Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
futottam a heti szokásos adagot, kilenc kilométert, 58' 38" alatt, ötven felett vagyok, hét éve futok.
közben töprenghetek. holnap az unokám viszem tüzijátékra, jövő szerdáig pihenés.
a kérdésed nagyon jó, logikus, odafigyeltél amit írtam, köszönöm!
Én a rakéta indításáért voltam a felelős, egy éles rakétát indítottam, láttam fel emelkedni az aszalról, életem leghosszabb 13 másodperce telt el az indítás gomb megnyomásától, annyi idő kell, hogy a fedélzeti akkumulátorok élesedjenek, a piropatronok beinduljanak, a giroszkópok áramellátása át álljon stb.
láttam ötven méter után a rakétát a célra fordulni, aztán csak egy távolodó tűzgolyó, füst és por, majd imitált ismételt csapás. 35 percen belül egy jó kilométerre lévő másik rakétát átvettem, és célra irányoztuk, az indtás gomb, megnyomásának pillanatáig kellet ejutni.
mindezt rengeteg néző elött, újságírók is voltak jelen, és sok- sok fejes, illetékes.
mikor az első rakétámnál volt egy kis probléma, a sos- sok fejes azt mondta: maga a szakasz parancsnok, oldja meg. megoldottam.
szóval kedves belic! nem a mai lézeres, műholdas, gprs-s, stb, fejjel kell gondolni a rakétára.
akkor a koncepció, tömeg pusztító fegyverekről szólt, / TÖPFE / és ez, az volt, ha bevallja valaki, ha nem. Szerintem hagyományos fegyverként használni, kazettás bombaként lehetne.
jelentkezem még, és elnézést, hogy elsőre kioktatóra sikeredett írnom, de higgyétek el, szeretni fogjuk egymást.
1986-os éles lövészeten a rakétám, 180 méterrel ment messzebb, és 120 méterrel jobbra. a cél egy 400x400 méteres terület, a becsapódást az oroszok ellenörizték, minden éles indítás egyben kisérlet is volt.
ha a rakéta öt fokkal eltért a pályától, vagy ekkora lett volna a bólogatása, működésbe lép az önmegsemmisítő.
" természetesen" a pusztítás volt a lényeg és nem a pontosság, hála istennek, hogy nem kellett élesben használni.
az Arabok pedig egy országot akartak eltalálni, gyakorlatilag alapirányba lőttek, irányzás nélkül, így negyedére csökkent az inditási idő, persze ez egy nagy baromság. viszont pszichikai hatása volt.
köszönöm a biztatást, igyekszem úgy mesélni az eseményeket, mintha kiképzés lenne, érthetően és tömören.
Az "embertelen kiképzésről": akkor is voltak szabályzatok, és azok szerint kellett eljárni. békeidőben a gázálarcot mínusz tíz fok alatt nem szabadott felvenni, a tíz fok nem biztos, de volt határérték.
aztán volt meleg tea, volt készenléti indítás, éjszakai fűtők kijelölése, a biztonsági őrökön felül.
A 18 év alatt egyetlen fagyási sérülés sem volt, egy katonát vittünk kórházba, mert a fülébe mászott egy bogár, majdnem megbolondult, a doki ragasztós pálcikával vette ki, / zseniális /
Ma divatos az "embertelen" kiképzésről beszélni, szerintem inkább túlságosan demokratikus volt a hadsereg, majd írok egyszer erről is, előzetesen annyit, egy párttaggyűlésen simán bírálhattam a parancsnokomat, hozzászólás címén, meg is tettük hacsak lehetett. Aki ott szolgált, emlékszik a hármas tantermi épület, "örökös" fűtetlenségi problémájára.
A rakéta pontosságáról:
egyszerű bevezetés a szögfüggvények világába.
a rakétát 1.5 szögperc pontosan kellett beirányozni, ezt egy nagyságrenddel pontosabb műszerekkel, külső pontról, a bemérők és vagy, az ellenőrző csoport végezte.
a hatótávolság 300 km volt.
képzeljetek el egy 300 km egyenlő oldalú háromszöget, bármelyik csúcsából a látómező 60 fok. egy szögperc látómezeje: 83,3333333333 méter. / 300.000 osztva 3600-al. Ennyi!!
és ennyit mára, remélem eléggé színes voltam, és könnyen érthető.
éledjen a topik, amúgy hogyan kűldhetnék képeket, tettem fel, de nem találom, kezdő vagyok, de talán leszek olyan, mint rakétás voltam! / a jelmondatom volt:" utálom mások hátát nézni, elől szeretem látni a szakaszomat / üdv:árpapa, ez a jó név.
Várom a történeteidet, visszaemlékezéseidet. Bíztos sok kérdésünk lesz!
Én nem ott szolgáltam, de egy régi haverom ott töltötte sorkatonai szolgálatát. Sokat mesélt, de mivel Én nem ott voltam Ő meg főleg "szlengbe" beszélt ezért egy csomó dolog nem tiszta. Ő vmilyen meterológiai rajnál volt.
Egyébként mesélt, szén kilapátolásokról vagonból, éjszaka!
Téli -20c os hidegben gyakorlatról gázálarcba, ugy, hogy volt olyan akinek fagyási sérülések lettek az arcán. stb
Ezt lehet "embertelen" kiképzésnek is nevezni.
Viszont a haverom a mai napig büszke, hogy ott szolgált, és "lenéz" minden más alakulatot!!! :-)
Üdvözlet!
Végre talán felpörög a téma,sok laikust érdekelne.Kicsit misztikus az alakulat annak idején eléggé el volt hallgatva a dolog.Gondolom ma már nincs benne semmi katonai titok.Sajnálom hogy Tűzér kollega nem vitte végig a topikot.De talán most!Azért érdekes momentum hogy én voltam a Tótvázsonyi" A "fejtároloban ahonnan állitolag Tapolca kapta volna az éles fejeket és azt még a mai napig eléggé elhalgatják.
Isten hozott! Várom a történeteid!Érdekelne,hogy mi lett az ott szolgáltakkal.Persze sokan voltak,de néhány név (gúnynév) megmaradt az emlékezetemben.(Jó értelemben) Üdv, Kábeles
www.haditechnika.hu/Tipus%5CR300%5CAlap.htm címen elég részletes leírás található ezekről a rakétákról.Azért elgondolkodtató,hogy 91-ben egyszerüen felrobbantották őket a szállító járművekkel együtt.Sokan izzadtak ott vért azért,hogy ezek az eszközök mindig harcra készek legyenek.Ez egy kicsit olyan,mintha hátbaszúrnák azokat,akik ott szolgáltak.Szedték volna szét,vagy nem tudom.Két éve Kecelen a haditechnikai parkban (Pintér művek) láttam egy állványt,rakétával együtt.Valószínűleg ez az egy megmaradt.
és "Scud" közepes hatótávolságú harcászati rakéták voltak rendszerben, természetesen hagyományos robbanófejjel
Egy regi aranysas/topgun cikk szerint meg hagyomanyos robbanofej sem volt, csak sulymakett.
Szinten az a cikk irta, hogy az eredeti Scud is 1-2 kilometeres szorasu volt (a irak ezen jelentosen rontottak, a nagyobb hatotavolsag erdekeben), tehat a pontossaga is atomfejhez illo volt.
"...mit gondolnak arról az alakulatról, ami a hadsereg csapásmérő ereje volt."
Kedves Tüzér! Bár én sem ott szolgáltam, ( igaz, onnan nem túl messze, a Pápai Repülőezrednél, a '80-as évek végén ) de erre az egy mondatodra szeretnék én is reagálni. Előre bocsátom, hogy nem a most divatos szóval "fikázni" akarok, őszintén érdekel a véleményed, mint szakértőé! Tehát: az régóta köztudott, hogy ennél az alakulatnál "Frog" rövid hatótávolságú, és "Scud" közepes hatótávolságú harcászati rakéták voltak rendszerben, természetesen hagyományos robbanófejjel. Állítólag az atomtölteteket háború esetén az oroszok szállították volna hozzájuk Ukrajnából, de ezzel kapcsolatban is sok a legenda, majd erre is reagálsz, ha akarsz. A fenti típusú rakéták, különösen a Scud, az első Öbölháború idején vonultak be a köztudatba nálunk, méghozzá rendkívül pejoratívan feltüntetve. A média tudósításaiból nekem, és a többi laikusnak is az jött le, hogy ezek egyszerű "terrorfegyverek", ugyanis annyira pontatlanok, hogy gyakorlatilag a "kilőjük, aztán majd csak leesik valahol" elv alapján kerültek alkalmazásra. Szívesen olvasnék tőled ( és talán mások is ) arról, hogy ez a kialakult kép mennyire felel meg a tényeknek, ha igen, akkor volt-e értelme hadrendben tartanunk őket? Ha nem ez a valós kép, akkor az irakiak átalakításai, esetleg helytelen harci alkalmazás, stb. vezetett-e a lesújtó médiakép kialakulásához, illetve az ott tapasztalt harctéri "eredményesség" vezetett-e nálunk a tapolcai rakétadandár felszámolásához? Hiszen emlékeim szerint, őket az elsők között szüntették meg. Olyan rengeteg alakulat követte őket ezen az úton, a pécsi tüzérségtől, a harckocsizók túlnyomó többségén át, a komplett honi légvédelemig, hogy később már talán fel sem tűnt volna a megszűnésük... :-((
Üdv mindekinek! Én 1986-87-ben szolgáltam ennél az alakulatnál.Nem tüzér voltam,hanem az egyik kiszolgáló alegységnél műszerész.Igen nagy titkolózás és homály fedte ezt az alakulatot.A mai napig sem tudtam meg semmi konkrétat ezekről a rakétákról,bár ott voltam,javítottam rajtuk ezt-azt.Például a századunk részét képező bevizsgáló szakasz munkájáról sem lehetett tudni semmit.1986 februárjában vonultam be Tapolcára.Hideg,kemény tél volt.A laktanyában szén és olajkályha volt,meleg víz az szinte semmi.Kopaszoknak egyáltalán nem.Fürdés egy héten 2x az ezredfürdőben.A kiképzések igen kemények voltak,szigoruan vettek minden napirendi pontot.Pl.leszerelés előtt egy héttel még reggeli tornára jártunk.Itt nem volt lazsálás az öreg katonáknak sem.Hogy tüzér kérdésére válaszoljak,a hivatásos állomány,tisztelet a kivételnek,de nem volt népszerű.Állatként kezeltek minket.Pedig néha egyikük-másikuk viselkedett úgy.Én még embert úgy ordítani nem hallottam(sokszor szinte ok nélkül),mint ott.Nem lehet hogy néhai ávósok is szolgáltak ott?Semmi tolerancia nem szorult beléjük.Persze itt is leszögezném,hogy nem mindegyikük vot ilyen.Tisztelem és becsülöm a mai napig is Kárpáti Béla (akkor) őrnagy urat századpk-ot,volt néhány igen korrekt tiszt és tiszthelyettes,a nevükre sajnos nem emlékszem.A sorkatonák igen összetartóak voltak.Itt mindenki a túlélésre és a leszerelésre hajtott.A többi senkit sem érdekelt.Néhány igazi jó bajtárs a mai napig hiányzik.Ilyen összetartó,önzetlen közösséget azóta sehol sem tapasztaltam sehol.És a sok kellemetlenség,szívás ellenére talán azóta sem nevettem annyit és olyan jókat,mint azokkal a fiúkkal.Így 20 év távlatából azt mondom jó,hogy ott voltam,bár utána még évekig felriadtam éjjszaka,nem tudtam rendesen aludni,de mindez már elmult.Akkoriban egy főhadnagy azt mondta,hogy egyszer majd jó érzéssel fogunk visszagondolni az itt eltöltött időre.Akkor kiröhögtük.Pedig igaza volt! Szabó szakaszvezető (kábeles)
Miért nem akarsz sztorizni? Sztem aki nem ott szolgált azoknak misztikus, alakulat volt! Jó lenne többet tudni róla+ csomó tévhitet is el lehetne oszlatni!
Egyébként két ismerősöm szolgált ott a 80 as évek vége felé. Mind a ketten azt mesélték, hogy nagyon kemény, de igazságos volt a vezetés. Nagyon jó kiképzést kaptak, bár néha feleslegesen embertelenül sz.patták őket! De gondolom ez azért volt, hogy tényleg mindenki "készen" álljon egy esetleges éles helyzetre!
Ne haragudjatok, nem mesélni szeretnék. Lenne ezer adoma. Azt szeretném tudni, hogy ennyi idó távlatából azok az emberek, ekiki ott szolgáltak - elsősorban mint sorállomány - mit gondolnak arról az alakulatról, ami a hadsereg csapásmérő ereje volt. Akkor csupaszseggű hadnagy, majd főhadnagy voltam a 2. z. 6. ütegénél, melynek néhai Bölcsföldi József volt a parancsnoka. Sok olyan sorkatonával szolgáltam együtt, akiknek ezúton szeretném megköszönni becsületes, tisztességes, férfias teljesítményét. még ha néhányszor át is vertek ezzel-azzal. Akkor még nem voltram ehhez eléggé érett.
Én csak érdeklödő vagyok! :-) Akkor kezdheted is amikre vissza tudsz emlékezni ennyi idő távlatából. Sztorik, technikai adatok, harcrend, stb stb! Ezek ma már nem titkosak :-)
Aki ott szolgált - sortól tábornokig - itt nosztalgiázhat. Én 1983-ban szolgáltam ott utlojára, a 2. hdm.harc. rak.o. bem. fef-ként, de a 88-as "fosatós" lövészeten kint voltam Kapusztyin Jarban.
