Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Nibelung 2005.10.19 22:27:38 © 2883

Kedves LvT!!

 

Először is köszönöm a gyors és részletes választ! Le a kalappal, már eddig is akartam, most már megkérdem: mit tanulsz, tanultál? Összehasonlító nyelvészetet? Mert le vagyok döbbenve :)

 

A Sztregszka-nál azért merült fel bennem a germán eredet, mert a "str" szókezdet úgy vettem észre, ritka a szláv nyelvekben (van de ritka).

A kérdésedre válaszolva: ezt a nevet Péteri községben (Pest megye) találtam, az 1740es években, röviddel a falu újratelepítése után. A falut Illésfalváról (Iliaš, Besztercebánya mellett) telepítették újra evangélikusokkal döntő részt szlovák nevű emberekkel, nyelvileg mindenki szlovák volt állítólag. Ellenben a lelkész helyesírása nagyon is magyar helyesírást tükröz, sokszor cserélgeti a "h" és "ch" alakot és az sz/s írása is magyar helyesírás alapján áll. Így a Sztregszka is kiejtés alapján lett leírva szerintem. Emellett bár tényleg egy nőé volt a név, az anyakönyvekben egyáltalán nem különböztették meg a nők és férfiak nevét, szóval pl. a Tucsni név nőknél se lett Tucsnának írva. Eszerint a Sztregszka névben a "szka" nem a nőnem miatt az ami (lásd másik nevem: Paraszka, aminek ahogy utánanéztem valószínűleg a görög Praszkéda név szláv alakja, főleg ortodox részeken van de előfordul nyugaton is). Ja! Az anyakönyvezés nem volt gót betűkkel írva, egyszerű kézírás. Nem tudom hogy ezek az infók segítenek-e belőni hogy mi lehet ez a név, remélem igen!

 

Vršec és Vršac neveket megtaláltam én is. Az a gondom hogy (valószínűleg) aradi német család, így a szerbiai helységnévből eredő név elég furcsa :o Valszeg ahogy mondod egy már elpusztult német-lengyel településből ered a neve. Nem tudom ismered-e Barlow könyvét a német családnevekről (asszem: Deutschen Namenlexikon). Nagyon hasznos és tudományos és szép és jó. Csak pl ez a név nincs benne :)

 

Tancsikót köszi! Erre nem gondoltam :)

 

Palkosogech szintén Péteri községből, minden körülmény ugyanaz mint a Sztregszka esetén. Ötleted nem rossz a kettős névre! Létezik Šogeč vagy hasonló szlovákság körében? Nem tudom viszont hogy a "ch" az most mit akar jelenteni mert a "cs" mindig "cs" volt, a "h/ch" pedig mindig "h"... :/

 

A Ficsor legkorábbi eredete 1668 Nógrád és római katolikus, eszerint a magyar származás valószínűbb gondolom

 

A Gyovainál egy kis plusz: néha Gyojai-nak írták a nevet. De hogy miért?! Ez a Gyó jó ötlet, köszi!

 

Karsainál is egy kis plusz: levéltáras történész ismerősöm szerint ő egyelőre csak engem ismer olyat akinek a neve eredeti és nem magyarosított - így a gyakorisága kissé félrevezető lehet. Én a személynevet Karsa-nak ismertem (ilyen alakban ma is adható az eredeti Karcsa alak) és helységnévre ismertem a Karcsát (Borsodban). Krassó pedig (márhogy: Krassó-Krassai-Karsai) kicsit eröltetett nekem tekintve hogy a magyar családnevek könyv szerint a Karsa családnév a pogány névből ered. Zavaros :/

 

Odrannál a "toprongyos" jelentést én is megtaláltam. Hadrián név lehet! A francia etimológia csak földrajzilag távoli: Audren névre gondoltam. A protestantizmusból és Besztercebánya közelségéből indulva sejtettem a francia eredetet. Egyelőre még nem vetem el teljesen a francia származást (több hugenotta család szlovák evangélikussá vált), majd igyekszem utánanézni jövőre Szlovákiában a távolabbi ősöknek (1744 előtt) hátha van valaki akiből egyértelmű lesz.

 

Paput név így mit jelenthet? Mármint a Pap(u) előtag

 

Osza névben az zavar engem, hogy ma ez az alakja, de anno amikor először megjelent akkor még Ossza volt, kifejezetten jelezve a hosszú ejtést. Nem túl nagy a szlováktudásom (fejlesztés alatt :)) de én nem tudok róla hogy hosszú "sz" hang lenne szavakban. Emellett persze az a valószínű amit sugallsz!!

 

Ha lehet kérdeznék még:

 

Wiedermann. Én arra gondoltam hogy a délnémet Weidmann (vadász) szó északnémet alakja (Weid=Wiede), úgy hogy a felnémet környezetbe kerülve az "r" hozzáadásával adtak valamiféle értelmet a névnek. Létezik?

 

Tepis. Felvidékiek. Én a felnémet Täppisch név délnémet Deppisch alakjára gondoltam (létező családnév)

 

Rocsák/Rocsek. Én cseh eredetű szlovákra gondoltam, úgy jelentése "egy éves jószág" lenne.

 

Mihala - Ez ugye inkább a Mihal név becézése, semmint a Mihaéla szlovák változata?

 

Szemán - Mi lehet a "sem" előtag a szlovákban?

 

Köszönök szépen mindent, sokat segítettél!!!

És gratulálok :)

Balázs

Kis Ádám 2005.10.19 22:21:02 © 2882

A Vuk ügyében megkérdeztem az ismerősömet.

 

Őszerinte a horvát határ mentén terjedt el ez a név, a telefonkönyvből ki is derül, hogy Nagykanizság 6, Molnáriban pedig 10 Vuk va. Az ismerősöm apja is Molnáriból származott.

 

Kis Ádám

Előzmény: Kutyus55 (2875)
LvT 2005.10.19 20:50:23 © 2881
Kedves Galgadio!

> Magát a Galbavi nevet hogy lehetne lefordítani?

A Galbavý elég gyakori szlovák név: 137 találata van a szlovák telefonkönyvben. Ugyanakkor eredetileg nyilvánvalóan nem szlovák, minthogy g hangot tartalmaz. Talán valach vagy horal nyelvjárási eredetű. Meglehet összefügg a szlk. hlb- tővel (< ócseh *glbъ), amely ’mély’ jelentésű. A szlk. hĺbavý éppen ’tűnődő, mélázó’ jelentésű (< szlk. hĺbať ’tűnődik, mélázik’, vagyis ’elmélyül <magában>’). Az -avý igéből és főnévből képez ellátottságot, jellemző tulajdonságot jelölő melléknevet.
Előzmény: Galgadio (2879)
LvT 2005.10.19 20:15:08 © 2880
Kedves Nibelung!

> de ilyen nevű ember nem létezik a világon.

Nem az a szükséges feltétel, hogy _ma_ létezzen egy adott vezetéknevű ember, hanem az, hogy évszázadoknak előtte létezzen adott személy- (v. ragadvány)nevű ember. (Családok kihalhatnak, nevet változtathatnak stb.)

A térségünkben az alsóbb néposztályokban a családnevek kialakulása a XVI–XVIII. sz. folyamán történt meg, így nyelvileg, névtanilag is az akkori állapotot kell vizsgálnunk. Emiatt veszélyes is, ha nem támaszkodunk az adott nyelvet illetően korabeli forrásokra.

(Egyébként bemutatom, hogy létezik „olyan” nevű ember ma is.)


Ad Sztregszka: A bemutattad elgondolást én teljeséggel kizárnám. Az okok:

– A /k/ > /g/ változásnak – a zöngésedésnek – semmi fonetikai alapja nincs, hiszen az adott hang zöngétlen pozícióban áll.
– Még inkább aggályos a /g/ úgy, hogy szlovák környezetet említettél: a szlovákban nincs g, csak a zg hangcsoportban, és fiatal, tudós, a modern kultúrához köthető átvételekben. Ezért szlovák alapon ez kizárt. (Szlovák területen a valach – a Keleti-Kárpátokból áttelepült havasi pásztorkodó – népcsoportnál lehet g-vel találkozni.)
– A Streekstra hosszú /é/-jével szemben nem magyarázott a Sztregszka rövid /e/-je (fiatal szlovák alakulatnál itt é-nek, réginél pedig ie-nek kellene állnia).
– A Sztegszka név így -szka végződéssel egyértelműen a Sztregszky név női alakja. Nehezen képzelhető el, hogy a hímnemű doménba tarozó Streekstra nőneműként szlovákosodjon, miközben a -ra végződés a szlovákban névtanilag hímnemű (vö. Szikora, Misura stb.)

Summa-summárum egy holl.-fríz Streekstra-ból a szlovákban első lépésben valami *Striekstura lett volna.

A Sztregszka szlovákságával egyébként is probléma van, mert a -ský képző palatalizációt okoz, így előtte idegen szavakban esetén is g > ž változás lép fel automatikusan, pl. Volga > volžský ’volgai’, vagy a g – hosszabb szavak esetén – kiesik, pl. Habsburg > habsburský ’Habsburg-’.

Fontos lenne a véleményalkotáshoz a név adatolásának ideje, helye és nyelvi, valamint etnikai és vallási környezete, és természetesen az abszolút betűhív lejegyzése. Ugyanis: a g hang a szlovákban (és még inkább a csehben) olyan ritka, hogy a gót betűs írásváltozatban (és ilyet használtak még az alföldi evangelikus szlovákok a XX. sz. elején is) a g betű a /j/ hang jele volt, a j betű hosszú /í/-t jelölt (ha specifikusan a /g/ hangot akarták jelölni, akkor azt – paradox módon – „lágyjellel” (haček, mäkčen) látták el: ğ.

Így a név akár Sztrejszka-nak is olvasható, amely megengedi, hogy pl. az ukr. Стрий (Stryj), ro. Strei (m. Sztrigy) helynevekhez kapcsoljuk. Igaz, ennek ellentmond, hogy az /sz/ hangot sz-szel írva adtad meg (a cseh-szlovák gót ortográfiában ez nem szokás). Ezért lenne fontos a pontos írásmódot és egyéb körülményeket tisztázni


Ad Wars(ch)itz, Wers(ch)itz: A németben vannak képző nélküli lakosnevek, így ez visszavezethető lenne egy hasonló német helynévre, akár az említettedre is. Azonban ilyenkor szinte bizonyosan adatolhatók még -er képzős változatok is (egy Werschitzert találtam, nem tudom elég-e ez az üdvösséghez).

A le. Warcisław ~ cs.-szlk.Vrtislav sem „tetszik”. Ugyanis a n. szóvégi -tz vagy egy korábbi -t-re utal, vagy egy korábbi szláv -c-re (vagy -re). Ezek pedig a néven csak szláv eredetűek lehetnek, német fejlemény nem. Viszont hiányzik a megfelelő szláv adat. Ugyanakkor a le. Miecisław a németben Mitzlaff-ot ad (ebből Mitz, Mitzinger), valamint szl. Pribyslav > n. Pritzlaff ~ Pretzlaff (> Pritzel), szl. Vęcislav (le. Wiecław) > n. Wentzlaff (> Wenzel). Szóval a le. Warcisław ~ cs.-szlk.Vrtislav inkább Wartzlaff, Wartz (Wratzlaff, Wratz stb.) alakot adna.

A javaslatom a szláv Vršec név, amely a szl. vrch ’hely, csúcs’ (mai le. wierzch ’tető, felső rész’) szóból származik az -ec személynév- (ill. kicsinyítő-) képzővel. Idejő a bácskai m. Versec ~ szb. Вршац (Vršac) helynév. (Végezetül ez lehet a n. Wirschitz mögött is, a le. Wyrzysk visszakölcsönzésnek tűnik.) Hogy a kapcsolat személynévi, vagy képzőtlen lakosnévi áttételen keresztül valósult-e meg, azt nem tudom, talán nem is deríthető ki. Mivel a Vršec helynévnek önkéntelenül adódik, lakosnévként sem biztos, hogy az eddig felsorolt helynevekre utal: lehet egy azóta elpusztásodott (vagy más településbe olvadt) helynév is az eredete.


Ad Tancsikó: Kálmán Béla a Tancs ~ Tancsó nevet a Tamás régi alakváltozatai között sorolja fel (vö. még Tankó). Az -s ~ -cs ismert magyar kicsinyítő képző és előtte a csonkult Tam forma nazális msh.-ja hasonult. (Ugyanezek o-s alakjai: Tončo, Tonko stb. más szláv etimológiájúak lennének.) Vö még Dániel / Damján > Dan / Dam > Dancs > Dancsó.


Ad Palkosegech: Itt szintén jó lenne ismerni nemcsak a dátumot (250 évvel ezelőtt), hanem a helyet és a körülményeket is. A leírt név mindenképp romlottnak tűnik (a lejegyzője is belezavarodhatott). Esetleg felvetném, hogy ez két név egybeírása: Palko Šegić (ez utóbbi ma is létező szb.-hv. vezetéknév).


Ad Ficsor: Ez lehet román is, magyar is, névtanilag nem dönthető el. Sőt egy jelenkori kalotaszegi ragadványnevekkel foglalkozó tanulmány még magyarok által magyaroknak adott román ragadványneveket is megemlít arról a területről. Pl. Bogya < ro. Bodea, a magyarázat: „Vásárokkor egy ilyen nevű román család száll hozzájuk”; Opráj < ro. oprea ’megáll’, a magyarázat: „Az elnevezett részegen azt szokta kiáltozni: »Opráj, magyar, ne had’ magad, m1g az ördög e’ nëm ragad«”.

Egyébként a jelenkori román kis gyakoriság nem implikálja azt, hogy a név ne lehetne román eredetű: a széttelepült családoknak a sorsa is szétválik. Esetünkben azonban a ro. ficior csak nyelvjárási variáns, a köznyelvi alak fecior. És mint az szokásos, a nyelvjárásias alakú vezetéknevek a központi anyakönyvezéssel hajlamosak a köznyelvi formát felvenni. Így a régi, a magyar Ficsort adó ro. Ficior nevet lehet, hogy ma már Feciorként találjuk meg; ugyanakkor a román nyelvi norma nem hat a magyarba átkerült nevekre, így az Ficsor maradhatott. A bukaresti vezetékes telefonkönyvben 2 Ficior(u) és 30 Fecior(u) van. Így együtt nem mondhatjuk különösképp ritka névnek. (Budapesten 46 Ficsor van, a két város népessége egyaránt kb. 2 millió, így csak 1,4-szer gyakoribb a magyar előfordulás.)


Ad Gyovai: A Gyomához való kötést nem tartom valószínűnek. Itt megint az a probléma lép fel, hogy néhány évszázaddal korábbi településjegyzékben kellene e helység után nézni. (Van, hogy egy település azért tűnik el, mert minden lakosa áttelepült máshová.) A Váradi Regestrum helynevei közt találtam 1213/1215-ből való Közép-Szolnok vm.-i Gyou (mai alakban talán Gyó) helynevet. Ez vlsz. megegyezik a személynévként is használt melléknevünkkel: ez valaha v-vel bővülő tövű volt, vö. javak, javasasszony, és a j > gy affrikálódást szenvedett származékai is ismertek, vö. gyógyít. Tehát ehhez (vagy más hasonló) Gyou helynévhez feltételezhető egy Gyovai lakosnév (amely tovább él, mint a település).

Másik lehetőség az, hogy a Gyovai hangrendi illeszkedéssel jött létre a Gyivai-ból. Ekkor a forrás a dió termésnevet rejtő (ma létező vagy már kihalt) településeink egyike lehetne: vö. Gyiva (ma Diva, Szlovákia), Gyó (ill. továbbképezve: Gyócs, [Alsó/Felső]gyógy).


Ad Karsai: Az birtokjeles apaneveket és a lakosneveket névtanilag nemigen lehet szétválasztani, max. valószínűsíteni. Bár a telefonkönyvben van pár Karsa, de ugyanakkor elgondolkodtató, hogy nincs Karcsa vezetéknév, holott ez várható gyakoribb alaknak (és helynevekben tényleg ez az egyeduralkodó). Ez arra látszik utalni, hogy a megfelelő ’ölyv’ jelentésű török személynév még sem maradt fent, és adott családnevet, és így a Karsa is inkább képzőtlen lakosnév, semmint személynév.

Ennek ellenére nem lehet kizárni a te verziódat is, csak ez kevésbé valószínűbb. És ilyenkor jobb a kevésbé romantikus, de valószínűbb magyarázatnál maradni.


Ad Odran: Occam borotvájának itt is vágnia kell. Nem írhatja felül egy távoli etimológia a helyieket. Az Odr a szláv nyelvekben a Hadrian név rövidülése, és az -an egy tipikus szláv névképző elem (vö. Toman < Tomáš, Kuban < Kubo < Jakub, Šebian < Sebastian stb.) Egy lengyel történelmi vezetékneveket felsoroló oldalon* más továbbképzéseit is megtalálhatjuk: Odryjan > Odrał, Odran(-iec), Odreń, Odrian, Odron, Odroń, Odrych, Odrzan, Odryn(-iec, -iuk). [Ebben a névben egyébként több név is egybeeshet, mivel nem zárhatjuk ki az ’oderai’ jelentést, szlovákul ez Odrian; de lehet a cs.-szlk. odrať ’elnyű, elkoptat’ igéből származó név is, vö. cs.-szlk. odraný ’toprongyos’ mn., odranec ’toprongyos (férfi)’ fn.]

* <http://www.herby.com.pl/herby/naz_result.php?nazq=Odr>


Ad Paput: A Pap-, Papu- szintén adatolt szláv névalap, vö. <http://www.herby.com.pl/herby/naz_result.php?nazq=Pap>. A -t ugyanakkor régi szláv kicsinyítő képző (az -ič, -ić képzők mögött is egy összetett *-i-t-jь képzőbokor áll), ez jelenleg a cseh területen a legproduktívabb, de a XVI– XVIII. sz.-ból bővebb adatai vannak. Így adható rá szláv etimológia.


Ad Osza, Ossza: A szlovák telefonkönyvben* 7 Osa van, nem is számolva az olyan továbbképzéseit, mint az Oško (< Osьko)

* <http://www.zoznamst.sk/eng/>, itt [Residential directory] fül, ahol Surname = Os és Area telephone code = 0 (a keresés a nevek elejére történik és az ékezet figyelembe vétele nélkül)
Előzmény: Nibelung (2865)
Galgadio 2005.10.19 16:01:48 © 2879

Kedves LvT!

 

Jól sejtem, hogy a Galbavi családnév szlovák eredetű. A -vi végződést más szlovák nevekben is fellelni vélem: Luhovy, Skuhravy stb. (na jó, ezek cseh futballisták).

Magát a Galbavi nevet hogy lehetne lefordítani?

Egyébként ikladi családnév, de maga a család - mint kiderítettem - a szlovák többségű Galgagutáról vándorolt Ikladra a XX. sz. legelején.

 

Köszi: Galgadio

LvT 2005.10.19 14:15:51 © 2878
Kedves Kutyus55!

> Cseh-szlovák területröl eredne minden PROKSA, PROKSCHA, PROKSZA családnév?

Vigyázat: itt két név van. Egy, amelyik magyarul Proksa hangzású (cseh-szlovák Prokša, lengyel Proksza, német Prokscha), és egy másik, amelyik Proksza hangzású (cseh-szlovák, lengyel, német Proksa). Ez utóbbi etimológiája is alapvetően ugyanaz, mint a m. Proksa-é, csak más a kicsinyítőképző-bokor.

A fenti nevek -a nélküli változatban is megtalálhatók: az /s/-es (cs.-szl. Prokš, le. Proksz, n. Proksch), ill. az /sz/-es (cs.-szlk., le., n. Proks).

E nevek egyébként olyanok voltak a maguk idejében, mint a magyar Dániel: ezt anno becézték úgy, hogy Dán, Dancs, Danyi, Dankó, Dános, és ezek fenti is maradtak vezetéknévként. Ugyanígy természetes becézője volt a Prokop névnek az északi szomszédainknál a Prok, Proks, Proksa, Prokš, Prokša, és ezekből természetszerűleg lett ott vezetéknév (úgy is, hogy az azonos hangzású nevek függetlenek lehetnek egymástól, mivel egy időben sok embert hívtak így). A csehek egyébként a történelmük folytán (a huszita háborúktól) igen sokszor bocsátottak ki népességet, elsősorban osztrák, szlovák, magyar és lengyel területre.


> Vagy eme nevek csak nyelvi torzulások lennének?

Nem torzulások, hanem egyszerűen ugyannak a névnek a befogadó nyelv helyesírása szerint leírt alakjai. jellemző itt I. Josef Prokš (Joseph Proksch) zeneszerző, akit a csehek és az osztrákok is a magukénak tudnak (cseh területen született és halt meg), az ő nevét még mindkét alakban hozzák (a csehes az eredeti). Leszármazottai azonban csehországi német városi környezetben élve már csak a németes változatot használták, vö. <http://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_P/Proksch_Familie.xml>, <http://www.musicologica.cz/slovnik/hesla.php?op=sekce&psm=P#sub8>.


A Vuk nevet illetően egyet értek Kis Ádámmal (ez egy szerb-horvát -- jelenleg is anyakönyvezhető -- utónév ’farkas’ jelentéssel).
Előzmény: Kutyus55 (2874)
LvT 2005.10.19 12:45:49 © 2877
Kedves kürt!

> Abbol gondoltam hogy csak a cs-ét veszem le

Egy személynév nem úgy keletkezik, hogy valaki azon gondolkodik, hogy ugyan mit is tehetne egy másik név végére, és ami számára szimpatikus volt, azt hozzáragasztja. A neveket is képezik: képzőkkel bővítik (előtte alkalmasint csonkolással megkurtítják). A -cs csak a magyarban képző: sem a szlávoknál, sem a törököknél nem az, így nem vehető el önmagában: az -ić vehető le a délszláv nevekről egyben (ill. a -çi/çı lehetne levehető a törökről, de itt nincs -i/ı a végén: ezért sem lehet török). Az már kérdés, hogy a szláv -ić hozzárakásakor a megelőző magánhangzó kiesik, így az esetleges szóvégi -i is: Azért van Spahić < Spah- + -ić < spahı. Ami pedig az általad feltételezett török kolları alapot illeti: ez ténylegesen kol ’ruhaujj’ + -lar többesszámjel + -ı 3. sz. birtokrag, azaz ’ruhaujjai’. (N.B. Szó belsejében az a legritkább dolog, hogy a törökben hosszú msh.-k lennének, csak szó-, ill. rag/jel/képzőhatáron). Most a legritkább esetben neveznek el valakit, hogy *Ruhaujjai, így ez kizárható. Ami török Kolları vezetéknévnek látszik, az a szláv Kol(l)ar átvétele, mint ahogy Kollár alakban ezt a magyarok is átvették. (Azért persze elképzelhető, hogy a szláv Kolar nevet továbbvivő török[ké lett], majd [vissza]szlávosodott Kollarić a neved őse. De mindig az ilyen bonyolult eseteket kell bebizonyítani az egyszerűbb esetekkel szemben; ez esetben azzal szemben, amit én hoztam.)


> a terült ahonnan nagyapám származik feltételezem hogy eredetileg mint az előző neveknél valah

Azért elmondanám, hogy a bosnyákok szlávok, és nem törökök: a muzulmán vallást nagy tömegekben is csak a XVII. sz.-ban vették fel. A „mi” bunyevácaink, aki a horvátok közé sorolják magukat a most Bosznia-Hercegovinában található Buna folyó mellől települtek át (innen is jő a nevük): úgyhogy az, hogy a családod onnan származik, az éppen azt is jelenti, hogy az elől menekültek, mint a bunyavácok, vagyis hogy „törökké” kelljen lenniük. Ennek ellenére Bosznia-Hercovina lakosságának máig csak 48%-a bosnyák, 37% szerb és 14% horvát is él ott (nem véletlenül volt a háború, és máig a területi felosztási igény).


> Meg persze most a nyáron kétszer is voltam Boszniában(Szarajevo,Zenica) és a Bosnyák határon az örök ugy üdvözöltek mintha külföldi bosnyák lennék,a szállodában a portás is közölte hogy bosnyák nevem van és kérdezte hogy miért nem tudok bosnyákul.

Próbáld ki ugyanezt Horvátországban (és részben Szlovéniában): valószínűleg ugyanez lesz a reakció (pl. a horvát országos telefonkönyvben 1254 ilyen tétel van). Ha a Google-s találatokat szűrjük le (az ékezeteket figyelmen kívül hagyva) TLD-re, akkor 14300 horvát (.hr), 199 szlovén (.si) és 49 boszniai (.ba) találat lesz. Ha súlyozzuk ezt egy átlagos elterjedtségű névvel, mondjuk az Andrićtyal (28400 .hr, 702 .si, 673 .ba), hogy kiszűrjük a bosnyák oldalak relatív elmaradását, akkor 0,50 .hr, 0,28 .si, 0,07 .ba lesz az arány, vagyis a horvátoknál még így is 7-szer (a szlovéneknél 4-szer) gyakoribb ez a név, mint a bosnyákoknál.
Előzmény: kürt (2872)
Kis Ádám 2005.10.19 11:41:47 © 2876

A VUK horvátul, de biytos más délszláv nzelven is 'farkas'.

A volt Jugoszláviában keresztnévként is elterjedt.

Vezetéknévként: egyik szomszédomat így hívják.

 

Kis Ádám

Előzmény: Kutyus55 (2875)
Kutyus55 2005.10.19 10:56:20 © 2875
Lenne még egy érdekes nevem, legalábbis számomra az.
A név pedig : Vuk. Leginkább a jelentése érdekelne és az hogy milyen nyelvterületröl ered és napjainkban hol lelhetö fel leginkább.

Elöre is köszönöm!

Proksa Péter
Kutyus55 2005.10.19 00:44:36 © 2874
Köszönöm az informácokat a Proksa névvel kapcsolatban, de túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen eme "egyszerü" magyarázat. Több kételyem lenne : Cseh-szlovák területröl eredne minden PROKSA, PROKSCHA, PROKSZA családnév?
Vagy eme nevek csak nyelvi torzulások lennének? Esetleg a világon élő össszes Proksa
e területről (Nitra környéke, Csehország) eredne? Van belőle bőven, de országonként mindig nagyjából egy lokációra tehetők és a rokoni kapcsolat feltételezhető.

Előre is köszönöm!

Proksa Péter
rumci 2005.10.18 15:38:07 © 2873
Egy név eredetének megismerésében annak helyesírása az esetek nagy részét tekintve indifferens, ugyanis az íráskép megszilárdulása rendszerint jóval későbbre esett, mint a névadás maga. Tehát például attól hogy valaki Kovács, Kováts vagy Kovách formában írja a nevét, a nevének eredete ugyanúgy a foglalkozásnévre megy vissza. A szerb/horvát írás történetében részben a magyar, illetve német hatások miatt a magánhangzóközi mássalhangzóbetű kettőzöttsége hasonlóan instabil, elég a Jellasics ~ Jelačić váltakozásra gondolni.
Előzmény: kürt (2870)
kürt 2005.10.18 15:34:37 © 2872

Abbol gondoltam hogy csak a cs-ét veszem le mert ha a Kadics -rol vagy a kalics -rol vagy Hadzipahics-rol veszem le akkor eggyértelmüen török neveket kapok: Kadi,Kali,Hadzipahi,hodzi ezért és a terült ahonnan nagyapám származik feltételezem hogy eredetileg mint az előző neveknél valaha Kollari volt és utána kapott csak egy (c) cs-ét.Meg persze most a nyáron kétszer is voltam Boszniában(Szarajevo,Zenica) és a Bosnyák határon az örök  ugy üdvözöltek mintha külföldi bosnyák lennék,a szállodában a portás is közölte hogy bosnyák nevem van és kérdezte hogy miért nem tudok bosnyákul.

Előzmény: LvT (2869)
LvT 2005.10.18 15:32:31 © 2871
Kedves kürt!

Egyáltalán nincs jelentősége a két ll-nek, pusztán a neved -- a családdal együtt -- átkerült Mo.-ra és a továbbiakban a magyar helyesírási hagyomány hatott rá, az eredeti forrásterületen pedig az ottani. Emiatt a közben eltelt N*100 év alatt ennyire divergálhatott a két alak.

Ehhez jó példa az, hogy a szlovákok Kolárovo-t (régen: Gúta) egy bizonyos Jan Kollárról neveztek el, aki a XIX. sz.-ban élt és két ll-lel írta a nevét. De a ráutaló településnév ma már csak egy l-es mai helyesírási szabályok szerint.

A magyarból egyébként ugyaígy eltűntek a hajdani Kováchok átadva a helyüket a modern Kovács írásmódnak. (Eseti kivételektől eltekintve) csak a "történelmi" családok tartották meg a régies írásmódjukat. Ugyanez igaz a szlávokra is: a nevek írásmódja ott is változik a helyesírási változásnak megfelelően). N.B. A szláv nyelvekben _nincs_ hosszú mássalhangzó, a régi hosszú ll a te nevedben is csak a valahai magyar helyesírási befolyás eredménye, de egyebekben nem tesz különbséget.
Előzmény: kürt (2870)
kürt 2005.10.18 15:12:32 © 2870
Értem de a nevem kollarics és nem kolarics mert ilyen is van a balkánon elég sok de kollarics 2 ll -lel viszont nagyon ritka és ezért van jelentősége a 2 ellnek.Találtam viszont kollari és kollári vezetéknevet viselöket is ezek a nevek lehet hogy eggyértelmübbek.Köszönöm hogy más megközelittésből is felnyitottad a szememet a proksa barátom meg odáig lesz meg vissza hogy megtudta  végre neve eredetét.:)
Előzmény: LvT (2869)
LvT 2005.10.18 14:29:00 © 2869
Kedves kürt!

Kollarics: Nem csak -cs-t kell elvenni, hanem -ics-et. ha a maradék Kollar-t a jelenlegi szláv helyesírás szerint írjuk le (azaz csak egy l-lel): kolar, akkor már meg is van az szláv közszó, amely az alapnévvé lett, vö. on-line szerb-horvát szótár: <http://www.recnik.com/logindict.cgi?ulaz=kolar&mode=en-sr-c&search=Search>, azaz a. weelwright 'kerékgyártó, bognár'. A nevet visszaírva a jelenlegi helyesírás szerint igen sok találatot kapunk a Google-ban: szerb-horvát Kolarović, szlovén Kolarovič (ill. szlovák Kolárović stb.)

Proksa: Az ortodoxok között népszerűbb (de másutt is előforduló, különösen régebben), görög Prokopiosz szentnév (< gör. prokopé 'előrehaladás, siker') szláv Prok rövidüléséhez járult a szláv -ša kicsinyítőképző-bokor. A Prokša nevet a jelekorban elsősorban cseh-szlovák területről lehet adatolni.
Előzmény: kürt (2867)
LvT 2005.10.18 14:12:04 © 2868
Kedves Nibelung!

A felsoroltad neveket felvettem a listámra...
Előzmény: Nibelung (2865)
kürt 2005.10.18 12:39:43 © 2867
Sziasztok az én vezetéknevem Kollarics,el  is kezdtem kutatni az interneten és leválasztottam rola a délszláv ragadványt a C (CS)-ét és beütöttem a keresöbe hogy Kollari és a kiadott  18000 oldalak 95% török nyelvü !Szerepel névként is és mondatban is ,ezek után kétség nem fér hogy török eredetü nevem van!Hozzá tenném hogy nagyapám gyerekkorában bosznia területéröl került át mint árva és magyarok fogadták örökbe, mint köztudott Bosznia területe több mint500 évig török gyarmat volt!Az ott maradt törökök egy idö után délszlávositották nevüket pl:erdemovics,hadzipahics,hodzics,muhammedovics,ahmetovics,hasonics,izetbegovics,kadics,kalics csak még azt nem tudom hogy mit jelent az hogy: kollari,kollarinda,kollary.stb.Ezenkivül az örményeknél is előfordul Kolarian változatban!Ha valaki megfejtené vezetéknevem jelentését előre is köszönöm és persze várok ötleteket ,érveket. Ja és haverom neve Proksa azt hiszem kemény dio!Az rendben van hogy szláv ,de milyen és honnan esetleg mi a jelentése?Elöre is köszönöm
lucyann 2005.10.18 00:25:00 © 2866
Kedves LvT ! Köszönöm szépen a válaszod! Bácskában /Szerbiában/ találtam még ilyen nevet ,de akkor ez is a szláv vonalat erősíti.
Előzmény: LvT (2864)
Nibelung 2005.10.17 22:28:18 © 2865

Hello mindenki!

Én is feladnék egy-két nevet. Eddig több mint száz családnevet lefordítottam már, szóval mondhatom, hogy van tapasztalatom benne. De ezekbe beletört az én bicskám, hol nagyon hol kicsit :)


Sztregszka

Egyelőre egyetlen ötletem támadt: a fríz Streekstra ("Streek városába valósi") név torzulása szlovák környezetben (esetleg protestáns menekült?), ha van más ötletetek akkor kérem szóljatok!


Wars(ch)itz, Wers(ch)itz

Legjobb ötletem hogy vagy a Warcislaw elnémetesedett alakja, vagy a most már Lengyelországhoz tartozó Wyrzysk (német: Wirschitz) község nevéből ered. Erre van ötlete valakinek?


Tancsiko

Mi lehet az a "tanč-" szókezdet??


Palkosogech (betűre pontosan így írták egy 250 éves anyakönyvben)

Szerintem leginkább a Palkovič név lehet, de a "-sogech" egyértelműen olvasható...


Ficsor

Ismerem a jelentését (ficsúr, legény, sőt: hajóvontató, futár, mérőedény stb...) de az érdekelne hogy szerintetek ez a név most magyar, vagy román? Mert a szó amiből ered az és létezik Ficior román név, bár nagyon ritkának tűnik.


Gyovai

Szerintem a ma Gyomaendrőd része Gyoma községből eredhet, de az "m"-"v" változás nem túl gyakori szerintem...


Karsai

Saját nevem, szóval különösen kíváncsi vagyok. A magyar családnévlexikon szerint Krassó vármegyéből ered, de én valószínűbbnek tartom, hogy a pogány Karsa név + -i képző, bár tudom, hogy ritka volt akkoriban már a pogány névadás. Szerintetek?


Odran és Paput névre van ötletetek szláv eredetre? Mert én csak franciából tudtam megoldani őket (úgy átlagos nevek) és mivel protestáns családok voltak, lehettek hugenották. Gondoltam az Odrán - "Oderai ember" jelentésre, de cseh ismerősöm szerint ez nem túl csehes név.


Osza-Ossza

Először a szlovák "osa" - "darázs"-ból indultam ki, de ilyen nevű ember nem létezik a világon. Próbáltam német Os(t)er, Hauser nevekből kiindulni, de végül egyetlen hasonlót találtam: Ossa név Spanyolföldön. Létezik??

Előre is köszi,

Balázs

LvT 2005.10.17 15:34:51 © 2864
Kedves lucyann!

Rapcsó: A szlovákban ez a név (Rapčo) létezik és egy tág névcsoportba tartozik: Rapáč, Rapák, Rapavý, Rapoš, Rapčan, Rapčaniak, Rapko, Rapsa, Rapšo, Rapušák stb. Mindezek egy rap- ’ragya, himlőhely’ tőre mennek vissza (vö. mai szlk. rapavý ’ragyás, himlőhelyes’), a Rapčo esetében ehhez a tőhöz a -čo kicsinyítőképző-bokor járult.

A Rapo, Rapčan névalak adatolható a horvát telefonkönyvből, a Рапчов a bulgárból, így kisebb valószínűséggel más szláv nyelvből is eredhet.
Előzmény: lucyann (2862)
snflwrnyc 2005.10.17 15:31:19 © 2863

Kedves LvT! Nagyon köszönöm a segítséged! (pertu-done)

Előzmény: LvT (2861)
lucyann 2005.10.17 05:14:22 © 2862
Kedves Mindenki ! Egy egyedi név jelentéséről,ha valakinek lenne vmi sejtése, lsz. ossza meg velem. A név: Rapcsó Köszönet,Lucy
LvT 2005.10.14 19:27:38 © 2861
Kedves snflwrnyc!

Ad Liszkai: Valóban, annyira megörültem, hogy találtam Liszka települést, hogy itt le is blokkoltam, és nem gondoltam végig, hogy az -ra végződő helynevek jó része esetén a melléknévi alak, és ebből következően a hozzátartozó lakosnév is, -ai végződésű (pl. Makó > Makai;ugyanígy magas hangrendben > -ei). Tehát ide jönnek a Liszkó helynevek is. És ha Liszkát vagy Liszkót mondunk, akkor Lickát és Lickót is értünk alatta, mert a magyar nyelvben eléggé megszokott a k előtti sz > c hangváltás. Ez megtörténhet az alaphelynévben, ill. a belőle képzett családnévben, ráadásul függetlenül a másiktól. (Sőt ellenhatásként ck > szk visszaváltozás is lehetséges.)

Csak a névtan egyébként ált. nem tudja megállapítani, hogy konkrétan melyik a forrástelepülés. Ez azért van, mert a családnevek régebben keletkeztek, és azóta a szóban forgó települések el is tűnhettek (elpusztásodhattak) vagy nevük megváltozhatott. Ezért a névtan csak orientál, és a fentiekben láthattuk, hogy a pontos névalakot sem tudja mindig eltalálni, csak egy „idealizáltat”. Körül nézve a felsoroltakon kívül az alábbi ilyen helyneveket találtam még (bár ezek családnévalkotóként valóban kevésbé valószínűek): A bükki Kondóhoz tartozó Harica-bányatelep melletti Liszkó pataknév (bár pataknévből nem szokásos, de azért keletkezhet belőle helyi érvényű ragadványnév), Lickó (puszta Porrogszentkirály mellett), Néramogyorós (ma Lescoviţa, Románia; elsődleges magyar neve Liszkó, később Leszkovac, ill. Leszkovica).


Ad Bilku: Közvetlenül a szóvégi -u miatt nem lehet lengyel, csak román. Névtani alapon a lengyel eredet nem igazolható, ami persze nem azt lehetne, hogy az ne lehetne igaz: Moldva pl. sokáig lengyel gyámságban volt. Ami azt jelenti, hogy onnan kerülhettek románok lengyel környezetbe, ill. lengyelek is román környezetbe. Azt tudom, hogy pl. lengyel husziták telepedtek le Moldvában, ha egy ilyen lengyel neve volt Belka, akkor ez néhány generáció múlva románosodhatott Bilcuvá. De a Bilcu alak az i miatt inkább ukránosnak tűnik (a mai Ny-Ukrajna nem is olyan régen még K-Lengyelország volt).


Simoncsics: Névtanilag eldönthetetlen eredetű szláv apanév. Lehet szlovák Šimončič, vagy szerb-horvát Šimončić. Ez a Šimon ‘Simon’ személynév kicsinyített Šimonek alakjából -ič ~ -ić apanévképzővel képzett név. (Bár az -ić végződés jellemzőbb a szerb-horvátra, mint a csehre-szlovákra, de a Šimon személynév pedig jellemzőbben cseh-szlovák.)


Óvári: Magyar lakosnév egy Óvár helynévből. Ez utóbbihoz önkéntelenül adódik Mosonmagyaróvár, de sok más ilyen helynév is van, pl.: Óvár (Olvár; ma Olováry, Szlovákia), Kisóvár (Olvár; ma Starý Hrádok, Szlovákia), Olvárpuszta (ma Tesmag [szlk. Tešmák] része, Szlovákia), Pinkaóvár (ma Burg, Ausztria), Óvári (ma Oar, Románia).


Térdek: Ez igen „jó” név, nem olyan könnyű, mint a korábbiak. Egyelőre nincs is semmi adatom. Alakilag úgy tűnik, hogy egy korábbi – feltehetően magyar, ill. megmagyarosodott – személynévvel vagy ragadványnévvel van dolgunk. Úgy vélem, hogy nincs köze a térd testrésznévhez, a vele való hasonlóság csak másodlagos lehet. Ha valamit találok, akkor jelentkezem.
Előzmény: snflwrnyc (2859)
mézontófű 2005.10.14 15:51:51 © 2860

Off

kedves milyennincs!

megkaptad anno a mélemet?

On

Előzmény: milyennincs (2858)
snflwrnyc 2005.10.14 15:50:38 © 2859
Nagyon köszönöm! Most aztán betódult az agyamba az összes ismerősöm neve, meg ilyen, hogy Simoncsics, Óvári, Térdek ... Fantasztikus, hogy egyesek mikhez nem értenek! Köszönöm a segítségüket!
Előzmény: milyennincs (2858)
milyennincs 2005.10.14 15:39:43 © 2858
Előzmény: snflwrnyc (2856)
milyennincs 2005.10.14 15:37:16 © 2857

Liczkó (Kis és Nagy), 2 magyar falu, Zala vmegyében: 167 kath., 12 zsidó lak. F. u. többen. Ut. posta Egerszeg 2 óra

forrás: http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0012/0303-17e1.html

 

Vadamas, puszta, Zala vármegyében, Iborfia és Liczkó közt.

forrás: http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0021/0005-2c37.html

 

Fényes Elek idején puszta volt. Ez azért óvatosságra int.

Javaslom még www.arcanum.hu/mol 1715.évi országos összeírást tanulmányozni. (ha vannak nevek persze)

Előzmény: snflwrnyc (2856)
snflwrnyc 2005.10.14 15:26:30 © 2856

Kedves LvT!

 

Nagyon köszönöm a válaszait!

 

A Bilku névhez annyit tennék hozzá, hogy vannak olyan elképzelések, hogy található lengyel a felmenők között.

 

Miután éterbe engedtem kérdéseim, eszembe jutott, hogy a Liszkai nevet ez esetben eredetileg Liczkainak írták és valamilyen zalában található lickóvadomosi (lickói) kisebb birtokkal hozták összefüggésbe ... vagy hasonló.

 

Nagyon köszönöm a segítségét!

Előzmény: LvT (2855)
LvT 2005.10.14 14:03:50 © 2855
Kedves snflwrnyc!

Bilku: Ez román név: Bilcu. Ez utóbbi etimológiája még nem teljesek világos számomra, megpróbálok utána nézni. Így elsőre úgy vélem, hogy a ‘fehér’ színnevet rejtő szláv Belka ~ Bielka ~ Bělka ~ Білка ~ Билка nevek (ill. ezek hímnemű Bielko stb. változata) átvétele lehet. (Ugyanez németes változatban: Bilko; vö. a nemrég a magyaron játszott Bilko főtörzs c. film.)


Fahn: Német név, amelynek köznévi jelentése van: Fahne ‘zászló’.


Liszkai: Magyar lakosnév egy Liszka település után (az illető vlsz. ezek egyikérő települt át a névadás helyére). Valószínűleg volt régebben több ilyen település is, ma csak a Zemplén megyei Olaszliszkát ismerem.
Előzmény: snflwrnyc (2854)
snflwrnyc 2005.10.14 13:37:34 © 2854

Nagyon felbátorodtam itt a szakértelmen:-)

Esetleg a Bilku családnévre is kapható válasz, továbbá a Fahn és a Liszkai családnevekre is? Dakujem velmi pekne!

Előzmény: LvT (2851)