Értem de a nevem kollarics és nem kolarics mert ilyen is van a balkánon elég sok de kollarics 2 ll -lel viszont nagyon ritka és ezért van jelentősége a 2 ellnek.Találtam viszont kollari és kollári vezetéknevet viselöket is ezek a nevek lehet hogy eggyértelmübbek.Köszönöm hogy más megközelittésből is felnyitottad a szememet a proksa barátom meg odáig lesz meg vissza hogy megtudta végre neve eredetét.:)
Kollarics: Nem csak -cs-t kell elvenni, hanem -ics-et. ha a maradék Kollar-t a jelenlegi szláv helyesírás szerint írjuk le (azaz csak egy l-lel): kolar, akkor már meg is van az szláv közszó, amely az alapnévvé lett, vö. on-line szerb-horvát szótár: <http://www.recnik.com/logindict.cgi?ulaz=kolar&mode=en-sr-c&search=Search>, azaz a. weelwright 'kerékgyártó, bognár'. A nevet visszaírva a jelenlegi helyesírás szerint igen sok találatot kapunk a Google-ban: szerb-horvát Kolarović, szlovén Kolarovič (ill. szlovák Kolárović stb.)
Proksa: Az ortodoxok között népszerűbb (de másutt is előforduló, különösen régebben), görög Prokopiosz szentnév (< gör. prokopé 'előrehaladás, siker') szláv Prok rövidüléséhez járult a szláv -ša kicsinyítőképző-bokor. A Prokša nevet a jelekorban elsősorban cseh-szlovák területről lehet adatolni.
Sziasztok az én vezetéknevem Kollarics,el is kezdtem kutatni az interneten és leválasztottam rola a délszláv ragadványt a C (CS)-ét és beütöttem a keresöbe hogy Kollari és a kiadott 18000 oldalak 95% török nyelvü !Szerepel névként is és mondatban is ,ezek után kétség nem fér hogy török eredetü nevem van!Hozzá tenném hogy nagyapám gyerekkorában bosznia területéröl került át mint árva és magyarok fogadták örökbe, mint köztudott Bosznia területe több mint500 évig török gyarmat volt!Az ott maradt törökök egy idö után délszlávositották nevüket pl:erdemovics,hadzipahics,hodzics,muhammedovics,ahmetovics,hasonics,izetbegovics,kadics,kalics csak még azt nem tudom hogy mit jelent az hogy: kollari,kollarinda,kollary.stb.Ezenkivül az örményeknél is előfordul Kolarian változatban!Ha valaki megfejtené vezetéknevem jelentését előre is köszönöm és persze várok ötleteket ,érveket. Ja és haverom neve Proksa azt hiszem kemény dio!Az rendben van hogy szláv ,de milyen és honnan esetleg mi a jelentése?Elöre is köszönöm
Én is feladnék egy-két nevet. Eddig több mint száz családnevet lefordítottam már, szóval mondhatom, hogy van tapasztalatom benne. De ezekbe beletört az én bicskám, hol nagyon hol kicsit :)
Sztregszka
Egyelőre egyetlen ötletem támadt: a fríz Streekstra ("Streek városába valósi") név torzulása szlovák környezetben (esetleg protestáns menekült?), ha van más ötletetek akkor kérem szóljatok!
Wars(ch)itz, Wers(ch)itz
Legjobb ötletem hogy vagy a Warcislaw elnémetesedett alakja, vagy a most már Lengyelországhoz tartozó Wyrzysk (német: Wirschitz) község nevéből ered. Erre van ötlete valakinek?
Tancsiko
Mi lehet az a "tanč-" szókezdet??
Palkosogech (betűre pontosan így írták egy 250 éves anyakönyvben)
Szerintem leginkább a Palkovič név lehet, de a "-sogech" egyértelműen olvasható...
Ficsor
Ismerem a jelentését (ficsúr, legény, sőt: hajóvontató, futár, mérőedény stb...) de az érdekelne hogy szerintetek ez a név most magyar, vagy román? Mert a szó amiből ered az és létezik Ficior román név, bár nagyon ritkának tűnik.
Gyovai
Szerintem a ma Gyomaendrőd része Gyoma községből eredhet, de az "m"-"v" változás nem túl gyakori szerintem...
Karsai
Saját nevem, szóval különösen kíváncsi vagyok. A magyar családnévlexikon szerint Krassó vármegyéből ered, de én valószínűbbnek tartom, hogy a pogány Karsa név + -i képző, bár tudom, hogy ritka volt akkoriban már a pogány névadás. Szerintetek?
Odran és Paput névre van ötletetek szláv eredetre? Mert én csak franciából tudtam megoldani őket (úgy átlagos nevek) és mivel protestáns családok voltak, lehettek hugenották. Gondoltam az Odrán - "Oderai ember" jelentésre, de cseh ismerősöm szerint ez nem túl csehes név.
Osza-Ossza
Először a szlovák "osa" - "darázs"-ból indultam ki, de ilyen nevű ember nem létezik a világon. Próbáltam német Os(t)er, Hauser nevekből kiindulni, de végül egyetlen hasonlót találtam: Ossa név Spanyolföldön. Létezik??
Rapcsó: A szlovákban ez a név (Rapčo) létezik és egy tág névcsoportba tartozik: Rapáč, Rapák, Rapavý, Rapoš, Rapčan, Rapčaniak, Rapko, Rapsa, Rapšo, Rapušák stb. Mindezek egy rap- ’ragya, himlőhely’ tőre mennek vissza (vö. mai szlk. rapavý ’ragyás, himlőhelyes’), a Rapčo esetében ehhez a tőhöz a -čo kicsinyítőképző-bokor járult.
A Rapo, Rapčan névalak adatolható a horvát telefonkönyvből, a Рапчов a bulgárból, így kisebb valószínűséggel más szláv nyelvből is eredhet.
Ad Liszkai: Valóban, annyira megörültem, hogy találtam Liszka települést, hogy itt le is blokkoltam, és nem gondoltam végig, hogy az -ó-ra végződő helynevek jó része esetén a melléknévi alak, és ebből következően a hozzátartozó lakosnév is, -ai végződésű (pl. Makó > Makai;ugyanígy magas hangrendben -ő > -ei). Tehát ide jönnek a Liszkó helynevek is. És ha Liszkát vagy Liszkót mondunk, akkor Lickát és Lickót is értünk alatta, mert a magyar nyelvben eléggé megszokott a k előtti sz > c hangváltás. Ez megtörténhet az alaphelynévben, ill. a belőle képzett családnévben, ráadásul függetlenül a másiktól. (Sőt ellenhatásként ck > szk visszaváltozás is lehetséges.)
Csak a névtan egyébként ált. nem tudja megállapítani, hogy konkrétan melyik a forrástelepülés. Ez azért van, mert a családnevek régebben keletkeztek, és azóta a szóban forgó települések el is tűnhettek (elpusztásodhattak) vagy nevük megváltozhatott. Ezért a névtan csak orientál, és a fentiekben láthattuk, hogy a pontos névalakot sem tudja mindig eltalálni, csak egy „idealizáltat”. Körül nézve a felsoroltakon kívül az alábbi ilyen helyneveket találtam még (bár ezek családnévalkotóként valóban kevésbé valószínűek): A bükki Kondóhoz tartozó Harica-bányatelep melletti Liszkó pataknév (bár pataknévből nem szokásos, de azért keletkezhet belőle helyi érvényű ragadványnév), Lickó (puszta Porrogszentkirály mellett), Néramogyorós (ma Lescoviţa, Románia; elsődleges magyar neve Liszkó, később Leszkovac, ill. Leszkovica).
Ad Bilku: Közvetlenül a szóvégi -u miatt nem lehet lengyel, csak román. Névtani alapon a lengyel eredet nem igazolható, ami persze nem azt lehetne, hogy az ne lehetne igaz: Moldva pl. sokáig lengyel gyámságban volt. Ami azt jelenti, hogy onnan kerülhettek románok lengyel környezetbe, ill. lengyelek is román környezetbe. Azt tudom, hogy pl. lengyel husziták telepedtek le Moldvában, ha egy ilyen lengyel neve volt Belka, akkor ez néhány generáció múlva románosodhatott Bilcuvá. De a Bilcu alak az i miatt inkább ukránosnak tűnik (a mai Ny-Ukrajna nem is olyan régen még K-Lengyelország volt).
Simoncsics: Névtanilag eldönthetetlen eredetű szláv apanév. Lehet szlovák Šimončič, vagy szerb-horvát Šimončić. Ez a Šimon ‘Simon’ személynév kicsinyített Šimonek alakjából -ič ~ -ić apanévképzővel képzett név. (Bár az -ić végződés jellemzőbb a szerb-horvátra, mint a csehre-szlovákra, de a Šimon személynév pedig jellemzőbben cseh-szlovák.)
Óvári: Magyar lakosnév egy Óvár helynévből. Ez utóbbihoz önkéntelenül adódik Mosonmagyaróvár, de sok más ilyen helynév is van, pl.: Óvár (Olvár; ma Olováry, Szlovákia), Kisóvár (Olvár; ma Starý Hrádok, Szlovákia), Olvárpuszta (ma Tesmag [szlk. Tešmák] része, Szlovákia), Pinkaóvár (ma Burg, Ausztria), Óvári (ma Oar, Románia).
Térdek: Ez igen „jó” név, nem olyan könnyű, mint a korábbiak. Egyelőre nincs is semmi adatom. Alakilag úgy tűnik, hogy egy korábbi – feltehetően magyar, ill. megmagyarosodott – személynévvel vagy ragadványnévvel van dolgunk. Úgy vélem, hogy nincs köze a térd testrésznévhez, a vele való hasonlóság csak másodlagos lehet. Ha valamit találok, akkor jelentkezem.
Nagyon köszönöm! Most aztán betódult az agyamba az összes ismerősöm neve, meg ilyen, hogy Simoncsics, Óvári, Térdek ... Fantasztikus, hogy egyesek mikhez nem értenek! Köszönöm a segítségüket!
A Bilku névhez annyit tennék hozzá, hogy vannak olyan elképzelések, hogy található lengyel a felmenők között.
Miután éterbe engedtem kérdéseim, eszembe jutott, hogy a Liszkai nevet ez esetben eredetileg Liczkainak írták és valamilyen zalában található lickóvadomosi (lickói) kisebb birtokkal hozták összefüggésbe ... vagy hasonló.
Bilku: Ez román név: Bilcu. Ez utóbbi etimológiája még nem teljesek világos számomra, megpróbálok utána nézni. Így elsőre úgy vélem, hogy a ‘fehér’ színnevet rejtő szláv Belka ~ Bielka ~ Bělka ~ Білка ~ Билка nevek (ill. ezek hímnemű Bielko stb. változata) átvétele lehet. (Ugyanez németes változatban: Bilko; vö. a nemrég a magyaron játszott Bilko főtörzs c. film.)
Fahn: Német név, amelynek köznévi jelentése van: Fahne ‘zászló’.
Liszkai: Magyar lakosnév egy Liszka település után (az illető vlsz. ezek egyikérő települt át a névadás helyére). Valószínűleg volt régebben több ilyen település is, ma csak a Zemplén megyei Olaszliszkát ismerem.
Bödőcs: A régi magyar Bedőcs személynév ö-ző változata. Ez a név a Bed (Böd) alapnév -ő (-é) és -cs (-s) kicsinyítő képzőkkel továbbképzett alakja, a köztes Bedő formát utónévként ma is lehet anyakönyvezni, vö. <[link1]>. A Bed alapnév alakilag egy másik személynév csonkolt formájának tűnik, de még nem sikerült kideríteni, hogy melyiknek (egyesek a Benedek nevet sejtik mögötte, mások ezt elvetik). Szemléltetésül egy hasonló névsor, de más alapról: Péter > Pet > Pető > Petőcs.
Zsják v. Svják: A szlk. Žiak gyakori név, ugyanaz jelenti, mint nálunk a Deák (az eredetük is azonos), vagyis ‘diák, tanuló’. Ezzel az a baj, hogy ebből nem magyarázható Svják fejlemény, csak fordítva (a Svjáks-se a v hatására zöngésül, és a v ejtéskönnyítés végett a magyarban kiesett).
Ez utóbbi egy szlk. Šviak névalakból magyarázható, amely viszont a mai névanyagban fordul elő. Etimológiailag a szlk. šiť ‘varr’ ige šev- ~ šv- tövéből magyarázható az -ák ~ -iak személynévképzővel, vagyis ‘szabó, foltozóvarga’ lenne a jelentése, vö. cs-szlk. švec ‘cipész’ köznév (-ák ~ -iak helyett -ec szn.-képzővel).-
Felvehetnénk egy kiindulási Žviak névalakot is, ezt azonban a legkevésbé valószínűnek tartom: ez egy rágásra utaló hangfestő fő, vö. szlk. žviakať ‘rág(csál),; kérődzik’.
N.B. Ha a ‘varr’-ra utaló etimológia igaz, akkor ez a név végső soron összetartozik a cseh Švejk névvel.
(P.S. A szlavista nem a foglalkozásomra utal, hanem a nyelvészeti alapműveltségemre.)
Gyakorlat teszi a mestert. A névtannak is vannak belső szabályai, amit ha a gyakorlat következtében felismer az ember, akkor nem ördöngősség.
Magyar családnévtannal foglalkozó munka viszonylag kevés van (általános névtanok vannak), íme egy: Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század (1993), de pl. ez csak magyar eredetű magyar nevekkel foglakozik, idegen eredetű magyar nevekkel nem.
Orbázi: Tekintve a magyar családnevekben nem ritka, részben helyesírási indíttatású, z ~ sz váltakozást, ezt a nevet az Orbász helynévből való -i képzős lakosnévnek tekinthetjük. Orbász helynevünk kettő volt:
– A valószínűbb, hogy a ma Verbászként ismert bácskai településről van szó (ma Vrbas, Szerbia), ennek eredetibb magyar neve ui. Orbász volt (első említése 1395: Orbaz).
– Kevésbé valószínű, hogy a régi alsó-szalvóniai Orbász vármegyére utalna a név. Ehhez vö. <http://www.terebess.hu/keletkultinfo/balkan.html>. (Ez a magyar név a szláv Vrbas ‘füzes’ folyónév átértelmezése a fenti településnév alapján.)
Duruc: Alakilag régi magyar személynévnek tűnik, biztos etimológiát azonban nem találtam rá. Magam az alábbi lehetőségeket látom (a sorrend egyben az általam vélt valószínűséget is tükrözi):
– A XII-XIII. sz.-ból adatolható Drask, Drusc, Drusk írásmódú nevek folytatója lehet Drusk /druszk/ > *Duruszk > *Duruck > Duruc alakokon keresztül. Ez a Draslav < Drahoslav (ill. hasonló) szláv nevek rövidülése -k kicsinyítő képzővel. Hasonlóhoz alakuláskor vö. Doroszló helyneveink a teljes Draslavból.
– A m. drusza ‘névrokon’ szó, melynek van nyelvjárási duruca alakja is.
– A m. doroszol ‘horol, sarabol’ ige (vélhetően hangutánzó) alapja.
– A régi m. doroc, dobroc ‘fájdalmasan égető kiütés a testen, kelés, (ál)rüh’ tájszó. [Ez ragadványnévként jelölhet ilyenen átesett embert, de lehet szavajárási név is, mert ez a szót szitkokban is ismert volt.]
Vlajk: A szb.-hv. Vlajko személynév állhat mögötte, amely a szb.-hv. Vladimir, Vladislav stb. nevek Vlaj(o) rövidülésének -k kicsinyítő képzővel továbbképzett alakja.
Kazy: Találtam egy másik párhuzamos etimológiát, amely meglehet valószínűbb is, mint a korábban adtam (ennek ellenére azt továbbra is fenntartom).
Az -i melléknévképző előtt a helynévvégi -a kieshet, így a Kazy családnév lakosnévként a Kaza helynévhez is köthető (pl. Sajókazához). Az irodalom a Kaza helynevet egy régi magyar személynévből képzi, amelynek alapja a török Qaz személynév (ennek etimológiájához vö. oszmán-török, tartár kaz ‘lúd, liba’ főnév, ill. kaz- ‘(ki)ás’ ige).
A fenti azt a lehetőséget is felveti, hogy a korábban adott etimológiám – tehát, amelyet nem a helynéven keresztül, hanem közvetlenül egy továbbképzett személyből adtam – úgy igaz, hogy a Kaz alapnév nem a Kázmér ~ Kazimir rövidülése, hanem a fenti török Qaz személynév továbbélése.
