Így van. Fémréteg-reagens-fémréteg. Tucatféle technológia létezik rá, a legolcsóbbak kémiaiak, a legjobbak vákuumtechnológiák. Ez utóbbiak problémája, hogy nem nagy méretű tárgyakra vannak kihegyezve. De kémiai módszerek sokat fejlődtek, ma már egyre többet láthatsz fémréteggel bevont hővisszaverő ablaküvegeket (adott szögben lilásan tükrözik a fényt). Még két réteg, és kész is a napelem.
Ha egyszer tényleg napelemet gyártanánk, nem memóriagyártó melléküzemágban párolnánk pár wafert napelemnek, akkor a napelem nagyjából úgy nézne ki, hogy egy vékony, erős hordozó fóliára fel van hordva négyzetméterenként pár tizedgramm valami. A fő tömeg az áramot elhordó drótokban lenne (réz, alumínium, vagy ki tudja, magas hőmérsékletű szupravezetőkkel már -50 foknál járunk, és nincs fizikai törvény, amely azt mondaná, hogy a szupravezetés nem működhet 300 Kelvin környékén - innentől fogva meg ez sem kérdés).
Ezen nem sok recirkuláltatni való van, az élettartama meg szinte korláltlan. Nem kopik, nem mozog benne semmi, nagyon egyszerű - ha a kecskék nem rágják meg, évszázadokig is kitarthat.
A szelén nem túl gyakori elem, ráadásul kémiailag tudtommal eléggé reakciókész.
Szóval szerintem már a szelén tisztítási folyamata, és kibányászása miatt az sosem lesz annyira olcsó mint a nejlonszatyor.
Egyébként nagyon kiváncsi vagyok hogy egy szigetelő anyagból készült fóliára felvitt félvezető réteg végül is hogyan adja le a feszültséget. Ahoz ugyanis fémes vezetővel kell összekötni a félvezető két különböző szennyezővel kezelt oldalát.
Azért, Allah hatalmas, és a napot a világ egyes részein felhőkkel takarja, más részein viszont nem. Vagyis a napelem élettartama alatt (feltéve hogy az nem a besugárzott órák számától függ) teljesen különböző mennyiségű energiát adhatnak le, annak függvényében hogy hol vannak...
Szóval szerintem lehet olyan helyre rakni napelemet, ahol 1 alatt van az eroi, de olyan helyre is hogy 5.
Egyébként a felvetés kapcsán felmerült bennem a következő kérdés:
A napelem előállítási költségét energiában ismerjük, de az arra az esetre vonatkozik amikor kibányászott nyersanyagból állítjuk elő. Mi a helyzet a tönkrement napelemből való napelem előállítással? Merthogy előbb utóbb fel lehet halmozni egy hatalmas napelemkészletet, és ha a napelemek felújításának a folyamata már nem 1,2, 3 vagy 5ös EROI val zajlik hanem 10es EROIval, akkor az az olajhoz hasonló energiabőséget jelentene...
A napelem ára? Tizedmilliméteres polikarbonát fólia vegyileg (és nem vákuumtechnológiával felvitt) szelén v. más réteggel. Előállítási költsége nagyjából a reklámszatyor ára. Csak legyen elég nagy terület, ahol leteregetik.
De nyilván előbb hatékonyabbá kell tenni, mert az efféle napelemek pár százalékos hatásfoka túl kicsi. 15-20% körül az már remek jó lesz millió dologra. Várjuk csak ki a végét!
Ez amúgy tipikusan technológiaigényes iparág, a mai napelemek pontosan ugyanazzal a technológiával készülnek, mint a szilárdtest chipek. Épp ez velük a baj: nem fejlesztettek ki saját, új technológiát, mert nincs még piaca, ehelyett a meglévő waferekre nem mondjuk mikroprocesszort "párolnak", hanem napelemet. És több száz processzor helyett lesz egy pár wattos napelem, a wafer nagytisztaságú szilíciumanyagának 99.999%-a feleslegesen, csak hordozóként van jelen.
Mondom: majd ha végre foglalkoznak is vele, ugyanúgy le fog menni az ára, mint gyakorlatilag minden ipari méretekben gyártani kezdett terméknek.
Egyik állításod sem igaz egy az egyben. Mindkettő létezik, legfeljebb technológiai és egyéb okokból még nem elterjedtek.
A hidrogén amúgy tökéletesen és változtatás nélkül felhasználható a mai belsőégésű motorokban, a tárolása viszont nehezen megoldható. Annyira nehezen, hogy lehet, nem is érdemes vele foglalkozni, és elemi hidrogén helyett szénhidrogént kell tárolni.
A filléres napelem meg létezik, csak nem olyan hatékony, mint a drága. Márpedig a napelem olyan marginális alkalmazásokban van ma használatban (elsősorban űrkutatás, esetleg civilizációtól távoli kis berendezések, telepek energiaellátása), ahol a hatékonyság számít, az ár viszont egyáltalán nem. Amikor dollárszázezrekbe kerül egyetlen kilogramm tömeget földkörüli pályára állítani, akkor piszkosul nem fog számítani, hogy egy kiló napelem ötven centbe, vagy ötezer dollárba kerül, senkit nem érdekel, az a lényeg, hogy az adott tömegben a leghatékonyabb legyen - azok meg ma még nem a legolcsóbbak.
És ismétlem magam: a napelemek kutatásába nem öltek érdemi, komoly energiát évizedek óta. Az űrkutatáson kívül alig használják. Ahol mégis, ott pár tízezer forint ide-oda nem számít.
Derága Effendim, úgy hallám a Felségedhez méltatlan pogány és barbár kutyáktól, hogy dacára Allah mindenhatóságának, ezeknek a napelemeknek negatív az energiaegyenlege, azaz több fosszilis enyergiját feccölünk bele az előállításának alkamából, mint amennyit a teljes élettartama alatt képes leadni ez az izé... :-)
Van működőképes hidrogénes autó, csak 30millióért annyit tud mint egy 206os Pegaut, és kettőt kell belőle venni, mert az egyik mindig szervízben van :))))
A napelemek árából szvsz már most is a nyersanyag + energiaigény a domináns rész, mondjuk 60%. Ez a rész értelemszerűen nyersanyag és energia ínség közepette drágulni fog. A napelemek előtt semmiképp sem az olcsóság áll mint alternatíva, hanem óriási technológiai tér áll a hatékonyság javítása előtt.
Hirtelen nagy ár-esések olyan termékek kapcsán tudnak megeseni, ahol az ár 90%-át a technológiát képviselő információ előállítása teszi ki. Pl. 4magos processzor azért kerül félmillióba vagy akármennyibe, mert kevés példányra esik az egyszeri tech költség. Ha már eladták az első 1millió darabot rohamosan olcsóbbá válik.
Szvsz általános ökölszabály, hogy az információ ára mindig attól függ, hogy hányan nem rendelkeznek vele.
Nézd, nem ülök én tort, vagy, mijafenét, mer' éppen Hugh Laurie-t nézem a komornyikjával, ám ennek dacára nehez tudok ollan jövőt vizionálni, hogy a szomszéd öreglány hidrogéntüzelésű sparhelton fog perkelet főzni... :-)
De ez a mai szilicíumbázisú, szilárdtest, vákuumtechnológiával készült napelemekre igaz. Ezzel szemben ha fóliára szelént öntesz vegyi eljárással, akkor fele olyan hatékony, viszont nagyjából a reklámszatyor méterárában kihozható napelemet kapsz.
És a napelemek kutatására tulajdonképpen még nem fektettek érdemi energiát ezidáig. Elképesztően kezdetlekes, és 50-80 éve ismert alapokon nyugszik ma is az egész - lévén, nincs nagy piaca. Igazán az űrkutatáson túlmenően csak marginális alkalmazása van. Ha egyszer felfut istenigazából az igény, és csak félannyi pénzt költenének alapkutatásra, mint a MacDonalds marketingre, rögtön ezredrészére esne az ára és duplájára nőne a hatékonysága. Ahogy történt gyakorlatilag mindennel, ami elterjedt a köznapi használatban: nézzük csak meg mi történt amúgy a félvezetőtechnológia konzumhasználatba berobbant részével. Hová jutott az áramköri technológia. Elképesztő!
Mert költöttek rá. A napelemek meg megrekedtek a 60-as években. Nem érdekeltek senkit. Lehet, most majd fognak.
A napelemes megoldásnak túl kicsi az energiasűrűsége , (négyzetméter max pár 10 wattot adhat, 100 watt már sok) ráadásul karbantartásigényes,és nagy az infrastruktúraigénye.(számold át a kábel keresztmetszeteket,amik szükségesek transzformálás nélkül).
Egy könyv értéke, és előállításába fektetett energia között teljesen más arány van mint egy kiló alumínium esetében.
Az információ ugyanis, még ha az előállítása energiába is kerül, másolni már szinte ingyen lehet. Ebből fakadóan egy x egységnyi energiából előállított információ, pl. Win2000 szétmásolva 2mrd példányban x/2mrd J energia jut fejenként. A használhatósága okán viszont a win2000 CD értéke lényegesen meghaladja akár az előállítása során fejlesztéssel együtt rászánt energia árát.
Nem kell résmentesen lefedni, szépen le kell fóliázni előreláthatóan filléres költségekkel előállított napelemként funkcionáló műanyag fóliával. Némi átfedéssel és nem lesz por. A sok helyi beduinnak meg végre lesz normálisan megfizetett munkája, majd lesöprögeti azt a keveset, amit mégis arra sodort a szél, és kifoltozza ott, ahol a kóbor tevék megtaposták. Ahogy a szükség megkívánja, exponenciálisan fog nőni a hatékonyságunk és találékonyságunk: ebben biztos vagyok. Szerinted csak optimista, de én biztos vagyok benne.
fél négyzetméter 40,000 HUF, a kereskedő hasznával együtt. Szerintem ez nem olyan drága, főleg ha CPU-kkal vagy más IC-kkel vetem össze.
Kétségtelen, hogy a napelem drága dolog más energiaforrásokhoz képest, ráadásul megvan az a kellemetlen tulajdonsága hogy periódikusan rapszódikus, télen a szaharában is laposabb szögben süt a nap, és néha még felhők is vannak. Éjszaka meg mindig.
A kivihető verzió a tükrös nap-hőerőmű, ami sóolvadékban eltárolja a hőt éjszakára, és a változások kiegyenlítésével tud villamos áramot termelni...
Tárolom szénhidrogén v. kriogenikus formában. Hidrogénre a már meglévő gáz infrastruktúrát át lehet állítani. Metánra-etánra-propánra-butánra méginkább, tárolni is sokkal könnyebb, és hidrogénből azt is lehet. Ráadásul olyan sokat tárolni sem kell, mert ha az előállítás a napfényes déli területeken történik, akkor folyamatosan van szállítása, csak pár heti puffer kell.
De most tulajdonképpen jó magyar módra arról beszélünk, mit miért nem lehet, mi miért nem fog úgysem sikerülni, tehát bele se kezdjünk, üljünk le, és tartsuk meg saját halotti torunkat? ;-)))
hotagulas nuku. a sivatag masik felebol meg nem viszi oda a szel a port...
a napelemek gyartasa meg parszaz mikronos technologiaval megy, mint ilyen sosem lesz olcso.
arra meg ne igyal hideg vizet, hogy a szahara mindig sivatag lesz. 8000 evvel ezelott fuves siksag, felsivatag volt arra. a globalis felmelegedes termove fogja forditani a sivatagokat
Nem is tárolni kell, hanem elszállítani onnan, ahol a legolcsóbban előállítható. És arra elég egy csővezeték. Onnantól fűthetsz, erőművet hajthatsz vele, vagy feldolgozod üzemanyagnak.
Ez azért nem igaz, mert a mezőgazdaság napenergia-haszonosító képessége minden másnál kisebb. A biomassza energiatartalma csupán pár százaléka a területre eső napenergiának. Egyszerűen nem elég koncentrált.
Másrészt nem kell galaktikus mennyiségű hardvert telepíteni, azt meg mellesleg jegyzem meg, hogy ha a fél Szaharát lefeded napelemként funkcionáló fóliával, a port már meg is kötötted. És ezt a területet mezőgazdaságilag művelni nem tudod, ahogy egyéb emberi tevékenységre sem igen használható. Gyakorlatilag halott zóna, sokmillió négyzetkilométerrel, állandó napsütéssel, esők nélkül. Hmmm....
Az lehet, de ahogy olvtam, a hidrogán tárolása kissé macerant, mer'hogy erőst hajlamos a szivárgásra, ezér' nem szok túl sokáig helyben maranni, aminek kínos következménye, hogy 5leccerűen durranógázba megy át...
Viszont a gazdasági topic sikeresen átalakult a Peak Oil topic kihelyezett tagozatává, úgyhogy bátorkodom javasolni, hogy folytassuk ottan a vitát. Bár én itt is remekül érzem magam, és amúgy is elvem, hogy minden mindennel összefügg, így minden téma mindenhol helyénvaló lehet. ;-)))
Drága Ingyán tezsvírem, hidrogénbül már bármit tudsz csinyáni. Benzintet is, meg elektronyos áramot is, meg cipőtalpat is, amit csak akarsz. Az elektronyos áram zöme ma is földgázból vagy szénbül lészen, no a hidrogény legalább olyan jól ég ott is. Sőt, üzemanyagcellában sokkal jobb hatásfokkal lesz belőle áram, mint hőerőműben.
Szóval nem kell neki szólni, tuggya az a dógát! ;-))
