...akkor kezdett normál mozivá válni Horizont néven, és azt hiszem szovjet filmekre „specializálódott”... Ha jól emlékszem, az az Akácfa utcai Gorkíj mozi volt, amely a becsődölése előtti pár évben már főként szinkronizálatlan - és még csak nem is feliratozott - filmeket vetített. Kezdetben valóban szovjet filmeket, később mást is.
Ami a Híradó mozit illeti, az 1 forintos jegyre én is emlékszem. Az üvegbem, kékes-lilás neonban és krómban gazdag előcsarnok közepén állt a pénztár, a nézőtéri bejárat mellett pedig a büfé, vele szemben a ruhatár. A belépés folyamatos volt, és ha már mindent láttál, a Dohány utca felőli ajtókon lehetett távozni. Szünet azért a Híradóban is volt, olyankor jött a perecesnéni... :)
(A kép 1912-ben készült, valószínűleg a mai BEAC-pálya, Infopark tájékán. A fehér foltok balra a Budafoki út környékének első házai. Forrás valamelyik, a 90-es évek végén megjelent történelmi képalbum, ha valaki kérdi, megnézem, ha a szkennelést kifogásolja, leveszem.)
"A Csepel-sziget csúcsánál keletkezett jégtorlasz már 1838-ban is, s az akkor az efölött a Kopaszi-zátonynál a sekély mederhez hozzáfagyott jég miatti árvízben 151 ember lelte halálát, Pest-Buda és óbuda házainak pedig több, mint fele elpusztult..."
Amire DOG gondolt, az egy "sima" erős esőzés okozta Ördög-árok túlduzzadás volt.
Kopasz(i)zátony. Na, erről a környékről látnék szivesen pár anno képet. 1880. az árvizek után kezdték el szabályozni azt a környéket. Egy kis sziget szerűség ki is emelkedett a vízből, közel a nádorkerthez.
- re: Nagy Lajos király(né): virtuálisan mindkettõt támogatom. :o)
- re: miért vára?
zsé. Az Egressy út felett a fõváros diszponál. Még azon nyúlfarknyi szakasz kiszélesítésére sem futotta, ami a Francia utca és a Hungária körút közé esik, és amúgy tavalyelõtt felújították.
"Istenem, Híradó mozi. Tudjátok meg, hogy valamikor (Nem írom meg mikor, találjátok ki!) 1 Ft-ba került egy jegy, amelyért folytatólagosan egy órát lehetett mozizni, vagy ... páholyok is voltak. Később, amikor a híradóműsoroknak már nem volt közönsége, akkor kezdett normál mozivá válni Horizont néven, és azt hiszem szovjet filmekre „specializálódott”. A híradók érdektelenségén nincs mit csodálkozni, de azt hiszem, hogy addigra már a TV is betette a lábát. Mára az egészből, csak a vetítővásznat közrefogó két - cselesen világított - falrész maradt meg. "
"A harmincas-negyvenes évek modern moziépítészetének talán utolsóként épült gyöngyszemét - az 1939-ben megnyílt Híradó mozit - a kor egyik szintén neves építésze, Münnich Aladár tervezte. A híradó-mozi, mint speciális mozitípus - a tájékoztatás, a propaganda és az ismeretterjesztés eszköze - a harmincas években született. Fokozott igényt iránta részben a második világháború kitörése támasztott iránta. A Nagykörút és a Dohány utca sarkán álló bérház földszintjén kialakított mozi henger formájú vesztibuluma a ház sarkát alátámasztó oszlopok mögött van kiképezve. A kör alakú előcsarnok középpontjában, egy tartószerkezeti szerepet is betöltő pillérhez kapcsoltan állt a pénztár. Az előcsarnok centrális teréből egy közlekedő sáv - mint egy szélesebb oldalhajó - vezetett a nézőtér háromhajós terébe. A ház aljában rejtőző, alig több mint 200 személyes mozi szellemes és egyszerű elrendezése jól szolgálta a nézők folyamatos és zavartalan mozgását. A sarkon lévő, mértéktartóan nagyvonalú moziportál architektúrájához igazodva az épület mindkét oldalán - legalábbis a tervek szerint - megújultak az üzletportálok is."
Urbán Mária riportja Vékás Magdolna fotográfussal:
Én azt hiszem, hogy a te munkáid, a ti tevékenységetek, a Városvédő Pallasz Athéné sorozat és Ráday tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos mozikra legalább kimondták, hogy műemléképület.
Igen, de nincs ám túl sok, az egyik a Broadway, most Belvárosi színház, aminek csak örülni lehet, hogy milyen gyönyörűen felújították. Akkor a Horizont, volt Híradó mozi, egy alternatív keresztény egyház beléköltözött, de nem hiszem, hogy bármi rossz történt vele, mert gondolom, a hívek ülnek a székeken, elöl valaki hirdeti az igét és nem zajlik közben tatárdúlás.
Fabó Beáta: A moziépítészet és a város (Budapesti Negyed, 1997/2-3)
"A mozikra vonatkozó rendelkezések egyre nagyobb politikai indíttatású szigorítása figyelhető meg az 1933 körüli időszaktól: kötelezővé vált a Magyar Filmhíradó filmjeinek játszása, a moziműsorok növekvő hányadát magyar filmnek kellett képeznie. 1939-től a B. M. előírta az ismeretterjesztő, oktató, nemzetnevelő filmek vetítését, és megtiltotta a vélemény- és a tetszésnyilvánítást. (Ez a korlátozás nemcsak azt jelentette, hogy politikai állásfoglalás és vélemény ne hangozzék el, hanem magába rejtette a mozival kapcsolatos általános polgári gondolkodásmódba való beilleszkedés elvárását is. Hiszen a színházban már régóta elképzelhetetlen volt a közönség afféle spontán, előíratlan megnyilvánulása, szemben a mozikkal, ahol még húsz évvel azelőtt is az a bírálat hangzott el, hogy „ideje lenne már, hogy a kismozis is kultúrintézménynek tekintse a színházat, ne korcsmapótlónak, ahol a páholyban dinnyét lehet enni...”.) [53] Ugyanekkor megkezdődött a zsidó filmgyártók, forgalmazók jogainak korlátozása. 1941. július 31-ig visszavonták a zsidók moziengedélyét, majd 1944. május 25-től eltiltották a zsidó közönséget a nyilvános szórakozóhelyek (így a mozik) látogatásától. 1940-41 körül jelentkezett Magyarországon - talán ennek a korszaknak a jellemző termékeként - egy új típusú mozi, a híradómozi. Az újságok már az évtized elején mint újdonságról számoltak be arról, hogy New Yorkban reggeltől éjfélig 45 perces hangos híradókat játszanak. Nem lehet véletlen, hogy a háború kezdetével egybeesik ennek az új típusú moziműfajnak a megjelenése. A belvárosi Váci utcában nyílt meg az első Híradó mozi a Belvárosi Színház átalakításával. A Nagykörút-Dohány utcai új Híradó mozi kialakítására gyönyörű és szellemes megoldást talált Münnich Aladár, az építész. A homlokzatból pillérsor mögé visszaugratott, legömbölyített épületsarok képezi a bejáratot, s rejti magába az előcsarnokot."
Szegõ György: A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma (Budapesti Negyed, 2001/1)
"A bérházakba épülő mozitípus egyike tehát belenő az üzletsorba. Ilyenek (a háború utáni nevükön) egyebek mellett: a Bányász, a Szindbád, a Mátra–Örökmozgó, a Honvéd, a Tisza vagy a Bem (Bodográf, Elite, Vesta, Helios). Természetesen a ház hosszfőfalas traktusait követő forma erősen korlátozott építészeti lehetőséget nyújtott. Mellesleg a Tisza helyén működő — a Tivolinál már említett — Neumann és Ungerleider urak Velence kávéházában volt az első állandó mozivetítés az után, hogy 1896-ban a Váci utcában egy tűzfalra szögezett lepedőre vetítették az első félperces filmet, a Vendettá-t. Az utcai vetítésen az egyik néző megijedt a talján gyilkostól, botot ragadva kiabált, „Segítség, emberek, jöjjenek!” Rudnay Béla főkapitány nem is adott újabb engedélyt „az utcai forgalom zavartalanságára” hivatkozva. Pár év múlva már interpellációk témája volt a film: a bűnözés melegágyát látták benne. 1913-ban 600 gyerek közül majd 250 hetente (sőt gyakrabban) ment moziba. Greguss Dániel rendőrkapitány az Országos Közművelődési és Irodalmi Szövetség ankétján úgy nyilatkozott, hogy a fiatalkorú bűnözők kivétel nélkül mozijárók. A munkáslapokban is tiltakoztak a mozik ellen: „népbutító barlangok, tucatszámra terjednek.” London, Párizs, Róma, Berlin és Bécs lakosságához képest az nézőtéri ülőhelyek számaránya Budapesten a duplája. A szükséges helytakarékos, felcsapható ülésű zsöllyék gyártására cégek specializálódtak, például a Mundus bútorgyár. Egy méreteiben nyitottabb, ám szerkezetében még inkább körülhatárolt belső-építészetű mozitípus volt az épület földszintje alatti kialakítás. Kiemelkedően sikeres példák a Filmmúzeum (Broadway) és az alagsori Horizont (Híradó). A pesti bérház-etalon U alakú udvarába épített moziknak a Radius/Renaissance-on és a Tinódi/Tivoli mozin kívül is hosszú sora állhat itt példaként: a Szikra, a Művész, a Toldi, a Vörös Csillag, a Zrínyi, a Kossuth, a Vörösmarty, a Puskin, Bethlen, a Bástya (UFA, Décsi, City, Royal Apolló, Olympia, Savoy, Fórum, Hollywood, Palace). Ezek nézőtere, a udvarnak hála, pillérmentes nagytérré lehetett, az erkélyek és oldalpáholyok formálásával egyéni karakterű térkoncepció hordozójává vált. Ezt az adottságot az 1989-es rendszerváltás utáni évek sok kis termet használó forgalmazási metódusai mellőzték, szinte kivétel nélkül kevésbé kedvező építészeti megoldások keletkeztek. A gyülekezeti tér megszűnt. Különös kivételként a Gorkij moziban fennmaradt, mert azt az egyik kisegyház templomként használja tovább. A megújuló mozik a belsőtervezők „kortárs” attitűdjének elvtelen találkozásai a költségtakarékosság üzemeltetői igényével, s ez többnyire a maradék egyéni hangulatot is kiiktatta. A karakteres bérházudvari mozik kora véget ért. Amint azoké a kültelki moziké is, amelyek mintája az angol Odeon mozihálózat volt: „Jól átgondolt ideológiára alapozva a mozi legyen olyan, mint a templom a negyedben, mindenki által ismert tornyával, fehér a szürkeségben, és lehetőleg sarokra épüljön” — írja már idézett cikkében Fabó Beáta. Ez a külsőbb területeket jellemző pesti mozitípus, a Józsefváros, az egykori Plutó mára ugyancsak megszűnt. De a harmincas években épült egy-két példaértékű bérház alatti mozi is, amely a modernek építészeti koncepcióján alapult. Az egyiket, az Átrium bérházat és mozit Kozma Lajos tervezte 1934-ben. Nemrég történt felújításakor is sikerült megőrizni az előcsarnok fekete-fehér és narancsvörös kő-, üveg és tükörburkolatát, a pillérekre szerelt art deco világítótesteket. Az előtetőn a Május 1. helyére visszakerült az eredeti alumíniumbetűs Átrium cégér. A másik érdemes példa az 1935-ben épült Bartók mozi és lakóház. A sarokházba tervezett mozi nézőtere 630 férőhelyes volt, Révész Zoltán tervezte, magát a házat pedig Preisich Gábor és Vadász Mihály. A mozi íves üvegezett portállal, galériás megoldással a főútra nézett, a mellékutcára franciaudvaros homlokzat tekintett. A sarok bütüjét a korábbi — Feszty Adolf Sugár úti Fonciére biztosító-palotája nyomán a pesti bérházaknál szokásos, de az új mozielveknek is megfelelő — kupolás torony helyett egységbe fogott virágablak-zárterkély díszíti. Amolyan homlokzathoz tapadó modernista vertikális hangsúly ez. Mindkét moziban hatalmas akvárium díszítette az előcsarnokot. Halaik itt és más mozikban is elszórakoztatták a kezdésre várakozókat — talán az ősi templomi tisztálkodókút átváltozott formái voltak a víztartályok? A mozi már bezárt. A halak eltűntek."
"a villamoson 50 fillér volt egy vonal jegy, 70 fillér volt egy átszálló, és négyszer lehetett vele átszállni. 35 fillér volt a gyerek jegy, és 4 forint volt a diák bérlet egy hétre. A mozikba az első három sor 1.70 forint volt és a legdrágább a páholy 5 forint. Ha a szünetben artista műsor volt 50 fillérrel drágábban számolták a jegyet. A kőrút és Dohány utca sarkán volt a Híradó mozi, folytatólagos előadásokkal. A jegyszedők elemlámpákkal járták a sorokat és akinek lejárt a jegye, kitessékelték. ***** jókat lehetett főleg télen aludni a jó melegben, csak adni kelett a jegyszedőnek egy kettest. Egy gombóc igazi, főzött fagylalt 50 fillérbe került, és a Coca Cóla magyar megfelelőjét Afri-cólának hívták, rettenetesen rossz volt. A tantusszal az utcai telefon fülkékből lehetett telefonálni 60 fillérbe került és 1968-tól a beszélgetési idő három perc volt. Előtte korlátlan. Ki is volt téve a fülke falára egy tábla amely öklüket rázó embereket ábrázolt a fülkében hosszasan csevegő dámára. Aláírás: ne így beszélgess, gondolj másokra is."
Illényi Balázs: Budapesti újjáépítési tervek a háború után
A legszínvonalasabb és legrealistább munkának a zsűri Münnich Aladár tervezetét tartotta. Ő több elv mentén próbálta megoldani Budapest gondjait. A központot például négy (az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésében, Kelenföldön, illetve a Nyugati és a Déli pályaudvarnál létesítendő) alközponttal, illetve a várost körbekerülő gyorsforgalmi úttal kívánta tehermentesíteni. Más tervezőkhöz hasonlóan ő is funkcionális egységekre bontotta volna a fővárost, a nagyrészt családi házas Budával, a műemléki jellegében meghagyott Várnegyeddel, a szállodákkal és középületekkel lazán beépített pesti Duna-parttal, illetve a felhőkarcolókkal és süllyesztett útpályás (a Duna alatt alagúton áthaladó) gyorsforgalmi úttal keresztezett "hazai Manhattan"-nel, amely a Kis- és Nagykörút közé tervezett úgynevezett Középkörút táján épült volna fel. A zsűri nagyra értékelte azt az elképzelését, hogy a Kiskörutat összekötötte volna a Lánchíd és a Bazilika közé nyitandó új úttal.
Lehet, hogy csinálok egy hasonló sorozatot a Nagy Lajos király(né) útjáról (bár valószínüleg ebben már nem én leszek az első).
Vajon miért várat magára mindmáig az általad is említett Egressy úti ill. Mogyoródi úti vasúti sínes áttörés? Vagy mondjuk az Erzsébet királyné úti töltésbontás?
"Érdemes megnézni Zuglót, ahol előre kihagyták a későbbi utak, tömegközlekedés helyét"
- igaz, még a 45 utáni idõszakra is. Az Egressy útnál min. 2x2 sávos útra alkalmas nyílással építették meg a vasúti felüljárót.
- most viszont rendesen faragnak belõle. A korábbi kerületi fõépítész által levezényelt kerületi rendezési tervnek "köszönhetõen" számos körzet építészeti besorolását megváltoztatták, ami sûrûbb beépítést, magasabb épületek felhúzását teszi lehetõvé egy eredetileg kertvárosias környezetben. :o(( Lehetõség van pl. kiváló állapotú családi házak lebontására, a helyükre pedig 10-12 lakásos házmonstrumokat emelnek, az utolsó milliméterig eladott tetõtérrel.
A Római-parton jó az árvizvédelmi töltés, max. "tetszettek volna" nem az árvizvédelmi területre épitkezni. Ugyan ez a helyzet kissé feljebb, a szomszédban, a Luppa-szigeti partszakasszal is.
Én úgy emlékeztem, hogy volt a Csepel-sziget elõtt egy jégtörõ sarkantyúsor, és azon torlódott fel a jég, de lehet, hogy ez az 1956-os tavaszi árvizkor volt. Mindenesetre a Csepel-sziget elõtt szétterül a Duna, hajlamos zátonysodásra. A Pallas szerint a viz a Gelért-hegyi 298 m-rõl 1045 m-re szélesedik, s a Csepel szigetnél az un. Kopaszzátony-on akadt fenn a jég 1838-ban.
Nem, nem hiszem, ha jol emlekszem az ugyanaz az arviz lehetett, amirol mi beszeltunmk.Mindegy.Majd megnezem megegyszer. Most mar legalabb valamelyest elkepzelem, koszi. Elnezve a 2002-es arvizet elkepesztoen jol meg van csinalva a kozponti reszeken az arvizvedelmi fal, mar csak a Romait, meg a szigeteket kellene jobban megvedeni.
Mas. Hallottam, hogy valahol(kis segitseget kerek, hogy hol) van Budapest `45-os ostromarol egy kiallitas, ami eleg erdekesnek tunt, de nem hallottam az elejet a hirnek.
A Horizont? Mit adnak mostanában? Azt hittem rég nem üzemel. Pedig bírtam gyerekkoromban a világító mozaik elefántokat vagy miket a vászon két oldalánál levő oszlopokon.
Csakhogy ezeket az előírásokat nagyrészt az önkormi hozza. meghatározhatja, hol, mit lehet, vagy nem lehet csinálni. ha rossz kurvaként csak szétteszi a lábát a pénzembereknek (legyen az főváros, vagy kis falu, és zöldmezős, vagy dózerolós pláza, lakópark, megamozi, gigacenter), akkor nem teljesíti a feladatát. Az nem várospolitika, hogy öt évre előre gondolkozunk. Ha az őseink ilyenek lettek volna, akkor ma nem lenne mit és hová fejlesztenünk. Egy várost 50-100 éves léptékben terveznek. Érdemes megnézni Zuglót, ahol előre kihagyták a későbbi utak, tömegközlekedés helyét, vagy a Hungária gyűrűt. Ennek ma jó esetben is csak nyomait látom, de inkább azt sem. A falvak elhagyják egykori központjukat, és a faluszélre tesznek alvófalvakat, de a bevásárló-bejáró forgalmat rázúdítják a régi magra. A város meg félredob régi, anno tisztességgel megtervezett koncepciókat, és ad hoc megoldásokat favorizál helyettük. Ez nem tervezés.
Az önkormányzatokra is vonatkoznak a jogszabályok. Tehát, ha valaki az előírások szerinti építési engedélyezési tervet nyújt be, mit csinálhat az építési hatóság? Más:
a Horizont mozi várja látogatóit, téged is. Háromkor szokott nyitni.
Budán már 1838. március 6-án kilépett a Duna a medréből és elöntötte a mélyen fekvő utcákat. Folytatódott az olvadás és március 13-án délután 6 óra körül a mai Vigadó térnél a víz átszakította a töltést, majd elöntötte a Belvárost. Ezután átszakadt a mai Nyugati tér és a Lehel tér közötti váci nagytöltés és a Terézváros is víz alá került. Március 14-én reggel 5 óra tájban átszakadt a soroksári gát a mai Haller utca környékén. A vízzel borított terület határa közelítőleg Pesten: Dózsa György út, Rottenbiller u., Köztársaság tér, Haller u. és Budán Bécsi út, Margit krt., Horvát u., Corvin tér, Döbrentei tér.
Az az Ördög-árok 1875-ös árvize lehetett , ami letarolta a fél Tabánt, és végképp elengedhetetlenné tette a "városrendezést". A hátulról azt jelenti, hogy -emlékeim szerint- vagy a mai Haller utcánál fekvő, vagy a mai Vígszínháznál levő Tüköry-gátat szakította át a víz, tehát nem a Duna, hanem a "szárazföld" felől tört rá a városra.
Aha, tenyleg.Most mar remlik. Hat kijutott rendesen a varosnak az arvizbol.A Tabanban is van egy emlektabla arrol, hogy mennyire leamortizalta a negyedet egy arviz(nem emlekszem melyik).De vegulis mindegy: amit meghagyott az arviz, azt elvegezte a varosrendezes:(( Bar azt nem ertem, hogy mit ertessz "hatulrol" alatt.
Ennek több oka is van. Egyrészt a víz már csak olyan, hogy addig folyik, amíg a felülete vízszintes nem lesz. Márpedig Pesten ez jelentős távolság. A másik az, hogy az 1838-as árvíz nem úgy lett, hogy jött a Duna, megnőtt, és elöntötte a várost, hanem úgy, hogy összetorlódott a zajló jég, ebből keletkezett egy jégdugó -ha úgy tetszik gát-, ami mögött feltorlódott a víz. Az a víz törte át a gátat, és öntötte el Pestet hátulról. Ha nagyon ráérek ma, majd rákeresek, hol keletkezett a jégtorlasz (az "Egy mgyar nábob"-ban ezt akarják felrobbantani, ha emlékszel), és végül melyik gát szakadt át, bár lehet, hogy lesznek, akik ez kapásból tudják.
Nem vagyok jártas az államigazgatásban, de mondjuk naponta bírságolnám azt a tulajdonost, aki frekventált helyen lévő városképi jelentőségű ingatlantulajdonát 6 hónapnál hosszabb időn keresztül nem hasznosítja. Hogy mást ne említsek, itt van pl az egykori Horizont mozi, köpésnyire a VII. kerületi Polgármesteri Hivataltól. Senkinek sem bántja a szemét a szemét?
1880. az árvizek után kezdték el szabályozni azt a környéket. Egy kis sziget szerűség ki is emelkedett a vízből, közel a nádorkerthez.
