Keresés

Pár forrásanyag:

A keresztény művészet lexikona (Corvina, Bp, 1986.)
A művészet kezdetei:Az őskor, Egyiptom, Mezopotámia és a prekolumbián Amerika művészete (Corvina, Bp, 1990.)
Aczél József dr.: Szittya-görög eredetünk (1927)
Aczél József dr: Ősgörög eredetünk és a Kun-szittya nyelv (Veszprémi Egyházmegyei Könyvnyomda, 1924.)
Andrássa Kurta János: Holtak völgye, Holdvirág-árok
Andrews, Ted: Egyszerűsített mágia (Hajja&Fiai Kiadó, Debrecen, 1992.)
Aradi Nóra - Feuerné Tóth Rózsa - Galavics Géza - Marosi Ernő - Németh Lajos: A művészet története Magyarországon, A honfoglalástól napjainkig (Gondolat, Bp, 1983.)
Árkay László: A Kárpát-medence népbiológiája (Montreál, 1982.)
Assman, Jan: Mózes, az egyiptomi (Osiris Kiadó, Bp, 2003.)
Averkijeva, J.P.: Indiánok Észak-Amerikában (Gondolat, Bp, 1982.) 390A97
Avgyijev, V.I: Az ókori Kelet kutatásának 40 éve a Szovjetunióban (Tankönyvkiadó, Bp, 1960.)
Az ősi magyar hitvilág: Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII-XIX. századi művekből.
Bachofen, J.J: Mutterreich /Anyajog/ (1861.)
Badinyi Jós Ferenc: Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig (Budapest Ősi Örökségünk Alapítvány 2001.)
Badinyi Jós Ferenc: Jézus király - A pártus herceg (Budapest Ősi Örökségünk Alapítvány 2001.)
Badinyi Jós Ferenc: Mah-Gar a magyar (1976)
Badinyi Jós Ferenc: The Sumerian Wonder (BsAs, 1974.)
Baigent, Michael-Leight, Richard: Mi az igazság a Holt-tengeri tekercsek körül? (Holnap Kiadó, Bp, 1994.) O:The Dead Sea Scrolls Deception (Jonathan Cape Ltd. 1991.)
Bakay Kornél-Varga Géza: Rabló, nomád hordák inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása?
Bakay Kornél: A magyar államalapítás (Gondolat, Bp.,1978)
Bakay Kornél: Kik vagyunk? Honnan jöttünk? (Betűvető Kiadás, Szombathely, 1997.)
Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai I-II. (Miskolci Bölcsész Egyesület 1998.) 930B14/1
Baktay Ervin: A világ tetején (Budapest, 1934.)
Baktay Ervin: India művészete (Képzőművészeti Alap, Bp, 1981.)
Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar néprajz (Corvina, Bp, 1979.)
Balázs Dénes (szerk.): Magyar utazók lexikona (Panoráma, Bp, 1993.)
Balázs Dénes: Magyar utazók Amerikában (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, )
Balázs Géza-A.Jászó Anna-Koltói Ádden(szerk.): Éltető anyanyelvünk (Tinta Kiadó, Bp, 2002.)
Bánosi György - Veresegyházi Béla: Külföldi uralkodók 476-1900. (ANNO Kiadó, Bp, 2000.)
Bányai Mátyás: Lét a negyedik dimenzión túl (Presztízs Kiadó, Bp, 1993.)
Bárány Éva: Babylon és a Biblia (Uránusz Kiadó, Bp, 2000.)
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete (1993)
Baráth Tibor: A Magyar Népek őstörténete (Montreál, 1973-1975.)
Baráth Tibor: A Magyar őstörténet tételeinek újabb megvilágítása (Montreál, 1977.)
Baráth Tibor: Early Hungarians (Montreál, 1977.)
Baráth Tibor: Tájékoztató az újabb magyar őstörténeti kutatásokról (Montreál, 1973.)
Baráthosi Balogh Benedek: Szumirok (BsAs, 1973.)
Bárczy Zolán: Töprengések a Hazáról (megjelent a Szittyakürt 1984.XII-1985. II. számaiban)
Bárdi László: A kínai krónikák és a hun őstörténet (IN: A Második Magyar Történelmi Iskola előadásai ZMTE,Bp-Zürich,1994.)
Bartal György: A pártus és a húnmagyar skythákról (Anahita-Ninti 2001., 1860. évi kiadás mása)
Bartucz Lajos: A magyar ember (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp, 1938.)
Bauval, Robert: A titkos kamra (Alexandra, Pécs, 1999.) C5127
Bécsi Képes Krónika: Magyarország történelme képekben (Bp, 1971.)
Beke László: Műalkotások elemzése (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp, 1999.)
Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé (Berlin-Budapest, 184.)
Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája (Bp, 1942.)
Benesch, Kurt: Auf den spuren grosser Kulturen (Gütersloh, Germany, 1955.)
Beniczky Gyula: A besenyők SUR törzsének történelme (Köln, 1959.)
Benkő Elek: A székely rovásírás (História 1996/3.)
Benkő Elek: Régészeti megjegyzések székelyföldi rovásfeliratokhoz (Magyar nyelv 1994/2.)
Benkő Mihály: Nomád világ Belső Ázsiában (Timp Kiadó 1998.)
Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai (Universitas Kiadó, Bp, 2003.)
Bereczki Gábor: Bevezetés a balti finn nyelvészetbe (2000)
Berényi László Géza: Megatrendek (Turán, Új V. évf. 1.szám, 2002.febr.62-71. oldal.)
Berlitz, Charles: Furcsa jelenségek (Édesvíz Kiadó, Bp, 1994.)
Berzsenyi Dániel: A magyar nyelv eredetiségéről (1825)
Bessenyei József (szerk.): A magyarországi boszorkányság forrásai I-II. (Balassi Kiadó)
Bíró János dr: Székely rovásírás (Dr.Bíró Jánosné Márton Veronika, Szeged, JATEPress, 1992.)
Bíró József: A szabírok őstörténete (A szerző kiadása, Denver: 1990.)
Bíró József: Kerek Isten Fája .... (Szerzői Kiadás, Magarország, 2001.)
Bíró Lajos: A fehér ló
Blae, Steve-Lloyd, Scott: Avalon kulcsa (Alexandra, Pécs, 2000.)
Bloch, Arthur: Murphy törvénykönyve (Gondolat, Bp, 1985.)
Bobula Ida dr.: A Magyar Nemzet Eredete
Bobula Ida dr.: A magyar nép eredete (Anahita-Ninti Bit, 2001.)
Bobula Ida dr.: A sumír-magyar rokonság kérdése (1961)
Bobula Ida dr.: Kétezer magyar név sumír eredete (1970)
Boglár Lajos-Kovács Tamás: Indián művészet Mexikótól Peruig (Corvina, Bp, 1983.)
Bolyki Tamás (szerk.) : A legnagyobb magyar királyok (Jövővilág Alapítvány, Bp, 2004.)
Bolyki Tamás (szerk.) : A világ legnagyobb boszorkányai (Jövővilág Alapítvány, Bp, 2002.)
Bolyki Tamás (szerk.) : A világ legtitokzatosabb alkimistái (Jövővilág Alapítvány, Bp, 2003.)
Bolyki Tamás (szerk:): A világ legnagyobb hamisításai (Jövővilág Alapítvány,Bp, 2002.)
Bóna István: A hunok és nagykirályaik (Corvina, 1993.)
Borbola János: Királykörök (Írástörténeti Kutató Intézet , 2001.)
Borbola János: Olvassuk együtt magyarul ! (Írástörténeti Kutató Intézet 2000.) 003B78
Borsányi László: Hontalanok hazájukban (Helikon, Bp, 2001.) 973B82
Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok (Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2001.)
Bödők Zsigmond: Világjáró magyarok (Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2001.)
Brennan, Herbie: Atlantisz rejtélye (Alexandra, Pécs, 2001.)
Brenner János: Harminc év magyar zenekultúrája (Zeneműkiadó, Bp, 1975.)
Brookfield, Karen - Pordes, Laurence: Az Írás. Az első képírásoktól a könyvnyomtatásig (Park, Bp, 1991.)
Brown, Dee: A Vadnyugat története indián szemmel (Gondolat, Bp, 1976.)
Budge, E.A: Egyptian ideas of the future Life (Book of the Dead, London, 1899.)
Burke, James: Tudásháló (Alexandra, Pécs, 1999.)
Büky László: Magyar és finnugor mondattörténet (1999)
Bürgin, Luc: Régészeti rejtélyek (Allprint, Bp, 2003.)
Campbell, Joseph: Velünk élő mítoszok (Édesvíz Kiadó, Bp, 2000.)
Carr-Gomm, Philip: Druida hagyományok (Édesvíz Kiadó, Bp. 2000.)
Ceram, C.W.: A régészet regénye (Háttér Kiadó)
Ceram, C.W.: Az első amerikai (Gondolat, Bp, 1979.)
Ceram, C.W: Götter, Graber und Gelehtre (Hamburg, 1949.)
Chadwich, John: A lineáris B megfejtése (Gondolat, Bp, 1980.)
Chopra, Deepak: Merlin és Arthur király (Édesvíz Kiadó, Bp, 2000.)
Claiborn, Robert: The Birth of Writing (Time-Life Books, 1978.)
Coe, M.-Snow, D.-Benson, E.: Az ősi Amerika atlasza (Helikon-Magyar Könyvklub, Bp, 1997.)
Collin, Richard (szerk.): Indiánok és ősi kultúrák Észak-Amerikában (Helikon, Bp, 1993.)
Conti, Flavio: Dióhéjban a román kor művészetéről (Corvina, Bp, 1989.)
Conway, D.J.: Kelta mágia (Édesvíz Kiadó, Bp, 2000.)
Corbin, Henry: Spirituális test és égi föld
Cotterel, Maurice: Viracocha elveszett sírja (Gold Book, Bp, 2001.)
Cremo,M.A.-Thompson,R.L.: Az emberi faj rejtélyes eredete (Védikus Bölcselettudományi Szabadegyetem, 1997.)
Crossan, John Dominic-Reed Jonathan L: Jézus nyomában (Gold Book, Bp, 2001.)
Crystal, David: A nyelv enciklopédiája (Osiris, Bp, 2003.)
Czeizel Endre: A magyarság genetikája (Cskonai Kiad, Debrecen, 1990.)
Csáji László koppány: Dzsánkri - utazás Belső-Magaria bronzkorába (Masszi Kiadó Bp. 1999.)
Csapodiné Gárdonyiné Klára: Európai kódexfestő művészet (Corvina, Bp, 1981.)
Cseh Éva: Japán buddhista művészet (Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Bp, 1996.)
Csepregi Márta: Finnugor kalauz (cop. 2001)
Csobánci Elemér: Magyar nyelv és ősmagyar írás
Csobánczy Elemér: Ősturánok (Garfield, 1963.)
Csőke Sándor: A sumér ősnyelvtől a magyar élőnyelvig (New York, 1969.)
Csőke Sándor: A szlovák nyelv ragozó nyelv (Eberstein, 1976.)
Csőke Sándor: Három tanulmány (Eberstein, 1977-1978.)
Csőke Sándor: Sumér-magyar összehasonlító nyelvtan (BsAs, 1972.)
Csőke Sándor: Szumír-magyar egyeztető szótár (BsAs, 1973.)
Csőke Sándor: The Sumerian and Ural-Altaics elements in the old Slavic language (München, 1979.)
Csupor Tibor: Seuso rejtély (Pallas Antikvárium, Bp, 2001.)
Csü Jüan: Kilenc dal / Kilenc varázsének (szerk: Tőkei Ferenc) (Balassi Kiadó, Bp, 1998.)
Daleth, Yliasther: Elveszett világok (Édesvíz Kiadó, Bp, 1994.)
Daniels, Peter T. - Bright, William: The world's writing system (Oxford University Press, 1996.)
Däniken, Erich von: A Minden-hatók nyomában (Magyar Könyvklub, Bp, 1995.)
Däniken, Erich von: A vén Európa rejtelmei (Édesvíz Kiadó, Bp, 1994.)
Däniken, Erich von: Az istenek űrhajósok voltak (Magyar Könyvklub, Bp, 2002.)
Däniken, Erich von: Idegen civilizációk nyomában (Merényi Kiadó, Bp, 1995.)
Däniken, Erich von: Istenek stratégiája (Édesvíz Kiadó, Bp, 1994.)
Däniken, Erich von: Űrutazás a régmúltban (Magyar Könyvklub, Bp, 1996.)
Danto, Arthur C.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? (Atlantisz, Bp, 1997.)
Darkó Jenő: Császárimádó Róma - képromboló Bizánc (Magvető, Bp, 1977.)
David Rohl: Az elveszett testamentum (Gold Book, Debrecen, 2004.) 931R78
David Rohl: Fáraók és királyok (Gold Book, Debrecen, 2004.) 931R78
David Rohl: Legendás civilizációk (Gold Book, Debrecen, 2004.) 931R78
Dennison, George: A lovasság története
Dercsényi Dezső: Román kori építészet Magyarországon (Európa, Bp, 1972.)
Dienes István: A honfoglaló magyarok művészete (Corvina, Bp, 1980.)
Diószegi Vilmos (szerk.): Az ősi magyar hitvilág - válogatás ...18-19. századi művekből (Gondolat, Bp, 1978.)
Disselhoff, H. Dieter: Geschichte der altamerikanischen Kulturen (München, 1967.)
Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák (Gondolat, Bp, 1962.) O:Zeichen und Wunder (Paul Neff Verlag Wien-Berlin-Stuttgart, 1957.)
Dobrovits Aladár: Egyiptom és az antik világa /Válogatott tanulmányok I.) (Apolló Könyvtár, Akadémiai Kiadó, Bp, 1979.)
Dobrovits Aladár: Egyiptom festészete (Officina, Bp, 1944.)
Dobrovits Aladár: Irodalom és vallás az ókori Egyiptomban (Akadémiai, Bp, 1974.)
Domanovszky György: A magyar nép diszítőművészete I-II. (Akadémiai , Bp, 1981.)
Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság (Fekete Sas Kiadó , 2001.)
Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelem világa (Bp, 1981.)
Drisnin, Michael: A Biblia kódja (Vince Kiadó, Bp, 1997.)
Drury, Nevill: Sámánok, látnokok (Édesvíz Kiadó, Bp, 1994.)
Ducz László: A közöttünk élő TURUL madár (Bp, 1987.)
Durand, Jacques-Síptár Péter: Bevezetés a fonológiába (Osíris, Bp, 1997.)
Durando, Furio: Hellasz, a nyugati kultusz bölcsője (Officina '96, Bp, 1996.)
Eco, Umberto: A tökéletes nyelv keresése (Atlantisz, Bp, 1998.)
Ecsedy Ildikó: Nomádok és kereskedők Kína határán (Akadémiai Kiadó, Bp, 1979.)
Ecsedy Ildikó:A kínai írás (1985. IN: Bevezetés a magyar őstörténet forrásaiba..)
Egységesülési folyamatok Közép-Európa nyelveiben (2001)
Endrei Walter-Jeszenszky Sándor (szerk.): Több nemzet vallja magáénak/Tudósok, találmányok és felfedezések Közép-Európa régiójában (Balasi, Bp. )
Endrey Antal: Sons of Nimrod (Melbourne, 1975. Hungarian History, Melb., 1978-1981. három kötetben)
Építészeti kislexikon (Szerk: Zádor Anna, Corvina, Bp, 1984.)
Erdélyi István: Az avarság és Kelet a régészet tükrében (Bp, 1982.)
Erdélyi István: Sumér rokonság? (1989)
Erdélyi István: Sumér rokonság? (Akadémiai Kiadó, Bp, 1989.)
Érdy Miklós dr.: A sumír-ural-altáji magyar rokonság kutatásának történet (1974)
Érdy Miklós: The Sumerian-Ural-Altaic-Magyar Relations (New York, 1974.)
Éry Kinga: Regionális különbségek a magyarság X. századi embertani anyagában (Antropológiai Közlemények , 22:77-86., 1978.)
Fajcsák Györgyi: A kínai buddhizmus művészete a 10-19. században (Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Bp. 1994.)
Faludy Anikó: Bizánc festészete és mozaikművészete (Corvina, Bp, 1982.)
Farkas J.Gy.: Der Münchner Kodex (Wiesbaden, 1958.)
Fehér Géza: Balkáni oszmán ötvösség I. rész. ezüstcsészék (Keletkutatás, 1995. ősz)
Fehér Mátyás Jenő: A korai avar kagánok /szkyta-hun-magyar rokonság/ (Ménrót Kiadó Bp, 2000.)
Fehér Mátyás Jenő: Az avar kincsek nyomában (BsAs, 1972.)
Fehér Mátyás Jenő: Középkori magyar inkvizíció (BsAs, 1968.)
Fehér Mátyás Jenő: Ősmagyarok és vikingek (BsAs, 1973.)
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig
Ferenczi Géza: Székely rovásíráss emlékek (erdélyi gondolat, Székelyudvarhely, 1970.)
Fester, Richard: A jégkorszak nyelve (1962)
Fester, Richard: A kőkorszak feljegyzései (1974.)
Filep László- Bereznai Gyula: A számírás története (Gondolat Kiadó Bp. 1982.)
Finkelstein, Israel-Silberman, Neil Asher: Biblia és régészet (Gold Book, Bp, 2001.)
Fire John/Lame Deer-Erdoes Richard: Sánta őz, a sziú indián sámán (Európa, Bp, 1988.)
Fisher, Steven Roger: Glyphbreaker (Copernicus, New York, 1997.)
Fitz Jenő: Pannónok évszázada (Bp, 1982.)
Focillin, Henri: A formák élee, A nyugati művészet (Gondolat, Bp, 1982.)
Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása (Bp, 1995.)
Forrai Sándor: Az írás bölcsője és a magyar rovásírás (1988)
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó ,Lakitelek 1994.)
Földi Pál: A magyar lovasság története /az ókortól a II. világháború végéig/ (ANNO Kiadó,Bp.2002.)
Friedell, Egon: A ókori kultúra története, Egyiptom titka (N-Press Kft,Bp, 2003.)
Friedrich Klára: Ház a hídon (Szakács Gábor kiadása, Bp, 2000.)
Friedrich Klára: Rovásírás gyakorlatok nem csak gyerekeknek
Furlong, David: A templom titkai (piramisok, elrendeződések...) (Gold Book, Bp, 1997.)
Für Zoltán: A magyar rovásírás ABC-s könyve (Püski Kiadó Bp. 1999.)
Fürstner László dr: Történelem és kultúra új megvilágításban I. kötet Afrika-Ázsia-Európa (Fürstner,Dunakeszi,1995.)
Gabus, Jean: A karibu eszkimók (Gondolat, Bp, 1980.)
Galánthay Tivadar: A magyar ősírásról és a benne lévő gyorsírási elemekről (Gyorsírászati lapok, Bp, 1913-14/9.)
Galgóczi János: A szumír kérdés (New York, 1968.)
Galla Endre-Józsa Sándor: Kínai nyelvkönyv I-II. (Kőrösi Csoma Társaság KNYK, Bp, 1987.)
Garfield, Laeh Maggie: A hangterápia alapjai (Édesvíz Kiadó, Bp, 2001.)
Gazda József (szerk.): Kőrösi Csoma Sándor és a magyar nyelv (Kőrösi Csoma Közművelődései Egyesület,Bp, 2003.)
Gazdag László: A teremtés titka (Alexandra, Pécs, 2004.)
Gilbert, Adrian: Égi jelek (Alexandra, Pécs, 2001.)
Gilbert, K.E.-Kuhn, H: Az esztétika története (Gondolat, Bp, 1966.)
Gilchrist, Cherry: Az alkímia (Édesvíz Kiadó, Bp, 2000.)
Ginder, P: Der Ursprung des ungarischen Volkes (Heidelberg, 1968.)
Glasenapp, Helmuth von: Az öt világvallás (Talentum, Bp, 1975.)
Gombár Csaba-Hankiss Elemér-Lengyel László-Szilágyi Ákos: A kérdéses civilizáció (Helikon-Korridor, Bp, 2000.)
Gombrich, E.H: A művészet története (Gondolat, Bp, 1978.)
Gombrich, E.H: Művészet és illúzió. A képi ábrázolás pszichológiája (Gondolat, Bp, 1972.)
Gosztonyi Kálmán dr.: Összehasonlító szumér nyelvtan (1977)
Götz László: Keleten kél a nap I-II. (Püski Kiadó Bp. 1994.)
Grassi, Ernesto: A szépség ókori elmélete (Tanulmányi Kiadó, Pécs, 1997.)
Gregory, Richard L: Az értelmes szem (Gondolat, Bp, 1973.)
Gyarmathy Sámuel: Affinitás (1999)
Gyenis Gyula: Az ember evolúciója (Bp, Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, Bp, 1990.)
H.Tóth Imre: Konstantin Cirill és Metód élete és működése (Bp, 1981.)
Hajdú Péter: Finnugor népek és a nyelvek (1962)
Halász Ágoston dr.: Legújabb ősnyelv (1883)
Hallay István: Anonymus 900 év távlatából (Toronto, 1969.)
Hamvas Béla: A száz könyv (Medio Kiadó, Bp, 2000.)
Hamvas Béla: Scientia sacra I-II. (Medio Kiadó, Bp, )
Hancock, Graham-Bauval, Robert: A szfinx üzenete (Alexandra, Pécs, 1996.)
Hancock, Graham: A Mars-rejtély (Alexandra Kiadó, Pécs, 2000.)
Hancock, Graham: A mélység titkai (Alexandra, Pécs, 2002.)
Hancock, Graham: A Szfinx üzenete (Alexandra Kadó 2000.)
Hancock, Graham: Az Orion rejtély (Alexandra, )
Hancock, Graham: Istenek kézjegyei (Alexandra Kadó 2000.) O: Fingerprints of the Gods (Hancock, Graham, 1995.)
Hancock, Graham: Jel és Pecsét (Alexandra Kadó 2000.) 001H27
Harmatta János: A durai parthus ostrakonok (Antik Tanulmányok, 1956.)
Harmatta János: A durai parthus pergamen (Antik Tanulmányok, 1957.)
Harmatta János: A Surkh Kotal-i feliratok (Antik Tanulmányok, 1960.)
Harmatta János: Eltűnt nyelvek és írások nyomában, előzetes közlemény (Antik Tanulmányok XXXIV. kötet, 2. szám, Akadémiai Kiadó, Bp, 1989-1990. 1. oldal. )
Harmatta János: Eltűnt nyelvek nyomában Közép-Ázsiában (Magyar Nyelv 1996/4.)
Harner, Michael: A sámán útja (Édesvíz Kiadó, Bp, 1997.)
Harrison, Paul: Panteista világnézet (Édesvíz Kiadó , Bp, 2000.)
Hauser, Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete I-II. (Gondolat, Bp, 1968.)
Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén (Gondolat, Bp, 1982.)
Heller Ágnes: A szép fogalma (Osiris, Bp, 1998.)
Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól (Magyar Helikon 1981.)
Henkey Gyula: Őseink nyomában. A magyarság etnikai embertani képe. (Magyarság és Európa Kiadó, Bp, 1993.)
Hering, Elisabeth: Az írás rejtélye (Gondolat, Bp, 1966.)
Heselton , Philip: Földmiszériumok (Édesvíz Kiadó, p. 2000.)
Ho Nobua-Maeda Taiji-Miyagawa Torao-Yoshizawa Chu: Japán művészet (Corvina, Bp, 1980.)
Hofer Tamás-Fél Edit: Magyar népművészet (Corvina, Bp, 1975.)
Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár (Helikon Kiadó, Bp, 1990.)
Horányi Özséb-Szépe György (szerk.): A jel tudománya (Gondolat, Bp, 1975.)
Horányi Özséb: Jel, jelentés, információ (Magvető, Bp, 1975.)
Horváth István: Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeeiből (Anahita-Ninti Bt. 2001., az 1825. évi kiadás mása)
Horváth Vera: Az indián művészet évezredei (Corvina, Bp, 1980.)
Hosszú Lándzsa: A feketelábú főnök visszaemlékezése (Szenzár, Bp, 2002.)
Hovanyecz László (szerk.): Milyen nép a magyar ? (Pannonica, Bp, 2002.)
Huntington, Samuel. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend kialakulása (Európa Kiadó, Bp, 2004.)
Huszka József: A magyar turáni ornamentika története (Nyers Csaba kiadása, Bp, 196.)
Illig, Heribert-Weissgerber, Klaus: Magyarok a kitalált középkorban (Allprint, Bp, 2003.): 930I35
Illig, Heribert: Kitalált középkor (Allprint, Bp, 2002.) 940I35
Ilon Gábor: Háromezer éves pénzek Csákánydoroszlóról (Körmendi Figyelő, Körmendi Kulturális Műhely, 1997.II.25.)
Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia (újra kiadva BsAs, 1977.)
Jakó Zsigmond-Manolescu, Radu: A latin írás története (Európa, Bp, 1987.)
Jakubovich Emil-Pais Dezső (szerk.): Ó-magyar olvasókönyv (Tudományos Gyűjtemény 30., Danubia Kiadó Pécs, 1929. hasonmás kiadás, Holnap Kiadó Bp. 1995.)
Jankovics Marcell: Csodaszarvas a csillagos égen (Csodakút, szerk:Pap Gábor, Pontifex Kiadó, Bp, 1994.)
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (Panoráma, Bp, 1988.)
Jean, Georges: Az Írás, az emberiség emlékezete (Park, Bp, 1991. 1992.)
Johnston, Alan: Az archaikus Görögország (Helikon, Bp, 1984.)
Jótsa László: A honfoglaló és Árpád-kori magyarság egészsége és betegségei (Gondolat, Bp, 1996.)
Jung, Carl Gustav: Föld és Lélek (Egyetemi Nyomda, Bp, 1946.) O: Seele und Erde (Seelenprobleme der Gegenwart kötetből.)
Kabay Lizett: Kulcsképekhez kulcsszavak (Főnix Könyvek, 30., Debrecen, 2001.)
Kádár István: Urartu-Emlékek-Memorabilia (Püski Bp, 1996.) 930K10
Kádár Zoltán: Bizánci művészet (Gondolat-Képzőművészeti Alap, Bp, 1960.)
Kádár Zoltán: Ókeresztény és kora-bizánci művészet (Gondolat-Képzőművészeti Alap, Bp, 1959.)
Kákosy László: Az ókori egyiptom története és kultúrája (Osiris Kadó Bp. 1998.) 930K11
Kákosy László: Ré fiai (Gondolat, Bp, 1979.)
Kalicz Nándor: Agyag istenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon (Corvina, Bp, 1970.)
Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása (Püski Kiadó Bp.)
Kalmár János: A Nap fiai
Katona Sándor: Őstelepes népek nyomában ... (Somogyi Zoltán kiadása, 1993.)
Kéki Béla: Az írás története (Vince Kiadó, Bp, 2000.) 003K30
Kelemen Pál: Régi amerikai művészet (Corvina, Bp, 1981.)
Kelényi Béla-Vinkovics Judit: Tibeti és mongol buddhista tekercsképek (Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Bp, 1995.)
Kenediné Szabó Lívia: Az etruszkok nyomában (Corvina, Bp, 1979.)
Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek (Corvina) 800N93
Kepes György: A látás nyelve (Gondolat, Bp, 1979.)
Kéri András: Indiánok világa/Az azték naptár, Az Antillák (Anno Kiadó, Bp, 2002.)
Kertai Zalán: Hunok-magyarok - rokon népeink haci kultúrája-
Kertzer, David I: A pápák a zsidók elen (Ulpius-ház, Bp, 2003.)
Keszler Borbála: Fejezetek az európai írásjelhasználat történetéből (Kézirat gyanánt ELTE Bölcs.kar, Bp, 1993.)
Keszthelyi Katalin: A puebló indiánok (Gondolat, Bp, 1985.)
Kézdy-Vásárhelyi Zoltán: A magyarok útja Indiától-Pannóniáig (M.T. Szemle, 1966.)
King, Bernard: A rúnák titkai (Édesvíz Kiadó, Bp, 2000.) 100K46
Kiss Dénes: Aki fázik, fát keres (Püski Bp., 2001.)
Kiss Dénes: Az Ősegy titka és hatalma, avagy a magyar nyelv tana (Püski Bp, 1995.)
Kiss Dénes: Bábel előtt
Kiss Dénes: Bábel után (Püski Kiadó, Bp, 2004.)
Kiszely István: A Föld Népei
Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája I-II. (Püski Bp. 2000.)
Kiszely István: A magyarság őstörténete I-II. ( Püski Bp. 1996.)
Kiszely István: Sírok, csontok, emberek (Gondolat, Bp, 1976.)
Kleibl, Josef: Ádám nyomában (Madách Könyv- és Lapkiadó, 1983.)
Klíma, Josef: Mezopotámia (Madách Könyv- és Lapkiadó, 1983.) 930K59
Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről (Magyar őstörténeti könyvtár Balassi Kiadó, 2000.) 930K60
Knight, Christopher-Lomar, Robert: A múlt üzenete (Gold Book, Bp, 1999.)
Koch Rudolf: Jelek könyve... (Gondolat, Bp, 1990.)
Kodolányi János: A finnugor őshaza nyomában (1973)
Koeber, Theodora: Ishi, az utolsó vadember (Kossuth, Bp, 1981.)
Komjáth István: Mondák Könyve (Móra Ferenc Könyvkiadó , Bp, 1964.)
Komoróczi Géza: A sumer irodalmi hagyomány (Magvető Könyvkiadó 1979.)
Komoróczy Géza: Sumér a magyar ? (1976)
Korniss Péter: Vörös Felhő földjén. Észak-amerikai indiánok között (Corvina, Bp, 1982.)
Korona Gyula: Einstein tévedett! (Bp,2003.)
Kósa Barna: Magyar, Matsar, Mazar, Mazr (Keleti Figyelő, 1961.)
Kovács László - Veszprémi László (szerk.): Honfoglalás és nyelvészet (Balassi Kiadó Bp. 1997.)
Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon (Corvina, Bp, 1977.)
König, Marie E.P.: A jégkorszak emberének világképe (1954.)
Krantz, Grover S.: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása (Magánkadás Bp. 2000.)
Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő: Magyarország Története előidőktől 2000-ig. (Pannonica,Bp,2002.)
Krizsán László: Magyar utazók Afrikában (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp,)
Kubassek János: Magyar utazók Ázsiában (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, )
Labat, René: A sumér és akkád ékjelekről (1976)
László Gyula: A kettős honfoglalás (Bp, 1978.)
László Gyula: Árpád népe (Helikon, Bp, 1988.)
László Gyula: Az ősember művészete (Corvina, Bp, 1968.)
László Gyula: Emlékezzünk régiekről (Bp, 1979.)
László Gyula: Múltunkról utódainknak I-II. (Püski Bp. 1996.) 943.9L31
László Gyula: Őseinkről (Gondolat Bp. 1990.)
László Gyula: Őstörténetünk legkorábbi szakaszai (Bp, 1971.)
László Gyula: Steppenvölker und Nomaden (Herrshing, Germany, 1970.)
László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig (Bp, 1974.)
Laviolette, Paul A.: Az ősrobbanáson túl, ókori mítoszok (Alexandra, Pécs, 1995.)
Lázár István: Világjárók - világlátók (Madách, Bratislava, 1986.)
Lengyel Dénes: Régi magyar mondák (Bp, 1972.)
Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv (Gondolat, Bp, 1981.)
León-Portilla, Miguel: Így látták. Indián és spanyol krónikák (Európa, Bp, 1977.)
Libisch Győző: Tanuljunk róni (Ó. M.T. 198.)
Ligeti Lajos: A magyar nyelv török jövevényszavai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban (Bp, 1986.)
Lips, Eva: Könyv az indiánokról (Gondolat, Bp, 1960.) 390L69
Lipták Pál: Embertan és emberszármazástan (Tankönyvkiadó, Bp, 1980.)
Longley, Eliabeth: Az ókori Egyiptom (Helikon, Bp, 1996.)
Lorenz, Konrad: Ember voltunk hanyatlása (Cartafilm Kiadó, Bp, 1997.)
Lorenz, Konrad: Összehasonlító magatartáskutatás (Az etológia alapjai) (Gondolat, Bp, 1985.)
Lotz János: Mit mondanak nyelvünkről a külföldiek ? (1931)
Lukácsy Kristóf: A magyarok őselei, hanjdankori nevei és lakhelyei (Bp. 2000, Kolozsvár 1870. hasonmás kiadás)
Lükő Gábor: A magyar lélek formái (Táton Kiadó, 2001.)
Magyar Adorján: A lelkiismeret tükre (Svájc, Duna-kiadás, 1975.)
Magyar Adorján: Elméletem ősműveltségünkről (Svájc, Duna-kiadás , 1978.)
Magyar Adorján: A magyar nyelv
Magyarságtudományi Értesítő I.évf.2.szám. Somogyi Zoltán/USA
Makkai János: A tartariai leletek (Akadémiai Kiadó, Bp, 1990.) 930M23
Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja (Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged, 1995.)
Malonyai Dezső: A magyar nép művészete (V., Bp, 1922.)
Mályusz Elemér (szerk.): Erdély és népei (Maecenas Könyvkiadó - Talentum Kft. 1999.)
Mandics György: Rejtélyes írások (Akadémiai Kiadó, Bp, 1987.)
Mandics György: Rejtélyes írások (Akadémiai, Bp, 1987.)
Marácz László: Nyelvi és képi gyökök - a magyar kultúra megtartói (Ökotáj, 29-30/2002., 27-34. oldal.)
Markó Árpád: Magyarország hadtörténete
Marton Veronika: A káldeai teremtés - mítosz (Magánkiadás, Győr, 2000.)
Marton Veronika: A somogyi rovástábla és a táltos kövek (Matrona, Győr, 2001.) 003M
Marx György: A Marslakók érkezése (Akadémiai Kiadó, Bp, 2000.)
Matthews, Caitín: Kelta hagyományok (Édesvíz Kiadó, Bp, 2000.)
Matthews, John: Grál hagyományok (Édesvíz Kiadó, Bp, 2000.)
McManus, Damian: A Guide to Ogam (An Sagart - Maynooth 1997.)
Mészáros Gyula: Kelet-Európa néptörténete II. Chattiak és Skythák (A M.Kir.Ferencz József Tud.Egyetem Barátainak Egyesülete, Szeged, 1938.)
Miklós Pál: A sárkány szeme (Corvina, Bp, 1973.)
Miklós Pál: A Zen és a művészet (Magvető, Bp, 1978.)
Miklóssy Endre: Túl a tornyon, melyet porbul rakott a szél (Széphalom Kiadó, Bp, 2001.)
Milleniumi Magyar Történelem (Források): A Magyarok elődeiről és a honfoglalásról (Osiris, Bp, 2002.)
Molnár C.Pál (szerk.): A képzőművészet iskolája (Képzőművészeti Alap Kiadó, Bp, 1976.)
Molnár Erik: A magyar nép őstörténete (1953)
Molnár József-D.Egyed Edit: Az iszlám művészete (Gondolat-Képzőművészeti Alap, Bp, 1959.)
Molnár József-Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek (Bp, 1980.)
Morgan : Őstársadalom /Ancient Society/ (1877.)
Moskocvits, Jechiél Cvi: A Biblia hagyományos kommentárjai (Gncöl, Bp, )
Mowat, Farley: A jégsivatag népe (Kossuth, Bp, 1965.)
Murdoch, David: Észak-amerikai indiánok (Park, Bp, 1995.)
N. Zsuffa Sándor: A magyar nyelv nyelvrokonságai (1942)
Nagy Károly: Őshazakeresőink nyomában
Nagy Mari - Vidák István: Nemezkészítés (Planétás, Bp, 1997.)
Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története (BsAs, 1968.)
Nagy Sándor: The forgotten cradle of the Hungarian culture (Toronto, 1973.)
Nanovfszky György: Nyelvrokonank (2000)
Nemeskürty István: Mi magyarok (Akadémiai Kiadó, Bp, 1997.)
Németh Gyula: A magyar rovásírás (A magya nyelvtudomány kézikönyve, II. kötet, 2. füzet, MTA, Bp, 1934.)
Németh Gyula: A magyar rovásírás (Bp, 1934.)
Németh Gyula: A nagyszentmiklósi kincs feliratai (Bp, 1932.)
Németh Gyula: Attila és húnjai (Bp, 1940.)
Nolan, Albert: A kereszténység előtti Jézus (Balassi, Bp, 1996.) O: Jesus Before Christianity (Darton,London, 1977.)
Nording, Steve: Attila hun király magánélete (Anno Kiadó, Bp, 2002.)
Novotny Elemér dr.: Szumír nyelv = magyar nyelv (Svájc, Duna kiadás,1977.)
Oates, David-Oates, Joan: A civilizáció hajnala (Helikon, Bp, 1983.)
Officina: Magyar Világörökség (2004)
Oláh Béla dr.: Édes magyar nyelvünk szumír eredete (1980)
Oppenheim, A.Leo: Az ókori Mezopotámia (Gondolat, Bp, 1982.)
Orbán Árpád: Déli magyar őshaza (Garfield, 1975.)
Osetzky Dénes dr.: A szumér-magyar származású elmélet esélyei (1976)
Padányi Viktor dr: Dentu-Magyaria (Püski Bp., 2000.)
Padányi Viktor dr: Egyetlen menekvés (Gede Testvérek Bt., Bp, 1995.)
Padányi Viktor dr: Vérbulcsú
Padányi Viktor dr:: Dentumagyaria (1963)
Pais Dezső: A magyar ősvallás nyelvemlékei
Pálfi Károly: A magyar nemzet őstörténete és a zsidóság (Garfield, 1969.)
Palló Gábor: Zsenialitás és korszellem (Áron Kiadó, Bp, 2004.)
Papp Gábor: Hazatalálás (Püski Bp., 1999.)
Pataky László: Gélyse Kikán (Tevan, 1996.) 003P43
Pataky László: Szkíta-magyar írásemlékek egy bronzkori fokoson (Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Híradója, 1971. V. sz.)
Pauler Gyula- Szilágyi Sándor: A magyar honfoglalás kútfői (Nap Kiadó - Az 1900. évi kiadás mása)
Pavel Florenszkij: Az ikonosztáz (Corvina, Bp, 1988.)
Pedrott, Walter: Az indián háborúk (Alexandra, Pécs, 2001.)
Pei, Mario: Szabálytalan nyelvtörténet (Gondolat, Bp, 1966.)
Phillips, Graham: A Mózesi örökség (Gold Book, Bp, 2002.)
Plótinosz: Az Egyről, a szellemről és a lélekről (Európa Könyvkiadó, Bp, 1996.)
Popper Péter: Az Írás (2004)
Püspöki Nagy Péter: A "rovásírás" írástani helye és szerepe a magyar művelődés történetében (Magyar Herold, Nr.1., 1984. Szerk:Kállay István)
Püspöki Nagy Péter: A magyar rovásírás eredetéről (Magyar Nyelv 73/1977. 303-313.)
R. Bakos Ibolya: Őseink nyomában Közép-Ázsiában (Bern, 1983.)
Radics Géza: Eredetünk és őshazánk (1988)
Radles, Jenny: Időviharok (Alexandra, Pécs, 2001.)
Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai (Akadémiai, Bp, 1967.)
Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei (Akadémiai, Bp, 1955.)
Radocsay Dénes: Falképek a középkori Magyarországon (Corvina, Bp, 1977.)
Ráduly János: A rovásírás vonzásában (Firtos Művelődési Egylet, Korond, 1998.) 003R24
Ráduly János: Rovásíró őseink (Hazanéző könyvek sorozata, Fintos Művelődési Egylet, Korond, 1995.)
Ráduly János: Titkok a rovásírásban (Erdélyi Gondolat Kiadó,Székelyudvarhely,2004.)
Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései (1998)
Refrew, Colin - Bahn,Paul: Régészet - elmélet,módszer,gyakorlat (Osiris Kiadó Bp. 1999.)
Rimanóczy László: Az elveszelytett turáni örökség (Ausztrália, 1966.)
Ripa, Cesare: Iconologia (Balassi, Bp, 1997.)
Roberts, John M.: A történelem előtt - korai cvilizációk (Officina Nova, 1999.)
Robinson, Francis: Az iszlám világ atlasza (Helikon, Magyar Könyvklub, Bp, 1996.)
Rohl, David: Fáraók-Királyok (Gold-Book, Bp, 1995.)
Roland, Paul: A kabbala alapjai (Édesvíz Kiadó, Bp, 2000.) 290R79
Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: (Balassi Kiadó, Bp, 1996.) 943.9R83
Róna-Tas András: A nyelvrokonság (Gondolat, Bp,1978.)
Rudgley, Richard: A Barbárok (a sötét kor titkai) (Gold Book, Bp, 2002.)
Ruzsa György: Ikonok könyve (Képzőművészeti Alap, Bp, 1981.)
Sándor Klára: A Bolognai Rovásemlék (Magyar Őstörténeti Könyvtár, Szeged, 1991.)
Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i) (Erdélyi Múzeum 1996. 1-2. füzet)
Schmidt, Paul: Rúnamágia (2002) S33
Schreiber, H: Die Hunnen (Düsseldorf, 1976.)
Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (Bp, 1915.) 003S45
Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (Püski Kiadó Bp., 1999.)
Sebestyén László: Kézai Simon védelmében (Nap Kiadó, 1997., 2000.)
Sebők László: Határon túli magyar helységnév szótár (Teleki László Alapítvány Bp, 1997.)
Simon Péter: A székely írás eredetéről (Varga /1993/37.)
Somogyi Zoltán: A magyar őstörténelem- dióhéjban - (Nokomis, USA, 1992.)
Spencer, John és Anne: Misztikus és szent helyek /enciklopédikus gyűjtemény/ (Gold Book, Bp, 2002.)
Stingl, Miloslav: Indiánok tomahawk nélkül (Gondola, Bp, 1960.)
Stingl, Miroslav: A maja városok (Gondolat, Bp, 1977.)
Strachan, Gordon: Jézus az építő, druida hagyományok (Gold Book, Bp, 1998.)
Supervielle, Jules: Versek (Európa, Bp, 1978.)
Szabédi László: A magyar nyelv őstörténetee, a finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.)
Szabó László: Magyar múlt Dél-Afrikában (Bp, 1982.)
Szádecky-Kardoss Samu: Az avar történelem forrásai (Balassi Kiadó Bp., 1998.)
Szántó Tibor: A betű (akadémiai Kiadó , 1982.)
Szász Béla: A hunok története, Attila nagykirály
Székely András: Az ókori Kelet művészete (Képzőművészeti, Bp, 1983.)
Szekeres István: Őstörténetünk írásjelekben (Varga/1963/55.)
Szemerey Zsolt: Rovásírásunk gyakorlati alkalmazásáról (Eger, 1995., kézirat)
Szentiványi Rezső: Bábeltől Pannóniáig (Baltimore, USA, 1962.)
Szerebrennyikov, B.A: Általános nyelvészet (Akadémiai, Bp, 1986.)
Szilágyi Ferenc: Sokféle neveknek magyarázata (1928)
Szili István: A finnugor őstörténetírás hiányosságairól (1977)
Szilvay Gyula: A besenyők történelme (BsAs, 1976.)
Szőcs István: Könyvkötődések - és Könyvlátó-mások (Helikon, Kolozsvár, 1997/1/12.)
Szöllősy Sándor: Őseink nyomában (Düsseldorg, 1960-1970.)
Szöllősy Zoltán: Egyiptom turáni népe a hikszoszok (A nap fiai, 1976.)
T. Dénes Tamás: Kódtörő ABC-Kriptográfia mindenkinek (Bagolyvár Kiadó, Bp, 2002.)
Taagepera, Rein: A finnugor népek az orosz államban (2000)
Télfy János: Görög források a skythák történetéhez (Anahita-ninti Bt. 2000., Pest, 1863. hasnonmás kiadás)
Terdzsüman, Mahmúd: Magyarország története /Tárih-i Üngürüsz/ (II. Nagy Szitya Világkongresszus 1988.)
Teres Ágoston: Biblia és Asztronómia (Springer Kiadó Bp. 1999.)
TESZ: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (Akadémai Kiadó, Bp, 1976.)
Thiering, Barbara: Jézus, az ember (Gold Book, Bp, 1992.)
Thuróczy János: A magyarok krónikája (Ausburg, 1486.- új kiadás Bp, 1978.)
Tiramu-Kast Sándor: Kelta magyarok - magyar kelták (Magyar Ház Bp., 1999.)
Tokarev, SZ.A.(szerk.): Mitológiai Enciklopédia (Gondolat, Bp, 1988.)
Toldy Ferenc: A magyar költészet története ősidőktől Kisfaludy Sándorig (Bp, 1867.)
Tolsztov, Sz.P.: Az ősi Horezm (Ford: Balázs János, Bp, 1948.)
Topper, Uwe: A nagy naptárhamisítás (Allprint, Bp, 2003.)
Torma Zsófa: Szumér nyomok Erdélyben (BsAs, 1972.)
Toronyi Etelka: A Kárpáti medence a kultúrák bölcsője és a magyarok őshazája (BsAs, 1974.)
Tóth Gábor-Pál Judit: A honfoglalók embertani képe (Vasi Szemle 3:371-378. 1996.)
Tóth Gábor: Kis antropológia (OSKAR Kiadó, Szombathely, 2000.)
Tóth István: A rómaiak Magyarországon (Gondolat, Bp, 1975.)
Török Sándor: Településtörténet a Kárpát-medencében (Garfield, 1973.)
Trácsányi Zoltán: Észak nomádjai (2000)
Trencsényi-Waldaphel Imre (szerk.): Germán, kelta regék és mondák (Móra, Bp, 1965.)
Trencsényi Borbála (szerk.) : A művészet születése (Holnap Kiadó, Bp, 1992.)
Turán 2001. Április-májusi száma (csak rovásírással foglalkozó cikkek)
Új Magyar Életrajzi Lexikon
Univerzum: Eltűnt népek, Hsziungnu (1988.1.szám, 24. oldal, Bp, Sz.Sz.Minyajev Prirodában megjelent írása nyomán)
Vajay Szabolcs dr: Kalandozó magyarok
Varga Csaba: A 8. művészet felfedezése (Fríg Kiadó, 2000.)
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve (Fríg, Bp, 2003)
Varga Csaba: Az ősi írás könyve (Fríg, Bp, 2002.)
Varga Csaba: HAR: avagy Európa 45000 éves szellemi és nyelvi öröksége (2004)
Varga Csaba: Idő és ABC (Fríg, Bp, 2003)
Varga Csaba: Jel Jel Jel avagy az ABC 30000 éves története (2002)
Varga Géza-Szekeres István: Bronzkori magyar írásbeliség (Írástörténeti Kutató Intézet, 1993.)
Varga Géza: A magyarok istene
Varga Géza: A magyarság jelképei (1999)
Varga Géza: A székely rovásírás eredete (Írástörténeti Kutató Intézet, 1998.)
Varga Géza: A székelység eredete
Varga Géza: Mítoszok őre, Velemér
Varga Géza: Rovásírás és mitológia (Írástörténeti Kutató Intézet, 1997.)
Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon (Írástörténeti Kutató Intézet, Bp, 1996.)
Varga Zsigmond dr.: Az ősmagyar mitológia szumír és ural-altáji öröksége (Gede Testvérek 1999.)
Vargyas Lajos: Magyar vers - magyar nyelv (Kráter Műhely, Pomáz, 2000.)
Vargyas Lajos: Magyar vers - magyar nyelv (Kráter, Pomáz, 2000.)
Várkonyi Gábor (összeáll.): Középkor, kora újkor /Történelmi olvasókönyv/ (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2001.)
Várkonyi Nándor: Az Írás és a könyv története (Széphalom Könyvműhely 2000.)
Várkonyi Nándor: Az Írás története (Turul Kiadó Bp, 1943.)
Vásáry István: A magyar rovásírás. A kutatás története és helyzete (Keletkutatás, Bp, 1974. 159-171.)
Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története (Balassi, Bp, 2003.)
Vasziljev, L.Sz: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában (Gondolat, Bp, 1977.)
Végvári Lajos: Az európai művészet története (Képzőművészeti Kiadó Bp., 1989.)
Vékony Gábor: Későnépvándorláskori írásfeliratok a Kárpát-medencében (Életünk Könyvek)
Veres Péter: A honfoglaló magyarok életmódjának kérdései (Honfoglalás és néprajz, Balassi Kiadó, Bp, 1997.)
Versluis, Arthur: Indián hagyományok (Édesvíz Kiad, Bp, 2001.)ű
Wangyal, Tenzin Rinpocse: Gyógyítás formával, energiával és fénnyel (Magyar Könyvklub, Bp, 2003.)
Wilson, Ian: Az özönvíz előtt (Gold Book, Bp, 2001.)
Zachár József: Idegen hadakban
Zajti Ferenc: Magyar évezredek (Bp, 1939.)
Zakar András dr.: A sumér nyelvről (1975)
Zakar András dr: A sumér Hitvilág és a Biblia (Szerzői kiadás: P.o.BOX "H" Garfield N.J. USA 07026)
Zamarowsky, Vojtech: Kezdetben volt sumir (Pozsony, 1966.)
Zimmerman, Larry J.: Észak-Amerikai Indiánok (Magyar Könyvklub, Bp, 2003
Zolnay Vilmos: A művészetek eredete (Pokoljárás) (Magvető, Bp, 1983.)

Ez gondolom egyéni véleményed, sok ponton vitatkozni lehetne vele, de legalább érdekes álláspont.

 

"Márpedig a nemességben azért volt ez a kettősség, mert kevésbé bíztak abban, hogy a Habsburgok alatt nagyobb lesz az önállóságuk, mint a törökök alatt."

 

Pont itt van a probléma. Akik valaki fennhatósága alatt élnek, azok mennyiben önállóak, hol van itt az független magyar hatalmi tradíció folytonossága? Népi folytonosságról ugyanis semmiképpen nem lehet beszélni.

 

" 554-re, a hatalmon lévő gótokkal szembeni háború végére Itália elpusztult és elnéptelenedett.Így szünt meg a nyugati antik világ, és nem vált a továbbiakban politikai tényező."

 

Ez mondjuk nem igaz. Először is Itália nemcsak nem néptelenedett el, de továbbra is Európa egyik sűrűn lakott területe maradt sok várossal, pl. Pannóniával összehasonlítva ez mindenképpen igaz.  554 után Itália bizánci övezet lett egy időre, de a bizánci pestisjárványok pusztításai átmenetileg olyan mértékben meggyengítették a keleti birodalmat, hogy ellenségeik, germánok, avarok és perzsák több fronton támadásba lendültek ellenük. Itáliában 568-ben jelentek meg a longobárdok és fokozatosan terjeszkedtek, lassan kiszorítva Bizáncot.  Ha belegondolsz, a pápaság intézménye érdekes helyzetbe került, egyik oldalon ott voltak a kezdetben még pogány longobárdok,  a másik oldalon pedig a bizánciak. A longobárdokkal végig nem tudtak kibékülni, amíg aztán a 8. sz. végén a frankokhoz fordultak segítségért.

 

"Pannónia esetében például dokumentált, hogy a rómaiak szabályos, írásos átadással mondtak le róla a HUNok javára. "

 

És szerinted melyik rómaiak és kinek a kevében? Nyugat vagy kelet? Egy ilyen irománynak, amit nem tudom honnan veszel, semmi jelentősége nincs a korabeli zavaros viszonyok között.

 

Kedves ProfitOrientált Nyugdíjas !

A népek és államok története egyáltalán nem úgy működik, hogy máról- holnapra megszűnnek vagy kialakulnak, mint ahogy kész a kaja, és levesszük a tűzről.

Ha csak előkapnánk Sümeg várának történetét, láthatnánk, hogy a törökök sohasem támadták meg, ellenben mégis kétfele fizettek adót: egyrészt a magyar királynak, másrészt a Fehérváron székelő török fönnhatóságának.
Az, hogy a nemesség éppennséggel melyik oldalra húzott, az aktuális politikai viszonyok döntötták el. Márpedig a nemességben azért volt ez a kettősség, mert kevésbé bíztak abban, hogy a Habsburgok alatt nagyobb lesz az önállóságuk, mint a törökök alatt.

Ugyanilyen átmenetről beszélhetünk akár a Római Birodalom esetében is. Ismeretes, hogy a Birodalom már a Kr.u. 150 évektől elindult a bomlás felé, és amit a Római Birodalom bukásának hirdetnek, egyáltalán nem egy adott időponthoz kapcsolható, hiszen ha azt vesszük, hogy a császárságot Bizánc viszi tovább (Konsztantinupolisz) , és az utolsó római császárt (Romulus Augustulus-t) hatalmától megfosztó ODOAKER a Bizáncban székelő császár nevében gyakorolta a hatalmát. Igy a helybenélők egyáltalán nem gondoltak arra, hogy a RESPUBLICA ROMANORUM bármelyik fele is megszünt volna létezni. Szemükben ilyesfajta dátumok nem voltak végzetesek, hiszen a jogfolytonosság látszata adva volt. A barbár hódítók fejedelmei sokáig tekintettel voltak arra, hogy hatalmuk a császári AUCTORITAS-ból fakad. Így TEODORIK is a cszászárok utódaként lépett föl. Az más kérdés, hogy a hangsúly/befolyásoltság eltolódása révén a nyugat mennyire és miért szakadt le: (hasonlóan akár a mai korunk NYUGAT-NÉMET és KELET-NÉMET országrészek problémáira) , elvégre sem katonát, sem pénzt (még adót sem) szolgáltatott, így a császári rendeleteknek nem volt hatása, amit már 470 után ki sem hirdettek.
Rómára éppen az újraegységesítést erőszakoló JUSTINIANUS mérte. A birodalomegyesítő, vég nélküli harcok alatt például Rómát öt esetben vették be és foglalták el. Ezalatt az épületek többsége a tűz martalékává vált, 554-re, a hatalmon lévő gótokkal szembeni háború végére Itália elpusztult és elnéptelenedett.Így szünt meg a nyugati antik világ, és nem vált a továbbiakban politikai tényező. Csupán a hatalom nagyméretű és szervezetű példájaként élt tovább a középkori Európa politikájában.
Ennek a hosszantartó hanyatlásnak viszont alapvető gazdasági, társadalmi jelei voltak: A közbeeső válságokat rosszul kezelték, a megváltozott igényekhez a hatalmasra duzzadt birodalom már nem tudott lépést tartani, olyan hatalmi formává nőtte ki magát, amely elvált az őt kitermelő polisz világától. Ellentétbe került saját eredeti formájával. A pénzromlás egyik alapvető oka a (hellenizmus óta) a terméketlen uzsoratőke növelése volt. Majd a nemesfémbányák kimerülése, valamint a keleti kereskedelemben mutatkozó negatív fizetési mérleg tetézte a válságot. A földbirtoklás korábbi formájának (itáliai kisparaszti gazdaságok) megszüntetése után a rabszolgatartó nagyüzem (LATIFUNDIUM) nem tudta pótolni a korábbi szabadpiaci termelést, ettől fogva például Rómát egyiptomi gabonával kellett ellátni. A birodalomgyarapító, hódító hadjáratok beszűkülésével és megszüntével az olcsó rabszolga hiánya súlyos következményekkel járt. A latifundiumok visszatértek a naturális gazdálkodás szintjére.A termelés biztosítása érdekében , rabszolgák hiányában más társadalmi formát kellett alkalmazni: így vált általánossá a COLONATUS intézménye. Így forrt eggyé a föld és a földet művelő, amit híven kifejez, hogy a COLONUS-t a késői császárkor idején röghöz kötötték.Tehát röghöz kötött COLONUS vette át a rabszolga és a szabadparaszt szerepét.Éppen ez a forma volt alkalmas arra, hogy a birodalmi terheket és a hadsereg eltartásának terheit viselje. A fizetőeszköz-válság miatt a zsoldok pénbeni kifizetése sem történt meg, helyette a határvédő katonaság "földre ültetése" zajlott.Azzal azonban, hogy ismét félparaszti réteg lett a katonaság, jelentősen csökkent harci értéke. Az idegen népek befogadása, tömeges letelepítése, szövetségessé tétele (foederati) és a limes mentén történt letelepítése (hospes) pedig a római hadsereg végső felbomlásához, majd ezzel a birodalom területi egységének széthullásához vezetett.
Pannónia esetében például dokumentált, hogy a rómaiak szabályos, írásos átadással mondtak le róla a HUNok javára.

Elég nagy ostobaság. Egy nép nem az állami folytonosságban, hanem kultúrájában, vallásában és/vagy nyelvében él tovább, jól példa erre a zsidó vagy örmény kultúra. Ebből a szempontból pedig a románok és szlovákok stabilabb alapokkal rendelkeznek mint a magyarok. Vagy akár a szerbek.

 

Magyar nacionalisták mindig az állami folytonosságra hivatkoznak, holott jobban megvizsgálva ez nem pontosan igaz. 1526 után a magyar államiság megszűnt, a nemesség nagyobbik része törökök talpnyalója lett, később pedig habsburgok kissé önfejű csicskásai. A miniatürizált önálló magyar nemzetállam 1919-ben jött ismét létre, vagyis fiatalabb mint a román és egyidős a trianoni nemzetállamokkal.

 

Mint mondtam volt én is, egy óráig sem létezett  Nagymorávia. Amit összehordott Regino és a Fuldai-évkönyv, az Stájerország, és Karantánia 11. századi története. Persze a nagygermán kutatás ezt már a 18. század óta röstelli, ezért hagyták szabad prédának a cseheknek.

Szerinted Ottokár mi a fenéért csatolta országához Windis[szláv]grätz[határvidék] környékét?

Zűrös etnogenezis

Nagy morvák és folytonos dákok 

2005. április 28. 11:08
Utolsó módosítás: 2005. április 28. 11:50

A kortörténeti kérdések mellett talán a legfogósabbak a népek keletkezéstörténetére vonatkozóak. A szlovák és román nép születésére vonatkozó uralkodó "belső" elképzelések és a tudomány álláspontja sokszor mérföldekre állnak egymástól.

A középkorban nem beszélhetünk a maihoz hasonlatos államalakulatokról, így nagyon nehéz például még azt is meghatározni, hol húzódtak egykoron a határaik. A bizonytalanságokat kiválóan példázza a morvák fejelemségének története is. Valamikor VI–VIII. században telepedtek meg a nyugati szláv törzsek a Morava mentén, őket nevezték aztán morváknak. A IX. században a morvák fejedelmei által létrehozott államalakulatról annyit lehet biztosan tudni, hogy az avar birodalom összeroppanása előtt és a magyarok megérkezése előtt létezett a Thaya és a Duna közti területen, keleti határa a Garam lehetett.

Extrém vélemények szerint akár a Dunántúl, sőt az egész Kárpát-medence is a birodalom része lehetett, sőt „Megalé” vagy „Magna Moravia”a déli szlávokkal is szomszédos volt. Ez az elképzelés meglepő módon az I. világháborút követő határmódosítások során egy ideig kívánságként megfogalmazott, a csehek és a délszlávok szomszédságát biztosítani hivatott, Magyarországon keresztül vezető korridorra hajazik. A szlovákokon kívül a legtöbb történész vitatja azt is, hogy a morva fejedelemség valódi önállósággal rendelkezett volna, és uralkodóit a frankok vazallusának tekintik.

A helyi fejedelmek közül kiemelkedik I. Mojmir (830–846), aki elűzi unokaöccsét, és elfoglalja annak székhelyét, Nyitrát. A frankok jóvoltából őt követi a trónon Rasztiszláv (846–870), aki fokozatosan megpróbál önállósodni és városközpontokat hoz létre. Egyházi önállóságra is törekszik, és bajor térítőkkel szemben Bizánctól kér segítséget. Így kerülhetett a fejedelemségbe Cirill és Metód. A frankok ezután I. Szvatoplukot juttatják trónra, aki hűséget esküdött támogatóinak, majd egy évtized múlva a keleti frank területekre támad, befolyását rövid időre kiterjeszti Csehországra, Kelet-Szlovákiára és Kislengyelországra. A keleti frank befolyás hatására a csehek önálló államot alapítottak 895-ben, és sikerül összeugrasztani Szvatopluk fiait is II. Mojmirt és II. Szvatoplukot. 907-ben a magyarok legyőzik a bajor-morva seregeket, és Morvaország három részre szakad, az országrészek a magyarokhoz, a csehekhez és a frankokhoz kerülnek.

A „Megalé Moravia” erős államként való rekonstrukciója máig a szlovák nemzettudat számára jelent muníciót. A XX. századi magyar történetírás sohasem vitatta, hogy a szlávok már jóval előbb jelenvoltak a Kárpát-medencében, de a szlovákoknak önálló közösségi tudata a XV. század előtt aligha lehetett, addig ugyanis részét képezték a „natio slavicának”.

Hasonlóan gyenge lábakon áll a román etnogenezis számára elsőrendű viszonyítási pontnak tekintett dákóromán kontinuitás elmélete is. Ahogyan a hun-magyar rokonság is nyugati átvétel volt, úgy a dák-római-román folytonosság is nyugati import. Aeneas Silvio Piccolomini és Bonfini műveiben már elfogadott tényként szerepelt az a spekuláció, hogy az egykori Dacia provincia területén lakó románok Traianus császár katonáinak és telepeseinek leszármazottjai.

A XVIII. században éledő román nemzettudat kialakulásában meghatározó szerepet játszott ez az elképzelés, sőt az erdélyi románok egyenjogúsítását célzó 1791-es emlékirat már politikai érvként használta. A XIX. század második felében az eredetileg csak római-román közvetlen rokonságot feltételező elmélet módosul, és az etnogenezis dák-római szintetizációként írja le. Bár jelentős román történészek is népük kialakulását nem az egykori Daciába, hanem a Balkán-félszigetre helyezték, az elmélet uralkodóvá vált a román történetírásban, és az Erdélyt igénylő érvek alátámasztására szolgált. (A XIII. század előttről sem történeti, sem régészeti bizonyíték nincs a román nép erdélyi jelenlétére.) Legelvadultabb változatai a Ceausescu-korszak „udvari történészeitől” származtak – a diktátor rendelésére készültek, és a diktatúra fenntartását szolgálták.

De Administrando Imperio


De Administrando Imperio
[Categories: Byzantine Empire]

De Administrando Imperio is a scholarly work from ca. Quick Facts about: 950
Quick Summary not found for this subject950 by Byzantine emperor Quick Facts about: Constantine VII
Quick Summary not found for this subjectConstantine VII. Its name is translated as On the Administration of the Empire and was meant to give his successors advice on running the ethnically-mixed empire as well as how to fight external enemies.

This was initially only one of the many writings of Constantine Porphyrogenitos, but it later attained considerable importance as a source for the earlier history of Quick Facts about: Europe
The 2nd smallest continent (actually a vast peninsula of Eurasia); the British use `Europe' to refer to all of the continent except the British IslesEurope. For example, it describes the arrival of the Quick Facts about: Serbs
A member of a Slavic people who settled in Serbia and neighboring areas in the 6th and 7th centuriesSerbs and Quick Facts about: Croats
A member of the Slavic people living in CroatiaCroats to the Quick Facts about: Balkans
The major mountain range of Bulgaria and the Balkan PeninsulaBalkans in the Quick Facts about: 7th century
Quick Summary not found for this subject7th century, the early Quick Facts about: Kievan Rus
Quick Summary not found for this subjectKievan Rus', the Varangians (whom they also called Rus and described as a different people from the Slavs(*)), as well as other groups such as the Pechenegs and Quick Facts about: Arab
A member of a Semitic people originally from the Arabian peninsula and surrounding territories who speaks Arabic and who inhabits much of the Middle East and northern AfricaArabs. For this reason its original Quick Facts about: Greek
A native or inhabitant of GreeceGreek title was "Περι εθνων" which translates as "About the Peoples".

nyesztor és oszter



óstrázsa

Aus·tra·sia (ô-strā'zhə, -shə) pronunciation

The eastern portion of the kingdom of the Franks from the sixth to the eighth century, including parts of eastern France, western Germany, and the Netherlands. It eventually became part of the Carolingian empire.

salamon - mony = mocsári ember...?

hanyi istók...= hun-germán ...johannes háry...üstökénél fogva...?

szelemen gerenda = a ház szellemeinek a helye...?

selye - huja...sellő farka...seja-haj...?
zala,salán...szalag...szőrén szálán..üstök..
SZELINDEK...a kutya mindenit...!
toportyán féreg...mocsári farkas, avarok...?

én szememben forrásmanipulátor. Azokat nagyon nem szeretem." 

 

Létezik ilyen kutató is? Nahát!

 

De egy ilyen manipulált forrással mint a Conversio egy nem létező időszakot kompletten ki lehet bélelni. A Conversio szerinten Stájerország és Karantánia történetét dolgozza fel 1020-1100 között, míg kutatói a 820-900 közötti Dunántúlra tuszkolták.

Aetas, Notári,

Fenn van a hálon...

"És most kérnék egy megoldást, hogy az összes kódexben megtalálható Nitrava netán vatikáni utasításként került utólagos betoldásra, ahogy ezt a NAGYFIÚK állítják? "

 

Nyilván mondanak valamit Losek és a vele egy véleményen levők, hogy szerintük miért utólagos betoldás az.

Aztán vagy meggyőző, vagy nem.

 

De ha kihagyta, miközben mondjuk az összes kéziratban benne van, akkor az én szememben forrásmanipulátor. Azokat nagyon nem szeretem.

 

Csak nem tudom, hogy mi a helyzet, mivel sem Losek művét, sem a kéziratokat nem láttam.

 

"Losek "kritikai kiadásából" nem derül ki... "

 

Hogyan? Nem csak az utána levő, hanem az előtte levő mondatot is kihagyta Losek?

Értsem úgy ezt felbőszült tirádát, hogy "Sala" van azokban is? 

 

Losek "kritikai kiadásából" nem derül ki... 

 

Az 1750-es könyvem egy Ausztria történet, és a részletes lábjegyzetben akatam rá a Conversio idézetre. 

Egyébként Salamon Ferenc foglalkozott a folyónév kérdéssel.

Ő azt is kiderítette, hogy a régi németségben a Sala lassan folyó vizet, de mocsarat is jelent. (Minő véletlen a Dráva melletti Sellyénk és Vágsellye. Tehát a tönköly búzához hasonlóan ezek a derék germánok a mocsár fogalmát is a hungár nyelvből kölcsönözték) 

"A múlt században [18.] nem Salának olvasták a nevet, hanem egy olyan folyónak, 'qui dicitur Sana' s olyan tónk melyet a Sellede alkot (palus Selledae fluminis)."

A többi SZ. 1882. II. füzet

 

"Remélem érzekeled, hogy marginális jelentőségű, hogy berek vagy liget, vagy őserdő"

 

Én azt érzékelem, hogy építettél egy összesküvéselméletet az "erdő" állítólagos utólagos kiadói becsempészésére és most fújod a visszavonulót.

 

" A megroppant gerincű identitás nélküli tucatemberek elszemtelenedése a "Tudomány" bástyáin belül...(Trianon titkos záradéka...)"

 

Ehelett inkább beírhattad volna, hogy hogy van írva a Zala folyó neve a megelőző mondatban a különböző forrásokban.

 

Értsem úgy ezt felbőszült tirádát, hogy "Sala" van azokban is?

"nemore"

 

Remélem érzekeled, hogy marginális jelentőségű, hogy berek vagy liget, vagy őserdő. A kutatás állapota a megdöbbentő. A megroppant gerincű identitás nélküli tucatemberek elszemtelenedése a "Tudomány" bástyáin belül...(Trianon titkos záradéka...)

(Különben is meg lehet nézni a kéziratokat, ha a kritikai kiadások szerinted csalnak)" 

 

Miután bevonszolták ezt a büdösödő bajor és karantán állatorvosi lovat (Conversio) a Balaton környékére, különösen érdekes a kéziratok helyzete;

A honfoglaláskor írott forrásai, Balassi Kiadó 1996. 146-148. oldalak, szintén Losek.

A Conversio szöveghagyománya 9 kéziraton nyugszik...

A kódexek két csoportra oszthatók...

W-1 pergamenkézirat 10. századból, két kéz munkája, a második kéz 12. századi...

W-2 12. századi

W-3 12. századi

W-4  12. század vége 13. sz eleje pergamen

M-1 München 14894 15. századi papirkézirat

 

És most kérnék egy megoldást, hogy az összes kódexben megtalálható Nitrava netán vatikáni utasításként került utólagos betoldásra, ahogy ezt a NAGYFIÚK állítják?

Vajon hogy találták meg az összes példányt?

Vagy netán a wörthi-tó partján kellene keresni egy Nitravát?  

"nemore"

 

Györkösy szótár:

nemus, nemoris = berke, erdő, liget

 

Mi van az 1750-es kiadásban ugyanitt?

Mi van az MHK-ban ugyanitt?

 

 

Mi van az ezt megelőző mondatban a Losek, 1750 és a Wattenbach kiadásokban? Abban a mondatban is szerepel a Zala folyó. Ott hogy van írva?

Hogy lásd, kível állsz szemben idézem a filoszláv Notárid forrását;

Fritz Losek. (kampóval az s)

Die Conversio Bagoariorum et Carantanorum... 1997 Hannover

122-123. oldal, kétnyelvű;

 

"Tunc coepit ibi ille habitare et munimen aedificare in quaodam nemore et palude Salae fluminis et circumquaque populos congregare ac multum ampliari in terra illa.

A következő Nitravas mondatot egyszerűen kiszedi Losek, mert nem passzol a Zalavárhoz!!!

 

Darauf siedelte jener sich dort an, errichtete eine befestigte Siedlung in einem Wald- und Sumpfgebiet am Fluss Sala, sammelte rindsum leute um sich und gewann in jenem Gebiet grosse Bedeutung."

"Mint mondtam volt, nincs két latin mondat. Illetve van Wattenbach féle javított, azt fordítják. Az én 1750-es példányom csak egy véletlen szerencse. 

Minek idézzem, ha úgy sem hiszed el. Ha mégis látni akarod, akkor megtalálod MHK 310. oldalán. "

 

Szóval nem mered idézni?

Lássuk akkor a két latin mondatot."

 

Mint mondtam volt, nincs két latin mondat. Illetve van Wattenbach féle javított, azt fordítják. Az én 1750-es példányom csak egy véletlen szerencse. 

Minek idézzem, ha úgy sem hiszed el. Ha mégis látni akarod, akkor megtalálod MHK 310. oldalán.

Sajnos a magyar fordításból gondolom az ugro-fingászok bizonyitva látják a "berkében"(=orosz bereg=part) szavunk szláv jövevény voltát is...

Hát ha egy vitatott kérdésben így idézel:

 

"Conversio... "Tunc cepit... et palude Salae fluminis et circumquaque populos..."

 

1750 Annales Austriae: "Tunc coepit... et palu Sellede fluminis et circumquaque populos..."

 

akkor mi másról lehetne beszélni mint ködösítésről.

Általában az adott kérdésben lényegtelent szokták kipontozni, de te szereted a neked ellentmondó dolgokat kipontozni.

 

Idézd be az egész mondatot mindkét forrásodból és meglátjuk, hogy mi a helyzet az erdővel.

 

Mindenesetre egy másik fordítást az 1854-es Wattenbach kiadás alapján Horváth János készített (A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk. Györffy Gy.)

Abban ez áll:

 

"Itt kezdett akkor lani, és egy erődítmányt kezdett építeni a Sala folyó egy mocsaras berkében és elkezdte körös-körül összegyűjteni a népeket, és elkezdett terjeszkedni azon a földön"

 

 

Lássuk akkor a két latin mondatot.

 

 

Egyikőtök valótlant sugall.

 

De az világos, hogy Nótári szerint nem német fordításból készült az ő fordítása, ez csak a te ködösítésed." 

 

Bátran mond ki, hogy hazudok, a tudomány (mégha szegedi is) nem lenne képes ilyen aljasságra, feltéve, ha megtanultak latinul...

(És nem szlovák eredetiből tanulmányozzák Ciril és Metód munkáit)

"Csak abból készülhetett, hiszen Fritz Losek által összefoglalt W1-W7, A, S, M1, kéziratok egyikében sincs erdő... "

 

Mindenesetyre Nótári ezt írja:

 

"A fordítás alapjául Lošek szövegkiadása szolgált, a jegyzetek elkészítése és a vonatkozó szöveghelyek összeállítása során elsősorban Lošek, Szádeczky-Kardoss (1998) és Wolfram (1979) magyarázataiból indultunk ki."

 

Egyikőtök valótlant sugall.

 

De az világos, hogy Nótári szerint nem német fordításból készült az ő fordítása, ez csak a te ködösítésed.

Csak abból készülhetett, hiszen Fritz Losek által összefoglalt W1-W7, A, S, M1, kéziratok egyikében sincs erdő... 

"De Szegeden még egy erdőt is betoldottk egy német Conversio szépfordítás alapján."

 

Nótári fordítása németből készült?

"Ott kell hagyni és megjegyezni, hogy latinul értelmetlen a Selle(de)."

 

Nevetséges, hogy ostorozod a módosítókat, miközben te sem tudod megállni, hogy a te teóriádat bele ne magyarázd a zárójeleiddel.  :)))

 

Mi van a kéziratokban? Nem azzal kéne kezdeni a vitatást, hogy azt megnézni?

Ezt hívhatod akár egyik oldalról kultúrgyarmatosításnak, a másik oldalról megszabadulni a 11-12. századi stájerországi és karintiai szláv előtörténettől. 

 

A kultúrgyarmatositás OK, ismert tény osztrák történetirói körökben, de tagadni az ottani szláv előtörténetet...... Olyan, mintha tagadnák az Elbától keletre fekvő német területek előtörténetét. Amit a pángermáokon kivül más nem tesz......z

De miért is kellett kitalálni Zalavárt? Ugyan kinek volt az érdekes, hogy egy frank grófi központ legyen a Dunántúlon?" 

 

Ezt hívhatod akár egyik oldalról kultúrgyarmatosításnak, a másik oldalról megszabadulni a 11-12. századi stájerországi és karintiai szláv előtörténettől.