooden tool', + bu(6), 'to pull, draw').

ešta, eš2,3,4, iš2,3: sixty (iš, 'tool', + tar, 'to cut; to determine' ?).

eštin: vine; wine; grape juice; bunch of grapes (iš, 'tree', + tin, 'life; wine') [GEŠTIN archaic frequency: 42; concatenation of 2 sign variants].

eštug(2,3), eštu(2,3)[PI]: n., ear(s); hearing; understanding, intelligence (iš, 'tool', + tuku/tug, 'to receive') [GEŠTUG archaic frequency: 108; concatenation of 5 sign variants].

v., to hear; to understand.

eš'u: (cf., éš×u in compound section).

(iš)idru, idri[PA]: stick; staff; scepter; stick used to measure the height of a pile of grain (iš, 'wood', + dúru, 'low end, base' where stick was thrust to the base of a grain pile; cf., duru6 reading of PA and še iš-è-a).

iri(2): to dive; to sink, founder (reduplicated iri5, 'to seek refuge').

(iš)isal: oar; rudder (iš, 'wooden tool', + sal, 'thin, wide') [GISAL archaic frequency: 3; concatenation of 2 sign variants].

iskim, iškim, iskim, izkim, izkim: sign, signal; omen (iš, 'tool', + kí, 'message').

issu, izzu[IŠ.MI]: shadow; shade (iš, 'tool, agent', + su, 'substitute'[Akk. tarib(t)um]).

išbun: (cultic) feast.

išgal: chair; throne; station (iš, 'wooden thing', + gal, 'big, great') [GIŠGAL archaic frequency: 9].

(iš)išimmar: date palm; trunk of a date palm tree (cf., (iš)nimbar) [GIŠIMMAR archaic frequency: 55; concatenation of 5 sign variants].

izzal: attention; intelligence (iš,'tool', + zal,'to pass time') [? GIZZAL archaic frequency: 1].

uruš: (cf., guruš).

uškin: (now read as kù-sig17).

ušur: rafter beam (iš, 'wood, tool', + ùr, 'roof; beam').

habrud: cesspit; pit, hole; cave, cavern (hab, 'to stink', + bùru(-d), 'hole').

halba(2,3), halbi(2,3): frost, freezing.

harub[DAG.KISIM5]: carob.

(iš)hašhur: apple (?); apricot (?) (haš, 'to break off (twigs or branches)', + gurun;gúr, 'fruit; sphere') [HAŠHUR archaic frequency: 101].

(gi)henbur(2): (green) reed shoots, stalks (he, 'abundant', + in, 'discrete individuals', + buru14/bur14, 'harvest').

henzer: weakling; cripple; infant.

hilib: netherworld (possible foreign loanword).

hirin, hirim: the root stalks of the spikenard, imported from India, and used in perfumes; a weed grass (he, 'abundant', + ir, 'perfume', + in, 'straw').

hubur: netherworld (hab, 'to rot, stink', + úr, 'root; base').

huluh: to tremble; to be terrified; to terrify.

ibila: son; heir, successor; inheritance (íb (subj. prefix) + íla, 'he carries it').

idigna: the Tigris river (ída/íd, 'river', + ì, 'impersonal verbal conjugation prefix', + in, 'to go', + nominative a, "the river that goes", the Tigris was a faster-moving river than the Euphrates; it was less likely to overflow because, not depositing as much silt, it did not built up its bed as high) [? IDIGNA archaic frequency: 25].

idim: n., spring, underground water; weight, mass (ída, 'river', + mú, 'to sprout, appear').

adj., wild, raging, mad; considerable, distinguished.

ígira: heron (igi, 'the eye', + ra, 'to strike').

(iš)ildag(2,3): a species of poplar tree (íl, 'to be high; to shine', + dág, 'brilliant').

ilduma(2,3), ildum(2/3), ildu(2/3): crowd [ILDUM archaic frequency: 5; concatenation of 2 sign variants].

ilimmu: nine (ía/í, 'five', + limmu, 'four').

(iš)illuru, illulu, illar: throw-stick; javelin; bow; arc (íla, 'to lift', + ru, 'to send').

imaa(2,3): husked (?) emmer wheat.

imin(2,3): seven; totality; innumerable; all (ía/í, 'five', + min, 'two').

immal(2): milk cow (cf., im-ma-al).

immen, immin, imma: (cf., enmen).

ímmen, ímmin, ímma: (cf., énmen).

immindu: roasting, baking oven (imi/im, 'clay', + ninda, 'bread').

imhur[IGI.A]: foam.

inim: word; statement; command, order, decree; oath, agreement; matter, affair, concern, subject (in, 'one discrete individual', + eme, 'speech').

isimu2,3, isim2,3: shoot, sprout; offspring, descendant (i, 'sprout', + si, 'straight, long, narrow', + mú, 'to grow').

isiš2,3: n., moaning; laughter.

v., to weep; to laugh.

iskim: (cf., iskim).

išib: n., priest who performs exorcisms, incantations, lustrations and purification.

adj., clean; anointed.

išin [PA-ŠE]: stalk.

itima, itim, idi: cella, chapel.

itud, itid, itu, iti, id8; it4,id4: moon; month; moonlight (te, 'to approach, meet', + ud, 'sun').

izkim: (cf., iskim).

kabar, kapar[PA.DAG.KISIM5×GAG]: shepherd boy (ká, 'gate', + bar, 'to open').

kadra(2): gift, bribe (kad4, 'to tie together', + ru, 'present, gift').

kalag, kala, kal: v., to repair, mend (kal, 'excellent', + aka/ag, 'to make').

adj., strong; swift [GURUŠ+2-N14 (wagon pictogram) archaic frequency: 7; concatenation of 3 sign variants].

kalam: the land (of Sumer); nation [KALAM archaic frequency: 91; concatenates 6 sign variants].

kankal: hard soil; uncultivated land (ki, 'earth, place', + nu, 'not', + kal[-l], 'excellent, valuable').

kapar: (cf., kabar).

kaskal: expedition, caravan; road; journey (kaš4/kas4, 'to travel fast', + kalag/kal, 'swift') [KASKAL archaic frequency: 35].

kašbir: small beer; sweet beer (kaš, 'beer', + bír, 'to sniff').

kešda, kešdr?, kéš-(d): n., knot; taboo; inhibition (ki, 'place', + šita4, 'to bind') [KEŠ2 archaic frequency: 6].

v., to bind, wrap, tie; to join; to fasten; to harness; to snatch.

(iš)kešda: weir.

kíbir: firewood, kindling.

(iš)kíbir: pitchfork.

na4kikkin [HAR]: mortar.

kíkkin [HAR.HAR]: milling; mill house; adj. for milling women (reduplicated kín, 'hand mill').

kilib[LAGAB]: package, bundle.

kìlib, kìli: totality; star(s).

kilim, gílim, gilili: group of (wild) animals; rodents or other very small mammals.

kinbur: bird's nest or perch (ki, 'place', + an, 'high', + bùru/bùr, 'receptacle').

kinda: barber.

kínda[URI]; kindax[LAK-419]: a type of vessel for measuring barley or holding water.

kindaal(2): overseer of a group of (five) slaves.

kingal: commander, director (kí, 'to order', + gal, 'big, great') [KINGAL archaic frequency: 39].

kingusili: greater part; five-sixths (5/6) (kí, 'task', + sílig, 'hand [of five fingers]').

kiraši: emmer wheat for making beer.

kisal: courtyard; weight measure (ki, 'place', + sal, 'spacious') [KISAL archaic frequency: 145 ?; concatenates 5 ? sign variants].

kisim(3,5,6,7): milk-processing wasters; spoiled milk; smelly cheese [KISIM archaic frequency: 67; concatenates 3 sign variants].

kisim(4): cheese maggot.

kisim2,3,5: stable, pen.

kislah(2)[KI.UD]: empty lot; threshing floor (ki, 'place', + luh/làh, 'to sweep clean'; cf., ki-sug8).

kissa: supporting wall.

kišib, kiši5,10: mouse.

kišib(3): n., hand; fist; seal; sealed bulla; receipt (cf., kéš, 'to snatch; to bind').

v., to seal.

kišib7,8,9, kiši7,8,9: ant.

(iš)kišik(2), kiša(2), kiši16/17[Ú.ÍR]: a thorny bush [? KIŠIK archaic frequency: 21; concatenates 3 sign variants].

kúkku [MI.MI]: dark.

kukkuš, kukku ? [IŠ]: a type of flour.

kunga[ŠÚ.MUL]; kúnga[BAR.AN, ŠÚ.AN]: donkey; onager; mule.

kungal, gukkal [LU.HÚL]: fat-tailed sheep (kun, 'tail', + gal, 'big') [GUKKAL archaic frequency: 36; concatenation of 4 sign variants].

kunix, kúnin: refined asphalt, bitumen (ku, 'to build', + ní, 'assets').

kurku(2): bounty, abundance (reduplicated kur9, 'to deliver').

kurum6, kur6: a basket of food-rations; share(s).

kurum7, kuru7, kur7: n., lookout, spy (ki, 'place', + ùru(-m), 'to watch, guard').

v., to watch.

kurun(2,3): sweet red wine; wine grape, grapevine, or grape cluster (cf., gurun).

kuruš, kuš6, ku7: sweet; plump, fat; honey (cf., kurušda).

kurušda, gurušda, kurua ?: sweet fodder (for fattening cattle); fattener (of cattle); stock-breeder (kuruš, 'sweet; fat', + da(5), 'side; to surround' ?) [GURUŠDA archaic frequency: 61].

kušum: to scorn, reject, hurt; to abandon (ki, 'place', + ušum, 'solitary').

kušumx, kušu[U.PIRI]: herd of cattle or sheep.

lagab: block, slab (of stone); trunk (of tree) (cf., kilib) (lag, 'clod, piece', + gub, 'to stand') [LAGAB archaic frequency: 84; concatenates 2 sign variants].

lagar: temple servant who pronounces invocations to the god [LAGAR archaic frequency: 51; concatenates 4 sign variants].

lagarx[SAL.HÚB]: (divine) vizier; a high ranking cultic functionary.

lahtan(2): beer vat [LAHTAN2 archaic frequency: 7].

lahtanx, lahta: a washing vessel (luh/làh, 'to wash', + tán, 'to become clean').

libir: n., old age [LIBIR archaic frequency: 1].

v., to last long; to live long.

adj., old, ancient; traditional; used, worn (la, 'youthful freshness', + bír, 'to shrivel up').

libiš, lipiš: courage; anger; core, heart; family (Akk. libbu 'heart').

lidim: to receive (in charity) (la, 'abundance', + dim4, 'to beg').

lilib[IGI.IGI]: to steal.

liliz: a drum.

lillan: stalk with ripe ear of grain.

lirum, liru, liri: n., physical strength.

adj., strong, powerful.

lugal: king; owner, master (lú, 'man', + gal, 'big') [LUGAL archaic frequency: 80].

lugud, luud(?): pus; serous fluid (lú, 'fault, error' + éd, 'to emerge').

lúgud: short; short person (lú, 'person', + gud8, 'short').

lukur: chaste priestess, nun; courtesan (?) (lú, 'grown man', + kúr, 'hostile').

lulim: stag, hart (male of the red deer; cf., máš-lulim) (Akkadian loanword).

luhummu[IŠ-MI]: mud (cf., lu-hu-um).

lunga(2,3), lumgi(2,3): (cf., lúningi(2,3)).

makkaš(2): wailing; clamor (mah, 'great',? + kuš7, 'devastation').

mangaga: palm fiber, bast (man, 'partner', + gag, 'peg, nail', + a(k), 'genitive').

mašda: drawing; gazelle (máš, 'to scrutinize', + dù, 'to make, apply') [? DARA3 archaic frequency: 11; concatenation of 4 sign variants].

mašda(2): commoner; destitute.

maškim: inspector, monitor, sheriff, commissioner (máš, 'to inspect', + kí, 'work').

megida(2), megidda(2): sow (female pig).

mezem [ÚMBISAG]: maintenance, support (?).

middu(2), mitum(2): mace (the weapon).

mudla, madlu, mudul: pole; stake (mud, 'a right-angled tool', + lal/lá, 'to hang').

múdru: fuller; launderer (mur10/mu4, 'to clothe oneself', + duru5, 'moist, fresh').

muhaldim [MU]: baker, cook (mù, 'to mill, grind', + hal, 'to divide; portion', + dím, 'to fashion, create').

mùnsub: shepherd.

munšub(2): hair; hairy skin; pelt, hide; barber ('it falls down oneself') [? MUNŠUB archaic frequency: 3; concatenates 2 sign variants].

munus[SAL]; nunus[Emesal]: female; woman (this pronunciation found in absolute inflection, cf., mí) (mí, 'woman', + nuz/nus, 'egg') (cf., mí/mu10, nunuz, and etymology of nitah).

úmunzur[KI.AN.ŠEŠ.KI]: bitter plants.

murgu: dung (sheep).

murgu(2), mur7,8: neck; back; shoulders; ridge (mur, 'lungs', + gú, 'neck').

murub(2): vulva; woman; sexual charm [MURUB2 archaic frequency: 4].

murub4, múru: central, median area; middle; waist, hips; in-between terrain; interval; battle (mur10, 'to dress oneself', + íb, 'middle; loins'; cf., itimurub4).

murum5,11, muru3,5, urum: brother-in-law (mí, 'woman', + ùru(-m), 'to watch, guard' or úrum, 'relatives').

mušen: bird (muš, 'reptile', + an, 'sky') [MUŠEN archaic frequency: 178].

muššagana: voracious hunger.

naar: adze, wood-chisel; carpenter; craftsman (na4, 'stone', + ír, 'knife') [NAGAR archaic frequency: 168; concatenation of 2 sign variants].

naa, nii [AN.NA]: tin, pewter (ní, 'valuable thing', + ar;á, 'to store').

namešda[ŠITA.IŠ.NÁM]: top warrior, king (lit., 'the power of the mace').

nanam: n., true measure (na4, 'token, counter', + nam, 'destiny' or just reduplicated nam).

adj., reliable, true; honest, decent.

dnanna: the moon as a god [NANNA archaic frequency: 49; concatenation of 2 sign variants].

nidba(2): (cf., nindaba).

nigida[PI]: (cf., ni-gi-da ;bariga).

niar[NI9.AR]: a dark room; premature or monstrous fetus (ni9,'premature birth', + ar,'to deliver').

niin(2): n., enclosure, circle; capacity; whole (cf., kilib and gur4-gur4) [NIGIN archaic frequency: 11].

v., to halt, turn away; to turn round; to surround; to assemble; to pen up cattle; to wander about; to circle; to make the rounds (usually níin[LAGAB] for hamtu form and niin or ni10-ni10[LAGAB.LAGAB] for marû form) (ní;ne4, 'fear', + in, 'to go').

niin(2,3): vertigo (as a disease); faintness, dizziness; thirst.

nìin, ni9: premature or stillborn child; malformed child; monstrosity.

niin5,7,8,9, nimen(3,4,5); naa: district, province.

niir(2), miir(2): a bride's male attendant; herald, night watchman, town crier; bailiff (probable conflation of separate words: mí,'woman' and nim,'morning', + ar,'to deliver') [NIMGIR archaic frequency: 62].

(iš)nimbar: date-palm (nim, 'to be high', + bar;bur, 'to release; meal').

nimgir(2): (cf., niir(2)).

nimin, nin5: forty (niš, 'twenty', + min, 'two').

nimur[KI.NE]: kiln; potash.

nimurx[PIRI.TUR]: leopard, panther (from Akk. nimru(m) I).

ninda: bread; bakery good; food (ní, 'valuables', + dar, 'to slice') [GAR archaic frequency: 409].

nindan, ninda: a length measure, rod = 12 cubits (kùš) = 6 meters; one side of a sar/šar, 'garden plot' square measure (from Akk. middatu, mindatu, 'to measure').

nínda, inda; índa: hopper or seeding apparatus of the seeder plow; funnel, tube; flower; bushel; pure-bred breeding bull; fish roe; milt; ancestors (from Akk. middatu, mindatu, 'to measure') [NINDA2 archaic frequency: 20].

nindaba(2), nidba(2): food offering (ninda, 'food', + ba, 'to give').

lúningi(2,3), lunga(2,3), lumgi(2,3): brewer (na, 'to drink'; lum, 'to be satiated, full'; lùm, 'a small pot').

ninindu, nindu, inda4: oven; stove (cf., immindu).

ninkum[NIN.PAB.SIG7.NUN.ME.UBARA]: temple treasurer; guardian deity of the foundations [NINKUM archaic frequency: 11].

nisa(2), nesa(2): first fruits (offering); spring time (month); dough; wine cellar ?; foremost; governor (ní, 'self; vigor', + sa, 'first') [NISAG2 archaic frequency: 94; concatenation of 2 sign variants].

nisig, nisi, nissa: n., greens, vegetables (ní, 'valuables', + sig7, 'green, yellow').

adj., beautiful; blue; green.

nitadam, nitalam: wife.

nitah(2), nita(2): male; man; manly (ní,'self', + tah,'to multiply') [GIŠ3 archaic frequency: 16; concatenation of 2 sign variants; UŠ archaic frequency: 101; concatenates 2 sign variants].

numun, nuunx, niunx: n., seed; sowing; cornfield; offspring, progeny (ní, 'thing', + gùn, 'dots, speckles') [NUMUN archaic frequency: 22].

v., to produce.

(ú)númun: a type of grass (halfâ'), rushes (cf., úaški) [NUMUN2 archaic frequency: 2].

nundum, nundun: lip (reduplicated tùn, 'lip').

nunuz, nunus: egg(s); offspring; female (reduplicated nuz, 'egg') [NUNUZ archaic frequency: 134; concatenation of 5 sign variants].

palil(2): advance troops, shock troops, leader (bala, 'to cross over', + lú, 'men').

parim: arid land; dry land (as opposed to marsh land or water) (cf., bar-rim4).

piri(3): lion (poetic); light (bar6/7, 'to shine', + ní, 'thing') [PIRIG archaic frequency: 103; concatenation of 5 sign variants].

píri: bright.

pisa(2/3), pisan(2/3): (open) basket; box, chest; frame (bad/be, 'to open', + sa, 'head').

punix: (cf., bunix).

puzur: (cf., buzur).

sabad(2,3), sad2,3,4 [Á×U, Á×BAD, Á×SIG7 ]; šab, sab [PA.IB]: hips, loins; middle (su, 'body', + bad, 'to open').

sadulx[U+SA]: hat, headdress (sa, 'head', + dul, 'to cover, protect').

saa(2,3,4), sana(2,3,4): a sprinkler, used for ritual cleaning; economic director of a temple or occupation (such as all the smiths) (sa, 'head', + ar;á, 'to store') [SANGA archaic frequency: 530; concatenates 3 sign variants].

sašu: helmet, cap, headdress (sa, 'head', + šúš/šú, 'to cover') [SAGŠU archaic frequency: 14].

satag, santak(2,3,4): triangle; (written) wedge; single (sa, 'head', + tag, 'to hold').

satušx[U+SA]: hat, headdress (sa, 'head', + tuš, 'to reside, sit').

(iš)sahab(2), suhub3,4: bar, bolt (of a door).

sahar: silt, dust, sand, earth, mud, loam; rubbish; sediment (cf., kuš7) (sa5, 'red-brown', + hara, 'crushed, pulverized').

dugsáhar [SAR]: clay pot.

saman(2,3): yoke, leash, or rope (for an ox).

sana(2,3,4): (cf., saa).

santana, šandana, šandan: herbalist, horticulturist, date orchard administrator (sa, 'head, human', + tin, 'to cure'; cf. also, še4, 'chills' and še6, 'to be hot') [ŠANDANA archaic frequency: 3; concatenates 2 sign variants].

sidug: ravine; pit; pitfall; trap (si, 'to be straight, narrow', + dug, 'vessel').

sikil: v., to be/make clean, pure (siki, 'hair' ?, + ul, 'to shine'; cf., suku5, 'to shine brightly', sig7, 'to create; to make beautiful') [SIKIL archaic frequency: 7].

adj., clean, fresh, pure, virginal.

sila, sila11: to knead (dough or clay); to slay.

silig: (cf., šilig).

sílig: hand.

silig3,4: sin.

silim[DI]: to be/make in good shape, healthy, complete (usually considered Akk. loanword, root means 'peace' in 18 of 21 Semitic languages, but Sumerians used word in greeting and root not in Orel & Stolbova's Hamito-Semitic Etymological Dictionary; cf., sil5, 'pleasure, joy', + lum, 'to grow luxuriantly').

simug: metal-sculptor, smith (si4, 'red', + mug, 'to engrave') [SIMUG archaic frequency: 13].

sipad, sibad, sipa; šuba; sub2,3: n., shepherd; keeper [SIPA archaic frequency: 4].

v., to pasture, tend (si, 'to keep in order', + bad, 'to let out', or pàd, 'to find').

sipar: (cf., zabar).

siskur(2), sizkur(2): n., offering, sacrifice with entreaties, prayers, rites.

v., to pray; to sacrifice (isiš2,3, 'to weep', + kur9, 'to bring, deliver').

subar: slave; Northerner (su, 'body', + bar, 'foreign').

dsuena, dsuen[EN.ZU]: the moon (sú, 'knowledge', + en(2,3), 'time', + -/ak/, 'of').

suin, sumun, sun, šum4[BAD]: n., rot, decay; something rotten; the past (su, 'body', + in, 'to go') [? ZATU-644 archaic frequency: 65; concatenation of 2 sign variants].

v., to decay; to ruin.

adj., old, ancient.

suhirin[SU7.SUM]: the threshing floor with the piles of grain and straw (su7, 'threshing floor', + hirin, 'sweet smelling grass').

suhur: n., hair, scalp; tree top; crest (su6, 'beard', + he, 'abundant', + ùr, 'roof'; cf., suhuš) [SUHUR archaic frequency: 239].

v., to trim or comb the hair; to scratch; to make an incision.

suhurku6: giant carp, barbel.

suhuš: roots; support, foundation; to lift; support (su4, 'to grow, multiply', + he, 'abundant', + uš, 'to support'; cf., suhur).

sukkal: messenger, courier, envoy, representative; minister, vizier (su, 'body', + kalag/kal, 'strong, swift') [SUKKAL archaic frequency: 130].

sukud; zugud: n., height; depth (su, 'body', + gíd, 'long') [SUKUD archaic frequency: 15].

v., to be/make high.

adj., high; tall.

súkud, suku5: to measure, distribute; to flash, shine brightly (cf., zú...kud/ku5).

sulummar[KI.SA.DU]: disgrace.

sumaš: a common marine fish [SUMAŠ archaic frequency: 3].

sumug(3,4,5), samag(3,4,5): mole; birthmark (su, 'flesh', + mug, 'to engrave; sty').

sumun: (cf., suin).

sumur, šúr, súr: n., fierceness (Akkadian loanword - šamru, 'fierce, enraged, wild') [ŠUR2 archaic frequency: 17; concatenates 2 sign variants].

v., to be enraged (against someone: -da-).

adj., fierce; furious; stubborn.

surim: (cf., surin).

susbu: clean, bathed; a priest.

šabra, šapra [PA.AL]: temple administrator; commissioner (šab, 'to gather up', + ru, 'to give') [ŠABRA archaic frequency: 1].

šagan, šakan: a large jar for oil; god of wild creatures (šag4/šà, 'stomach, container', + gan, 'to bring forth') [? ŠAGAN archaic frequency: 55].

šaggina, šaggin, šagina: military governor (šag4, 'guts', + gi-na, 'steady, reliable') [? ŠAGINA archaic frequency: 1].

šaar: hunger (cf., šà-ar).

šakan: (cf., šagan).

šákan: official in charge of expenditures - comptroller (šu, 'portion', + gan, 'to bring forth'; cf. also, šaggina).

šakar: milk jug (šag4/šà, 'stomach, container', + kir, 'cow').

dugšakira(3), šakir(3): butter tub, churn; churning; pitcher (šag4/šà, 'stomach, container', + kir, 'cow' + /ak/, genitive) [ŠAKIRA3 archaic frequency: 56; concatenates 3 sign variants].

úšakira(2), šakir(2): henbane.

šandana: (cf., santana).

šaran; šarin: tick, bedbug (šár, 'to be numerous', + in, 'straw').

šardiš, šareš[ŠÁR×DIŠ]; šargalx[ŠÁR×GAL]: '216000'.

šassuk[SA-GÍN]: registrar of deeds.

šedur: caterpillar cocoon (éše, 'rope', + dúr, 'dwelling').

šembi: kohl; antimony (as makeup).

šenbar: a type of wild boar (?); Mesopotamian fallow deer (?) (šeg9, 'boar', + bar, 'foreign').

(iš)šennur: a fruit tree, quince or medlar [ŠENNUR archaic frequency: 11; concatenates 2 sign variants].

šerim(2), šerin, sérim: a part of the loom - either the harness or the heddle [TAG archaic frequency: 48 ?; concatenates 7 ? sign variants].

šerimsur: caterpillar cocoon (šerim, 'part of a weaving loom', + zar/sur8, 'to exude; to spin [a cocoon]').

(iš)šibir, sibir: n., shepherd's staff ending in a curved end, i.e., a crook; also such a staff used by a god or king as a scepter (sipad; šuba, 'shepherd', + re7, 'to lead; to bear').

adj., slanted, crooked.

šidim, šitim, šidi[GIM]: architect, mason (šid3,4,5, 'to bind', + dím, 'to build, make') [ŠIDIM archaic frequency: 35].

šikin2,3: a jar for body oil, ointment, salve.

šilam: milk-producing mother cow (šu, 'to pour', + lam, 'abundance').

šilig(5), silig(5): v., to cease, stop; to lay aside one's work.

adj., extremely powerful, strong(cf., (iš)šilig and nam-šilig).

(iš)šilig: axe.

(iš)šinig: tamarisk.

šiten: course of march; passage (šìta, 'channel', + un, 'people').

šitim: (cf., šidim).

šubun: (cf., išbun).

šubur: earth; slave, deprived person [ŠUBUR archaic frequency: 181].

šudug(2), šutug(2): a reed hut for purification rites; basket.

(iš)šudun(2,3,4,5), (iš)šudul(2,3,4,5), (iš)uštil: yoke, crosspiece (šúš/šú, 'to cover', + dun(4), 'warp yarns connecting opposite sides of a loom frame' and dul, 'to cover').

(kuš)šuhub(2), suhub(2) [MUL]: n., boots (šúš/šú, 'to cover', + gub, 'to stand').

v., to step; to feed by grazing; to trample.

gišukur: fence.

(urudu/iš)šukur: spear, lance (šu, 'hand', + kúr, 'enemy').

šurun, šurim: animal excrement, dung; stable (šur, 'to flow, drip', + imi/im, 'clay, mud').

šurun4,5, šurin4,5: cockroach; cricket.

šušana: one third (part).

šušur(2): stove grill (šúš, 'to cover', + ùru, 'hot, luminous metal').

šutum[GI.NA.AB.UL]: lizard.

tabira, tibira: metalworker (tab, 'to hold, clasp', + ùru, 'luminous object').

taltal: knowledge, experience, wisdom (reduplicated tál, 'understanding').

(iš)taškarin, taskarin[TÚG]: box shrub or small tree (or its heavy, hard wood) (may be Akk. loan).

temen[TE]: perimeter; foundations; foundation-charter; foundation platform; a figure on the ground made of ropes stretched between pegs; excavation (often written te-me-en) [TE archaic frequency: 199].

tešlug: small young animal, fledgling.

tibir: carving knife.

tibir(2,3,4,5): hand; palm; blow, strike ('life' + 'open, release' ? 'the beggar's open palm').

tíbira, ibira: merchant, tradesman (Proverb 3.108 describes how the peddler 'flays' or 'skins' the open hand of the customer).

tidnum[UG-UG or ÚG-ÚG], midnum: tiger ?, leopard ? [? TIDNUM archaic frequency: 1].

tilhar: cloud.

tilmun: distinguished, respectful.

titab(2): beer mash - bappir mixed with munu4 and allowed to ferment (tìl/ti, 'life', + tab, 'to burn').

tugul: hip, thigh (túg, 'cloth garment', + íla, 'to lift, carry').

(iš)tukul: mace (thigh bone ?); weapon.

tukum, tukun: if, in case; at once.

tukumbi: if, in case; please; certainly (usually followed by hamtu verb form).

túkur[KA׊E]: to gnaw, nibble; silence.

ubara[EZEN×KASKAL]: patronage, protection.

ubilla(2): soot (ú, 'plant', + bil, 'to burn', + lal/lá, 'to be deficient, light, high').

ubur: female breast, teat (ub4, 'cavity', + ir(2), 'liquid secretion').

udug, utug: pitfall; a demonic being.

údug, útug: a weapon.

udul/utul(3,4,5,6,10): herdsman (udu, 'sheep', + lú, 'man') [UDUL archaic frequency: 32; concatenates 4 sign variants].

udun[GIR4]: kiln (for pottery and bricks); oven.

ugnim: crowd; army; troops; workgang; campaign.

ugra: reed bundle.

ugula [PA]: overseer; captain; foreman (loan from Akkadian waklu where Christopher Ehret's 1995 Reconstructing Proto-Afroasiatic has *wax "to look at").

ugun[U.DAR/GÙN]: adorning speckles and lines; inlaid decoration (u, 'ten, many', + gùn, 'to decorate with colors' may be popular scribal etymology; cf., ug, 'lion, any deadly cat' + n, 'discrete point').

úgunu, úgun[GAŠAN]: lady, mistress, ruler; ointment, application.

ùgun, ugu(4): n., progenitor.

v., to beget, bear.

adj., natural, genetic.

ukum: dust (devil).

úkur: butcher (ug5, 'to kill', + kir, 'cow').

ukur3,4, uku2,5: n., poor man; poverty.

v., to be or become poor.

úkuš: cucumber.

ulul(2): binding; harness; leash, chain (u, 'ten, many', + lal, 'to strap, harness').

ulušin: emmer beer.

úlutin: attractive, attention-getting.

umah: marsh, swamp (u, 'plant', + mah, 'high').

umbin: nail; claw; talon; hoof; nail impression (on a clay tablet); hair pin; wheel (of a chariot, wagon) [UMBIN archaic frequency: 34; concatenates 4 sign variants].

umbisa: scribe (umbin, 'nail impression [on a tablet]', + sa, 'individual human').

ummeda(2), éme: wetnurse; mammy (umu/um, 'nurse', + da, 'to hold, protect').

kušummud, ùmmu[EDIN.LÁ]: (goatskin) water bag.

umun: title of respect; Emesal dialect form of en.

úmun, umum: mold; raw form or material; idea; knowledge; scholarship [UMUN2 archaic frequency: 114].

ùmun: flea; louse.

umun5,6,11: (stagnant) pool; swamp; a swamp plant.

umuš, uš4: discernment; intelligence; reflection, consideration; decision (u6, 'to be impressed' + máš, 'to examine, inspect').

unkin, ukkin: communal assembly, folkmoot (ùa/un, 'people', + kí/kin, 'to seek, fetch'; cf., unkin-ar-ra) [UKKIN archaic frequency: 108; concatenates 3 sign variants].

unug(2), unu(2): dwelling; fortress; jewelry, adornment; cheek; the city of Uruk (ùa/un, 'people', + ig, 'door') [UNUG archaic frequency: 206; concatenates 3 sign variants].

ùnug, unu6 [TEMEN.Ȋ = TE.AB]: elevated shrine, temple; living room; sanctuary.

uraš[IB]: earth; loincloth; secret.

úrdu[ARAD×KUR]: (cf., arad).

úrgu: ferocity, rage (ur + gù, 'barking dog').

urim2,5, uri2,5: doorpost (cf., ùru(-m)) [URI5 archaic frequency: 21].

urin, ùri[ŠEŠ]: eagle; standard, emblem, banner; blood [ŠEŠ ZATU-523 archaic frequency: 25; concatenates 2 sign variants].

ursub(2), urrub(2): (cf., zurzub(2)).

urudu, uruda, urud: copper; metal (ùru, 'luminous object', + dù, 'to mould, cast') [URUDU archaic frequency: 61; concatenates 3 sign variants].

urugal: the netherworld (uru, 'city', + gal, 'big').

urum, uru6, ur7: spawn, fry.

úrum, uru7: relatives, kin.

usan(2): evening (cf., ú-si4 an).

ùsan: whip.

usug: (cf., uzug).

ušar(2,3,4), ušur(2,3,4), usar: (female) companion, neighbor (uš, 'to support', + ára/ár, 'to praise') [UŠUR3 archaic frequency: 3; concatenates 3 sign variants].

ušbar: weaver.

ušbar(3/7): father-in-law; mother-in-law (ìš/uš, 'man; penis', + bar, 'outside; foreign').

ušera: reed bundle (ú, 'plant', + šár, 'to be many').

(gi)ušub[SI.A/DIRIG]: basket (uš, 'to support, lift', + ub4, 'cavity, hole').

ušum, ušu: n., dragon, composite creature (uš11, 'snake venom', + am, 'wild ox').

adj., solitary, alone.

ušumgal: lord of all, sovereign; solitary; monster of composite powers, dragon (ušum, 'dragon', + gal, 'great') [UŠUMGAL archaic frequency: 21].

utah, útu: dried, powdered milk; sky.

uttuku: (cf., ní-ka9).

utua(2): breed ram; breed bull (udu, 'sheep', + a, 'semen; father') [UTUA archaic frequency: 74; concatenates 2 sign variants].

utul: (cf., udul).

utul2,7: pot, kettle, cauldron (ú, 'food', + tal, 'large jug').

uzalag, uzalak[GE22]: area measure, = 1/4 of an iku (= 25 sar).

uzug, usug: tithe, tenth-part set aside (hà/u, 'ten', + zag, 'outside of').

uzug2,3,4,5: menstruating woman; woman isolated after birth; person under a taboo (cf., ú-sug4) (úš, 'blood', + zìg, 'to expend, go out').

(iš)zabalam: juniper (cf., za-ba-lum) [? ZABALAM archaic frequency: 45; concatenates 2 sign variants].

zabar[UD.KA.BAR]: bronze (zil; zi; zé, 'to pare, cut', + bar6, 'bright, white'; Akk. siparrum, 'bronze' borrowed before vowel harmony changed Sumerian word; cf., barzil, 'iron') [ZABAR archaic frequency: 1].

zadim: jeweler; stone cutter (cf., za-dím) [ZADIM archaic frequency: 2].

zalag(2); zal: n., light, brightness; the light before dawn, early morning.

v., to shine, gleam; to illuminate; to cleanse, purify (often reduplicated).

adj., bright, luminous, radiant; pure.

zanbur: prowling, roaming; foraging (said of animals).

zibin(2): chrysalis, pupa; caterpillar (zi, 'life', + bun, 'blister').

zilulu[PA.IŠGAL]: peddler; vagabond (zil, 'to flay, pare' ?, + lú-ùlu, 'people').

zipah, zapah[ŠU.BAD]: half; a length-measure, span = 1/2 cubit = 15 fingers = 25 cm. (ŠU.BAD: 'open hand' - approx. distance measured by span of outstretched thumb and little finger).

zizna: fish roe; abnormal growths on a fetus.

zugud, zubud: a kind of club; a fish (cf. also, sukud).

zukum: to trample; to walk on; to step on (súg, plural 'to stand', + kum, 'to crush').

zurzub(2), ursub(2), urrub(2): a container provided with teat-shaped protuberances (zur4, 'to spout, flow', + sub, 'to suckle').

Kidara Creative Commons License 2006.11.12 0 0 127
Új topik a szumír--magyar nyelvhasonlításról az Avar_Portálon.
III. Agum Creative Commons License 2006.09.19 0 0 121

Az, hogy a "habere"-szerkezetet gyakrabban használják, mint az "essé"-set, szintén jelzi azokat a korlátokat, melyek a magyar és az Ob menti dzsungelekben éldegélő  manysi-hanti bennszülöttek nyelve között minden hasonlóság és rokonság dacára fennállnak.

Előzmény: najahuha (119)
najahuha Creative Commons License 2006.09.19 0 0 120
( Ez a Honti nem a LÁSZLÓ, hanem a MIKLÓS !)
Előzmény: najahuha (119)
najahuha Creative Commons License 2006.09.19 0 0 119
.


A 4. oldalon a d. pontban lévő szöveg egy kérdést vetett föl bennem:

Honnan szedték az OBI-UGOROK a "HABERE" birtokos szerkezetet ? Ha jól emlékszem, a környékükön -- az oroszban sem -- található, vagy nem domináns ilyen birtokos viszonyt kifejező szerkezet....


( Honti akadémiai székfoglalója)

http://www.mta.hu/fileadmin/szekfoglalok/000302.pdf


.
Dschinghis Khan Creative Commons License 2006.09.19 0 0 118

      Sir Henry Creswicke Rawlinson (1810–1895) az iskolai latin és a görög mellett magánszorgalomból tanulta meg a perzsát és az arabot. Ezek az ismeretek tették lehetővé, hogy a Kelet-Indiai Társaság szolgálatába lépjen. 17 évesen katonaként utazott Indiába. 23 évesen a brit felderítő szolgálat ügynöke, s e minőségében utazott Perzsiába, ahol két év múlva már a perzsa hadsereg őrnagya és a sah fivérének katonai tanácsadója. 29 éves korától lépett brit diplomáciai szolgálatba, ahol a térség sok kényes problémáját sikerült úgy megoldania, hogy jutalomképpen 33 évesen már bagdadi brit konzul, majd bombayi főkonzul lett. Ez a gyors karrier lehetővé tette azt is, hogy vagyonos emberré váljon.

 

A mozgalmas katonai és diplomáciai élet mellett egy olyan tudománynak szentelte szabadidejét, ami jóval kevesebb sikerrel kecsegtetett: az ókori Mezopotámia történetének kutatója volt. A sors játéka következtében azonban mégis ez utóbbi tevékenysége az, ami miatt az utókor megőrizte emlékét.

 

1835-ben találkozott először ékírásos szöveggel Perzsiában, Hamadan mellett egy sziklába vésett felirat képében, amit egy fára felmászva lemásolt. Nem sokkal ezután pillantotta meg a behisztuni háromnyelvű, húsz méter hosszú és hét méter magas óriási ékírásos szöveget, amit ő maga a következőképp jellemzett: „A Times vasárnapi száma kőbe vésett kiadásban.” Hozzákezdett a jelek lemásolásához, ezzel meglehetősen nagy veszélyt vállalva. Az óperzsa feliratot egy keskeny kőpárkányra állított létrán egyensúlyozva, egész testével a sziklához tapadva jegyezte le. A második, az elámi (akkád) feliratnál külön nehezítette a munkát, hogy a sziklaperem már töredezett, ezért a hézagok kiküszöbölésére vízszintesen is létrát kellett a perem maradványaira fektetni. A dolognak ezek után már csak egy szépséghibája volt, hogy a perzsák által gyártott létrák fokai nagyon gyakran kihullottak. A legnehezebb próbatételt a harmadik, a babiloni (szumír) változat lemásolása jelentette. Olyan meredek sziklarészen még a helyi bennszülöttek sem vállalkoztak a munkára. A nehéz helyzetből egy kurd fiú mentette ki a kutatót, neki végül sikerült felmásznia, és megnedvesített kartonpapírba nyomva lemásolnia a jeleket. Rawlinson később a szikla tetejéről kötélen leereszkedve ellenőrizte a másolatok helyességét.

 

Maga a munka 1835 őszétől 1848 nyaráig tartott, természetesen megszakításokkal, hiszen hivatala sokszor elszólította innen.

 

A megfejtési kísérletek ezután következhettek, Grotefend módszerét kölcsönözve a királyok nevéből, a királyi címből indult ki. Az óperzsát fordította le először, a másik kettő nehezebbnek ígérkezett. Végül hosszú, kemény munka után sikerült kutatótársaival együttműködve feltárnia a különböző korok ékírásainak rejtélyét.

Előzmény: Kadasman-Harbe (113)
 << <30  ... | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 30> >> db/lap 
Index Fórumok

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!