aha, szóval te nyelvtanilag és filozófiailag akarod megérteni a relativitáselméletet. nem sok esélyed van.
na akkor figyu: a téridő NEM hat a dolgokra. a téridő a dolgok természetes viselkedésének LEÍRÁSÁRA szolgáló módszer. a tömegek (anyag vagy energia, az mindegy) a többi testet befolyásolják. ezt írjuk le egy matematikai módszerrel, aminek lényege egy egységesen kezelt tér-idő koordinátarendszer, ami ráadásul nem sík (minkowsky), hanem girbegurba, és a görbülete forrása a tömeg. ez tehát egy LEÍRÁS, nem hat semmire.
Pintyőke már én szégyellem magamat helyetted, ha nem értesz valamit vagy csak nem tudsz olvasni inkább kérdezzél
A TERIDO ... ELEMI ESEMENYEK HALMAZA. Ez renormális állítása, nem az enyém.
Anyagra csak anyag lehet hatással.
Fogadok, hogy ez neked nem evidencia. A tér nem anyag, az idő nem anyag, a téridő nem anyag, tehát egyiksem lehet hatással az anyagra, nem okozhat fizikai változást. A tér (vagy téridő) bármiféle képzelt görbülete nem okozhatja a tárgyak gyorsuló mozgását. Ez a modell rossz.
Gravitációs térben a DVAG (gradiens) okozza a tárgyak gyorsuló mozgását. Ez a modell jó.
Bocsi hogy belepofázok a vitátokba, de mi lenne ha mellőznénk ezt a sok idegen kifejezést, és magyarul beszélnénk? Probléma lenne?
Mire jó az ha folyton bedobunk egy csomó idegen szót csak azért hogy bölcsebbnek és műveltebbnek tűnjünk? Lehet hogy ezzel némelyeket meg lehet téveszteni, el lehet kápráztatni, de csak a hozzánemértőket, akik még nem ismerik ezt a fogást.
Egy igazi bölcs tudós nem él az ilyesmivel, mert nincs rá szüksége.
érdekes. amikor azt mondtad, a téridő nem anyag, akkor azt akartam válaszolni, hogy persze, hogy nem, hanem egy modell, egy gondolatban létező struktúra a valóság leírására. miért kell evidenciákat mondani?
aztán azt írod, hogy a téridő valójában események halmaza. és itt világossá vált, hogy a te romantikus-ködös-patologikus gondolkodásmódod számára a fenti állítás egyáltalán nem evidencia, hanem egy releváns állítás tagadása. ilyenekből kiindulva valóban nem lehet eljutni a fizika megértéséig. add fel.
Gravitacios mezoben a testek palyaja egy gorbet ir le. MINDEGY hogy mekkora a tomege a testnek, a palyaja csak a sebessegetol fugg. Ha az agyugolyo fenysebbel menne, akkor az is olyan palyan menne, mint a fenysugar.
A TERIDO GORBUL, megpedig azert, mert a feny sebesseg allando. A tomeghez kozel az ido lelassul, emiatt az idokoordinatak nem olyanok, mintha euklideszi lenne a ter. Sot az egesz inkabb egy polar-koordinata redszerhez hasonlithato, mert az origo a tomeg centruma. A TERIDO NEM A SEMMI, HANEM ELEMI ESEMENYEK HALMAZA. A semmi az, ami a fejedben van. ;)
nem a tér görbül, hanem a téridő.. Húú, sokat segítettél, igazad van, máris javítom:
Csak a téridő jobban görbül ha éppen ágyúgolyó repked át rajta. Ha csak fény akkor meg alig görbül. A téridő azt figyeli, hogy mi mászkál benne. Olyan mint egy téridőfigyelő.
Már csak ilyen ez a semmi (= a téridő). Amikor a semmi hatással van az anyagra (vagy az agyadra? :)
Nem, azt hiszem a te agyadra nincs hatással semmi, bár annak nagyon örülök, hogy
a tér nem görbül
még az is lehet, hogy valaha valamiben egyetértünk.
a fény úgy veszi be a kanyart a téridőgörbületben, hogy "nem tud arról", hogy kanyart vett. Neki minden egyenes.
Az ágyúgolyó meg szintén úgy veszi be a kanyart a nemlétező (látszólagos) téridőgörbületben, hogy "nem tud arról", hogy kanyart vett. Neki minden egyenes.
Csak a tér jobban görbül ha éppen ágyúgolyó repked át rajta. Ha csak fény akkor meg alig görbül. A tér azt figyeli, hogy mi mászkál benne. Olyan mint egy térfigyelő.
Már csak ilyen ez a semmi (= a tér). Amikor a semmi hatással van az anyagra (vagy az agyadra? :)
"És ez ellentmond annak, hogy a gravitációs mezőt egy egyszerű, Minkowski-téridőn lakó, tömegtelen, lineáris egyenletnek engedelmeskedő tenzormezővel írd le."
Nemhogy Minkowski, de még Schwarzschild sem elég. Radiatív utórezgések leginkább a Kerr-téridőben jönnek létre, a forgó csillag fekete lyukba történő összeroppanását követő frame dragging-ben. Ilyen magas labdákat ne adj fel.
"Miért lenne rossz, ha a gravitációs mező sebessége eltérne a fényétől"
Az a gyanúm, hogy a gravitációs hullámok terjedési sebességéről akartál beszélni.
"ha egy gravitációs hullámforrás egyszercsak abbahagyja a hullámkibocsátást, " GH akkor keletkezik, ha nagytömegű objektum gyors mozgása - különösképpen forgó mozgása következtében a téridőt ütemesen görbíti erre-arra. Miből gondolod, hogy egy ilyen masszív objektum csak úgy ukk-mukk-fukk megáll? S ha meg is áll, miből gondolod, hogy a tér tovább rezeg, ha nem rángatja már a GH-forrás?
Miért lenne rossz, ha a gravitációs mező sebessége eltérne a fényétől? Gyorsabbnak nem illene lennie, de lassabb lehet. (A gravitáció nemlinearitása miatt lehet is: hatás fénysebességgel terjed, de míg a fény olyan, hogy ha felvillantok egy lámpát, akkor a sugárzás eleje is c-vel terjed, és a vége is, azaz nagy távolságra is ugyanolyan hosszú felvillanást fogok tapasztalni, a gravitáció nem ilyen: ha egy gravitációs hullámforrás egyszercsak abbahagyja a hullámkibocsátást, akkor nagy távolságból figyelve a dolgot, a sugárzás ott lassabban fog lecsengeni, nem fog hirtelen abbamaradni. Ez az ú.n. "radiative tail" jelenség. És ez ellentmond annak, hogy a gravitációs mezőt egy egyszerű, Minkowski-téridőn lakó, tömegtelen, lineáris egyenletnek engedelmeskedő tenzormezővel írd le.)
Az már majdnem mindenki sejti, és a lelkiismeretes elméleti fizikusok tudják is, hogy az áltrelre épített gravitációs elmélet meg a Standard Modell összeférhetetlen. Valahogy nagy kukac van az egészben. A húr elméletekre helyezett remény nagyon csalóka. Semmilyen fizikai kísérletekre alapuló motiváció nincs bennük, ezek csak egy kétségbe esett probálkozások valahogy az áltrelt és a SM-t egyesíteni.
E topic nyítója feltette a kérdést mondja el mindenki az elképzelését a gravitációról. Én elmondtam már a "gravitációs töltés" topicban, meg le is írtam a "Physics of Elementary Processes" könyvemben mit értek én a gravitációs alatt. Nem kell itt megismételni. Ez homlokegyenest különbözik az Einstein gravitációs elméletétöl és kihúzza a kukacot az áltrelböl, mert a feltételezett azonosság m(g) = m(i) nem létezik a természetben. A mérö fizika elsö feltevése, Galilei szabadesés egyetemessége, nem található meg a természetben. Erre a váratlan fordulatra az egész fizikus community nincs felkészülve.
Hallom a nagy felhöbörödést Töletek, hogy-hogy mer az Iszugyi a gravitációs mezöröl mint egy négy komponenses mezöröl a Minkowski térben beszélni? Hát csak úgy, hogy ez lehetséges és valószinüen ez a helyes megoldás a gravitációra. Egy ilyen g-mezövel még mindig lehet egy Lorentz invariáns tenzort (amit kerestek) definiálni.
A c(g) = c -böl meg ugyebár az következik, hogy a gravitációs mezö mind a négy komponense a hullámegyenletet teljesíti még pedig a c-vel, épp úgy mint az elektromágneses mezö. (Ezt jó lenne bevésni az agyba, mert ez egyben azt is jelenti, hogy a gravitációra is a Minkowski tér metrikáját fel lehet használni, akár mit mondott Einstein a gravitációról!)
Az Eötvös ingát, ami magában véve érzékeny müszer, hagyjuk ki a játékból. Ezzel még a súlyos tömeg és tehetetlen tömeg különbsége sem lett kimutatható.
"Ha a gravitáció terjedési sebessége eltérne a fénytől .."
Hát ez elég rossz lenne. Akkor az invariáns távolságot két test (két részecske) között definiálni sem tudnánk. A Jó Isten ezt biztos nem így csinálta. Tételezzük fel nyugodtan, hogy a gravitációs mezö épp olyan sebességgel terjed mint az elektromos mezö, vagy is
c(g) = c.
Már van is elsö mérés, ami ezt igazolva látja: S. Kopeikin, E. Fomalont, CQG, 21, 3253 (2004).
Ezt már megcsinálta valaki, csak nem Eötvös ingával, hanem pulzárokkkal szokták poziciónálni a Földet, abból a gyorsulást, és az nem a Nap látszólagos helye felé mutatott... A link már volt, lásd utolsó linkemet.
"Mi lenne, ha rezetetnénk az egyik gömböt, a másikat pedig néznénk, hogy hogyan rezeg... A másiknak is rezegnie kell, hogy van gravitáció..."
Ha van gravitációs hullám... -----------------
Nekem lenne egy másik mérési ötletem:
A Föld forgása miatt a Nap gravitációs középpontja és a látszólagos középpontja is kb. 15"/sec sebességel mozog. (360*60*60/24*60*60=360/24)
A fény a Napról kb. 500 sec idő alatt ér a Földre. Ennyi idő alatt a Nap látszólag 500*15"=7500"=2,08 fokot mozdul el. Ez kb. a Nap látszólagos átmérőjének négyszerese.
A Nap gravitációs középpontja (is) jól mérhető az Eötvös ingával.
Ha a gravitáció terjedési sebessége eltérne a fénytől, akkor a két pont (a látszólagos középont, és a gravitációs középpont) eltérne. Ha a gravitáció végtelennagy, a fény c, akkor az eltérés 2,08 fok.
Ezt nem lehetne mérni? Nekem sajnos nincs kéznél egy Eötvös ingám...
