Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
testméretek: a test meghatározó, a küllemi →bírálat során a leginkább számszerűsíthető és ennek folytán objektív megítélés tárgyát képező tulajdonságok.
A testméretek közül leggyakrabban a testnagyság (-hossz) vizsgálandó. Madaraknál ez alatt a csőr hegyétől a farok végéig mért távolságot kell értenünk. (Kanárinál a homlok vonalától a farok végéig.)
Ez pl. a
kalapácsfejű szarvascsőrű madárnál 1,6 m.
A testnagyság mellett
a csőr hossza,
a szárny hossza és
a farok hossza
is - egy viszonylag szűk határon belül - a fajra jellemző.
Erre meggyőző adatokat közöl D. Goodwin a viszonylag egységes család néhány fajával, díszpintyfélékkel kapcsolatban.
A faj neve
A szárny (mm)
A farok (mm)
A csüd (mm)
A csőr (mm)
Rizspinty
69
44
17,5
16
Vörösfejű kékcsőrű pinty
60,5
44
20
13
Piros pettyesasztrild
60,5
44
20
13
Gránátpinty
57
67
17,5
11
Zebrapinty
57
33
15
10
Muskátpinty
58
39
15
11
Korallcsőrű p.
50,5
37,5
14,5
8
Aranymellű a.
43,5
30
12
7
Tigrispinty
49,5
34
14
10
(Meg kell jegyezni, hogy a fenti adatok tükrében látszólag azonos méretű vörösfejű kékcsőrű pinty és a piros pettyesasztrildnál a csőr vastagságában, a testállás és a fej nagyságában mutatkozó lényeges eltérések teszik a tollazat eltérő színei mellett egyértelművé a helyzetet.)
A méreteket tekintve mind a házigalambnál, mind a közös őstől származtatható baromfi fajták között is jelentős különbségek vannak a törpéktől az óriásokig.
A galamboknál nem ismertek a baromfifélék törpe növését eredményező gének.
Törpe és óriás fajták keresztezésekor inkább azt tapasztaljuk, hogy intermedier utódok jönnek létre.
Mégis a kitartó szelekció (strasszereknél, óriáspostáknál, kiállítási kingeknél a cseppvérkeresztezés) meghozza a várt eredményt, amiből arra következtethetünk, hogy a házigalambnál a kifejlettkori testtömeget és a testnagyságot több, egyenként kis hatású gén befolyásolja, s ezek →additív jellegű öröklődést eredményeznek. (→faji bélyegek; →bantamizálás)
testnagyság: →testméretek; →bírálat; →környezet; →testsúly.
Gondolom, hogy aí veréb is madár?! Csurika kiesett a fészekból. Két napig dekkolt a macsekok elöl de meguszta.
Felraktam a cseresznyefára - alul - , hogy anyui tudja etetni, aki meg is jelent - jobb oldalt felül - társaival együtt . Az egész verébcsapat ott csivitelt és aggodott egész nap.
Bocsának a faj és a fajta keveréséért, de rég volt az, amikor én utoljára biológiát tanultam.
Maradjunk a dolog programi részénél. Ha méretbeli megadással kezdünk, akkor szerintem nem lehet a feketerigóból héja.
A téli, nyári és nász ruházat megkülönböztetésére én is gondoltam, de ez csak azon múlik, hogy feltöltjük-e az adatbázisba.
És én nem egy olyan programra gondoltam, ami szakembereknek szólna, és pontos meghatározást adna. Hanem a laikusok számára nyújtana egy lehetőséget, hogy amit séta közben láttak madarat, azt be tudják azonosítani.
faj, species (lat.): az élőlények rendszerezésének és egyben az evolúciónak egyik alapvető egysége, mely általánosságban egymáshoz lényegében hasonló, öröklődő sajátosságaikban megegyező élőlények populációiból áll.
Változó, egymástól többé kevésbé elhatárolható, mégis egyöntetű jelleggel bíró, egymás között szaporodó élő formák.
A faj, mint populáció egyedei között a gének rendszeres v. alkalmi kicserélődése és kombinálódása folytán több tulajdonság variációja jön létre.
A faj fogalmát a svéd Linné vezette be. és azóta alapvetően két fajfogalomnak nyert létjogosultságot.
A TAXONÓMIAI FAJFOGALOMBAN az alaktani szemlélet a döntő - a viták oka, hogy egyes eltérések megítélése szubjektív, és nem is lehet mindig éles határvonalat vonni.
A BIOLÓGIAI FAJFOGALOM az utóbbi évtizedekben született, s ennél a hangsúly a kevésbé szubjektív genetikai vonásokra, pontosabban a génkicserélődés lehetőségére került.
A faj így evolúciós egység, melyen belül alaktani széttartás, mikroevolúciós folyamatok, megváltozások is végbemennek, alfajok keletkeznek.
Az esetek többségében a két fogalom azonos faj körülhatároláshoz vezet, mert mindkettő a fajkeletkezés folyamatának eredményét vizsgálja, de annak csupán más-más oldalát hangsúlyozza.
A faj, mint rendszertani egység tagjai hasonló körülmények között magukhoz hasonló, szaporodóképes utódokat hoznak létre. A faj elhelyezkedése a rendszertan fogalmai között: rend→család →faj →alfaj (fajta) →változat (→tájfajta; →fajmeghatározás; →fajok száma).
Sericotes holosericeus - fotó: Szenczi Péter
fajmeghatározás: amikor felvetődik, hogy milyen madarat látunk, akkor tudományos értelemben a faj meghatározása a kérdés.
A fajok egymástól alapvetően az ún. →faji bélyegek tekintetében, külsejükben különböznek. Ezeknek a faji bélyegeknek az ismeretében tudjuk őket egymástól elkülöníteni.
Azonban nem ritkán előfordul, hogy a küllemi jegyek önmagukban nem nyújtanak kellő garanciákat. Ezért a küllem,
a test nagysága,
a test klb. részeinek alakulása,
formája (csőr, láb, szárny, farok),
egymáshoz való arányuk,
a tollazat színe és alakulás
mellett a vizsgálat tárgyát képezi
a mozgásuk,
a viselkedésük,
az élőhelyük,
a táplálkozási módjuk és
a földrajzi elterjedésük is.
A tollazatot illetően az évszaknak, az ivarnak és az életkornak is komoly jelentősége lehet, hiszen egyes fajoknál pl. a nászruha egészen más, mint a nyugalmi tollazat.
A fajmeghatározás kiindulópontja a testnagyság és a testrészek mérhető, pontosan számszerűsíthető adatai (szárnyhossz, a farok stb. hossza).
A tudományos munkákban a madarak testnagysága alatt a csőr hegyétől a farok végéig húzott egyenes hosszát értik.
A tenyésztett madaraknál az ún. sztenderd a homloktól a farok hosszáig mért távolságot érti a nagyság alatt.
Szemügyre kell venni a test formáját, amely lehet:
gömbölyded,
karcsú v.
hosszúkás.
A szárny alakja is rendszerint az elkülönítés egyik fontos jegye, lehet:
hosszú, hegyes v.
rövid és lekerekedő.
A csőr általában az egyik legszembeötlőbb faji bélyeg. A legjellegzetesebb csőrtípusok:
karcsú és kicsi,
vaskos és rövid,
hegyes és tőr alakú,
éles, kampós végű.
A farok lehet:
villás,
rövid és szögletes végű v.
egyenesen vágott,
enyhén villás,
hosszú és kerek végű,
ék alakban végződő.
A tollazat lehet mintás, csíkos, foltos, sávos, egyszínű, pikkelyes stb. Gyakran a farok v. a szárny rajzolata segít, máskor a fej mintázata stb. a fajok elkülönítésében.
Vannak fajok, amelyeknél a legszembeötlőbbek az ún. módosult tollak (bóbita, foszlott tollak, zászló, mell fodor stb.).
A viselkedés tekintetében nem mellékes, hogy a madár a földön, kisebb bokrok alacsonyabb ágain, magasan a lomkoronában, a fa törzsén v. vízen, gyakran víz alá bukva, ill. pl. a levegőben látszik-e a legotthonosabbnak.
Csak a fatörzsön otthonos madarak között elkülöníthető 3 típus:
a fakusz csavarvonalban kúszik felfelé;
a harkály rövid szökellésekkel halad szintén felfelé;
a csuszka le- és felfelé egyaránt surranó mozgással kúszik.
A röpmód tekintetében szintén jelentős eltérések mutatkoznak még egészen közeli rokonfajok esetében is.
Ismerünk fajokat, amelyeknek a hangja is elég ahhoz, hogy már a kezdő madarász is tudja:
veréb csicsereg,
kuvik kiált,
fácán kakatol stb.
Zenaida aurita - fotó: Szenczi Péter
De ez így már nem is egészen számítógépes, hanem sokkal inkább grafikusi probléma.
Sőt!
Már látom a lelki szemeimmel, hogy a "feketerigóból" a csőrre, a nagyságra, a tollazatra kattontva hogyan lesz héja vagy szürkegém, amire azt mondja a próbálkozó: "Igen ezt láttam! Na, nézzük: mi a neve?!"
És zárójelben hadd javítsam ki: nem fajták hanem fajok!
Hogy miért? Nézzük, hogyan segít megérteni a lényeget a lexikon:
fajta: a kultúrnövények és a háziállatok fajon belüli (faj alatti) alapvető gazdasági, ill. taxonomiai egysége.
A megnevezés feltételezi az ember beavatkozását a fajba, és a csoport olyan nagyságát, amelyben a szoros rokontenyésztés nélkül lehetséges a párosítás.
A fajta a kérdéses faj egyedeinek olyan csoportja, amelyet bizonyos alaktani és élettani jellegek egyértelműen megkülönböztetnek a faj minden más egyedcsoportjától, fajtájától.
Wellmann felfogása szerint a fajták a fajon belül, külső befolyások és járulékos okok hatására keletkeznek. Egyszerűbben szólva az ún. röghatás és az ember beavatkozása együtt hoz létre fajtákat.
Mindazokat a jellegeket, amelyek a kérdéses fajta valamennyi egyedén megtalálhatók, FAJTABÉLYEGNEK mondjuk.
E bélyegek idealizált összefoglalása a fajtasztenderd.
Először Darwin osztályozta a fajtákat.
A fajták osztályozása, rendszerezése történhet
hasznosítási irány,
típus,
származási hely,
földrajzi és éghajlati viszonyok,
testalkat-tulajdonságok, vm.
tenyésztettségi fokok szerint.
A darwini osztályozás megkülönböztet
természetes v. primitív és
mesterséges v. szelektált fajokat.
Ebből a szempontból jelenleg
- parlagi- v. természetes (primitív),
- nemesített- és
- kultúrfajtákról beszélhetünk.
A parlagi fajták a helyi körülményekhez messzemenően alkalmazkodtak, igénytelenek, a betegségekkel szemben ellenállóak, viszont a termelési eredményeik szolidak.
A nemesített helyi- v. átmeneti fajták kialakulásában jelentős szerepük van a természetes környezeti tényezőknek, de jól érzékelhető hatása van az ember tenyésztői munkájának is. A primitív és a kultúrfajtáknál kevésbé egyöntetűek.
A kultúrfajták céltudatos tenyészmunka eredményeként jöttek létre, a sokirányú gondoskodást magas hozamokkal hálálják meg. Kialakulásukban a tenyészkiválasztásnak és a mesterséges életfeltételeknek van döntő jelentősége.
A fajtákat az állattenyésztési rendszertan további önálló egységekre osztja fel:
alfajta,
tájfajta,
→tenyészet,
→törzstenyészet,
→törzs,
→család, família és
vérvonal.
Ezek elkülönítése meghatározott bélyegek, teljesítmények, származási és rokonsági alapon történik.
(→fajtacsoport)
fentiek szerint fajta például a postagalamb
az achát zebrapinty és a fehérszárnyú sztenderd hullámos
A különböző fajtákhoz, különböző rajzok lennének. A felhasználónak először ki kellene választania, hogy nagyjából mit keres, pl. kacsát, vagy sast. És ennek megfelelő rajzot kapna... A mellékelt rajz csak egy példa volt.
Mint ahogy már Tibor is említette, Az IDRE-vel közösen dolgozunk egy madárhatározón, bizonyos lépéseket már meg is tettünk.
Ha ez másnak is eszébe jutott, csak azt erősíti meg bennünk hogy mekkora igény lenne rá.
A csapatunkban szükség lenne egy lelkes programozóra is! Ha komolyan gondoltad és tényleg segítenél egy madárhatározó elkészítésében kérlek jelentkezz magánban...
Köszönöm, hogy felvetette itt a problémát. Küldtem Önnek jobb minőségű képeket a kócsagról, sajnos nem tudom hogy itt hogyan lehet képet beilleszteni, de ha van kedve,tegye fel őket ide.
A kérdésemet feltettem e-mailben a Madártani Egyesületnek is, a következő választ kaptam:
Meglepő és kissé mulatságos problémával találták szemben magukat. Azért nem mindenki mondhatja el magáról, hogy egy nagy kócsag lett a házi kedvencünk és a kertünkben vadászik.-)) Személy szerint nagyon örülök, hogy ilyen bizalmasak kezdenek lenni ezek, a hajdan majdnem teljesen kiírtott, kivadászott gyönyőrű madarak. Viszont a kerti halakra térve, bizony nagy veszély fenyegeti őket , mert nem nagyon tudnak elbújni a kis tóban a kócsag elől. Ráadásul előszeretettel esznek ezek a madarak igen nagy halakat, amely alig megy le még a saját torkukon is. Az említett halfaj így bizony veszélyben van, tanácsos lenne akkor valahogy távol taratni a kócsagot, a tótól, vagy pedig több halat beszerezni.
Csak egy kérdés, el tudna küldeni a képet nagyobb méretben, hogy felhasználhassuk majd a Madárbarát Kert Hírlevelünkben? Nagyon megköszönném, ha használhatnánk!
Tisztelettel és üdvözlettel: Berényi Zsombor szervezeti koordinátor Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület/ BirdLife Hungary mobil: +36/20/354-8505 email: berenyi.zsombor@mme.hu honlap: www.mme.hu _________________
... úgyhogy azóta kiépítettem a tavam köré egy mozgásérzékelőkből álló riasztórendszert, ami mozgás esetén elindít 3 elég nagy nyomású lengőkaros locsolót a tó fölé 20-30 cm magasságban, 3 különböző irányból. Egyesek szerint hülyeség vízimadarat locsolni :o))), mások szerint talán bejöhet, mert hangos is, lökdösi is, és a növényzetet is megmozgatja a tó körül, valamint megtöri a vízfelszínt, így talán kevésbé látja meg a halakat.
Amúgy a tavam nem kicsi, kb 50 négyzetméter a felszíne, ebből legalább 20 m2 mélyebb mint egy méter. Azt hiszem erről is küldtem egy képet.
Mostantól Isten kezében vagyunk ... :o))
Köszönettel g.i. Szeged
u.i.: állítólag mostanában az Újszeged közepén lévó Holt-Marosban is vannak kócsagok.
Két órája jutottam hozzá a lexikonhoz. Számítottam valami hatalmas információhalmazra, de így leírva, hogy 19000 szócikk teljesen más a hatás, mint amikor elöttem van, és kattintgatok mint egy őrült. Gyerekek, ezt mindenkinek olvasnia kell, aki egy kicsit is érdeklődik a madarak iránt!!!!
Tibor! Fantasztikus dolgot adtál a magyar madarászok kezébe! És ne bánd hogy nem nyomtatott változatban jelent meg a munkád! Ilyen formában sokkal többet tud adni a lexikon! Nem tudom valamilyen világnyelven jelent-e meg ehhez hasonló formátumú madaras mű, de ha nem, irigyelhetik a külföldiek a magyar madarászokat!
Több ezer magyar madárbarát nevében szeretném megköszönni az elsők közt a munkád! És természetesen mégegyszer :GRATULÁLOK!!!
Ami a nagysággal való kezdést illeti én is ezen a nyomon indultam el.
De a továbbiakkal azért van egy kis probléma. Tudniillik az ábrán egy veréb- vagy énekesmadár-alkatú látható, de hát vannak ugye a ragadozók, a vízimadarak, szóval érdekes az ötlet, de nekem egy kicsit furcsa volna, ha mondjuk látok egy szürke gémet és a mellékelt ábrát kellene színeznem - ám lehet, hogy tévedek.
A knpi@t-online.hu; címről megjött a kócsagos problémánkra a válasz:
Igyekszem legjobb tudásom és sokéves terepi megfigyeléseim szerint válaszolni. Istennek hála, a nagykócsag a nagyobb mocsarak lecsapolását, a tollvadászok „gyűjtését” túlélte, nagyrészt a védelemnek köszönhetően a Kárpát-medencei állomány regenerálódott. Olyannyira, hogy lassan már a szürkegém is lehetne a hazai természetvédelem címermadara...
Kérdésére az a pontos válasz, hogy a kissebb halakat kedveli, válogatás nélkül /a törpeharcsa kivételével/ de nagy a valószínűsége annak, hogy a kócsag megpróbálja kivadászni a pontyokat is. Kivenni, beforgatni, lenyelni persze nem tudja, de a csőrvágásokkal kárt tehet a halakban. A halak ez ellen úgy védekeznek, hogy kitérnek a kócsag elől, azaz a tó mélyebb vizébe húzódnak.
A nagykócsag sok más fajhoz hasonlóan, amennyiben a zsákmány adott és nem zavart a hely, extrém helyeken is előfordulnak, mint nagyobb tavaszi-nyári esők után Szegeden, Baktóban az Acél utcai záportározóban békászva. A kócsag ezt persze nem azért teszi, hogy szemtelenkedjék, hanem pusztán azért, mert ott a hal.
Régi halász.mondás: Semmit sem ér az a halastó, ahol még vidra sincs!...
Tisztelettel köszönti: Somodi István természetvédelmi őr
Kedves Somodi István!
Köszönöm szakszerű válaszát, s abból azt szűröm le, hogy
1. csak részben adtam korrekt választ a telefonos érdeklődőnek, mert sajnos fönnáll a kertitó halállományában keletkező veszteség veszélye;
2. az én piciny tavam (cc. két m2 átmérőjű) jobban megfelelne Görhöny úrnak, mert abban középütt van egy 1,5 m mély (eredetileg a halak teleltetésére létrehozott) menekülésre is megfelelő mélyedés.
Viszont hozzám (sajnos!) nem látogat ilyen illusztris vendég.
Remélem, hasonló esetekben is bizalommal fogdulhatunk Önhöz
Én is úgy gondoltam, hogy méret szerint kellene kezdeni, aztán a méret alapján a program adna egy rajzot, amit a felhasználó kiszínez, és az alapján a program megkeresi a legjobban hasonlító madarat. Ehhez kellene valami olyan rajzos leírás, ami nagyjából felosztja a madár tollazatát részekre. Mellékelek egy ilyesmit, amit a neten találtam.
Üdv kedves madarbarat és -velem 1ütt amatőr- madárhatározók !
Belecsapok a lecsóba, ahogy mondogatni szokták 1esek.
A képen nagy valószínűséggel egy juvenilis széncinege (Parus major) látható. A világos fehéres szárnycsík, a szintén világos pofafolt, valamint a sötét fejtető legalábbis erre enged következtetni. A világos tarkófolt megtévesztő lehet, hasonlót a fenyves cinege (Parus ater) esetében tapasztalhatunk, mely azonban a széncinege kifejlett korára eltűnik. Ugyanakkor a fenyves cinege szárnypanelján kettős világos szárnycsíkot figyelhetünk +.
A sárgásnak tűnő hasi tollazat is széncinegére hajaz.
Várom a tippeket, elvégre szépmagam is tévedhetek, mivel emberbű valék.
Most szerkesztem a madarhatarozo.lap.hu oldalt. Hamarosan elkészül, remélem ötletekkel, tippekkel segítségetekre lesz. Egy kis türelem, remélem 1-2 hét és működik.
számról kaptam egy érdekes fotót, s a küldő (Görhöny úr) arról számolt be, hogy Szegedhez közeli portájának kerti tavára egy Egretta alba szemtelenkedik be.
A tóban koi-pontyok vannak, s egy kissé aggódik, hogy a kócsag kárt tesz bennük.
A halak már 20 cm-nél nagyobbak, így én feltételezem, hogy azokban kárt nem tesz.
Remélem, senki (legfőképpen az élet) nem fog rám cáfolni.
Ezen túl fogalmam nincs, hogyan lehetne ellene kíméletesen védekezni. Akinek van valami ötlete, az jelezze!
Én nem vagyok nagy szakértője a témának, viszont nagyon szeretem a madarakat. Pont azért, mert nem nagyon értek hozzá, nagy nehézséget okoz számomra a látott madarak beazonosítása. Ezért gondoltam, hogy kellene készíteni egy olyan internetes programot, ami a madarak főbb jellemzői alapján kikeresi, hogy melyik madárról lehet szó. Frissen végzett programozó vagyok, így a dolog programozási részét tudom vállalni. Viszont a többihez segítségre lenne szükségem: meghatározni a főbb keresési jellemzőket, összeállítani a háttér adatbázist.
Szerintem nagy szükség lenne egy ilyen programra, mert a meglévő madárhatározók (főleg könyvek) valamilyen saját szempont szerint rendezik a madarakat és így nehéz bennük megkeresni, amit az ember csak pár pillanatra látott.
Nagy örömömre szolgált a szombati összejövetel Zámolyon. A fehérvári egyesület eszközkarbantartó és takarító akciójában igaz bár csak a tagság kemény magja volt jelen de fél egy magasságában érkezett külsös vendégünk Lengyel Tibor családjával. Az ott jelenlevö tagok mind precizen végezték dolgukat,mely közben két tagtársunk a bogrács mellett dolgozott. A munka után izletes pörkölttel csillapíthatta éhségét a csapat. Ezúton szeretném megköszönni mindazok munkáját is mint az egyesület raktárosaként akik e munkában résztvettek nálunk. Nagy örömömre szolgált Tibor érkezése. Itt szeretném megköszönni Tibornak a lexikon cd-s változatát.. melyhez e napon juthattam hozzá személyesen a szerzötöl.
A madárbarát lexikon igen nagy mennyiségú anyagot fog át melyet már elkezdtem böngészgetni. Rengeteg képanyaggal és betürendes keresövel van ellátva.
Mégegyszer gartulálok a sok éves munkához Sok sikert a további munkáidhoz.
méreg:1. toxin. Olyan anyag, amely kis mennyiségben is képes megzavarni a szervezet egészének a működését, sőt az életet kioltani.
Lehetnek
gáz alakúak (szénmonoxid, cián-hidrogén stb.),
ásványi eredetűek (arzén, ólom, réz stb.) v.
növényiek, ill.
állati eredetűek és
szintetikus úton előállítottak.
A gyógyszerészetben a gyengébb mérgeket egy, az erősebbeket két kereszttel jelölik.
A tartott madarakra nézve a mérgek akkor szoktak veszélyt jelenteni, ha gondatlanul takarmányozunk: permetezett helyről szedünk zöldeleséget; csávázott magot etetünk. Sajnos már arra is volt példa, hogy olyan helyiségben rendeztek kiállítást, ahol előző nap rovarirtást végeztek. A következmény: mérgezéses elhullások sora.
Ez a szomorú példa is felhívja a figyelmet arra, hogy a méreg fogalma szorosan összefügg a DÓZISSAL, hiszen van mennyiség, amelyet az 50-80 kilogrammos emberi szervezet még nem érzékel méregként, az 5-8 dekás madárkák számára viszont már végzetes.
Ilyen pl. a konyhasó, a műtrágya v. akár gyógyszer is, túladagolva.
A hatást tekintve a mérgezés lehet heveny v. idült.
A HEVENY mérgezés gyorsan és halálosan ható mérgeknek a szervezetbe való bekerülésekor következnek be. A halál rendszerint megelőző tünetek nélkül szív- v. keringési elégtelenség következtében áll be.
Ritkán előfordulhat hányás, fokozatos elerőtlenedés v. röpképtelenség és légszomj.
A boncolási lelet ilyenkor mutathat szervi elváltozásokat: a normálisnál több nyálka a begyben, a garatüregben, a gégében és a szájüregben. A nyálkahártya kipirult v. gócosan gyulladásos, a mirigyes gyomor duzzadt. A zúzógyomor keratinoid rétege könnyen leválasztható. A bél nyálkahártya habos nyálkával fedett.
A szívizomzat petyhüdt. A szívizomzaton pontszerű bevérzések jelentkeznek. Az erek alvadt vérrel teltek, pangásosak. Megnagyobbodott, sárgás vesék, ödémás zsírszövet is mutatkozhat.
AZ IDÜLT mérgezés hosszabb időn keresztül felvett károsító anyagok hatására alakul ki.
A tünetei lehetnek: fokozott szomjúság, étvágytalanság, ismétlődő hányás, elszíneződött, esetleg véres ürülék, hasmenés, elgyengülés, görcsök, körben járás, imbolygás, átfordulás a test tengelye körül és röpképtelenség.
Boncolási leletként húgysavlerakódást tapasztalhatunk a vesékben és a hashártyán. A máj esetenként sárga, törékeny.
A mérgek kimutatása csak kémiai analízissel lehetséges, de eléggé költséges eljárás és a mérgek egy része gyorsan bomlik, ezért a vizsgálandó anyag minél gyorsabb eljuttatása a laborba nagyon fontos lehet.
A mérgezések gyógyítása nagyon körülményes, sok esetben lehetetlen, ezért a megelőzésnek van nem eléggé hangsúlyozható szerepe.
Ha a méreg még csak a begyben van, akkor tegyünk kísérletet a begytartalom eltávolítására.
A meleg vízzel végzett begyöblítés megkönnyítheti a fejjel lefelé tartott madár begyéből a mérgezett anyagok kimasszírozását. A gyomorba v. a belekbe került mérgeket próbáljuk meg hashajtóval az ürülékkel együtt eltávolítatni. A vízben oldott glaubersót v. keserűsót gumipipettával kell a begybe juttatni.
Az orvosi szén segítheti a méreganyag megkötését. Galamboknak 5-5 g orvosi szén a kívánatos dózis, néhány perces szünetekkel.
Dr Szűcs Lajos szerint a tej nem eléggé hatékony, sőt, pl. a foszfor és az alkohol felszívódását gyorsítja, így esetenként még külön kárt is okozhat.
Helyette ajánlja a lenmag, a zabpehely v. az árpanyák adását, ami segíti a sérült nyálkahártya regenerálását. Nehézfémek esetében pedig a tojásfehérjétől várhatunk kedvező hatást.
A német Hoffmann tapasztalatai szerint a szobában szabadon tartott v. gyakran röptetett madarak számára a következő szobai növények veszélyesek, mert mérgező hatásúak:
a gyöngyvirág (Convallaria majalis), a leander (Nerium oleander),
a tüzes rododendron (Rhododendron simsii),
a szívlevelű levélfa (Philodendron scandens) ésa Mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima).
Kiegészítem a sort a szobai kankalinnal (Primula obconica), a Diffenbachiával és a krotonnal. Forrás: http://spb-flowers.listsoft.ru/main.php?flower=34
Méregként kell kezelni a rágcsálók irtására készített, a gombák és rovarok ellen használatos szereket, a gyomirtókat és a favédőszereket is. Utóbbiak közül a karbolineum akkor károsít, ha a madarak a gőzeit lehelik be.
A nehézfém (ólom, kadmium, higany, króm, réz) vegyületek, főként sók formájában, szintén komoly veszélyt jelentenek.
A hosszú ideig, szakszerűtlenül (dózis!) adagolt antibiotikumok és parazitaellenes szerek is okozhatnak mérgezést. Pl. a streptomycin galamboknál gyakran okoz elhullást, ezért ma már egyáltalán nem használatos a madarak gyógyításában.
A parazitaellenes szerek közül dr. Szűcs Lajos az Enheptintől óvja a madarászokat, ugyanis ettől a szertől igazoltan terméketlenné válnak a tojások. A Fenbendazol bélgyulladást, idült máj- és vesekárosodást, vedlő madaraknál tollképződési zavarokat okozhat.
A trichomoniasis elleni Enhiptin a hím csírasejteket károsítja.
Okozhatnak mérgezést a fertőtlenítésre használt szerek is.
A marónátron pl. a szemet és a nyálkahártyákat ingerli.
A krezol- a fenol- és a formalintartalmú szerek az embert is veszélyeztethetik.
A rézsók mérgező hatása miatt nem alkalmasak a réz eszközök sem etetőknek sem itatóknak.
A cinkeszközökkel ugyanez a helyzet: savak hatására azokon is mérgező sók keletkeznek.
A konyhasó-kristályok káros hatása is eléggé közismert. A só elvonja a szövetekből a vizet, ezáltal károsít. Mindezért nagyon ügyeljünk arra, hogy pl. galamboknál az ásványi anyagok sókoncentrációja 3 %-nál ne legyen magasabb.
Mezőző galamboknál fordul elő, hogy a sóéhes galambok felszedik a szántókon alkalmazott műtrágyát, s attól szenvednek mérgezést.
A növényi mérgek rendszerint gyommagvakkal kevert takarmányból veszik fel a madarak v. pl. a szakszerűtlenül tárolt magvakon elszaporodott penészgombák, ill. takarmányatkák miatt mérgeződnek.
Esetenként előfordul, hogy galambok →anyarozstól mérgeződnek, ugyanis a Claviceps purpure nevű gomba micéliumai már 6-15 g/ttkg dózisban elhullást okoznak. A hosszabb időn át kisebb dózisban fogyasztott anyarozs a lábujjak végeinek elhalásához vezet.
A zsizsikes hüvelyesekben levő rovarok is okoznak mérgezést, tartós etetésük 1-2 hét alatt elhulláshoz vezet.
2. a pulykák bibircsókjának; a →bőr képződményei közül az egyiknek népies elnevezése.
(→alkaloidák; →műtrágya; →sarlós réce; →vándorrigó; →Pitohui; →röptetési veszteségek)
Egy fiatalember (Szőke Norbert) emailben értesített egy madarakat fenyegető veszélyről:
"ismerősöm hívott fel ma, hogy segítsek neki. Kecskemét közelében dolgoznak egy MOL telephelyen, ahol valamilyen csöveket kellene a földben elvezetniük. A lényeg, hogy a csővezeték pont ott menne el, ahol van egy nagy árok, amiben több száz fecskepár fészkel. Mondta ő hogy milyen fajták de sajnos nem jegyeztem meg. Ezt az árkot viszont a munkások be akarják temetni a fecskékkel együtt. A srác azt mondta hogy több száz darab madár fészkel ott.
Szerinted tudnánk valamit tenni az ügy érdekében, hogy megmentsük a madarakat. Kihez lehetne segítségért fordulni.
Remélem akad használható ötleted! Várom válaszodat a freemailnorbi@freemail.hu címre!!!"
Feltételezem, hogy parti fecskékről van szó
parti fecske (Riparia /érvt.: Clivicola/ riparia - Uferschwalbe - Bank Swallow), marti fecske v. partika: a fecskefélék családjába tartozó, 12-13 cm nagyságú (vagyis legkisebb európai), hazánkban is fészkelő fecske. Fotó Daniel Bastaja
Nálunk április 20-a tájt jelentkezik.
Az európai állomány hosszútávú vonuló. A nálunk költőknek is meg kell küzdeniük a Szaharán való átkelés nehézségeivel. Aszályos években a populáció nagy veszteségeket szenved. 1991-ben a mintegy 33 000-re becsült tiszai állomány fele nem térhetett vissza a telelőhelyekről. Érdekes, hogy a jelek szerint a Felső-Tiszán költők könnyebben regenerálódnak.
Felül és a nyakörve szürkés-földes barna. Alul fehéres.
A csüd hátsó részén kis tollsarkantyúja kelthet meglepetést.
Egész Európában, Ázsia északi felében és Észak-Amerikában is fellelhető.
Neve méltán utal arra, hogy folyópartok meredek falainál tanyázik, olykor száznál is több pár egy telepen.
Szinte hihetetlen, hogy gyenge lábacskájával, kis csőrével miként képes akár 2 méter hosszú alagutat vájni, merthogy ilyenekben fészkel.
A költőkamrába apró fűszálakkal, szőrcsomókkal és tollacskákkal ágyaz be. A tavalyi fészkeket sem hagyják veszni.
A tojó 2 hétig kotlik. Kirepülés után a kicsik egyszer-egyszeég visszabújnak a fészekbe, de aztán a velük egyívásúakkal csapatba verődve megindulnak a vízfolyással egy irányba, s az éjszakát nádasokban töltik.
Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft. (→heresznyei szakadópart)
Kedves Norbert a problémával sürgősen meg kell keresni a MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatot 1121 Budapest, Költő u. 21. Email: ttsz-info@ttsz.hu
vagy pl a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot Cím: H - 4024 Debrecen Sumen u. 2. H - 4002 Debrecen, Pf. 216 Tel.: (+36 52) 529-935, (+36 52) 529-920 Fax: (+36 52) 529-940 E-mail: hnp@www.hnp.hu de lehet, hogy területileg a
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Cím: H - 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. Telefon: (+36 76) 482-611, (+36 76) 500-068 Fax: (+36 76) 481-074 E-mail: mailknp@knp.hu az illetékes. Remélem a fórum olvasói is felfigyelnek a dologra és mozdulni tudunk, fogunk.
Lényegében a törvény mellettünk áll, hiszen költő madarakat háborgatni büncselekmény.
Köszi az infot a röpdéről. Természetesen nem zárt ládát akarok, ezt ti sem gondolhattáto komolyan, de félig-meddig megegyezik a láda és a röpde építése, gonodltam, segítségemre lesz.
Sericotes holosericeus - fotó: Szenczi Péter
Zenaida aurita - fotó: Szenczi Péter
fentiek szerint fajta például a postagalamb
az achát zebrapinty
és a fehérszárnyú sztenderd hullámos
Helyette ajánlja a lenmag, a zabpehely v. az árpanyák adását, ami segíti a sérült nyálkahártya regenerálását. Nehézfémek esetében pedig a tojásfehérjétől várhatunk kedvező hatást.
A német Hoffmann tapasztalatai szerint a szobában szabadon tartott v. gyakran röptetett madarak számára a következő szobai növények veszélyesek, mert mérgező hatásúak:
a gyöngyvirág (Convallaria majalis), 
a leander (Nerium oleander),
a tüzes rododendron (Rhododendron simsii),
a szívlevelű levélfa (Philodendron scandens) és
a Mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima). 
Kiegészítem a sort a szobai kankalinnal (Primula obconica), a Diffenbachiával és a krotonnal. Forrás: http://spb-flowers.listsoft.ru/main.php?flower=34
Méregként kell kezelni a rágcsálók irtására készített, a gombák és rovarok ellen használatos szereket, a gyomirtókat és a favédőszereket is. Utóbbiak közül a karbolineum akkor károsít, ha a madarak a gőzeit lehelik be.
A nehézfém (ólom, kadmium, higany, króm, réz) vegyületek, főként sók formájában, szintén komoly veszélyt jelentenek.
A hosszú ideig, szakszerűtlenül (dózis!) adagolt antibiotikumok és parazitaellenes szerek is okozhatnak mérgezést. Pl. a streptomycin galamboknál gyakran okoz elhullást, ezért ma már egyáltalán nem használatos a madarak gyógyításában.
A parazitaellenes szerek közül dr. Szűcs Lajos az Enheptintől óvja a madarászokat, ugyanis ettől a szertől igazoltan terméketlenné válnak a tojások. A Fenbendazol bélgyulladást, idült máj- és vesekárosodást, vedlő madaraknál tollképződési zavarokat okozhat.
A trichomoniasis elleni Enhiptin a hím csírasejteket károsítja.
Okozhatnak mérgezést a fertőtlenítésre használt szerek is.
A marónátron pl. a szemet és a nyálkahártyákat ingerli.
A krezol- a fenol- és a formalintartalmú szerek az embert is veszélyeztethetik.
A rézsók mérgező hatása miatt nem alkalmasak a réz eszközök sem etetőknek sem itatóknak.
A cinkeszközökkel ugyanez a helyzet: savak hatására azokon is mérgező sók keletkeznek. 
A konyhasó-kristályok káros hatása is eléggé közismert. A só elvonja a szövetekből a vizet, ezáltal károsít. Mindezért nagyon ügyeljünk arra, hogy pl. galamboknál az ásványi anyagok sókoncentrációja 3 %-nál ne legyen magasabb.
Mezőző galamboknál fordul elő, hogy a sóéhes galambok felszedik a szántókon alkalmazott műtrágyát, s attól szenvednek mérgezést. 
A növényi mérgek rendszerint gyommagvakkal kevert takarmányból veszik fel a madarak v. pl. a szakszerűtlenül tárolt magvakon elszaporodott penészgombák, ill. takarmányatkák miatt mérgeződnek.
Esetenként előfordul, hogy galambok →anyarozstól mérgeződnek, ugyanis a Claviceps purpure nevű gomba micéliumai már 6-15 g/ttkg dózisban elhullást okoznak. A hosszabb időn át kisebb dózisban fogyasztott anyarozs a lábujjak végeinek elhalásához vezet.
A zsizsikes hüvelyesekben levő rovarok is okoznak mérgezést, tartós etetésük 1-2 hét alatt elhulláshoz vezet.
2. a pulykák bibircsókjának; a →bőr képződményei közül az egyiknek népies elnevezése.
(→alkaloidák; →műtrágya; →sarlós réce; →vándorrigó; →Pitohui; →röptetési veszteségek)
