Hihiii... én is a Barlang moziba kezdtem, ami aztán filmmúzeum lett. ott láttam néhány feldhetetlen filmet anno. Ja és a nevezetessége az volt, hogy hátul volt néhány páholy, amit többnyire nem filmnézésre használtak.:-)))
Kösz, már látom. De ha már itt vagyunk, hadd tegyem fel a képed bal szélén látható épületrész teljes képét, a Károly körút-Dohány utca saroktömbjét, melynek földszinti sarkán a szüleim a Barlang moziba jártak, én a Filmmúzeumba, aztán lett még Broadway is, ma meg már Belvárosi színház. Bocs a kitérőért.
"A Károly körút és Rákóczi út kereszteződése című kép vajh melyik sarkot ábrázolja? "
A kép jobb oldalán a háttérben a volt "Különleges Méretek Áruháza" ma is látható épülete (Rákócz út 4/6) - és középen a Dohány utcai Zsinagóga tornya látszik.
[Rákóczi út és a Károly körút sarka]
Ismeretlen fényképező
1930 körül Budapest
Neuman László hirdetménye a Vigyázó-palota földszintjén.
Tárgyszavak: utcakép palota; ember; villamos kocsi; hirdetés; lovas kocsi Károly körút (VII. kerület); Károly körút 1. (VII. kerület); Rákóczi út 4. (VII. kerület) Vigyázó-palota 1930 körül
VII., Károly krt. 1. 1938-ban lebontották, helyén épült a Hültl Dezső tervezte Georgia-ház.
Kasselik Ferenc(Pest, 1795 Bp., 1884. dec. 9.): építész. Előbb apja, ~ Fidél építőmester műhelyében, majd 1819-től a bécsi ak.-n rajzolást és rézmetszést tanult. 1827-től pesti polgár és céhtag. Nagyvállalkozó volt, több mint 400 alkotása ismert. Az általa nagy számban épített empire stílusú bérházak a terület legjobb kihasználásának szempontjai szerint készültek. Legjelentősebb alkotásai a balassagyarmati megyeháza (183435), az egykori Nemzeti Zenede épülete a Semmelweis utcában (1836), a lebontott gr. Vigyázó-palota a Rákóczi út sarkán (1837), a Hild József által 1863-ban átépített s azóta lebontott régi pesti városháza (1842) s a gellérthegyi Citadella (1851) stb. Irod. Zádor Anna Rados Jenő.: A klasszicizmus építészete Magyarországon (Bp., 1943).
A Károly körút és Rákóczi út kereszteződése című kép vajh melyik sarkot ábrázolja?
* * *
Még valami a Deák térről. Az 1848/49-es szabadságharc leverése után a győztes hatalom beszedte az érvénytelennek nyilvánított Kossuth-bankót. "...A beszolgáltatott bankjegyeket a Szén-téren (ma Deák Ferenc-tér) katonai csapatok segédlete mellett nyilvánosan elégették. Könnyes szemű polgárok előtt lángolt fel a tűz. Ott égett nagy halomban a szürke egyforintos és a rózsaszínű kétforintos a többi magyar álladalmi pénzjeggyel együtt. Százezrek vesztették el vagyonukat, sokan jutottak koldusbotra. ..." (Forrás a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank száz éves évfordulójára kiadott emlékkönyv, 1941)
Orczy ház - VII. Károly krt. 21-25. Épült az 1700-as évek elején. Eredetileg két ház, az egyik Mayerhoffer András háza, melyet az Orczy család megvásárolt. 1936 végén bontásra jelölik a tervezett Erzsébet sugárút építése miatt. /Zsidó Bp. 1. köt. Bp. 1995. p. 102-109./
Talán ezt is mondhatjuk Deák térnek: az Anker-ház 1970 körül (kép: Czeizing Lajos). Alkotója, Alpár Ignác kapott érte negatív kritikát bőven. Granasztói Pál írja róla: Az építészetileg alig értékelhető épület elhelyezése és markáns tömege folytán nemcsak korának, hanem Budapest akkori kialakulásának és mai képének egyik jellegzetes eleme. Többfelől is egészében, jól látható. Szintén biztosító intézet számára épült; reklámszerű, mondhatni talmi kialakítása feltehetően szándékos volt. Az 1945 évi ostromnak sok szép műemlék áldozatul esett, viszont ez a hivalkodó, szinte pökhendi épület bádogkupoláival épen maradt.
Érdekesség a céhes világból:
Pollack Mihály 1797-98-ban Pestre érkezve a Deák-téri templomot tervező Krausz János építőmester építésvezetője lett. A korra jellemző momentum, hogy Krausz halála után Pollack szerette volna folytatni a mesterjogot, és tovább építeni a templomot. A céhes rendszer keretei között az lett volna a szokásos eljárás, hogy Pollack feleségül veszi a mesterjogot megöröklő özvegyet. Pollack viszont azt akarta, hogy saját képzettsége alapján vegyék fel a céhbe, ám ezt megtagadták. Végül Krauszné özvegyi jogán folytatódik az építkezés, de a terveket Pollack készíti.
http://www.btm.hu/ihm_anyagok/Foldalatti/Deak_ter/deak.htm
Deák tér 1873 körül, Klösz György felvétele. "Legkiemelkedőbb épülete a Pollák Mihály tervei alapján épült, 1811-ben felszentelt magyar-német evangélikus templom. Kis tornyát statikai okokból 1875-ben lebontották. A téren állítoták fel a főváros első utcai illemhelyét 1870-ben. Az angol típusú, vasból készült, ajtó nélküli, kör alakú helyiségbe két, oldalfal nélküli bejárón lehetett bejutni." (Jalsovszky-Tomsics: Budapest az ikerfőváros) A kép bal szélén a Két török ház sarka.
Deák Ferenc tér: Vasquez 1837. évi térképén Kohlmarkt megfelelőjeként Káposztáspiac, sokan Szénpiacnak fordították magyarra. Az 1840 körül itt felépült, a II. világháborúban elpusztult Wodianer- (Kemnitzer-) ház homlokzatát díszítő két török szobor után Török térnek, az evangélikus templomról egy időben Evangélikus templom térnek is nevezték. 1866-ban kapta mai nevét.
Címadatok: [Deák tér az evangélikus templom épületével, a Wodianer-ház részletével]
Készítő(k): Klösz György (1844-1913) (fényképész)
Készítési hely:Budapest
Felvételi idő: 1890-es évek
Címadatok: [Deák tér 1. Kemnitzer-ház]
Készítő(k): Azonosítatlan készítő
Készítési hely:Budapest
Felvételi idő: 1900-as évek
Súlyos károkat szenvedett az épület a második világháború utolsó szakaszában, a bombázások idején. Homlokzatát mintegy húsz nagy belövés, 250 aknatalálat, tetőszerkezetét 300 gyújtóbomba érte. Egy lövedék beszakította a kupola külső burkolatát, a csillagboltozat két boltmezője beomlott, tönkre téve a boltozati bordákat, a zárókövet, a szobrokat és a márványfalakat.
Panoráma kiadó 1964
Bocs, hogy eltérek az aktuális témától, de szomorúan olvasom az indexen, hogy rövidesen a Thököly úti villamossínek is "anno"-vá válnak. Lassan indulhatunk fényképezni (aki még nem tette meg). Hamster pedig megírhatná újabb novelláját "Az utolsó Thököly úti sín" címmel.
A fővárosi közgyűlés először 1894. március 21-én, Kossuth Lajos halálának másnapján indítványozta egy budapesti Kossuth-szobor felállítását. Horvay János alkotása végül 1927-re készült el. A szabadságharc politikusának carrarai márvány szobra széles mészkő talapzaton állt, mellékalakjai az első felelős minisztérium 8 tagjának szobrai voltak. Az alkotó a forradalom és szabadságharc tragikus bukását faragta meg, az első független felelős magyar kormány minisztereit is megörökítve.Ezt az emlékművet lebontották, és helyére 1952-ben került a ma látható, Kisfaludi Strobl Zsigmond-féle emlékmű. A kompozíciót a budapesti Kossuth térről először a Fiumei úti temetőbe vitték, majd felajánlották: viheti - majdnem ingyen, akinek kell. A szállítási díj 116 ezer forint volt, s a 23 m-es szoborcsoport évekig hevert Dombóváron a Hunyadi téren - ott akarták először elhelyezni. Ezt követően 1972-ben helyreállították, s így került mai helyére a Béke parkba. http://www.vendegvaro.hu
Károly kőrút - 1913
Károly krt . és Rákóczi út kereszteződése - 1930
1948. 
1964.
Súlyos károkat szenvedett az épület a második világháború utolsó szakaszában, a bombázások idején. Homlokzatát mintegy húsz nagy belövés, 250 aknatalálat, tetőszerkezetét 300 gyújtóbomba érte. Egy lövedék beszakította a kupola külső burkolatát, a csillagboltozat két boltmezője beomlott, tönkre téve a boltozati bordákat, a zárókövet, a szobrokat és a márványfalakat.
Panoráma kiadó 1964
A második képen a szobrokkal /1910/.
