Egyetlen egy jegyzetet találtam a Droguistákról. A Hódmezővásárhelyi Sport Élet 1921. szeptember 6-i számában megjelent cikk szerint a csapatnak beceneve is van: Drogosok.:)))
Nekem olyan könyvem van spec. Nagy Bélától, amelyben a bajnokcsapataink szerepelnek. Címe: FRADI-huszonhétszer. Nagyon jó kis darab. '38-as, '40-es, '41-es bajnokságról van benne szó értelemszerűen az általad kért időszakból.
mivel az UTE, a KAC, a Rákosszentmihály, az URAK, stb. csapatok mindig is a budapesti bajnokságban indultak 1926-ig, ezért őket természetesen fővárosinak számoltam.
Schlosser nem került be osztrák csapatból a válogatottba? Azt hiszem Wiener AC volt a csapat neve... Vagy a két válogatott Wiener közül az egyik? (de lehet hogy a Winkler testvérpár valamelyike)
Össze lehetne szedni apák-fiúkat a magyar foci történetéből: szedjünk elő olyan apa-fia kapcsolatokat, ahol mind az ős, mind az utód első osztályú játékos volt. Persze a topik címére való tekintettel, vagyis, hogy a két világháború között szerepeljen egyikük.
Fejből most négyet írok:
Bukovi Márton és fia (talán szintén Márton?) is volt NB1-es játékos. Utóbbi azt hiszem, hogy talán az MTK-nál játszott néhány mérkőzést az 50-es években. Utána kéne nézni...
Kisuczky Róbert, 1959-ben a Csepel csapatából gólkirály volt, és fiatalon tragikusan meghalt egy kocsmai verekedésben. Apja ha jól emlékszem, a Nemzeti, a Szeged és az ESMTK csatára volt.
Puskás Ferenc apja, Purczeld Ferenc pedig ha minden igaz, a MÁVAG, a Vasas és a Kispest fedezeteként szerepelt, utóbbi kettővel az első osztályban is.
és már említettem, hogy Bánkuti István apja a Budafok játékosa volt.
Ha jól tudom, ők adták a legelső külföldről beválogatott játékost hazánknak!
Az 1924-es olimpián, a lengyelek elleni első mérkőzésen 5-0-ra győző csapatban játszott Obitz Gábor és Eisenhoffer József a morva klub képviseletében, Guttmann Béla pedig a Hakoah Wien-ből került beválogatásra.
A következő meccsen, ami Egyiptomi csapásként híresült el (...) szintén szóhoz jutottak mind a hárman. A következő alkalom, hogy valakit külföldi csapatból hívtak be a válogatotthoz, 1938-ban volt, amkor az Olympique Marseille játékosa, Kohut Vilmos nyert ezüstérmet a magyar válogatott tagjaként.
Ha nem tévedek, akkor a negyedik alkalomra kb. 1979-ig, vagy 1980 kellett várni, amikor Bálintot válogatták be...
ennél is érdekesebb kérdés az első vidéki játékos "esete".
Nirnsee Gyula volt az első, vidékről beválogatott futballista, a Pozsonyi TE játékosaként került be a nemzeti tizenegybe, 1907-ben. Ám ő budapesti illetőségű, és már korábban, 1904-ben a MAC-ból is bekerült a legjobbak közé.
Ám a második jelölt is "kiesik"! Amsel Ignác került be 1921-ben a válogatottba vidékről, Békéscsabáról. Ám ő sem vidéki volt, hanem kispesti, KAC nevelésű futballista, aki csak a jobb pénzügyi (és az akkor rendkívül fontos: étkezési) lehetőségek miatt igazolt egy évre Békéscsabára.
Vagyis az első igazi vidéki futballista, aki vidéken született, vidéken lett jó focista, és vidéki csapatból került be a válogatottba: Solti Mihály volt, a Szegedi AK balszélsője! Ő 1922-ben, a Lengyel válogatott ellen játszott a válogatottban. Vele kezdődött a vidéki futball térhódítása Magyarországon!
Ezt nem tudom, hogy honnan kerülhettek játékosok a csehszlovák válogatottba. De vettem a fáradtságot, és kinyitottam a csehszlovák "mindenttudó" könyvemet (Jensik-Macku: Kronika ceskeho fotbalu do 1945). Sajnos a cseh tudásom olyan gyatra, hogy nem tudom "normálisan" elolvasni, de megnéztem a végén a bajnoki tabellákat. 1929-ig különböző néven stredoceská ligákat rendeztek (ami középcsehet jelent), földrajzilag és etnikailag is cseh csapatok vettek részt benne. Viszont a II. liga első néhány helyezettjeit is közlik, ott már vannak német csapatok is (pl. 1925 1. SK Kladno (cseh), utána viszont két német csapat jön: Karlsbader FK, DSK Brüx). 1929-től már I. liga van, és feltűnik a Teplitzer FK (német). Majd 34-ben a DFC, 35-ben pedig már három német csapat van (DFC, Teplitz, DSV Saaz). Ráadásul 34-től az elsőosztály a Celostátní Liga nevet viseli, ami alighanem országost jelent. 36-ban először játszik pozsonyi és ungvári csapat, a CSSK Bratislava és a Rusj Uzhorod. A könyvben benne van a csehszlovák válogatott összes meccse összeállításokkal, de a játékosok klubjait nem adják meg.
Persze, tisztában vagyok. De a futballtörténeti tanulmányok, könyvek színvonalát is ismerem.:) Pl. Vitos DVSC-történeti könyvének első oldalán 6-7 hibás adatot találtam.
amúgy hokiban is a csehek viszik tovább a csehszlovák hagyományokat (a csehek csehlszovák jogon maradtak A csoportosok, a szlovákok meg a D csoportban indultak, mint újonnan benevezett ország), pedig ott a két válogatott gyakorlatilag egy szinten van...
Pdf-ben van, nemrég sikerült letöltenem. Kb. öt éve írtam, sokkal többet azóta sem tudok a témáról (a csehszlovák bajnoki rendszerről a 73. oldalon írok - részletesebben lásd Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918-1938. Pozsony, 1992).
Ami meglepett, hogy leveleztem a brünni zsidó hitközséggel, elolvastam a csehül megjelent cikkeket a Makkabiról, és nagyon úgy tűnik, hogy nálunk ismertebb volt a klub mint náluk.
És ami még viccesebb. Évekkel ezelőtt megkeresett egy svéd újságíró, bizonyos Gunnar Persson, aki a Hakoah Wienről írt könyvet. Elsősorban a Makkabi Brnoról érdeklődött, adtam neki elég sok anyagot, de ő is talált néhány dolgot. Aztán megjelent a Stjarnor pa flykt című könyve, amiben van vagy 4-5 oldal a Makkabiról. Ha valaki tud itt svédül, beszkennelem ezt a pár oldalt.:))
alapból cseh túlsúly volt, de a háború előtt különösen speciális volt a helyzet (lásd az előbbi írásomat), szerintem más szövetségből nem is lehettek válogatottak, csak a csehből...