A 31 KW a 320 lm3-re nagyon sok, ha alul felül és egy oldalról fűtve vagy, mert annyira nem lehet rossz a kifelé 'néző' falszerkezet, hogy ekkora hőveszteség legyen.
Kérj egy pontos számítást attól a gépésztől, ne a hasára üssön már amikor méretez ! Általában 24 kw-tól vanak ilyen cirkók, talán az a méret is elég lenne neked. Persze az is kérdés, hogy mekkora belső hőmérsékletet igyényeltél, 22 fokot vagy 28-at...
Ez az érték a hőveszteség, ezt számolja a méretező program helyiségenként mondjuk. Ez elvileg kevés a felfűtéshez, de úgyis a kapott szám feletti kazánt vesz meg az ember ! Ráadásul tényleg nem szokás -15 fokról felfűteni.
A 11 kW a hőveszteség az adott külső (gondolom -15 C) és belső hőmérsékletnél. Tehát ez a hőntartáshoz szükséges. Ha melegebb van kint, akkor kisebb teljesítmény is elég. A felfűtéshez, ha kint -15 C van, akkor ennél nagyobb hőteljesítmény szükséges. (de általában nem -15 C-ról kell felfűteni a lakást, hanem csak tartani a benti hőmérsékletet.)
Ha a ház alatti föld melegebb, mint a ház melletti, akkor van hőáramlás, tehát hőveszteség is. Ha leszigeteled, akkor ezt a hőáramlást csökkented bizonyos mértékben. Önmagában az, ha a padlót is fűtöd, a ház hőveszteségét nem csökkented ahhoz képest, ha egyébként a szigetelés változatlan.
Ez ebben a formaban nem teljesen igaz. Mer ha a labazatot kivul a fagyhatar 1.5* melysegig leszigeteled, akkor a haz alatti melegebb(nem 0 fokos) fold nem futi a haz mellettit...
A mi kivitelezőnk tudja, ismeri a meleg természetét: a meleg csak fölfelé megy. az nem megy lefelé :) a hideg viszint nem jön be, mert tudja, hogy nem szabad bejönnie :)
A visszatérő ág megtekerve a padlóban a komfortérzetet növeli, de megtakarítást nem hoz a fűtésben, hiszen a ház hőveszesége ezzel nem csökken. Nekem egy 154m2 alapterületű házra számolva 10 % körüli hőveszteség-növekedés jött ki, ha az előírt 6 cm helyett 2 cm az aljzatszigetelés.
A lábazati szigeteléssel is fűteni fogod a ház alatt lévő földet. Rengeteg energia el fog menni arra is, főleg, hogy a visszatérő ágat jól rátekerték. Mindenképpen a 2 cm-es szigetelést cseréltesd 5-ösre!
Gondolom nem 2 cm volt tervezve, így én simán szétveretném, és a saját költségén készítse el újra a kiviteleződ. Később, mikkor már bent laktok, és nézegeted a gázszámlát, úgy is eszedbe fog jutni, de akkor már késő.
Kérdezz már rá, hogy miért jobb a ferroli (én nem ismerem) ?
Kazánnál, főleg ha melegvizet is az állít elő, akkor pl a szervízellátás sokat számít. Ez is döntő lehet, ha nagyságrendileg azonos készülékekről és árakról van szó. Hiszen télen fagyoskodni vagy melegvíz nélkül lenni, esetleg a kettő együtt, nem egy vidám dolog.
A Duval elég megbízható konstrukció, elfogadható áron, nem csúcskészülék, abból építkezik (vezérlés pl), amit a piacon mások is használnak. Mondhatni tömegtermék.
A 11kw végül is a veszteség a megadott benti és a kinti hőmérsékletnél. Ennél neked nagyobb kazán kell, nekem is ilyesmi érték jött a ki a házra és a legkisebb álló SD lett berakva, az egy égősorral tud 11-12 Kw asszem, kettővel meg 16-ot talán.
köszönöm a segítségek mindkettőtöknek, kérdezhetek még? :)))
ezen a sd 30 klz-n meg a ferrolit antaqa 23 nl-en tipródom, a tervező azt mondja hogy a ferrolit jobb, nekem meg itt a fórumos tanácsok meg a visszaolvasgatás alapján a duval tetszik jobban, ha bárki bármi jót vagy rosszat tud róluk tanácsoljon, sokat segít vele.
ha "elszökik" a hő, azt a visszatérő nehezen kompenzálja, hisz így hidegebb vizet kell az előremenőre felfűteni, amihez több tüzelőanyag kell, vagyis a veszteséged megmarad. ez legfeljebb akkor lenne lényeges, ha a rendszer hajszálra a kívánt hőmérsékletre lenne tervezve, és vékonyabb szigetelés esetén az ott távozó hő már "hiányozna" a szobából, és azt pótolná a visszatérő ág. ilyen viszont szerintem nincs a gyakorlatban.
Tudom, hogy ez nem épp házépítéses fórum, de talán ti számadatokkal vagy konkrétumokkal is tudtok szolgálni...
az aljaztbetonunk alá 5 cm helyett 2 cm szigetelést tett a kivitelező. Erre jön 6 cm aljzetbeton. A hiányzó 3 cm okozhat komolyabb költségnövekedést a fűtésben? Hozzá kell tegyem, hogy a visszatérő fűtéscső rendesen meg van tekerve a padlóban.
Ha a visszatérő ág kompenzálja is a hőveszteséget, mit lehet még tenni a parkettás szobákban, ahol ez nincs megoldva. Nem akarnánk szétveretnia fél házat emiatt...
Minden villanyszerelési szaküzletben kapható, sokféleképpen beállitható.
Én arra a beállitásra gondoltam, hogy ameddig kiadja a termosztát utána még be lehet állitani pl. 1-2 -x percre, hogy még addig menjen az égőfej. Ez a rövid bekapcsolási időknél fontos lehet, mert az nagyon nem jó egy rendszerben ha sokszor kapcsol ki/be.
Hőlenlések kérdésében nem tudok nyilatkozni, de szerintem nem lesz észrevehető.
Az áramkör 7 különbözo feladatot tud ellátni: megszólalás és elengedés késleltetés, ütemadó, monoflop kapcsoló resettel, be/kikapcsoló, nyomógomb. Késleltetés 0,125s-12h, 32 fokozatban. Az üzemmódok és az idok forgó kapcsolóval illetve DIP kapcsolóval adhatók meg. A tápfeszültség meglétét és a kapcsolási állapotot két LED jelzi.
Műszaki adatok: tápfeszültség 12 V (11-15) DC; teljesítmény felvétel max. 0,2/1 W; kapcsolt áram max. 5A; beállítható idotartam 0,125 s–12 h; csatlakozási lehetoség két külso nyomógomb/kapcsoló számára; méret: 67x77x30 mm. Készreszerelt és bevizsgált modul
Dehogyisnem, csak még nem volt időm boltabn utána járni egy ilyen relének (ár, bekötés, tokozás, mire kell figyelni stb.).
Amúgy ha jól értem, amit mondtál, akkor tulajdonképpen a termosztát minimális bekapcsolási idejét tudom ezzel kvázi szimulálni?
Azért egy-két kérdés:
- ez a relé mikortól "mondja" azt, hogy akkor mostantól kezdve még nem kapcsolok (megy a fázis a kazán felé) pl. 2 percig? Amikor ő maga is megkapja a vezérlő jelet (a szobatermosztáttól), vagy akkortól, amikor pont hogy a szobatermosztát már lekapcsol (bocs', ha túl laikus)
- nem fogja ez éppúgy megzavarni a termosztát algoritmusát, mint a mostani állapot (tehát hogy valójában az általa kivezérelt időtartam alatt nincs végig bevitt hőteljesítmény a vízbe), csak éppen a másik irányból: most jóval több a bevitt energia, mint amit "ő" maga kivezérelne. Egyébként az a gyanum, hogy ilyenkor kicsit megnőne a hömérséklet lengés tágassága. Ha jól gondolom tulajdonképpen a beavatkozó szervet részben függetlenítem a vezérlő jeltől és a vezérlést végző egységtől a szabályozási körben, ami azt eredményezi, hogy a szabályozott (mért) jellemző, ami alapján a vezérlő egység tulajdonképpen a következő iterációban kapcsolna, nem nem lesz "megbízható": kázi zavart viszek rá (nem abban az értelemben, amit szűrni kellene). Igen csak próbálkozásos lesz, hogy mennyi is legyen a plusz bekapcsolva hagyási idő, meg még ez igen csak függene a környezeti hőmérésklettől. Bár, az is igaz, hogy a minnél hosszab eredeti (termosztát által vezérelt) bekapcsolás (egyre hidegebb van odakint), akkor
az említett plusz relé plusz bekapcs ideje arányát tekinte egyre kisebb lesz, tehát esetelges negatív hatása is egyre kevésbé érezhető.
Na mindegy, ne elmélkedjek, mert nem értek hozzá...
Ettől függetlenül kösz' az ötletet, még egy kicsit utána nyomozok!
Így van; nehogy már - ha még csak virtuálisan is - de egymásnak ugorjunk egy egy hozzászólás miatt (remélem az én visszakérdezésem sem tünt kötekedőnek, kekeckedőnek, mivel nem annak szántam).
Mégegyszer kösz' a válaszokat!
Még egy megjegyzés - mert azt hiszem ezt nem írtam: a jelenlegi (remélhetőleg hamarosan régi) termosztát: Honeywell CM51.
